Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-07-11 / 28. szám
2 EVANGÉLIKUS ELET Egyházaink védéséként Magyarországon tartózkodik C. F. Harman anglikán kanonok, az Angol-Magyar Baráti Társaság elnöke Egyházaink vendégeként kétheti tartózkodásra Magyarországra érkezett C. F. Harman anglikán lelkész, a bristoli székesegyház kanonokja, az Angol-Magyar Baráti Társaság elnöke, az angol békemozgalom egyik kiemelkedő személyisége. Ham^an kanonokot a repülőtéren egyházi küldöttség fogadta. Ezután a Református Konventen tett látogatást. Az üdvözlésre válaszolva a kanonok a következőket mondta:’ »önök közül bizonyára többen tudják, hogy mintegy két éve megválasztottak az Angol-Magyar Baráti Társaság elnökévé. Boldogan közölhetem, hogy a Társaság szépen fejlődik, az utóbbi félesztendőben néhány új fiókja is létesült az angol városokban. Magyarországi látogatásom eredményeképen azt remélem, hogy sok honfitársamat fogom tudni felvilágosítani arról, ami Magyarországon történik a hit és a béke érdekében. Az Űr Jézus Krisztusban való közös hitünk biztosítéka annak, hogy minden elválasztó körülmény fölött egyek tudunk lenni a jószolgálatokban, az egyház egysége, népeink barátsága, az emberiség békéje érdekében,“ Délután Harman kanonok látogatást tett D. Dezséry I.ászló püspöknél a Déli Egyházkerület székhazában. Kíséretében volt Kenéz Ferenc, a Református Konvent külügyi előadója. A fogadáson megjelent Grün— valszky Károly egyetemes főtitkár és Mekis Ádám a Déli Egyházkerület püspökhelyettese is. Hosszú baráti beszélgetés után a vendég látogatást tett az Egytemes Sajtóosztálynál is, Július 1-én a vendég tiszteletére Bereczky Albert püspök adott vacsorát a Margitszigeten. Harman kanonok meglátogatta a mátraszentistváni evangélikus egyházi üdülőt, ahol őt D. Dezséry László püspök, dr. Pájfy Miklós dékán és Görög Tibor esperes fogadták. Vasárnap a kanonok részt vett a Deáktéri lelkészszentelő istentiszteleten és szólt a gyülekezethez. Látogatása során református és evangélikus egyházi intézményeket tekintett meg; prédikált a Gorki j- fasori református templomban, látogatást tett a Római Katolikus papok Békebizottságánál, meglátogatta Györy Elemér püspököt Pápán, részt vett Balatonarácson Bakos Lajos református esperes beiktatásán és a kecskeméti református templomban prédikált. Nemzetünk barátját egyházainkban mindenütt nagy szeretettel és tisztelettel fogadták. Meghalt Victor János Victor János református teológiai tanár, a dunamelléki református egyházkerület lelkész; főjegyzője az egész protestáns egyházi élet évtizedeken át fáradhatatlan munkása és kiemelkedő egyénisége június 29-én, 66 éves korában elhúnyt. Ez a veszteség nemcsak u testvér-egyházé, hanem az egész protestáns keresztyén- ségé, Elsősorban teológus volt, és igehirdető. Hűséges tanulmányozója volt az igének, de amire az ige megtanította, azt igehirdetésében közkinccsé tette, az egyház valóságos életének talaján állva S az egyház valóságos életének szükségeire figyelve. Szaván kívül írása is szolgálat volt. Több könyve jelent meg, nem egynek munkatársa volt. Legutóbb a Református Egyház című la- pqt szerkesztette, 1925—32-ig, majd 1949-től újra a budapesti református teológiai akadémia professzora. Teológiai tanári munkájában a hitet és engedelmességet teremtő Szentlélek teológusa volt. Lankadatlanul buzgólkodott az egyház problémáinak megoldásán és buzdított az egyház mai életében, időszerű szolgálat végzésére. Teológiai munkássága, ökumenikus szolgálata az egész vjlágkereaztyénség előtt ismert volt, Victor János temetése július 2-án, Isten szeretete mások iránt való szeretetté váljon Július 4-ón vasárnap este 7 órakor a budafoki templom teljesen megtelt a gyülekezet örvendező tagjaival, akik nagy érdeklődéssel tekintettek az egyhangúlag meghívott új lelkész: Visontai Róbert bemutatkozó szolgálata elé. A beiktató igehirdetést Vá- rady Lajos budai esperes tartotta. Arról beszélt, hogy a budafoki gyülekezet egyszerű egyháztagókból áll, akik azt igényük, hogy lelkipásztoruk Istennek igéjét világosan, eliga- zítóan és erővel hirdesse. A lelkipásztor — mondotta — átéli az emberek minden örömét és fájdalmát, álmait és terveit, mert maga is ember. A lelkipásztor nem szakadhat el Istentől ás nem szakadhat el azoktól az emberektől, akik között szolgál. Az új lelkész úrvacsoravétele és beiktatása után a szószékrőíÉís» 1—-3, verse alapján tartotta meg igehirdetését,. Utalt arra, hogy a pezsgő, élet és alkotás ideje alatt is szükség ben Stötzer Frigyes, az északi egyházkerület nevében Tessényi Kornél püspöki titkár, a budai egyházmegye lelkészei és gyülekezetei nevében Munoz Frigyes kelenföldi lelkész, a pestlőrinci gyülekezet nevében So- koray Károly lelkész. Nagy figyelmet keltett Karsav Ferenc nagytétényi református lelkész üdvözlése, aki kijelentette, hogy nagy örömmel vesz részt a két egyház együttmunkálko- dásában. mert az evangélikus és református lelkészek a hitben mindig egyek. Küldöttség élén szólalt fel dr. Muzslay László budafoki református helyettes lelkész is. A köszöntósekre Visontai Róbert lelkész meghatott szavakkal válaszolt, A közgyűlés az »Erős várunk« el- éneklésével ért véget. délután fél 4 órakor volt a Farkasréti temetőben. A temetés szolgálatét D- Bereczky Albert püspök és Pap László teológiai akadémiai dékán végezte. Evangélikus egyházunk képviseletében D. Dezséry László püspök, Gyöngyösi Vilmos és Várady Lajos esperes, dr. Sólyom Jenő pro- dékán a Teológiai Akadémia képviseletében, valamint Zay László, az Egyetemes Sajtóosztály ügyvivő lelkésze jelent meg. Az igaz emlékezete áldott! Feltámadunk! HIBAIGAZÍTÁS Lapunk legutóbbi száma »-Beszámoló az egyházegyelem közgyűléséről« című cikke -választások« című részében a második mondat helyesen így hangzik: Ezért a közgyűlés kimondotta az Egyházegyetem Tanács« és bizottságai megbízatásának megszűnését. PAUL CLAUDEL: A HARMADIK STÁCIÓ van erre az örömhírre. Ez a bűnbocsánat evangéliuma, amely nem szólhat anélkül, hogy ne legyen Isten szeretete míbennünk mások iránt való szeretetté, A szeretet szolgálatának nagy öröme van és pedig az, hogy Isten csodálatosan cselekszik az emberekért. A vigasztaláshoz tartozik a békesség hirdetése, amellyel elküldi a lelkipásztort Isten a családokhoz, a gyülekezetbe és a mi szeretett magyar népünkhöz. Istentisztelet után ünnepi közgyűlés keretében köszöntötték az új lelkészt. A budafoki gyülekezet nevéElőre! Hóhér és áldozat, már minden a Kálvária felé rohan, Isten, akit nyakánál vonszolnak lenn, hirtelen meging és a földre zuluin Ez első esésnél, szólj, mit érzel Uram? $ mivel most már tudod, mit gondolsz ugyan? E percben, mikor elesel és a nehéz teher a földre letaszít! Hogyan látod, amit teremtettél e földet: itt? ö, ez nemcsak az út, amin az Üdv halad — simara gyalulva — Ez a Gonosznak is hamis és örvénylő útja! Nem sima út, az ember itt rögről rögre keservesen hálád, S ha a láb elernyed, a szív állja a sarat! O, Uram szent térdid, két terded, ami összeroskadott, Esésed a rettentő Utón, szíved, ami magasban ragyog, A tőr, amibe estél a föld, amit megismertél alul, Mentsen meg minket az első bűntől, amit elkövetünk váratlanul! Fordította: Kosztolányi Ádám GYÜLEKEZETI HÍREK 1854. július 11. Szentháromság u. 4. vasárnap. »Isten hívása és földi hivatásunk — Gál 5, 13—14. — Lk. 16, 10—lt Liturgikus szín: zöld. TEOLÓGIAI AKADÉMIA A Teológiai Akadémia évzáró ünnepélyén dr. Pálfy Miklós dékán a következő ösztöndíjakat osztotta ki e teológusoknak: Kevcházi László közösségi magatartása és kitűnő tanulmányt előmenetele alapján a Déli Egyházkerület 300 forintos, Asbóth László, a könyvtárrendezés terén tanúsított kiváló szorgalma alapján az Északi Egyházkerület 200 forintos, Dulcz Pál, a hallgatók sajtóértekezletének legérettebb hozzászólójaként a Sajtóosztály 200 forintos, Magyar László, közösségi magatartása és tanulmányi előmenetele alapián az Északi Egyházkerület 100 forintos, Lackper Aladár, a nyelvi tanulókörök megszervezése és vezetése jutalmazásául az Északi Egyházkerület 100 forintos, Sikter András, a I-alkésznovelö Intézetben a beszerzés terén végzett kiváló munkáiéért az Északi Egyházkerület 100 forintos ösztöndíját kapta. BUDAHEGYVIDÉK A budahegyvidéki gyülekezet április—május hónapban egyházunk hilvallási iratéiról tartott előadás- sorozatot. A hitvallás: iratok keletkezési történetin kívül az iratok legközpontibb tanítása hangzott el. Június utolsó napjaiban a gyülekezet felnőtt és .ifjúsági tagjainak csendes napokat tartottak a Lelkésznevelő Intézet hűvösvölgyi kápolnájában. SOMOGY—ZALAI ÉS VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE A somogy-zalai és a veszprémi egyházmegye leikészi munkaközösségei Gyenesdiáson június 22 és 23-án lelkészértekezletet tartottak. Az első napon külön-külön saját kérdéseiket tárgyalták meg, a második napon pedig Halász Béla esperes bevezető istentisztelete úján Kiss János, Lágler Béla és Weiler Henrik olvastak fel élénk megbeszéléssel folytatódó előadásokat. Megbeszélték a következő vasárnapok igehirdetést alapigéjét, majd dr. Pusztai László szolgálatával úrvacsorái istentisztelet zárta be a munkaközösség ülését. HAJDÚ—SZABOLCSI EGYHÁZMEGYE A leikészi munkaközösség június 23—24-én gyűlést tartott Nyíregyházán. Foglalkoztak a kerületi közgyűlés aftyagávgl, Luther Két birodalomról szóló tanításával, az egyháztagság kérdésével és az Isten országa — keresztyén etika kérdéssel. Előadók voltak: Endreffy Zoltán, Asbóth Lajos és Fábry István. Igehirdetéssel szolgáltak: Megryer Lajos esperes. Solymár András, Smid Lehel és Zsigmondy Árpád. Nyugalmazott középiskolai szárotantanárnő magántanítványokat, korrepetálást vállal. Cím: Kelenföldi leik. hivatal, XI., Bocskai-út 10. VANYARC Június 20-án gyülekezeti nap és presbiteri konferencia volt, melyen nagy számmal vettek részt a szomszédos acsai és kürti gyülekezetek tagjai is. A délelőtti istentiszteleten Rónay Zoltán, balassagyarmati lelkész prédikált, délután pedig a presbiternek a családban való életerői és szolgálatáról beszélt. A presbiterek életéről és szolgálatáról a gyülekezetben Maróti János, acsai lelkész, az új zsinati törvények tükrében pedig dr. Göttche Ervin, egyházközségi felügyelő beszélt. Schultz Jenő lelkész a témát a mindennapi munka szempontjából fejtette ki. — A gyülekezeti esten Linder László orgonáit, Görgey Lajos hegedűit és Szehenszky Mihály vezetésével a gyülekezeti énekkar énekelt. EHHEZ A SZAMUNKHOZ csekk-befizetési lapot mellékelünk azoknak az olvasóinknak, akik előfizetésüket vagy hátralékukat rendezni kívánják. Kérjük, hogy az előfizető nevét és eírrvét olvashatóan, lehetőleg nyomtatott betűkkel írják. Az Evangélikus Élet kiadóhivatala egyben azt is kéri, hogy olvasói címük megváltoztatásaikor a régi és az új címüket is közöljékHAZASSAV5 Vasa Anikót, Vass Károly angyalföldi gondnok leányát 1954. július 3-é.n vezette oltárhoz az angyalföldi templomban Zsáry Árpád gépészmérnök. Házaságukra Isten áldásét kéri az angyalföldi gyülekezet. HALÁLOZÁS Bummel Nándor oki. mérnök 82 éves korában, június 15-ón Budapesten elhúnyt. A pesti közös egyháznak 36 éven át volt presbiterét a Farkasréti-temetőben helyezték nyugalomra. A Hungarian Church Press — a protestáns egyházak külföldet tájékoztató kőnyomatofiának most megjelent júniusi száma részletesen beszámol a csehszlovákiai, lengyel- országi és magyarországi protestáns egyházak pozsonyi ökuménikus tanácskozásairól, hosszabb részletet közölve Pap László, református teo- lögaiai dékán előadásából. A táz- Jári és mócsai református templomok felavatásáról szóló hírt a nyugalomba vonuló Erdős Károly református teológiai tanár búcsú ünnepélyéről szóló beszámoló követi. Hírt ad ezután a HChP a nagylaki evangélikus imaház felszenteléséről, a kelenföldi és fasori egyházzenei hangversenyekről, a békéscsabai pasztilla-kiállításról, a bakonyszent- lászlói evangélikusok áldozatkészségéről és a június 13-i konfirmációé ünnepélyekről. »Az evangélikus egyház megújulása az egyházmegyei közgyűlések tükrében« — címen négyoldalas beszámolót közöl a kőnyomatos, az egyes esperes; jelentésekből hosszabb-rövidebb idézetekkel. A KEHELY A Szépirodalmi Könyvkiadó most jelentette meg a Világirodalom Klasszikusai című sorozatában Alois Jirágek nagy regényét, a »Mindenki ellen« címűt, A hatalmas cseh regény magyar fordítása nemcsak a mi irodalmi életünk eseménye, hanem a cseh-magyar kapcsolatok egyik láncszeme. A regén] a huszita felkelésről szól, arról a vallási és nemzeti mozgalomról, mely megrengeti az egész cseh vnígot és egész Közép-Európát. Több, mint félszázaddal ezelőtt jelent meg a regény Prágában első ízben s azóta sokát olvasott krónikája a cseh népnek, Hozzánk, akik a huszita hullámokban a csehek után elsőnek me- rítkeztünk meg, elkésve érkezik a realista cseh történelmi regény. Elkésve, de nem későn. E regény érteti meg a magyar olvasóval, a művészi közlés legnagyobb fokán, mi volt a huszitizmus s azt is, hogy mennyi ellenálló erő van egy nemzet egységes összefogásában. Valóban »példa és tanulság« ez a könyv mindenki számára, ahogy az előszóban olvassuk. Jirásekröl, a csehek nagy regényírójáról eddig alig tudtunk valamit. Most már ismerjük■ Ez á harmadik Jirásek-regény, amely négy év óta magyarul megjelent. Ezt is, miként az előzőket, Németh László fordította magyarra. Nagy írónk elsőrangú tolmácsa mások stílusának is. Az elbeszélő magyar szó teljes erejével, metsző, éles tisztasággal nyitja fel Németh László nekünk a JEGYÉBEN cseh próza egyik legnagyobb teljesítményét, ezt a félezer oldalas, mindvégig érdekfeszítö olvasmányt. Csodálatos az író beleérző és megelevenítő képessége, nem sikkad el ff magyar köntösben a cseh stílus egyetlen egy redöje sem■ Bőséges, áradó, teljes pompájú Németh László fordítása. 4 fordítást Szalatnaí Rezső ellenőrizte s ö írta a Jirásekröl szóló bevezető tanulmányt, valamint a kötet végén lévő jegyzeteket. Szalat- nainak köszönhetjük, hogy tájékozottságával teljessé teszi az olvasónak a kor képét s összeköti a cseh esményeket és hőseiket a magyar nemzet eseményeivel. Még Jirásek regényének elfogult magyar közjátékát is megbírálja s kimutatja, az ellenkezőjét: a csehek és magyarok elvi barátkozását ebben a korban. Július 6-ára esik Húsz János konstanst mártírhalálának évfordulója. A most megjelent regényből egy részletet Vészünk ki, hogyan éri a konstanst máglya híre a regény főszereplőjét, a hvozdnói nentest, aki Húsz szavára változott dorbézoló úrból hivő, igaz emberré. Az időpont: 1415. * Ebben a bizonytalanságban, amelyben annyi furcsa és különféle hír kavart fel minden lelket, telt el a tavasz s állt be a nyár- Egy este, július volt, a hvo7,dnói birtokos épp az udvarán ment át. A szekerek, amelyek estefelé jöttek meg az eleséggel, a sötétben félig lerakottan álltak az udvaron; a kifogott ökrök az istállóban pihentek a többi barommal együtt. A vízesebogás, a kút körüli hangok elcsendesedtek s vele a facipők utolsó koppanása is a kő- tornácon. A földesúr lassan jött fehér halina- kabétjában az udvar homályán át az istállóból a léckerítés mentén. Feje fölött a vén hársfák erős illatot árasztottak s fekete árnyékukban, a palánkon túl s a gerendaház körül villanó röptű szentjánosbogarak izzó szikrái suhantak tova. Az egész udvarban s köröskörül a nyári, nedves éjszaka nyugalma. Ebben a pillanatban, ahogy a föl- desur szép lassan a bezárt kapuhoz ért, a csöndben gyors dobogást hallott a falu felől. Sebesen közeledett erre, az ő portája felé, valaki most közvetlen a kapunál megállította a lovát, megzörgette s bekiáltott. — Mi az? —■ szólt bentről a nemes úr. — Húsz mester halott! — hangzott a sötétből hevesen, nyilvánvaló lelki felindulásban. A földesurat mintha valaki hirtelen megütötte volna. Szinte megmeredt. Hallgatott. Nem tudott megszólalni. A kinti hang, ismerte, a szomszédjáé, a radonicei földesúré volt. Izgatottan mondta tovább a hírt: — Megégették. Konstansában- Élve égették még. A földesúr egész testében reszketni kezdett, mintha a hideg rázta volna. — Ki mondta ezt neked? — kiáltott föl egyszercsak, — Bukovszkból jövök- Szándékosan álltam meg itt. A várban levelet kaptak Przsibjenicébő-1, a nagy- úrtól. — De mikor történt? — kiáltotta a vladika fátyolos hangon. — Nem régen. Szent Prokop utáni harmadnap, Péter Pál hetében. — Ej a mieink, akik Konstanzá- ban vannak, a lestini úr és Kepka? — kérdezte hevesen a nemes. — Többet nem tudok. De most már haza kell mennem. Majd megijednek és szojnorkodnak. A kedves prédikátort így meggyalázni! És nekünk is milyen szégyent szereztek! Ű! Hallani lehetett, amint a ló a kapu előtt megfordul. Még egy »jó estét« hangzott onnét, aztán már csak lódobogás; az is gyorsan elenyészett a nyári éj csendjében. Ahogy a hvozdnói birtokos megfordult, a tornácon lányát pillantotta meg. Alakja az éj homályában Úgy fehérlett, mint a szobor; mozdulatlan állt, mellére kulcsolt karral. — Hallottad? — kiáltott föl a vladika megindult hangon. Ahogy a lánya előtt megállt, meghökkent. Arca, úgy rémlett egészen halálszínű, szeme mint valami látomásra meredt maga elé a homályba. Apja hangjára lehajtotta a fejét s csak egy pillanat múlva tort ki. — Vértanú halált halt. övé az örök élet. Hangjának mély zengése volt, de egyáltalán nem levert, szomorú. Könnylepte szemében valami lelkesedésféle fényiéit, bámulat és öntudatlan irigység. A hvozdnói birtokos ezen az éjszakán el sem szundított. Csupa nyugtalanság volt. Egyedül járt le-föl a szobában —- Zdena asszony átment a maga szomszédos hálókamrájába — vagy szinte kővé meredten állt s részvéttel gondolt Jan mesterre, hogy ott Konstanzában mirt bántak vele. aztán megint meg rázkódott ős azokat fenyegette és szidta, akik tanúságukkal elégetésének fő okozói voltak, legfőképpen Huss konsUn- zai cseh ellenfeleit. A lánya is eszébe villant, mi lélte. hogy a hírt így hallgatta végig s utána a kamrájába ment. Bántotta a dolog. Akaratlanul is kinyitotta az ajtót, hogy megnézze, mit csinál. A kis ablak nyitva volt. Ki lehetett látni a sötétedő kertbe: a csendes nyári éjszaka nedves lehelete csapott be rajta, amelyet a virágzó hársfák s nem messze a szoba falától a fehér orgona nehéz szaga itatott át. Zdena asszony összegörnyedve ült az ablak mellett, sűrű, sötét baja, amelyet már lebócsútott, hosszú fonatokban, szabadon folyt végig a hátán s a halántékán a vállára. Sötét özönükből annál fehérebben fénylett a sápadt, hosszúkás arc. amelyben a beesett szem most mély árnyékban volt. A fiatal özvegy mozdulatlanul ült s vissza sem nézett, amikor gz ajtó kinyílt. A homályba, a fákra és az ég felé szegezett tekintete áfzre sem vette az apját, sem azt, hogy az ajtót hirtelen kinyitotta, aztán csendesen megint behúzta. Ez a jelenés,
