Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-03-14 / 11. szám
EVANGÉLIKUS ELET % A jubiláló Lutheránia böjti műsora A Deák-téri templom Lutheránia ének- és zenekara ezidén lesz ötven esztendős. A jubiláló kórus gazdag böjti programmra készül. Mór az elmúlt vasárnap délelőtti istentiszteletén Bach feldolgozású korálokat énekelt. A második böjti vasárnapon a zuglói szeretetvendégségen szolgál az énekkar, a zuglói templomépítés befejezése javára. Március 22-én, hétfőn este 8 órakor nyilvános templomi hangversenyen Istentiszteleti rend 1051. március hő 14-én vasárnap, Budapesten A PESTI OLDALON: Peák-tér délelőtt 9 Zav László, délelőtt ti (úl'v.j Zay László, délután 6 Hafenscher Károly. — Fasor délelőtt 1/t!0 Gyöngyösi Vilmos. délelőtt 11 (úrv.) Györgyöst Vilm ,s, délután 6,Cserháti Sándor, délután 7 sre- rotetvendégség. — Dózsa György-út 7. délelőtt 1 .-10 Cserháti Sándor. — Ullöi-út 24. délelőtt ValO (úrv.). délelőtt 11. délután 5 szere- tetvendégség. — Rákóczl-út 57/b, délelőtt 10 (szlovák) Sziládv Jenő dr., délelőtt 3/< 12. — Karácsony S -u. 31. délelőtt 10. — Thaly K - utca 2$. délelőtt !1 Bonnvai Sándor, délután 6 Vámos József. — Kőhánya délelőtt VjlO (ürv.) Halenscher Károly. — Simor-u. 33. délelőtt !*12 (úrv.) Hafenscher Károly. — Utász-u. 7. délelőtt 7,12 (úrv.l Koren Emil. — Zugló délelőtt 9 (gyerm.), délelőtt 11 Scholz László, délután 8 Scholz László. — Oyarmat-u. 14 délelőtt VslO (úrv.) Muotág Andor. — Rákosfalva délelőtt VÜ2 Muntág Andor. — Fótl-út 22. délelőtt 11 (úrv.) Rlmár Jenő. délután 7 Gádor András. — Václ-út 129. délelőtt 8 Rlmár Jenő. délután 4 Gádor András. — Újpest délelőtt 10 Bl-ázy Lajos.' délután Ví7 Matuz László. — Dunakeszi délelőtt 9 Matuz László. — Vas-u. 2/c. .délelőtt II Szlmonldesz Lajos. — Rákospalota MAV- telep délelőtt 7»9. — Rákospalota Nagytemplom délelőtt 10. — Rp. Kistemplom délután 3. — Pestújhely délelőtt 10 Kürtösi Kálmán. - Rákoskeresztúr délelőtt Vili. — Rákosltegy délelőtt 9. - Rákosliget délelőtt 10. — Rákoscsaba délelőtt 9 Békés József, délután ‘/t7 Békés József. — Cinkola délelőtt 9 (gyerm.), délelőtt 10, délután */«3. — Mátyásföld délelőtt ‘A 12. — Kerepes-Klstarcsa délelőtt VtlO. — Pestlőrinc délelőtt li. délután 5. — Pcslimre délelőtt 10. — Pesterzsébet délelőtt 10. Völgyes Pál teológus. — Soroksár-Ujtelep délelőtt ’/»9 Beticze Imre. — Kispest délelőtt 9, délélőit 10. délután 6. — Wekerle-telcp délelőtt 8. — Rákosszentmihály délelőtt Vili, délután 5. A BUDAI OLDALON: Récsikapu-tér délelőtt 9 Pethő István, délelőtt II Várady Lajos, délután 7. — Toroczkd- tér délelőtt 3/<9 Várady Lajos. — Óbuda délelőtt 9 Mezősi György, délelőtt 10 (úrv.) Friedrich- Lajos, délután 5 Mezősi György, délután 6 szerotetvendégség, Friedrich Lajos. — XII., Tarc9ay V.-u. II. délelőtt 9 Zulauf Henrik, délelőtt 11 Zulauf Henrik, délután 7 Danhauser László. — Szabadsághegy, Dianas út 17. délelőtt 7,9 Ruttkay Elemér. — Hűvösvölgy, Lelkésznevelő Intézet délelőtt 10 Fe- renczv Zoltán. — Kelenföld délelőtt 8 Mu-ncz Frigyes, délelőtt II MunCz Frigyes, délután 5 Rezessy Zoltán dr. — Németvölgyl-út 138. délelőtt 9 Rezessy Zoltán dr. — XL, Bartók Béla-út löS. délelőtt 12 Rezessy Zoltán dr. — Csepel délelőtt 11 Brebovszky Gyula, délután 8 Brebovszky Gyula. — Budafok délelőtt 10 Bottá István. — Nagytétény délelőtt 8 Bottá István. — Kelenvölgy délelőtt 9 Slkter László. — Albertfalva délelőtt ‘All Síkter László. — Csillaghegy délelőtt V, 10 Kaposvári Vilmos. bemutatják Pergolese: Slabat, Mater c. kantátáját. Ezzel a női karra és hangszerekre írott művel egy műsorban megszólal még Bach 53. kantátája is, melynek érdekes kísérő hangszere a harangjáték. Két Fres- cobaldi orgonamű és Buxtehude: Lauda Sion c. kantátája teszi teljessé a műsort. A hangverseny szólistái M. Molnár Éva, Máthé Jolán és Zalánfy Aladár. A félévszázados jubileumát ünneplő énekkar ezidén is előadja a mindig nagy érdeklődést keltett János Passiót. Bach János Sebestyénnek ezt a hatalmas művét eddig a mester elgondolása szerint két részben adták elő, úgy, hogy a súlypont a Nagypéntek esti részen volt. A pestkörnyéki és vidéki gyülekezetek azt kérték, hogy saját gyülekezeti elfoglaltságaik miatt inkább egy teljes előadásban hangozzék fel a János-passió. Az énekkar teljesítette a kérést, hogy a helyi gyülekezeti munkák zavartalanságát biztosítsa és senkit a maga gyülekezetéből el ne vonjon, s a passió mégis mindenki számára élvezhető legyen. Ezért az idei János-passió előadás április 12-én, nagyhét hétfőjén este hét órakor lesz a Deák-téri templomban, egy^ összefoglaló előadásban. Az énekkar különös gonddal készíti elő a nagy művet. A szoprán-szólót M. Molnár Éva, az altot Tiszay Magda, az evangélista szerepét Szabó Miklós, a tenor-szólót: Kaposy Andor, Jézus szerepét Melis György, Pilátusét pedig Litt assy György fogja énekelni. Az egyszeri előadás miatt nagyobb érdeklődés várható s ezért kérjük a híveket, hogy helyüket időben biztosítsák, mert a templom csak korlátolt számú hallgatóságot fogadhat be. Vidékről jövő lelkészeknek és híveknek levélben, mindenkinek személyesen vagy telefonon készséggel ad ez irányban felvilágosítást az énekkar vezetősége (Deák-téri Lelkészt Hivatal. Budapest, V., Deáktér 4. Telefon: 382—368.) GYÜLEKEZETI HÍREK 1954. március 14. Reminiscere (2. böjti) vasárnap. Igék: Fii 2,6 -8. — Mt 20,20—28. A vasárnap üzenete: Az Ür szolgája. — Liturgikus szín: lila. PESTI EGYHÁZMEGYE A Pesti Evangélikus, Egyházmegye újonnan megválasztott esperesét: Gyöngyösi Vilmos Budapest — fasori lelkészt 1954. március 17-én, szerdán este 6 órakor iktatja hivatalába rendkívüli közgyűlés keretében, a Teológiai Akadémia kápolnájában (VI., Lendvay-u. 28.).^ KINEVEZÉS A református konventl elnökségi tanács javaslatára a református egyetemes konvent elnöksége Kádár Imre osztályvezetőt egyetemes konventi főtanácsossá nevezte ki, az egyetemes konvent erre vonatkozó határozatáig és megbízta a konventi külügyi- és sajtóosztály irányításával. A református konventi elnökségi tanács javaslatára a református egyetemes konvent elnöksége Finta István osztályvezetőt egyetemes konventi főtanácsossá nevezte ki az egyetemes konvent erre vonatkozó határozatáig és megbízta az elnökségi, a közigazgatási és jogi, a pénzügyi és gazdasági, a nyugdíj, a missziói és a sze- retetszolgálati osztályok irányításával. FASOR Böjti igehirdetés-sorozat Easaiás próféta könyve 58. fejezete alapján, a böjti időszak minden szerdáján este 7 órai kezdettel. A szolgálatot a gyülekezet lelkészei végzik. Szeretetvendégség március 14-é.o este 7 órai kezdettel a gyülekezeti teremben (VII., Damjanich-utea 28/b). Előadást tart Várady Lajos budai esperes. SEGÉDLELKÉSZ-ATHELYEZÉS Zsigmondy Ánpád segédlelkészt március 15-i hatállyal dr. Vető Lajos püspök Miskolcról Ózdra helyézte. A Lutheránia ének- és zenekar EGYHÁZZENEI ESTJE 1954. március 22-én, hétfőn este fél 8 órakor a Deák-téri templomban. MŰSOR : í. Frescobaldi G. (1583—1643): Tokkata (F) orgonára. 2. Pergolese G. B. (1710—1736): Síabat Mater — kantáta kéts*ólamtí n6i karra, szoprán- és altszólóra, zenekarral. 3. Frescobaldi: Canzona (F) orgonára. 4. Bach .1. S. (1685—1750): 53. Kantáta (Schlage doch!) altszólóra és zenekarra. 5. Buxtehude D. (1637—1707): Lauda Sion Salvatorem — kantáta háromszólamú vegyeskarra, szopránszólóra és zenekarra. Közreműködnek: M. Molnár Éva, Máthé Jolán, Zalánfy Aladár. Vezényel: Weltler Jenő BUDAVÁR A böjt heteiben minden péntek este 7 órai kezdettel böjti istentisztelet lesz a kápolnában »Krisztus ártatlan bárány« összefoglaló címmel, vendég igehirdetők szolgálatával. ÓBUDA A gyülekezet böjti csendeshetének befejezéseképpen március hó 14-én, vasárnap délután 6 órakor szeretet- vendégséget rendez a templom alagsorában. A szeretetvendégségen előadást tart Friedrich Lajos, a Lelkész- nevelő Intézet igazgatója, énekel a gyülekezet énekkara. zongorázik Heller Anna, Viktor Hugó: Nyomorultak című regényéből részletet jelenít meg az ifjúság, írásmagyarázatot tart Komjáthy Lajos gyülekezeti lelkész. • PESTMEGYEI EGYHÁZMEGYE Az egyházmegye lelkészi munka- közössége március 3-án Budapesten Válint János esperes vezetésével gyűlést tartott. Rédei Károly ócsai lelkész vezette be a böjt ötödik vasárnapja epistolai igéjének közös tanulmányozását. A januárban megtartott fóti országos sajtókonferenciáról Ruttkay-Miklián Géza egyházmegyei sajtómegbízott-lel- kész tartott beszámolót. Bogya Géza aszódi lelkész az 1954. évi Evangélikus Naptárt. Detrc Lajos t.ápiószele- fatmosi lelkész pedig az Evangélikus Élet januári számait bírálta meg. A beszámolót és bírálatokat komoly eszmecsere és sok hozzászólás követte. Az egyházmegyei lelkészi önsegély ügyét Válint János esperes ismertette. Ugyancsak ő tartott beszámolót a február 23—24-i országos esperesi értekezlet tárgyalásáról és határozatairól. A munkaközösség ezzel kapcsolatban előkészítette ez 1954. évre kötelezően előírt témák figyelembevételével további munkatervét. NYUGATBÉKÉSI EGYHÁZMEGYE Az egyházmegye lelkészt munka- közössége március 1-én tartotta havi összejövetelét. Boros Károly nagyszénás! lelkész, egyházmegyei sajtó- megbízott beszámolt egyházunk készülődéséről az evanstoni nagygyűlésre. Ezzel kapcsolatban ismertette a nagygyűlés főtémáját és altémáit. Aranyi József esperes részletesen beszámolt a február lt-én tartott kerületi esperesi értekezletről és tanácsülésről, valamint a február 23— 24-én tartott országos esperesi értekezletről. PESTERZSÉBET Március 21-én, a harmadik böjti vasárnapon délután 5 órakor tartja a gyülekezet böjti szeretetveindégsé- gét a gyülekezeti teremben. Műsor köretében dr. Pálfy Miklós teológiai dókán tart előadást. LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉG A pesti és budai egyházmegye rendszeres teológiai munkaközössége március 4-én, csütörtökön az egyetemes székház tanácstermében ösz- szejövetelt tartott. Bevezetőül Juhász Géza bibliatanulmánya hangzott el és került megbeszélésre. Ezután kezdte meg a munkaközösség az 1954. évre maga elé tűzött átfogó témájának (A Szentlélek munkája az egyházban) részletes feldolgozását, A sorozat első előadását Scholz László tartotta ezen a címen: -A Szentlélek alapítja és teremti állandóan az egyházat.« Az értékes előadást részletes megbeszélés követte. |CSORVÁS Február 27-én a gyülekezet nagyszabású szeretetvendéséget rendezett, műsorral egybekötve. Tomory Lajos református lelkész hirdette az igét a szeretetvendégségen. GERENDÁS A gyülekezet a hívek adakozásából templomába 5000 forint költség- ! gél bevezettette a villanyvilágítást. A villanybevezetéshez a kerület 1400 forint segélyt adott. NAGYSZÉNÁS Március 3—6-ig, böjt első napjaiban sorozatos igehirdetés volt a gyülekezetben. A szolgálatot a gyü-t lekezét lelkésze végezte. SZÜLETÉS Csabányi Géza csépai lelkészt és feleségét Isten leánygyermekkel áldotta meg, ki a kéresztségben Anna, Edit nevet kapta. Ifj. Abaffy Gyula hernádvécsei lelkészt és feleségét Isten harmadik gyermekkel áldotta meg. A gyermek neve Gyula. A keresztelést március 14-én ' Moravcsik Sándor esperes végzi. HALÁLOZÁS Özv. Kajos Istvánné február 26-án, 78 éves korában, Nagyvelegen, hosz- szabb betegség után, csendesen elhunyt. Az elhunytban Kajos János nagyveleg! lelkész édesanyját gyászolja. Rossz vendég az indulat, mert magára gyújtja a házat. Kisfaludy Károly Szabadságharcunk a világ költészetében Ha nemzetünk hírét keressük a nagyvilágban, 1848 emléke zeng visz- sza minden égtáj felől válaszul: Kossuth és Petőfi esztendeje, szabadság- harcunk megindulásának éve. Kossuth és Petőfi — ez az a két név, amellyel a Hunyadiak, Bethlen, Zrínyi, Rákóczié után végérvényesen beírtuk magunkat a külföld tudatába. S ez a két név, és vele történelmünk légdicsőségesebb korszaka, elsősorban az irodalmon keresztül vált közismertté. Az elmúlt századközép forradalmi hullámának végső csalása, a magyar függetlenségi harc, állásfoglalásra bírt mindenkit Európában. A kontinens koronás börtönőrei, a szent-szövetség zsoldoshailai letiporták a csatatereken a kisebbségben maradt forradalmi sereget —. de győzelmünk egész Eu- rópábap s az Újvilágban is, csak rájuk hozott gyalázatot. S a haladó világ legjobbjai, olyan költők, mint Heine és Victor Hugo — csak a legkülönbeket említve — kivétel nélkül a magyarság igaza mellé álltak. Először persze, a közvetlen szomszédok figyelme fordult felénk. Még fölfelé ível a nemzeti küzdelem, amikor két német forradalmi demokrata, Moritz Hartmann és Ferdinand Frci- ligrath a magyarokban a szabadság hőseit énekli meg. A diadalmas tavasz előestéjén, 1848. szilveszterén Freiligrath így ünnepli harcunkat: Lángolnak most a puszták, száz tábortűz lobog, görbe kardjuk kihúzták a vitéz magyarok. Haliga, kürtök mint zúgnak S ügetnek paripák! Megvívni most indulnak dicső Győr városát. Minden magyar ma győzzön! Előre, Kossuth, hősöm! (Lakatos István ford.) Hartmann még 1849-ben kiadta szenvedélyes lelkesítődalait, egész kis gyűjteményben áldozva a magyar szabadságmozgalomnak. A nagyszerűen-küzdő »Bécsi diákok«-ról, a cseh földről hazaszökő százötven huszárról, Batthyányról írt költeményt. De az első igazi nagy hang, mely világgá kiáltja a Habsburg rémuralmat, az akkor már halálos beteg Heinéé. Örök büszkeségünk az »1849. Októberében«. Ha e szót hallom: »magyarok«, szűknek érzem német zekémet, keblemben tenger kavarog és mintha trombiták köszöntenének. Mintha a régi hősi dal csendülne fel tisztin, de távol majd vadul, ércesen rivall... Ének a Nibelungok alkonyáról Ez ugyanaz a hősi vég, csak a hősök nevei mások, de élnek a régi regék, élnek a »hírövezte óriások«. (Kálnoky László ford.) S még a világosi katasztrófa évében hallatja szavát észak óriása, a drámaköltő Ibsen is. Így ír »Magyarországhoz« : Am a szürke éj letüntén tündöklő hajnal dereng fel, Hőseid sírból kikelnek, mély, sötét halotti sebbel. Egyesülni velük, akik párjain a Visztulának És a német vérpadoknak lépesein elpusztulának. Ó, ha késő nemzedékek támadnak s ledől az oszlop, Trónok ingának, zuhannak zsarnokok, silány poroszlók, A magyar név büszke név lesz és a hadba indulónak, A vitéz, merész seregnek úgy zeng. mint győzelmi szózat. (Kosztolányi Dezső ford.) Ibsen nem tekinti lezártnak a magyar szabadságharc történelmi fejezetét, bízik a jövőben, a folytatásban, az isteni igazságban. S nem is lett volna történelmi tett a magyar forradalom, ha hullámgyűrűi oly hamar elsimultak volna. Az európai közvélemény tovább háborog. Haynau rémtettei a dinasztiára zúdítják a művelt világ haragját, s ahol a bújdosó magyarok megjelennek, egy hősi nemzetet ünnepelnek személyükben. Klapka György, a szabadságszerető német íöldön fáklyásmenetek és operai díszelőadások közt utazik tovább. S a számkivetésbe vonult Kossuth Lajos kitörölhetetlen emléket hagy Angliában, Amerikában lángoló, remekmívű szónoklataival. Londonban W. S. Landort ihleti meg a forradalom vezérének alakja. Majd Matthew Arnold ír verset »A magyar nemzethez«, »Hungarians, save the world!« (Magyarok, óvjátok meg a világot!) — kiáltja lelkesedve s a nagy riemzetek helyett ebben az elnyomott, levert népben látja a szabadság utolsó, igazi védelmezőjét. S az angol XIX. század egyik legnagyobb költője, Swinburne így ír »Kossuth Lajosnak« c. szonettjében: Apáink szemefénye is azóta Esthajnali jó csillagunk! Neved — Mely délbe lángolt nagy idők felett, Hogy harminc év előtt állott a próba S orkánosan rázkódott Európa ... De nem a múltért dicsérünk hányába, Kossuth, kit Landor már dalával áldott, Hanem mivel a hangod most kiáltott, Az Isten trombitája!... (Kosztolányi Dezső ford.) Amerikában Whittier ajkán zendül tovább Kossuth neve. És nem szűnik a varázs a XX. században sem. W. B. Yeats, az írek nagy modern költője, Magyarországéhoz hasonlítja hazája sorsát. A testvéri harcát vívó Olaszország sem lesz soha hűtlen 48—49. emlékéhez. Garibaldi győzelmes seregében ott vívnak a magyar légiósok is az olasz szabadságért, akár Monti alezredes olasz harcosai nálunk, »amikor állt a próba«. Míg az angolszász világban Kossuth neve jelenti a magyar 'Jgyet, Európa delén inkább Petőfiben él tovább a nagy hagyomány. Aleardo Aleardi, Poerio, Carducci a magyar dalnok-költő haláláról emlékeznek meg s rajta keresztül érzik át a magyar forradalmat. S a francia XIX. század egyik vezéralakja, Victor Hugo, így idézi föl a magvar ügyet 1859-ben írt »Európai látkép«-ében: Mártír Poerio, Petőfi és Batthyány, Népért, jogért ki fog helyettetek kiállni? Arad sáncán bitó! Palermoban bitófa! Rajtunk megannyi hős, ki vitte szentül óva A büszke lobogót, hogy a trón reszketett! Jövel, jövő, jövel! A balsors majd kifárad, A zsarnok félve fut, haragvó tenger árad. Népek! Harsona szól, négy égtájt átható. Mily páni rémület! Ködképnél cT- veszőbben Oszlik a horda szét hamu- és tűzesőben. Volt —— nincs a förtelem. — Föl! — Zeng az égi szó. (Gáspár Endre ford.) De a magyarság sorsát a francia, olasz háborúk sem oldhatták meg. III. Napoleon elárulta a Kossuthtal kötött szövetséget s megegyezett a Solferinónál megvert Habsburgokkal, a magyarokról megfeledkezve. Csak a költők őrizték lelkűkben nemzetünket. Francois Coppéc eljön Magyarországra s 1885-ben a Pe- iőfi-szobor leleplezésén maga szavalja el Petőfi-ódáját: Ragyogtál büszke lángész s elvesztél csatatéren! Ércszobrod áll s nem tudják, hogy hol van eltemetve! De nem sajnállak. Inkább irigyellek, testvérem! Szebb sorsot más nem adhat, csak istenek jó kedve. (Ábrányi Emil fórd.) S a »nagy idők« híre messzebbre ér, időiben is, térben is, mint a zsarnok császári hatalom. Tetszik, nem tetszik Ferenc Józsefnek, örök rebellis nációként tart számon a külföld bennünket, s a forradalom első harcosait látja bennünk. Ügy énekli meg Kossuthnak ajánlott költeményében hazánkat a svájci-francia Corsat is, mint »a szabadság legdicsőbb országát«. S a környező népek, románok, bolgárok is ott vannak az ünneplők között. C. Boliac Petőfi-verse tesz hitet a Duna-mentének testvériségéről. Nem lenne teljes ez a röpke kép sem, ha megfeledkeznénk az orosz — különöskép a szovjet költészetről. A Szovjetunióban nemrég jelent meg Petőfi verseinek teljes kiadása. S a szovjet költők közül nem egy énekelte meg szabadságharcunk Tyrtaíosát. Pervomajszkij a fölszabadítókkal érkezett el Petőfi földjére, 1944-bén. Találkoztunk, bár száz év választ széjjel. Köztünk nincs per, testvérré lett a kard.' Míg elmerengünk, véget ért az éjjel: Amott már halvány pirt öltött a part. S a költő haláláról így ír: S a nép se nyugodott bele: Dalát dalolták és azt hitték, Hogy zord Szibéria tele, Hull rá, mert jégbörtönbe vitték. S hogy ott, hol az ólom s a hó Az életet harccá avatják, Készül a végső induló; A győzelmes világszabadság. (Radó György ford.) »Petőfi él!« — írta Reviczky. És él Kossuth is, 1848—49. emléke. Nem kegyes haloítidézgetés, ha büszkén mu« tatunk vissza rá, de eleven, húsunk- ból-vérünkből való hagyomány, mely- lvél a magyarság örökre megváltotta helyét a szabad nemzetek sorában. v. m.
