Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-05-16 / 20. szám
4 EVANGÉLIKUS ÉLET ..........—■* H ogyan lett Luther énekszerzővé? ! Luther nem vágyott költői babérokra. Könnyen verselt, de 40 éves koráig csak egy-kétsoros közmondássá vált rigmusok származnak tőle, Egy megrendítő eset adja kezébe a tollat. 40 éves, mikor 1523-ban Brüsszelben két rendtársát máglyán megégetik, mert a reformációhoz csatlakoztak. Ebből az alkalomból írja első énekét: Űj éheket kell zengenünk az Ürnak ihletére! Az Űr cselekszi ezt velünk saját dicséretére. Ma Brüsszelben mutatta meg csodás hatalma teljét, Hol két ifjúnak adta meg leggazdagabb kegyelmét: A hitnek győzedeimét. Dallamot is szerzett a szöveghez a német parasztballadák modorában. A dallam első ütemei a trombita zengésére emlékeztetnek, — akár csak az Erős várunknál. A forrás felfakadt. Hamarosan megszületik következő éneke is, a »Jer örvendjünk keresztyének«. Ez a legszemélyesebb hangú éneke, mégis olyan tárgyilagos, mint Pál a Római levél 7. részében. A saját erejében bizakodó lélek vergődését írja itt le és azt a nagy fordulatot, amelyet a kegyelmes Isten Jézus Krisztus elküldésével szerzett számunkra. Az első két ének létrejötte után új irányt vesz Luther ének-költészete. A gyülekezet felé fordul. Münzer Tamás német énekeket kezdett énekeltetni istentiszteletein. Nagy sikert ért el velük. Luther úgy látta, hogy a reformáció egészséges irányénak is új énekbe kel kezdenie, ha nem akarja a gyülekezeteket a rajongásnak kiszolgáltatni. Hiszen az ének nagy hatalom. Átdolgozta a 130. zsoltárt, dallamot is szerzett hozzá és elküldte barátjának, Spalatinnalk azzal a kéréssel, hogy kövesse példáját, írjon új egyházi énekeket. Így keletkezett a »Bűnösök hozzád kiáltunk ...« kezdetű éneke. Nem várt azonban arra, hogy mások kezdjenek munkába. Fél esztendő alatt 23 éneket írt. Az egyházi esztendő időszakait kísérte végig. Minden nagyobb .ünnepre szerzett éneket. A következő énekei születtek abban az időben: Jöjj népek Megváltója .. -. Jézus Krisztus dicsértessél... Krisztus feltámadott... Jer kérjük Isten áldott Szentlelkét., -. Hiszünk, mi egy Istenben... stb. Nem tudjuk, milyen alkalomból írta leghíresebb énekét, az »Erős vá- runk«-at. Valószínű nagy külső és belső harcai korában. 1529-ben II. Szolimán szultán Becs közelébe jut el. Az egész Nyugat remeg. Ekkor szerzi a következő éneket: Adj békességet kegyesen amíg e földön élünk. Ha elhagysz minket, nem leszen, kiben bízzunk, reméljünk, Mert Te vagy az igaz Isten. 1541-ben a török Magyarországot támadja. A francia király — Európa »legkeresztyénibb királya« szövetséget köt a törökkel. Az a hír járja, hogy a római pápa is támogatja ezt a szövetséget. Luther egyáltalán nem tartja lehetetlennek a dolgot. Mindenkit imádkozásra szólít fel: »Imádkozzatok, mert a fegyverben nincs remény, egyedül Istenben. A török ellen a kis gyermekek imádsága a legbiztosabb fegyver, akik a Miatyánkot szorgalmasan imádkozzak.« Egy számunkra különös gyermekéneket ír: Erhalt uns Herr bei deinem Wort, und steur des Papst und Türken mord ... Atya Isten tarts meg minkét (254. sz.) Hogy milyen közel állt Lutherhez a gyermek, arról különösen egy másik gyemnek éneke tesz bizonyságot, ismert karácsonyi dala: Mennyből jövök most hozzátők... összesen 37 éneket írt Luther. Ezek közül négy teljesen önálló, a többit pedig bibliai minták, középkori latin énekek és német népénekek nyomán készítette. Énekköltészete is azt mutatja, hogy a múlt evangéliumi értékű hagyományaitól nem szakadt el. Luther nemcsak szövegszerző, ÉNEKKAR Nagyünnepi istentiszteleteken, s bizonyára most Cantate-vasárnap- ján is igehirdetés után megszólalnak gyülekezeti énekkaraink. Itt- ott talán még egy gyermek-kórus csengő-bájos hangja melengeti meg a szíveket. Vájjon hálával fogadjuk-e szolgálataikat? Gondolunk-e arra: hoennyi fáradozás, türelem és hűség gyümölcse az a néhány percnyi éneklés? Karnagyok és kórus- tagok közös szolgálata ez. Mennyi nehézséget kellett léküzdeniök é« áthidalniok! Mennyi áldozatot vállaltak időben, s talán még anyagiakban is. Bizony nem mindegyik énekes kóta-ismerő és sok sok figyelmes gyakorlás révén alakul csak ki az együttes éneklés harmóniája, ritmusa, formája. Mindezt imádkozva végzik! Énekkaraink nem művész-együttesek, hanem szolgáló tesvérek, akik ezzel tesznek bizonyságot és így hirdetik Istenünk dicsőségét! Hallottam, hogy valahol az énekóra után, amikor tele van a szív daliammal, muzsikával és örömmel, az énekkar tagjai felváltva mondják el hálaadó imádságukat és könyörögnek Isten megáldó segítségéért, hogy ne legyen hiábavaló fáradozásuk. Másutt az ének-próba előtt is közös elcsendesedésre gyülekeznek össze, mert jól tudják azt, hogy mit sem ér, ha csak a száj énekel, de a szív néma. Legyünk hálásak énekkaraink szolgálatáért! De legyünk igényesek is munkájukkal szemben! Elsősorban ezt a hivő, imádságos szolgálatot várjuk tőlük, de várjuk azt is, hogy a muzsika értékeivel, maradandó kincseivel neveljék a gyülekezeteket, hanem dallamköltő is volt; Húsz énekének dallamát ő szerezte. A dallamszerzésben jó munkatársa volt a híres zenész, Johann Walter. Később természetesen némi túlzással egy jezsuita azon panaszkodott, hogy Luther több hívet hódított el dallamaival a pápától, mint teológiájával. Énekeskönyvének megjelenése után három évvel történt, hogy egy a pápához húzó lelkész azt bizonygatta prédikációjában, hogy a mi cselekedeteink tesznek igazzá bennünket Isten előtt. Erre a gyülekezet egy Luther-énekkel vágott közbe: »Óh Istenünk, vesd ránk szemed, Légy hozzánk irgalommal...« Heinrich Schütz 1628-ban a következőket mondta: »Nyíltan meg kell mondanom, hogy néhány énekét mintha nem is ember írta volna, hanem a mennyei szeráfok énekelnék Teremtőjük dicséretére.« Későbbi muzsikusok is sokat foglalkoztak Luther dallamaival, mindenek előtt Jctfi. Sebastian Bach, de Bramhs és Reger is. Luther kortársa Hans Sachs nürnbergi költő »wittenbergi fülemilé- nek« nevezte Luthert. Benczúr László AINKRÓL segítsék és frissítsék a közös éneklés ügyét is! Az énekkar tagjai remélhetőleg nemcsak a szerepléskor jönnek el a templomba, hanem benne élnek a gyülekezetben! Elvárjuk, hogy ne úgy takarékoskodjanak hangjukkal, hogy a gyülekezet énekében nem vesznek részt, hanem hallgatnak. Énekkarainkban általában a gyülekezetek legjobbhangú tagjai vannak. S ha ők nem énekelnek, színtelenné válik és elsat- nyul a közös éneklés. A »kórus- is a templom szerves része! Az orgona mellett és a padokban mindenütt testvérek ülnek, akiknek együtt illik és együtt kell dicsérniük az Urat! Jó volna, ha énekkaraink nemcsak többszólamú műveket és nehéz kompozíciókat tanulnának, hanem elfelejtett, vagy még ismeretlen templomi énekeinket is gyakorolnánk. Így megújulhatna gyülekezeti éneklésünk példájuk és segítségük révén! Legyünk igényesek a gyülekezeti énekkarok tekintetében! Viszont, ha igényesek vagyunk, segítsük is énekkarainkat! Foglalja a gyülekezet imádságos szerete- tébe fáradozásukat, igyekezetüket. Amennyire lehetséges, segítsük őket anyagiakkal is. Sok gondot jelent a kotta-beszerzés, a kamagyután- pótlás. De nem egyszer téli időben a hideg terem, vagy általában a teremhiány! Ne engedje a gyülekezet, hogy ilyen akadályok gátoják meg ezt a szép munkát! Támogassa őket minden lehető eszközzel! A Cantate-vasárnapi offertórium sok gyülekezetben az énekkar céljait szolgálja! Nálatok is így van? Legyen Istenünk gazdag áldása minden énekkai imádságos szolgálatán! ———— ....................................... mit» Ho gyan éltek 195l*ban a gyülekezeteink? Lapunk múlt heti számában mutatót közöltünk az egyházközségek életéről szóló évi lelkészi jelentések anyagából. A közlemény iránt azonban olvasóinknál oly nagy az érdeklődés, hogy ebben a számban még folytatólagosan közlünk ilyen részleteket lelkészi jelentésekből. Ezzel kapcsolatban viszont olvasóink elnézését kérjük, azért, hogy az elmúlt hetekben lezajlott egyházmegyei közgyűlésekről az ismertetéseinket csak lapunk következő számában tudjuk megkezdeni. NYÍREGYHÁZA Joób Olivér igazgató-lelkész' hatalmas jelentésben számol be a nyíregyházi nagy gyülekezet életéről. Beszámolt arról, hogy az elmúlt esztendő a gyülekezet kétszázéves fennállásának jubileuma jegyében telt' el s a jubileum kifejezése volt a szegényháztéri kistemplom létesítése, valamint az a jubileumi határozat, hoigy több tanyai központban kistemplomot létesítenek. Erre a célra a gyülekezet máris összeadott 28.C00 forintot. »A nagy Északi Egyházkerület legnagyobb gyülekezete vagyunk és ehhez méltó módon kell élnünk és munkálkodnunk.« Megállapította, hogy »kormányunk űj programmja óta népünk még nyugodtabban és még jobb reménységgel végezheti a mindnyájunk kenyeréért végzett munkáját és hogy az egyház is még kedvezőbb körülmények között teljesítheti szolgálatát.« »A helyes egyházi magatartás: még több hűséggel, még nagyobb odaadással szolgálni az Urnák, hazánknak és népünknek ott, ahová Isten állított, szóval és cselekedettel még tisztábban és határozottabban bizonyságot tenni a bennünk levő reménységről.« Az igaagató-lelkészi jelentés az istentiszteleti élet gazdagságáról ad benyomástkeltő adatokat. Beszámolt arról, hogy több hívővel volt kapcsolatuk. mint az elmúlt esztendőben, Méltatta az új zsinati törvényeket és kiemelte azt a tényt, hogy az elmúlt esztendőben a hatalmas egyházközség véglegesen és teljesen áttért az önkéntes egyházfenntartás rendszerére. A gyülekezet háztartása megszilárdult. Az egyházközség a legszigorúbb takarékosság elvét követte. A gyülekezet 25.000 forintot fordított szeretetmunkára. Az igazgató-lelkész méltatta az egyházi sajtó jelentőségét, újabb eredményeit és azt, hogy az egyházközségben sokan olvassák az Evengélikus Életet és hálásan veszik az egyházi kiadványokat. Az úrvacsorázók száma csökkent. A presbitérium és a képviselőtestület nagy munkát végzett. Jelentése végén az igazgató-lelkész köszönetét mond »a megyei, járási és városi tanácsoknak megértő támogatásukért, amellyel a tanyai iskolákat istentiszteleti célra az egyházközség rendelkezésére bocsátották, az egyházközség szolgálatát elősegítették.« Az egyházközség közgyűlése határozatában megjegyzi, hogy bízik abban, hogy »az egyház szolgálata népünk között támasza annak a küzdelemnek, amit népünk elöljárói és tanácsai népünk felemeléséért és boldog jövőjéért folytatnak.« PESTÚJHELY Kürtösi Kálmán lelkész beszámol az önállósulás folyamatában élő kis gyülekezet életéről. A templomlátogatás igen jó. A hívek 25 százaléka látogatja a templomot. Az önkéntes egyházfenntartási megajánlások 90 százaléka befolyt. A gyülekezet a templom mellett gyülekezeti termet épített 13.000.— Ft költséggel. A teljes befejezést ebben az évben várják. SZEGED Benkóczy Dániel lelkész évi jelentésében figyelemreméltó beszámolót ad arról, hogy a gyülekezeti bibliaórák tekintetében bizonyos rendet teremtették, amely azt célozza, hogy a hívek különböző típusú bibliai tanításhoz juthassanak a szerint, amint azt érdeklődésük szerint keresik. Egyik alkalommal biblia-iskolát tartanak, a bibliát tüzetesen ismertető módszerrel. Jelenleg a Kolosszéi levél alapján haladnak. Egy másik alkalommal imaórai jelleggel már másfél esztendeje a János evangéliumával foglalkoznak. Egy harmadik alkalommal bibliaárai jelleggel írás- magyarázat-sorozat hallható a babiloni fogság idejének prófétai megnyilatkozása és a hazatérés utáni próféták igéje alapján. Ugyanezen az órán a Jelenések Könyvének részeit is magyarázták. Minden összejövetelen megbeszélés is van s ezeken a hivek sokat tanulnak. Minden vasárnap úrvacsorát osztanak és és mindig van úrvacsorázó, bár az úrvacsorák száma a múlt évihez viszonyítva csökkent. Az elmúlt évben meg javíttatták a templomtetőt. ACSA Maróti János lelkész jelenti, hogy a templomot a gyülekezet 23 ezer forintos áldozattal rendbehozatta s így ünnepelte az acsai templom felszentelésének 200 esztendős évfordulóját. »Az áldozatkészség a templomrenoválással kapcsolatban nagyban növekedett. De növekedett a hivek egymás iránti szeretete is, ami mgmutatkozott abban, hogy a hívek a mezőgazdasági munka elvégése és a beszolgáltatás! kötelezettség teljesítése során egymást nagyban segítették. Híveink az állam és az egyház iránti anyagi kötelezettségeik- nak múlt évben is 100 százalékon felül tettek eleget. Jellemzi gyülekezetünket erre az állam- polgári és egyházi pontosságra való törekvés. Büszkék rá, ha ezzel kitűnhetnek. »Mindezek ellenére is az a megállapításom, hogy a gyülekezet nagyobbik felének legfeljebb szokás- vallásossága van és^ olyan hitre van szüksége, me^ el mer szakadni a régitől és rá mer lépni az új útra, amely uram-uramozás helyett hétköznap is cselekszi a mennyei Atya akaratát.« A lelkész a gyülekezet területén működő szekták közül kiemeli az ú. n. »őskeresztyéneket«* akiknek szektája Miskolcról fész-i kelte be magát a gyülekeztbe. Néhány öregasszony tartja fenn ezt a szektát, de »mivel dicsekedők, templomellenesek, zárt közösségű úrvacsorázók a gyülekezetben már nem tudnak hódítani. Gyülekezetünk látja, hogy dicsekedésük nem felel meg életfolytatásuknak. Azok a családok is elismerték már az öregaszonyok tévhitét, amelyekben ezek élnek.« A lelkész kiemeli a gyülekezet felügyelőjének és presbitereinek hűséges szolgálatát. CSÖMÖR Solymár János lelkész beszámol arról, hogy a gyülekezet fejlődött a lelki élet terén. Anyagi tekintetben »nincs semmi nehézségünk.« Gyülekezetünk szilárd egységben áll és a külső és belső szekta-veszedelemmel szemben is egyhangúan állt meg egy legutóbbi közgyűlésen, ahol olyan óriási tömegben vett részt a gyülekezet, hogy öreg presbiterek szerint ilyen tömeg még soha nem volt egyházközségi közgyűlésen Csömörön. Ezen a közgyűlésen a gyülekezeti életből eltanácsoltak négy ágostonisiát, akik a bibliórákat rendszeresen megzavarták és az egyházi életen gúnyolódtak. Az egyház- községi közgyűlés fegyelmező határozata óta az egyházközségben teljes a békesség. A lelkész kiemeli jelentésében azt, hogy A. L. Ludovit Katina szlovák püspök látogatott és prédikált a gyülekezetben. A hivek 35—40 százaiéiba templomlátogaló. Az önkéntes felajánlási rendszer már két éve működik, s a múlt évben szaporodott a megajánlok száma és több mint 10 százalékkal több volt a befizetés, mint a megajánlás. A gyülekezet áldozatkészsége szépen ■megnyilatkozott gyülekezetenkívüli egyházi célokra is. A Lelkésznevelő Intézetnek 1165.— forintot juttattak, a vasasi templamépítésire 500,— forintot, Istentiszteleti rend 1954. május hó 16-án, vasárnap, Budapesten. A PESTI OLDALON: Deák-tér délelőtt 9 (úrv.) Gémes István, délelőtt 11 Hafenscher Károly, délután 6 Gémes István. — Fasor délelőtt fél 10 Sülé Károly, délelőtt 11 Gyöngyösi Vilmos, délután 6 Gyöngyösi Vilmos, délután fél 8 Hangverseny. — Dózsa Gy.-út 7. délelőtt fél 10 Gyöngyösi Vilmos. — ÜUŐi-út 24. délelőtt fél 10, délelőtt 11 (úrv.), délután 5 Szeretet - vendégség. — Rákóczl-út 57/b. délelőtt 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., délelőtt háromnegyed 12. — Karácsony S.-u. 31. délelőtt 10 (úrv.). — Thaly K.-u. 28. délelőtt 11 Bonnyai Sándor, délután 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya délelőtt fél 10 Sárkány Tibor. — Simor-u. 33. délelőtt negyed 12 Sárkány Tibor. — Utász-u. 7. Koren Emil. -- Zugló délelőtt 11 (úrv.) Muntág Andor, délután 6 Scholz László. — Gyarmat-u. 14. délelőtt fél 10 Muntág Andor. — Fóti-út 22. délelőtt 11 (úrv.) Rimár Jenő, délután 7 Gádor András. — Váci-út 129. délelőtt 8 Rimár Jenő. délután 4 Gádor András. — Újpest délelőtt 10 Matuz László, délután fél 7 Blázy Lajos. — Dunakeszi délelőtt 9 Blázy Lajos. — Vas-u. 2/c* délelőtt 11 Szimonidesz Lajos. — Pesterzsébet délelőtt 10 Bencze Imre, délután 6 Szere- tetvendégség. — Soroksár-Újtelep délelőtt fél 9 Bencze Imre. — Rákospalota MAV-telep délelőtt fél 9. — Rp. Nagytemplom délelőtt 10. — Rp. Kistemplom ' délután 3. — Pestújhely délelőtt 10. — Rákoskeresztúr délelőtt fél 11. — Rákoshegy délelőtt 9. — Rákosliget délelőtt 10. — Rákoscsaba délelőtt 9, délután fél 7. — Cinkota délelőtt 9 (gyerm.). délelőtt 10, délután fél 3. — Mátyásföld délelőtt fél 12. — Kerepes-Kístarcsa délelőtt negyed 10. — Pestlőrinc, délelőtt 11. délután 5. — Pestlőrinc Erzsébet-telep délelőtt 8. — Kispest délelőtt 9, délelőtt 10. délután 6. — Wekerle- telep délelőtt 8. — Rákosszentmihály délelőtt 11, délután 5. A BUDAI OLDALON: Bécsikapu-tér délelőtt 9 Sréter Ferenc, délelőtt 11 Józsa Márton, délután 7 Józsa Márton. — Toroczkó-tér délelőtt 8 Várady Lajos. — Óbuda délelőtt 9 Komjáthy Lajos, délelőtt 10 Komjáthy Lajos. — XII., Tarcsay V.-u. 11. délelőtt 9 Ruttkay Elemér, délelőtt 11 Ruttkay Elemér, délután 7 Ruttkay Elemér. — Hűvösvölgy, Lelkésznevelő Intézet délelőtt 10 Karner Károly dr. — Kelenföld délelőtt 8 (úrv.) Muncz Frigyes, délelőtt 11 (úrv.) Muncz Frigyes, délután fél 6 Egyházmegyei énekkarok zenei estje. — Németvögyi-út 138. délelőtt 9 Rezessy Zoltán dr. — XI., Bartók B.-út 158. déli 12 (úrv.) Rezessy Zoltán dr. — Csepel délelőtt 11, délután 6. — Budafok délelőtt 10 Sikter László. — Nagytétény délelőtt 8 Sikter László. — Kelenvölgy délelőtt 9 Pethő István. — Albertfalva délelőtt fél 11 Pethő István. — Csillaghegy délelőtt fél 10, délután 7, EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Puskin-u. 12. Telefon: • 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapest, III., Dévai Biró Mátyás-tér 1. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft, negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft, egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412—VIII. 10.000 példányban nyomatott A TERMÉSZET JAVAIRÓL A.hol csak ember ezt a földet lakja. Te vagy, szent Isten, mindeneknek Atyja; Minden teremtmény tőled vár élelmet És segedelmet. Áldásod tölti meg a barázdákat, Te újítasz meg füvet, fát, plántákat; Te cselekszed azt, hogy a mag kikeljen, S bőven teremjen. Te ránk tekintesz s mezeink újulnak, Harmatot küldesz, s'a hantok lágyulnak, Arany kalásszal lesz ékes a róna Egyetlen szódra. Az egek termő jó esőt csepegnek,- Melytől a rétek lm megkövérednek; A hegyek, völgyek, szőlők virágoznak. És illatoznak. Nagy jóságodnak mindenek örülnek. Ligetek, erdők, neveddel zendülnek; Minden nyelv vígan hirdeti nevedet S dicsőségedet. Oh természetnek Ura, te fedezzed Termő földünket és te védelmezzed; Mert munkánk, ha szent kezed nem segélne, Hiába lenne. Áldással töltőd a mi csűreinket, Ezzel éleszted boldog reményünket, Hogy te, ki nekünk ennyit adtál itten, Többet adsz mennyben. Bencze Imre. (A Keresztyén Enekeskönyv 515, sz, éneke) 2-541899. Athenaeum (F. v. Soproni Béla)
