Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-12-05 / 49. szám

,,H keresztyén hit gyümölcseként Krisztus feleharáti szeretette intő parancsára és példája nyomán“ ZSINATI TÖRVÉNYÜNK szavai ezek, amelyekkel a keresztyén sze­retetszolgálatot határozza meg. A keresztyén szeretet-munkának három olyan fontos vonását mutatja meg ez a törvény, amely minden napon szemünk előtt kell álljon. A KERESZTYÉN HIT GYÜMÖLCSE A SZERETETMUNKA. Az újtestamentum nem egy helyén világosan közli Isten kinyilatkoztatását, hogy a hit cselekedetek nélkül nem igazi hit, halott önmagában. Ez a kettő olyan természetesen jár együtt, mint ahogyan test és lélek, szó és hang, cselekvés és tett a mi életünkben együtt és csak együtt jelentkez­het. Amikor tehát egyházunk igehirdető munkájával a hitnek ébreszté­sére és erősítésére igyekszik, ezzel a munkájával ,és szolgálatával egyben éleszti és erősíti a szívekben a szeretet tüzét is. Nem lehet a dolgot kettéválasztani. Egyetlen templomunkban sem hangozhat olyan prédi­káció, amely csak a hit tüzét akarná szítani a hívekben, de nem törődne a szívek szeretetével. Amikor most, ádvent második vasárnapján szó­székeinkről a szeretetmunkáról és a szeretetért hangzik a prédikáció ugyanúgy és ugyanazért hangzik, ahogyan máskor. Mert a hitről van szó ezen a mai vasárnapon is, a hitünk próbája a szeretetmunkára való felbuzdulásunk. MINDEZ KRISZTUS PARANCSÁRA TÖRTÉNIK, aki felebaráti szeretetve intette az ő népét. Nem is mellékesen. Nem úgy tette ezt, mintha a felebaráti szeretet egyike lenne a keresztyén élet lehetséges megnyilvánulásainak vagy formáinak. Mindenek élére emelte ö ezt az intő parancsát akkor, amikor hozzáfűzte: erről ismerik meg, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy egymást szeretni fogjátok. Ha az imént azt mondottuk, hogy a szeretetmunka hitünk próbája, hozzátehetjük: Krisz­tushoz tartozásunk próbája is. Ugyanakkor bizonyságtétel. Krisztus igéje ugyanis arról beszél, hogy az ő tanítványait erről, és éppen erről ismerhetik meg. Sok minden mást is idesorolhatott volna, de ö éppen a szeretetet említette, mint ahogyan a fát is a gyümölcséről ismerik meg. Sok más jelből is következtetni lehet egy-egy fára, hogy az jó-e, vagy haszontalan, — de az igazi, a legfőbb ismertető jele mégiscsak a gyü­mölcstermés. A keresztyén ember életének is sok különféle tulajdon­sága van, amik éppen keresztyén tulajdonságok. Az imádkozás, az ige­olvasás és igehallgatás és sok minden más igen fontos jele és ismerte­tője a keresztyéneknek. Mindez azonban lehet látszat is, a világ számára pedig kevés. A Krisztusról való legbeszédesebb bizonyságtétel a keresz­tyének számára éppen ez, hogy egész életükben élik, gyakorolják a szeretetet, KRISZTUS MAGA ADOTT ERRE PÉLDÁT AZ ÖVÉINEK. Ö maga mondta: példát adtam nektek, hogy amint én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást. Amit mindeddig elmondtunk, az Őbenne tiszta és igaz példaként előttünk áll. Mert a hit nem más, mint .a mi helyes, fiúi, gyermeki kapcsolatunk Istennel, a mi Atyánkkal. Krisztus Urunk pedig ebben azt a példát mutatta nekünk, hogy engedelmes lévén mindhalálig, éspedig a keresztnek haláláig véghezvitte az emberek iránti szeretet legnagyobb cselekedetét. És úgy ismertette meg velünk az Atyát, hcfgy amikor még bűnösök voltunk, önmagát adta érettünk. Amikor az emberekre nézett, megszánta őket és felindult megsegíté­sükre. Nem volt egyetlen rászoruló, beteg, nyomorult, síró ember, aki hozzáment, vagy akit hozzá vittek s Ö azonnal, ingyén ne segített volna rajta. Pedig hivatkozhatott volna arra, hogy Ö sokkal nagyobb feladatot lát maga előtt, hogysem egyes emberek apró-cseprő siránko­zásait meghallgassa, emberi kívánságait kielégítse, betegségüket gyó­gyítsa. De ö nem mondta azt a hamis és átlátszó kifogást, amit ezekben a dolgokban sok hamis leeresztvén mondott már el, hogy tudniillik csak a lelkek dolgával kell törődni, csak az örökélet dolgával, csak az üdvös­séggel. Krisztus Urunk ezt mind megtette, mert tudta, hogy így mutat­hatja meg nekünk legigazabban a mi Istenünk arcát, aki szeret bennünket és aki megadja nekünk először az Ö örökkévaló országát s azután vele együtt ráadásképpen — mindent. KRISZTUS URUNK ABBAN IS PÉLDA lehet nekünk, hogy az egyes emberek, vagy a kevesek ügyének, egészségének szívén viselésé­vel együtt törődnünk kell az egész emberiség ügyével is. A keresztyén szeretetmunkának »a keresztyén hit gyümölcseként Krisztus felebaráti szeretetve hívó parancsára« elhanyagolhatatlan része, hogy gondot vi­seljünk elaggott, beteg, nyomorék, vagy árván maradt felebarátainkra, de nem menekülhetünk be ennek fellegvárába, hogy azután elhanyagol­juk az emberiség egészségéért viselt felelősségünket. EZEN A VASÁRNAPON ADVENTI IGEHIRDETÉS HANGZIK felénk s ugyanaz a célja, mint Isten bennünket bármikor megszólító szavának, hogy felindítson a hitre s a hit nyomán a szeretetre. Áldjuk Istent, amiért a mi egyházunkban a hitnek, az életnek, a szeretetnek oly sok drága ajándékát adta és adja meg naponként. Ezek sorában je­lentős állomás a zsinati törvény és Isten ajándéka az is, ahogyan sze­münk előtt válik a mi gyülekezeteinkben életté ez a zsinati törvény. Adja Isten, hogy a mai vasárnapon is ez történjék! Zay László Hromádka professzor beszámolója Brünnben világkörüli útjáról CSEHSZLOVÁKIA protestáns egy­házainak munkaközössége, az Evan- gelické Dílo, ezidei konferenciáját ok­tóber 30. és 31-ón tartotta meg Brünn- ben. A testvéri találkozón összejöt­tek a cseh evangélikusok, a szlovák és a sziléziai evangélikus egyház kép­viselői, a csebfestvérek és a metho- dista egyház kiküldöttjei, valamint a csehszlovák egyházi hivatal képvi­selői. A konferencia egyik vezetője, dr. Hájek Viktor, a cseh evangélikus egyház szeniorja, terjedelmes elő­adásban számolt be az evamstoni gyű­lésről. A konferencia legnagyobb ese­ménye pedig Hromádka professzor előadása volt. Hromádka nemcsak Princetonban és Evanstonban vett részt, hanem vMgkörüli utat tett meg. Előadásában e világkörüli út benyomásait tárta fel. Elmondta, hogy az egész emberiség ma egyetlen feladat előtt áll: hogy újra megta­lálja és megszilárdítsa elveszett egyensúlyát a világon. Mindenütt érezni a szorongást egy új világhábo­rútól. A mai politika már nem merő politizálás, hanem a puszta emberi lét megmentése. Mindenütt arra kell törekednie az embereknek, hogy az életet egy teljes világkeretben lás­sák. A keresztyénség súlyos válság­ban van. Von-e valami sürgős dolga a keresztyénségnek a világon? Első­sorban arra van szükség, mondotta Hromádlka dr., hogy a keresztyén em­ber biztos legyen a hitében, továbbá, hogy bátorsága legyein e hit megval- lásáihoz, s hogy szeresse azokat, akik­nek a Jézus hitét meghirdeti. MALAK IÁS A kis könyv szerzője nem nevezi meg magát Ügy látszik, hogy nem tartotta fontosnak, hogy a neve meg­maradjon, hanem csupán azt látta lé­nyegesnek, hogy azok, akik hallgatják igehirdetését, komolyan vegyék azt és aszerint éljenek. Milyen szép és követendő magatartás ez minden idők hívője és igehirdetője számára! A Malakiás név a könyv 1. és 3. fejezetéinek 1. verséből származik. E helyeken az Űr »követéről«, »küldöt­téről« olvasunk, és ez a héberben »malak«-nak hangzik. Innen, e szóiból alakult ki azután a gyülekezet ha­gyományában a Malakiás név. A könyv mondanivalóját röviden három mondatban foglalhatjuk ösz- sze: 1. Bűnbánati beszéd a hívék és papok hamis istentisztelete ellen. (1, 6—2, 9.). 2. A felelőtlen elválások és a pogányákkal való vegyesházassá­gok elleni tiltakozás. (2, 10—16.). 3. Isten igazságos ítélete hamar bekövet­kezik a gyülekezet életében. (2. 17— 3, 24 ). Ha mór most a könyv keletkezési idejét kutatjuk, akkor kát esemény szolgál számunkra támpontul. A pró­féta igehirdetéséből kitűnik az, hogy már áll a fogság utáni templom és istentiszteleti élet is folyik benne. (1, 10., 3, 1.); Azt tudjuk, hogy a templom Kr. e. 520 és 515 között épült újjá és így azt kell mondanunk, hogy a próféta ebben a templomban, vagy erről a templomról prédikált. Ugyanakkor a könyvben nem talál­hatjuk nyomát annak az igen szi­gorú rendelkezésnek, amelyet Ezsd- rás és Nehemiás reformja hozott a nép életében, nevezetesen azt, hogy senki sem vehet magának idegen, po­gány élettársat. Ez a reform pedig Kr. e. 458 táján következett be. így a könyv keletkezési idejét a két dá­tum közé kell tennünk. A kis könyvből komoly figyelmez­tetés hangzik minden idők gyüleke­zete felé: az igazi hitéletihez szorosain hozzákapcsolódik, a tiszíOa erkölcsi élet. Ugyanakkor nem fakulhat ki sohasem egy gyülekezet életéből sem az ádventi Űr várása. Vámos József AZ ÓTESTAMENTUM KÖLTŐI RÉSZEIBŐL *— Ezs. 12, 1—6. Fordította: Bodrog Miklós — ÜNNEPI DICSÉRET így szólsz majd ükkor: Dicsőinek, URam, mert, bár haragudtál rám, de elmúlt haragod s megvigasztaltál. lene, Isten az én szabadulásom; bízom, nem rettegek, mert erősségem és zsoltárom az ÜR, az ÜR: ö lett szabadulásom, örömmel merítetek vizet a szabadulás kútfőiből. így szóltok majd akkor: Adjatok hálát az ŰRnak, hívjátok nevét segítségül. Adjátok tudtul a népek között hatalmas tetteit, emlékeztessetek rá, mert magasztos a neve! Zengjétek az URat, mert dicsőn cselekedett — az egész földön tudják meg eztf Kiálts és remegj örömödben. Sión lakosa, mert nagy közötted Izrael Szentje! Lelkészi hivatalok figyelmébe! Az Evangélikus Egyetemes Sajtó- osztály közli, hogy az 1955. évi Üt- mutatót előreláthatólag a körlevél­ben közzétett határidő előtt egy hét­tel expediálni tudja. Kérjük ezért a lelkészi hivatalokat, hogy az Útmu­tatók árát lehetőleg haladéktalanul fizessék be a Sajtóosztály 220.278 sz. csekkszámlájára, mivel az idő rövid­sége miatt külön visszaigazoló leve­let nem küldünk ki. Huszár Gál, magyar reformátorunk emlékére ünnepséget rendez az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály Az idei egyháztörténeti évfordulók sorában nem kis jelentőségű Huszár Gál XVI. századi magyar protestáns reformátor énekeskönyve megjelené­sének 380. évfordulója. Huszár Gál kimagasló munkása volt a magyar reformációnak, s kiváltképpen könyv­nyomtató működésével lett emléke­zetessé. 1574-ben megjelent énekes­könyve egyike az első magyar pro­testáns ének évkönyveknek. Jelentős szolgálatot teljesített az istentiszteleti énekek megőrzésével is. A Huszár Gál évforduló alkalmából az Evangélikus Egyetemes Sajtóosz­tály színvonalas ünnepélyt rendez a Deák-téri templomban december 12-én, vasárnap este 6 órai kezdettel. Dr. Schulek Tibor lelkész, a XVI. százád'i hazai egyháztörténelem lel­kes kutatója, egyházi énekesköiiy- veinfc szakértője tart előadást »Hu­szár Gál — a mi reformátorunk« cí­men. A műsoriban közreműködik a Deák-téri gyülekezet Lu-therónia énekkara Weltler Jenő vezetésével, a kelenföldi gyülekezeti énekkar Su­lyok Imre vezetésével és Pesfcó Zol­tán orgonaművész. Igét hirdet dr, Ottlyk Ernő teológiai tanár. Az új tanácsok Szavazott az ország. Sok helyen egymással versengve, úgy, hogy a déli, délutáni órákban már mindenki teljesítette állampolgári kötelességét. Fiatalok és öregek, munkások, pa­rasztok és értelmiségiek járultak az urnáikhoz, hogy szavazzanak és ezzel részt vállaljanak az ország ügyeinek intézésében, jövőnk építésében. Ami­kor ezeket a sorokat írjuk, a szavaza­tok összeszámlálása még nem ért vé­get. Azt azonban a hétfőn estig ösz- szeszámlált szavazatok részeredménye is mutatja, hogy az ország lakossága szinte egy emberként mondott igent az új tanácsokra. Ez a népszavazás hatalmas zsinato- lás volt a magyar nép, a szeretett ma­gyar haza dolgairól. Megkezdődött az a termékeny beszélgetés a jelölő- gyűléseiken és a pontot az urnák elé járulás tette a beszélgetés e fontos szakaszának a végére. A vita, a megbeszélés nem afelett folyt, hogy megvalósítsuk-e a kormánypro- grammot, részt vegyünik-e a Hazafias Népfrontban, mert népünk ezekre a kérdésekre megadta és naponta újra megadja a maga igenlő válaszát. A jelölő-gyűléseken és az urnák előtt az volt a megválaszolandó kérdés, hogy ki fogja tudni a község, a város, a járás, vagy a megye életében job­ban, eredményesebben, áldozatkészeb­ben szolgálni népünk egységét, a kor- mányprogramm megvalósulását, — azaz békénket, jólétünket és függet­lenségünket. Az eddigi tanácsválasztásoknál is sokkal szélesebbkörű demokratiz­mussal végbement tanácsválasztás a legszélesebb tömegek tevékeny rész­vételével, szeretetével és ellenőrzésé- vei folyt le. A szavazók között ott voltaik lelké­szeink, egyházunk népe is. Sokhelyütt a lelkészek gyülekezeteikkel együtt keresték fel a szavazóhelyiséget és általában az elsők között voltak, akik éltek állampolgári jogukkal. A szava­zócédulákon nem egy helyen ott volt egyházunk lelkészeinek vagy tag­jainak a neve is. A budapesti városi tanácsba, megválasztották D. Dezséry László püspököt, vidéken a helyi, já­rási és megyei tanácsokba több lei- készünket választották meg, így a me­gyei tanácsokba Valint János, Melás Ádám espereseket, Lehel Ferenc lel­készt. v , A szavazás jelentős állomása or­szágunk életének. SZERETETINTÉZMÉNYEINK Zsinati törvényünk országosan egy­befogta az egyházi szeretetmunkát, ugyanakkor azonban nagyon helye­sen úgy rendelkezett, hogy a szere- tetintézmények "-tekintet nélkül ama, hogy ... »hogyan keletkeztek, gyüle­kezeti szeretetintézményeknek tekin­tendők, amelyekért elsősorban a helyi gyülekezet a felelős.« A fenn­tartó gyülekezetekkel egyházunk ösz- «zes gyülekezetei osztoznak a felelős­ségben és — ugyancsak zsinati tör­vényünk szerint — egyházunk éppen abban mutatja meg szeretetben való egységét, hogy minden egyháziköz­sége részt vállal a fennálló és mű­ködő evangélikus szenetetimtézmé- nyek fenntartásában. Szeretetiben való egységünk meglbi- eonyításának e drága alkalmán, ami­kor minden gyülekezetünk offertó- riumot áldoz szeretetintézményeink támogatására, az Evangélikus Élet szószékéről igyekszünk tájékoztatni gyülekezeteinket egyháza szeretetin- tézményeinlkről. Kistarcsán özvegy papnék részére van régi, áldásosán működő szeretet- intézmény. Az elmúlt esztendőkben több ezer forintos költséggel tették szebbé és jobbá ezt az intézményt. Budapesten, a Hűvösvölgyben ket­tős szeretetintézményünk van. Az egyik elaggottaknak nyújt otthont, a másikban tízéven aluli idióta gyer­mekeket ápolnak. Mátraszentimrén a szeretetintéz- mények alkalmazottai és más egy­házi munkások részére van egy kis üdülő. Mis Csabán megrokkant volt egy­házi munkások szeretetotthona van. Albertirsán elaggott nőket lát el a szeretetotthon. A Diakóniai Osztály erőteljes támogatására szorul, habár a fenntartó albertirsai gyülekezetek példás szeretettel viselik gondját. Az elmúlt évben itt is szükség volt belső átépítésre. Bonyhádon egészségügyi gyermek­otthon van idióta leánygyermekek részére. Ez az otthon főleg az épület és felszerelés dolgában szorul erőtel­jes támogatásra, noha az építkezé­sekbe fektetett összeg már eddig is meghaladja a 12 ezer forintot. Nyíregyházán nyomorék- és gyógy­pedagógiai oktatásra szoruló gyerme­keket gondoznak az Éldm nevű ott­honban. A kapott támogatás nagy se­gítsége az otthonnak. — Ugyancsak Nyíregyházán öreg nők részére is van gyülekezeti szeretetotthon. Gyenesdiáson nyugdíjas lelkészek és lelikésziházaspárok laknak, de a Kapernaum konferenciák és lelkész­értekezletek részére is mindig nyitva áll. Az épületek karbantartása és bővítése folyamatban van. Pécsett elaggottak részére, —1 Budapest Zuglóban edaggot nők ré­szére van szeretetotthon. Fenntartó gyülekezeteik mindkettőt nagy szere­tettel támogatják. A Győri és a Börcsi öregek szere­tetotthonát a győri gyülekezet és a Győr-soproni s a vasi egyházmegye gyülekezetei gondozzák. Sopronban kiöregedett egyházi szere tettminlká- sok otthona van, amelyet ugyancsak ezek a gyülekezetek tartanak fenn. Balassagyarmaton öreg nők ott­hona van. Szarvason leányárvaház, Békéscsa­bán árvaház van. Hálásan fogadják a Diakóniai Osztály támogatását. Békéscsabán öreg otthon is van. Gyógyíthatatlan és tehetetlen falusi öregeket ápolnak. A békéscsabai gyü­lekezet nagy szeretettel gondozza szeretetintézményeit. Miért közöljük mindezt? Hogy mindnyájan együtt imádkozzunk és együtt szolgáljunk az egyházi szene- tetmunfcáiban Isten dicsőségére! „Mindenikünk az ő felebarátjának kedveskedjék annak javára, épülésére" (Rm. is,*.) %

Next

/
Oldalképek
Tartalom