Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-06-27 / 26. szám
S EVANGÉLIKUS ELET Az emberiség jövőjéért GYÜLEKEZETI HÍREK 1054. június 27. Szentháromság-u. 2. vasárnap. »Isten hív! Meg ne vessétek azt, aki szólt« Igék: Zsid 12, 12—25. — Mt 23, 37—30. — Liturgikus szín: zöld. RADIOS FÉLÓRA Nemrégiben egy magyar újságíró meglátogatott néhány japán halászt, akik az amerikai h i d rögén b ómba - kísérletkor megsebesültek. Egyikük elmondta szerencsétlenségük történetét: »A felhő egyre lejjebb ereszkedett, majd egyszerre csak szürke hamu hullott ránk, belepte a ruhánkat, arcunkat, hajunkat és elborította a hajót is. A hamu forró volt és égetett. Vízzel kezdtem mosni, de bár a hamu lejött, a forróság nem csökkent. Később sebek ütöttek ki rajtunk és amikor partra értünk, már úgy éreztük, hogy minden erőnk elveszett«. Az orvos elmondta róluk, hogy az egész szervezetüket átható rádióaktivitás megbénította a csontvelő működését. Így hiányzik a vörösvérsejtek termelése, pedig ezeknek jelentős csökkenése esetén az élet megszűnik, Persze, az orvosok Igyekeznék ezen segíteni, de egyelőre csak ideiglenesen tudják. Elmondta az orvos azt is, hegy a hidrogénbomba robbantása következtében óriási mennyiségű anyag válik rádióaktív sugárzóvá, a felső légrétegekben kering és esőzések alkalmával könnyen a földre kerülhet, »Gondolom — mondta a japán orvos — Európa sincs biztosítva az ilyen eső ellen, ha a hldro- génbomba-kísérletek folytatódnak. Ezért is gondolom, hogy nemcsak japán ügy küzdeni még a kísérletek ellen is, hanem az egész világ ügye.« Az egész világ ügyében, az emberiség jövőjéért felelősség terheli az egyház lelkiismerstét is. Szerte a Világon egyre inkább ráébrednek erre lelkészek é3 hívők egyaránt. Hermann Sauer, nyugatnémet lelkész nagyon édes formában így fejezte ki az egyház felelősségét: Ha félreérthetetlen állásfoglalásával nem küzd eredményesen az» egyház a háború és az atomfegyverek ellen; az ezektől sújtott emberiségben, nincs joguk a lelkészeknek az élethez. Nem csoda, hogy nemzeti és felekezeti különbség nélkül, egymás után követelik a keresztyének a hidrogénfegy- vcrekkel való kísérletezés azonnali beszüntetését. Az angol metodisták aláírásokat gyűjtenek a hidrogénbomba ellen s ezzel 15 millió családot keresnek fel. A lengyel katolikus püspökök nyilatkozatban foglaltak állást a tömeg- pusztító fegyverek eltörlése mellett. A Báke-Vilégtanács berlini ülése alkalmából több, mint 600 különböző felekezetű keletnémet és nyugatnémet keresztyén gyűlést tartott. Egymás után szólaltak fel a Báke-Világ- tanács ülésén részvevő egyházi vezetők, közöttük Péter János református püspök is. Ez a gyűlés üzenetet küldött a Béke-Világ tanács ülésére és az Egyházak Vilégtanócsa evanstomi nagygyűlésére. Az üzenet többek között ezt mondja: »Az atom- és tömegpusztító fegyverek elleni harcot mi, kér resztyének Istentől eredő parancsnak tartjuk és azt minden időben jó lelkiismerettel, élő felelősséggel akarjuk betölteni.« MÖRICZ ZSIGMOND ha élne, most lenne hetvenöt esztendős. 1879. július 29-én született a Szatmár megyei Tiszacsécsén. Már származásában ott van az előfeltétele a realista írónak. Apai ágon parasztok, anyai ágon református lelkipásztorok az ősei. A valóságot bárkinél jobban ismerő s kukoricaszemként morzsolgatá parasztok a valóság megismerésére és igazmondásra, az írástudó művelt lelkészősök szép szóra és kompozícióira ihlették. Mindvégig hűséges maradt e két ihletöjéhez. Soha nem irt másról, mint a magyar valóságról s ha megkérdezték, minő irodalmi irány híve, azt felelte: az igazmondásé. A biblia és a zsoltár mindhalálig olvasmánya volt, s ha jól megnézzük stílusát, észre kell vennünlk, hogy sajátos, újító s forradalmi nyelve a régi magyar nyelv, amelyet Ő oltott be a maiba, roppant erőt, izeket, szépséget tálalva vele. Tudatosan szerette a reformáció korának magyar nyelvét, ő magyarázta meg nekünk, hogy Bornemisza Péter lutheránus lelkész, a Magyar Elektra írója, egyik legnagyobb nyelvművészünk. De nemcsak ezért jellegzetes nagy írónk Móricz Zsigmond, hanem a mondanivalójáért az. Történetei, hősei, tájai a jelenvaló s régmúlt magyar világot idézik elénk. Azokban, akiket ábrázol, nem mindig tudunk gyönyörködni, iszonyodunk tőlük, megriadunk, kétségbeesünk tetteik hiábavalóságán. Közben odáig fejlődtek a magyar dolgok és a világ dolgai, hogy az írónak nem maradt más módszere, mint a kegyetlen, csontig-velőig ható leleplezés. Móricz szó szerint vette az igazmondást. Miért cselekedte ezt? Hogy a tvalóEgy més alkalommal D. Dr. Dibelius püspökhöz intéztek német keresztyének levelet, követelve, hogy Németország egyházi vezetősége emelje fel szavát az emberiséget fenyegető veszedelem ellen. Ugyancsak nagy a tiltakozás az angol keresztyének között. Goventry- ben Világiak és egyháziak együttes gyűlésen követelték az atomnagyhatalmak tárgyalásait a hidrogén - íegyverek megszüntetéséről. Derby püspöké a nemzetek kötelességeként említette a világ megőrzését a katasztrófáktól és annak biztosítását, hogy a hidrogénbombát ne használják. Az egyház felelőssége kérdésében nagyjelentőségű az a nyilatkozat, amelyet egy japán egyházi vezető: Dr. Mihio Kővaki juttatott el a japánbeli Egyesült Keresztyén Egyház nevében az amerikai egyházakhoz. A nyilatkozat szerint a japán nép nem hajlandó amerikai misszionáriusokat hallgatni, ha az egyházak nem tanúsítanak döntő magatartást az atomfegyverek kérdésében. »Annak az országnak polgáraiként, melyet háromszor érintettek az atom- és hidrogénbomba és keresztyénekként nyugtalanoknak kell lennünk ennek a szörnyű fegyvernek a puszta létezése miatt is. Reméljük, az amerikai egyházak megértik, hogy a missziói munkában való részvételük nemcsak emberek és pénz küldésében állhat, hanem mindenekelőtt megköveteli a határozott keresztyén lelkiismeret példaadását« — mondja a nyilatkozat és hozzáteszi, hogy ugyanezt az állásfoglalást várják az Egyházak VÜágtanácsa evanstoni konferenciájától. A magyar keresztyénéit hálásak Istennek, hogy amint a mi lelkiismeretünket éberré tette az Isten ebben a dologban, úgy ébreszti most mind több és több egyház és keresztyén lelkiismeretét. Isten biztató ígéretét látjuk ebben és áldását, hogy munkánk a bekéért nem lett és nem lesz eredménytelen I Egyben pedig imádkozunk azért is, hogy az Istentől kapott áldás és eredmények ne tegyenek bennünket el- bizakodottakká, hanem késztessenek egyre erősebb munkára, nem kisebb dologért, mint az emberiség jövőjéért! ság és igazság elmondásával késztesse olvasóit az ellentétes cselekedet és magatartás vágyára. Néha párhuzamot is vont ebből. A tékozló, vad s fékezhetetlen Báthory Gábor mellé festette az országépítő, komoly s nagy gerjedelrnű Bethlen Gábort. A mohó, Semmi törvényt nem érző Túri Danihoz párjaként rajzolta meg a szívós, okos, lassú Joó Györgyöt, a »boldog embert«. Folytathatnám a hasonlitga- tást. De aki olvasott Móricz-tegényt, tudja, hogy az elriasztó, barbár, rideg jellemek fölött ott állanak az élet szépséges eszményei: a becsületesség, bátorság, megbízhatóság, kötelességérzet, önzetlenség, szeretet, a családi kör melegének hősei. Elfeledhetjük a kis Nyilas Misinek, a Légy jó mindhalálig hősének, tiszta jellemét? Vagy Matolcsy Miklósét, a lelkipásztorét, aki megváltója óhajt lenni a rábízott nyájnak, s akit a rossz falusi jellemek tesznek tönkre? A Móricz-évforduló ma, a Móricz-művek elterjedésének sohsem látott korszakában, felveti a kérdést: megérti-e mindenki e nagy írónak üzenetét ebben a hazában? Meg kell értekünk azt, hogy a rossz valóság rajza a jó valóságért van, a boldogtalanságé a boldogságért, a háborúé a békéért, az ocsmányságé a tisztaságért, a bűné az erényért s summában: a nemzeti vétkeké a nemzeti dicsőségért. A valóság és igazság magyarja ezért leli lelki építőmesterét Móricz Zsigmondban. S ezért marad Móricz Zsigmond a magyar nemzet nagy tanítója mindaddig, amíg életünkből végleg el nem tűnnek a rosszaság, a szeretettemig, a gyásvaEltévesztett megtérés Nem talált többé módot a megtérésre, noha könnyhutlatással kereste azt — írja EzsttUfóí a Zsidókhoz írott levél. Ennek az oka egy fel- nevekedett keserű gyökér, amiről előbb ír a levél, de ír 5. MÓZ. 29, 18 is, ahol a »késerű gyökér« az Istentől a bálványokhoz való elpártolás. A levél által címzett zsidóknál a ke- resztyénaégtöl a zsidó külsőségekhez való átpártolás botránya forgott fenn. De az idézett kifejezésen értendő általában a tan és az erkölcsök tétén felmerülő minden tévéig. Két ily keserű gyökeret említ a szöveg is, amelyek ÉzsaUt is jellemezték s amelyek mindegyike lehetetlenné teszi a megszentelést.* A paráznaság az egyik, mellyel a bűn felé fordul az ember, a szentségte- lenség (istentelenség) a másik, mellyel Istentől elfordul a szív. A kettő Ézsauban egy folyamat két Vége. A folyamat ez: eladta elsőszülött- ségí jogát. Ez a jog négy dolgot jelentett. Abban állott, hogy az első- szülött fiú volt (1.) a nemzetség feje, (2). őt illetté a papi méltóság, (3 ) az apai vagyonból kettős vészt örökölt, s azon felül (4.) az elsőszülöttek örököseivé váltak azon ígéretnek, melyet Isten Ábrahámnak tett, hogy t. í. az 6 martnából fog származni a Megváltó. Ézsau ezen elsőszülöttek között a harmadik lett volna, de eladta jogát egy ételért. Megértvén a veszteséget, másként kezdett ítélni s könnyhuliatás- sal kereste a megértést. Megjegyzendő, hogy nem bűnét csak veszteségét siratta. Nem istent kérte, hogy változassa meg a szentségtelen szívét, hanem Izsákot, hogy Vonja vissza Jákobnak adott szavát. Eredményt Így nem is érhetett el. Ha bűnét bánta Volna meg, megtéréshez jutott volna. Mert, aki azt megbánja, s annak bocsánatát könnyekkel keresi, az azt meg is találja, aminthogy meg van írva: »aki én- hozzám jő, semmiképpen ki nem vetem« (Jn. 6:37). Ézsau rosszul indult • megtérése tanít, hogy jobb Istennek kegyelmét idejekorán megőrizni, mint elveszítését későn megsiratni. Koren Pál bibliamagyarázataiból, 1896. Az eszme rést tör ott is, ahol az ágyúk nem, Jókai Mór ság, az önzés, a megbízhatatlanság. Majd jő egy nemzedék, amely már csak emlékezésként fogja olvasni a mai igazmondás regényeit és elbeszéléseit. A KEHELY JELÉT keresik a cseh történetírók az egykori magyar Felvidéken, a szlovák protestáns templomokon, s mint Emil Edgar írja a Kostnické Jiskry című egyházi lap június 9-i számában — nem találják ott, ahol valóban harminc éven át táborozták, laktak, ténykedtek a husziták. A kehely, mint huszita jelkép, nagyon ritka Szlovákiában. A lutheri reformáció, amelyhez érdekes módon tüstént oly nagy számban csatlakoztak németek, szlovákok és magyarok a történeti Felvidéken, csak itt-ott fogadta el saját jelének a hitújításban előtte járó huszitizmus szimbólumát. De még ezek is, mint például a tiszolci ev. templom falának kelyhe, nem eredetiek, a 17. század elején kerültek oda, annak a szóhagyománynak az alapján, hogy a templomot valaha a szlovákok közt járt husziták építették. A cseh történetíró sorra veszi a számbajövő történeti kútforrá- sOkat. Idézi Bertholomeides Lászlót, ciki Gömörben 1783-ban mindössze két ev. templomot talált a cseh huszita kehely emlékével. A ratkói templomon 1910-ben maga a cikkíró látta a valóban építészeti szempontból egykorú falon a vörös kehely domború rajzát. Kevéssé hitelesnek találja Emil Edgar Tomdsiik tanulmányát a gömöri-kishonti emlékeikről, amely 1872-ben jelent meg. Tóműibe, állapítja meg a cseh történetjúnius 27-én, vasárnap délelőtt fél 0 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi-rádió. Prédikál Gyöngyöst Vilmos esperes. LÉLKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉG A budapesti lelkészek rendszeresteológiai munkaközössége 17-én tartotta június havi összejövetelét. Bevezető bitoliatanulmányt Muntag Andor olvasott fel a »békesség« szó bibliai jelentéséről. Ezután »A Szentlélek munkája az egyházban« sdrozat keretében Mezősi György tartott élénk megbeszéléssel egybekötött előadást ezen a címen: »A Szentlélek megszenteli az egyház tagjait bűn elleni küzdelmükben«, A munkaközösség tovább folytatja a Szentlélek és az egyház kérdésének tanulmányozását. GYÖR-SOPRONI EGYHÁZMEGYE A lelkész! munkaközösség győri körzete június 15-én Győrött illést tartott. Az úrvacsorái istentisztelet után beszámolók és megbeszélések voltak az egyházkerületi gyűlésekről. PESTMEGYEI EGYHÁZMEGYE A lelkész! munkaközösség június 16-án az egyetemes székházban, Budapesten gyűlést tartott. A kezdő úrvacsora! istentisztelet után Detre Lajos tápiószele-farmosi lelkész bihllatanulményozást vezetett be. Maróíhl János aesai lelkész a szektakérdésről, Jurányi István váci lelkész Luther két birodalomról szóló tanításáról tartott előadást. Az egyházmegyei lelkészgyűlés behatóan megbeszélte a kormánypro- gramm mezögazdaságfejlesztő intézkedéseit és több aktuális kérdést, majd a nemrég megjelent Benczúr László: Konfirmációi Káté c. kiadvány megbeszélése során köszönetét mondtak a könyv kiadásáért az Egyetemes Sajtóosztálynak. IRSA Június 13-án zsúfolt templomban 19 fiú és 19 leány konfirmált. Délután a pilisi evangélikus énekkar Csilló Mihály karnagy vezetésével hangversenyt tartott a templomban. Igét hirdetett Nágybocskai Vilmos pilisi lelkész. Az offertórlum jelentősen segítette a templom és különösen az orgona küszöbön álló renoválását. MATRA8ZENTISTVAN A Déli Evangélikus Egyházkerület mátraszentistváni egyházi üdülője július-augusztus hónapban 8— 14 éves gyermekek nyaraltatását vállalja szakszerű felügyelet mellett. Jelentkezni lehet Rédey Pál egyházkerületi lelkésznél, VIII., Puskin-utca 12. IRATTERJESZTÉS Az Evangélikus Egyetemes Sajtó- osztály iratterjesztése július hónapban szünetet tart. Kérjük a lelkészi hivatalokat és a gyülekezeti iratterjesztéseket, hogy megrendeléseiket még e hónapban eszközöljék. író, hagyományokra, mondákra támaszkodott állításaiban. így például a szép csetneki templomban hiába keresne bárki a fálálton kelyhet és az évszámot, nincs ott s nem az idd mállasztotta le. Két másik templomon viszont katolikus szerzők állítása szerint megvan a kehely s megvan a szepesi Krigh falu katolikus templomában is, ahogy Díváid írja a Szepes vármegye művészeti emlékeiben. A cseh kutató idézi Tóth-Szabó müvét, a huszitizmus magyarországi hatásának eddig legjobb feldolgozását. A magyar történetíró 1910-ben levélben közölte a cikkíróval, hogy a huszitáik nem építettek új templomokat Magyarországban, hanem a meglévőket láttáik el a kehely jelével. Ilyen' jelet azonban ott is találni a történeti Magyarország területén, ahol cseh husziták soha nem jártak. Emil Edgar, úgy tűnik fel, nagyon helyesen magyarázza a dolgot, amikor azt írja, hogy a huszitizmus mint világ szemléleti elv terjedt el Magyarországon s ennek megfelelően jelképe, a vörös kehely, sokkal inkább található meg színmagyar vagy színnémet vidékeken, például Erdélyben, mint a Felvidéken. Hozzátehetjük, hogy a cseh történetíró érdekes fejtegetése azonos eredményeikhez érkezett a magyar huszitizmus magyar kutatóival. Ezek tudvalévőén a karbeli levéltári anyag révén állapítják meg, hogy a forradalmi huszitizmusnak legnagyobb hullámverése ott volt, ahová sem Zsizáka, Sem Giskra katonát soha nem jutottak el, ahová csak az eszme férkőzött be, oldó és bontó hatásával, az erdélyi magyarok és szászait közt Szalatnai Rezső köbanya A gyülekezetben megtartották az évadzáró szeretetvendégséget, amelyen Koren Emil lelkész beszámolt a gyülekezet ez évi munkájáról, a gyülekezet énekkara pedig egy évi munkájából adott gazdag bemutatót, FŐT Július 1—5. Családi konferencia, 8—12. leányok konferenciája, 13— 16. lelkészesaládok konferenciája, 22—26. fiúkonferencia. Részvételi díj napi 15 forint. Hozni kell takarót, lepedőt, kispárnát. Jelentkezés: Evangélikus Belmissziói Otthon, Főt. HIRAIGAZÍTAS Lapunk legutóbbi száméban értelemzavaró sajtóhiba van. A Tettre indító ^ emlékezés c. vezetőcikkben, az első oldalon, az első hasáb utolsó soraiban olvasható mondat helyesen így szól: »Romain Rolland a nem épen tökéletes francia fordításaikra gondolva mondta, hogy Ady volt a világháború egyetlen igaz költője^ Magyar énekek a finn éneksskönyvben A Magyarországon járt és magyarul is beszélő Viljanen Paavo lelkész »Jövel, Jézus,..« címen hosszabb cikket írt a finn gyülekezeti énekeskönyvbe bevett 5 magyar egyházi énekről. Megemlíti, hogy a következő énekek kerültek át a Dunántúli Evangélikus Énekeskönyvből a hivatalos finn egyházi énekeskönyvbe: »Térj magadhoz, drága Sion«, »örül ml szivünk*, »Jövel Jézus, lelkem hő szerelme«, »Ne szállj perbe én velem«, és »Téged keres imádságom«, Az Itt felsorolt öt ének közül egy sem maradt használatlanul, sőt mind az ötöt megismerték és megszerették Finnország gyülekezetei. Az öt magyar értek nagyban és állandóan hozzájárul a finn-magyar testvéri kapcsolatok ápolásához. Azt is megemlíti Viljanen Paavo, hogy az énekek fordítása közben a tartalomhoz, azaz az eredeti szöveghez ragaszkodtak és a fordítás költői formája is kifogástalan. Mindössze egyetlenegy énekfordítással kapcsolatban vannak még megjegyzései, ez pedig a »Jövel Jézus, lelkem hő szerelme« kezdetű ének. Költői szempontból ennek az éneknek a finn fordítása is elsőrangú, — mondja Viljanen Paavo •— azonban az eredeti magyar szövegtől, a magyar énekszövegben lévő képektől, nagyon eltér a finn fordító. Az eredeti szövegből két versszakot ki is hagyott. Cikkében Viljanen Paavo közli a saját fordítása szövegét is, amely az eredeti tartalmat valóban sokkal jobban visszaadta, mint a hivatalos finn énekeskönyvben lévő. Viljanen Paavo ezen cikkével kapcsolatban a Kotimaa következő száma Aarni Voipio professzortól közöl megjegyzéseket. Aarni Voipio professzor szintén járt Magyarországon, Ő is tud magyarul. Fia, Martti Voipio pedig egy évet töltött a soproni evangélikus hittudományi karon, mint ösztöndíjas. Voipio professzor Viljanen Paavo énekfordítását érdekesnek találja és azt írja, hogy az inkább akkor lett volna időszerű és válhatott volna hasznossá, amikor a hivatalos finn énekeskönyv számára fordították a »Jövel Jézus, lelkem hő szerelme« című éneket. Cikke további részében azokkal a tévedésekkel foglalkozik Voipio professzor, amelyek áz említett öt magyar ének adatéinak megjelölésével kapcsolatosak. Felvétel a Teológiai Akadémiára Akik a Teológiai Akadémiára való felvételüket óhajtják, ezirányú kérvényüket legkésőbb j ú 1 1 u s 3l-íg ttyujtsák be a dékáni hivatalba (Bpest, VI., Lendvay-utca 28.), A felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: a) születési bizonyítvány, b) a legmagasabb iskolai végzettség bizonyítványa, c) helyhatósági vagy más olyan bizonyítvány, amely a kérvényező lakását, szociális helyzetét, szüleinek foglakozását és kereseti, illetve szociális viszonyait feltünteti, d) orvosi bizonyítvány (részletes), e) keresztelési bizonyítvány, f) konfirmálás! bizönyívány, g) az ilfefékes lelkész és esetleg vallástanítólelkész bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek a bizonyíványá, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt, h) esetleges egyházi működéséről szóló bizonyítvány. Mellékelni kell továbbá olyan részletes önéletrajzot, amely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra indulás okait is. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatokat Í9 lehet mellékelni. A másolatokat »egyházi belhasz- nálatra« megjelöléssel egyházközség lelkész is hitelesítheti. A tanulmányi idő öt év. A fenti kérvénnyel egyidőben a jelentkezők kérjék felvételüket az Evangélikus Lelkésznevelő Intézetbe. Ez a kérvény Is a dékánhoz küldendő részletes önéletrajzzal. Ugyanebben a kérvényben lehet folyamodni tartásdíjkedvezményért. A férfihallgatók bent- lakási kötelezettségéről, a nőhallgatók elhelyezéséről, a tartásdíjról (stb.) az Intézet igazgatója ad felvilágosítást levélbeli megkeresésre. TÁRT KAPUVAL Visz a vonat. Odakint most tavasz van: ezer virágú, színű, illatú. Hallgatok. Nézek. A szememben élek. Olyan az most, mint két kitárt kapu. Aranyhfmes a rét, s a könnyű szélben ragyogva ver a rozs hullámokat. Jöjjetek, színek, fények! Kész a szívem, s tárt kapujában ujjongva fogad. Járjátok be a téli, zord szobákat! Hozzatok illatot és életet! Krisztusom, tekints rám tavasz-szemeddel! Minden kapumat kitárom neked. Túrmezei Erzsébet JEGYZETEK