Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-04-05 / 14. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET XTollonics Leopold:« fenn vadászott Jv a dévényi hegyeikben, estére az er­dész házába tért meg, kitűnő hangulat­ban. Hosszúszárii csizmájában, bőr- nadrágban, .kis baltával a kezében úgy •festett, mint egy vadász. A szoljában a kandalló világított, egész íaderekak égtek ott hatalmas lánggal. Ko!Ionics elbűvölő önérzettéi, tekintett kíséretére s ételeket kért. Amint befordult az ajtón az erdész felesége, szép szál, bronz­szőke asszony, a püspök csak úgy ültében átkarolta. — A lelkem téged .kíván az éjszaká­ban, mondja Bsaiás próféta — fújta a püspök tűzze! s kacagva. Abban a pillanatban egy kamarai tisztviselő lépett be a házba, Kői Ionics kíséretéből való s jelenti. Itogy lovas hírvivő érkezett sürgős üzenettel Po­zsonyból. A püspök tüstént fogadta. Alacsony, kerekfejű ember sunyított be nagy ijedelemmel a szemében- Fáklyát gyújtottak szaporán s Kollonics rá­ismeri. Páter Gerardus volt a hábor­gató, a jezsuita rendházból, legügye­sebb' embereinek egyike, aki magyarul is tudott s járatos volt minden prakti­kákban, A páter gyorsan forgatta a szót. — Nagy*ágod megérti, minő baj szakadt ránk. A hitehagyottak, meg­kapván a kardinális úr levelét, hogy adják át mind a magyar, mind a német templomokat, erős esküvésse! esküd­tek meg, hogy bizony nem adják, mert az övék, ők építették s a lutheristákat védik a régi törvények s az erdeiyi fejedelmek egykori békeszerződései a császár őfelségével. Az a végzett taná­csuk van, hogy mennek fel Bécsbe dr- ptitációba őfelségéhez. Megfigyeltük, mint gyülekeznek s indulnak .szekéren és lóháton a bécsi útra. Pálffy gróf azt tanácsolná, nem szabad a császár színe e!é enged#i őket. A várbeliekből egv szakasz lovast küldött utánuk, ké­sőbb gyalogasokat is. állítsák meg s hozzák vissza őket. ügy is történ*. A katonák saját szemükkel látták s be­széltek velük, ki legyen a foto hajto­gató köztük. Bizonyos Vitnyédi Já­nos vala ez, akit a városba érkezve magukkal akartak vinni a várba, fo­golyként- De természetesen mindez •nem maradhatott titokban. A deputáció elindulását is látták s a katonaság kivonulását is megfigyelték az eretne­kek. Hej, nagyságod tudja, hogy Po­zsonyban ők vannak többségben, néni; csak a polgárság közt, hanem a köznép körében is. Ha ez nincs, akkor most nem. fáj a fejünk. Futótűzként terjedt e! a híre. hogy katonáink hozzák vissza a deputáció*.. A lutheristák megrémítik az egész várost, a nép kivonul az ut­cákra s amint Vitnyédi! vinni akarják, rátámad a katonákra s kiszabadítja azt a veszedelmes embert. A köznép, köz­tük a mészárosok, fuvarosok s gomb­kötők, akik mind lutheristák s rebellis magyarok, foglyul ejtik a katonákat s visz’k a városházára Vitnyédivel egye­temben, hogy Pozsonyban nincs joga inásnak dönteni a személyi szabadság ügyében, csak a városbírónak s ígv tovább. Nagy baj volt, a tábornok azonnal katonáit küldé a várból, majd­nem lázadás tört ki. Ez a Vitnyédi ar­cában és szavaiban lázadó apjára ütött teljesen s úgy beszélt a tömeghez, mint ama Bónis Ferenc, akit most egy éve fejeztetett le Nagyságod a Roland- kűtnál sub nola infidelitaíis ... Kollonics arca e beszéd alatt szinte kővé dermedt, ragyogó sasszeme át­fúrta az -alázatoskodó, izzadtorcájú s porlepte barátot. Könyökére eresztette magát s úgy nézett Gerardusra. Az­tán megszólalt lassan s hidegen: — Vitnyédi, a Zrínyi fiskálisának fia. Hát nem hal ki az apákkal a pá.rt- ütÖ fajzati Szét kell aprítani a lutlie- rizmust, mint a kandallóra való iát. S szétvágni apróra a magyarokat, csa­ládonként, beojtani német vérrel, hogy a nyugtalanságra s lázadásra hajló magyar vér megnyugodjon­M ire megvirradt. Kollonios emberei írott parncsokka! vágtatva s ló­hatóiában futottak- le Pozsonyba s Bécsbe s Nagyszombatba. A nagy szer­vező, a magyar kamara prezidense s Gvőr püspöke egy pillanatra sem vesz­tette el a fejét. "Köröskörül .nyugtalan a magyar világ, keleten, nyugaton, dé­len s északon. Hiába veszett el Zrínyi Miklós, hiába fejeztették le Wesselényi barátait, mind a lázadókat s ékesen szóló papjaikat, az ország nyughatat­lan. Ha még ez a koronázó s császár­hűnek mondott Pozsony is lázadozik s ilyesmire képes, mit várhat akkor a császár az egész Dunamentétől, mit a tiszai vidéktől s .Erdélytől? Holott erre az országra szüksége van Bécs- nek, Magyarország nélkül elpusztul Ausztria s minden koronatartom,anya. HÚSVÉT POZSONYBA Irta: Szalatnai Rezső Ezt az országot kell okosan átszer­vezni. Árkust vett elő s ott a hegyen írásba vette magának, mitévő legyen ö, a mindenható császári kegyenc, a meg- Itódolf s biliuosbevert lázadó ország­gal s eretnek szellemével. ITo'lonics összefogalta Pozsony mtn- den evangélikus polgárát s négy­száz ember a köznépből 9 kergette őket lovas vértesek kíséretében Nagy­szombatba külön bíróság elé, Vitnyé­dit az élükön s vasraverve valameny- nyit. Szép tavaszi idő volt. Pozsony sárga házain úgy ömlött végig a nap­fény, mint a csurgatott méz. Kollonics Leopoidus akkor nagy se­reg katonát hozatott Pozsonyba, lova­sokat s gyalogosokat. Alegszáiiatía' a város négy kapuját, őrséget rakott a városháza elé. Pozsonyban el állott az emberek lélekzete is. A három lutherista lelkipásztort etó- vezették a Fő-térre, a városháza tő­szomszédságában levő evangélikus templomhoz- A vértesek, négyszöget képeztek a templom, előtt, fegyverrel laszigálva a falakhoz a tömeget. Ko!Io­nics püspöki ruhában jelent meg, mö­götte a dóm apátja, a magyar kamara tisztviselői s mintegy hói lócsapat, jobbról a fürkészőszemű jezsuita pá­terek. Nagy esemény lesz, Koilonics megkapta a császár beleegyezését, hogy viheti, már az eretnekek templo­mait, nincs pardon. Kollonics kimér! léptekkel a templom első lépcsőjére állított prédikátorokhoz lépett: — Adjátok ki a templom kulcsait, amely templom mai naptól fogva meg­szűnik a hitehagyottak gyülekezőhe­lyévé válni. Itt a császár rendelete. A császár nevében ide a kuksolta!! A három pap meg nem rendült. — Ide a kulcsokat, kutyák! — ri­val! .magából kikelve a gróf s püspök. Ekkor előlépett Titius, a magyar lutheránusok lelkipásztora s latinul mondta: — A templom nem miénk, hanem a népé. A nép magához vette a templom kulcsait. Kolionics erre néhány szóval a je­zsuiták szuperiorjához fordult. Kisvár­tatva katonák léptek fejszékkel és fe­szítővasakkal a hatalmas, • vassal ki­vert tölgyfakapuhoz. E pillanatban megmozdult a három lelkész közül Reisen, a német pap s könyörgő szó­val kéri a 'püspököt, ne bántsa Isten- nek ezt a házát, amelyben jóra és er­kölcsös életre tanítják , a népet. De a néniét szó szemméllálhatólag nein eny­hítette a nagy úf dühét- Megragadta Reiser jobbját s az öreg iélkészí magá­vá! vonszolta a-.lépősökre. Ott a kato­nák mér akkor .befejezték a munkáju­kat. A templom kapuja fel volt fe­szítve, a nyilason át látni lehetett, a tavaszi napfény ott rezeg a fehér fala­kon. Kollonics a templomba lépett. E pillanatban valaki a tömegből «fordítja magái: —- A kaput az .eretnekek aláaknázták, aki rálép, halálfia! — Te mégy előre — Idáit most Rei- serre Kolionics — s én veled, kutya, ha a puskapor a levegőbe repít, akkor én megtalálom az utat a mn-nyország- ba, de ti a pokolba kerültök "minden­képpen! S ment délcegen, mint mindig, előre, az oltárig laszigálva az evangélikus lelkészt. Semmi sem robbant. Kolio- nios keresztet vetett az oltárnál s le­térdelt. A lutheránus lelkészeket egy óra rnéiy-a a vár setét pincéibe zárták, az úgynevezett o-roszlánbariangba. Pozsonyból pedig kiűzték a német katonák az »eretnek« nép jórészét. Éppen iiúsvéti ünnepek előtt állott a város. Kollonics úgy intézkedett, a feltámadás körmeneiét a Fő-téré.: kel! megtartani, a lutheránusoktól elvett templom előtt, s kondílsák meg a vá­rosháza méiyhangú harangját, amely­nek szava csak királyok koronázásánál s nagy ünnepségek alkalmával hall­ható. Maga Koilonics a városháza erké- iyes ablakából nézte végig a körmetie- tét. ügy érezte, innen fogja megmozdí­tani az országot saját tervei szerint s új vallást és új népet hoz Magyaror­szágra, a császári korona legszebb ék­kövére- Mag-atbízó nyugalommal tekin­tett szét az elítélt városon. Nem messze a várostól, a somorjai Duna-révnél, összegyűltek a kiűzött eretnekek. Voltak ott magyarok s né­metek s tótok is, kézmívesek és polgá­rok, favágók és fuvarosok s gombkötők. Mikor megbeszélték, melyik család merre fordul, hogy életét"mentse, a férfiak felemelték a fejüket, s nem sír­tak. Szorosan mind egymás mellé hú­zódtak s énekelni kezdtek: — Erős vár a mi Istenünk... Ä Húsvét a művészetben A híres isenheimi oltár karácsonyi képének közepén egy fügefa áll. Emlé­keztető a bűnbeesés fájára. Alatta Má­ria tartja karjában a gyermek Jézust, aki eljött az elesett világba. De Grüne­wald, az oltárkép festője, Krisztus meg­váltó cselekedetéről is szól: a fügefa pontosan azon a helyen áll, ahol a be­hajtott oltárképen a kereszt fája. A ke­resztfa így eltakarja a bűnbeesés fáját és megszünteti annak átkos hatását. A Gonosz, aki a bűnbeesés fájánál győ­zött, a kereszt fáján legyőzetetf! * ' Az isenheimi oltár feltámadási képe érzékelteti velünk a húsvéti történet ha­talmas erejét. Négy fegyveres őriző van a sír körűi, dárda és kard a kezükben. A képen a nehéz kőlap pehelyként félrelökődik. Az őrzők szétszórt fegy­verek és lehullott sisakok közt hevernek a gvepen. Láthatatlan erőktől hordozva száll fel Krisztus a sírból, mmt a fel­kelő nap. Feje és felsőteste szinte el­vesznek a vakító fényben, csak szemei és a sebek helyei látszanak. Körülötte pedig ragyognak az éjszakai égboltozat csillagjai. A feltámadás az új élet haj nala! Hans Thoma a hűsvét képét a pokol és a paradicsom között helyezte el. Há­romrészes festményének egyik szárnya a pokolba enged bepillantást: az ottlé- vök botokkal és öklükkel verik és fo|- togatják egymást, a pokolbeli szörny is önmagát marja. Egy kis Amor a Ha­láltól akarja elragadni koronáját — a szerelem még a kárhozatban is az örök* kévalóságof keresi —, a Halál azonban Ámor szárnyát fogja és halálos csa­pásra lendíti feléje éles kaszáját. A triptichon másik szárnya a békétlenség és gyötrelem e pokolbeli képével ellen­tétben a feltámadottakat mutatja, akik virágos hegyoldalon énekelnek és igy haladnak a csúcson épült templom felé. A kép közepén pedig a kulcsvirá- gok és anemonák között a földön hevei a Halál szürke csontváza, felette Krisz­tus győzelmi lobogót lenget. Kárhozat­ból a paradicsomba: ez a Krisztus fel­támadásának gyümölcse! Rembrandt többször is megfestette az onunausi tanítványok történetét. De míg régebbi képein Krisztust barátságos FLORA PASSION ATA Az antwerpeni katedrálisban van R.ubensnek egy festménye, amely a kereszt felállítását ábrázolja A leg­különbözőbb foglalkozású' emberek, köztük Herkulest erővel rendelkező férfiak erejük teljes megfeszítésével fáradoznak, hogy felállítsák a kérész, tel. Feltűnő a képen e munkát végző emberek sokasága. Aki a képet figyel­mesen szemléli, természetesen rögtön észreveszi, hogy ez az erőkifejtés seho. gyan sem viszonylik ahhoz a puinkú- hoz, amit ezek az emberek véghez akarnak vinni• Egy fakereszt felállí­tását egy rajta függő emberrel né­hány római katona is elvégezhette volna és néhány erős marok nekilen­dülésével egy kettőre állhatott volna a kereszt. Talán hiba csúszott a képbe? Korántsem. A festő a szem­lélőnek értésére akarja hozni, hogy a kereszt, amelyen a Megváltó ür Krisztus függött, azért volt oly ne­héz, mert ráia nehezedett az egész világ bűne. Krisztus halálába démoni erők nyúlnak bele; az ür olyan régió­kat lép át, amelyekben sötét hatal­mak védik sötét birodalmukat. Az ür láthatatlan hatalmasságokkal vias­kodik. F.z természetesen túllépi em­beri gondolkodásunk, értelmünk és megismerésünk határait. Megfogha- lattan, ami a Golgotán történik, ki­fürkészhetetlen a kereszt misztériuma. De ha nem is foghatjuk fel emberi ésszel és értelemmel, hittel mégis el­fogadhatjuk. megragadhatjuk és sa­játunkká tehetjük. Es azért bizton hihetjük, hogy Istenünk és Atyánk úgy szeretett bennünket, hogy »tulai- d.on Fiának nem kedvezett, hanem Öt mindnyájunkért odaadta«, úgyhogy ennek a lenyűgöző, porba- és térdre- kényszerítő szeretetnek láttára, oda- borulhatiuik hálával és imádattal a mi Urunk elé e vallomással: £u Uram és én Istenem! * Nagy, forradalmi időkben történt. hogy egy fiatal férfit . bebörtönöztek és fejvesztésre ítéltek. Igen sokan szerelték, de a sok közölt volt valaki, uki jobban szerette, mint a többi együttvéve. Saját édesapja volt ez az ember, aki fia iránti szeretetéröl oly- kép tett tanúbizonyságot, hogy akkor, amikor felolvasták azok nevét; akiket a vesztőhelyre kisérnek, egyforma nevük lévén, az atya jelentkezett és állott elő fia helyeit, felült a kor- délyra, amelyen elvitték az elítélteket a vesztőhelyre és fejét odatette a hó. liérbárd alá■ íme a mérhetetlen nagy szeretet ragyogó példája! Fs ez Krisztusnak, a bűnösök meg­váltójának és az ő szeretetének pél­dája. Igy halt meg Krisztus is, Isten ama Báránya miértünk, bűnösökért! * Elmessiah assaliib — Az Üdvözítő a kereszten• .4 szír árvaház vakotthonában — írja E. Schneller igazgató — érdekes feszület látható, amelynek külön tör­ténete van. Valakinek az ajándéka, mégpedig éppen a vakok részére. Az ajándékozó azt irta egyszer, hogy na­gyon sajnálja, hogy ép vak védencei nem láthatják a kereszten függő Üdvözítő képét, amilyeneket nagy ke­resztyén festők nagy mennyiségben teremtettek. Nem önthetné-e a ke­resztre feszített Ürnak egyik általa igen kedvelt képét ércbe, hogy a va­kok legalább az tijiaikkal érinthessék az Üdvözítő alakját? Azonnal vála­szoltam erre a kérdésre és meg'rtain, hogy a képpel éppen a vakoknak sze­rezne nagy örömöt. Es ekkor a va­koknak ez a barátja tényleg ércbe önlölle a képet és elküldte nekünk Jeruzalembc. Épp karácsony elölt ér­kezett meg. Karácsony estjén az egész intézeti gyülekezet összescrcgleti templomunkban. A karácsonyfa mellé helyeztük el a lefátyolozott képet. Mikor a karácsonyi ünnepély befejező­dött, lehullott a képről a (epet, meg­ható kép tárult elénk: a megfeszített Krisztus képe 0. karácsonyi gyertyák fényében. Mindenki látta a képet, csak a vakok nem, akik valahol össze­csoportosulva álltak a templomban. Ekkor a lelkész közölte a gyülekezet­tel, hogy ez a karácsonyi ajindék elsősorban a vakoké. Felszólította a legidősebb vakot, lépjen e’ö és vizs­gálja meg a képet. A vak előállott- Vizsgálódva csúsztatta végig ujjait a sima, hideg ércfelületen. Arcläfeje- zése feszült, várakozó, kérdő, <zinte csalódott volt, mintha nem tudta volna, hogy mitévő legyen ezzel a hideg, rideg valamivel.' Tovább tapo­gatózod, mig 800 szePipár hangtala­nul és meghatott an figyelte. Egy­szerre elragadtatással karolta át a képet és örömmel kiáltotta. ->Eímes- siah assaliib«! — Az üdvözítő q ke­reszten! Es ekkor odaseregiett a többi vak is és mind körülvették a képet, tapogatták, cirógatták és kimondha­tatlan volt az örömük! Es azóta ez az ércbe öntött kép ott ál! a cakói: otthonában és naponként prédikál a mi vakjainknak és adja nekik azt az üzenetet: Ne féljetek, ti is t:z Ür megvállottjai vagytok! JÉZUS KRISZTUS — KI Ö? Nem valaki, aki világít — hanem a világosság. Nem mu-tató —- hanem az út. Nem az igazságos — hanem maga az igazság. , Nem csupán az élő — hanem maga az élet. ö az egyetlen hely — ahol az Isteni láthatjuk, hogy milyen. Ö az egyetlen hely — ahol saját ma­gunkat szemlélhetjük, hogy milye­nek vagyunk. vendégként ábrázolja, aki betér övéihez,- addig utoi.tó vázlata sokkal mélyebb lá­tást árul el. Megkísérli megfesteni azt a pillanatot, amelyről az van megírva: »0 pedig eltűnt előlük«. Azon a helyen, altot Krisztus ült, nagy fényfolt Van. amelyből minden irányban fénysugarak törnek elő. A ragyogó Nap maga tört be a tanítványok komor, gyászos szo­bájába. Ezek pedig lenyűgözve tekinte­nek a csodálatos ragyogásba. Istentiszteleti rend április hó 3-án, Nagypénteken Budapesten Deák-tér d. e. II (úrv.), d. u. 6 (úrv.)* Fasor d. e. 7 (úrv.), d. e. II (úrv.), d. u. 5 (Dassió), d. u. 7 (úrv.). üllői-út d. e. */*10 d. e. II. Rákóczl-út 57 b d. c. U>. cl. c. 1 I. Karácsony S.-u. d. e. 10. Óbuda cl. c. 10 (úrv.), cl.u. 7 (úrv.). Bécsikapu- tér cl. e. 0 (úrv.). d. e. 11 (úrv.). d. ti, 7 (úrv.). Toroozkó-tér d. e. Vs8 (úrv.), cl. u. 7 (úrv.). XII., Tarcsay V.-u. cl. e. 0, cl. e. II, d. u. 7. Szabadsághegy-Diana-u. cl. e. V*9. Hűvösvölgy, Lelkésznevelölntézet cl. c. 10. Budakeszi d. e. 10. Fóti-u. d. e. VI» 10, d. c. 11 (úrv.), d. u. 7 (úrv.). Váci-u. d. e. 8 (úrv.). Zugló d. e. H (úrv.). Thaly K.-u. d. e. II (úrv.), d. n. 6. Kelenföld d. e. 8 (úrv.), d. c. 11 (úrv.), cl. u. C (Dassió). Németvölgyi-u, cl. u. 6 (úrv.). Kőbánya d. e. *&I0 (úrv.). d. ti. 7 (úrv.). Simor-u. d. e. VslO (úrv.), «d. ii. G (úrv.). ütász-u. d. e. U12. d- u. C. Újpest d. e. 10 (úrv.). d. u. 7 (úrv.). DunakészLAlag d. u.’6 (úrv.). Vas-u. 2/0 d. e. 11. április 5-én, Husvét vasárnap Deák-tér (I. e. 9 Zay I.á3zlú d. e. 11 (űrt.) Dezséry László, d. u. 4 (német) (iyOneyosl Vilmos, d. u. 6 Sülé Károly. Fa.or d. e. 9 (úrv.) Pásztor Pál, d. e. ■iio Pásztor Pál, d. e. 11 (úrv.) Gyön­gyösi Vilmos, W. u. 6 Trajtler Gábor. Ddzaa Gv.-üt <1. e. Ji 10. Trajtler Gábor. Ullől-út d. e. >.• 10, d. e. 11. Rákóozi-út 57/b d. e. 10 Szilády Jenő tlr. cl. e. %1?. Karácsony S.-u. d. e. 10. Óbuda d. c. 10 Komjáthy Lajos, d. e. II (úrv.) Komjáthy Lajos, d. ii. 5 Komjáthy Lajos. Béosikanu- tér d. e. 0 Gálát György, d. c. II (úrv.) Velő Lajos dr„ d. u. 7 (úrv.) Sréter Fe­renc. Toroozkó-tér d. e. VrS (úrv.) fre­ie: Ferenc. XII., Tarosay V.-u. d. e. 9 Danhauser László, d. e. IT Danhauser László, d. ti. 7 Danhauser László. Sza- badsághegy-Diana-u. d. e. V,9. Hlltlkav Kleméi’. Hűvösvölgy, Lelkésznevelölntézet d. c. 10 Ruttkay Lleniér. Budskeszl d. e. lü Ulálz Józser. Fóti-u. d. e. VslO Rimáé Jenő, d. e. ll (úrv.) Gádor András, d. u. 6 Rímár Jenő. Váoi-u. d. e. 8 (úrv.); Gádor András, d. u. 1 Gádor András. Zugló d. c. 11 (úrv.) Scholz László, d. ti. 6 Benes Miklós dr. Qvarmat-u. d. e. VslO (úrv.) Ferenczy Zoltán. Rékosfalva d. u. 5 (úrv.) Scholz László. Thaly K.-u. d. e. VslO (úrv.) Rédei Pál, d. e. 11 (úrv.) Rédei l'ál, d. u. 6 Rédei Pál. Kelenföld d. e. 8 (úrv.) Muncz Frigyes, d. e. II (úrv.) Muncz Frigyes, d. u. 5 Rczessy, Zoltán dr. Németvölgyl-űt d. e. '/s9 (úrv.) Rézessy Zoltán dr. Kőbánya d. e. VslO (úrv.) Korén Emil, d. u. 4 Koren Emil. Slmor-u. d. e. %19 (úrv.) Koren Emil. Utész-u. d. e. >412 Pásztor Pál. Újpest d. e. 10 (úrv.) Blázy Lajos, d. ú. 7 Bo­llyal Sándor. Dunakeszl-Alag d. e. (úrv.); Bonyal Sándor. Vas-u. 2/0 d. e. 11 Szi- monidesz Lajos. április hó 6-án, Husvét hétfőn Deák-tér d. e. II, d. u. 6. Fator d. e„ VslO, d. e. II (úrv.), d. u. 6. üllói-út d. e. VslO, d. e. 11. Rákóozi-út d. e. %12. Karácsony S.-u. d. e. 10. Óbuda d. e. 10 (úrv.), d. u. 7 (úrv.). XII., Tarosay V.-u. d. e. 9, d. e. 11,' d. ú. 7. Hüvötvölgy, Lelkásznevelöintázet d. e. '/s 10. Fótl-út d. c. V»I0, d. e. II, d. u. 6.Váol-u. d. c, 8, d. o. 4. Zugló d. e. II (úrv.), d. u. 7. Gyarmat-u, d. e. 3,&I0. Bécslkapu-tér d. e. II (úrv.), d. ll. 7. Toroozkó-tér d. é. 8, cl. u. 7. Thaly K.-u. d. e. 11 (úrv.), d. u. 0. Kelenföld d. c. I 1 (úrv.). cl. u. 6 (úrv.) . Németvölgyi-út d. u. 6. Kőbánya d. e. 1 Yz 10. Simor-u, d. e. \í 12. utász-u. d. e. 12. Újpest d. e. 10 (úrv), d. u. 7 . Dunakeszl-Alag d. c. 0. Vas-u. 2/o d. e. 11. EVANGÉLIKUS ELET A magyarországi evangélikus egyete­mes egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkesztőség é9 kiadóhivatal: Budapest, VIII.. Puskin-u. 12. Telefon: 142-074. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapest, Ili., Dévai Biró Mátyás-tér !. Előfizetési árak: Ft Ft Egy hóra 5.— Félévre 30.— Negyedévre 15.— Egész évre 60.— Engedélvezési és terjesztési szám: M E. III. B‘ 70.336/1948. 10 000 példányban nyomatott.­2-531948. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) Somogyi szűcs Bundák átszabás«. Bélésok, használt szőrmék vétele V., Kossuth Lajos-utca 5. Zongorájává«, hangolás iVállalati Jogügyi osztály­{ótáll.i«*>ai Szakszerű becs- hoz Budapestre elmen. Us Szávlts mester. Pa-|neK. Badtlz. Miskolc. Fó- ross-tár egy. T? 330-476.iposta. Postán marad. Fotelokat székeket, legújabb rendszerű rekamlékat készí­tek: Kárpitos, Horváth Mi* hály-tér (volt Mária Terézia) tizennégy. — Templomnál. Bundák alakítását, javítását, tisztítását, valamint irha­bundák átalakítását jutányo-i *an vállalja: Lóránt szűcs. November. 7-tér (Oktogon) 3. 1. em. Zongorakészítőmcsternél zongora, planinó jutányos árban. Orgonaharmónium kisebb-nagyobb eladó Da* róczy mester. 342—662. Aggielekf-utca 5.___________ órajavítást, óraöveg behe­lyezést gyorsan és pontosan végez Belházy órásmester Szabadsajtó-út 6. (Erzsébet hídfőnél). Új orgonák HS/a’javítását Rleger Ottó orgonagyár Budapest, XIV., Füredi-utca 41, Telefon : 297-023 Zongora eladó. Rövid ke- reszthúros, körpáncclos. jó bőrözéssel, príma állapot­ban. Másé nem volt, csak az eladóé. Wien! gyártmány. Orosháza, Postaitok: 55. Tapétázó • műhelyem helyi­sége Rudas László-u. 15, kétóráig nyitva. Tapéták kis mennyiségben feldolgo­zással kaphatók. Südfeld Gyula tapétázó mester kis­iparos. _____________________ Tá skaírógépem bérbe ad­nám. Ifj. Baditz, Miskolc, Tass, 15. Zippzár javítást, ringlizés bármibe és zsilett penge élesftést vállalok. Ó-utca negyven. Ikerablakok, ajtók kaphatók. Építésből visszamoradtak. Méretre megrendelhetők: Asztalosnál, Almássy-utca 3. Eladók vallásos könyvek, füzetek, összesen 70 darab. Orosháza, Postafiók: 55. , Kézikötőkészüléket készítek XV.. Rákospalota, Bethlen ! Gábor-u. 77. Speciális mtístoppoló* mtítöraő A/T/tUAn Többszörösen kitüntetve férfi, nőj lVlQRan Janos szabómester, THÖKÖLY- JT 59/A. Legtökéletesebb mütömés kiégett, molvrágott szöveten és ruhákon. Vidékre postán utánvét. Kárpitosbútor bcszerzésével Rokamlék, különfélék. Jó forduljon bizalommal Oláh kisipari munka olcsón, ká-pitoshoz. Javítást válla­lok. Készáruk raktáron. József-körút 66. Tel: 138-102. Szemüveg L1pl Józseftől (Knapecz utódától) IX., ültöl-út 79. öröklmádás templom mellett. Sezlont, matracot, ven­dégágyat készít: Kárpi­tos, l.enin-körút 55. Zichy Jenő-utoa harminc­három. Kárpitosnál. Mííbűtorok készítését.- át­alakítását. javítását jótállás­sal vállalja: Kürtny mű- asztalos, Ferenc-tér í. Tel.: 331-023. Sodrony ágybetét, össze (Zongora, planlno javítás csukható vaságy Gyermek- hangolás, értékbecslés ol- ágyat. vasbútort, csfíbúforl csón Sasvári zongorakészítő készít. Javítást vállal Pro lm esteméi, Lenin-körút 21. Iiászka VI., Zichy Jenfl-u Tel.: 426-810. negyvenhat. A gyón! evangélikus lelkész! Használt háló, kombinált WvataJ_ l<eres megvételre szekrény, kétszemélyes re- kamié, fotel, szék, lakberen­dezés privátnak olcsón el­adó. Péterffy Sándor-u. 17. Gombos. (esetleg huzamosabb kölcsön használatra) Kapi: Korál- könyvet és Gömbös: Litur­gikus istentiszteleti rend kottáját. Mielőbbi értesítést kér az ár megjelölésével a lelkészi hivatal. HIRDETÉSI DÍJSZABÁS 1 Kétszemélyes rekamiét ^ szé­^ban^készh^^ ^^árpitos,^ Rá-Apróhirdetés szavanként 1 Ft, Klshirdetés mm soronkénl koczi-tér 11. sz. ' 1 Ft. Szöveghirdetcs mm sörönként 2 forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom