Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-04-26 / 17. szám
XVIIL ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Ö It S 2J G 0 S EVfl N G É L I K U S HÉTI L fl Egyes szám ára: I forint 40 fillér 1953. Április 26. }• 1 A dolgozó emberek hazafias összefogásától várjuk hazánk további felvirágzását „Mindig a tiszta igét hirdetted közöttünk" — mondotta Muraközi Gyula U. Bereczky Albert püspök Kálvin-téri lelki pásztori beiktatásán Az egész magyar protestantizmus szerctetével, tiszteletével és imádságaival körülvéve vezették be Kálvin-téri lelkipásztori tisztébe D. Bercczky Albert református püspököt, aki eddig a pozsonyiúti gyülekezet lelkipásztora volt. A templomot zsúfolásig megtöltötte a Ili vök serege. A templom körül legalább félezer ember pado-kon és állva hallgatja a tnegafonból zengő templomi szertartást. A hívek seregében a magyar protestantizmus legjelentősebb képviselői jelenlétükkel tisztelték meg az egész magyar protestantizmus tanítóját és lelkipásztorát: Bereczky Albertet. Jelen volt a református egyház egész vezetősége s valarnennnyi esperese. Az Állami Egyházügyi Hivatalt .Nagy László osztályvezető és Veres Pál alosztályvezető, a Városi Tanácsot Szerényt Sándor egyházügyi főelőadó, a IX kerületi Tanácsot Tóth Endre elnökhelyettes képviselték.. Az evangélikus egyház részéről Dr. Vető Lajos és Dezsértj László püspökök, az unitárius egyház részéről Csiky Gábor püspöki he'.ynök, a baptista egyház képviseletében Szabó László elnök, a methodista egyház képviseletében, Szécsey János szuperintendens voltak’jelen s jelen volt Szimonidesz Lajos tábori püspök is., A Magyar Függetlenségi Népfront képviselőjelöltjei országszerte népgyü- léseket tartanak és ismertetik a Népfront beszámolóját, programmját és választási felhívását. Ez a választási felhívás ismét olyan, amely bizonyítja, hogy a Magyar Dolgozók Pártja és a •Magyar Függetlenségi Népfrontba tömörült pártok és pártonkiviilick valóban az egész ország számára adnak programmot, támaszkodva arra az óriási lendületű munkára, amit a Népfront az elmúlt esztendőkben gazdag eredménnyel végzett el hazánkban. A számok, az adalok, a tények világában gondolkoztatja el a Népfront választási felhívása az ország egész lakosságát. Fejlődő, gazdagodó ország népe vagyunk, nép. amelyet öntudatosan vezetnek és nép, amely öntudatosan vállalkozik úiabb feladatok elvégzésére. A magyar munkásosztály történelmi feladataihoz hűségben vezette népünket az elmúlt esztendőkben. A magyar munkásosztály volt az. amely nem riadt vissza az új országépítés nehézségeitől s naponta bizonyította áldozatos munkával azt, hogy az ötéves terv végrehajtásával s a munkásosztály érdekeinyugdíjintézeti ügyvivő-lelkész Rákosligeten prédikált ezen a vasárnapon és a többi között a következőket mondta: »Egyházi sajtónk az Istennek a Jézus Krisztusban teljességre jutott irgalmasságáról való bizonyságtevés szolgálatát végzi a gyülekezetek [elé. Bizonyságtevése kettős irányú: Egyfelől megszólaltatása, életszerü tolmácsolása a Bibliában foglalt, az Ur irgalmasságáról szóló kijelentésnek. Miközben tehát engedelmesen, hűségesen figyel az Igére, annak mondanivalójára, nem téveszti szem elől azt a mai gyülekezetét, a mai embert sem, aki felé az Ige üzenetét tolmácsolnia kell. A mai gyülekezetei, a rnal embert: a maga kérdéseivel, átalakulóban levő életformájával, történeti valóságával. Az egyházi sajtó bizonyságtétele másfelől önvizsgálat. A történeti egyháznak, az egyház életének vizsgálata. Annak vizsgálata, hogy az Istennek igéje, mint Isten irgalmasságának az eszköze, hatékonnyá vált-e, válik-e az egyház, a gyülekezetek eleiében. Annak vizsgálata, hogy az egyház meg- elégegedett-e és megelégszik-e egyedül az Isten kegyelmével? Anniik vizsgálata, hogy az egyház uralkodni ki- ván-e, vagy pedig, aláz9**snn cs hűségesen Jézus nyomdokán járva, szolgálni akar-e a világban.« I NANDRÁSSY ELEK kispesti lelkész a simorutcai templomban prédikált s egyházi sajtónk szolgálatát méltatva a következőket mondotta: »Egyházi sajtónk áldott szolgálatot végez, amikor tájékoztat és tudósít arról, ami evangélikus egyházunkkal és egyházunkban történik, itt és most, és tájékoztat az egész világ keresztyénségcről. Évek során állandóan munkálja az egyház megújítását. Abból a felismerésből, hogy az Egyháznak Egyháznak kell maradnia korfordulók, történelmi változások, új helyzetek, politikai, társadalmi és gazdasági átalakulások Idejében is és soha nem lehet más feladata és ma sincs, mint az élő Jézus tanításit, üdvözítő munkáját hirdetni, tőnek képviseletével méltóvá lett arra, hogy egész népünk kövesse forradalmi harcában. A parasztság az ipari munkássággal együtt aszályos év súlyos nehézségei közepette is biztosítani tudta az ország kenyerét s az elmúlt esztendőben a szövetkezeti mozgalom széles kiterjedésével igazolfa a munkásság és parasztság összefogására támaszkodó országépítés széles tömegerejét. Népünk elhatározta magát arra, hogy a szocializmust felépíti hazánkban. A szocializmus építésének éppen a magyar munkásság és magyar parasztság összefogása a biztosítéka. A magyar értelmiség, a régi es új értelmiség egyaránt tudását és hazafi ságit áldozta a magyar nép jövőjének oltárán s ugyancsak döntő hajtóereje volt nemzeti felemelkedésünknek. A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása újabb megerősítése népünknek abban a meggyőződésében, hogy a dolgozó emberek hazáját építjük s dolgozó emberek hazafias összefogásától várjuk hazánk felvirágoztatását. A haza felvirágoztatásán pedig mindannyiunknak lelkesen kell dolgoznunk. vábbmondani a hit által megújult Egyház hivő népének, bátor kezdeményezéssel fogott hozzá az Egyház külső és belső megújításához. Nyíltan felvetette és ma is felveti a 6oron következő problémákat, a szükséges megoldásokra kutatja és formálja az egyházi közvéleményt és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Zsinatunk olyan egyházi törvényeket alkot, amelyek igeszeríiek, korszerűek, életteljesek és amelyek hitünk szerint alkalmasak arra, hogy a most élő hivő evangélikus ember számára szolgáljon Isten igéjével. Evangélikus sajtónk az Ige iegyveré- vel harcol Krisztus egyházáért, amelyet a Szentlélek hívót! életre és amelyet ma is fenntart 'és amelyben ma Is él és munkálkodik Isten dicsőségére, a hívek békességére és üdvösségére.« SOKORAY KAROLY pestszentlőrinci lelkész Rákospalota« prédikált: »Ha azt akarjuk, hogy evangélikus egyházunk is megjelelő tényező legyen az ország építésében, nemzetünk új életének formálásában, nem nélkülözhetjük azt az egyházi sajtót, melynek szellemi irányítására rábízhatják magukat egyházunk tagjai. Szeresd, becsüld egyházad sajiójái! Hozd meg érié szívesen az áldozatot is! Tanulj általa eggyé lenni egyházunk bizonyságot levő, a lelkek és a népek békéjét jelelősséggel munkáló szolgálatúivalU KÖKÉNY ELEK rákospalotai lelkész Pestszentlorincen tartott igehirdetésében a következőket mondta: »Az ige mindig korszerű, tehát igaz üzenetének megszólaltatását az Ür az egyházra bízta. Az egyház pedig ezt a hivatását sajtója útján is végzi. Az egyház sajtójának a feladata, hogy megszólaltassa és világosan hirdesse Istennek ezt a nekünk ma szóló üzenetét és segítsen bennünket ebben a világban való kötelességteljesítcsiink- ben. Mivel enélkül az eligazítás nélkül mi nem élhetünk, mert egészen biztosan eltévedünk, ez azt jelenti, hogy ml az egyház sajtója nélkül nem élhetünk.« Az ünnepi istóerítiszteletet Győry Elemér református püspök beiktató beszéde nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy Bereczky Albert püspököt nem kell bemutatni a Kálvin-téri gyülekezetnek és a magyar protestantizmusnak, mert szolgálata mindannyiunk éleiére hatással budahegyvidéki lelkész Zuglóban prédikált s egyházunk népét az egyházi sajtó iránti felelősségre buzdította. ..... »Egyházi sajtónk áz tigyháe tagjainak közös kincse. Ez a kincs Istentől való és arra. szolgál, hogy sáfárkodjunk vele. Érte Isién felé tartozunk f elelősséggel. Isten azért bízta ránk, hogy áldássá legyük egyházunk népének éleiében. Isten az egész egyháza! hívja a sajtószolgálatra.. Közös szolgálatra, közös odaadásra és közös imádságra, hogy valamennyien hű bt- zonyságtevövé váljunk a jézus Krisztusról.« RÍ MAR JENŐ angyalföldi másodlé.fcész Angyalföldön prédikált és a következőket mondta: »Istennek hála, van evangélikus sajtó, mely hétről hétre megtéríti lelkünk számára azt az asztalt, ahol Isten igéjének kenyerét vesszük a mai életben való járáshoz, azon a helyes úton, amelyet egyházunk jár. Ez a sajtó vezet mindannyi unkát arra az alkotó aktív munkára, amelyben a magyar nép él, amikor szebbé, boldogabbá és igazságosabbá akarjuk tenni az delet.« KÜRTÖSI KALMAN pestújhelyi lelkész Újpesten prédikálva ezt mondta: »Egyházunk sajtójának ügye a mi ügyünk és Isten ügye. Isten segít minket. Sok vihart látott egyházunk békés életének és népszolgálatánuk tükre egyházi sajtónk.« BENCZE IMRE pesterzsébeti lelkész Ferencvárosban prédikált s egyházi sajtónk szolgálatáról így tett bizonyságot: »Mai sajtónk éppen azt a legizgalmasabb kérdést említi fel újra meg újra, hogy miként lehet a mai átalakuló világrendben, a szocializmusnak az új útján keresztyénül megállni, állástfog- iaíni és munkálkodni. A kik újságainkban, cikkek hasábjain megszólalnak, arról tesznek bizonyságot, hogy miként ismerték meg azt a Jézust, aki nékik új utat mutatott egy alakuló, új világban. Testvér! Légy hálás, hogy az evangélium Urát ma is megismerheted e világban megtartó és megőrző hatalmával.« Adja Isten, hogy ezek az igehirdetések előre lendítsék egyházunk életét s mint minden igehirdetés, ezek is gazdag gyümölcsöket teremjenek a magyar evangélikus, egyházban. van. Igehirdetésében Győry püspök a gyülekezet elé tartotta az ige tükrét, íiogy lássa belőle a maga feladatait s lássa iiieg a Kálvin-téri református gyülekezet életében és szolgálatában az egész magyar protestantizmus a maga föladatát. A beiktató szertartás után a budapesti református egyházközségek lelkipásztorai vonultak fel sorban és áldást mondtak püspökükre, az új Kálvin-téri le.’.tészre. A budapesti református lelkipásztorokat -gyülekezeteik presbitériumának küldöttségei kísérték s rajtuk kc- „ resztül benyomást keltőén fejeződött ki a budapesti reformátusság nagy szeretete püspöke és lelki- pásztora, Bereczky Albert iráni. Bereczky Albert igehirdetésében az apostoli üdvözlet igéi alapján szólt gyülekezetéhez: »Kegyelem néletek és békesség!« Hangsúlyozta, hogy ezt az igét: »könyv nélkül Tudja, minden református ember«, de sokszor .'nein veszi észre, milyen Csoda történik vele, amikor ezt az igéi újra és újra hallja. »Nem az igéről kell lefújni a port, hanem a szivünkről«, mondta a püspök. Pál apostol jól tudta,, miért írja minden levelében minden levéllel, lelkere- resett gyülekezetének éppen ezt az idézetet. »Felejthetetlenné akarta tenni a gyülekezetek lelkében éppen ezt! Volt ő olyan emberismerő, hogy tudta, milyen jelentősége van e tömör mondat szinte konok ismétlésének. Ne tudjanak szabadulni tőle! Ha álmukban felriasztják, akkor is eszükbe jusson! Életük minden változásában sarkcsillag legyén! »Kegyelem nektek és békesség«. A továbbiakban a püspök la kegyelem és a békesség: evangéliumul fejtegette. A békességről szólván, feltette a kérdést »Fő lehajtva kérdezzük meg magunktól: uralkodik bennünk csakugyan ez a békesség? Elhangzott, ki tudja hány ezerszer ebben a templomban is az apostoli köszöntés és ha a kövek beszélni tudnának, itt minden kő ezt visszhangozná. Vajjoo-cz »élő kövek« bol- . dog hálával visszhangozzák-e? A feleletet az életünk, a gyülekezet és az egész egyház tagjainak mindennapi élete adja meg. »Gyümö1- cselkről ismeritek meg őket.« A békesség gyümölcse éppen az, hogy minden, amink vau, minden amik vagyunk, ami velünk történik, kegyelemből van és kegyelemből történik.« Dr. Bereczky Albert püspököt elsőnek Kiss Roland, a Református Egyetemes Konvent és a református zsinat világi elnöke üdvözölte. Utána Péter János püspök a református egyház üdvözletét adta át. »Mint az ország első lelkipásztorát, mint mindannyiunk lelki- pásztorát köszöntelek szeretettel és hálaadással.« »Életedet adod a gyülekezetért, értünk, ■ népünkért. Mert szereted. Szereted azt a jót, ami igazán 'gébői, a gyülekezetben történik. És szereted azt a jót, ami ezzel a néppel történik. Szereted a gyermekeket, azoknak jövőjét; a családokat, az otthonokat, a napról napra bo'dogabbról-boldogabb ' életre érkező népnek az életét. Ma sókan emlékeznek arra, hogy életük milyen szorosan össze van kötve igehirdetéseddel.« Végezetül Péter János püspök , Hromadka világhírű cseh teológiai tanár szavait idézte, aki Bereczky Albertról Prágában azt mondta, hogy ő »elvitathataílanul beleszól a világprotestantizmus életébe«. Elvitatiiatatlanul beleszól cs ez jó a világprolestantiz- musnak,« — fejezte be beszédét Péter János püspök. Az evangélikus egyház üdvözletét Dr. Vető Lajos püspök mondotta el. »Főtiszteletűségedet úgy ismeri az egész magyar protestantizmus, , mint elsősorban lelkipásztort. Mint lelkipásztort, aki gondolkodásban, ténykedésében, egész életében Isten igéjének engedelmeskedve szolgál s így végzi az egész magyar protestantizmusra oly nagy értékű, . iránymutató és példamutató szolgálatát. Ha jellemeznem kellene Bereczky Alber.el olyanok előtt, akik us,n ismernék, sok mindent elmondhatnék róla személyes ismeretségünk, előadásai, könyvei alapját!,, elmondhatnám* bogy milyen kiváló teológus, milyen értékes szolgálatot tud végezni . külföldön,,-milyen teljes odaadással szolgaija .mai gyár népünket és a béke. ügyét, .de éii elsősorban mégis azt emelném ki, amit róla, mint • lelkipásztorról, tudok,« A Kálvin-téri református gyülekezet üdvözletét Muraközi Gyula lelkész adta át. »A lelki család lelki- pásztorának, a családfőnek« küldte benne a Kálvin-téri gyüleket a maga áldáskívánását. »Mindig a tiszta igét hirdetted közöttünk és mindig ez volt a ki nem mondott, a bibliai válasz a lelkekben: »Te már az Isten áldott embere vagy.« »Mi a legtöbbet kértük tőled, amit csak adhatsz, a legszebbet, a legjobbat, a legértékesebbet, azt,1 amit a család kér a családfőtől, azt amit (a' biblia a legszebb névvel, kenyérnek nevez; mi a lelki kenyeret, az igét kékjük. Add nekünk ezt a kenyeret.« ...»add nekünk tovább, amit sokszor adtál ebben a templomban. Jól tudod, hogy mielőtt ide beleptél volna, énnek a gyülekezetnek imádkozó népe elédbe ment a csendes könyörgések útján Te akármelyik református templomba lépsz, mindenütt otthon vagy, de ha ebbe a templomba lépsz, mindig itthon vagy és hadd mondja ez a gyülekezet Neked most es nagyon sokszor ezután: Isten hozott haza, pihenj meg úgy közöttünk, hogy a legáldotcabb szolgálatot végezd itt. így legyen áldott a Te bejöveteled.« . A református gyülekezetek nevében Fekete Sándor belső budapesti református esperes üdvözölte a püspököt. ’ A Kálvin-téri gyülekezet a beiktató istentisztelet után szeretetvendégsógen fogadta az istentisztelet vendégeit és a bu-dapesii református gyülekezeti küldöttségeket. A magyar protestantizmus forró, emlékezetes napja marad ez a nap. A sajtóvasárnapi vendég-igehirdetések hatalmasan bizonyították egyházunk hitben való egységét Április 19-én egyházunk sajtóvasárnapján sok helyen szószékcserék útján szolgáltak lelkészeink a gyülekezetekben. Mindenütt az egyházi sajtó állt az igehirdetés középpontjában. Hálaadással mondhatjuk, hogy ez a sajtóvasárnap minden eddiginél hatalmasabban bizonyította egyházunk hitben és magatartásban való egységét. Nagyjelentőségű, és Isién iránti hálaadásra indít bennünket az a tény, hogy éppen az egyházi sajtó országos szószéki megvitatása hozta elő az egyház hitben és magatartásban való egységének gazdag bizonyságtételét. Azt mutatja e?-, hogy egyházi sajtónk hűségesen tükrözi megújuló egyházunk belső irányzatát, programmját, hitben, történj, állásfoglalását és magatartását a mában. DR. LEHEL LÁSZLÓ DANHAUSER LÁSZLÓ „Ő SZERETTE ÖVÉIT E VILÁGON, MINDVÉGIG SZERETTE ŐKET“ jm«« V .
