Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-03-14 / 11. szám

EVANGÉLIKUS ELET % A jubiláló Lutheránia böjti műsora A Deák-téri templom Lutheránia ének- és zenekara ezidén lesz ötven esztendős. A jubiláló kórus gazdag böjti programmra készül. Mór az el­múlt vasárnap délelőtti istentiszte­letén Bach feldolgozású korálokat énekelt. A második böjti vasár­napon a zuglói szeretetvendégségen szolgál az énekkar, a zuglói temp­lomépítés befejezése javára. Már­cius 22-én, hétfőn este 8 órakor nyilvános templomi hangversenyen Istentiszteleti rend 1051. március hő 14-én vasárnap, Budapesten A PESTI OLDALON: Peák-tér délelőtt 9 Zav László, délelőtt ti (úl'v.j Zay László, délután 6 Hafenscher Ká­roly. — Fasor délelőtt 1/t!0 Gyöngyösi Vil­mos. délelőtt 11 (úrv.) Györgyöst Vilm ,s, délután 6,Cserháti Sándor, délután 7 sre- rotetvendégség. — Dózsa György-út 7. dél­előtt 1 .-10 Cserháti Sándor. — Ullöi-út 24. dél­előtt ValO (úrv.). délelőtt 11. délután 5 szere- tetvendégség. — Rákóczl-út 57/b, délelőtt 10 (szlovák) Sziládv Jenő dr., délelőtt 3/< 12. — Karácsony S -u. 31. délelőtt 10. — Thaly K - utca 2$. délelőtt !1 Bonnvai Sándor, délután 6 Vámos József. — Kőhánya délelőtt VjlO (ürv.) Halenscher Károly. — Simor-u. 33. délelőtt !*12 (úrv.) Hafenscher Károly. — Utász-u. 7. délelőtt 7,12 (úrv.l Koren Emil. — Zugló délelőtt 9 (gyerm.), délelőtt 11 Scholz László, délután 8 Scholz László. — Oyarmat-u. 14 délelőtt VslO (úrv.) Muotág Andor. — Rákosfalva délelőtt VÜ2 Muntág Andor. — Fótl-út 22. délelőtt 11 (úrv.) Rlmár Jenő. délután 7 Gádor András. — Václ-út 129. délelőtt 8 Rlmár Jenő. délután 4 Gádor And­rás. — Újpest délelőtt 10 Bl-ázy Lajos.' dél­után Ví7 Matuz László. — Dunakeszi dél­előtt 9 Matuz László. — Vas-u. 2/c. .délelőtt II Szlmonldesz Lajos. — Rákospalota MAV- telep délelőtt 7»9. — Rákospalota Nagytemp­lom délelőtt 10. — Rp. Kistemplom délután 3. — Pestújhely délelőtt 10 Kürtösi Kálmán. - Rákoskeresztúr délelőtt Vili. — Rákosltegy délelőtt 9. - Rákosliget délelőtt 10. — Rákos­csaba délelőtt 9 Békés József, délután ‘/t7 Békés József. — Cinkola délelőtt 9 (gyerm.), délelőtt 10, délután */«3. — Mátyásföld dél­előtt ‘A 12. — Kerepes-Klstarcsa délelőtt VtlO. — Pestlőrinc délelőtt li. délután 5. — Pcsl­imre délelőtt 10. — Pesterzsébet délelőtt 10. Völgyes Pál teológus. — Soroksár-Ujtelep délelőtt ’/»9 Beticze Imre. — Kispest délelőtt 9, délélőit 10. délután 6. — Wekerle-telcp délelőtt 8. — Rákosszentmihály délelőtt Vili, délután 5. A BUDAI OLDALON: Récsikapu-tér délelőtt 9 Pethő István, dél­előtt II Várady Lajos, délután 7. — Toroczkd- tér délelőtt 3/<9 Várady Lajos. — Óbuda dél­előtt 9 Mezősi György, délelőtt 10 (úrv.) Friedrich- Lajos, délután 5 Mezősi György, délután 6 szerotetvendégség, Friedrich Lajos. — XII., Tarc9ay V.-u. II. délelőtt 9 Zulauf Henrik, délelőtt 11 Zulauf Henrik, délután 7 Danhauser László. — Szabadsághegy, Dianas út 17. délelőtt 7,9 Ruttkay Elemér. — Hűvös­völgy, Lelkésznevelő Intézet délelőtt 10 Fe- renczv Zoltán. — Kelenföld délelőtt 8 Mu-ncz Frigyes, délelőtt II MunCz Frigyes, délután 5 Rezessy Zoltán dr. — Németvölgyl-út 138. dél­előtt 9 Rezessy Zoltán dr. — XL, Bartók Béla-út löS. délelőtt 12 Rezessy Zoltán dr. — Csepel délelőtt 11 Brebovszky Gyula, délután 8 Brebovszky Gyula. — Budafok délelőtt 10 Bottá István. — Nagytétény délelőtt 8 Bottá István. — Kelenvölgy délelőtt 9 Slkter László. — Albertfalva délelőtt ‘All Síkter László. — Csillaghegy délelőtt V, 10 Kaposvári Vilmos. bemutatják Pergolese: Slabat, Mater c. kantátáját. Ezzel a női karra és hangszerekre írott művel egy műsor­ban megszólal még Bach 53. kantá­tája is, melynek érdekes kísérő hangszere a harangjáték. Két Fres- cobaldi orgonamű és Buxtehude: Lauda Sion c. kantátája teszi tel­jessé a műsort. A hangverseny szó­listái M. Molnár Éva, Máthé Jolán és Zalánfy Aladár. A félévszázados jubileumát ün­neplő énekkar ezidén is előadja a mindig nagy érdeklődést keltett János Passiót. Bach János Sebes­tyénnek ezt a hatalmas művét eddig a mester elgondolása szerint két részben adták elő, úgy, hogy a súly­pont a Nagypéntek esti részen volt. A pestkörnyéki és vidéki gyülekeze­tek azt kérték, hogy saját gyüleke­zeti elfoglaltságaik miatt inkább egy teljes előadásban hangozzék fel a János-passió. Az énekkar teljesítette a kérést, hogy a helyi gyülekezeti munkák zavartalanságát biztosítsa és senkit a maga gyülekezetéből el ne vonjon, s a passió mégis mindenki számára élvezhető legyen. Ezért az idei János-passió előadás április 12-én, nagyhét hétfőjén este hét óra­kor lesz a Deák-téri templomban, egy^ összefoglaló előadásban. Az énekkar különös gonddal készíti elő a nagy művet. A szoprán-szólót M. Molnár Éva, az altot Tiszay Magda, az evangélista szerepét Szabó Mik­lós, a tenor-szólót: Kaposy Andor, Jézus szerepét Melis György, Pilá­tusét pedig Litt assy György fogja énekelni. Az egyszeri előadás miatt nagyobb érdeklődés várható s ezért kérjük a híveket, hogy helyüket időben biz­tosítsák, mert a templom csak kor­látolt számú hallgatóságot fogadhat be. Vidékről jövő lelkészeknek és híveknek levélben, mindenkinek személyesen vagy telefonon készség­gel ad ez irányban felvilágosítást az énekkar vezetősége (Deák-téri Lelkészt Hivatal. Budapest, V., Deák­tér 4. Telefon: 382—368.) GYÜLEKEZETI HÍREK 1954. március 14. Reminiscere (2. böjti) vasárnap. Igék: Fii 2,6 -8. — Mt 20,20—28. A vasárnap üzenete: Az Ür szolgája. — Liturgikus szín: lila. PESTI EGYHÁZMEGYE A Pesti Evangélikus, Egyházmegye újonnan megválasztott esperesét: Gyöngyösi Vilmos Budapest — fasori lelkészt 1954. március 17-én, szerdán este 6 órakor iktatja hivatalába rendkívüli közgyűlés keretében, a Teológiai Akadémia kápolnájában (VI., Lendvay-u. 28.).^ KINEVEZÉS A református konventl elnökségi tanács javaslatára a református egyetemes konvent elnöksége Kádár Imre osztályvezetőt egyetemes konventi fő­tanácsossá nevezte ki, az egyetemes konvent erre vonatkozó határozatáig és megbízta a konventi külügyi- és sajtóosztály irányításával. A református konventi elnökségi tanács javaslatára a református egye­temes konvent elnöksége Finta István osztályvezetőt egyetemes konventi fő­tanácsossá nevezte ki az egyetemes konvent erre vonatkozó határozatáig és megbízta az elnökségi, a közigaz­gatási és jogi, a pénzügyi és gazda­sági, a nyugdíj, a missziói és a sze- retetszolgálati osztályok irányításá­val. FASOR Böjti igehirdetés-sorozat Easaiás próféta könyve 58. fejezete alapján, a böjti időszak minden szerdáján este 7 órai kezdettel. A szolgálatot a gyülekezet lelkészei végzik. Szeretetvendégség március 14-é.o este 7 órai kezdettel a gyülekezeti teremben (VII., Damjanich-utea 28/b). Előadást tart Várady Lajos budai esperes. SEGÉDLELKÉSZ-ATHELYEZÉS Zsigmondy Ánpád segédlelkészt március 15-i hatállyal dr. Vető Lajos püspök Miskolcról Ózdra helyézte. A Lutheránia ének- és zenekar EGYHÁZZENEI ESTJE 1954. március 22-én, hétfőn este fél 8 órakor a Deák-téri templomban. MŰSOR : í. Frescobaldi G. (1583—1643): Tokkata (F) orgonára. 2. Pergolese G. B. (1710—1736): Síabat Mater — kantáta kéts*ólamtí n6i karra, szoprán- és altszólóra, zenekarral. 3. Frescobaldi: Canzona (F) orgonára. 4. Bach .1. S. (1685—1750): 53. Kantáta (Schlage doch!) altszólóra és zenekarra. 5. Buxtehude D. (1637—1707): Lauda Sion Salvatorem — kantáta háromszólamú vegyeskarra, szopránszólóra és zenekarra. Közreműködnek: M. Molnár Éva, Máthé Jolán, Zalánfy Aladár. Vezényel: Weltler Jenő BUDAVÁR A böjt heteiben minden péntek este 7 órai kezdettel böjti istentiszte­let lesz a kápolnában »Krisztus ár­tatlan bárány« összefoglaló címmel, vendég igehirdetők szolgálatával. ÓBUDA A gyülekezet böjti csendeshetének befejezéseképpen március hó 14-én, vasárnap délután 6 órakor szeretet- vendégséget rendez a templom alag­sorában. A szeretetvendégségen elő­adást tart Friedrich Lajos, a Lelkész- nevelő Intézet igazgatója, énekel a gyülekezet énekkara. zongorázik Heller Anna, Viktor Hugó: Nyomo­rultak című regényéből részletet je­lenít meg az ifjúság, írásmagyaráza­tot tart Komjáthy Lajos gyülekezeti lelkész. • PESTMEGYEI EGYHÁZMEGYE Az egyházmegye lelkészi munka- közössége március 3-án Budapesten Válint János esperes vezetésével gyűlést tartott. Rédei Károly ócsai lelkész vezette be a böjt ötödik vasárnapja epistolai igéjének kö­zös tanulmányozását. A januárban megtartott fóti országos sajtókonfe­renciáról Ruttkay-Miklián Géza egyházmegyei sajtómegbízott-lel- kész tartott beszámolót. Bogya Géza aszódi lelkész az 1954. évi Evangéli­kus Naptárt. Detrc Lajos t.ápiószele- fatmosi lelkész pedig az Evangéli­kus Élet januári számait bírálta meg. A beszámolót és bírálatokat komoly eszmecsere és sok hozzászólás kö­vette. Az egyházmegyei lelkészi ön­segély ügyét Válint János esperes ismertette. Ugyancsak ő tartott be­számolót a február 23—24-i országos esperesi értekezlet tárgyalásáról és határozatairól. A munkaközösség ez­zel kapcsolatban előkészítette ez 1954. évre kötelezően előírt témák figyelembevételével további munka­tervét. NYUGATBÉKÉSI EGYHÁZMEGYE Az egyházmegye lelkészt munka- közössége március 1-én tartotta havi összejövetelét. Boros Károly nagy­szénás! lelkész, egyházmegyei sajtó- megbízott beszámolt egyházunk ké­szülődéséről az evanstoni nagygyű­lésre. Ezzel kapcsolatban ismertette a nagygyűlés főtémáját és altémáit. Aranyi József esperes részletesen be­számolt a február lt-én tartott ke­rületi esperesi értekezletről és ta­nácsülésről, valamint a február 23— 24-én tartott országos esperesi érte­kezletről. PESTERZSÉBET Március 21-én, a harmadik böjti vasárnapon délután 5 órakor tartja a gyülekezet böjti szeretetveindégsé- gét a gyülekezeti teremben. Műsor köretében dr. Pálfy Miklós teológiai dókán tart előadást. LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉG A pesti és budai egyházmegye rendszeres teológiai munkaközössége március 4-én, csütörtökön az egye­temes székház tanácstermében ösz- szejövetelt tartott. Bevezetőül Juhász Géza bibliatanulmánya hangzott el és került megbeszélésre. Ezután kezdte meg a munkaközösség az 1954. évre maga elé tűzött átfogó témájának (A Szentlélek munkája az egyházban) részletes feldolgozását, A sorozat első előadását Scholz László tartotta ezen a címen: -A Szentlélek alapítja és teremti ál­landóan az egyházat.« Az értékes előadást részletes megbeszélés kö­vette. |CSORVÁS Február 27-én a gyülekezet nagy­szabású szeretetvendéséget rendezett, műsorral egybekötve. Tomory Lajos református lelkész hirdette az igét a szeretetvendégségen. GERENDÁS A gyülekezet a hívek adakozásá­ból templomába 5000 forint költség- ! gél bevezettette a villanyvilágítást. A villanybevezetéshez a kerület 1400 forint segélyt adott. NAGYSZÉNÁS Március 3—6-ig, böjt első nap­jaiban sorozatos igehirdetés volt a gyülekezetben. A szolgálatot a gyü-t lekezét lelkésze végezte. SZÜLETÉS Csabányi Géza csépai lelkészt és feleségét Isten leánygyermekkel ál­dotta meg, ki a kéresztségben Anna, Edit nevet kapta. Ifj. Abaffy Gyula hernádvécsei lelkészt és feleségét Isten harmadik gyermekkel áldotta meg. A gyermek neve Gyula. A keresztelést március 14-én ' Moravcsik Sándor esperes végzi. HALÁLOZÁS Özv. Kajos Istvánné február 26-án, 78 éves korában, Nagyvelegen, hosz- szabb betegség után, csendesen el­hunyt. Az elhunytban Kajos János nagyveleg! lelkész édesanyját gyá­szolja. Rossz vendég az indulat, mert ma­gára gyújtja a házat. Kisfaludy Károly Szabadságharcunk a világ költészetében Ha nemzetünk hírét keressük a nagyvilágban, 1848 emléke zeng visz- sza minden égtáj felől válaszul: Kos­suth és Petőfi esztendeje, szabadság- harcunk megindulásának éve. Kos­suth és Petőfi — ez az a két név, amellyel a Hunyadiak, Bethlen, Zrí­nyi, Rákóczié után végérvényesen be­írtuk magunkat a külföld tudatába. S ez a két név, és vele történelmünk légdicsőségesebb korszaka, elsősorban az irodalmon keresztül vált közis­mertté. Az elmúlt századközép forradalmi hullámának végső csalása, a ma­gyar függetlenségi harc, állásfog­lalásra bírt mindenkit Európában. A kontinens koronás börtönőrei, a szent-szövetség zsoldoshailai le­tiporták a csatatereken a kisebb­ségben maradt forradalmi sere­get —. de győzelmünk egész Eu- rópábap s az Újvilágban is, csak rájuk hozott gyalázatot. S a ha­ladó világ legjobbjai, olyan köl­tők, mint Heine és Victor Hugo — csak a legkülönbeket említve — kivétel nélkül a magyarság igaza mellé álltak. Először persze, a közvetlen szom­szédok figyelme fordult felénk. Még fölfelé ível a nemzeti küzdelem, ami­kor két német forradalmi demokrata, Moritz Hartmann és Ferdinand Frci- ligrath a magyarokban a szabadság hőseit énekli meg. A diadalmas ta­vasz előestéjén, 1848. szilveszterén Freiligrath így ünnepli harcunkat: Lángolnak most a puszták, száz tábortűz lobog, görbe kardjuk kihúzták a vitéz magyarok. Haliga, kürtök mint zúgnak S ügetnek paripák! Megvívni most indulnak dicső Győr városát. Minden magyar ma győzzön! Előre, Kossuth, hősöm! (Lakatos István ford.) Hartmann még 1849-ben kiadta szenvedélyes lelkesítődalait, egész kis gyűjteményben áldozva a magyar szabadságmozgalomnak. A nagysze­rűen-küzdő »Bécsi diákok«-ról, a cseh földről hazaszökő százötven hu­szárról, Batthyányról írt költeményt. De az első igazi nagy hang, mely világgá kiáltja a Habsburg rémural­mat, az akkor már halálos beteg Heinéé. Örök büszkeségünk az »1849. Októberében«. Ha e szót hallom: »magyarok«, szűknek érzem német zekémet, keblemben tenger kavarog és mintha trombiták köszöntenének. Mintha a régi hősi dal csendülne fel tisztin, de távol majd vadul, ércesen rivall... Ének a Nibelungok alkonyáról Ez ugyanaz a hősi vég, csak a hősök nevei mások, de élnek a régi regék, élnek a »hírövezte óriások«. (Kálnoky László ford.) S még a világosi katasztrófa évében hallatja szavát észak óriása, a drá­maköltő Ibsen is. Így ír »Magyaror­szághoz« : Am a szürke éj letüntén tündöklő hajnal dereng fel, Hőseid sírból kikelnek, mély, sötét halotti sebbel. Egyesülni velük, akik párjain a Visztulának És a német vérpadoknak lépesein elpusztulának. Ó, ha késő nemzedékek támadnak s ledől az oszlop, Trónok ingának, zuhannak zsarno­kok, silány poroszlók, A magyar név büszke név lesz és a hadba indulónak, A vitéz, merész seregnek úgy zeng. mint győzelmi szózat. (Kosztolányi Dezső ford.) Ibsen nem tekinti lezártnak a ma­gyar szabadságharc történelmi fejeze­tét, bízik a jövőben, a folytatásban, az isteni igazságban. S nem is lett volna történelmi tett a magyar for­radalom, ha hullámgyűrűi oly hamar elsimultak volna. Az európai közvé­lemény tovább háborog. Haynau rém­tettei a dinasztiára zúdítják a művelt világ haragját, s ahol a bújdosó ma­gyarok megjelennek, egy hősi nemze­tet ünnepelnek személyükben. Klap­ka György, a szabadságszerető német íöldön fáklyásmenetek és operai díszelőadások közt utazik tovább. S a számkivetésbe vonult Kossuth Lajos kitörölhetetlen emléket hagy Angliában, Amerikában lángoló, re­mekmívű szónoklataival. Londonban W. S. Landort ihleti meg a forrada­lom vezérének alakja. Majd Matt­hew Arnold ír verset »A magyar nemzethez«, »Hungarians, save the world!« (Magyarok, óvjátok meg a vi­lágot!) — kiáltja lelkesedve s a nagy riemzetek helyett ebben az elnyo­mott, levert népben látja a szabadság utolsó, igazi védelmezőjét. S az an­gol XIX. század egyik legnagyobb költője, Swinburne így ír »Kossuth Lajosnak« c. szonettjében: Apáink szemefénye is azóta Esthajnali jó csillagunk! Neved — Mely délbe lángolt nagy idők felett, Hogy harminc év előtt állott a próba S orkánosan rázkódott Európa ... De nem a múltért dicsérünk hányá­ba, Kossuth, kit Landor már dalával áldott, Hanem mivel a hangod most kiáltott, Az Isten trombitája!... (Kosztolányi Dezső ford.) Amerikában Whittier ajkán zendül tovább Kossuth neve. És nem szűnik a varázs a XX. században sem. W. B. Yeats, az írek nagy modern költője, Magyarországéhoz hasonlítja hazája sorsát. A testvéri harcát vívó Olaszország sem lesz soha hűtlen 48—49. emléké­hez. Garibaldi győzelmes seregében ott vívnak a magyar légiósok is az olasz szabadságért, akár Monti alezredes olasz harcosai nálunk, »amikor állt a próba«. Míg az angolszász világban Kos­suth neve jelenti a magyar 'Jgyet, Európa delén inkább Petőfiben él to­vább a nagy hagyomány. Aleardo Aleardi, Poerio, Carducci a magyar dalnok-költő haláláról emlékeznek meg s rajta keresztül érzik át a ma­gyar forradalmat. S a francia XIX. század egyik ve­zéralakja, Victor Hugo, így idézi föl a magvar ügyet 1859-ben írt »Euró­pai látkép«-ében: Mártír Poerio, Petőfi és Batthyány, Népért, jogért ki fog helyettetek kiállni? Arad sáncán bitó! Palermoban bitófa! Rajtunk megannyi hős, ki vitte szen­tül óva A büszke lobogót, hogy a trón resz­ketett! Jövel, jövő, jövel! A balsors majd kifárad, A zsarnok félve fut, haragvó tenger árad. Népek! Harsona szól, négy égtájt átható. Mily páni rémület! Ködképnél cT- veszőbben Oszlik a horda szét hamu- és tűz­esőben. Volt —— nincs a förtelem. — Föl! — Zeng az égi szó. (Gáspár Endre ford.) De a magyarság sorsát a francia, olasz háborúk sem oldhatták meg. III. Napoleon elárulta a Kossuthtal kötött szövetséget s megegyezett a Solferinónál megvert Habsburgokkal, a magyarokról megfeledkezve. Csak a költők őrizték lelkűkben nemzetünket. Francois Coppéc el­jön Magyarországra s 1885-ben a Pe- iőfi-szobor leleplezésén maga szaval­ja el Petőfi-ódáját: Ragyogtál büszke lángész s elvesztél csatatéren! Ércszobrod áll s nem tudják, hogy hol van eltemetve! De nem sajnállak. Inkább irigyel­lek, testvérem! Szebb sorsot más nem adhat, csak istenek jó kedve. (Ábrányi Emil fórd.) S a »nagy idők« híre messzebbre ér, időiben is, térben is, mint a zsarnok császári hatalom. Tetszik, nem tetszik Ferenc Józsefnek, örök rebellis náció­ként tart számon a külföld bennün­ket, s a forradalom első harcosait látja bennünk. Ügy énekli meg Kos­suthnak ajánlott költeményében ha­zánkat a svájci-francia Corsat is, mint »a szabadság legdicsőbb orszá­gát«. S a környező népek, románok, bol­gárok is ott vannak az ünneplők kö­zött. C. Boliac Petőfi-verse tesz hi­tet a Duna-mentének testvériségéről. Nem lenne teljes ez a röpke kép sem, ha megfeledkeznénk az orosz — különöskép a szovjet költészetről. A Szovjetunióban nemrég jelent meg Petőfi verseinek teljes kiadása. S a szovjet költők közül nem egy énekelte meg szabadságharcunk Tyrtaíosát. Pervomajszkij a fölszabadítókkal ér­kezett el Petőfi földjére, 1944-bén. Találkoztunk, bár száz év választ széjjel. Köztünk nincs per, testvérré lett a kard.' Míg elmerengünk, véget ért az éjjel: Amott már halvány pirt öltött a part. S a költő haláláról így ír: S a nép se nyugodott bele: Dalát dalolták és azt hitték, Hogy zord Szibéria tele, Hull rá, mert jégbörtönbe vitték. S hogy ott, hol az ólom s a hó Az életet harccá avatják, Készül a végső induló; A győzelmes világszabadság. (Radó György ford.) »Petőfi él!« — írta Reviczky. És él Kossuth is, 1848—49. emléke. Nem ke­gyes haloítidézgetés, ha büszkén mu« tatunk vissza rá, de eleven, húsunk- ból-vérünkből való hagyomány, mely- lvél a magyarság örökre megváltotta helyét a szabad nemzetek sorában. v. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom