Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-01-17 / 3. szám

EVANGÉLIKUS ELET i — Folytatás az első oldalról —- • leked etek könyve az első keresztyé­nekről. Mindenünk közös. Becsü- 1 etünk, egyházi erőnk, vagy erőtlen­ségünk, tehetetlenségünk vagy misz- sziói erőnk, minden templomunk és gyülekezetünk, mindenünk közös. Hi­szem, hogy ezt a világosságban kap­tuk a világosság gyümölcseként, jó­ságban, igazságban és valóságban. — Felteszem a kérdést és nyilván mások is felteszik, hogy máért éppen Zugló kapja ezt az országos támoga­tást? Mert Zugló példája annak, hogy mit jelentett számunkra a há­ború. Ezt a gyülekezetét a háború akadályozta meg az építésben. A templom felépítése béke­egyházunkban a béke győzelme volna. Ez mindazoknak az em­bereknek bizonyságtétele, akik idcálltak az emberi élet igazsága, biztonsága és jövője mellé, szem­ben az emberi életet gyötrő ve­szedelmekkel. mint amilyenek a háború és a nyomor. Zugló azért is támogatást kap tő­lünk, mert olyan ország fővárosá­ban élünk, ahol amit elkezdenek, azt be is szokták fejezni. — Az ige valami egészen meglepő bevezetéssel -tört ránk. »Mert való­tok régen sötétség, most pedig vi­lágosság az Orbán: mint világos­ságnak fiai, úgy járjatok.« Ha hall­juk, hogy Isten így végzett felő­lünk, hogy sötétség helyett világos­ság legyünk, akkor a bűn ellen kell döntenünk és az igazság mellett; az építés mellett a rombolás helyett; a roßszakarat ellen és a jóakarat mel­lett emberi életünk minden kérdé­sében. Egységűnket és erőnket azzal kell megmutatni, hogy a világ világosságává legyünk. Isten nem engedi meg, hogy templo­mot építsünk, ha öncélú közös­ség vagyunk, s ha magunkat csak mint önfejlesztő és saját magát gazdagító egyesületként nézzük. Isten azért enged nekünk templomépitést, mert a világ vi­lágosságának szánt. — Próba alatt él a keresztyén- ség. Erősen akarom hangsúlyozni tehát, hogy nemcsak az a próbánk, hogy be tudjuk-e fejezni a zuglói templomot. Az egész keresztyén bi­zonyságtétel és a keresztyén ember­szolgálat tekintetében kérdezett meg minket most Isten. Adja Isten, hogy egyházunkban ne csak ekkora cse­lekedetre legyünk képessé, hogy be tudunk fejezni egy templomépítést, de képessé legyünk arra is, hogy a világosság fiaiként világosságot árasszunk a világban. Az istentisztelet végén a zuglói gyülekezet is részt vett az országos templomépitési öfter tóriumban s a presbiterek által végzett mozgóper­sely során 1200 forintot adako­zott az országos offertóriumba. Zuglóban még soha sem volt ekkora az offertórium. A templomépitő gyü­lekezet ezzel egy másik templom­építő gyülekezetnek is szolgált na­gyon tekintélyes áldozattal. „Mindmáig a magyarok foglalkoztak a legbehatóbban az ökumenikus problémákkal“- Svájci méltatás a magyar egyházak ökumenikus tanulmányairól ­A Svájci Protestáns Sajtószolgálat decemberi számának egyik vezércikke az Egyházak Világtanácsa evanstoni világkonrenciájának előkészületeivel foglalkozik. Ismerteti a Svájci Pro­testáns Egyházszövetségben képvi­selt egyházak konferenciáját, ame­lyen többek között Barth pjrofesz- szor is előadást tartott az Egyházak Világtanács főtémájának, a »Ke­resztyén reménységnek« előkészítő munkálatairól. A svájci kőnyomatos beszámolóját igy kezdi: , ».4 Világtanács az egyes tagegyha­zakat már jó ideje felhívta, hogy ko-. molyon készüljenek fel az evanstoni napirendre tűzött témákra... Tény, hogy mindmáig a magyar protestáns egyházak foglalkoztak legbehatóbban azokkal a problémákkal, amelyek a legközelebbi ökumenikus világkon­ferencián tárgyalásra kerülnek.« Az Evangelische Welt, a Német Evangéliumi Egyház lapja beszámol a német ökumenikus tanulmányi bizottság evantstoni előkészítő mun­kálatairól. Heidelbergben a minap tartott tanácskozásán a tanulmányi bizottság azzal a kívánsággal fordult az Egyházak Világtanácsához, hogy az egész előkészítő anyagot idejében tegyék közzé. A tervek szerint ugyanis csak tavasz derekán hoznák nyilvánosságra az evanstoni gyűlés elé kerülő tervezetek végleges szö­vegét. A német tanulmányi bizott­ság kívánságát nyilván mindazok az egyházak osztják, amelyek komo­lyan kívánnak foglalkozni az elő­készítő anyaggal. A tanulmányi bi­zottság a Német Evangéliumi Egy­ház vezetőségéhez is kérést intézett, hogy az összes német delegátusok és szakértők tanácskozzanak közö­sen az evanstoni gyűlés előtt. Megjelent az EVANGÉLIKUS NAPTÁR * az 1954. évre Ára: 8.— Ft Megrendelhető az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál, Budapest, VIII.. Puskin-u. 12. A befizetéseket a 20.412 sz. csekkszámlára kérjük! Készülj az ige hallgatására! VIZKERESZT UTÁN 2. VASÁRNAP Zsid. 13, 20—21. Ez a vasárnap a keresztyén szol­gálatra buzdít. Elsőnek arról beszél, aki egyházát és keresztyénéit szol­gálatba küldi. Azt mondja róla, hogy ő a békesség Istene. A szolgálatban állónak mindig tudnia kell, hogy a békesség Istene a békesség szolgála­tába küldi, azaz, hogy munkálja az emberek között a megértést, a sze- retetet és a felebarát javát. Azt is tudnia kell, hogy szolgálatba küldője az ö keresztyén nyájának halálból életre kelt, örök szövetség által lett Pásztort adott. Mert Isten nemcsak szavakban a békesség Istene, hanem Krisztus Urunkban hatalmas cselek­vésre szánta cl magát azért, hogy bé­kességet hozzon létre önmaga és a világ között és hogy így megte­remtse a lehetőségét a miág igazi békességének. Az ige azután a szolgálat módjá­ról beszél s három dolgot említ. Az első a jó cselekvésre való készség. Ez több, mint a cselekvés, mert ez nemcsak a kínálkozó lehetőség meg­ragadása, hanem a talán rejtett jó lehetőségeknek felelősségteljes ke­resése. Az ilyen készségből egyre több és több jó cselekedet, s ezért haszon és üdvösség származik. Má­sodszor az Isten akaratának cselek­vését említi igénk. Jn. 6,39 szerint az Isten akarata, hogy az övéi közül senki el ne vesszen. Az igazi keresz­tyén szolgálat az ebben a munkában való szorgos részvétel. A keresztyén ember minden e világi kötelességét is abban az igyekezetben és hitben végzi, hogy vele Istennek ezt az aka­ratát cselekszi. Harmadszor a ben­sőnkre néz az ige és ott akar jó vál­tozást felidézni. Arról van szó, hogy a mi életünk legyen Istennek ked­ves. Ilyen csak az a szív lehet, mely ismeri Isten üdvözítő akaratát, hiszi Krisztusban való üdvözítő cseleke­detét és ennek az ismeretének és hitének megfelelően él. Végül az ige Krisztusra emeli te­kintetünket. Mindaz, amit elmondott, Belőle indult ki és az Ö müve ben­nünk. Ebben a szolgálatban Ö jár előttünk. Mi példaként követtük Ot s egyben hisszük, hogy ö a belé vetett bizalmunk nyomán megáld bennün­ket jó és eredményes keresztyén szolgálattal. Zay László KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK EGYIPTOM A mohamedán vallási elveket valló egyiptomi állami iskolákban engedé­lyezték a hitoktatást a keresztyén egyházak részére. Eddig csak moha­medán hittanórák tartása volt lehet­séges. Ezentúl a keresztyén tanulók a mohamedánokkal egyidőben jár­hatnak hittanórára. COLUMBIA A Lutheránus Világszövetség la­tinamerikai bizottsága egy éve küldte k' Columbiába Ake Kastlund svéd lelkészt az ottani evangélikus- ság összegyűjtésére. Ake Kastlund 1948-ban hazánkban is járt. Mun­kája nyomán az evangélikus egyház önálló és jogilag elismert szervezet­hez jutott. A columbiai 2000 evan­gélikus öt gyülekezetbe osztva él. GYÜLEKEZETI HÍREK 1954. január 17. Vizkereszt után 2. vasárnap. s A vasárnap üzenete: Isten akaratának szolgálatában. Igék; Zsid 13,20—21. — Mt 5,17—19. — Liturgikus szín: zöld. VASI EGYHÁZMEGYE A vasi egyházmegye lelkészei ja­nuár 8-án, Szombathelyen tartották munkagyűlésüket, Molitórisz János esperes elnöklete mellett. -A munka­gyűlésen igen termékeny megbeszé­lés folyt a vízkereszt utáni első va­sárnap levélbell és evangéliumi igéje felett. Ugyancsak ezen a na­pon tartotta gyűlését Szombat­helyen az egyházmegye presbité­riuma is. Az egyházmegyei tanács megválasztotta az egyházmegyei számvevőszéket a következő név­sorral: Elnök: Fülöp Dezső lelkész, jegyző Farádi Mihály lelkész, lelkésztagok még Kiss Gyula és Kovács Béla; világiak Nagy Lajos, Gaál Sándor és Tóth Sándor. HALÁLOZÁS Pauló János, lapunk buzgó olva­sója december 25-én Hatvanban el­hunyt. özv. Seffer Lászlóné 67 éves ko­rában Budapesten meghalt. Bújna Mihály, a dumaharaszti evangélikus egyházközség volt presbitere, életének 77. évében, hosszú betegségének szenvedését türelemmel viselve, december 27-én az Úrban csendesen elhunyt. f Schneller Károly Múlt hó 12-én hunyt el 60 éves korában Schneller Károly dr., a szegedi egyetemen a statisztika ta­nára. A szegedi egyetemen búcsúz­tatták; nagy részvét mellett Buda­pesten, a farkasréti temetőben te­mették el, ahol szülei' is nyugosz- nak. Dr. Schneller Károly a volt mis­kolci jogakadémiánkon 18 éven át szolgálta egyházunkat és a tudo­mányt. Két egyházmegyénknek pe­dig, az erdélyi egyházmegyének Já- rosi Andor esperes mellett, kihez meleg barátság fűzte, majd később a csanád—csongrádi egyházmegyé­nek egyházmegyei felügyelője volt. Hitét, egyházszeretetét őseitől örökölte. Apja a kolozsvári egyetem híres pedagógusa, Schneller István volt, aki előbb Eperjesen, majd Po­zsonyban működött mint teológiai tanár, majd pedig mint igazgató, Schneller Károly nemcsak nagy tudós, neves statisztikus, de mélyen hivő és bizonyságtevő evangélikus volt. Így is távozott el a földi élet- bők Giertz Bo: HITBŐL ELÜNK Vászonkötésben. Ára: 30.— Ft. Evangélikus Egyetemes Sajtó- osztály Budapest, VIII., Puskin-u. 12. KERTA Halász Béla, a veszprémi egyház-i megye esperese december 13-án egyhózlátogatást végzett a gyüleke­zetben és Karakószörcsök fiijában. Mindkét helyen ádventi igehirdetése sei szolgált a szép számmal egybe-* gyűlt híveknek. Gyermekszerető, intelligens, kö­zépkorú nőt keresek kis háztartá­som vezetésére és 8 éves fiam gondozására. Kovács Endréné, Bpest, II., Mecset-u. 17. Telefon: 351—281. Gyermekszerető, önálló, állandó alkalmazottat keres két kislány mellé, kétszobás háztartás ellátá­sára dolgozó házaspár. Cím a kiadó- hivatalban: Telefon: 142—074. A zuglói evangélikus szeretetház alkalmazottat keres azonnali felvé­telre. Az elfoglaltság naponta 9—15 óráig. Jelentkezés a szeretetház ve­zetőségénél, Budapest, XIV., Lőcsei- út 32. Istentiszteleti rend 1954. január 17-én. vasárnap, Budapesten. t A PESTI OLDALON: Deák-tér délelőtt 9 (úrv.) Sülé Karoly, del. előtt 11 D. Dezsérv László, délután 6. Süt« Károly. — fasor délelőtt V210 Gyöngyösi Vil­mos. délelőtt ]( Gyöngyösi VIhnos, délután 6 Cserháti Sándor. — Dózsa C.y.-út 7. délelőtt VtlO Cserháti Sándor. — Ü!lői-út 24. délelőtt VslO, délelőtt 11. — Rákdezi-út 57 b. délelőtt 10 (szlovák) Szilédv Jenő dr.. délelőtt */,12. — Karácsony S.-u délelőtt 10 — Thalv K- utea 28. délelőtt 11 Bonnyal Sándor, délután 6 Vámos Jóé sei, — Kőbánya délelőtt VjlO Ha­fenscher Károly. — Simor-u. délelőtt '/,12 Hafenscher Károly. — Utász-u, délelőtt 7,12 Koren Emil. — Zugló délelőtt 11 (úrv.) Scholz László, délután fi Muntág Andor. — Gyár- mat-u. 14. délelőtt VslO Scholz László. — Rákosfalva délelőtt 7,12 (úrv.) Muntág An­dor. — Fóti-út délelőtt II (úrv.) Vértesi Ru. dolf, délután 7 Rimár Jenő — Václ-út 129, délelőtt 8 Gádor András, délután 4 Rimár Jenő. — Újpest délelőtt 10 Matuz László, dél­után W Blázy Lajos. — Dunakeszi délelőtt 9 Blázy Lajos. — Vas-u. 2/c. délelőtt 11 Szimo* nidesz Lajos. — Rákospalota MAV-telep dél­előtt 7,9. — Rp. Nagytemplom délelőtt 10. — Rp. Kistemplom délután 3. — Pestújhely dél­előtt 10 Kürtösi Kálmán — Rákoskeresztúr délelőtt Vili. — Rákoshegv délelőtt 9 — Rá­kosliget délelőtt 10. — Rákoscsaba délelőtt 9 Békés József, délután 'A7 Békés József. — Cinkota délelőtt 9 (gyerm.), délelőtt 10, dél­után 'A3. — Mátyásfüld délelőtt Vtl2. — Kere- pes-Kistarcsa délelőtt >/,I0. _ Pestlőrinc dél­előtt 11. délután 5 -- Pestlőrinc. Erzsébet- telep délelőtt 8. — Pesterzsébet délelőtt 10. —- Soroksár-Újtelep délelőtt V.9. — Kispest dél­előtt 9. délelőtt 10. délután 6. — Wekerle- talep délelőtt 8. — Rákosszentmihály délelőlt vtll, délután 5. A BUDAI OLDALON: Bécsikapu-tér délelőtt 9 Sréter Ferenc, dél.: előtt 11 Várady Lajos, délután 7 Sréter Fe­renc. — Toroczkó-tér délelőtt 9 Pethő István. — Óbuda délelőtt 9 Komjáthy Lajos, délelőtt 10 Komjáthy Lajos, délután 6 Mezősi György. — XII., Tarcsay V-u. 11. délelőtt 9 Dan­hauser László, délelőtt II Danhauser László, délután 7 Ruttkay Elemér. — Hűvösvölgy, Lelkésznevelő Intézet délelőtt 10 Ruttkay Ele­mér. — Kelenföld délelőtt 8 (úrv.), délelőtt II (úrv.), délután 5. — Némctvölgyi-út 138. dél­előtt 9. — XI., Bartók Béla-út 158. délelőtt 12. — Csepel délelőtt II. délután 6. — Budafok déleldtt 10. — Nagytétény délelőtt 7,9. — Kelenvölgy délelőtt 9. — Albertfalva délelőtt 7,11. — Csillaghegy délelőtt 7,10 Kaposvári Vilmos, délután 7 Kaposvári Vilmos. BUDAPEST ÉVFORDULÓIRA Magyarország fővárosa 1955-ben, mint napilapjainkban olvashatjuk, nagy évfordulókra készül. Hetszaz éve lesz annak, hogy Budavár és a város a tatárjárás után felépült, s kereken ezer esztendeje annak, hogy a magyarok ezen a helyen székvá­rost alapítottak. IV. Béla kirá- lvunk 1255-ben két oklevelet adott ki. Az egyikben a pesti hegyen, a mai Várhegyen történő váralapí­tásról van szó, a másikban a pest: vásárok vámjainak megállapításá­ról beszél az országépítő uralkodó. A két okmány: kétségbevonhatatlan tényről tanúskodik. A jubileum al­kalmából egész sor szobrot óhajt a főváros felállítani (reméljük, szép szobrokat!) s köztük -egyet IV. Bé­lának is. Buda várának kijelölése, felépítése s a vár területének lakos­sággal betelepítése rendkívüli fel­adat volt. Aki elgondolta s végrehaj­totta: lángelme volt. A hétszáz év, megannyi visszatartás ellenére, iga­zolta a magyar királyt. Ez a város olyan természetes földrajzi központ, amilyen kevés van Európában. Ha valaki szobrot érdemel, nyilván a fővárost egy vár köré szervező sze­mélyiség az. Volt ennek a királyi székvárosnak elődje az országban: Székesfehérvár és Esztergom. Volt utódja is, mikor a török ült Budán. Pozsony volt az utód s Kolozsvár. De amint egyensúlyba jutott a nem­zet vérével és erejével, a vezérlő zászló ismét felszállt a budai vár tornyára. Ha Magyarország törté­netében nem lépnek fel olyan ret­tenetes torlaszok, aminő a török és osztrák elnyomás volt, nemcsak az ország, hanem fővárosa is simáb­ban s teljesebben fejlődött volna. Ezeréves város. Első krónikásun­kat, Anonymust, egyre inkább igazolja a történetkutatás. Pestről és Budáról is Anonymus mond hi­teles adatokat. Óbudát a honfogla­láskor szálljék meg a magyarok s a római város üszkös romjaira épí­tik saját végleges várukat és fővá­rosukat. Kurszán honfoglaló vezér- óbudai építkezését nemcsak az első magyar krónikás, hanem nyugati és bizánci források is bizo­nyítják. Ugyanúgy Pest kialakulá­sát is. Anonymus bizonyítja, hogy Taksony vezér a Pestnek neve­zett várat a mohamedán izmaeliták­nak adja, akik a magyar kereske­delem és pénzügy legjobb mozgatói. Pest vára a Belvárosban feltárt ró­mai c.astrummal azonos, tehát ott is, a Duna másik oldalán, egy régi maradványra épült az úi nemzet vá­rosalakító magja. Helyes a követ­keztetés, hogy ez a belső fejlődés 955-ben, az augsburgi vereség és ki­józanodás után indul meg, semmi- esetre sem korábban, hisz a kalan­dozásokra járó lovasnépnek ilyen kereskedelmi helyre addig nem volt szüksége. Taksony 970-ig uralkodott s addigra a város első fejlődése már megtörtént. Mindenki tudja, aki járt Óbudán, hogy fővárosunk tulaj­donképpen kétezeréves hely, hisz a rómaiak két virágzó, szép vá­rost építettek itt. Aki Budapest lélekzetvételét figyeli, észreveheti, hogy ebből a rétegből is jő éltető erő s a magyar ezer év lüktető erein melegszik át. De ki veszi ezt észre Budapest másfélmillió lakosa kö­zül? A nemzet városaiban él — tartja egy régi mondás, de hozzátehetjük, hogy városaiban is hal ki a leggyor­sabban. Természetesen, ha nem vi­gyáz arra, hogy vérét vakolatul vegye hozzá, mint a balladabéli Déva várában Kőmíves Kelemennét. A falu, a vidék tartja a nemzetet, ott él a nép. A főváros mutatja a nem­zet életét és halálát s újjáéledései­nek sorozatát. A főváros magyarázza naponként, mitévő legyen a nem­zet. Salamon Ferenc, Budapest nagy történetírója azt mondta, hogy ez a város minden összeomlása után új erővél állott talpra s szebb lett, mint annak előtte volt. A ma élő nem­zedék is végigélt ilyen történelmi pusztulást, a második világháború végén, mely az európai várospusz­tító borzalmak közt nagyon az első helyek közt áll. De ugyanez a nem­zedék minden aggodalmat megcsú­folva városét újjáépítette, megmosta, megfésülte. Ha azonban minden pusztítást két­szeresen is beleszámítunk a fővá­ros külsejébe, még mindig érthetet­lenül állunk szemben eggyel-mással. Például azzal, hogy Budapest nem azonosul a múltjával. Mintha foly­ton folyvást újrakezdené az életet. Több a tégla itt, mint a kő. Ezt a várost nemcsak ostromok tépázták meg régi szép épületek elégetésével, hanem az elmúlt száz év falánk telek-spekulációja is, melytől ijedté­ben meg se született a magyar mű­emlékvédelem. Széchenyi Ist­ván nagy és kitűnő rendezését ez a pénzügyi spekuláció rombolta össze. Ha az ember végigsétál a Duna- parton, nem tud fájdalom nélkül el­menni a Lánchíd nemes szépségé­hez felépített palotasor mentén. Eze­ket a klasszicizáló stílben épült házakat hetven-nyolcvan évvel ez­előtt lebontották, hogy helyükre emeljék a mohó pénzszerzés hival­kodó bankpalotáit és habarcs- és gipszdíszítésű lakóházait. Százéves metszeteken látjuk, milyen széle­sebb alapú, erősebb anyagú, mele­gebb színű, finomabb vonású volt a régi dunaparti Budapest, mint az, amelyet a félmúltból vettünk át. Miért írunk itt erről? Mert a századok elkövetkező ünneplése al­kalmából nemcsak a főváros köte­lességére esik nógató fény, esik abból mindenkire, aki Budapesten lakik és élni szeret. Necsak emlék­művekkel és ünnepi kiadványokkal gondoljunk a fővárosra. Hanem úgy, ahogy egy család gondol az otthoná­val. A tisztaság, szépség, báj és erő fenntartásához nemcsak pénz kell és gépek s emberi kezek munkája, ha­nem szeretet és jóakarat a legna­gyobb történeti mértékben. Nem­csak igazi műemlékvédelem kell, ha­nem a város egységes szeretete is. Szeretet, amely hatósági felszólítás nélkül óvja és gondozza a város min­den kövét, figyelmesen lehajlik egy papírszelet után s bedobja a papír« kosárba, tanítja és neveli a gyere­keket, hogy ne mázolják be az ép, helyreállított falakat, megmagya­rázza, hogy nem szép a falragasz, csak a nekivaló helyen. Mi kell ne­künk? Több azonosulás a múltunk­kal, több művészeti ízlés és na­gyobb szeretet. De ezt csak akkor ér­jük el, ha egymás irányában is egyensúlyba kerülünk, mi élők, akik nem csupán a múltat feledjük köny- nyedén, hanem a felebaráti törvé­nyeket is. ^Minden közösség tehet valamit a fővárosért, az is, amely az Isten há­zában szokott találkozni s egyházi énekkel erősíti a szívét. Budapest szép város, de szebb és jobb, eré­nyekre építő csak társadalmi meg­győződéssel válhat. Nem szóbeszéd­del, hanem felelősségvállalással. A családot a szeretet kovácsolja össze­tartó körré. Szeretet, tisztelet, meg­becsülés a teljes kölcsönösség alap­ján kialakít olyan városépítő és megtartó szellemet, amelyre itt min­dennél nagyobb szükség van. Buda­pest a régi ország társadalmi és emberi ötvözete. Ha itt létrehozzuk a békét és biztonságot egymásnak, megalapoztuk azt nagy távolsá­gokra is. Ha ennek alapján ízlés­ben, hagyománytiszteletben találko­zunk, találkozásra hívjuk össze a körülöttünk levő világot. Értsük meg tehát egymást Budapest hét százada és ezer esztendeje fényében. Szalatnai Rezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom