Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-02-21 / 8. szám
4 evangélikus élet As egyháztörténetből: Spalatin, Luther barátja 1684-1954 Vannak emberek, akik történelmi nevezetességüket nem annyira önmagukért, hanem inkább egy kiemelkedő történelmi eseménnyel vagy egy nagy emberrel való kapcsolatukért nyerik. Spalatin ezek közé tartozik. A reformáció sodró ereje és Luther barátsága tette öt annak a szellemi vezérkarnak tagjává, amely irányította az Isten igéjének újrafelfedezéséért és érvényre juttatásáért folytatott küzdelmet. Spalatin 470 évvel ezelőtt, 1484- ben született. Alapos humanista műveltséget szerzett. 1509-ben Bölcs Frigyes szász választófejedelem udvariba .került, ahol könyvtáros, titkár, udvari pap s a fejedelem tanácsosa lett. Ebben a bizalmi állásban kora számos nagy teológusával, tudósával, államférfiéval, művészével került kapcsolatba, a legmaradandóbb hatást azonban Luther gyakorolta rá. A reformátor Luther harca Isten igéjének védelméért nagy rokon- szenvre talált Bölcs Frigyes szász fejedelemnél, akit udvari papja, Spalatin csak tovább biztatott a reformáció melletti állásfoglalásra. A Luther reformátort fellépését követő évben már sűrű baráti és testvéri levelezésben áll Luther és Spalatin. Ebből a levelezésből kitárul előttünk a reformáció szellemi műhelyének, belső tanácskozásainak képe. Luthert állandó munka- közösségként vették körül Melanch- thon, Bugenhagen, Spalatin, Stau- pitz. Agricola Jonas és még sokan mások. Tudományos munkával és Isten Igéjének tanácsával egyaránt szolgáltak egymásnak. Luther élete döntő fordulataiban különösen hálásan fogadta munkatársai szavait. 15.18 őszén, amikor a pápa követei kihallgatást és vizsgálatot folytattak Luther ügyében, a reformátor állandóan beszámol Spalatinhoz intézett leveleiben az új fejleményekről, sőt arra kéri Spalatint. hogy levelét közölje wittenbergi barátaikkal. Mikor pedig megjött a pápa kiátkozó bullája, Luther azt írja Spa- latinnak: -Mindenben, amit tenni kell, a mieinknek tanácsa szerint fogok eljárni." A pápával és V Károly császárral szembeszálló Luthernek jó volt tudnia, hogy mögötte áll az Isten igéjéből tájékozódó munkatársi közösség, amely az erőszak öklével szembe az igazságot helyezi. Luther egészen kitárja szivét Spalatinhoz intézett soraiban. Szemléletesen és izgalmasan írja le például, hogy ment végbe ellenfelével, Eck János lipcsei teológiai tanárral való híres vitatkozása, vagy milyen lelkiállapottal vett részt a wormsi tárgyaláson, ahol a birodalmi gyűlésen ország-világ színe előtt tett vallást Luther a középkori egyházzal és a császárral szemben Isten igéjéhez való hűségéről. Oly eleven Luther önmagáról való beszámolója, hogy ezt írja Spalatinnak küldött levele végén: -íme, látod lelkemet." De hamis volna a kép Luther és Spalatin barátságáról, ha csak az egyetértésüket ábrázolnánk " és nem szólnánk arról is, ami szembeállította őket egymással. Ez az ellentét abból adódott, hogy Luther csak cs kizárólag Isten igéjére hallgatva, következetesen és kérlelhetetlenül harI colt a pápa és követői ellen, míg Spalatin, a szász fejedelem | udvari papja és tanácsosa, dip- lomatikusabb és kíméletesebb hangot ajánlott Rómával szemben. A dolog így történt: Luther pápai átok alatt volt s hogy ellenségei részéről semmi veszedelem ne érhesse, pártfogói Wartburg várába vitték, ahol nyugodtan dolgozhatott tovább a reformáció művén. Három könyvet írt szerzetesi fogadalmakról, a római miséről és Albrecht mainzi érsek újabb búcsús visszaéléséről. A kéziratokat Spalatinnak küldte meg, hogy nyomtassa ki azokat. Spalatin azt kérte Luthertől Bölcs Frigyes fejedelem nevében, hogy álljon el -a közbéke háborításától". Luther azt válaszolta Spalatinnak: -Alig olvastam levelet, amely rosszabbul esett volna, mint a te legutóbbi léveled." Majd szemrehányó hangon folytatja: -Szép dolog, hogy a közbékét nem kívánod háboríttatni, de azt ugye el fogod tűrni, hogy Isten békéjét támadják azok a kárhozatos és istentelen mesterkedések?« Ha vagy- vagy-ról van szó, Luther nyomban Isten igéje védelme mellett dönt s azt írja: -Inkább veszítselek el téged és a fejedelmet!« Csak többszöri — sokszor kemény hangú —.levélváltás után adta Spalatin nyomdába Luther könyvei kéziratát s végül is Luther értékes művei könyvalakban napvilágot láthattak. Luther és Spalatin barátsága elbírta a vitát és bírálatot, mert az Isten igéjéhez való hűség zsinórmértéke vezette őket igazságra és Isten akaratának követésére. Spalatinnak nemcsak barátja volt Luther, hanem lelkipásztora js. Egyik levelében azt írja Luther Spalatinnak: -A fődolog azonban az, hogy meggondold, milyen helyre hívott el az Isten. A fejedelmi udvarba állított, hogy tehetséged szerint szolgálj a népnek, amelyet ebből az udvarból kormányoznak. Légy meggyőződve, hogy ez a legnehezebb és legveszedelmesebb, de első és legfőbb kötelességed és hasonlíthatatlanul előbbre való minden egyéb kötelességednél." Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, arra nézve Luther maga adott példát, amikor az emberekről való szeretteljes gondoskodás jegyében azzal a kéréssel fordult Spalatinon keresztül a szász fejedelmi udvarhoz, hogy teremtsen rendet Wittenbergben, -a rosszul kormányzott és elhanyagolt városban". A svájci reformáció kezdeteinek jelentkezése idején Spalatin közvetítő szerepet játszott s nagy könyvküldeményt bocsátott a bázeliek és zürichiek rendelkezésére Luther irataiból, amelyek különösen Zwingli figyelmét kötötték le. Amikor azonban Luther és Zwingli között nyilvánvalóvá lett az úrvacsora-tanban vallott különbség, Spalatin szilárdan lutheri tanítást vallott. Bölcs Frigyes fejedelem halála után Spalatin altenbergi lelkész lett, ahol jelentős része volt a lutheri reformáció megszilárdításában. Egyidejűleg szuperintendensi tisztséget is töltött be. Egy évvel Luther halála előtt halt meg, 1545-ben. Élete Isten igéjének hatalmát mutatja, amely a humanista udvari embert Luther Márton bizonyságtételén keresztül a Szentírás hűséges tanítójává és követőjévé avatta. Ottlyk Ernő Istentiszteleti rend 1934. február hé 21 -én, vasárnap, Budapesten PESTI-OLDALON: Deáic-tér d. e. 9‘íúrv.) Zay László, d. e. 11 Zay László.- délután .6, Spie 'Károly, délután Vj7 Szereiétvendégség. — Fasor délelőtt 7*10 Szita István, délelőtt 11 Gyöngyösi Vilmos, délután 6 Gyöngyösi Vilmos. —- Dózsa Gy.- út 7. délelőtt V2IO Gvöngvösi Vilmos. — Cllői-út 24 délelőtt -VrlO. délelőtt 11 (úrv.). — RákócZi-út 57/b. délelőtt 10 (szlovák) Szí lady Jenő dr., délelőtt 3A12. — Karácsony S.-u, 31. délelőtt 10 (Orv.) — Thaly K,-u. .28. délelőtt 11 Bonnyai Sándor, délután ß „Vámos József. — Kőbánya délelőtt 7*10 Koron Emil. — Sithor-u. 33. délelőtt 7iI2 Koren Emil. — Utász-u. 7. délelőtt 7<12 Hafenscher Károly. — Zugló délelőtt 11 (ürv.) Scholz . László, délután '6 Scholz László.----Gyarmat-u. 14. délelőtt .7*10 Vámo s József. ■— Rákosfalva délelőtt 7*12 Vámos József. — Fóti-űt 22. délelőtt 11 (úrv.) Gádor András, délután 7 Rimár Jenő. — Váci-út 129. deleiét* 8 Gádor András, délután 4 Rimár Jenő. — Újpest délelőtt 10 Matuz László, délután 7*7 Blázy Lajos. — Dunakeszi délelőtt 9 Blázy Lajos. — Vas-u. 2/c. délelőtt 11 Szimonide'sz Lajos. — Rákospalota MÁV- telep délelőtt 7*9. — Rp Nagytemplom délelőtt 10. — Rp. Kistemplom délután 3. — Pestújhely délelőtt 10 Kürtösi Kálmán. — Rákoskeresztúr délelőtt 7*U. — Rákoshegy délelőtt 9. — Rákosliget délelőtt 10, — Rákoscsaba délelőtt 9 Békés József, délután 7*7 Békés József. — Cinkota délelőtt 9 (gyervn.). délelőtt; 10, délután 7*3. — Mátyásföld délelőtt 7?I2. — Kerepes-Klstarcsa délelőtt V4IO. — Pestlőrinc délelőtt II, délután 5. — Pestlőrinc Frzsébet-telep délelőtt 8. — Pesterzsébet délelőtt 10. — Soroksár-Ujtelep délelőtt 7*9. — Kispest délelőtt 9. délelőtt 10, délután 6.' — Wekerle-telep délelőtt 8. —Rákosszentmihály délelőtt ’ 7*1 L délután 5; BUDAI OLDALON: Bécslkapu-tér délelőtt 9 Bolla Árpád teológus. délelőtt 11 dr. Nagy Gyula, délután 7 Nagy Gyula dr. — ToroezkiMér délelőtt 9 Asbóth László teológus. — Óbuda délelőtt 9 Simonfay Ferenc teológus, délelőtt -10 / Komjáthy Lajos, délután 5 Pethő István. — XII., Tárcsay V.-u. 11. délelőtt 9 Ferenozi Zoltán, délelőtt 11 -Danhauser László, délután 7 Ruttkay Elemér. — Hűvösvölgy, Lelkésznevelo Intézet délelőtt 10 Ruttkay Elemér. _ Kelenföld délelőtt 8 (úrv.) Muncz Frigyes, délelőtt 11 (úrv.) Muncz Frigyes, délután 5 Bottá István. — Nétnetvőlgyi-út 138. délelőtt 9 Bottá István. —- XI., Bartók B-út 158. déli 12 (úrv.) Bottá István.. — Csepeg délelőtt 11 Brebovszky Gyula, délután 5 ' Brebovszky Gyula. — Budafok délelőtt 10. .— Nagytétény délelőtt 7*9. — Kelenvölgy délelőtt 9. — Albertfalva délelőtt 7*11 — Csillaghegy délelőtt 7*10 Kaposvári Vilmos, délután 7 Kaposvári Vilmos. REGI MAGYAR FESTÉSZET ES AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOMOK Egyházunk múltját és művelődéstörténeti jelentőségét mélyen érintő könyv jelent meg a magyar könyvpiacon. Égy művészettörténeti monográfia : “Magyarországi festészet a XVII. században", írója Garas Klára. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953. 206 oldal és. 52 műmelléklet.) A 17; század a barokk művészeté. A magyar barokkról kialakult ■ felfogás szerint a 17. század mostoha körülményei közt Magyarországon említésre érdemes művészet alig volt. A török hódítással, Magyar- ország három részre szakításával hosszú időre megszűnt itt a művészi élet: a nemzeti egység hiánya, az állandó háborúk gátat vetettek a művészet fejlődésének. De az újabb kutatások fényében kiderült, hogy ez a korszak is gazdag magyar művészeti alkotásokban. Az ország műemlékeinek rendszeres feltárása hozza az új eredményeket. A 16. század végén már alig volt Magyarországon katolikus főúri család s alig volt katolikus templom. Elsősorban az ország nyugati részében s a Felvidéken a főurak s velük egész birtokuk az ágostai evangélikus hitvallást követik — írja Garas Klára. Az evangélikus hithez csatlakoztak a nyugatmagyar és felvidéki városok is. Az Alföldön, a Tiszántúlon és Erdélyben a kálvinista reformáció vívta ki a győzelmet. A reformáció kezdeti szakában gyakori a képrombolás, a templomokból a képeket és szobrokat kiszórják és elégetik. Később azonban a zsinatok ezt megállítják. Kétféle gyakorlat alakul ki..A reformátusok száműzik templomaikból a figurális ábrázolást, az evangélikusok azonban helyet adnak a templomban a képzőművészeti alkotásoknak. »Nagyrészt így maradtak fenn középkori szárnyasoltáraink a Felvidék evangélikussá lett templomaiban« — írja Garas Klára. De az oltárokat utóbb javítani kellett s így akaratlan is kialakul az evangélikus oltárművészet. A szárnyasóltár formát eleinte megtartották, minthogy azonban a moz- i gatható szárnyakra nem volt szükség (hogy az oltár húsvétkor becsuk- j ható legyen), a szárnyak elsorvadtak, illetve folyamatosan átalakultak szervesen beépített, architektonikus taggá. Megváltozott az ábrázolás témaköre is. A szentek legendái és Mária élete helyett gyakoriak lettek az ótestámentomi jelenetek, különösen pedig a megváltással kapcsolatos Krisztus-ábrázolások. A korai, 16. századi evangélikus oltárokból, sajnos, egy sem maradt meg, csak egykorú leírásokból ismerjük őket. Az evangélikus oltárművészet fejlődésének fontos állomása az 1613 - ben Thurzó György nádor készítette főoltár Árva várának kápolnájában, amely a 19. században a justh-család adományaként a túróc- megvei Necpál plébániatemplomába került. Ez a korabarokk oltár típusa. A nagy kép jelképes alakjai azt ábrázolják, hogy a kárhozat útjára lépett emberiséget Krisztus váltotta meg a keresztfán. Az oltár készítője, Magyarország palatínusa, az evangélikus Thurzó György volt, a reformáció egyik útegyengetője az országban. A mű írója ezután így folytatja érdekes fejtegetéseit: »Az evangélikus oltárépítésre vonatkozó adatok s a felsorolt kevés emlék is azt tanúsítja, hogy XVII. századi művészetünk kialakulása szempontjából ez a műfaj rendkívül fontos. A XVI. században és a XVII. század elején, amikor a katolikus egyházi művészet csaknem eltűnik, országszerte az evangélikusok őrzik meg a művészetben a hagyomány folytonosságát. Felhasználják és továbbfejlesztik az ismert típusokat, szervesen belekapcsolódnak a helyi műhelygyakorlatba. A régi formát sokszor már új tartalommal töltik meg, a képeknek sajátos igehirdető szerepet adnak. A német és cseh-morva kapcsolatok révén, e fejlettebb országok művészetének példájára az új tartalmat hamarosan új formában tudják kifejezni: új motívumokat, a német késő- renaissance-hoz kapcsolódó, már-már barokkos díszítőelemeket alkalmaznak. Folytonosságot teremtenek a hazai gótika, renaissance és barokk közt. Művészetünknek ezt az ágát figyelembe véve, megdől az az eddig uralkodó elgondolás, hogy Mohácstól a XVII. század végéig rendkívül visszaesik nálunk az oltárépítő tevékenység, s csak az ellenreformáció megerősödésével kezd “főleg a nyugati határszéleken a művészi élet kibontakozni". Nem állja meg a helyét az sem, hogy az, egész korszakból (17. század) »alig tudunk számottevő alkotásokra hivatkozni" s hogy »a hosszú szünet után érthető, hogy ezek az oltárok nem kapcsolódnak az előbbi korszak hagyományaihoz«. (Rados: Régi magyar oltárok.) Az evangélikusoktól továbbvitt hagyományok s az elért új eredmények fontos szerepet játszanak oltárművészetünk, festészetünk további fejlődésében. Mint ahogy a korábbi katolikus művészettel szerves a kapcsolat, éppúgy megvan a XVII. század huszas éveiben bekövetkező ellenreformáció katolikus égyházművé- szetével is. A fejlődés azonban ettől kezdve kétirányú: egyrészt folytatódik, — mint látni fogjuk — a XVII. század későbbi evangélikus oltármü- vészetében, másrészt rendkívül kibővül, méggazdagszik a megújuló katolikus egyházművészetben." Az ellenreformáció sikerrel lép fel. Pázmány Péter hatása rendkívül nagy. A főurak jórészt visszatérnek a királyi táborba s azzal együtt a katolicizmusba. A fordulat gyorsaságára jellemző ez az adat: 1622-ben az országgyűlésen az, evangélikus Thurzó Szaniszló még 80 szavazatot kapott a katolikus Esterházy Miklós 65 szavazatával szemben, három évvel később, 1625-ben, Esterházy már nagy többséggel, 150 szavazattal lett nádorrá az evangélikus N á d a s d y Pál ellenében. Többé nem válaszottak Magyarország rendéi protestáns palatínust s 1655-ben már csak négy protestáns főnemesi család volt az országban. S a nagybirtok állásfoglalása eldöntötte egész országrészek sorsát is. A főúrral együtt katolizált a birtoka, jobbágysága, vclement a templom is. Megindul a bősz protestánsüldözés. Az evangélikusok ezalatt megpróbálnak a feudalizmus alapelveitől eltérni. Ilymódon válnak az emberi jogok kiterjesztésének bajnokaivá. Mert a hatalmasok helyett a kisemberek," polgárok és jobbágyok szabad vallásgyakorlatáért küzdöttek. Tehát a haladás oldalán állottak. Jönnek a jezsuiták, folyik a hódítás. Az ellenreformációnak sikerült rést törnie olyan erős, evangélikus bástyán is, aminő Sopron volt. A Sopronba letelepített jezsuiták újjáépítik a gótikus Szent György-temp- lomot. Az egykor evangélikus templom képeit vagy bemeszelik, vagy megsemmisítik. Hasonló sors éri a felvidéki evangélikus templomok zömét. De marad még számos templom evangélikus kézen. A gö- möri evangélikus esperességben a 17. században csaknem minden templomban volt kép vagy szobor. Rozsnyón hasonlóképpen, ugyanúgy Sárosban, Zemplénben cs a Szepcs- ségen is. De a 18. században már oly szegények az evangélikus gyülekezetek, hogy képtelenek költséges művészi értékű templomdíszí- tésre. A 17. század végén különös módon, ott, ahol főúri kézben volt az evangélikus templom, tért hódít a jezsuita katolikus barokk. Példa rá Késmárk várkápolnája, az evangélikus Thököly István készíttette, a hódító barokk itt keveredik . az elhaló protestáns művészi hagyományokkal. Ez figyelhető meg Bártfán is az 1655-ben készült evangélikus oltáron. Az evangélikus egyházdíszitő művészet — mondja Garas Klára —> népi formájában leginkább Árvában maradt fenn, ahol a 17. században a Thurzóknak és az Illésházyak- nak támogatásával számos új evangélikus templom épült fel, leginkább fából, gazdag dekorációval. Festményeik fogyatékos művészi ízlésre vallanak, mert a képek egyszerű helyi* vagy városi kézmívesek munkái. Ábrázolómódjuk és díszítőélemeik a népi bútorok dekorációjával mutatnak rokonságot. Hasonló művészeti emlékeket találunk Túróc, Liptó, Zólyom és Hont megyék evangélikus templomaiban is. A városi evangélikus templomokban például Pozsonyban az ellenreformáció alig hagyott meg művészeti emlékeket. A csöpp Isten háta mögötti falvakkal i nem törődött a mozgalom annyira, mint a városokkal. Garas Klára tanulmánya a magyar evangélikusság kultúrtörténeti hatásának cáfolhatatlan bizonyítéka. Bizonyítéka annak, hogy nem csupán az irodalomban cs a zenében, lianem a képzőművészetben is a reformáció magyarsága eleven nemzeti alkotó erő volt. Annak kell lennie ma is. (Sz.) KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK NYUGAT-NÉMETORSZAG 1954. február 2-án dr. Bell Chiches- teri püspök elnökletével a németországi Königsteinben kezdte négynapos ülését az Egyházak Világtanácsa végrehajtó bizottsága. Az Evanstonban tartandó világkonferencia előkészítésével foglalkoztak. A tizenkéttagú végrehajtó bizottságnak egy németországi tagja van: Niemól- ler Márton, a hessen-nassaui tartományi egyház püspöke, (vagy — amint ő szívesebben jelöli meg tisztségét — egyházi elnöke) és a Német- országi Evangéliumi Egyház külügyi hivatalának vezetője. A jelentős találkozás időpontját alkalmasnak látta arra, hogy éles támadást indítson Niemöller ellen a »Christ und Welt« című Stuttgartban megjelenő hetilap. Felrótta Niemöllernek a Béke Világtanács budapesti ülésén mondott beszédét és azt, hogy a Bécsben tartott konferencián is részt vett. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Niemöller még mindig a Német- országi Evangéliumi Egyház külügyi hivatalainak vezetője: »Egyszer el kell már jönnie annak az időnek, amikor az egyházszervezeti kérdések másodrangúakká válnak és nyíltan meg kell mondani, hogy egy olyan püspök, aki a kommunizmust kegyeibe vette, messzemenően túllépte a határokat. Fel kell tenni a kérdést, hogy a Németországi Evangéliumi Egyház felelősséget vállalhat-e továbbra is azért, hogy hivatalos szócsöve és képviselője legyen ilyen ember." A »Neue Zeit" ezzel kapcsolatban úgy látja, hogy miután Nie- möllert politikai oldalról nem sikerült lehetetlenné tenni, egyháziján kísérlik eztmeg. Kiemeli a lap; hogy ez nem könnyű feladat, mert hiszen Niemöllert a földkerekségen százezer számra ismerik a keresztyének, tudják róla, hogy ellensége a fasizmusnak, de azt is, hogy nem kommunista, hanem egyszerűen evangélikus püspök, akinek szívügye Németország és a világ külső és belső békéje egyaránt. Niemöller esetével kapcsolatban érdemes még két másik esetet is megemlíteni. Tartózkodóbban, de szívós elszántsággal akciót indítottak a németországi evangéliumi egyház világi elnöke eltávolítása érdekében is. Ezt a tisztséget dr. Heínemann vplt bonni belügyminiszter tölti be, aki annakidején Adenauer elleni tiltakozásaképpen miniszteri rangjáról lemondott. Öt azzal vádolják, hogy a külügyminiszterek berlini konferenciája alkalmából zavarokat idézett elő és a kommunisták malmára hajtotta á vizet. Ugyancsak támadást intéztek az egyik kiváló folyóirat, a »Stimme der Gemeinde« szerkesztője, Mo» chalski lelkész ellen. Mochalski a darmstadi egyetem főiskolai hallgatóinak a lelkésze. Az egyetem diákbizottsága részéről tettek kísérletet állásából való elmozdítására, azért, mert szót emelt lapjában Németországnak a tárgyalásokba való bevonása ügyében. Ez a törekvés azonban a da,rm- stadti evangélikus egyetemi hallgatók magatartásán bukott meg, akik egy szívvel állottak szeretett főiskolai lelkészük mögé. t»J KIADÁSBAN MEGJELENT AZ Istentiszteleti rend A füzet, a magyarországi evangélikus egyház istentiszteleti rendjét tartalmazza Ara: 4.— Ft Megrendelhető az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál, Budapest', Vili., Puskin-u. 12. — Csekkszámlaszám: 220.278. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarország! Evangélikus Egyeteme* Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VTII.. Puskín-u. IZ i * Telefon: 142-074 Szerkesztésért és kiadásért felel; Dezséry László szerkesztő Budapest. III.. Déva! Biró Mátyás-tér L Előfizetés! árak; Egy hóra 5.— Ft, negyedévre 15.— Pl, félévre 30.— Ft egész évre Sd— Ff Csekkszámla: 20.412—VIII. 10.000 példányban nyomatott ., 2-540588. Athemaeum (F. v. Soproüi BéÜsl