Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-04-11 / 15. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET 3 teste és vére Virágvasámapja van. Megkezdő­dött a nagyhét. Minden estéjén ige­hirdetés hangzik templomainkban Jézus főpapi imája felett elmélkedik Isten népe. Készülünk nagy ünne­peinkre, nagypéntekre és húsvétra Az igehirdetések mellett nagycsütör­tök este, nagypéntek délelőtt és este,, és a húsvéti ünnepek alkalmával is terítve várja vendégeit az Ürnak asztala. Az anyaszentegyház kiszol­gáltatja Krisztus testét és vérét, hí­veink meg áhítatos lélekkel készül nek az úrvacsora vételére. Mit jelent számunkra az Űr szent vacsorája? kérdezzük újból és fontos is, hogy el­mélkedjünk e felett, »mert aki mél tatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Ürnak testét.« (I Kor. 11:29.) Az Űr testének a meg­becsüléséhez elsősorban is hozzátar­tozik, hogy tudjuk, mi az úrvacsora. Az úrvacsora szentség. Isten igéje útmutatása alapján valljuk Jézüs rendelésével, hogy az a kovásztalan kenyér, melyet ö meg­tört, valóságos kenyér és ugyanakkor Jézus valóságos teste s az a bor, me­lyet a kehelyben tanítványainak nyújtott, valóban bor és ugyanakkor Jézus valóságos vére is. Ezt a csodá­latos nagy titkot nyilatkoztatja ki Is­ten az Űr szent vacsorájában. Földi, anyagi jelben, valóságosan jelen van Jézus Krisztus Isten minden kegyel mével. A kenyérben és a borban, az­zal együtt és annak színe alatt, ahogy Luther mondotta. (In cum et sub pane atque vino.) A kenyér és a bor kenyér és bor marad, de Krisz­tusnak a szereztetési igében való ki­jelentése szerint egyedül a kenyérrel és a borral Krisztus valóságos teste és vére. Mivel ez csodás titok, azért nevezzük misztériumnak, sákramen- tumnak, szentségnek. Az úrvacsora Jézus Krisztussal való életközösség. Az úrvacsora Jézus Krisztussal, váltságszerető halálával, feltámadá­sával és életével kapcsolt egybe min­ket Pál az I. Korinthusi levél 10. ré­szé 16. versében tesz erről bizonysá­got »A hálaadásnak pohara, ame­lyet megáldunk, nem a Krisztus vé­rével való közösségünk-é? A kenyér, amelyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-é?« Az úrvacsora bűnbocsánat és örök élet eszközlője. Jézus Krisztus életét érettem, bű­neimért áldozta fel, hogy a bűn kö­vetkezményétől, a haláltól és a kár­hozattól megszabadítson s halál és kárhozat helyett életet és üdvösséget szerezzen számomra. Az úi vacsorá­ban a Jézus Krisztussal. va.ó titok­zatos életközösségben Isten ingyen kegyelméből miénk lesz Jézus élet­művének gyümölcse: a bűnbocsánat és az örök ólet Az úrvacsora a hívőkkel való közösség. Az úrvacsora nemcsak Jézus Krisz­tussal egyesít szent életközösségben, hanem az egy kenyérből való része­sedés a sokféle különbséggel szétta­golt embereket a Krisztus testében egyesíti, öregek és fiatalok, férfiak és nők, különböző foglalkozású, ál­lású, képzettségű emberek — és ami különbség még csak létezik — eggyé lesznek; az úrvacsora szentsége egye­síti őket Krisztus testében, az anya- szentegyházban. Tehát nem vagyunk egymástól elszigetelten élő egyének, hanem mint Krisztus testének tagjai, szervés egységet, a hívek gyülekeze­tét alkotjuk. Az egy kenyér, Krisztus éieté éltet mindnyájunkat Az úrvacsora hálaadás. Az úrvaesora szentségének megje­lölésére az egyház legelőször az eucharisztia = hálaadás szót hasz­nálta. Ma is használjuk a bibliai ki­HÍVE1NK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK a szlovákiai evangélikus egyház ve­zetőinek azt a közlését, hogy Cseh­szlovákiából anyakönyvi kivonato­kat (egyházi anyakönyvi kivonato­kat is) a községi, vagy városi helyi Nemzeti Tanácsoktól kell kérni. Mi­után a személyazonossági igazolvá­nyok kiállításával kapcsolatban Magyarországról sok anyakönyvi kérés megy Csehszlovákiába, a test­vér szlovák evangélikus egyház figyelmezteti a magyarországi hí­veket, hogy csak a helyi Nemzeti Tanácsokhoz küldött kéréseket in­tézik el. Giertz Bo: HITBŐL ÉLÜNK Vászónkötésben. Ara: 30.— Ft. Evangélikus Egyetemes Sajtó- osztály Budapest, VIII., Pusktn-u. 12.-fejezést: hálaadásnak kelyhe. Jézus hálaadással nyújtja tanítványainak a kenyeret és a bort. Ha meggondol­juk, hogy milyen nagy és kiváló, ke­gyelmi javakat eszközöl számunkra az úrvacsora, különösképpen is hálá­saknak és örvendezőknek kell len­nünk. Kinek a szívét ne töltené el boldogsággal az a tudat és annak a valósága, hogy Isten kegyeimében részesít minket, egybekapcsol Jézus­sal és összeköt testvéreinkkel. Külön kegyelemnek kell tekintenünk, hogy ebben a nagy áldásban nemcsak Jé­zus első tanítványai részesültek, harien Jézus utasítása »ezt cseleked- jétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre«, rtékünk is újból nyújtja ezt az áldást. Az úrvacsora vigasztalás. Bűnöm bocsánatáért, megváltáso­mért Istennek nagy árat kellett fizet­nie. Saját fiát áldozta fel, hogy né­kem életem legyen. Ennek ellenére hányszor és hányféleképpen vétke­zik Isten ellen az ember. Csak mély bűnbánattal állhat meg bárki Isten előtt. Ebben a bűnbánatban micsoda vigasztalás és öröm a lélek számára, hogy van részére bocsánat az Ur­nák asztalánál. Kisértésben lévő, bű­nökkel tusakodó, hitért esengő em­bereknek mindig nagy vigasztalást és, erőt adott, hogy az tarnak asztalá­nál egyesülhetnek a mindent bűnt. és kísértést legyőző Urukkal, Krisz­tusukkal. Az úrvacsora hitet kíván. Az úrvacsora szentségének minden áldásában csak az részesül, aki hi­szi, amit Isten igéje mond és ígér. Nem automatikusan, önmagától mint valami csodagyógyszer cselekszi. Aki hitetlenül járul az Ur asztalához, méltatlan és ítéletet eszik és Iszik magának. A nagy ünnepekre való készülődés közben vizsgáljuk meg ezért hitünket. »Próbálja, meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből és úgy igyék abból a po­hárból.« (I. Korinthus 11:28.) Gyöngyösi Vilmos Istentiszteleti rend 1$54. április 11-én, Virágvasárnap, Budapesten A PESTI OLDALON: Deák-tér délelőtt 9 Haíenscher Károly, dél­előtt 11 Hafenscher Károly, délután 6 Zay László. Fasor délelőtt fél 10 (gyerm.) Cser­háti Sándor, délelőtt 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, délután 6 Gyöngyösi Vilmos. — Dózsa Gy.-út 7. délelőtt fél ló Szita István. — Üllői-út 24. délelőtt fél 10, délelőtt 11 (úrv.) Juhász Géza, délután 5 Szeretetvendégség. — Rákóczi-út 57,b. délelőtt 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., délelőtt háromnegyed 12. — Kará­csony S.-u. 31. délelőtt 10 (úrv.) — Thaly K.-u. 28. délelőtt 11 Bonnyai Sándor, délután 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya délelőtt fél 10 (úrv.) Koren Emil. — Simor-u. 33. délelőtt negyed 12 (úrv.) Pásztor Pál. — Utász-u. 7. délelőtt negyed 12 (úrv.) Zugló délelőtt 11 (úrv.) Nagybocskay Vilmos, délután 6 Szere­tetvendégség Scholz László. — Gyarmat-u. 14. délelőtt fél 10 (úrv.) Benes Miklós dr. — Rákosfalva délelőtt fél 12 Benes Miklós dr. — Fóti-út 22. délelőtt 11 (úrv.) (Rimár Jenő, délután 5 Szeretetvendégség. — Váci-út 129. délelőtt 8 Rimár Jenő, délután 4 Gádor András. — Újpest délelőtt 10 (úrv.) Matuz László, délután fél 7 Blázy Lajos. — Duna­keszi délelőtt 9 Blázy Lajos, délután 6 Passió Matuz László. — Vas-u. 2/c. délelőtt 11 Szi- monidesz Lajos. — Rákospalota, MAV-telep délelőtt fél 9. — Rp. Nagytemplom délelőtt 10. — Rp. Kistemplom délután 3. — Pest­újhely délelőtt 10 Kürtösi Kálmán. — Rákos- kereszur délelőtt fél 11. — Rákoshegy délelőtt 9. - Rákosliget délelőtt 10. — Rákoscsaba délelőtt 9 Békés József, délután fél 7 Békés József. — Cinkota délelőtt 9 (gyerm.). dél előtt 10, délután fél 3. — Mátyásföld délelőtt fél 12- — Kerepes-Kistarcsa délelőtt negyed 10. - Pestlőrinc délelőtt, lf. délután 5. — Pestlmre délelőtt 10. — Pesterzsébet délelőtt 10 Scholz László. — Soroksár-Újtelep dél­előtt fél 9. — Kispest délelőtt 9. délelőtt 10, délután 6. - Wekerie-telep délelőtt 8. - Rá­kosszentmihály délelőtt fél 10, délután 5, A BUDAI OLDALON: Bécsikapu-tér délelőtt 9 Várady Lajos, dél­előtt 11) Sréter Ferenc, délután 7 Benczúr László, Toroczkó-tér délelőtt 8 PethŐ Ist­ván. — Óbuda délelőtt 9 Mezősi Győrgv. dél­előtt 10 Mezősi György, délután 7 Mezősi György. — XII., Tarcsay V.-u. 11. délelőtt 9 Zulauf Henrik, délelőtt 11 Zulauf Henrik, délután 7 Danhauser László. — Szabadság- hegy, Dianna-út 17. délelőtt fél 9 Ferenczy Zoltán. — Hűvösvölgy, Lelkésznevelő Intézet délelőtt 10 Ruttkay Elemér. — Kelenföld dél­előtt 8 (úrv.) Bottá István, délelőtt II (úrv.) Bottá István, délután 5 Rezessv Zoltán. — Németvölgyi-út 138. délelőtt 9 Rezessv Zól- tán. — XI., Bartók B.-út 158. déli 12 Rezessy Zoltán. — Csepel délelőtt 11 Galáth Gvörgv, délután 7 Brebovszky Gyula. — Budafok dél­előtt 10 Szuchovszky Gyula. — Nagytétény délelőtt 8 Szuchovszky Gyula. — Kelenvölgy délelőtt 9 Sikter László. — Albertfalva dél­előtt fél 11 Sikter László. — Csillaghegy dél előtt fél 10 Kaposvári Vilmos. Újabb lépés a béke ügyében A Szovjetunió március 31-én jegy­zéket nyújtott át a három nyugati hatalom képviselőinek. Ebben a jegyzékben közölte velük, hogy szükségesnek tartja az európai kollektív biztonságról szóló tár­gyalások folytatását. Mint a jegyzék leszögezi, a Szovjet­unió a maga részéről nem látja akadályát, hogy az európai államok mellett az Amerikai Egyesült Álla­mokat is felvegyék az összeurópai kollektiv biztonsági szerződés tagjai közé. A szovjet kormány ezenfelül kinyilvánítja, hogy kész megtár­gyalni az északatlanti szerződésben való saját részvétele kérdését. Ezzel a jegyzékkel a Szovjetunió megcáfolta azt a két érvet, amelyet eddig nyugati részről az európai kol­lektív biztonság szovjet elgondolásá­val szemben emeltek. Ezzel a jegy­zékkel egészen világossá vált az, hogy kimeríthetetlenek a lehetőségek a megegyezést célzó tárgyalások előtt és a Szovjetunió minden lehető esz­közzel ennek a megegyezésnek az előmozdításán munkálkodik. Döntő jelentőségű lépést jelent ez a jegyzék a jelenlegi veszedelmes európai hely­zet megváltoztatásáért folyó harc­ban. A Szovjetunió jegyzéke fényt dérit arra a nyugati állításra is, hogy való­ban védelmi jellegű-e az atlanti szö­vetség? A Szovjetunió most szavu­kon fogta az Atlanti Szövetség mai tagállamait. Ha tudniillik az Atlanti Szövetség céljai valóban békések, és nem a Szovjetunió ellen irányulnak, akkor le kell mondaniok az elzárkó­zásról és helyet kell adniok az euró­pai biztonságban érdekelt más orszá­goknak is. Ha pedig ezt a felszólítást elutasítják, akkor önmagukat leple­zik le. A Szovjetunió jegyzékének vissz­hangját még nem lehet teljes nagy­ságában felmérni. Az azonban máris kétségtelen, hogy hosszú idő óta ez a jegyzék keltett legmélyebb benyo­mást a nyugati fővárosokban. Európa kettészakításának és ellenséges töm­bökre osztásának politikája végérvé­nyesen megbukott. ARCOK A BIBLIÁBAN — Jósiás —! Párját ritkítja Izráel uralkodói között. A Királyok könyvének írója nagyon fukar kézzel osztogatja a di­cséretet és a légtöbb királyról na­gyon elítélő módon nyilatkozik. Jó­slásról mégis azt írja, hogy: “Nem is volt 6 hozzá hasonló király...« Miért e szokatlan dicséret, amit más uralkodótól megtagadott a könyv írója? Uralkodásának idejére esik az iz­raeli gyülekezet egyik jelentős ese­ménye: a templom javítása közben megtalálják a biblia egy részét, a mózesi törvények gyűjteményét. Hogy addig mi történt a könyvvel, nem tudjuk, de abból, hogy a tör­vénykönyv sokáig feledésben volt, bizonyos, hogy a gyülekezet tagjai nem vették valami komolyan Isten igéjét. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a nép inkább hallgatott a bálvány­papok szavára, mint gyülekezetének papjaira és áldozni is szívesebben jártaik a különböző istenségek oltá­raihoz, mint a Jeruzsálem! temp­lomba. Persze, hogy ez így volt, alj­ban a korabeli papság iS hibás, mert maguk sem vehették valami komo­lyan azt a megbízatást, amit Isten adott nekik és közöttük is akadtak szép számmal Olyanok, alkik temp­lomi szolgálatúik mellett szívesen ál doztak a Molochnak is. A kép, ami a szemünk elé tárul a biblia eme oldalairól, visszataszító: bálványozás, hitetlenség, erkölcstelen élet. De így is volt ez mindig, amikor a gyülé kezet tagjai elfelejtkeztek Isten igé­jéről. Jósiás uralkodása alatt tehát újra napfényre kerül a Szentírés egy része. Ez azonban még nem elegendő ahhoz, hogy a gyülekezet élete meg­újuljon. Az írás birtokában mindent revízió alá kell venni. Maga a király jár elől jó példával, ő az, aki megtér az Űrhöz »teljes szívéből, teljes lei­kéből és teljes erejéből«. Gondja van arra is, hogy ebben az egész gyüle­kezet kövesse és annak tagjai abba­hagyják eddigi hitetlen életmódju­kat. Ezért illeti szokatlan dicsérettel Jósiást a Királyok könyvének írója. Nekünk ma már nem kell kutat­nunk a biblia után, bárki kezébe veheti, hogy életének irányítását ke­resse benne. Egyházunk pedig ma is keresi az igéből felénkhangzó isteni útmutatást és tőlünk azt a hűséget kéri, ami Jóslás szívében volt. Vámos József A Teológiai Akadémia Könyvtára A Teológiai Akadémiáról szóló hí­reinkben már közöltük, hogy az Egy­házegyetem Tanácsának határozatá­ból szakképzett könyvtáros vette át az Akadémia Könyvtárának kezelé­sét. Ennek a változásnak azonban más jelentősége is van. Az új könyv­táros osztatlanul fordítja munkaere­jét a Könyvtárra. A sajátos könyvtá­rosi képzettség és foglalkoztatottság együttesen adja az új könyvtáros szolgálatának a jelentőségét. Ez pe­dig megfelel annak a fontosságnak, mellyel az Akadémia Könyvtára egy­házunk életében bír. A könyvtár fontosságát magában véve már könyvanyagának a tömege kétségtelenné teszi. Harmincötezer kötetnyi anyaga az ország könyvtá­rai sorában is számottevő kultúr- irővé teszi. De igazi értékét az adja meg, hogy anyagának legna­gyobb része sajátos tartalmú: teoló­giai. Természetesen van benne más könyvanyag is, olyan, amely a lel­készképzéshez és a tanárok, hallga­tók tudományos munkájához szüksé­ges. A főtömeg azonban mégis olyan, amelyeknek a gyűjtését más hazai könyvtárak nem tartják feladatuk­nak. Különösen áll ez a teológiai iro­dalmon belül is a sajátos evangéli­kus művekre. Bizonyosan sok olyan könyv és folyóirat van a Könyvtár­ban, amely hazánkban poásutt nem található. Az egyházi könyvtárak közt pedig külön fontosságot ad a Könyvtárnak az a helyzet, hogy a könyvtároson kívül a tanárok is mindjárt helyben tanácsokat adhat­nak az olvasóknak és kölcsönzőknek. Mindezen felül azonban van a Teológiai Akadémia Könyvtárának elyan fontossága is, amely nem fér el sem a statisztikai, sem a művelő­dési értékelésben. A Könyvtár egy teológiai munkaközösséget hói létre azok közt a »teológusok« között, akik a könyveket írták, valaha is olvas­ták és ma olvassák. A régi és új könyvek egyaránt alázatosságra, má­sok meghallgatására, tanulásra, el­lentmondásra, vitára, az igaznak megbecsülésére, a hamisnak iélreté- ' telére, legfőképpen pedig továbbvivő | munkára késztetik olvasóikat. Dr. Sólyom Jenő I Szombat esti közös imádságunk GYŐZEDELMES KRISZTUS Ézs. 53, 11—12. Mivel Jézus Krisztus sokak vétkét magára vette és ártatlan szenve­désével s halálával »sokak megigazítását« elvégezte, »annakokáért az Isten is fclmagasztalta Öt és ajándékozott neki olyan nevet, amely min­dén név felett való«. Azért a mi Urunk nem tragikus hős, aki az emberi­ségért nagyot akart, de a körülötte levők meg nem értése miatt elbukott, hanem olyan Krisztus, aki éppen engedelmesen vállalt halálán keresztül lett győzedelmes Ur. Halála nem jelentette életművének halálát, hanem annak így adott megingathatatlan alapot. Erről a győzedelmes Krisztusról mondja Ézsaiás: »részt osztok néki a nagyokkal«. A Szentlélek világossága által már Ézsaiás is meglátta, hogy Jézus Krisztus esetében nem a halálé az utolsó szó. És valóban Isten úgy osztott részt neki a nagyokkal, hogy visszahelyezte őt az O eredeti dicsőségébe. Ültette az O jobbjára. Aki csak a gecsemánei verej­tékező Jézust látja és nem tudja feljebb emelni szemét a megdicsőült Krisztusra, az virágvasárnapján nerft tud igazán örülni, mert nincs ólyán Krisztusa, aki valóságos Isten is és így tud rajta segíteni. A felmagasztalt Krisztus nem azért emeltetett az Isten jobbjára, hogy ott karbatett kézzel figyelje a mi küszködésünket, hanem azért, hogy köz­benjárjon érettünk. így látta ezt már Ézsaiás is, amikor azt írta: »és a bűnösökért imádkozott«. A győzedelmes Krisztusnak most a legfőbb tiszte ez az értünk való könyörgés. Amikor már semmi reménységünk nincs önmagunk és mások új élete, békessége és üdvössége felől, még mindig vigasztalhat és biztathat az a tény, hogy Jézus Krisztus imádkozik az anyaszentegyházért, benne családjainkért és az egész emberiségért. ADJUNK HÁLÁT, hogy Jézus Krisztus a bűnnek, halálnak és go­nosznak halála lett és mindezeket lába alá gyűrte. Magasztaljuk Istent, templomainkért, a benne hirdetett igéért, nekünk nyújtott szentségekért, a gyülekezet közösségéért és magyar népünk meg­tartásáért. ■' VALLJUK MEG, hogy sokszor nem látszik meg rajtunk, hogy győze­delmes Utunk van. Megszokjuk kudarcainkat és bűneinket. KÖNYÖRÖGJÜNK egyházunk népének reménységéért, a megdicsőült Krisztusban való élő hitéért, keresztyén életéért, gyülekezeti tag­jaink áldozatosságáért, a nagyhét igehirdetéseiért, a szórványok igével való ellátásáért, hazánk jólétéért és békés munkájáért. K. Z. B I B L I A-O LVASÓ HETI IGE: »Lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít és vétkeiket ő viseli. Azért részt osztok neki a nagyokkal és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozá és a bűnösökért imádkozott!« Ézs. 53. 11—12. Április 11. vasárnap. Ján. 18: 1—11. Júdás áruló. Péter hősködík. Jézus pedig kezébe veszi a keserű poharat, hogy megigya. Egyiknek a pénz az istene, a másik a fegyvertől vár megoldást. Jézus tudja, hogy egyetlen mentsége lehet mindkettőnek: a kereszt. Jól tesszük, ha figyelünk erre. Április 12. hétfő. Ján. 18: 12—27. Az ószövetségi főpap bezárja az ajtót az újszövetségi előtt. így van ez bűn-bánat nélkül, az önigazság hazug levegőjében mindig. Ott csak önteltek születnek, aztán pokol, önmagukra építenek, azután megijed­nek, kiábrándulnak, köpönyeget fordítanak. De az ilyenek számára is van menedék a kereszt alatt. Április 13. kedd. Ján. 18: 28—40. Jézusban nincsen bűn, de Jézuson sok a bűn, mert az Ür Isten mindnyájunkét rárakta. A papok is, Pilátus is csak eszközök, hogv cselekedjék velük Isten. így lett Barabás szabadulása is jelképpé sok bűnös szabadulására, az igaz halála révén. Április 14. szerda. Ján. 19: 1—15. A vád Jézus ellen az, hogy Isten fia és király. De éz az igazság is. Övé a hatalom, mégis alázatos, engedelmes a keresztig. Izráel azt gon­dolta, hogy eltűnik a leleplező tükör a láthatárról. Pedig váltságunkká lett, majd urunkká, királyunkká, ö az, aki eljő azokhoz is, akik át­szegezték. Április 15. nagycsütörtök. Ján. 19: 16—22. Három kereszthalál a GoLgothán. Külsőleg semmi különbség. Mind­három a büntetés és szenvedés keresztje. Jézusé is. Mégis ég és föld a különbség, mert maga Jézüs a különbség. Krisztus, ártatlan bárány! Viselvén bűneinket, megváltottál minket. Ez történt a középső kereszten. Április 16. nagypéntek. Ján. 19: 23—30. Befejeződött a váltság. Minden azért történt, hogy így legyen. Isten gondolta így. Sokan gondoltak mást, de Isten gondolatai nem azonosak az emberével. Derűs és önfeledt osztozkodóknak, életélvezőknek, csüg­gedteknek és síróknak ezt üzeni Isten: Már kész, befejeztetett! A keresz­ten és kereszt alatt minden ezt hirdeti: Igazat mondott Isten, Április 17. nagyszombat. Ján. 19: 31—42. Jézus csakugyan meghalt. Ugyanúgy, ahogy meghalnak az emberek természetesen, vagy erőszakosan. Beszédes jelek tanúskodnak erről. Nem a halálért halt meg, mert ő sem volt a halál barátja, hanem ellensége. Az életért halt meg, hogy elsőnek lépjen ki a sírból. Nem a tetszhalott, hanem a halott. Szabó Gyula (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom