Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-12-05 / 49. szám

z EVANGÉLIKUS ÉLET A Béke-Világtanács ülése Véget ért Stockholmban a Béke-Világtanács újabb Ülésszaka, A hatá­rozatok, melyeket ez a nagyjelentőségű ülés hozott, egyrészt felmérik a békc-viiágmozgalcm hatalmas eredményeit, másrészt megmutatják a veszélyt, amelyet a Wehrmacht újjátcrcmtésére irányuló törekvések jelentenek Európa és az egész emberiség számára. Ebben a helyzet­ben a határozatok utat mutatnak a békét akaró százmillióknak, hogy további küzdelemmel elérjék a háború legyőzését, elkerülését, a tartós békét és a népek biztonságát. A Béke-Világtanács felhívása a többi között ezeket mondja: »A né­pek ... drámai választás előtt áll­nak: vagy a tárgyalásokat választ­ják, amelyek észszerű megegyezést eredményezhetnek, vagypedig egy önkényes cselekedetet — Nyugat- Németorszáig újrafelfeg/verzését és bevonását egy háborús tömbbe — ami tönkreteheti a nemzetközi fe­szültség enyhülését«. A határozat felhívja a népeket, álljanak ellene a londoni és párizsi egyezmény ra­tifikálásának, követeljenek négy­hatalmi tárgyalásokat Németország békés egyesítése érdekében és kö­veteljék az összes európai államok tárgyalásának haladéktalan megin­dítását a biztonság és együttműkö­dés érdekében. A felhívás így feje­ződik be: "A népek nem engedik meg helyrehozhatatlan dolog elkö­vetését. A népek nem engedik meg Németország újraíelf egy vérzését és közös akcióikkal szabaddá teszik az utat Európa biztonsága és a világ békéje felé«. A Béke-Világtanács ülésszaka fel­hívást bocsátott ki »A békeszerető erőket képviselő világközgyű:és ösz- szahívásáré.«. A felhívás így szól: -Most, amikor a b-ke megszilárdu­lásának oiy nagy lehetőségei kínál­koznak, olyan újabb veszélyek ke­letkeznek, amelyek megsemmisíthe­tik ezeket a lehetőségeket. Csak a népek hatalmas mozgalma akadályozhatja meg a világ ketté­szakadását, egymással szembenálló tömbökre, csak a népeit hatalmas mozgalma akadályozhatja meg azok­nak a seregeknek újjáteremtését, amelyek a múltban már oly sok könnyhullatást és keserűséget okoz­tak az embereknek, és mentheti meg az emberiséget a katonai kiadások súlyos terhétöl. Csak az ilyen ha­talmas mozgalom biztosíthatja az államok közötti együttműködést boldogulásuk érdekében, fü 'getlen- ségük fenntartása és a közös biz­tonság érdekében. A Bóke-Vilégit®nécs ünnepélyes felhívással fordult az összes béke­szerető erőkhöz, minden olyan férfi­hez és nőhöz, ailtl nyugtalanság, bi­zalmatlanság és a népekkel szem­beni gyűlölet nélkül akar élni. A Bóke-Világiainács felszólítja őket, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket, amíg még nem késő. A Béke-Viléigtanacs elhatározta az összes béke3zerető erőket képviselő nagy, világfközgyülés összehívásét 1955 május második felére.« Egy másik határozat a különféle tömegpusztító fegyvereit betiltásáért száll síkra, követelve az ENSZ-ben mutatkozó haladás továbbfejleszté­sét a kísérletezések eltiltása, az el­lenőrzés létrehozása és a fegyverzet általános csökkentése érdekében. A Béke-Világtanács külön határoza­tokban foglalkozott a2 ázsiai kér­déssel — többek között követelve, hogy a Kínai Népköztársaság elfog­lalhassa méltó helyét az ENSZ-ben — valamint a latinamerikai he y- zettel. A Világtanécs ülésszaka 1955- ben a világkultúra hat nagy képvi­selőjének, Schiller, Mkkiewicz, Montesquieu. Andersen, Cervantes és Walt Whitman évfordulóinak megünneplésére hívta fel a népeiket. Foglalkozott az ülésszak a béke- viiágmozgalom szervezési problémái­val és jelentős javaslatokat tett közzé ezzei kapcsolatban. Végül hosszasan foglalkozott a Béke-Vi­lágtanács a kulturális kérdésekkel és síkroszállt a kulturális cseremoz­galom fokozásáért, a kultúrával való visszaélések ellen és foglalkozott a kulturális évfordulók megünneplé­sével, valamint a nemzetközi béke- díjakkad. A határozat e szavakkal végződik: »A népek egyre félreért- hetetlenebbüi adnak hangot annak az óhajuknak, hogy megismerjék egymást, hogy kicseréljék, ami egy­más kultúrájában a legertékeaebb és hogy a kölcsönös megértésnek olyan légkörét hozzák létre, amely kedvez a békés együttműködésnek. A Béke-Világtanács ismét felhívja a béke összes barátait, hogy minden erejükkel álljanak e oéd elérésének szolgálatúba Határtalan kilátások tárulnak elénk. Dolgozzunk tehát tántoríthatatlanul, hogy valósággá tegyük őket«. Händel: „A MESS1ÄS“ Az ádventet megelőző héten került előadásra az Országos Filharmónia műsorán Händel (1665—1759) nagy bibliai oratóriuma: »A Messiás*. A művet az Állami Hangverseny Zenekar és a Budapesti Kórus Forral Miklós zeneművészeti főiskolai ta­nár, igazgató-karnagy vezényletével adta elő. A szólókat Fai kas Ilonka, Tlszay Magda, Rösler Endre és Lit- tasy György operaházi művészek éne­kelték, az orgona-conlinuót Margittay Sándor, a zongora-összekötőt pedig Lukin László művészeik szolgáltatták. »A Messiás« háromrészes mű. Első része a messiási próféciáikat, eljöve­telének jeleit, születését és a »Jó pásztort« tartalmazza és magasztalja. A második rész a pass:ó-t, Krisztus szenvedését, áldozati halálát és a bűnváltságot glorifikálja. A harmadik rész a feltámadást, az Űr Jézus Krisztus bűnön és halálon aratott diadalát és dicsőségét hirdeti. A mű csúcspontja a világhírű »Hai- leluja-kórus«. A termet roskadásig megtöltő hallgatóság a Halieluja-Kó- rus után megállította az előadást és a Halleluja-Kórus megismétlését meg nem szűnő lelkesedésével el is érte. A Krisztusban való hit magasztossá­gát. lélekbemarkoló erővel és átélést sugárzó hittel juttatta kifejezésre a kórus énekművészete. Gy. K. Az Ember Tragédiája — új bemutatójára készül a Nemzeti Színház. A mű születésénél: kilenc- venötödik, a szerző halálánaik kilenc­venedik évjordulója ad alkalmat kul­turális életünknek erre a régen szük­séges eseményére. A január elején esedékes bemutató előtt sajtóértekez­leten tájélzoztatta a színház a közvé­leményt az előkészületi munkákról. Gsllért Endre rendező szaval bete­kintést engedtek abba a gondos mun­kába, amely a Tragédiának minden eddiginél teljesebb előadását kívánja létrehozni. Waldapfel József egyetemi tanár tanácsai nyomán jön létre ez az előadás, amely Madách hűséges tolmácsolásával, a nagy műben rejlő ellentétek meghagyásával, de buzdító mondanivalójának hangsúlyozásával kulturális életünknek fontos határ­köve lesz. Érdeklődéssel várjuk az ígéretes bemutatót! * S Háromajtós szekrény, festett pu hafa, 2,20x2.10 méretű, 40 cm mély, eladó. Megtekinthető d. u. 3—5 kö- ! zött VII., Lenin-körút 79. II. 1/a. 1954. december 5 — Advent 2. lem alatt — Szdszéki ige: Mai. 3, Délutáni alapige: Jak. 5, 5—10. — BUDAPESTEN, a budai és a pesti egyházmegye lelicészi munkaiközössé­gei valamennyi budapesti lelkész ré­szére ádventi csendesnapot és közös úrvacsorát rendeztek. Vető Béla egye­temes egyházi ügyvivő-lelkész írás- magyarázata után a budapesti lelké­szek részt vettek a Deák-téri gyüle­kezet csütörtök esti istentiszteletén, amelyen Hafenscher Károly helyet­tes-lelkész prédikált, majd úrvacsorád vettek. Az úrvacsoraosztás szolgála­tát dr. Sólyom Jenő teológiai tana. végezte. A BUDAPESTI két egyházmegye rendszeres-teológiai munkaközössé­gének november 25-i összejöveteléi dr. Benes Miklós tartott előadást »A Szentlélek megszenteli az egyház tagjait családi életükben« címen. Az előadást eleven vita követte. A DEÁK-TÉRI TEMPLOMBAN november 29 ón este 8 órakor a Luther ánia ismét előadta Bach H-moll miséjét. A nagysikerű esten szép számmal jelentek njeg a buda­pesti és környéki evangélikusok. ANGYALFÖLDÖN ádvent első hetében november 29-től december 5-ig esténként 7 órai kezdettel ige­hirdetés-sorozat van, Danhauser László budahegyvidéki lelkész szol­gálatával. December 5-én kivétele­sen délután 4 órai kezdettel lesz a havonliént szokásos szeretetvendég- ség. A műsort a budahegyvld&kl gyülekezet tagjai szolgáltatják, tizekre a gyülekezet fűtött alagsori helyiségében tartott alkalmakra a gyülekezet tagjait, barátait és ven­dégeit, szerettei hívja és várja a gyülekezet. BUDAHEGYVIDÉKEN minden pénteken 7 óraikor ádventi igehirde­tés van. »Énekek az Üdvözítőről]« közös címen — a Cantate sorozat második ciklusa december 10—12-ig lesz, esténként 6 órakor, Luther és a reformáció énekeiről. A KöfcMENDI GYÜLEKEZETEI november 21-én meglátogatta Fülöp Dezső esperes. A délelőtti istentisz­teleten prédikált, majd az egyház- község tanácsában megbeszélést tartott. Beiktatták az újpesti gyülekezet új presbitereit JEQYZ'ETEK , vasárnapja — Ítélet előtt s kegye- 1—7 — oltárt ige: Lk. 13, 6—9 — Liturgikus szín: lila. A RAKOSCSABA-PÉCELI gyüle­kezetben ádvent első hetében estén­ként 7 óraikor ádventi istentisztelet­sorozatot tartavak a rákoscsabai templomban. Igét hirdet Bottá Ist­ván kelen, öldi másodlelkész és Bencze Imre pesterzsébeti lelkész »Adventi reménységünk« összefog­laló címmel. December 5-én este fél 7 órakor gyülekezeti est lesz. KELENFÖLDÖN csütörtök estén­ként 6 órakor Lk. 1, 48—53. alap­ján ádventi igehirdetéseket tárta­ik Bonnyai Sándor, Sülé Károly, 3ehoIz László és Friedrich Lajos ’slkészek. December 4-én délután fél 6 órakor gyülekezeti szeretet- vendégséget tartanak. VASASON az új gyülekezeti mun­kaprogram köretében ezentúl ha­vonta szeretet vendég ságet tartanak. November 14-én, a második szere- tetvendégségen a szórványokból is szép számmal gyűl tele össze a hí­vek. A gyülekezeti tagok szolgálatá­val szavalatok, énekszámok és rö­vid színdarabok szerepeltek a mű­sorban. ifioltay Gyula lelkész igehir­detése a közeledő ádventre irányí­totta a figyelmet. A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége Veszprém­ben november 24-én értekezletet tartott, amelyen részt vett Friedrich Lajos, a Lelkésznevciő Intézet igaz­gatója és í-róiile Károly teológiai ta­nár is. Sikos Lajos úrvacsoraosz- tása után Halász néia esperes beszá­molt az Országos Espercsi Értekez­letről, Kiss János pedig a levéltá­rakról olvasott fel dolgozatot. Az értekezlet foglalkozott a Hazafias Népfrontban való részvétel és szol­gálat kérdéseivel és megvitatta az ezzel kapcsolatos időszerű feladato­kat. A FEJÉR—KOMAROMI EGY­HÁZMEGYE november 18-án tar­totta a lelkészi munlzdkózösségi ülé­sét. Görög Tibor esperes áhítata után »Elődöm és utódom« címmel Bohus Imre hántai lelkész tartott előadást. Bottá István kelenföldi ■másodlelkész előadása után Grün- valszky Károly egyetemes főtitkár ismertette az idei LMK munkaté- málkat. Fehér Károly segédletkész záróáhítatával végződött az együit- lét. — Az egyházmegye lelkészei számára Bohus Imre állított össze ádventi sorozatot. November 21-én, az egyházi esz­tendő utolsó vasárnapján tett esküt az újpesti gyülekezet új egyházta­nácsa, valamint az újonnan Válasz­tott tisztviselőik. Békési János má­sodfelügyelő, dr. Kiss Sándor és Fa» ragó Imre gondnok, Sztupkay István pénztáros álltak az oltár elé, hogy onnan induljanak el az újpesti gyü­lekezet szolgálatába. A bensőséges ünnepségen részt vett D. Dezséry László püspök is és köszöntötte az új tisztikart és presbitériumfct. Üdvözlő szavaiban hálát adott Istennek a fel­szabadulás óta eltelt tíz esztendő fej­lődéséért és az egyházépítésben el­ért eredményeinkért, amelyeket re­ményen felül adott nekünk Isten. Isten ilyen ígéretes ős reményteljes munkát vár az Ö munkatársaitól to­vábbra Is. Délután a dunakeszi fiókegyházat látogatta meg a püspök. Itt is részt vett Bohunka Lajos felügyelő, Gre- guss Pál másodfelügyelő, Németh László gondnok és Gesztesi Sándor pénztáros, valamint az új presbité­rium be iktatásán és üdvözölte a fiók- egytházközség új munkásait, KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK Otto Nuschkc miniszterelnökhe­lyettes a CDU kongresszusán beszá­molt az egyházaknak nyújtott ál­lami segélyeikről. »A NDK-ban — mondta — az alkotmányban biztosí­tott vallásszabadság jegyében az egyházi élet minden munkaágában kiépíthető és elmélyíthető volt.« Otto Nuschke részletes számadatokat kö­zöl ezután az egyházaknak nyújtott segélyezésről, amely 1954-ben csak az egyházi vezetésre és a lelkész- ellátásra 13 millió DM-t tett ki. ^Eb­ben nincsen benne az egyházi épü­letek karbantartására és újjáépíté­sére kiutalt Öszeige. A teológusoknak nyújtott ösztöndíjak mértéke a Teológiai Akadémiák történetében eddig ismeretlen volt és a jelen­legi Nyugat-Németországban elkép­zelhetetlen. MIATYANK és LUTHER SEKRESTYE-IMADSÄGA fehér levelezőlap nagyságú kar­tonon, ára —.60. — Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály SCHERER LAJOS Minő sorsokat érlel 'a mi életünk I Végigolvastam egy kéziratos önélet­rajzot, aznap fcfelkvésig csak ezt ol­vastam. Ügy érzem, igazságos és ed- hailgathataitlan a tanulsága. A esend­őén, amely körülvesz, megelevenedik Scherer Lajos tanár úr minden be­tűje, ezek a pontos, világos betűk, amelyeknek a vonásaiban józanság, rendületlenség és hűség néz az ol­vasóra. Hatodikos gimnazista voltam, sorúkor kéziratot küldtem Losoncra, Sdherer tanár úrnak, olvassa el s ha jónak találja, jelentesse meg lapjá­ban, a szlovákiai magyar diákok ak­kor híresülni kezdő folyóiratában, a Mi Lapunkban. Két napra rá meg­jött a szerkesztő válasza. Dobogó szívvel nyitottam ki a levelet s el­pirultam az örömtől. Első írásműve­met hozni fogja a lap s a szerkesztő üdvözöl, ölel és munkatársai közé számít. Azt hiszem, így kapcsolód­tunk többé-kevésbbé mindnyájan a Scherer Lajos szerkesztette laphoz a kisebbségi magyar fiatalság sorai­ból, ki mint olvasó, ki mint író, ki mint rejtvény-fejtő, vagy tudósító. Egy évtizeden át ezzel a lappal ne­velt a losonci tanár. S munkatársul szegődött hozzá nemcsak a fiatalság, hanem Móricz Zsigmond, akinek nem egy írásműve a losonci diáklapban jelent meg először, s József Attila és Illyés Gyula és sokan-sokan. Törté­nelmi szerepe volt ennek a lapnak, benne és körülötte forrt fel az első világháború után a népi gondodat. Látom Sdherer Lajost, amint az esti tábortűznél megpiszkálja a parazsat, hogy magasra lobban a lángja. Pro­testáns realizmus, Arany János igaz szavain erősödött józanság volt ő, hűséges sáfárja annak, ami rábíza­tott.. Pedig ez csak az életének a kö­zepe. Az elejét és a végső félét csak most látjuk, hogy önéletrajzát lapoz­zuk végig. * Messze van Budapesttől Biharforda. A losonci pedagógust megtépázták a magyar sors szelei, elvesztette a fele­ségét, elvették otthonát, munkakörét, megsemmisült levéltári kutatásokon alakpuló helytörténeti munkája Lo­soncról, s túl már a hetvenen Lajos bácsi, minit a régi vándorok egyike, megjelent az Alföldén. Gyermeikei- rtek szérető karjai, unokáinak csil­logó szeme fogadta s akadtak jó­emberek mindenütt, mintha péídáz- I tók volna nemzetünk vendégszere­tetét^ A vándor, aki elmondhatta, hogy mindenét magával hordozza, egy szál ruhában, pénztelenül, de rendületlen hittel fölemelkedett s túl­nőtte néhány hónap múlva saját sor­sát. Csak megrázfcódott s testóből-lel- kéből új erő jött, mint friss tavaszi rügy a vén tölgy törzsén. Az öreg ember tevékenysége rácáfolt a fíata- lokére. A tanárból és szerkesztőből szőlőmíves ember lett Nagymaroson, gyümölcsfát ojtott, kecskét legelte­tett, csirkéknek szórt magot: vizs­gázott és dolgozott. Ha kellett, elő­adást tartott, ahová hívták segített; mint egész életében tette. Most is azt teszi, nyolcvan eszten­dős korában, lánya otthonában, Bi- hartordán. Nem bír tétlenül élni, dol­gozik, javítgat, meeél unokáinak, téli estéken. Schillert fordít magyarra, nem a kisebb verselt, hanem a drá­máit, megírja önéletrajzát s versbe foglalja örömét és bánatát. Csak a nagy tölgyfákra gondolhatok, amint mindenről értesülöjk most, hogy ő fe­dezett fel engem egy Írásművem ré­vén s fölkutatott, mint amikor elő­ször írt annak idején. Kezevomása, a betűi, mit sem változtak. Ez a szív változatlanul jó és egészséges. Azo­kat erősíti és biztatja, akikhez szól. önmagáról így énekel: Vidámíts meg Isten, Atyánk! Derűs napod mosolyogjon ránk. S míg megtartasz kegyelmedben, Juttass bölcs szívhez az életben! Ily zsoltáros szóikkal énekel a nyolcvan éves magyar nevelő mesz- sze B'hartordán, apánk, barátunk, né­velőnk; áldja meg az Isten. WALLASZKY PÁL évfordulója — 130 évvel ezelőtt halt meg — eszünk­be juttat ismét egyet a jelentős luthe­ránus írástudókból a XVIII. század­ban. A Bél Mátyás és Tessedik Sá­muel mellett értékben korántsem velük azonos, de szellemi magatar­tásban velük rokon tudományos gyűj­tőt és írót. Wallaszky (1742—1824) a magyar irodalomtörténetírás szor­galmas adatgyűjtője volt. Ha rend­szerezésben kisebb eredményeket is ért el, de lendülete s áhítata meg­volt hozzá, hogy érdemes művel alkosson. Toldy Ferenc helyesen ál­lapítja meg róla már 1865-ben írt irodalomtörténetében, hogy félreeső, elszigetelt helyen dolgozott, távol a nagy könyvtáraktól, írástudók­kal ritkán találkozott. Levelezését sem ismerjük, nem tudjuk, kivel vál­tott leveleit íróink közül. Eleinte itt élt Budapest közelében, evangélikus lelkész volt Cinkotám, de aztán meg­választották lelkésznek JoLwára, aJ'.iorman haláláig ki nem mozdult. Még latinul írt, de hazafias széliem­ben, akárcsak Bél vagy Tessedik. Műve, az 1785-ban megjelent »Con­spectus reipublicae’ litterariae in Hungária«. (A magyarországi iroda­lom áttekintése) négy korszakra oszt­va mondja el a magyar irodaiam tör­ténetét s szól a nem magyar nyelvű hazad irodalmakról is, így a szlovák irodalom legrégibb korszakáról is ta­lálni .benne rövid méltatást. Legfőbb érdeme, hogy rendszeres feldolgozá­sában elődei, Bőd Péter és mások példájának hatása alatt, értékes anyagot gyűjtött össze. A szépiroda­lomban ítélőképessége kisebb volt, mint a tudományosban, így művének a tudományos irodalomról szóló ré­sze maradandóbb értékű. Gondoljunk vissza a korra, amelyben élt. A XVIII. század végén annak is számottevő ereje van, hogy valaki összegyűjti és sorba rákja a magyar írók neveit s elmondja kinek-kinek a rövid életraj­zát és műveméit adatait. A nemzet, mint az ember a kábulat után, las­san veszi számba múltját és vagyo­nát. Elrévedezve nézi, mi tartozik a nevéhez. Azért népszerűek az össze­foglalók, a mai magyar olvasónak je­lentéktelennek tűnő bibliográfiák, Bél Mátyás Aparatusa, amelyben régi la­tin nyelvű történeti kútfőket nyoma­tott ki Magyarországról. Altikor az ilyen könyvet úgy olvasták, mint ma a versköteteket. Wallaszky rendkívüli erőfeszítés­sel gyűjtötte adatait s rendszerezte a jolsvai paróchiátn szá2 meg száz fel­jegyzését. Életéről alapjában véve ke­veset tudunk. Könyvtára, jegyzetei, levelezése: eltűnt vagy lappang vala­hol. De művei világosan beszélnek a felvilágosult, hazája építésében lelke­sedéssel részt vevő, végtelenül szor­galmas, önzetlen lelkipásztorról, aki­ről helyesen írja Toldy, hogy munká­ja a »legszentebb honszeretet tette volt, melyért az irodalomtörténet ne­vét mindenha kegyelettel fogja ne­vezni«. Ennél többet érdemel: élet­rajzot, életének felkutatását mind- azokéval együtt s külön, akik a 18. századot, nemzetünk és hazánk ocsú- dásának korszakát erejükön felül képviselték. Szalatnai Rezső KÖVÁGÖÖRSÖN és a hozzátar­tozó Balatonszepezd és Révfülöp 'illákban november 21-én hivatalos egyházlétogatást és általános vizs­gálatot tartott Halász Béla esperes. A délelőtti istentiszteleten beiktatta Baky Gyula új felügyelőt, a vallá­sos esten pedig igehirdetéssel szol­gált a gyülekezetnek. CEGLÉDEN november 14-én dia- kóniai nap volt Szlehló Gábor ügy­vivő lelkész egésznapos szolgálatá­val. Ádventben minden pénteken tartanak esti áhítatot. Uzon László, Kiszely Sándor és Veöreös Imre szolgálatával. ESZTERGOMBAN ÉS DOROGON hivatalos egy húzta tegai ást végzett Görög Tibor esperes. A KELET-BÉKÉSI EGYHÁZ­MEGYE presbiteri napot tartott no­vember 24-én Tótkomlóson. Az elő­adásokat dr. Gubcsó András, Bogya Géza, Kiss György és Marschalkó Gyula lelkészek tartották. TÖTKOMLÖSON november 22- től 28-ig Bogya Géza aszódi lelkész Jn. 9, alapján igehirdetés-sorozatot tartott »Gyógyító kegyelem« címen magyar és szlovák nyelven. A NÁDASDI GYÜLEKEZETÉT november 21-én meglátogatta Fülöp Dezső esperes és dr. Mihály Sán­dor egyházmegyei felügyelő. Megte­kintették az épülő imaházat, ta­nácskoztak a presbitériummal, az esperes pedig az istentiszteleten prédikált. CSALÄDI HÍREK Varga Árpád fehérvár csurgói * lelkész és Dezső Éva december 11-én tartják eljegyzésüket Gyenes- diáson. Karner Frigyes ny. népiskolai igazgató 84 éves korában, Kőszegen meghalt. Dr. Kamer Károly teoló­giai tanár az elhunytban édesapját gyászolja. — Az igaznak emlékezete áldott! Karácsonyi levelezőlapok »Dicsőség a magasságos mennyek­ben az Istennek és e földön bé­kesség és az emberekhez jóakarat« felírással és képpel, kétféle, ára !•— Ft. — Megrendelhető: Evan­gélikus Egyetemes Sajtóosztály, Budapest, Vili,, Puskfn-utca 12. Csekkszámlaszám: 220.278

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom