Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-04-04 / 14. szám

«•vámGIx-sieus Ixet * AZ EGYHÁZTÖRTÉNETBŐL: Egy 100 éves könyv margójára BauhoSe* György Magyar Eg^íiáuSiiénata GZÁZ ÉVVEL EZELŐTT, a nem- zetközi létünket és egyházunk szabadságát egyaránt fenyegető Bach-korszak idején, egy rendkívül fontos könyv látott napvilágot. Hazai egyházunk első oknyomozó története. Magyar nyomdában nem születhe­tett volna meg ez a könyv, -— mert leplezetlenül és világosan tárta fel mindazt a szenvedést, amely evangé­likus egyházunkat a reformáció kez­detétől fogva az osztrák elnyomás és a jezsuiták részéről érte. Isten azon­ban gondoskodott arról, hogy egyhá­zunk történelmének arany- és gyász­betűs lapjain keresztül az egész vi­lág értesüljön az Egyház Urának köztünk végzett hatalmas munkájá­ról. 1854-ben három világhatalom három nagy városában: Berlinben, Londonban és Bostonban engedte meg, sőt rendelte el a nagyfontos­ságú munka megjelenését. 'Ű'RDEKES, SŐT IZGALMAS e ■* J könyv megszületésének a törté­netei Visszanyúlik Mária Dorottya nádorasszony három évtizedes áldott budai szolgálatárai Az ő magyarba­rát- és egyházhű munkálkodásának részletes feltárása még adóssága ha­zai egyháztörténetírásunknak. Ide most nagyfontosságú szerepének csak egy vonása kívánkozik: tudato­san gyűjtött minden olyan forrás­munkát, mely magyar egyházunk történelmére fényt derít, — se kéz­iratok megszerzése céljából nem ki­méit semmiféle anyagi áldozatot. Aranyait, ékszereit adta cserébe Ga- inauí Teofil soproni lelkész XVI. szá­zadi kézirat-hagyatékáért, s az or­szág különböző részeiből megszerzett okmányokat 1847-ben azzal a céllal ajándékozta Egyházegyetemünknek, hogy azok egyházunk közkincsévé váljanak. Ezt megelőzően felkérte a genfi tudós egyháztörténészt, Merle d‘Aubigné-t Magyarország protestáns egyháztörténetének megírására, mint­hogy azonban a cenzúra és a bécsi udvar tilalma folytán a kellő anyagot neki Cenfbe kijuttatni nem tudta, a genfi tudós csak a XVI. század első felének megírására vállakozott. A fontos okmányok ismertetésére más utat kellett keresni. Amikor Isten lezár egy sorompót, akkor mindig nyit egy újat. A jár­ható út budai gyülekezetünk első lel­kipásztorának, a hivő és tudós Bau­hofer Györgynek az engedelmessége folytán nyílt meg. Ő volt a nádor­asszony udvari lelkésze, s egyben a bécsi udvar által gyűlölt pesti skót misszionáriusok testvéri jóbarátja. Ezekkel — és a két pesti protestáns lelkésszel: az evangélikus Székács Józseffel és a református Török Pál­lal — a haza és az egyház szabadsá­gának oldalán küzdött ő is, mint any- nyian egyházunkban 1848-ban. Álru­hában, szakállal és bajusszal bujdo­sott az Alföldön a szabadságharc le­verése után. De még eközben sem feledkezett meg ígéretéről: vállalta, hogy megírja hazai egyházunk törté­netét kezdettől a jelenkorig; A NAGYJELENTŐSÉGŰ MUNKA “■ 1851-re el is készült. Ekkorra azonban a közben felszabadított nyomdák előtt ismét császári katonák szuronyai zárták el az utat minden magyar és minden protestáns elől. A hírhedt rendőrminiszter a magyar­barát skót zsidómlsszlonáríusok pesti munkáját is megelégelte és 1852 ja­nuárjában 10 napon belül kitiltotta őket az országból. A kiutasítottak egyike, Smith Ró­bert így ír Naplójában e szomorú ja­nuári reggelről: »Nem tudom leírni szívünk szomorúságát. i. Kiürített lakásunk üres falai saját szívünk képét mutatták. Híveinktől házan­ként vettünk búcsút, mert templo­munkat a kormány bezáratta. Egy fagyos téli reggelen, hajnali 4 és 5 között indultunk el..: A két utolsó arc: két magyar lelkipásztor arca;:; soha nem felejtem el a tekintetü­ket ... Így végződött tízéves magyar- országi szolgálatunk. Isten keze ho­zott ide bennünket, — és a Sátán go­noszsága űzött ei.« Isten azonban ezt a gonoszságot is jóra kívánta fordítani. Jól tudta ezt a búcsúzó két magyar lelkész, kik közül az egyik Bauhofer György volt. Az élő hit leleményességével min­dent előre elkészített, — s a császári kémeknek fogalmuk sem volt arról, hogy a két misszionárius-családdal együtt Magyarország protestáns egy­háztörténetének kéziratát is átküldik a határon .:. A németül megírt kéz­irat lapjai ügyesen szétosztva, erős vászonzacskóba varrva ott rejtőztek a két skót asszony ruhájának redői- ben, az üres tékát pedig kofferük al­Fontos személyi változások a Teológiai Akadémián Az Egyházegyetem Tanácsa már­ciusi ülésén az evangélikus lelkész­képzés szempontjából fontos személyi javaslatokat fogadott el. A Teológiai Akadémia tanári kara előterjesztésére jóváhagyta dr. Ott- lyk Ernő intézeti tanári megbízatá­sát a Teológiai Akadémián. Ottlyk Ernő, aki háromszoros doktor, jól is­mert lapunk olvasói előtt. Teológiai tanulmányait az 1936—40-es eszten­dőkben végezte Sopronban. 1941-ben Halléban, 1943-ban pedig Berlinben folytatta teológiai tanulmányait és 1942-ben a debreceni egyetemen böl­csészdoktori oldevet szerzett, Luther nevelői munkásságáról írt dolgoza­tával. 1944-ben lelkésszé választották Egerben. 1946-ban jogi doktori, majd 1949-ben teológiai doktori oklevelet szerzett. Mint előadó 1950-től áll a Teológiai Akadémia szolgálatában _s most intézeti tanár lett, hogy első­sorban a keresztyénség ökumenikus tevékenységét ismertesse a hallgatók előtt. Dr. Öttlyk Ernő tanári tevé­kenysége elé jó reménységgel tekin­tünk. Dr. Ottlyk Ernő intézeti tanári megbizásával szükségessé vált, hogy Virág Jenő személyében szakkép­zett könyvtáros kerüljön az Akadé­mia könyvtárának az élére. Virág Jenő eddig az Egyházegyetem könyv­tárában dolgozott s most az Egyház­egyetem Tanácsa az Akadémia könyvtárába küldte ki szolgálatté­telre. Az evangélikus lelkészképzés és lelkésztovábbképzés szempontjá­ból rendkívül fontos akadémiai könyvtár ezzel az Intézkedéssel re­ménységünk szerint még jobban be tudja tölteni hivatását. Virág Jenő már meg is kezdte működését az Akadémia könyvtárában. Az Egyházegyetem könyvtárának az élére viszont dr. Ferdinand István akadémiai tanár került, aki tanári működésén kívül fontos munkát fog végezni egyházunk legnagyobb könyvtárában. Az Akadémia szerepe és jelentő­sége egyházunk közéletében rendkí­vül megnőtt Budapesten. Ezért egy­házunk vezetősége Vámos József fe­rencvárosi segédlelkész személyében új munkaerőt állított be az Akadé­mián. Vámos József, mint dékáni titkár a hivatali munkában segédke­zik s egyúttal éppen héber nyelvtu­dása révén jó segítséget jelent a je­lenlegi dékánnak a héber nyelv és az ótestamentumi tudományok veze­tésében. MEGHALT PEÜÉNY8 GÉZA E kiváló zeneszerzőnk nem a mi egyházunk tagja volt, hanem a római katolikusé. Egyházunkkal mégis oly szoros kapcsolatot tartott szelleme és művészete által, hogy távozása fölött nem térhetünk napirendre anélkül, hogy le ne tegyük a hála és kegyelet koszorúját elé. Perényi Géza állandóan lapozgatta a Dunán­túli Énekeskönyvünket, s a korál- szövegek közül nem egy ihlette meg teremtő lelkét. A korátok dallamait e búcsúsorok Írója ismertette meg vele. S ekkor egy csodálatos dallam­világ tárult fel előtte, amely fogva- tartotta őt egészen halála napjáig. Hasonló eset történt az elmúlt száz év egyik legnagyobb német zene­szerzőjével, Max Reger-rel is, aki­nek híressé lett e mondása: »A pro­testánsok nem is tudják, mekkora kincsük van a koráljaikban.« Hát Perényi Géza tudta, mert miként Régért, őt is ugyanoly módon meg­ihlették a mi korálszövegeink és koráldallamaink. Tanúság erre. hogy miként a római katolikus Reger, úgy a római katolikus Perényi Géza is egész sorozat gyönyörű evan­gélikus korálelőj átékot komponált orgonára. Említsük itt meg a Pe­rényi Géza által feldolgozottakat: Térj magadhoz, drága Sión — Krisz­tus, aki boldogít (Christus, der uns selig macht) — Ne csüggedj el, ki­csiny sereg — Az én időm, mint a szép nyár — Dicsőült helyeken — Jézus, ki bűnös leikemet — Én Iste­nem, én bűnös ember — Hirdetek tinéktek — Jézus, Istennek Báránya — Mely igen jó az Úristent dicsérni — Krisztus, Te vagy életem (2 drb) — Mily nagy az Úr kegyelmessége (2 drb). Perényi Gábor 1877-ben született, a Zeneakadémia elvégzése után fia­talkorában külföldön karmesterke­dett. A fent elsorolt evangélikus orgonazenén kívül írt operát, misé­ket, kantátákat, szimfóniákat, s kü­lönféle összeállítású kamarazenét. Két kompozíciójával elnyerte a Zichy Géza-díjat és a Reményi­díjat. Mi, evangélikusok, gondol­junk hálásan drága halott barátunk­ra, s kegyeletünk adóját rójjuk le akképpen, hogy a részünkre kompo­nált evangélikus orgonazenét minél gyakrabban szólaltassuk meg az_ Or dicsőségére; Zalánfy Aladár ján vitték át a határon a derék skót testvérek..; A KÉZIRAT REGÉNYES SORSA Bécsben a fogoly nádorasszony titkos irányításával haladt előre. Má­solatot vettek a kéziratról, s egyik példányát a porosz király udvari káplánjához, a másikat — Genfen keresztül — dr. Craig angol lelkész­hez juttatták el, aki azonnal lefordí­totta azt angolra. Időközben a felkért Merle d'Au- bigné megírta nagy tudásról, keresz­tyén bölcsességről, mély hitről és szeretetről tanúskodó előszavát, melyben a könyv értékét drága­gyöngyhöz hasonlítja. Az előszó előbb a világ keresz­tyénéihez fordul s megállapítja, hogy »az evangélium nagy családjának egyik ágát (t. i. a magyar protestan­tizmust) régen elfeledték többi test­vérei; e hibát, bár régi keletű, helyre kell okvetlen hozni*; Utána külön szólítja meg a magyar protestáns egyházat, és Inti őket, hogy óvakod­janak »a racionalizmus ragyájától, mely egész Európát végigsöpörte«, mert e »belső rákfene« még a könyv­ben leírt kegyetlen üldözéseknél is veszedelmesebb. »Hogy a Magyar Egyház elfoglalhassa azt a helyet, amely a reformáció többi egyháza között megilleti, hatalmassá kell benne lennie az Isten gyermekei ál­tal fenntartott tiszta hitnek.;. Va­lamikor kiválóan fénylő volt ez az egyház, és jelenleg is fel kellene éb­rednie ;.. Talán csak veszteségek és könnyek között támadhat fel, de hit által él, és ez elég: jutalma nem ma­rad el;..« 1 Ott A-BEN berlini, londoni és bos- tonj kiadásban jelent meg Bauhofer 660 oldalas egyháztörténete. A nagyszerű előszó odakerült az ele­jére, maga a munka pedig névtelenül jelent meg. Magyar elme Így hangzik: »Az evangélikus egyház története Magyarországon«. A legrégibb idők­től 1850-ig szól a hiteles, első forrá­sokból merített tudósítás; Magyar nyelven a mű, sajnos, nem jelent meg. Tervbevették azonban a könyv francia és holland nyelvre való for­dítását is. Száz évvel ezelőtt két világnyelven olvashatott az egész művelt világ magyar egyházunk évszázados küz­delméről, véres elnyomásáról és dicső napjairól; Egyházunk történe­tének minden sora. — és e könyv ér­dekes történetének is minden sora az elnyomás alatt is diadalmas Egyház hűséges Uráról tanúskodik. Fabiny Tibor BACH J. S. JÁNOS-PASSXÓ 1954. április 12-én, Nagyhét hétfőjén este 6 órákor a Deák-téri templom­ban Teljes előadás Szoprán: M. Molnár Éva — alt: Tiszay Magda. Evangélista: Szabó Miklós — tenor: Kaposy Andor. Jézus: Melis György —■ Pilátus: Littasy György. L.VTHERÁNIA Vezényel: Weltler Jenő, orgonái: Zalánfy Aladár. Pontos kezdés! — Helybiztosítás a Deák-téri lelkészi hivatal útján; MEGHÍVÓ A fasori evangélikus templomban (VII. Gorkij-fasor 17.) 1954. április 11-én, virágvasárnap este 7 órakor lesz a »Nagy mesterek — Nagy mű­vek« című sorozat VI. hangversenye Közreműködik: Peskó Zoltán orgona­művész, Ivánka íren énekesnő; MŰSOR : 1; Frank C, (1822—1890): Fantázia C-dur (Poco lento — Allegro cantando — Quasi lento — Adagio) 2. Reger M. (1873—1916): Melódia 3. Bossi E. (1885—1925): Idylle 4. Bonnet J. (1884—1953): Tündér­tánc 5. Hiller: Ima, Ivánka Irén énekel 6. Dubois T. (1837—1924): In Para- disum (orgona) 7. Mendelssohn—Bartholdy F.: VI. szonáta (Mi Atyánk) 8. Frank C. Piece Heroique 9. Hummel: Halleluja, Ivánka Irén énekel 10. Vidor Ch. M. (1845—1937): An­dante cantabile (orgona) 11. Liszt F. (1811—1806): Preludium és fuga Bach nevére A műsort bevezeti és ismerteti: Gyön­gyösi Vilmos, fasori lelkész. Belépő­díj nincs. Szíves adományokat ké­rünk. VII. hangverseny május 11-én, Cantate vasárnapján^ GYÜLEKEZETI HÍREK 1954. április 4. Judica (5. böjti) vasárnap. Igék! Zsid 2,17—18. — Ján 2,13—82. A vasárnap üzenete: A Főpap. — Liturgikus szín: lila. RÁDIÓS FÉLÓRA Április negyedikén, vasárnap reg­gel fél 9 órakor vallásos félórát köz­vetít a Petőfi rádió. Igét hirdet D. Dezséry László püspök, KISKŐRÖS Dezséry László püspök március 28-án, vasárnap a kiskőrösi gyüleke­zetét látogatta meg Benczúr László püspöki titkárral. A délelőtti isten­tiszteleten prédikált, majd a presbi­térium ülésén vett részt. Tájékozta­tásában több most jelentős közegy­házi eseményről sgámolt be, kiemelve a gyülekezeti segély most meginduló munkájának jelentőségét, A délutáni istentiszteleten is a püspök hirdette az igét. Benczúr László püspöki tit­kár a gyülekezet kicsinyei között vég­zett szolgálatot, DEÁK-TÉR Április 11-én, Virágvasámap dél­után fél 7 órakor gyülekezeti szeretet- vendégség lesz a gyülekezeti terem­ben. Előadást tart dr. Nagy Gyula teol. akad. tanár. FASOR Április 4-én, vasárnap délután 7 órakor szeretetvendégség lesz a Dam- janich-utca 28/b, alatt, KELENVÖLGY Budafok szórványában, Kelen- völgyben, március 21-én szeretetven­dégség volt. A hívek a kis termet zsúfolásig megtöltötték. Előadást tar­tott dr. Gaudy László lelkész. A gyer­mekbibliakör több bibliai jelenetet, verset és énekszámot adott elő, TOLNA-BARANYAI EGYHÁZMEGYE A Tolna-Baranyai egyházmegye lelkészi munkaközössége március 22—23-án kétnapos összejövetelt tartott Szekszárdon, melyen meg­jelent az Állami Egyházügyi Hivatal megyei főelőadója is. Az első napon az esperes megnyitó áhítata után Cséry Lajos dombóvári lelkész ho­zott igefeidolgozást böjt 3-ik vasár­nap szószéki alapigéjéröl, majd az es­peres számolt be részletesen a feb­ruári országos esperesi értekezlet anyagáról. Sóiyom Károly paksi lel­kész az evanstoni vüággyűlés anya­gához szólt hozzá, Zoltai Gyula va­sas! lelkész pedig ismertette a de­cemberi fóti bibliafordltó konferen­cia anyagát. Az első nap programié ja azzal zárult, hogy a lelkészek kiszáll­tak a tengélici gyülekezetbe, az es­peresi székhelyre, esti vendégszolgá­latra, ahol elszállásolásuk is történt. A második nap közös úrvacsoravé­tellel kezdődött, melynek szolgálatát Ormos Elek mohácsi lelkész végezte. Böjt 4. vasárnap szószéki igéiének feldolgozását hozta Allinger János magyarbolyi lelkész; a »vallásos est« rendezéséről dr. Schlitt Gyula bony­hádi lelkész, az egyházfelügyelől tiszt történeti kialakulásáról Takó István györkönyi lelkész szólott, végül az egyháztaigságról Sárkány Tibor pécsi S; lelkész, hozott dolgozatot, PESTLŐRINC Az elmúlt vasárnap másodízben tartották meg az egyházközségi ta­nácstagok tavaly bevezetett szeretet- vendégségét. A szép számmal össze­jött gyülekezetnek Kökény Elek rá­kospalotai lelkész tartott előadást. Előadásában rámutatott arra, hogy mindenkit, aki a gyülekezetben va­lamiféle tisztséget visel, Isten szol­gálatába állított: az ige szolgála­tába. Ez a szolgálat felelősséget is jelent. A gazdag műsorszámok közül kü­lönösen is kiemelkedik Szaiay Ibolya művészien kidolgozott zon­goraszáma. A szeretetvendégség ke­retében vett búcsút a gyülekezet Varga Sándor egyháztanácstag, egy­házi pénzbeszedőtöl, aki 24 éven ke­resztül végezte ezt a fáradságos szolgálatot. A gyülekezet lelkésze Szentírással és szeretetadománnyal köszönte meg szolgálatát. NÓGRÁDI EGYHÁZMEGYE Az egyházmegye lelkészi munka- közössége március 12-én Balassa­gyarmaton tartotta havi munkaülé­sét. Bevezető írásmagyarázatot tar­tott Csengődy Lajos esperes. Váesi János terényi lelkész felolvasta dr. Vető Lajos püspöknek az országos esperesi értekezleten tartott előadá­sát, melyet hozzászólások követtek. Szabó József balassagyarmati lel­kész »Segédeszközök a biblia nyel­veinek tanulmányozására« címmel tartott előadást. Garami Lajos egy­házmegyei sajtómegbízott lelkész •Egyházunk időszerű feladatai« cím­mel tartott sajtóismertetést. KÖTCSE Bojt második vasárnapján dr. Kar­ner Károly teológiai tanár szolgált egész nap a gyülekezetben. FEJÉR—KOMAROMI EGYHÁZ­MEGYE Az egyházmegye március 16-án tartotta 4. lelkészi munkaközösségi ülését. A teljes számban jelenlévő lelkészek a Teológiai Akadémiára gyülekeztek. Itt részt vettek homile- tikai szemináriumon, etika és ó- exegézis előadáson. Jó találkozás volt a tanárokkal, hallgatókkal és stúdiumokkal. — A nap további ré­szében Fehér Károly s. lelkész tar­tott írásmagyarázatot a következő vasárnap igéje alapján, Groó Gyula lelkész tartott előadást »Törvény és evangélium« oímmel. Majd úrvacso­rát vettek. A nap befejezéseképpen felmentek az Uránia Csillagvizs­gáló Intézetbe, ahol előadást halb gattak meg és .részt vettek a táv- csövi bemutatón, CSONGRÄD—SZOLNOKI EGYHÁZMEGYE Az egyházmegye lelkészi munka- közössége március 11—12-én tartotta értekezletét Hódmezővásárhelyen. Vi­rányi Lajos és Zalán Pál bevezeté­sével közösen készültek a lelkészek böjt második és harmadik vasár­napjának igehirdetésére. Takács Já- i.cs hódmezővásárhelyi lelkész Lu­ther kétbirodalomról szóló tanításá­ról tartott előadást. Jeszenszky Tibor a sajtókonferenciáról, Bo- tyánszky János a bibliafordítási konferenciáról tartott beszámolót, SALGÓTARJÁN Március 21-én dr. Sólyom Jenő teo­lógiai tanár \régzett vendég-szolgála­tot. A délelőtti istentiszteleten az igét hirdette és este vallásos-est ke­retében előadást tartott. VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE Az egyházmegye lelkészi munka- közösségének mindkét köre már­cius 8-án Veszprémben tartotta együttes értekezletét. Halász Béla esperes beszámolt az országos es­peresi értekezletről, Dóka Zoltán tapolcai segédlelkész az evanstoni nagygyűlés anyagával kapcsolatban olvasott fel dolgozatot, Bácsi Sándor pápai lelkész pedig beszámolt az or­szágos sajtókonferenciáról, LEGÉND Az egyházközség egyhangúlag meg­választotta lelkészéül Babka Tiva­dart, Beiktatása április 11-én, virág- vasárnap lesz. PORROGSZENTKIRÄLY Március 15—18-ig Jakus Imre tabi lelkész igehirdotéssorozatot tartott a gyülekezetben. Ágfalva Márcisu 28-án iktatta be Németh Károly esperes a gyülekezet lelkészi álláséba Weltler Ödön volt rajkai lelkészt^ SZOMBATHELY Március 22—28-ig igehirdetéssoro­zatott tartott Várady Lajos budavári esperes, amelyen szép számmal vet­tek részt a református testvéregyhéz tagjai és a környékbeli evangéliku­sok is. Az igehirdetések vasárnap délelőtt úrvacsorái istentisztelettel fejeződtek be. Istentisztelet után az esperes megbeszélést folytatott az egyháztanács tagjaival a háztartási zsinati törvény végrehajtásával kap­csolatban. Vasárnap délután szere­tetvendégség volt. Irásmagyarázatot tartott Nyirő József szentgotthárdi le! kész, egyházmegyei főjegyző, ver­seiből felolvasott Jakus Imre tabi lelkész, Jakus-verseket szavalt Hor- kay Éva, kettőst énekeltek Lehel Fe- rencné és dr. Döbrössy Lajosné, Vá­rady Lajos pedig fololvasta két böjti tárgyú novelláját, HALÁLOZÁS Rónay Kálmánná, szül. Molnár Ka­rola március 13-án, áldott életének 74-ik évében elhunyt. Temetése Ko­vács Géza és Lukács István lelkész szolgálatával március 15-én volt Győ­rött, az új temetőben. Az elhunytban Rónay Kálmán Győr-nádorvárosi kántor élettérsát, Rónay Zoltán ba­lassagyarmati lelkész és testvérei édesanyjukat gyászolják. Özv. Zoltay Gyuláné, a kemenes­hőgyészi postahivatal vezetője, la­punk hűséges olvasója, március 16-án négyhónapi hosszas szenvedés után az Urban csendesen elhunyt. A meg­boldogultban Zoltay Gyula vasas! lel­kész édesanyját gyászolja. Alkalmazottakat keres a Diakóniai Osztály (Bp. VIII., Üllői-út 24.). Szükség van főzőnőre, háztartási alkalmazottakra és gyermekgondo­zásban kisegítő nőkre, az Osztályhoz tartozó budapesti és több vidéki sze- retetintézményben. Nyolc regiszteres harmónium el­adó, Budapest, XIV,, Cserebogár-út 6,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom