Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-05-17 / 20. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET DR. SÓLYOM JENŐ: A „TRANOSCIUS“ ÉS TRANOSCIUS SZOLGÁLATA Ma egy olyan énekeskönyvről emlé­kezünk, amelynek az az egyik sajátos­sága, hogy eltulajdonította szerkesztője nevét. Ez volna a címe: Cithara Sanc­torum (szentek citerája), de így emle­getik: Tranoscius. Találkoztam olyan emberrel, aki alig akarta nekem el­hinni, hogy ez a szó eredetileg személy­név és nem olyasféle énekeskönyveim, mint amilyen a Hozsánna vagy a Can­tate. Tranovsky György latinosított ne­vének és az áitala szerkesztett énekes­könyv népszerű nevének ez az azonos­sága szükségképpen megszabja egy­háztörténelmi emlékezésemet. Nem le­het ugyanis a »Tranoscius«-ról úgy szólni, hogy ne idézzük szerkesztője emlékét, és viszont haszontalanság lenne úgy méltatni Tranovskyt, hogy ne főképpen az énekeskönyvéről be­széljünk. Egymásra utal egy személy és egy könyv, hogy mind a kettő túl­utaljon önmagán — Istenre és a Bib­liára. De Tranovsky énekeskönyve többet i tesz annál, mint hogy csak mutatna | Istenre és igéjére. Maga is tartalmazza Isten igéjét. Amikor pedig ezt jelen­idejű állítmánnyal mondjuk, nemcsak a nyelv fordulatosságával élünk, ha nem azt a történelmi valóságot is ki fejezzük, hogy ez az énekeskőnyv — tartalmával és szándékával — ma ugyanazt a szolgálatot végzi az egyházban, mint végezte megjelenésekor, há­rom évszázaddal ezelőtt. Végzi pedig nem egy teológiai vagy kegyességi felújítás révén, hanem tör ténelmi folytonossággal. Eddigi kiadá sainak a száma megközelíti a másfél­százat. Csak a mi időnkben legalább százezer példánya van használatban. De nem kísérhetem nyomon szolgálatá­nak történetét, hanem ismertetem az egyház életének azt az időszakát; amelyben elkezdte szolgálatát, rámutatok az elkezdett szolgálat je­lentőségére, és megemlékezem arról a papról, aki re a szolgálatra elindította. első kiadása 1636-ban jeleni meg Lő­csén, a XVII. századnak abban az év­tizedében, amely Magyarországon vi szonylag nyugodt volt, de csak a többi évtizedhez és az északnyugati szom­széd országokhoz képest. Korábbra es­nek Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjáratai, későbbre I. Rákóczi György harcai. De a Bethlen Gábor által ki­vívott szerződések nem szüntették meg az egyház szorongatottságát, veszé­ly zletettségét sőt a gyülekezetek rit­kulását sem. A római katolikus restau­ráció, más szóval: a katolikus reakció ebben a közbülső évtizedben is tevé­kenykedik, sőt hatalmaskodik; főhar­cosa, Pázmány Péter érsek ekkor fej­leszti egyetemmé a nagyszombati pap­nevelőt. Ennél persze súlyosabb próbája az egyháznak a katolikus vallásra térő földesurak uraskodása jobbá­gyaik templomain és papjain. A térítgetés eredményeképpen az 1637— 38-as országgyűlésen már a katolikus rendek voltak többségben. Ne feledkez­zünk meg arról az állapotról se, hogy az ország felét az erdélyi fejedelemseg bírta, a magyar királyságot pedig a tö­lök a történelmi terület karajára szorí­totta. . A Cithara megjelenésének idejéről es helyéről tehát megállapíthatjuk ä vi­szonylagos nyugodalmasságot. Hogyne kellene erről beszélnünk, amikor szomszédban még dúlt a harmincéves háború. Mivel pedig Tranovskyról em­lékezünk, ezért csak Csehországot1, Morvaországot és Sziléziát említsük, mint amely területeken a hatalom el­pusztította, vagy legalább is a föld alá kényszeritette az evangéliumi egy­házakat. Tranovskyhoz hasonlóan ez­ren meg ezren menekültek Magyaror­szágra a hitükért üldözöttek. Viszont erre a viszonylagosan bé­kés időszakra nézve is tartsuk eszünk­ben, hogy a katolikus reakció teológiája, ta- nításbeli rendszere és papi szerve­zete jó fegyver volt a Habsburgok és hatalmi társai: az uralkodás té­nyezőinek birtokosai kezében — annak az egyre leplezetlenebb tö­rekvésüknek a céljára, hogy Ma­gyarországot gyarmattá tegyék. Ez a gyarmatosító törekvés és a ró­mai katolikus vallás hatalomvágya úgy összefonódott, hogy ember le­gyen, aki kiismeri magát, melyik használta ki jobban a másikai. Minket csak az érdekel, hogy nemso­kára mind a kettő eltelt bizonyosság­gal a maga végső s a világ végéig tartó győzelméről — Magyarország népe és a reformált gyülekezetek felett. A legelterjedtebb szlovák énekeskönyv Hiányos, sőt megtévesztő lenne em­lékezésünk, ha csak az egyház megpró­báltatása szempontjából beszélnénk a »Tranoscius« elkezdett szolgálatának jelentőségéről. Mégis célszerű tovább is a történelem fényében mutatni rá. A szlovák gyülekezetek történetében az a jelentősége, hogy hozzáfogható szlovák evangélikus énekeskönyv nem jelent meg sem előtte, sem utána. Az 1842-ben megjelent Spevnik abból a célból készült ugyan, hogy kiszo­Istentiszteleti rend május 17-án, vasárnap Badapesttn Deák-tér d. e. 9. (úrv.) Sülé Károly, d. e. ti. Dezséry László, d. u. 6. Zay László. Fa­sor d. e. fél 10. Gyöngyösi Vilmos, d. e. 11. Pásztor Pál, d. u. 6 Gyöngyösi Vilmos. Dó­zsa Gy.-út d. e. fél 10. Pásztor Pál. Ollöi-út d. e. fél 10.. d. e. II. Rákóczi-üt d. e. 10. Szilády Jenő dr.. d. e. háromnegyed 12. Ka­rácsony S.-u. d. e. 10, Óbuda d. e. 9. Me­zősi György, d. c. 10, Mezősi György, d. u. 5 Wlczlán Dezső dr. Bécsikaputér d. e. 9. Gálát György, d. e. II. Sréter Ferenc, d. u. 7 Gálát György. Toroczkó-tér d. e. 8. Sréter Ferenc. XIL, Tarcsay V.-u. d. e. 9. Ruttkay Elemér.'ü. e. 11. Danhauser László, d. u. 7. Ruttkay Elemér. Hűvösvölgy, Lcl- készncvelő Intézet d. e. 10. Zay László. Fótl-üt d. e fél 10. Gádor András, d. e. 11 (úrv.) Rimár Jenő, d. u. 7. Gádor András. Václ-út d. e. 8. Rimár Jenő. d. u. 4. Gádor András. Zugló d. e. II. Benes Mik­lós dr.. d. u. 6, Benes Miklós dr. Gyarmat-u. d e. fél 10. Scholz László. Rákosfalva d. e. fél 12. Scholz László. Thaly K.-u. d. e. 11. Bonnyal Sándor, d. u. 6. Bonnyai Sándor. Kelenföld d. e. 8. Muncz Frigyes, d. e. 11. (úrv.) Muncz Frigyes, d. u. 5. Rezcssy Zol­tán dr. Németvölgyi-út d. e. 9. Rezessy Zol­tán dr. Killső-Kelenföld 12. Rezessy Zoltán dr Kőbánya d. e. fél 10 Koren Emil. d. u. 4. Vető Béla. Simor-u. d. e. negyed 12. Ko­ren Emil. Utász-u. d. e. negyed 12. Vető Béla. Újpest d. e. 10, Blázy Lajos, d. u. fél 7 Blázy Lajos, Dunakeszl-Alag d. e. 9. Vas-u. 2/c. d. e. II. Szimonidesz Lajos. rítsa helyéből, de kudarcot vallottak vele szerkesztői. Az alig valamivel előbb, 1634-ben megjelent szlovák éne­keskönyv pedig azért nem állt útjában nagy jövőjének, mert mindössze 113 éneket foglalt magában. Ezzel szemben a Cithara Sanctorumnak már az első kiadása legalább 402 éneket tartalma­zott, és — tegyük hozzá sietve — hang­jegyes volt! Nyújtott minden szüksége­set: istentiszteleti énekeket az egyházi esztendő szerint csoportosítva és az akkori liturgia igényét teljesen kielé­gítve, általános, otthoni áhítatra is szánt, az egyházról, a főbb hitcikkekről szóló énekeket, valamint esketési és te­metési énekeket. A szlovákság szempontjából abban is mutatkozik a »Tranoscius« jelentősége, hogy a Cantus Catholici-nak, ennek a XVII. századi római katolikus énekes­könyvnek a szlovák változata először csak két évtized múltán, 1655-ben je­lent meg, másodszor a század . végén, 1700-ban, addig pedig az evangélikus énekeskönyv tízszer is megjelent. A magyar gyülekezetek énekesköny­veinek a története szempontjából az a figyelemreméltó, hogy éppen 1635-ben, tehát amikorra Tranovsky megszerkesz­tette és nyomdába adta énekeskönyvét, ugyancsak Lőcsén, sőt ugyanabban a nyomdában jelent meg egy olyan ma­gyar énekeskönyv, amely — érzésem szerint, — az első nagy próbálkozás volt, hogy az addigi, mind az evangéli­kus, mind a református területen, hasz­nálatos énekeskönyveket, a debrecenit, a bártfait összemarkolja, hozzáfűzze a kiadványhoz a Szenei Molnár Albert- féle zsoltárokat is és a debreceni te­metési énekeskönyvet. Vájjon puszta véletlen, hogy ugyanabban az időben, ugyanabban a városban jelenik meg egy magyar és egy szlovák énekes­könyv — azzal a szándékkal, hogy a gyülekezetek énekszükségletét mentői jobban kielégítsék? Alighal De az énekeskönyvek történetéből idekívánkozik még egy adalék. 1636- ban jelent meg Gyulafehérvárt az Öreg Graduálnak nevezetti erdélyi fejedelem- ségi református énekeskönyv. Azért mondják »öreg«-nek. mert nagy be­tűkkel szedték, nagy alakban nyomták. De amúgyis öregnek, elavultnak bizo­nyult. Uj kiadására nem került sor. Miért nem? Azért-e, mert gazdag litur­gikus anyaga nem kellett a magyar re­formátus gyülekezeteknek, vagy mert a puritánus mozgalom kiszorította az életből? Avagy azért-e, mert a feje­delmi patronátus akaratából létező püspöki egyházkormányzathoz készült teológiai igazolásul és liturgiái díszül? Ránk most csak az a tanulság tarto­zik. hogy egy énekeskönyv csak akkor szol­gálja igazán az egyházat, ha dön­tően szabja meg a tartalmát az ősi egyházi szándék: az evangéliumot adni az embereknek A nép lelkipásztora Ezt az egyedül igaz szándékot a Ci­thara Sanctorumba mindenesetre Tra novsky György építette bele Az egyháznak abban a helyzetében egy ember edzett határozottsága, megpróbált szolgálattudata kellett hozzá, hogy ez az énekeskönyv azzá legyen, aminek bizonyult: a szlovák evangélikusságnak immár több mint három évszázadon át használt, kedvelt, becsült, az esendő korszerűségeken felülálló és — ami a legeslegfontosabb — az evangélium prédikálását támogató sőt maga-végző énekeskönyvé. Tranovsky maga is megfogalmazta be- vezetőjében szerkesztői elvét: »Isten igéje és a szentségek tisztasága meg­kívánja, hogy ar egyháznak első gondja legyen az egyházi éneklés fisz tasága.« De a »Tranoscius« használatának az állandósága éppen ellentéte Tranovsky György életsorsa forgandóságának. •Sokszor volt vándorbot a kezében. Szi­léziában, közelebbről Tessenben (Te sínben) született 1592-ben. Lengyel származásúnak mondják, de a cseh nép is, a szolvák nép is magáénak tartja. Több hazai iskola látogatása után már 15 éves korában beiratkozott! a wittenbergi egyetemre. Négy éven át, 1611-ig tanult itt. Aztán Csehor­szágban vándorolt, iskolai tanító volt Prágában, házinevelő Trebonban, rek­tor a morvaországi Holesban Viszony­lag hosszabb időt töltött az ugyancsak morvaországi Meziriciben, előbb mint rektor, majd 1616-tól fogva mint lel­kész. Ugyanitt meg is házasodott. It­teni papsága idején kiadta az Ágostai Hitvallást cseh nyelven, és magyaráza­tot írt a Jelenések Könyvéhez. Az 1620-1 fehérhegyi csata " után szörnyű korszak következett a cseh és morva evangéliumi egyházakra, azon a vidéken is, amelyen Tranovsky műkö­dött. Megkezdődött a római katolikus vallás ráerőltetése a lakosságra. E ne­héz időben Tranovsky több éneket írt vigasztalásul a kereszthordozásról. 1625-ben kénytelen volit onnan család­éval együtt elvándorolni. Visszatért szülőföldjére, Sziléziába, Szunyogh János oltalma alá. Ennek ud­vari papjaként működhetett Bielskoban. Ez időben, 1629-ben jelentek meg latin énekei. Ezek ugyan nem gyülekezeti éneklésre valók, de megalapozta velük későbbi gyűjteményét. A harmincéves háború további fejleményei folytán újra vándorbotot kellett a kezébe ven­nie, mert patrónusának sem volt ma­radása a rekatolizáció újabb rohama miatt Sziléziában. Szunyogh Jánosnak és feleségének, Thurzó Annának, Thurzó György nádor lányának a bir­tokán, Árva várában talált menedéket, bujdosása után nyugalmat, énekszerző és gyűjtő hivatástudata kielégítéséhez jó munkalehetőséget. Innen hívták meg 1631-ben a liptószentmiklósi gyülekezet papjának. Ott aztán befejezhette élete nagy mű­vét: a gyülekezeteknek szánt énekes­könyvet. De hamarabb került ki keze alól egy imádságoskönyv. Ezt elsősor­ban otthoni használatra szánta. Mert éppen nem állott meg a papi szolgálat szükségleteinél, hanem legalább annyi figyelemmel törődött a gyülekezet min­den és mindenféle tagjával. Mintha előre látta volna a temp­lomtól, paptól megfosztott jobbá­gyokat, amint bezárt ajtók mögött, loppal veszik elő rejtegetett imád- ságoskönyvüket és énekeskönyvü­ket, hogy azokból vegyék Istenben való életük eledelét: az evangéliu­mot. £s mintha előre látta volna a családokat, amint délre költözköd­nek annak az ígéretnek a vonzásá-. ban, hogy mint telepeseknek sza­bad lesz gyülekezetben is énckel- niök a híven megőrzött énekes- könyvből. Elkészült a »Tranoscius«, és mintha a könyv címlapjára kerülő név betűi már magukkal is vitték volna szerzője személyét. Tranovsky még a könyv megjelenésének évében ágynak dőlt, és 1637 májusában meghalt. Az 1638-as, a második kiadást sem érte meg. Nem sokkal utóbb a sírja is elenyészett — a liptószentmiklósi templomot is elsodró nagy egyházpusztító viharban. Sírkő- vön nincs a neve. De az ott csak egy ember emlékét tartaná fenn. Viszont a »Tranoscius«-on ott van a neve. És ett az ő Teremtőjére, Megváltójára, Meg- szentelcjére utal. Ott — saját, a Ci­thara bevezetéséből vett kifejezésekkel élve — prédikál a neve: »nekünk ke­resztyéneknek gyakran és szívesen kell énekelnünk! Isten tiszteletére és dicsé­retére«. (Elhangzott a Deák-téri templom­ban május 10-én, a Tranoscius- emlékcsten.) Krúdy Gyula Húsz évvel ezelőtt Budapesten, < Margitszigeten, egy szegényes szoba- ban, amelyben néhány nappal előbb ki­kapcsolták a villanyt, a kifizetetlen számla miatt, meghalt egy magyar író, Krúdy Gyula. Húsz év elég idő ahhoz, hogy irodalmi műveltsége felé körül­ményesebben tájékozódó nemzet is megtudja, kit kell tisztelnie egysége­sen egy jó íróban. Krúdy Gyuláról ma már mindenki, aki magyar könyvet ol­vas, tudja, hogy nagy íróink sorába való. Magyar prózát senki nem írt oly költői kifejező erővel, mint Krúdy Gyula. Regényeiben, száz meg száz el­beszélésében, ezernyi cikkében és apró írásművében nem az esemény a fontos, hanem a leírás, a hangulat. Vannak művel, amelyekben nem ís történik semmi, csak állingál néhány ember az előtérben és beszél. De Krúdy a maga igazságait oly ellenállhatatlan bűbájjal lövell ki sajátos nevű és furcsa sze­repű figuráiból, hogy mindnyájunkat megfog valami varázslat. A szó mági­kus ereje teszi ezt az olvasóval. Krúdy társadalmi igazságokat, az úri osztály bírálatát, s kemény bírálatot ám, száz­ízű szóval mond el. E szavakban meg­elevenedik a régi Magyarország, amelynek különös emléket emelt Krúdy Gyula. Evésről-ivásról, kalandokról és családi összeomlásokról, züllésről és egyszerű emberi órákról beszél az író. Kedvenc tája a Felvidék, ahonnan lu­theránus elődü családja származott, a Nyírség és Budapest. A régi pesti életet senki sem írta meg hangulatosabban, mint Krúdy. Krúdy Gyula egyébként Nyíregyházán született 1878-ban, új­ságíró volt Debrecenben és Budapes­ten. Az Ady-nemzedék nagyjai közé tartozik. Felhívjuk a figyelmet írás­műveire, amelyek most új kiadásban is megjelennek. Lukácsy Dezső téti lelkész: Derű és öröm, széles és tág látókör jelzik mostani keresztyén közösségi életünket s ez hitből van A győr-soproni egyházmegye lelké­szei Győrött tartották május 6-án mun­kaközösségi gyűlésüket. A csaknem teljes létszámban megjelent lelkészek összejövetelén Németh Károly esperes elnökölt s Vélsz Aladár egyházmegyei felügyelővel együtt köszöntötte az ér­tekezleten megjelent dr. Vető Lajos püspököt magas állami kitüntetése és képviselőjelöltsége alkalmával s kö­szöntötte azért a szeretetért, amellyel hordozza egyházunk gondjait. Vető Lajos püspök válaszában arról szólott, hogy az együtt hordozott gond mindig megoldást hoz, majd így foly­tatta: »A békéért küzdünk s ez egyre szélesebben bontakozik ki. A lelkészek világszerte fokozott fe­lelősséget éreznek a béke ügyében. Az érte vívott harcot erkölcsi elkö- telezésnek ismerték fel. A békének én is rendíthetetlen és ma­kacs híve vagyok. Nekem elég volt két háború s a kettő között végigküzdött életem. Nem tudok más lenni, mint békeharcos.« Az értekezleten dr. Vető Lajos püs­pök és Korén Emil budapesti lelkész tartottak nagy figyelemmel kísért elő­adásokat. A hozzászólások során Lu- kácsy Dezső téti lelkész örömének adott kifejezést, hogy az egyház és a magyar nép mai kérdéseiről az erő és élet je­gyében hallott szólni s arról tett bi­zonyságot, hogy a panaszkodó ember szűklátókörű, megnyomorodott ember s minél világosabban nézünk szét a világunkban s tágul a látókörünk, an­nál több okunk van örvendezésre. Ezért nem szabad szűkén csak ma­gunkra nézni, hanem közösségi életet kell élnünk népünkkel. _ »Derű és öröm, széles és tág látó­kör jelzik mostani közösségi éle­tünket, s ez hitből van« — mondotta. Molnár Sándor győri lelkész arról szólott, hogy nem szabad kétlaki életet élnünk. Keresztyén lelkiismeretesség­gel, őszintén el kell mondanunk azt, amit jónak látunk és ismerünk fel. Te­leki Béla balfi lelkész ezt a gondola­tot az igehirdetés és a lelkipásztort be­szélgetés viszonylatában emelte ki. »Úgy kell lelkipásztori beszélgeté­seket folytatnunk — mondotta, — hogy az ott hangoztatott vélemé­nyünkkel szószéken is taníthassuk népünket.« Németh Károly esperes zárószavai­ban rámutatott arra, hogy az az aktuá- lis, ami reális. A valóságot, a jelent kell látni. Az egyház a világban él s Jézus sem azt kérte az Atyától, hogy az övéit vegye ki a világból, sőt arra biztatott, hogy aki eke szarvára veti a kezét, nézzen előre. Az eke szarva a realitás. Ha a valóságban állunk, ak­kor csak előre lehet nézni. Sem utó­piákban, sem víziókban nem élhetünk. Ami a történelemben elmúlt, az elmúlt, még ha sajnálnánk is. Ha az aktuális feladatokban állunk, a magunk helyze­tét helyesen látjuk s egyházunknak' szolgálunk, az egyházban az Ur Jézus­nak, az Ur Jézus által pedig népünk javát szolgáljuk. EYANGELIKUS ELET A magyarországi evangélikus egyete­mes egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII!., Puskin-u. 12. Telefon: 142-074. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László "szerkesztő. Budapest, III., Dévai Biró Mátyás-tér 1. Előfizetési árak: Ft Ft Egy hóra 5.— Félévre 30.— Negyedévre 15.— Egész évre 60. Engedélyezési és terjesztési szám: M. E. III. B. 70.336/1948. 10 000 példányban nyomatott.­2-532625. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) Somo mmmmmm m GO 1^1 _ Bandák átszabása. IO Bélések, használt IU bandák, Irhák vétele 9 ** V., Kossuth Lajos-utca 5. Zongora, pianino Javítás hangolás, értékbecslés ol­csón Sasvári zongorakészltő mesternél. Lenln-körút 21. Tel.: 425-819 Használt háló, kombinált szekrény, kétszemélyes re- kamié, fotel, szék, lakberen­dezés privátnak olcsón el­adó. Péterfíy Sándor-u. 17. Gombos. Express kötőkészülék. Deb­receni, XIII-, Szt. László-u. 63, vagy XI., Kosztolányl- tér 12. fsz. 1. Demeter, Rapid Javítás. Kézikötőkészüléket készítek. XV., RákospaJota. Bethlen Gábor-u. 77. Borbély. Kvarclámpa Javítás: Zsellér, VIII.. Szigcny-u. 19. Kőművesmester templom- avításokat, kőművesmunká­kat vállal. Török Sándor, Debrecen, Toldl-utca 11, Kétszemélyes rekamíét szé­kekkel. fotelekkel olcsó ár­ban készít: Kárpitos, Rá­kóczi-tér 11. sz. Új orgonák lavl,isäl Rieger Ottó orgonagyár Budapest, XIV., Ftiredl-utca 41. Telefon : 297-023 Fotelokat székeket. legújabb rendszerű rekamlékat készí­tek: Kárpitos. Horváth Ml- hály-tér (volt Mária Terézia) tizennégy. — Templomnál. Vállalati Jogügyi osztály­hoz Budapestre elmen, nek. Baditz, Miskolc. Fö- posta. Postán marad. Paplanok átdolgozását vállalom: — Bányai paplankészítő, Aggteleki- u. 5. Zongorajavltás, hangoláa Jótállással Szakszerű becs­les. Szávlts mester. Ba- ross-tér egy. T: 330-476. ZongorakéGzItőmesternél zongora, pianínó jutányos árban. Harmonium 4V* ok- távos 3 reg. 2200 Ft, 5 ok- távos 6. reg. 3200 Ft eladó. Daróczy mester, 342-662. Aggtelékl-u. 5. Bundák alakítását, la vitá­sát, tisztítását, valamint irhabundák átalakítását ju­tányosán vállalja: i.ó'ant szűcs. November 7-ié* (Ok­togon) 3. 1. cm. Speciális müstoppolö, mtttömő Többszörösen kitüntetve férfi, női Ma Ran Uanos szabómester, THÖKÖLV-ÚT 59/A. Legtökéletesebb mütömés kiégett, molyragott szöveten és ruhákon. Vidékre postán utánvét. Szemüveg Lipl Józseftől (Knapecz utódától) IX.V ütlöi-út 79. öröklmádá9 templom mellett. Sezlont, matracot, ven­dégágyat készít: Kárpi­tos, Lenln-körút 55. Hálószoba és kombinált szekrény, príma minőségű eladó készítőnél. XV., Rá­kospalota, Felszabadulás- útja 41, 25-ös autóbusz, vagy 55-ös villamos. Órajavítást, óraűveg behe­lyezést gyorsan és pontosan végez Belházy órásmester Szabadsajtó-út 6. (Erzsébet hídfőnél) Sodrony ágybetét, össze­csukható vaságy. Gyermek­ágyat, vasbútort, csőbútort Készít. Javítást vállal. Pro- hászka, VI., Zichy Jenö-u. negyvenhat. Kárpitosbútor beszerzésével forduljon bizalommal Oláh kárpitoshoz. Javítást válla­lok. Készáruk raktáron. Jó- zsef-kőrút 66. T.: 138-102. SZLEZÁK RAFAEL harangöntő álla­mosított vállal at Rákospalota, (Bpest, XV,,) Zrlnyi-41 28. Tel. 292-128 Pároságyat, szekrényt, író­asztalt veszek. Nagyfuvaros- u. 5. I. 7. Harmónlum jókarban eladó. Gálosfalvi, Lenin-kőrút 21. I. em. Il/a. Műbútorok készítését, alakí­tást, javítást vállal klsiprai minőségben: Hosszú István aranykoszorús műasztalos. Práter-u. 50. 331—756. Kezdőket három hónap alatt megtanítok magyarnótát zon­gorázni. Paulay Ede-u. 56. fsz. '4. Hamiónium kapható. Szüle János, Cegléd. XI. kér. 44. HIRDETÉSI DÍJSZABÁS Apróhirdetés szavanként 1 Ft Kishirdetés mm soron­ként 1 Ft Szöveghlrdetés mm soronként 2 forint A Cithara Sanctorum

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom