Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-05-10 / 19. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET LEVEL EGY HITTEST VEREMHEZ Szerétel vendégség után azzal vál­tunk el, hogy a megkezdett beszélge­tésünket folytatni fogjuk. Akkor este azt mondta, hogy az az ige, aminek alapján a szeretelven- dégsigen rövid irásmagyarázatot tar­tottam, kissé megzavarta és talán másokban is nyugtalanságot keltet. ■ Végye elő, Kedves Hittesvérem, a bibliáját és olvassa el figyelmesen mégegyszér. Zsidókhoz irt levél 10. fejezete, 24, és 25. versét. •Elismerem, célzatossággal válasz­tottam. Mint Kedves Testvérem is tudja, szép, nagy templomunk van. Ha valaki elolvassa a templomunk építésének történetét, láthatja, hogy mennyi áldozatból, hitből, imádság­ból épült ez a templom. Es azért épült, mert éppen a mi gyülekezetünk vágyódott. arra, hogy legyen templo­munk. Es most hányszor prédikálunk féligtelt, vagy még féligsem telt templomban. Nemrég láttam magam, hogy evangélikus énekeskönyvet hó­nuk alá szorító emberek, tehát gyü­lekezetünk tagjai hogy mentek el nagy ünnepen, érdektelenül templomunk nyitóit áj lója előtt. Ok már más- honnét jöttek, vagy máshova men­tek. Persze, erre azt mondja, fő, hogy terriplornba mentek, inkább azokra legyen gondunk, akik egyáltalán nem járnak a templomba. Tudjuk, sokan vannak, akik nem járnak, vagy ritkán járnak, mert azt mondják, hogy ök mások, mint sokan, akik csak megszokásból járnak a templomba. Ok ritkán jönnek ugyan, de akkor a szívük hozza és nem n megszokás. A 25. vers pedig éppen azt a szokást helyteleníti, hogy néme­lyek elhagyják a maguk gyülekezetét. Érre azt kérdezte, Kedves Hittestvé- rém, hogy bűn tehát elmenni más templonibá? Nem bűn! Hát hogy le­hetne bűn az, ha valaki bárhova is azért megy, hogy Isteh Krisztusról szóló jó hírét, az evangéliumot hall­gassa, Nem arról van itt szó, hanem arról, hogy azért • ki ne szakadj a magad gyülekezetének közösségéből. Amikor a 25. vers a »magunk gyü­lekezetéről« beszél, akkor az isten- tiszteleti gyülekezetről, a templomi gyülekezetről beszél. Isten a temp lomban hirdeti igéjét, mondani­valóját. A fnit pedig nekünk akar mon­dani, azt a mi templomunkban hir- detleti: A hit hallásból van, a hallás Istentiszteleti rend májas 10-én, vasárnap Budapesten Deäk-Ur d. e. 9. (úrv.) Kemény Lajos, d. e. ' 11. Zay László, d. u. 6. vall. est. Fás«“ d. e. VilO. (nyerm.) Gyöngyösi Vil­mos,, d.«. 11. Gyöngyösi Vltmos, d. ü. 6. Pásttor Pál. Dózsa György-út d, e. >/ilO. Pásztor Pál. Üllöl-út d. e. V;I0.. d. e. 11. Rákóczl-út d. .e. 10. Szilády Jenő dr.. d. e. V, 12. Karácsony S.-u. d. e. 10. Óbuda d. e. 9. Mezősi György, d. e. 10. Mezősi György, d. tr.■ 5. Mezősi György, d. u. 6. Szeretet- vendégség. Nagv Gyula dr. teol. akad. ta­nár. Bécsikapu-íér d. e. 9. Gálát György, d. e. 11. Gálát György, d. u. 7. Evangélt- záctó. Toroczkó-tér d. e. 8. Gálát György. XII., Tarcsay V.-út d. e. 9. Zulauf Henrik, d. e. 11. Ruttkay Elemér, d. u. 7. Dan­hauser László. Hűvösvdlgy-Lelkésznevelö In­tézet d. e. 10. Danhauser László. Szabadság- hegy, Dlana-út d. e. */i9. Ruttkay Elemér. Fóti-ót d. e. ValO. Rimár Jenő, d. e. II. (úrv.) Gádor András, d. u. 5. Szeretet* vendégség. Vád-ót d. e. 8. Rimár Je.i't. d. u. 1 4. Rimár Jenő. Zugló d. e. 11. H. Gaudhy László dr., d. u. 6. Scholz László. Gyarmat-u. d. e. VrlO. Ferenczy Zoltán. Rákosfalva d. e. Val2. Scholz László. Thaly K.-u. d. e. 11.. d. u. 6. Kelenföld d. e. 8. (úrv.) Rezessy Zoltán dr., d. e. 11. (úr.v.) Rezessy Zoltán dr., d. u. 6. Egyház­zenei est. Németvölgyi-ót d. e. 9. Bottá István. JGilső-Kelenföld 12. Bottá IstvSn. Kőbánya d. e. ValO. Korén Emil, d. u. 4. Korén Emil. Slmor-u. 7,12. Vető Béla. Utisz-u. 7,12. Korén Emil. Újpest d. e. 10. Blázy Lajos, d. u. Va7. Blázy Lajos. Duna- keszi-Alag d. e. 9. Bonnyai Sándor. Vas­utca 2/c. 11. Szimonídesz Lajos. pedig isten igéje által. Igen, Kedves Hittestvérem, ha szűkkeblüségnek tű­nik is. mi a magunk gyülekezetébe, a magunk temlomába hívjuk és vár­juk híveinket. És ezt nem alap nélkül tesszük. Legerősebb az az érv, amivel Isten igéje maga érvel e mellett, mi­kor határozottan kimondja: ne hagyd el a magad gyülekezetét. Vegye észre, Testvérem, nem azt mondja, hogy ne hagyd el az én gyülekezetemet, ha­nem a magad gyülekezetét. Krisztus az egyházában van jelen a szá­munkra, az egyház pedig a gyüleke­zetben, mégpedig ténylegesen a ma­gunk gyülekezetében. Az igazi ke- resztyénség (Krisztushoz tartozás) ezért mindig gyülekezeti keresztyén- ség. Nincs azoknak igazuk, akik lát­hatatlan, a hitközség láthatatlan tag­jaiként képzelik el a keresztyénségü- ket. A keresztyénség a magunk gyü­lekezetében meglátható hitközösség. Igen, de a mi gyülekezetünk olyan szegényes, a mi templomunk olyan szerény — mondják sokan, akik el­hagyják a maguk gyülekezetét. Ol­vassuk csak el az I. Kor. 12. fejeze­tét. Arról van itt szó, hogy az egyház Krisztus teste, s mi a test tagjai va­gyunk. A 22. versben ez van: »... amelyek a test legerőtlenebb tagjainak lálszanak, azok igen szük­ségesek«. Nem szabad lebecsülni az egyszerűséget, a jelentéktelen külsőt a gyülekezetben. Sőt erősítsük az erőtlent. Erősödjünk egymás hite ál­tal. Nem véletlen, hogy valaki éppen a maga gyülekezetében egyháztag. I. Kor. 12. szerint ez Isten rende­lése ... »az Isten helyezte a tagokat a testben egyenként mindeniket, amint akarta«. Ha pedig Isten aka­rata a magam gyülekezetébe helye­zett, nyilvánvaló, hogy ott is a he­lyem és ott kell a test hasznos tag­jóvá lennem és nem másutt. Maradjunk hát a magunk gyüleke­zetében ... »a Krisztus testének épí­tésére ...« »... többé ne legyünk gyermekek, akiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele ... « » j .. hanem az igazságot követvén szeretetben. mindenestől fogva nevekedjünk Abban, aki a fej, a fej, a Krisztusban.« (Ef. 4.) Kedves Hittestvérem, mindezt ala­posabban megbeszélhettük volna élő­szóval. Várom is, hogy felkeres majd és tovább beszélgethetünk. Jöjjön a gyülekezetbe, a magunk gyülekeze­tébe, és hívogató kézzel intsen mások felé is (intvén egymást), hogy látha­tóvá tegyen gyülekezetünk és ‘Idás legyen Istennek engedelmeskedő szol­gálatával a világ számára. Hittestvéri köszöntéssel a gyülekezet lelkésze Készülj az ige hallgatására! HÜSVÉT U. 5. VASARNAP Lukács 181—8. Isten nemcsak szól hozzánk, hanem meg is hallgat minket. Nemcsak azt akarja, hogy mi hallgassuk az Ö sza­vát, hanem azt is, hogy válaszoljunk rá, hogy imádkozzunk. Éppen ezért az imádkozás: kötelesség. Nem függ­het hangulattól, vagy alkalomtól. Akit az Isten megszólított, annak imádkoznia keli! Azonban ne gondoljuk azt, hogy Istennek szüksége van a mi imádsá­gunkra. Nem azért kell imádkoznunk, hogy ezzel mintegy kedvében járjunk Istennek. Mert a mi imádságunk Is­ten számára terhet jelent. Állandó zaklatást. Ö azonban ezt a terhet és ezt a zaklatást Jézus Krisztusban magára vette és ezért lehet imádkoz­nunk. Ahol Isten szava hangzik, ott kö­zösségteremtő erővé válik ez a szó, ott egyház van. Imádkozni igazán csak az egyházban lehet. Az egyház­ban: vagyis másokkal való közösség­ben. Ambrozius mondja erről: »Ha csak magadért imádkozol, egyedül imádkozol magadért, ha mindenkiért imádkozol, mindenki imádkozik érted.« Hiszed-e, hogy Isten nemcsak szól hozzád, hanem meg is hallgat téged? Hiszed-e, hogy te terhet jelentesz imádságoddal Isten számára és hogy ö ezt a terhet Jézus Krisztusban ma gára vállalta? » Finnország érsek-püspökének nagyjelentőségű pásztorlevele Példakép, vagy megváltó? Egy igehirdeßt felkereste egyik hallgatója s így kezdte a mondókáját: — Nem szeretem a prédikációt. Nem értek egyet azzal, hogy Krisz­tussal kapcsolatban mindig csak a keresztről beszél. Véleményem szerint hasznosabb volna Jézusról, mint ta­nítóról és példaképről beszélni s nem mindig mint szenvedő, kereszten függő Jézusról. — Es hajlandó lenne ön követni Jézust — kérdezte az igehirdető —, ha mint példaképről szólnánk róla? — Hogyne — felelt a férfi. Lépés­ről lépésre követném őt. — Akkor hát kezdjük mindjárt az első lépésen. p — Helyes. — Az első lépés ez: ö nem csele­kedett bűnt. Meg tudja tenni ezt a lépést? — Nem — felelt a férfi, aki igen találva érezte magát. Meg kell valla­nom, vannak bűneim. — No, akkor előbb menjen csak a Megváltóhoz s hagyja későbbre a példaképet — fejezte be az igehirdető a beszélgetést. • A finn evangélikus egyház új érsek- püspöke, llmari Salomies nemrégen pásztorievelet bocsátott ki. A pásztor- levél egész Skandináviában nagy fel­tűnést keltett. Címe: »Gondolatok és kérdések templombamenet.« Salomies érselk szembefordul bizonyos körök fel­fogásával, amelyek szerint Isten csak egy ú. n. »tiszta« egyházat tud felhasz­nálni munkája számára. Az egész új­szövetséget félreértenők — írja a pász­torlevél —, hiszen maguk az apostolok az ősegyházban nagyon vegyes gyüle­kezetekben végezték munkájukat. De éppen azok a gyülekezetek, amelyek az apostoloknak a legtöbb gondot okoz­ták, az evangélium csemeteikertjeivé váliak. Teljesen hamis felfogás az, ha egy gyülekezetnek a lelki erejét tagjai­nak emberi minősége szerint akar­juk lemérni. így figyelmenkívüt hagyjuk azt a tényt, hogy az egy­ház soha sem az emberi erőlködé­sen, hanem egyes-egyedül Istennek az erején alapszik. Akik arra törek­szenek, hogy »tiszta« gyülekezete­ket hozzanak létre, csak elkülönü­lést és képmutatást idéznek elő. Ha az egyház csak önmagával foglal-' kozik, megfeledkezik a világban telje­sítendő missziói feladatáról. Ebben az összefüggésben foglalko­zott a körlevél a keresztség problémá­jával is és beható újszövetségi tanul-' mány alapján egyértelműen a gyer- mek-keresztség jelentőségét emelte ki. Különösen nagy figyelmet keltett a pásztorlevélnek az a fejezete, amely­ben az érsek-püspök az elvilágiasodás kérdésével foglalkozott. Arra a meg­állapításra jutott, hogy az egyház elviláglasodását az utóbbi időben éppen azok a keresz­tyének idézték elő, akik önmagu­kat mindentől elszigetelték. Az a baj, hogy az egyház ahelyett, hogy az egész nép életéért felelősséget vállalt volna, sok esetben szektás módon egy kis sarokba húzódott vissza, hogy onnan azután a go­nosz világ felett ítélkezzék. TAVASZ Czereteim a tavaszt. Egy kicsit cin­•‘-7 kostársamnak is érzem, ö mindig jó időben tudtomra adja’ közeledését egy a hegyoldalról lesíkló szellőben —• aminek az ízét, meg vagyok róla győ­ződve csak nekem üzeni meg — én pedig úgy szorongom végig serdülésé­nek idejét, mintha az életemről lenne szó. Ilyenkor sokat járok virágok, fák között. Oda adón keresem az első rü­gyet, az első bimbót, s ha felüti fejét boldog vagyok és úgy érzem, hogy éle­temnek egy felejthetetlen nagy esemé­nyét értem meg. Teli tüdővel habzso­lom a tavaszi levegőt és amíg mellet­tem járja az esztendő útját, bódult va­gyok és szivemet majd szétveiti valami nagy lelkesedés. Erről a tavaszról mindig eszembe jut az a másik tavasz, amit Isten készített az emberiségnek. Jézusra gon­dolok, aiki tavaszi életújulást hozott a téli kopárságba dermedt emberiségnek. Krisztus óta tavasz van az ember éle­tében. Az ágakon az Isten szereteténck virága és az emberek szereteténék gyü­mölcse. Azt hiszem, Isten Í6 olyan szeretettel és örömmel figyeli, amint egy-egy em­ber életében ez az isteni tavasz fakad, amint én szoktam lesni az első bimbó bomlását. Erről a tavaszi lendületről és tavaszi örömről be­szél az egész evangélium, mert arról beszél, hogy van új élet és van termo élet. Van a tavasznak pirédikáoiós 6zol­A háború csak azoknak kedves, akik nem élték át. Isten őrizzen bennünket tőlel A béke pedig Isten legnagyobb .ajándékai­nak egyike. Luther Isten országa a bünbocsánat or­szága. Bünbocsánatra épül, ez az alap­törvénye. . , . Lappalatnen EVANGÉLIKUS ELET A' magyarországi evangélikus egyete­mes egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. Puskin-u. 12. Telefon: 142-074 Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapest, III., Dévai Biró Mátyás-tér I. : Előfizetési árak: Ft Ft Egy hóra 5.— Félévre 30.— Negyedévre 15.— Egész évre 60.— Engedélvezési és terjesztési szám: M. E. III. B. 70.336/1948. 10000 példányban nyomatott.­2-532593. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) Akit egyszer megcsókolt az Isten... gálata is, és ez az, amikor arról be­szól, hogy az Isten az életnek, a derű­nek és a. jövőnek az Istene. TVTert a tavasz az ígéretnek az év- szaka. A többiek valami másról beszélnek: a nyár a beteljesedés, az ősz a gondoskodás, a tél az erőgyűjtés szavát hozza. De a tavasz csupa ígéret, és ezért a legvidámabb évszak. A ta-‘ vaszhan minden előre mutat, minden a jövőt építi: a sarjadzó vetés a földön, a bimbózó virág a kertben, a zsenge haj­tás a fán és az utolérhetetlen ül lágy kék az égben. Amikor a tavasz levegő­jét szívom, mindig érzem az idő roha­nását, érzem- az idő hatalmát és erejét, érzem megújuló és magáva lragadó sodrát. Ez a lendület mindig átforrósít. Magam is fiatalnak és erősnek érzem magamat, és boldog vagyok, hogy ben­ne sodródhatom ebben az alkotó len-dü- letben. Az élet ébred és kei erőre a iák és az emberek tavaszában. ■yalarmkor restelltem fiatalnak lenni. ’ Szerettem volna mielőbb átesni aj ifjúságon. Úgy látom, tévedtem. Fiatail-- nak lenni jó és szeretném, lia minden ember fiatal lenne. Nem is olyan utá­nozhatatlan művészet ez. Csak el kell lesni a fiatal természetnek, a tavasz- naik a titkát. Van egy igazság: a fiatal­ságé a jövő — de azt hiszem, úgy is áll a dolog, hogy akié a jövő, az fiatal* Akiben van lendület, aki előre néz, akw nek a számára van ígéret aiz életben* az fiatat, még akkor is, ha évtizedek­ben számolhatja már, hogjv hány ta? vaszt élt meg. Ez a tavasz uíka, az ígé­ret, a jelenben élő jövő, a lendület, amely a bimbóból virágot és virágból gyümölcsöt hoz. v Az élet is ilyen tavaszi ígéret. A leg­nagyobb biztatás maga az élet, mert amíg az élet tart, addig mindig nyitva van a jövő. Ahol pedig a jövő felé nyitva van az ajtó, ott tavasz van, ott ígéret van és ott nem hiámyozhatiK az élet lendülete sem. A jövő nélküli és az ígéret nélküli élet valójában nem is élet. Az élet ígéretét Isten mondta ki ak­kor, amikor feltámasztotta Krisztust. Ezzel a cselekedetével a jövő mellett foglalt állást, ígéretet tett és tavaszt adott rn'nden embernek. Az az Isten, aki feltámasztotta Krisztust, ugyan le­hetne-e ellene az ígéretnek, a jövőnek és az életnek, amikor Krisztusban ép­pen az emberiség múltját zárta le és jövőjét nyitotta meg? ilyenkor tavasszal szeretnék oda- menni minden emberhez, hogy fel­rázzam, és hogy ő is megérezze, amit én érzek. Szeretném megmutatni neki az ébredő életet, a rügyeket és a bim­bókat, a testet öltött ígéretet. Szeret­ném, ha megnyílna szeme és meglátná a végtelen jövőt. Es szeretném, ha szí­vében, őszintén — akár gyerek, akár meglett — fiatalnak erezné magát és boldogan tudomást venne a legnagyobb ígéretről, a kiapadhatatlan, lendületes áramlásról: az életről. Szeretném, ha ilyenkor tavasszal, de örökre magával ragadna ez az élet minden embert, és mindnyájunk lelkes hitvallásai lenne ez: |szeretem a tavaszt... Szilárd Péter Somogyi szűcs ^ dák átszabása* Bélések, használt mék Tétele Kossuth Lajos-utca 5. Zongora, pianínó javítás hangolás, értékbecslés ol­csón Sasvári zongorakészítő mfesiernél. Lenln-kőrút 21. Tel.: 42&-819. Használt háló, kombinált szekrény, kétszemélyes re- kamié, fotel, szék, lakberen­dezés privátnak olcsón el­adó. Péterffy Sándor-u. 17. Gombos. Express kötőkészülék. Deb­receni, XIII.. Szt. László-u, 53, vagy XT.. Kosztolányi- tér 12. fsz I. Demeter Rapid javítás. Harmónlum kapható. Szüle János, Cegléd, XI. kér. 44, Kézikötőkészüléket készítek. XV-, Rákospalota, Bethlen Gábor-u. 77. Borbély. Kvarclámpa javítás: Zsellér, VIII., Szigony-u. 19. Üj orgonák építését, javítását vállalja Rieger Ottó orgonagyár Budapest, XIV., Füredi-utca 41. Telefon : 297—023 Fotelokat székeket, legújabb' rendszerű rekamiékat készl-l tek: Kárpitos, Horváth Mi-[ hály-tér (volt Mária Terézia) tizennégy. — Templomnál. Vállalati Jogügyi osztály­hoz Budapestre elmen, nek. Baditz, Miskolc. Fö- posta. Postán marad. ZongorajavItáa, hangolás | jótállással. Szakszerű becs­lés, 8závlta mester. Fa- ross-tér egy. T: 330-476. I Kétszemélyes rekamlét szé­kekkel, fotelekkel olcsó ár-| ban készít: Kárpitos, Rá­kóczi-tér íl. sz. FOTELAGY, 2 szélyes rekamlé, fotel készítése. Kedvezményes fizetés: LÁNC KÁRPITOS, Rudas László-u. 19. (Podmaniczky-u.) Speciális mttstoppoló, ni ütő ni ö l\Anhrín JAnne Többszörösen kitüntetve férfi, nő íviutuin dános szabómester, THÖKÖLY-ÜT 59/A Legtökéletesebb műtömés kiégett, molyrágott szöveten és ruhákon. Vidékre postán utánvét. Szemüveg Llpl Jözsertöl (Knapecz utódától) IX., üllöl-út 79. öröklmádás templom mellett. örajavítást, óraüveg behe- »yezést gyorsan és pontosan végez Belházy órásmester Szabadsajtó-út 6. (Erzsébet Sezlont, matracot, ven­hídfőnél). dégágyat készít: Kárpi­tos, Lenln-körút 55. Sodrony ágybetét, Össze­Ruháit kiszabom, kipróbá­lom, nálam megvarrhatja. Olcsó fazonárak, Régiposta 11.. félemelet 2. csukható vaságy. Gyermek­ágyat. vasbútort, csőbútort készít. Javítást vállal. Pro* hászka, VI.# Zichy Jenö-u. negyvenhat. Elszakadt ballon és Ringllzés táskákban, övék­ben, ^ divatos gouvré-plissé, hímzések, azsúrozás, gomb­áthúzás, előrajzolás: Braun Jenő, egyedül dolgozó kis­iparos szaküzletében. Agg- teleki-u. 4. Zongorakészítőmesternél zongora, pfaninó Jutánj árban. Harmónium 4V* < távos 3 reg. 2200 Ft, 5 < távos 6. reg. 3200 Ft ela< Daróczy mester, 342-6 Aggtelekl-u. 5. HIRDETÉSI DÍJSZABÁS Apróhirdetés szavanként 1 Ft Kishirdetés mm soron­ként 4 Ft, Szöveghirdetés -mm soronként 2 ioriot 'rt, '■ ‘ l'jj‘ íl iíf ff w, Wßl ). 1. Péter 1:3-?. . z Isten csókja a keresztség kapujában i' érinti meg először a hivő ember arcát i Ezért nékünk a keresztség az üdvösség [■ lehetősége. — Bizonyára a te életedben á nem sokat jelent a keresztvíz. Minden í. esztendőben megünnepeled a földi szü- l- letésed napját, de ha valaki megkérdez- j né tőled azt a számodra sokkal na- [. gyobb ünnepet, azt a mindennél na- ■- gyobb napot, amikor megkereszteltek — talán meg se tudnád már mondani Amikor egy kisgyermeket Isten oltárc ' előtt megkeresztelnek, szerettei sokszo1 puha kendövei letörlik kicsi fejéről t keresztvizet. így törölte ki az, életedbő, a felejtés legszebb ünneped. Pedig c keresztvíz rajtad van és egyszer majc megtudod, hogy ezen a földön ez voll a le legnagyobb kincsed, legszebb, le- törölhetetlen arcvonásod, hogy met vagy keresztelve. Mert ez az Istei 1. csókja rajtunk. Aranyos írás, az Isler kezevonása, amelyik azt mondja, hogi nem vagyok árva, magányos, és bo lyongó lélek, fáradt falevél, zúgó vihar _ ban és síró sivatagban, hanem a; Övé vagyok. Isten számontartott, gond viselése csókjából élő szerelmetes gyér meke. — Luther Mártonról megírták — hogy nehéz óráiban, amikor a kérész\ könnyel közölt járt, amikor a bűnei fe kete tükre előtt megállt, olyankor min dig . ez a mondat volt a Vigasztalása, elindító ereje: »Meg vagyok keresztel- i vet«. — így lesz a keresztség lehetőség ', az Isten csókjára. ’ A bűn mindig ezt a csókot takarja le rajiunk. Amikor vétkezel, olyankor 1 nemcsak az a baj, hogy elrontod a ma­gad és a mások életét, hanem az, hogy elszakítod magadat az atyai csőktől, az otthon melegétől, az Isten szívétől. ~ Hogy magányossá és árvává teszed * magad, mint az az összetörött madár- ' fióka, amelyik kizuhant a fészekből. , Amikor az édesanyánkat kikisérjük a temetőbe, sokszor nem is öt siratjuk, ‘ hanem magunkat és a könnyeink kö- ( zött ilyen árva gondolatok fáznak dide- j regve: ki fog most engem szeretni9 Ki , fog most vigyázni reám? Kinek a csők- _ ja, az áldó keze fogja mégsimogatnt az ’ én forró homlokomat? Kinek az Imád- ’ ságai kísérik majd el az én bolyongó utaimat? Bűneink minden pillanatában így búcsúzunk el Isíeníől és így temet- ' jük el magunkban a Szeretet atyai csókját és ezzel a csókkal az életünk ’ és az üdvösségünk minden reményét. A feltámadott Jézus azonban odalép- hozzánk, mogorva vándorokhoz, akiket :, a bűn az atyai csók otthonából elvon- t szolt, és azt mondja: szabad néked és •- lehet néked újra gyermeknek lenni, sza­- bad hazamenni, qz atyai csóknál meg­melegedni. — így ’esz Jézus, az é 'ő és ! feltámadott Jézus újjászületeit emberek életében az atyai csók útja. Isten atyai szeretetének a keresztvíz, , a hívogatója. Jézus az útja, de mindig csak a Szentlélek lehet az ereje. — örömüjik mindig abból a hitből szüle- I tik, hogy mi mindent Istentől kapunk. I ö csókolja reánk a bölcsődalt és a ke- I resztvíz kincsét. Kezéből való a mun- ' künk, a kenyerünk és az otthonunk. '• Utunkat és erőnket Ö öleli reánk. I Örömeink üdvösségünk az 0 irgal- 1 mának és szeretedének meglepetései. \ Nem tudunk egy imádságot elmondani j nélküle, nincs egy templomi vasárna­punk, egy hivő nyugodalmas szívdobba­násunk, egy életet szépítő, vagy kn.iny- tórlö mozdulatunk, ha ő nem akarja. Ha egyszer megtörténik vetünk a nagy 1 csoda és Jézus kezére a hitünk rátalál, ! n Szentlélek az, Aki megőriz és meg­tart minket békés életünkben a Jézus 1 kezén. ; Elindulunk egy csókkal a keresztvíz , alatt és vár minket a túlsó parton az ; irgalom atyai csókja. Ma azért imád- j kozunk, hogy e két csók között — amíg hazaérünk, legyen velünk Isten Szent- j lelke, hogy soha, egy pillanatra se aludjék ki, soha egy pillanatra se ki ne , hüljön rajiunk az — atyai csók. , Friedrich Lajos ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom