Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-02-21 / 8. szám

4 evangélikus élet As egyháztörténetből: Spalatin, Luther barátja 1684-1954 Vannak emberek, akik történelmi nevezetességüket nem annyira ön­magukért, hanem inkább egy ki­emelkedő történelmi eseménnyel vagy egy nagy emberrel való kap­csolatukért nyerik. Spalatin ezek közé tartozik. A reformáció sodró ereje és Lu­ther barátsága tette öt annak a szellemi vezérkarnak tagjává, amely irányította az Isten igé­jének újrafelfedezéséért és ér­vényre juttatásáért folytatott küzdelmet. Spalatin 470 évvel ezelőtt, 1484- ben született. Alapos humanista mű­veltséget szerzett. 1509-ben Bölcs Fri­gyes szász választófejedelem udva­riba .került, ahol könyvtáros, tit­kár, udvari pap s a fejedelem taná­csosa lett. Ebben a bizalmi állásban kora számos nagy teológusával, tu­dósával, államférfiéval, művészével került kapcsolatba, a legmaradan­dóbb hatást azonban Luther gyako­rolta rá. A reformátor Luther harca Isten igéjének védelméért nagy rokon- szenvre talált Bölcs Frigyes szász fejedelemnél, akit udvari papja, Spa­latin csak tovább biztatott a refor­máció melletti állásfoglalásra. A Luther reformátort fellépését kö­vető évben már sűrű baráti és test­véri levelezésben áll Luther és Spa­latin. Ebből a levelezésből kitárul előttünk a reformáció szellemi mű­helyének, belső tanácskozásainak képe. Luthert állandó munka- közösségként vették körül Melanch- thon, Bugenhagen, Spalatin, Stau- pitz. Agricola Jonas és még sokan mások. Tudományos munkával és Isten Igéjének tanácsával egyaránt szolgáltak egymásnak. Luther élete döntő fordulataiban külö­nösen hálásan fogadta munka­társai szavait. 15.18 őszén, amikor a pápa köve­tei kihallgatást és vizsgálatot foly­tattak Luther ügyében, a reformá­tor állandóan beszámol Spalatinhoz intézett leveleiben az új fejlemé­nyekről, sőt arra kéri Spalatint. hogy levelét közölje wittenbergi barátaik­kal. Mikor pedig megjött a pápa ki­átkozó bullája, Luther azt írja Spa- latinnak: -Mindenben, amit tenni kell, a mieinknek tanácsa szerint fo­gok eljárni." A pápával és V Károly császárral szembeszálló Luthernek jó volt tudnia, hogy mögötte áll az Is­ten igéjéből tájékozódó munka­társi közösség, amely az erőszak ök­lével szembe az igazságot helyezi. Luther egészen kitárja szivét Spa­latinhoz intézett soraiban. Szemlé­letesen és izgalmasan írja le például, hogy ment végbe ellenfelével, Eck János lipcsei teológiai tanárral való híres vitatkozása, vagy milyen lelki­állapottal vett részt a wormsi tár­gyaláson, ahol a birodalmi gyűlé­sen ország-világ színe előtt tett val­lást Luther a középkori egyházzal és a császárral szemben Isten igéjéhez való hűségéről. Oly eleven Luther önmagáról való beszámolója, hogy ezt írja Spalatinnak küldött levele végén: -íme, látod lelkemet." De hamis volna a kép Luther és Spalatin barátságáról, ha csak az egyetértésüket ábrázolnánk " és nem szólnánk arról is, ami szembeállí­totta őket egymással. Ez az ellentét abból adódott, hogy Luther csak cs kizárólag Isten igéjére hallgatva, követke­zetesen és kérlelhetetlenül har­I colt a pápa és követői ellen, míg Spalatin, a szász fejedelem | udvari papja és tanácsosa, dip- lomatikusabb és kíméletesebb hangot ajánlott Rómával szem­ben. A dolog így történt: Luther pápai átok alatt volt s hogy ellenségei részéről semmi veszedelem ne érhesse, pártfogói Wartburg vá­rába vitték, ahol nyugodtan dolgoz­hatott tovább a reformáció művén. Három könyvet írt szerzetesi foga­dalmakról, a római miséről és Alb­recht mainzi érsek újabb búcsús visszaéléséről. A kéziratokat Spa­latinnak küldte meg, hogy nyom­tassa ki azokat. Spalatin azt kérte Luthertől Bölcs Frigyes fejedelem nevében, hogy álljon el -a közbéke háborításától". Luther azt vála­szolta Spalatinnak: -Alig olvastam levelet, amely rosszabbul esett volna, mint a te legutóbbi léveled." Majd szemrehányó hangon folytatja: -Szép dolog, hogy a közbékét nem kívánod háboríttatni, de azt ugye el fogod tűrni, hogy Isten békéjét támadják azok a kárhozatos és is­tentelen mesterkedések?« Ha vagy- vagy-ról van szó, Luther nyomban Isten igéje védelme mellett dönt s azt írja: -Inkább veszítselek el té­ged és a fejedelmet!« Csak több­szöri — sokszor kemény hangú —.le­vélváltás után adta Spalatin nyom­dába Luther könyvei kéziratát s vé­gül is Luther értékes művei könyv­alakban napvilágot láthattak. Luther és Spalatin barátsága el­bírta a vitát és bírálatot, mert az Isten igéjéhez való hűség zsinórmértéke vezette őket igaz­ságra és Isten akaratának köve­tésére. Spalatinnak nemcsak barátja volt Luther, hanem lelkipásztora js. Egyik levelében azt írja Luther Spa­latinnak: -A fődolog azonban az, hogy meggondold, milyen helyre hí­vott el az Isten. A fejedelmi ud­varba állított, hogy tehetséged sze­rint szolgálj a népnek, amelyet ebből az udvarból kormányoznak. Légy meggyőződve, hogy ez a legnehezebb és legveszedelmesebb, de első és leg­főbb kötelességed és hasonlíthatat­lanul előbbre való minden egyéb kötelességednél." Hogy ez a gyakor­latban mit jelent, arra nézve Luther maga adott példát, amikor az embe­rekről való szeretteljes gondoskodás jegyében azzal a kéréssel fordult Spalatinon keresztül a szász feje­delmi udvarhoz, hogy teremtsen ren­det Wittenbergben, -a rosszul kor­mányzott és elhanyagolt városban". A svájci reformáció kezdeteinek jelentkezése idején Spalatin köz­vetítő szerepet játszott s nagy könyv­küldeményt bocsátott a bázeliek és zürichiek rendelkezésére Luther irataiból, amelyek különösen Zwingli figyelmét kötötték le. Amikor azon­ban Luther és Zwingli között nyil­vánvalóvá lett az úrvacsora-tanban vallott különbség, Spalatin szilár­dan lutheri tanítást vallott. Bölcs Frigyes fejedelem halála után Spalatin altenbergi lelkész lett, ahol jelentős része volt a lutheri re­formáció megszilárdításában. Egy­idejűleg szuperintendensi tisztséget is töltött be. Egy évvel Luther ha­lála előtt halt meg, 1545-ben. Élete Isten igéjének hatalmát mu­tatja, amely a humanista udvari em­bert Luther Márton bizonyságtételén keresztül a Szentírás hűséges taní­tójává és követőjévé avatta. Ottlyk Ernő Istentiszteleti rend 1934. február hé 21 -én, vasárnap, Budapesten PESTI-OLDALON: Deáic-tér d. e. 9‘íúrv.) Zay László, d. e. 11 Zay László.- délután .6, Spie 'Károly, délután Vj7 Szereiétvendégség. — Fasor délelőtt 7*10 Szita István, délelőtt 11 Gyöngyösi Vilmos, délután 6 Gyöngyösi Vilmos. —- Dózsa Gy.- út 7. délelőtt V2IO Gvöngvösi Vilmos. — Cllői-út 24 délelőtt -VrlO. délelőtt 11 (úrv.). — RákócZi-út 57/b. délelőtt 10 (szlovák) Szí lady Jenő dr., délelőtt 3A12. — Kará­csony S.-u, 31. délelőtt 10 (Orv.) — Thaly K,-u. .28. délelőtt 11 Bonnyai Sándor, délután ß „Vámos József. — Kőbánya délelőtt 7*10 Koron Emil. — Sithor-u. 33. délelőtt 7iI2 Koren Emil. — Utász-u. 7. délelőtt 7<12 Hafenscher Károly. — Zugló délelőtt 11 (ürv.) Scholz . László, délután '6 Scholz László.----Gyarmat-u. 14. délelőtt .7*10 Vá­mo s József. ■— Rákosfalva délelőtt 7*12 Vámos József. — Fóti-űt 22. délelőtt 11 (úrv.) Gádor András, délután 7 Rimár Jenő. — Váci-út 129. deleiét* 8 Gádor András, délután 4 Rimár Jenő. — Újpest délelőtt 10 Matuz László, délután 7*7 Blázy Lajos. — Dunakeszi dél­előtt 9 Blázy Lajos. — Vas-u. 2/c. délelőtt 11 Szimonide'sz Lajos. — Rákospalota MÁV- telep délelőtt 7*9. — Rp Nagytemplom dél­előtt 10. — Rp. Kistemplom délután 3. — Pestújhely délelőtt 10 Kürtösi Kálmán. — Rákoskeresztúr délelőtt 7*U. — Rákoshegy délelőtt 9. — Rákosliget délelőtt 10, — Rákoscsaba délelőtt 9 Békés József, délután 7*7 Békés József. — Cinkota délelőtt 9 (gyervn.). délelőtt; 10, délután 7*3. — Mátyás­föld délelőtt 7?I2. — Kerepes-Klstarcsa dél­előtt V4IO. — Pestlőrinc délelőtt II, délután 5. — Pestlőrinc Frzsébet-telep délelőtt 8. — Pesterzsébet délelőtt 10. — Soroksár-Ujtelep délelőtt 7*9. — Kispest délelőtt 9. délelőtt 10, délután 6.' — Wekerle-telep délelőtt 8. —­Rákosszentmihály délelőtt ’ 7*1 L délután 5; BUDAI OLDALON: Bécslkapu-tér délelőtt 9 Bolla Árpád teoló­gus. délelőtt 11 dr. Nagy Gyula, délután 7 Nagy Gyula dr. — ToroezkiMér délelőtt 9 Asbóth László teológus. — Óbuda délelőtt 9 Simonfay Ferenc teológus, délelőtt -10 / Kom­játhy Lajos, délután 5 Pethő István. — XII., Tárcsay V.-u. 11. délelőtt 9 Ferenozi Zoltán, délelőtt 11 -Danhauser László, délután 7 Ruttkay Elemér. — Hűvösvölgy, Lelkésznevelo Intézet délelőtt 10 Ruttkay Elemér. _ Kelen­föld délelőtt 8 (úrv.) Muncz Frigyes, délelőtt 11 (úrv.) Muncz Frigyes, délután 5 Bottá István. — Nétnetvőlgyi-út 138. délelőtt 9 Bottá István. —- XI., Bartók B-út 158. déli 12 (úrv.) Bottá István.. — Csepeg délelőtt 11 Brebovszky Gyula, délután 5 ' Brebovszky Gyula. — Budafok délelőtt 10. .— Nagytétény délelőtt 7*9. — Kelenvölgy délelőtt 9. — Albertfalva délelőtt 7*11 — Csillaghegy délelőtt 7*10 Kaposvári Vilmos, délután 7 Kaposvári Vilmos. REGI MAGYAR FESTÉSZET ES AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOMOK Egyházunk múltját és művelődés­történeti jelentőségét mélyen érintő könyv jelent meg a magyar könyv­piacon. Égy művészettörténeti mono­gráfia : “Magyarországi festészet a XVII. században", írója Garas Klára. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953. 206 oldal és. 52 műmelléklet.) A 17; század a barokk művészeté. A magyar barokkról kialakult ■ fel­fogás szerint a 17. század mostoha körülményei közt Magyarországon említésre érdemes művészet alig volt. A török hódítással, Magyar- ország három részre szakításával hosszú időre megszűnt itt a művészi élet: a nemzeti egység hiánya, az ál­landó háborúk gátat vetettek a mű­vészet fejlődésének. De az újabb ku­tatások fényében kiderült, hogy ez a korszak is gazdag magyar művészeti alkotásokban. Az ország műemlékei­nek rendszeres feltárása hozza az új eredményeket. A 16. század végén már alig volt Magyarországon katolikus főúri család s alig volt katolikus temp­lom. Elsősorban az ország nyu­gati részében s a Felvidéken a főurak s velük egész birtokuk az ágostai evangélikus hitvallást kö­vetik — írja Garas Klára. Az evangélikus hithez csatlakoztak a nyugatmagyar és felvidéki városok is. Az Alföldön, a Tiszántúlon és Erdélyben a kálvi­nista reformáció vívta ki a győzel­met. A reformáció kezdeti szakában gyakori a képrombolás, a templomok­ból a képeket és szobrokat kiszórják és elégetik. Később azonban a zsina­tok ezt megállítják. Kétféle gyakor­lat alakul ki..A reformátusok szám­űzik templomaikból a figurális ábrá­zolást, az evangélikusok azonban helyet adnak a templomban a képző­művészeti alkotásoknak. »Nagyrészt így maradtak fenn középkori szár­nyasoltáraink a Felvidék evangé­likussá lett templomaiban« — írja Garas Klára. De az oltárokat utóbb javítani kellett s így akaratlan is ki­alakul az evangélikus oltárművészet. A szárnyasóltár formát eleinte meg­tartották, minthogy azonban a moz- i gatható szárnyakra nem volt szük­ség (hogy az oltár húsvétkor becsuk- j ható legyen), a szárnyak elsorvadtak, illetve folyamatosan átalakultak szervesen beépített, architektonikus taggá. Megváltozott az ábrázolás té­maköre is. A szentek legendái és Má­ria élete helyett gyakoriak lettek az ótestámentomi jelenetek, különösen pedig a megváltással kapcsolatos Krisztus-ábrázolások. A korai, 16. századi evangélikus oltárokból, saj­nos, egy sem maradt meg, csak egy­korú leírásokból ismerjük őket. Az evangélikus oltárművészet fej­lődésének fontos állomása az 1613 - ben Thurzó György nádor készí­tette főoltár Árva várának kápolná­jában, amely a 19. században a justh-család adományaként a túróc- megvei Necpál plébániatemplomába került. Ez a korabarokk oltár típusa. A nagy kép jelképes alakjai azt áb­rázolják, hogy a kárhozat útjára lé­pett emberiséget Krisztus váltotta meg a keresztfán. Az oltár készítője, Magyarország palatínusa, az evangé­likus Thurzó György volt, a reformá­ció egyik útegyengetője az ország­ban. A mű írója ezután így folytatja ér­dekes fejtegetéseit: »Az evangélikus oltárépítésre vonatkozó adatok s a felsorolt kevés emlék is azt tanúsítja, hogy XVII. századi művészetünk ki­alakulása szempontjából ez a műfaj rendkívül fontos. A XVI. században és a XVII. század elején, amikor a katolikus egyházi művészet csaknem eltű­nik, országszerte az evangéliku­sok őrzik meg a művészetben a hagyomány folytonosságát. Felhasználják és továbbfejlesztik az ismert típusokat, szervesen bele­kapcsolódnak a helyi műhelygyakor­latba. A régi formát sokszor már új tartalommal töltik meg, a képek­nek sajátos igehirdető szerepet adnak. A német és cseh-morva kapcsolatok révén, e fejlettebb országok művésze­tének példájára az új tartalmat ha­marosan új formában tudják kife­jezni: új motívumokat, a német késő- renaissance-hoz kapcsolódó, már-már barokkos díszítőelemeket alkalmaz­nak. Folytonosságot teremtenek a hazai gótika, renaissance és barokk közt. Művészetünknek ezt az ágát figyelembe véve, megdől az az eddig uralkodó elgondolás, hogy Mohács­tól a XVII. század végéig rendkívül visszaesik nálunk az oltárépítő tevé­kenység, s csak az ellenreformáció megerősödésével kezd “főleg a nyu­gati határszéleken a művészi élet kibontakozni". Nem állja meg a helyét az sem, hogy az, egész kor­szakból (17. század) »alig tu­dunk számottevő alkotásokra hivat­kozni" s hogy »a hosszú szünet után érthető, hogy ezek az oltárok nem kapcsolódnak az előbbi korszak ha­gyományaihoz«. (Rados: Régi magyar oltárok.) Az evangélikusoktól tovább­vitt hagyományok s az elért új ered­mények fontos szerepet játszanak ol­tárművészetünk, festészetünk további fejlődésében. Mint ahogy a korábbi katolikus művészettel szerves a kap­csolat, éppúgy megvan a XVII. szá­zad huszas éveiben bekövetkező el­lenreformáció katolikus égyházművé- szetével is. A fejlődés azonban ettől kezdve kétirányú: egyrészt folytató­dik, — mint látni fogjuk — a XVII. század későbbi evangélikus oltármü- vészetében, másrészt rendkívül ki­bővül, méggazdagszik a megújuló ka­tolikus egyházművészetben." Az ellenreformáció sikerrel lép fel. Pázmány Péter hatása rendkívül nagy. A főurak jórészt visszatérnek a királyi táborba s azzal együtt a ka­tolicizmusba. A fordulat gyorsasá­gára jellemző ez az adat: 1622-ben az országgyűlésen az, evangélikus Thurzó Szaniszló még 80 szavaza­tot kapott a katolikus Esterházy Miklós 65 szavazatával szemben, há­rom évvel később, 1625-ben, Ester­házy már nagy többséggel, 150 sza­vazattal lett nádorrá az evangélikus N á d a s d y Pál ellenében. Többé nem válaszottak Magyarország ren­déi protestáns palatínust s 1655-ben már csak négy protestáns főnemesi család volt az országban. S a nagy­birtok állásfoglalása eldöntötte egész országrészek sorsát is. A főúrral együtt katolizált a birtoka, jobbágy­sága, vclement a templom is. Meg­indul a bősz protestánsüldözés. Az evangélikusok ezalatt meg­próbálnak a feudalizmus alap­elveitől eltérni. Ilymódon válnak az emberi jogok kiterjesztésének bajnokaivá. Mert a hatalmasok helyett a kisemberek," polgárok és jobbágyok szabad vallásgyakor­latáért küzdöttek. Tehát a ha­ladás oldalán állottak. Jönnek a jezsuiták, folyik a hódí­tás. Az ellenreformációnak sikerült rést törnie olyan erős, evangélikus bástyán is, aminő Sopron volt. A Sopronba letelepített jezsuiták újjá­építik a gótikus Szent György-temp- lomot. Az egykor evangélikus templom képeit vagy bemeszelik, vagy megsemmisítik. Hasonló sors éri a felvidéki evangélikus templo­mok zömét. De marad még számos templom evangélikus kézen. A gö- möri evangélikus esperességben a 17. században csaknem minden templomban volt kép vagy szobor. Rozsnyón hasonlóképpen, ugyanúgy Sárosban, Zemplénben cs a Szepcs- ségen is. De a 18. században már oly szegények az evangélikus gyülekezetek, hogy képtelenek költ­séges művészi értékű templomdíszí- tésre. A 17. század végén külö­nös módon, ott, ahol főúri kézben volt az evangélikus templom, tért hódít a jezsuita katolikus barokk. Példa rá Késmárk várkápolnája, az evangé­likus Thököly István készíttette, a hódító barokk itt keveredik . az el­haló protestáns művészi hagyomá­nyokkal. Ez figyelhető meg Bártfán is az 1655-ben készült evangélikus ol­táron. Az evangélikus egyházdíszitő mű­vészet — mondja Garas Klára —> népi formájában leginkább Árvában maradt fenn, ahol a 17. század­ban a Thurzóknak és az Illésházyak- nak támogatásával számos új evan­gélikus templom épült fel, leginkább fából, gazdag dekorációval. Festmé­nyeik fogyatékos művészi ízlésre val­lanak, mert a képek egyszerű helyi* vagy városi kézmívesek munkái. Áb­rázolómódjuk és díszítőélemeik a népi bútorok dekorációjával mutat­nak rokonságot. Hasonló művészeti emlékeket találunk Túróc, Liptó, Zó­lyom és Hont megyék evangélikus templomaiban is. A városi evangé­likus templomokban például Po­zsonyban az ellenreformáció alig ha­gyott meg művészeti emlékeket. A csöpp Isten háta mögötti falvakkal i nem törődött a mozgalom annyira, mint a városokkal. Garas Klára tanulmánya a magyar evangélikusság kultúrtörténeti hatá­sának cáfolhatatlan bizonyítéka. Bi­zonyítéka annak, hogy nem csupán az irodalomban cs a zenében, lianem a képzőművészetben is a reformáció magyarsága eleven nemzeti alkotó erő volt. Annak kell lennie ma is. (Sz.) KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK NYUGAT-NÉMETORSZAG 1954. február 2-án dr. Bell Chiches- teri püspök elnökletével a németor­szági Königsteinben kezdte négy­napos ülését az Egyházak Világta­nácsa végrehajtó bizottsága. Az Evanstonban tartandó világkonfe­rencia előkészítésével foglalkoztak. A tizenkéttagú végrehajtó bizottságnak egy németországi tagja van: Niemól- ler Márton, a hessen-nassaui tarto­mányi egyház püspöke, (vagy — amint ő szívesebben jelöli meg tiszt­ségét — egyházi elnöke) és a Német- országi Evangéliumi Egyház külügyi hivatalának vezetője. A jelentős találkozás időpontját alkalmasnak látta arra, hogy éles tá­madást indítson Niemöller ellen a »Christ und Welt« című Stuttgart­ban megjelenő hetilap. Felrótta Niemöllernek a Béke Világtanács budapesti ülésén mondott beszédét és azt, hogy a Bécsben tartott konferencián is részt vett. Sajnál­kozását fejezte ki amiatt, hogy Niemöller még mindig a Német- országi Evangéliumi Egyház külügyi hivatalainak vezetője: »Egyszer el kell már jönnie annak az időnek, amikor az egyházszervezeti kérdé­sek másodrangúakká válnak és nyíl­tan meg kell mondani, hogy egy olyan püspök, aki a kommunizmust ke­gyeibe vette, messzemenően túllépte a határokat. Fel kell tenni a kér­dést, hogy a Németországi Evangé­liumi Egyház felelősséget vállalhat-e továbbra is azért, hogy hivatalos szócsöve és képviselője legyen ilyen ember." A »Neue Zeit" ezzel kapcso­latban úgy látja, hogy miután Nie- möllert politikai oldalról nem sike­rült lehetetlenné tenni, egyháziján kísérlik eztmeg. Kiemeli a lap; hogy ez nem könnyű feladat, mert hi­szen Niemöllert a földkerekségen százezer számra ismerik a ke­resztyének, tudják róla, hogy ellensége a fasizmusnak, de azt is, hogy nem kommunista, ha­nem egyszerűen evangélikus püspök, akinek szívügye Német­ország és a világ külső és belső békéje egyaránt. Niemöller esetével kapcsolatban érdemes még két másik esetet is meg­említeni. Tartózkodóbban, de szívós elszánt­sággal akciót indítottak a német­országi evangéliumi egyház világi elnöke eltávolítása érdekében is. Ezt a tisztséget dr. Heínemann vplt bonni belügyminiszter tölti be, aki annak­idején Adenauer elleni tiltakozása­képpen miniszteri rangjáról lemon­dott. Öt azzal vádolják, hogy a kül­ügyminiszterek berlini konferenciája alkalmából zavarokat idézett elő és a kommunisták malmára hajtotta á vizet. Ugyancsak támadást intéztek az egyik kiváló folyóirat, a »Stimme der Gemeinde« szerkesztője, Mo» chalski lelkész ellen. Mochalski a darmstadi egyetem főiskolai hallgatóinak a lelkésze. Az egyetem diákbizottsága részéről tet­tek kísérletet állásából való elmoz­dítására, azért, mert szót emelt lap­jában Németországnak a tárgyalá­sokba való bevonása ügyében. Ez a törekvés azonban a da,rm- stadti evangélikus egyetemi hall­gatók magatartásán bukott meg, akik egy szívvel állottak szeretett főiskolai lelkészük mögé. t»J KIADÁSBAN MEGJELENT AZ Istentiszteleti rend A füzet, a magyarországi evangélikus egyház istentiszteleti rendjét tartalmazza Ara: 4.— Ft Megrendelhető az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál, Budapest', Vili., Puskin-u. 12. — Csekkszámlaszám: 220.278. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarország! Evangélikus Egyeteme* Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VTII.. Puskín-u. IZ i * Telefon: 142-074 Szerkesztésért és kiadásért felel; Dezséry László szerkesztő Budapest. III.. Déva! Biró Mátyás-tér L Előfizetés! árak; Egy hóra 5.— Ft, negyedévre 15.— Pl, félévre 30.— Ft egész évre Sd— Ff Csekkszámla: 20.412—VIII. 10.000 példányban nyomatott ., 2-540588. Athemaeum (F. v. Soproüi BéÜsl

Next

/
Oldalképek
Tartalom