Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-04-04 / 14. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET Képek ss ÖMznémét ennsélikiu zsinatról KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK Március 14-én nyílt meg Berlin egyik szeretetintézményében, az úgynevezett János-tejepen (Johan- nes-Stift) a német evangélikus egy­ház zsinata. Ez a János-telep Berlin egyik nyugati külvárosához, Span- dauhoz tartozik, de azon is kívül esik. Amint az autó, amely Kelet- Berlinből átvitt bennünket Nyugat- Berlinbe, a János-telephez közele­dik, utunk erdők között halad, míg feltűnnek a nagy szeretetintézmény vöröstéglából épült házai, hol gyó­gyíthatatlan betegeket ápolnak, ne- velhetetlen. gyermekekkel foglalkoz­nak s általában a keresztyén feleba­ráti szeretet legnehezebb munkáját végzik. Vasárnap reggel van. Egyenesen a telep közepén lévő, szintén vörös­téglából épült templomba sietünk Bereczky Albert református püspök- testvéremmel, kivel együtt képvisel­jük a zsinaton a magyar protestáns egyházakat. A bejáratnál a szlovák evangélikus egyház küldöttségével, Chabaúa János egyetemes püspökkel és Michalkó János pozsonyi teológiai dékánnal találkozunk, s együtt vo­nulunk be a templomba. Minket s a többi, körülbelül tíz or­szágból származó külföldi vendéget az első padsorba ültetnek. Előttünk azonban még egy sor vendég foglal helyet, de nem padban ülnek, hanem gumikekerű betegtolókocsikon. Rok­kantak, gyógyíthatatlan betegek ezek. Az élet, jobban mondva a há­ború áldozatai. Csendesen, nyugod­tan ülnek. Áhítattal figyelnek. Né­melyik elferdült arccal követi az is­tentisztelet rendjét, a másik meg- megvonaglik időközben. Ezeké a gyó­gyíthatatlan, a saját lábukon mo­zogni nem tudó embereké az első hely ebben a szeretetintézményben. Az egész érettük* van; Azokért, akik­nek ebben a földi életben már nincs reménységük, s akiktől rendszerint szánalommal fordul el az egészséges ember. Itt azonban szeretet, gondos­kodás veszi őket körül. A templom belül egyszerű beren­dezésű. Oltárkép helyett hatalmas feszület; Felbúg az orgona. Elkezdő­dik az istentisztelet Amikor a köz­ének utolsóelőtti versével végzett a gyülekezet, a János-telep énekkara veszi át a szót s több szólamban ő fe­jezi be az éneket. Az oltári szolgálat után Dr. Stem­pel, speyeri főesperes hirdeti a szó­székről az igét a vasárnapi apostoli levélből' vett szentlecke alapján; Sza­vaiban hálaadás csendül ki azért, hogy a zsinat éppen a keresztyén szeretetnek ebben az intézményében ülhet össze. De csakhamar kihallat- szik beszédéből egy másik, fájdal­mas érzés is, amellyel ezen a zsina­ton s a zsinat vezetőségével, a zsinati tagokkal s általában a németekkel való beszélgetéseink során újra meg újra találkoztunk. Ez az érzés a fájdalom crfesc a németség kcttéosztottsága miatt s főleg azért, hogy nem teljesül­tek azok a túlzott kívánságok, amelyeket a német nép a négy külügyminiszter nemrég lezajlott berlini értekezletéhez fűzött. A német egység nem jött létre. Ro­konokat, sokszor családtagokat vá­laszt el továbbra is közel egy évtized óta ez az állaDot, a német nép há­ború utáni kettéosztottsága. * Istentisztelet után a zsinat tagjai s a meghívott vendégek, újságírók stb. átvonulnak a János-telep égy másik nagy épületébe. Hatalmas te­remben vagyunk. Majdnem olyan, mint valami templom. Hátul orgona, karzat. Elől azonban virágokkal dí­szített elnöki emelvény, mikrofon. Padok helyett asztalok. Ez a zsinat ülésterme. A zsinati tagok helyet foglalnak; Együtt vannak a német protestantiz­mus vezetőemberei. Az első asztal- sorban egymásmellett ülnek Dibe- lius berlini püspök, a németországi evangélikus egyháztanács elnöke, Meiser müncheni püspök, a német lutheránus egyháztanács elnöke, Liljc hannoveri püspök, a Lutherá­nus Világszövetség elnöke, Nicmöl- ier Márton, a német evangélikus egyház külügyi hivatalának vezetője, a német országos egyházak vala­mennyi püspöke, a református egy­házrészek vezetői s azután a zsinati atyák és zsinati »anyák«, mivel a zsinatnak több nőtagja is van. Felolvassák a zsinati tagok névso­rát , Kiderül, hogy a több mint negy­venmillió tagot számláló német evangéliumi egyház zsinatának mindössze százhúsz rendes tagja van. Eszembe jut, hogy a mi alig félmilliót számláló magyarországi evangélikus egyházunk zsinatá­nak nyolcvan rendes tagja van. Most azonban ne gondoljunk erre, hanem figyeljük, mi történik a nagy német evangélikus egyháznak, a re­formáció hazája egyházának zsina­tán! * Az elnöki székben »világi« ember ül: Heinemann esseni egyházi elnök, a nyugatnémet kormány volt minisz­tere. A német evangéliumi egyházak zsinatának csak világi elnöke van. A kettős elnökség a németeknél, s általában véve a külföldi evangélikus egyházakban ismeretlen fogalom. Az össznémet evangélikus egyház taná­csának is egy elnöke van, s ez »egy­házi« ember: Dibelius püspök. Miután a zsinat tagjai fennálló éneket énekeltek, Heinemann elnök néhány egyszerű, meleg szóval üd­vözli a zsinatot, elsősorban a kül­földi vendégeket. Megtudjuk, hogy a magyar és szlovák egyházak küldöt­tein kívül egész sereg külföldi ven­dége van a zsinatnak. A francia, dán, holland, belga, olasz, skót pro­testáns egyházak is elküldték köve­teiket, sőt Délamerikából is érkezett küldött, a brazíliai la platai evan­gélikus zsinat elnöke. A protestáns egyházi világszervezetek küldöttei között ott látjuk a Lutheránus Vi­lágszövetség főtitkárát, Dr. Carl E. Lund-Quistot. — Heinemann elnök rámutat a zsinat jelentőségére. Ép­pen az, hogy meghívásukra oly sok külföldi egyház képviselteti magát, mutatja, hogy a német evangéliumi egyház s általában a német nép iránt világszerte milyen nagy az érdeklő­dés. Ez az érdeklődés arra kötelezi a zsinat tagjait, hogy jó munkát vé­gezzenek, s példát mutassanak a többi evangélikus egyháznak; Majd sorjába felkéri a külföldi ven­dégeket üdvözlőbeszédeik elmondá­sára. Az Egyházak Világtanácsának küldöttei után Bereczky Albert püs­pököt szólítja a szónoki emelvényre. Bereczky Albert a magyar és a szlo­vák protestáns egyházak nevében köszönti a német zsinatot. Beszédét a zsinat nagy figyelemmel hallgatja. Hiszen a külföldi (keleti és nyugati) egyházak képviseletében a zsinat ügyrendje szerint csak egy-egy ven­dég kapott szót. Bereczky Albert sza­vai a németek iránti aggódó szeré­téiről tesznek bizonyságot, ugyan­akkor fontos keresztyén tanítást tar­talmaznak s a német nép legaktuáli­sabb kérdéseivel foglalkoznak. Dibe­lius püspökkel együtt mi is arra kér­jük a német evangélikusokat: »To­vább hinni, tovább szeretni és tovább remélni«. Beszéde végeztével erőtel­jes lábdobogás és taps hangzik fel. A csüggedő németek számára szinte evangéliumi vigasztalásként hatott Bereczky püspök keresztyén testvéri szívből fakadó szava. A Lutheránus Világszövetség ne­vében Lund-Quist főtitkár köszön­tötte a zsinatot. Jólesett hallanunk, hogy beszédének alapgondolatai mennyire összecsendültek Bereczky Albert püspök beszédének tartalmá­val. A megnyitó ünnepi aktus végezté­vel az ebédszünetben a német isme­rősök sietnek hozzánk: »legalább egy kézszorításra«. Örömüknek ad­nak kifejezést, hogy elmentünk zsi­natukra. Valóban testvéri szeretet az, mely fogad és körülvesz ben­nünket. így van ez egész berlini tartózkodá­sunk idején. * A zsinat főtémája: »A család a modern társadalomban«. Előbb azon­ban a zsinat meghallgatja Dibelius püspöknek, mint a német evangé­liumi egyházak tanácsa elnökének jelentését. A jelentés alaphangja a szomorúság afelett, hogy az egyházi élet különösen Nyugaton visszafejlő- döben van. A szomorú képsorozatot csak imitt-amott váltja fel egy-e’gy világos folt. Beszéde végén mélysé­ges keserűséggel, szinte könnybe- lábadó szemmel beszél az öreg püs­pök a német egység kérdéséről. Há­lásan idéz közben Bereczky Albert üdvözlő beszédéből. Türelemre és re­ményre buzdít utolsó szavaival. A következő napokon a zsinat a főtémával s egy sereg törvényjavas­lat megtárgyalásával foglalkozott. A főtémát teológiai és társadalomtudo­mányi szempontból veszik vizsgálat alá. E közben a zsinat állandóan és határozottan elhatárolja magát azoktól a vatikáni törekvésektől, amelyek Nyugat-Németország- ban erőteljesen jelentkeznek, s a családi élettel kapcsolatban a házasság katolikus »szentségi-« jellegéből következnek. Újra meg újra Luther Márton szava hangzik fel: A házasság világi dolog. Annak külső rendezése és jogi sza­bályozása az államhatalom feladata. Nem is lesz a zsinaton semmi abból, hogy a német evangélikus zsinat olyan törvényeket hozzon, mely ked­vezne a Nyugat-Németországban olyan erőteljes ellenreformációs tö­rekvéseknek. A zsinaton Is és egyébként is szüntelenül érezni lehet, hogy a német protestantizmus a legutolsó hónapokban nagy veszélyre döb­bent rá. A nyugat-német kor­mányelnök a Vatikán készséges szolgája, s egyre több gondot okoz a német protestantizmus felelős vezetőinek s az evangé­likus népnek. »Az ellenreformáció kora óta ilyen még nem volt Németországban«, — mondja az egyik zsinati atya beszél­getés közben. * A zsinat végén hangzott el az úgy­nevezett kelet-nyugati bizottság je­lentése. Ez a jelentés köszönetét mond a német evangélikus egyház tanácsának mindazokért a lépése­kért, melyeket a külügyminiszterek berlini konferenciája idején tett. Azzal a kéréssel fordul a tanács­hoz, hogy az eddigi fáradozások eredménytelenségei ellenére foly­tassa erőfeszítéseit a béke és az egység érdekében s járuljon hozzá, hogy a felelős hatalmak a német kérdés rendezéséről ne mondjanak le. A jelentés azzal zárul, hogy a német evangélikusok, a tagegyházak és a gyülekezetek az apostoli igéhez tart­sák magukat: »Végezetre atyámfiai, legyetek jó egészségben, épüljetek, vigasztalódjatok, egy értelemben le­gyetek, békességben éljetek, és a szeretetnek és békességnek Istene lé­szen veletek« (II. Kor. 13:11). Niemöller Márton felszólalása és Heinemann elnök néhány szava után a zsinat egy emberként állott fel s énekelte el Luther Márton énekét: »Szerezz nékünk békét kegyelme­sen .:.,..« Amikor most már hazulról gondo­lok vissza a német evangélikus egy­ház zsinatára s a Berlinben eltöltött napokra, úgy érzem, ez a zsinat kü­lönösen mély bepillantást nyújtott a német evangélikus nép és egyház lel- kületébe. Két vágy sír ki belőle. A kettő szorosan összetartozik s min­ket Is, mint evangélikusokat is, mint magyarokat is közelről érint: a né­met egység s ezen túl a világbéke vágya. A német evangélikus egyház népével együtt mi magyar evangé­likusok is azért imádkozunk, hogy a kegyelmes Isten hozza el mielőbb az emberiség megbékélésének s a világ­békének várva-várt nagy eseményét, a német egység kérdésének békés rendezését D. Dr. Vető Lajos Készülj az ige hallgatására! Böjt 5. vasárnapja (Judica) Zsid. 3, 17—18. Ez a vasárnap Jézusról mint a fő­papról szól. Az ó-egyházi epistolai ige (Zsid. 9, 11—15) is ezt hirdeti; a mára kijelölt evangéliumi történet (a templom megtisztítása, Ján. 2, 13—22) ugyancsak Jézus főpapi hatalmáról, vagy inkább buzgalmáról tesz bizony­ságot. A főpap ' az ótestamentumi istentiszteletnek volt a végzője; köz­vetítő volt Isten és a gyülekezet közt. Legfőbb tiszte a nagy engesztelő áldozat bemutatása volt. Nekünk persze idegen már ennek a főpapnak a képe, mert éppen a Zsidókhoz írt levél bizonysága szerint Jézus főpapi áldozata (ő az áldozó főpap és áldo­zat egy személyben!) egyszersmin- denkorra szól, örökre érvényes vált- ságot szerzett (Zsid. 9, 12); így hát Jézus áldozatával megszűnt az áldo­zat, megszűnt a külön áldozó papság is. Krisztus a mi egyetlen örök fő­papunk (Zsid. 7, 17 és 24), mellette más főpap vagy áldozó pap ma már nem lehet. Krisztus örök főpapsága nekünk ma azt jelenti, hogy ő az egyedüli közvetítő leöztünk és Isten között. Igénk pedig ennek az egyedüli köz­vetítő tisztének a vigasztaló mozza­natait emeli ki: Krisztus mint közve­títő és engesztelési szerző főpap egé­szen mihozzánk, miközénk tartozik. Mindenben hasonló lelt hozzánk, per­sze bűnösségünk kivételével (Zsid. 4, 15). Hasonló nem csupán külsőleg: emberi, testi mivoltában (»testvé­rünk« lett!), hanem abban is, hogy kísértésekben volt része (v. ö. Máté ev. 4, 1—10; 16, 21—23; 26, 36—41; 27, 46.); és mindezek felett megta­pasztalta az ember lelki és testi szen­vedéseit. Jézusnak ebben a »szimpá- tiájá«-ban (a görög szümphatheia a. m. együtt szenvedés, együttérzés) nyugodtan bizakodhatunk, mert mi­vel hozzánk hasonlóan szenvedett, azért tud rajtunk segíteni is. Nem­csak tud, hanem akar is. Amiképpen ő maga legyőzte a kísértéseket, akképpen minket is győzelemre segít kísértéseink fölött és kiragad, meg­szabadít a bűn és halál kárhozattal fenyegető rettentéseiből. Halálával engesztelési is szerzett, azaz biztosí­totta számunkra az Atya megbocsátó jóindulatát, kegyelmébe fogadó sze- retetét. Ez az ő főpapi szolgálata; ne­künk pedig akkor válik csakugyan javunkra, ha hittel fogadjuk el. Dr. Wiczián Dezső FRANCIAORSZÁG Pasteur Maurice Voge, francia protestáns lelkipásztor csatlakozott azokhoz a neves francia emberek­hez, akik kiáltványban követelték az indo-kínai háború megszünteté­sét. A kiáltványban egyebek között hangoztatják, hogy »megkettőzzük erőfeszítéseinket abból a célból, hogy tüzet-sziintess megegyezésre jussanak a hadban levő felek.« OLASZORSZÁG Az Avanti c. olasz napilap el­mondja McCarthy meglepő karrier­jének történetét, amely szerint négy év alatt a semmiből tornázta fel magát amerikai módra olyan hata­lommá, hogy fittyet mer hányni nemcsak Eisenhowernek, hanem az alkotmány paragrafusaihoz még hű amerikai népakaratnak is. Az Avanti szerint ebben őt a nagy kapitalisták mellett elsősorban a római katolikus klérus támogatja. McCarthy, az amerikaellenes te­vékenységet vizsgáló bizottság ré­vén ma már rettegésben tart min­denkit Amerikában és lelkiismereti és szellemi szabadság teljes eltip- rására tör. — »McCarthy támogatói közt sze­repel a magas római katolikus klé­rus is. Emlékezzünk csak vissza McCarthy házasságkötésére, mikor a pápa külön áldását küldötte Mc Carthy frigyére. A Vatikán amikor támogatja a forrongó szenátort és az »új gazdagokat«, tulajdonképpen ki­váltságos helyzetet készít elő magá­nak, amit eddig a protestáns feleke­zetek sikeresen megakadályoztak. — McCarthy »kommunista ellenes keresztes hadjárata«, ha a végső okokat: az olajmágnások és kato­likus magas klérus érdekét tekint­jük, sokat veszít »messiási jellegé­ből«. A szenátor nyugodtan támad a pápai áldás és az »új gazdagok« dollárjainak segítségével, hogy az amerikai demokratikus ideálokat megölje, hogy egy kis kapitalista csoport számára megszerezze a dik­tatúrát más kapitalista csoportokkal szemben. Ugyanannak a fajnak szörnyei vívják belső háborújukat és sajnos, ezzel veszélyeztetik az egész emberiség békéjét.« KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR 170 évvel ezelőtt, 1784. április 4-én született Kőrösön Körösi Csorna Sándor. Mint egykor, majdnem 600 évvel előtte, Julián barát, ő is az ismeretlen ősi hont akarta megke­resni. A kutatás, keresés áldozattal jár. Csorna Sándor élete mérhetet­len áldozattal, nélkülözéssel és szen­vedéssel volt tele. Tibet vonzza, mert egyes tibeti szavak csengése hasonlít a magyar szó hangzására. Ezért in­dul Tibet felé. Tibeti tartózkodása alatt 40.000 tibeti szót ír le és elké­szíti az első tibeti szótárt és nyelv­tant. Ezzel a hallatlan nagy munká­val egyszerre ismertté lesz neve, munkássága; de egyúttal óriási szol­gálatot tett a tudománynak. 1830— 36-ig Kalkuttában tartózkodik, ahol a szanszkrit nyelvet tanulmányozta. A következő évben történeti kutatá­sai más irányba terelődnek. Akkori meggyőződése szerint a dzsungar nevű nép, amely Lasszától észak­kelet felé él, lesz a magyarok ős­rokona. Főleg a nyelvi rokonság utalt erre. Ezért indult ismét Tibet- be. 1841. március 24-én érkezett Dar- zsílingbe. Munkásságát nem tudja sokáig folytatni, mert megkapja1 az olt dühöngő járványt és 1842. április 11-én meghalt. Darzsilingben nyugszik az az em­ber, akire fel tud tekinteni az egész tudományos világ. A mi megemlé­kezésünk róla sokkal bensőségesebb és melegebb, mert magyar volt, akire nem kis büszkeséggel tekin­tünk. A megbecsülést szívós, kitartó, önzetlen munkával érdemelte ki. Rédey Pál Ének Körösi Csornáról Székely hegyekből messze Ázsiába, Az őshazába vándorolt ki ő, Feje felett a vén, szent Himalája, Tán öregebb, mint maga az Idő. Ott rótta a betűket és kereste Puszták homokján vérei nyomát, Meglátogatta ínség, balszerencse, De ő csak várt és vándorolt tovább. A régi hon új fényre földerült már, De ő nem tudta, ő a múltba ment. A hegyre tartott, hol örök derű vár És egyre telt, csak telt a pergament. Az indiai herceg lön a társa, A szent királyfi, a nagy nyugalom, Ügy nézett vissza a letűnt világra, Mint ősszel a tavaszra a falomb. És ahogy egyre gyűltek ráncra ráncok És gyászra gyászok, ő békéivé már A homokórát nézte, mely az átok Percét számlálja, míg minden lejár. Az őshazát nem lelte és az újat Nem látta többé, nincsen már vigasza. öreg magyar, örök magyar, ki tudja, Nem egy hazánk van-e: örök haza? Juhász Gyula ANGLIA — Hewlett Johnson canterbury i érseki helynök a Sztálin-békedíj tu­lajdonosa egy birminghami nagy békegyűlésen kijelentette, hogy »Nyugat-Németország újraf elf agy­vérzésé a legnagyobb meggondolat­lanság és őrültség lenne«. Német­ország újrafegyverzése a régi fasisz­tákat hatalomra juttatná. »Utána kell járnunk, hogy ennek az esz- telenségnek és meggondolatlanság­nak véget vessünk.« — A berlini külügyminiszteri kon­ferenciáról a következőket jegyezte meg Hewlett Johnson: A nemzetközi béketárgyalások egyáltalán nem fe- neklettek meg. Akkor is, ha ezek a tárgyalások még semmi kézzelfog­ható eredményt eddig nem mutat­tak, mégis ezeket ígéretes kezdetnek kell tekinteni, USA Az Északamerikai Keresztyén Egy­házak Nemzeti Tanácsa vezetőségi ülésén 58 szavazattal 2 szavazat el­lenében elfogadták azt a határozatot, amely szerint a jövőben sem nem­zeti, sem részleges zsinatokat és egy­házi gyűléseket nem tartanak olyan városokban, ahol a faji megkülön­böztetést gyakorolják. AFRIKA 75 évvel ezelőtt kezdte el Belga­Kongóban munkáját a misszió. Ebből az alkalomból nagy ünnepségeket rendeztek Leopoldvillében. A ke­resztyének száma Belga-Kongóban ma 1.2 millió. 800 bennszülött lelkész végzi közöttük a munkát NYUGAT-NÉMETORSZAG Otto Dilschneider nyugatnémet teológus éles támadást intézett Kari Barth és Martin Niemöller ismert teológusok ellen, mert a béke és megértés szellemében működnek. »A kommunizmus baeüus-gazdái- nak« gúnyolta őket. Dilschneider kö­vetelte, hogy mind Rarthot, mind Niemöllert Nyugaí-Németországból ki kell utasítani, ha továbbra is ilyen nyíltan vallják meg vélemé­nyüket. Istentiszteleti rend 1954. április hő 4-én, vasárnap, Budapesten A PESTI OLDALON: Deák-tér délelőtt 9 Zay László, délelőtt 11 (úrv.) Zay László, délután 6 Hafenscher Ka­roly. — Fasor délelőtt fél 10 Cserháti Sándor, délelőtt 11 (úrv.) Szita István, délután 8 Gyöngyösi Vilmos. — Dózsa Gy.-út 7. délelőtt fél 10 Szita István. — Üllől-út 24. délelőtt fél 10 (úrv.), délelőtt 11. — Rákőczi-út 57/1). délelőtt 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., dél­előtt háromnegyed 12 (úrv.) Kürtösi Kálmán. — Karácsony S.-u. 31. délelőtt 10. délután 5 Szeretetvendégség. — Thaly K.-u. 28. délelőtt 11 (úrv.) Bonnyai Sándor, délután 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya délelőtt fél 10 (úrv.) Hafenscher Károly. — Simor-u. 33. délelőtt negyed 12 (úrv.) Haíenscher Károly. — Utász-u. 7. délelőtt negyed 12 (úrv.) Koren Emil. — Zugló délelőtt 1! (úrv.) Muntág An­dor, délután 6 Scholz László. -— Gyarmat-u. 14. délelőtt fél 10 Scholz László. — Rákos- falva délelőtt fél 12 Scholz László. — Fóti-úí 22. délelőtt 11 (úrv.) Gádor András, délután 7 Rimár Jenő. — Váci-út 129. délelőtt 8 (úrv 1 Gádor András, délután 4 Rimár Jenő. — Új­pest délelőtt 10 (úrv.) Matuz László, délután fél 7 Blázy Lajos. — Dunakeszi délelőtt 9 Blázy Lajos. — Vas-u. 2 c. délelőtt II Szinm- nidesz Lajos. — Rákospalota MAV-telep dél­előtt fél 9. — Rp. Nagytemplom délelőtt 10. — Rp. Kistemplorn délután 3. — Pestújhely délelőtt 10 Kürtösi Kálmán. — Rákoskeresztúr délelőtt fél 11. — Rákoshegy délelőtt 9 — Rákosliget délelőtt J0. — Rákoscsaba délelőtt 9 Békés József, délután fél 7 Békés József. — Cmkota délelőtt 9 (gyerm.), délelőtt 10, délután fél 3. — Mátyásföld délelőtt fél 12. — Kerepes-Kistarcsa délelőtt negyed 10 — Pestlőrinc délelőtt 11 (úrv.), délután 5 ­Pestlőrinc Szemere-telep délelőtt háromne­gyed 8. — Pesterzsébet délelőtt 10. — Sorok­sár-Újtelep délelőtt fél 9. — Kispest délelőtt 9, délelőtt 10, délután 6. — Wekerle-telep délelőtt 8. — Rákosszentmihály délelőtt fél 11, délután 5. A BUDAI OLDALON: Bécsikapu-tér délelőtt 9 Sréter Ferenc, dél­előtt 11 Várady Lajos, délután 7. — Toroczkd- tér délelőtt 8. — Óbuda délelőtt 9 Komjáthy Lajos, délelőtt 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, délután 5 Mezősi György. — XII., Tarcsay V.-u. 11. délelőtt 9 (gyerm.) Ferenczy Zoltán, délelőtt 9 Danhauser László, délelőtt 11 Dan­hauser László, délután 7 Ruttkay Elemér. — Budakeszi délelőtt fél 10. — Hűvösvölgy, Lclkésznevelő Intézet délelőtt 10 Nagy Gyula dr. — Kelenföld délelőtt 8 (úrv.) Bottá Ist­ván, délelőtt fél 10 (gyerm.) Muncz Frigyes, délelőtt 11 (úrv.) Bottá István, délután 5 Rezessy Zoltán dr. — Németvölgyi-út 138. délelőtt 9 Rezessy Zoltán dr. — XI., Bartók B.-út 158. déli 12 Rezessy Zoltán dr. — Cse­pel délelőtt 11 Brebovszkv Gyula, délután 6 Brebovszky Gyula. — Budafok délelőtt 10 (úrv.) Magyar László teológus. — Nagyté­tény délelőtt 8 (úrv) Magyar László teológus. ■— Kelenvölgy délelőtt 9 (úrv.) Szuchovszkv Gyula. — Albertfalva délelőtt fél II (úrv.) Szuchovszky Gyula. — Csillaghegy délelőtt fél 10 Kaposvári Vilmos, délután 7 Kaposvári Vilmos. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarország! Evangélikus Egyetem« Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Puskin-o. 12. Telefon: 142-074 Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest, III.. Déva! Biró Mátyás-tér 1. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft. negyedévre IS.— Ft, félévre 30.— Ft, egész évre 60.— Wt Csekkszámla: 20.412—Vili. 10.000 példányban nyomatott 2-54127&., Athenaeum (R. Soproni Bét*)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom