Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-05-09 / 19. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET GYÜLEKEZETI HÍREK 1954. május 9. Húsvét után 3. (Jubilate = örvendezz, 66. Zs. 1.) vasárnap -Az ujjongó gyülekezet-“ — 1. Tessz. 5, 16—24. — Lk. 15, 1—7. Liturgikus szín: fehér. tolikus főpapság a Habsburgokkal karöltve, hatalmas támadást indított elveszett hatalmának visszaszerzé­sére a protestánsok ellen. Rudolf ki­rály, a jezsuiták neveltje, szövetséget kötött a pápával és néhány katolikus fejedelemmel a protestantizmus meg­semmisítésére. VIII. Kelemen pápa leveleiben újra meg újra tüzelte Ru­dolfot a magyar protestantizmus el­len. Jellemző erre az időre, hogy a Ru­dolf körül működő királyi tanács javarészt főpapokból állt, 14 püswjk- tag mellett csak hat világi főnemes­tag működött. A püspökök közül azonban csak egy kettőnek volt egyházmegyéje, míg a többinek a területe török uralom alá esett s így ezek a püspökök az udvar kegyelem- kenyerén élve, mindenben kiszol­gálták a Habsburgokat. Például a királyi tanács magyar egyházi és világi tagjai 1604 áprilisi nyi­latkozatukban korlátlan uralko­dónak nyilvánították a királyt, akinek többek között joga van minden templomot elfoglalni a földesúri jog alapján. A nemzeti függetlenség és a vallás­szabadság eltiprásának gyakorlati kivitelezője két idegen származású császári tábornok volt. Básta tábor­nok Erdély önállóságát zúzta szét s hadaival olyan nagy nyomorúságot okozott a nép körében, hogy az em­berek által vontatott szekereket ne­vezték »Básta szekerének« s az em­berek által húzott ekét »-Básta eké­jének* — Belgiojoso tábornok pedig a Felvidéket sanyargatta. -Ez jó idő a meggazdagodásra, ne pihenjünk te­hát!« — mondotta. A császári tábornokokhoz hason­lóan lépett fel Szuhay István egri püspök, aki — IUésházi István főne­mes írása szerint — -vasiga alá ve­tette az országot«. Szuhay a török által elfoglalt Eger helyett Kassán telepedett le s Belgiojoso császári hadaival elfoglialtatta a félévszázada evangélikus használatban levő ha­talmas Erzsébet-templomot, majd a város összes templomát birtokba vétette azzal a megokoiással, hogy a szabad királyi városok földesura a király, márpedig a földesúr vallását kötelesek követni az alattvalók. Ugyanakkor Rudolf levéllel fordult a szintén Felvidéken működő Pcthe Márton kalocsai érsekhez, hogy a fel­vidéki városok protestáns lelkészeit űzze el, a protestánsok vagyonát pe­dig foglalja le. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖ­ZÖTT ült össze 1604-ben az ország- gyűlés, amelyen a nemesek és a városi polgárok egyaránt pa­naszt emeltek az ország feldúlá- sáért és a vallásszabadság meg­csúfolásáért. A válasz azonban az volt, hogy Rudolf — Forgács püspök biztatására — a megho­zott törvényekhez önkényesen hozzátoldott egy törvénycikket, amelyben eltiitotta a vallási sé­relmek országgyűlési tárgyalásá­nak jogát. Ezzel aztán betelt a mértek. Minden társadalmi osz­tálynak elege volt a császári ön­kényből, a főpapok lelkiismereti terrorjából, a császári táborno­kok pusztításából és harácsolá- sából. BOCSKAI ISTVÁN állt a nemzeti függetlenség és vallásszabadság vé- delmezésének élére. Bocskai eleinte maga is Habsburg-párti volt, de ami­kor a telhetetlen Belgiojoso őt is ki­kezdte s vagyonára törve megtá­madta, akkor kezdett hozzá serege szervezéséhez.-A szent Isten a magyar nem­zetségnek szivét felinditotta« — írta Bocskai egyik levelében. En­nek a mondatának a hátterében a Bocskai szabadságharcához való lel­kes csatlakozások áHnak. -Az igaz hitért s országunk szabadságáért« megindult küzdelemnek a legfőbb támaszai a szegényparasztok, a so­kat szenvedett hajdúk és székelyek voltak. De nem hiányoztak Bocskai táborából a polgárok és nemesek sem. Kiváló politikai érzékkel egye­sítette Bocskai Habsburg-ellenes frontba az ország társadalmát.-Minden blzodalmunk legnagyobb erőssége az egyesség* — mondotta; Bocskai serege diadalról dia­dalra ment, Bástát és Belgiojosot legyőzte, elfog­lalta előbb Kassát, majd az egész Felvidéket. Pozsony és Sopron vidéke is Bocskai csapatainak kezébe ke­rült, sőt egyes lovashajdú csapatok a Bécs közelében levő császári kerte­ket is feldúlták s Szilézia és Morva­ország vidékein is megjelentek. De nem vezette hódítási szándék Bocskait, még a török által néki felajánlott királyi címet sem fogadta el. 1605-ben a Bocskai mellett fegy­verre kelt székelyek és erdélyi ne­mesek erdélyi fejedelemmé kiáltot­ták ki, majd később a szerencsi re­formátus templomban tartott ország- gyűlés -Magyarország felséges feje­delmévé« választotta Bocskait A SZABADSÄGHARC GYŐZEL­MEI következtében tárgyalásra kényszerült. Rudolffal Bocskai meg­kötötte a bécsi békét 1606-ban, amely­ben a király kötelezte magát a val­lásszabadság biztosítására, az ország önálló kormányzásának tiszteletbcn- tartására, edismerte Bocskai fejede­lemségét s néki engedte át a Tiszáig terjedő részeket. A kivívott ered­mény azonban nem sokáig tartott. Bocskai még abban az évben meg­halt. Halálát valószínűleg mérgezés okozta. A gyanúsítottat, Bocskai Kátay nevű kancellárját a hajdúk felkoncolták. Bocskai halála után a vallásüldözés és az ország kifosztása újból megindult. A nép szeretetének számos jelé­vel vette körül Bocskait. Egy kora­beli ének így szólítja meg őt: »A szép szabadságra, Magyarság javára Törekedő jó urunk.. .«■ DE BOCSKAI SEM FELEDKE­ZETT MEG A NÉPRŐL. Nagy ér­deme a hajdúk letelepítése. A Habs- burg-időkben oly sokat szenvedett hajdúknak paraszti munkára adott lehetőséget. A török háborúkban néptelenné vált községek újra bené­pesedtek általuk. Például a lovashaj­dúkkal betelepített Hajdúszoboszló lakossága egyszerre 10.000 főt ért el-. A hajdúvárosok szabad paraszt­közösségeinek élete továbbra is a munka és a szabadságért való küzdelem jegyében folytatódott. . A magyar protestantizmus életé­ben pedig azért kiemelkedő ese­mény Bocskai szabadságharca, mert a reformáció óta a nép szí­vébe bekerült protestantizmus itt bizonyíthatta be először, hogy mennyire egy a nemzet szabad­ságharcával. Bocskai, Bethlen, Thököly, II. Rákóczi Ferenc, Petőfi és Kossuth tündöklő nevei jelzik azt az utat, amelyen elválaszthatatlanul eggyé kovácsolódott egyházunk népünkkel és hazánkkal! Bocskai csapatai sokszor mentek Luther énekének, az -Erős vár a mi Istenünkének éneklésével a harcba, mert jól tudták, hogy ügyük igaz­ságos ügy. -a szép szabadság« ügye. A Felvidék evangélikusai szíwel- lélekAíl vettek részt Bocskai támo­gatásában, mert vallották, hogy küz­delmük nem egyéb, mint harc -az igaz hitért s országunk szabadságáért'.« Ottlyk Ernő Istentiszteleti rend 1954. május hó 9-én, vasárnap, Budapesten A PESTI OLDALON Deák-tér délelőtt 9 Hafensclier Károly, dél­előtt II Hafenscher Károly, délután 6 Gémes István. — Fasor délelőtt fél 10 (gyerm.) Gyöngyösi Vilmos, délelőtt 11 Gyöngyösi Vilmos, délután 5 Sülé Károly, délután 7 Szereteivendégség. — Dózsa Gy.-út 7. dél­előtt fél 10 Juhász Géza, — Üllől-út 24. dél­előtt fél 10 (úrv.). délelőtt 11. - Rákóczl­út 57/b. délelőtt 10 (szlovák) Szilády Jenő. délelőtt háromnegyed 12. — Karácsony S.-u. 31. délelőtt 10, délután 5 Szeretetvendégség. — Thaly K.-u. 28. délelőtt 11 Bonnyal Sán­dor. délután 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya délelőtt fél 10 Koren Emil. délután 5 Szere- tetvendégség. — Simor-u. 33. délelőtt negyed 12 Koren Emil. — Utász-u. 7. Sárkány Tibor. — Zugló délelőtt 11 (úrv.) Scholz László, délután 6 Szereteivendégség. Szuhovszky Gyula. — Gyarmat-u. 14. délelőtt fél 10 (úrv.) Muntág Andor. Rákosfalva délelőtt fél 12 Muntág Andor. — Fóti-út 22. délelőtt 11 Gá­dor András, délután 5 Szeretetvendégség. — Váci-út 129. délelőtt 8 Gádor András, dél­után 4 Rimár Jenő. — Újpest délelőtt 10 (úrv.) Blázy Lajos, délután fél 7 Matuz László. — Dunakeszi délelőtt 9 Matuz László. — Vas-u. 2/c. délelőtt 11 Szimoni- ciesz Lajos. — Pesterzsébet délelőtt 10 Benes Miklós dr. — Soroksár-Újtelep délelőtt fél 9 Benes Miklós dr. —• Rákospalota MAV-telep délelőtt fél 9. — Rp. Nagytemplom délelőtt 10. — Rp. Kistemplom délután 3. — Pest­újhely délelőtt 10 Kürtösi Kálmán. — Rákos­keresztúr délelőtt fél It. — Rákoshegy dél­előtt 9. — Rákosliget délelőtt 10. — Rákos­csaba délelőtt 9, délután fél 7. — Clnkota délelőtt 9 (gyerm.), délelőtt 10, délután fél 3. — Mátyásföld délelőtt fél 12. — Kerepes­Kistarcsa délelőtt negyed 10. — Pestlőrinc délelőtt 11, délután 5. — Pestímre délelőtt 10. — Kispest délelőtt 0. délelőtt 10. délután 6. - Wekerle-telep délelőtt 8. — Rákosszentmihály délelőtt 11, délután 5. A BUDAI OLDALON: Bécslkapu-tér délelőtt 9 Várady Lajos, délelőtt 11 Sréter Ferenc, délután 7. —■ To- roczkó-tér délelőtt 8 Sréter Ferenc. — Óbuda délelőtt 9 Komjáthy Lajos, délelőtt 10 Kom­játhy Lajos, délután 5 Mezősi György, dél­után 6 Szeretetvendégség. — Xlí., Tarcsay V.-u. 11. délelőtt 9 Zulauf Henrik, délelőtt 11 Zulauf Henrik, délután 7 Ruttkai Elemér. — Hűvösvölgy, Lelkésznevelő Intézet délelőtt 10 Ruttkay Elemér. — Szabadsághegy, Diana- út 17. délelőtt fél 9 Ferenczy Zoltán. — Ke­lenföld délelőtt 8 Bottá István, délelőtt 11 Bottá István, délután 6 Egyházzenei hang­verseny. Németvölgyi-út 138. délelőtt 9 Muncz Frigyes. — XI., Bartók B.-út 158. déli 12 Muncz Frigyes. — Csepel délelőtt 11, dél­után 6. — Budafok délelőtt 10 Gyimessy Ká­roly dr. — Nagytétény délelőtt 8 Gyimessy Károly dr. — Kelenvölgy délelőtt 9 Sikter László. — Albertfalva délelőtt fél 11 Sikter László. — Csillaghegy délelőtt tél 10 Kapos­vári. Vilmos. RÄKÖCZI-ÜT A Budapest-Rákóezi-úti szlovák evangélikus egyházközség 1954. má­jus 2-án szeretetvendégsége kereté­ben Kemény Lajos-emlékcstet ren­dezett. Az ünnepi beszédet Pásztor Pár s. lelkész tartotta. Kemény La­jos -Legenda« és -Dicsőség néki« c. versét dr. Somoskövy Jenőné sza­valta. Szavalt még Erős Éva. Az írásmagyarázatot dr. Szilády Jenő lelkész tartotta. A gyülekezet tagjai szép számmal vettek részt a szeré­té tvendégségen. TEOLÓGIAI AKADÉMIA Alig két hete még a Teológiai Aka­démia padjaiban ültek, figyelmesen hallgatva az előadásokat. Aztán egy szép, mosolygós napon, amikor a csengő az órák végét jelezte, odaál- lott egyikük a tanárok elé, hogy a maga ős társai nevében elbúcsúzzon tőlük, akik öt esztendőn át tanítot­ták, oktatták őket. A köszönet szavai voltak ezek, a köszöneté mind azért, amit kaptak mint tudományt vagy minit a szív melegét. Egyikben sem volt hiányuk és ezért fordulnak hálás szavakkal nevelőik felé. Most ugyanezek a fiúk, leányok fe­kete, ünnepi ruhában, kissé kipirult arccal ismét tanáraik elé állnak, hogy számot adjanak arról, mát ta­nultak az elmúlt esztendők alatt, hogyan készültek szép szolgálatuk elkövetkezendő esztendeire. A számadás órái ezek. Komoly fel­adatot ró a vizsga a D. dr. Vető La­jos püspök-elnök és dr. Pálfy Mik­lós dékán vezetésével összeülő bi- bottságra és a vizsgázó hallgatókra egyaránt. A bizottság vállaira hárul a felelősségteljes ítélet: vájjon a jelöltek megfeLelnek-e a lelkészi szolgálat szabta követelményeknek, valóban alkalmasaik-e arra, hogy egyházunkban igehirdetői szolgála­tot végezzenek? Az Akadémia céltudatos nevelő- munkája, arra törekszik, hogy ko­moly hittel és megalapozott tudo­mánnyal bíró fiatalok lépjenek ki kapuján. Az Akadémia pedig várja a távo­zók helyére azokat, akiknek komoly elhatározásuk, hogy lelkészi szolgá­latot vállalnak. Várja őket szeretet­tel, komoly munkára, elmélyült tanu­lásra, hogy tudásuk, hitük megerő­södjék a maguk és gyülekezeteink számára: BUDAPEST Peskó Zoltán orgonaművész, a fa­sori templom orgonása, május 4-én, kedden este 8 órakor a Zenekaka- démián orgona-estet tartott, a Vas­utas Szakszervezet központi ének­karának közreműködésével. Műso­rán többi között Pachelbel-, Bach-, Reger- és Liszt-művek szerepeltek. MEGJELENT Benczúr László: KONFIRMÁCIÓS KÁTÉ Ara: 4.— Ft Megrendelhető az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál, Bp., Vili., Puskin-u. 12. Csekkszámlaszám: 220.278—VIII. SEGÉDLELKÉSZ Áthelyezések A Déli Egyházkerületben május 1-i hatállyal a következő segédlel- készátlhelyezések történtek: Gémes István békéscsabai segéd­lelkészt a Budapest-Deák-téri gyü­lekezetbe; Kovács Pál irsai segédlelkészt a békéscsabai gyülekezetbe s egyben a Kelet-békési egyházmegye espe­rese mellé; Juhász Géza rákospalotai segéd- lelkószit a Budapest-fasori gyüleke­zetbe; Cserháti Sándor fasori segédlel­készt a szegedi egyházközségbe; Hrusz János szegedi segédlelkészt a pécsi gyülekezetbe; Sárkány Tibor pécsi segéd lelkészt a Budapest-kőbányai gyülekezetbe rendelte Dezséry ’ László püspök szolgálattételre nógrádi egyházmegye A lelkészi munkaközösség április 27-én Balassagyarmaton ülésezett. Irásmagyarázatot tartott Záborszky Csaba felsőpetényi lelkész. Szabó József balassagyarmati lelkész saját fordításában felolvasta Doerne: Pré­dikáció ma c. munkáját, dr. Csen­gődi Lajos esperesi előterjesztést tett. BUDAÖRS A budafoki anyaegyházközség április 23-én a budaörsi szórványban tartotta ez évi 4. szeretetvendégsé- gét. Sokan vettek részt és szerepel­tek is az anyagyülekezetből, az al­bertfalvai és kelenvölgyi szórvány­ból. Igét hirdetett Matuz László s. lelkész, felszólalt Virág Béla helyi ref. lelkész. KELENFÖLD Május 9-én este 6 órakor temp­lomi hangverseny. Orgonái Sulyok Imre, SZÜLETÉS Budhalla Ödön fancsali lelkész családját Isten április 6-án Judit Hedvig nevű leánygyermekkel ál­dotta meg. Ez ötödik gyermeke. HALÁLOZÁS Kovács István putnoki lelkész 43 éves korában, rövid Szenvedés után meghalt. Április 30-án temették az ózdi evangélikus templomból Le­gyen emlékezete áldott! Stuttgarti mesterorgonaharmó- nium részletre is, templomnak ol­csón eladó. Szabó István, Vácgom- bás. Dolgozó házaspár 3 éves gyerek­kel május 15-re mindenest keres. Bálint, XII., Sashegyi-u. 11 (456- 567). Jelentkezni lehet hétfő d. u. keddtől mindennap d. e. Evangélikus család Óbudán, hegy­oldalban magához venné elfoglalt szülők gyermekét (3—4 éves kortól) teljes ellátásra, esetleg német nyelv- tanításra vagy zongora korrepetá­lásra. Cím a kiadóban. AZ EGYHÁZTÖRTÉNETBŐL: 99Az igaz hitért s országunk szabadságáért66 350 évvel ezelőtt indult meg Bocskai harca AZ 1600-AS ÉVEK ELEJÉN a ka­LENAU - MAGYARUL A Szépirodalmi Kiadó Turóczi—Trostler József szerkesztésében most jelentette meg Lenau válogatott verselt a legjobb klasszikus és élő magyar műfordítók tolmácsolásában. A kötet elé a szerkesztő irt beható és alapos elemző tanulmányt a költőről. A LEGNAGYOBB OSZTRÁK LÍRIKUS HAZÁNKBAN SZÜLE­TETT, másfélszázaddal ezelőtt, a Torontói megyei Csatádon. Élete első tizenhét esztendejét Magyarországon töltötte, értette s beszélte nyel­vünket. Innen a múlt magyar Lenau- képénetk oktalan félremagyarázása és önkényes nacionalista kisajátí­tása. Ezek az esztendők maradan­dóan bevésődtek a költő emlékeze­tébe, élményanyagának egyik alap­rétegévé váltak, ez természetes. A magyar táj, a puszita látomása, a XIX. századeleji Magyarország jel­legzetes népi alakjai, — a huszár, a csikós, a cigány, a betyár — eleve­nek maradtak s újra meg újra meg­ihlették képzeletét. Évtizedek múl­tán is fölvillannak benne a felejt­hetetlen jelenetek: a to-borzó ferge­teges verbunkostánca s főisír a csár­dában hallott Rákóczi-nóta dacos keserűsége. S Magyarországról elkerülve is fovábbhatnak Lenau sorsában a mi történelmünket alakító erők. A sza­badságot hirdető költőt ugyanaz a jeenzura fogja perbe verseiért, amely jíiálunk Is elfojt rriinden haladó ham- ’jgot, Egyetlen vasmarok irányítja a reakció-«nbertipró gépezetének al­jas fogantyúit: a szentszövetség fel­legvára, Bécs, a Habsburg-rendszer, a Metternich-féle kamarilla. Lenau szinte egyedül állja a harcot ellene osztrák földön. S végül az utolsó ál­lomás: Döbling, a legnagyobb ma­gyaréval közös. MINDEZ AZONBAN CSAK A FELÉNK FORDULÓ ARCÉL, ko­rántsem a teljes Lenau-arckép. Eh­hez hozzátartozik a feudális világ elől az Újvilágba hajózó, szaba­dabb levegőért epedő kalandvágy is. Oj szörnyeteg várja az óceánon túl: a lábrakapó, friss éhségét teli illet­lenül kielégítő kapitalizmus. Nem találta meg, amit keresett s csaló­dottan tér vissza Európába. De más­valamit kapott a várt élmény he­lyett: a tengert. S a magyar táj és az Alpok fenséges magánya fölé új rétegként rakódik a végtelenség megtestesülő álma. Nem hanyagol­ható el ez a motívum a táimegjele­nítésben oly sajátos, varázserejű Lenau-lírában. Mi a titka ezeknek a csodálatos nádi- és erdei-daloknak, vagy a magyar pusztát megszólal­tató hatalmas látomásoknak? Az, hogy táj, lélek, nyelv, nép termé­szetes egységben jelenik meg ben­nük. Nem a romantika, hanem a népdal egyszerűségével. Világnézeti tisztulása csak lassú küzdelem árán kristályosodik ki. Nagy magánya magyarázza ezt. Az uralkodó osztályok elleni fölháboro- dása, az eltiport lengyel szabadság- harcért lelkesedő együttérzése, mély részvéte minden elnyomott iránt — a hazájából kiűzött indiáncsapat tragikus vonulása s a becsületében megsértett cigány föllázadása a gróf ellen — ösztönös, emberi szabadság“ vágyból fakad. (Mindez lassan tuda­tosodik benne Hegel, Feuerbach mű­veinek megismerése révén. Így ala­kul ki Lenauban a modem, haladó történelmi szemlélet. LEGJELLEMZŐBB MEGNYILVÁ­NULÁSAI ennek az eszmei magára- találásnak összefogó, nagy költemé­nyei, a Savonarola, Zsizska és Az albigensek. Zordon fenségű ormok a Lenau-életmű e csúcsai, véres pa­norámájukkal mutatják be a rendü­letlenül előretörő szabad szellem annyiszor elbukott, de valaha bizto­san diadalmaskodó harcát a zsar­noki bilincsbe kovácsolt. kihűlő rend ellenében. A reformációt meg­előző legnagyobb küzdelmeket idézi meg: a valdiak lemészároltatását s Húsz János híveinek (hősi küzdelmét a klerikális katolicizmus ellen. Mi e viadalok végső célja? A szabad em­ber, a szárnyaló gondolat nagyszerű lázadása egy kitáguló, merész' világ­képért, melyben a dolgok végső ér­telmét tiszta szemmel, babonák, dog­mák és zsarnoki tilalmaik nélkül ku­tathatjuk. S ezt a kitáruló, új vilá­got először a középkori sötétségben felgyulladó tüzek, Luther és elődei villantották föl. Lenau ki meri mon­dani a végső összefüggéseket: az út egyenes, a francia forradalomig ve­zet. S a mesterségesen terjesztett és visszatartott éjszakában nem fél ki- vallani hatalmas igazságát: értsen belőle minden zsarnok, a haladás, a lelkiismereti szabadság, a népek hajnalfényének valahány reszkető ellensége. Amikor Lenau összeomlása bekö­vetkezik, ez a világkép ott ragyog már költői életművében, elhazud- hatatlan világossággal s Az albigen­sek záróénekében ott zeng a végső üzenet utókorának: A fényt az égről nem lehet lemarni, napot sötét csuhákkal eltakarni, vagy bíborköntösökkel — fény lesz itten! Albigensek nyomát husziták járják, vérrel fizetni meg a könnyek árját, s Húsz, Zsizska tüntén jönnek Luther, Hutten, a Harminc Év. a Cevennek dicsői, a Bastille rombolói és a többi. Viator TAVASZI ÉNEK Oj tavaszra ébredünk. Hála néked, Istenünk! Altaléltük a telet. Felvirul a kikelet. A gondos földmivelő Friss munkára jő elő. Reménységgel vet magot, De az áldást te adod. Távolíts el bajokat, Bútfákasztó károkat, Korai fagy hidegét. Nyáraszálynak nagy hevét. E bajoknál még nagyobb: Ha bizalmunk elhagyott: Ha szívünk meglankadott S égből nem vár harmatot. Jó sikert úgy ád Urunk, Hogyha híven dolgozunk; A restség és kényelem Jó gyümölcsöt nem terem. Adj, én Uram, jó időt, Munkakedvet, ép erőt, Hogy amíg tarf életünk, Méltó híveid legyünk. A Keresztyén Énekeskönyv 517j szj éneke;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom