Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-04-19 / 16. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET Szabó Pál hatvanéves 1931-ben, a Nyugat c. folyóirat­ban, Móricz Zsigmond új írót inu- • latoit be a magyar olvasóknak. Azt írta róla, hogy Ady versei óta nem érzett olyan örömöt és meghatottsá­got irodalmi jelenség láttán, mint ezen az új íróén. S hogy bizonyítsa. is,__ idéz belőle, mondatokat idéz- Például: »A legelőn hosszú pillákkal bámult a teli hold.« Vagy egy mási­kat: »Most kél a nap és millió ka­láris csillog a gyeptengerre vont pókhálókon. Ráfagytak a legelőre a nyári szivárványok s ilyenkor, ha kél a nap, megpróbálja mindénik még egyszer kibontani a színét.« Ez az író Szabó Pál volt s Móricz Zsigmond, — a mester, — az új, is­meretlen tehetséget üdvözölte benne, akit a magyar falu küldött, aki csak hat elemit végzett s kisgazda vala­hol Biharban. »Van neki egy holdja! — írja Móricz — van neki egy tal­palatnyi földje. És azon a földön úgy meg tudja vetni a lábát, hogy övé az egész falu...« Miért jött ez az író: »Azért, hogy kimondja, amit m.ás ki nem- mondhat. Hogy hozzon valamit az élő igazságból, amely ott szunnyad a nép lelkében és éle­tében. Hivatása van: a magyar rö­gök nyelvének kell lennie« — írta még tovább a nagy tanítómester az ifjúról. Holott Szabó Pál rég nem­volt akkor ifjú. -Negyvenéves volt, amikor ez az első regénye, az »Em­berek«. Budapesten megjeleni s ami­kor Móricz Zsigmond íüzetszríó mon­datai felfedezték. De Balzac irta egyszer, hogy senki sem írhat jó re­gényt negyvenedik éve előtt, mert annyi tapasztalat kell éppen hozzá. Szabó Pál azóta beváltotta azt, amit nevéhez Móricz Zsigmond fűzött ígé­retként s be azt is, amit negyven­éves kezdéséhez a francia regényíró mondása tett. Ma Szabó Pál hatvan esztendős s Magyarországon, de Kö- zép-Európában is mindenki tudja, hogy a magyar parasztság kérdéseinek, mai életének ö az irodalmi kifeje­zője. A »Talpalatnyi föld« című re­gényét, vagy az abból készített fil­met millió ember látta. Senki oly hiteles őszinteséggel s érdekfeszítő erővel nem mondta el a magyar pa­rasztság életét a félmultban. mint Szabó Pál »Lakodalom—Keresztelő— Bölcső« című hárm-a-s regényében. S a parasztság ocsúdásá-t a történelmi változás kohójában következő regé­nye fejezte lei, az »Isten malmai« című. Aztán jött a »Tavaszi szél«, a régi és az új kisparaszit életéről, ami­kor megtorpan a földosztás után a szegény paraszt s vissz-a akar térni a régi életformához, de egyszerre csak figyelmét leköti a kolletkív gaz­dálkodás 6zé'nyíló kapuja. Legújabb- műve, az »üj föld« már erről a szocialista paraszti gazdálkodásról szól. Szabó Pár tehát a m-aii kérdé- sek és a m-ai helyzet írója. Mondani­valójával együtt fejlődött a stílusa is. egyre egyszerűbb, egyre világo­sabb Icitt, egyúttal hatásosabb is. Méltóan ahhoz, amit elmond és kép­visel. Hatvan,adik éve alkalmából nemcsak kitüntetést kapott Szabó Pál. hanem oivan olvasótábort, ami­lyen pa-ra-sztirónak eddig nem volt. A parasztok írója egy nemzet írója lett. S ebben több van egy író si­kerénél. A magyar nép gyözejme ez. (Sz.) Egyházunk hűséget vár tőled! Bpest 10,— Ft, Bokor Gy. Nyíregy­háza 20,— Ft, Bun-csák G. Kéthely 20,— Ft. Juhász J. Orosháza 2,— Ft, Orbán Julianna 20,— Ft, Hajdú Gy. Szarvas 20,— Ft, Gyurján J. Oros 10,50 Ft, Töreki K. A'-sódabas 10.— Ft, Parádi J. 5,— Ft, N. N: 30,— Ft, Kaposvári Gyülekezet 100,— Ft. N. N. 5,— Ft. Vasasi templomra: Orbán Julianna 20.— Ft, iíj. Varga Gy. Kuntelep 20,— Ft. KÜLFÖLDI HÍREK NÉMETORSZÁG Március 13-én Mainzban keresz­tyén nőnapot tartottak. Ebből az al­kalomból felszólalt , D. Niemöller Márton egyházi elnök is és határozot­tan állást foglalt a háborús külön- szerződések ratifikálása elleti. :>A béke ügye nálunk életkérdés és népünknek nincs szüksége különszerződésekre«. — mondotta. Felszólította a* keresz­tyéneket, hogy minden erejüket ves­sék latba a szerződések ratifikálásá­nak megakadályozására. Beszédének végén a következőkét mondotta: »Nem felejtettük még el. hogy mennyit kel­lett szenvednünk és azt sem, hogy nincs a világon még egy nép, amely­nek annyit keltett szenvednie miat­tunk, mint az orosznak. Az orosz néppel szemben kell a német népnek a legtöbb megbánást tanúsítania, üj útra kell térnünk.« OLASZORSZÁG Az olasz methodista zsinat február 14—19-e között La Speziában gyűlt össze. Február 15-én ünnepélyes istentiszteletet tartottak abban a templomban, amely a második világ­háború alatt súlyosan megrongáló­dott és azóta újjáépült. A zsinat két fontos határozatot hozott: felveszik a kapcsolatot a waldens egyházzal és »nyugodtan, de igen határozottan til­takoznak« az alkotmányban biztosított vallásszabadság egyre gyakoribb megsértése ellen. RÖVID HÍREK A The Protestant című kanadai egy­házi lapból vettük a következő rövid híreket: A nyugatnémet közvéleménynek a következő körkérdést adták fel: »He­lyesnek tartaná-e, ha újra katonai szol­gálatba kellene állnia, vagy férjének vagy fiának kellene ilyen szolgálatot teljesítenie?« A kérdésre hetvenkét százalék nem, tizeiiöt százalék igen érkezett be és tizenhárom százalék tartózkodott a véleménynyilvánítástól. Segura spanyol katolikus kardinális »a gondolkozás!, tanulási és sajtósza­badságot« »pusztulásra vezető szabad­ságnak« nevezte. ARCOK A BIBLIÁBAN BÁRUCH A z o névét kevesen ismerik, mert ha hirtelen megkérdeznénk va­lakit, hogy ki volt, azt sem tud-riá az illető, hogy kire gondoljon. Jere­miás íródeákja volt. De ezzel még szinte 6ömimit vagy legalább is na­gyon keveset mondunk. Ott született, ahol a próféta, talán ő volt az első, aki tanítványa lett. Volt másnak is ebben az időben ta­nítványa, hiszen nem Jeremiás volt az egyetlen, aki magáit prófétának mondotta. Ezek a tanítványok azon­ban arról voltak híresek, — akár a gazdák —, hogy a könnyű gond- nélküli életet keresték. Nem válo­gattak abban, hogy mit mondanak, csak egy» volt a fontos, hogy a gyü­lekezet álkegyességét, hiúságát kiszol­gálják. Ilyen »tanítványnak« lenni hasznos volt,, mert a hiszékeny em­berek nagyrabecsülése mellett min­dig kijutott a mindennapi zsíros fa­lat is. Jeremiás tanítványának, íródeák­jának azonban nemi volt ilyen gond­talan élete. Mesterét üldözték és így őt sem fogadták kitörő örömmel, ha valahol megjelent. Fizetsége sem volt más, mint annak, akinek szol­gálatába szegődött. Báruch pedig vállalta ezt a szépnek nem mond­ható életet. Együtt élt, szenvedett mesterével, csöndesen hallgatva an­nak szavát. üz azonban nem minden, amit el­•*-J mondhatunk róla, hiszen ez a néhány mondat Jeremvás bármelyik tanítványára ráillik. Az egyszerű hallgatásnál többet tett. Röviden: neki köszönhetjük azt, hogy ma Je­remiás könyvét olvashatjuk. Figyelmesen hallgatta azt, amit a próféta mond, igyekezett egy sza­vát sem elfelejteni, mert tudfa, hogy az az Istennek üzenete. De az a Tudat is élt .benne, hogy amit Mes­tere mond, nemcsak az akkor élők számára ionos és nemcsak azoknak szól, akik abban az időben éltek Jeruzsálemben, hanem azoknak >s, akiket. ő nem ismer és akik csak év­századok, évezredek múltán fognak élni ezen a földön. Ezzel a tudattal ült le, hogy a maga szögletes, nehézkes betűivel leírja azokat a mondatokat, amelye­ket hallott és amelyeket sem neki, sem azoknák nem szabad elfelejteni, akik majd utána következnek. rP orient egyszer, hogy Jeremiás á ■ nagy gonddal készített gyűjte­ményt bemutatta a királynak. Az pe­dig nem mondott semmi hizelgőt sem a. királynak, sem pedig a kör­nyezetének. Mi sem természetesebb, hogy senkinek sem tetszett amit hal­lott. A király mérges lett és a leg­egyszerűbb megoldáshoz folyamo­dott: tűzbe dobta a kéziratot, azt gondolva, hogy ezzel el is van in­tézve minden. Báruch erre újból leült. Csodála­tos emlékezőtehetségének mélyéről előhívta Jeremiás szavait és alázat­tal újból róni kezdte a sorokat. Egy mondatnak, egy szónak sem szabad elveszni még akkor sem, ha az nem tetszik- És .ezeket a sorokat ma min­denki olvashatja, ha kezébe veszi a. szent-könyvet. Baruch az alázatos hivő ember tí­pusa, akinek nem az a fontos, hogy a saját neve megmaradjon, hogy még később is sokan emlegessék, ha­nem, hogy az' ügy, amit képvisel, a hit amit a magáénak vall, érvénye­süljön. Nem beszél nagy hangon, nem emlegeti minduntalan a maga nagy érdemeit, hanem csak szolgál. "P áruch pedig nem volt egyedül. L* Sokan voltak előtte és még töb­ben utána, akik ezt a csöndes szol­gálatot vállalták. Ott vannak pél­dául azok, akik a Biblia többi köny­vét írásba foglalták. Vagy azokról sem szabad elfelejtkeznünk, akik csuoán másolták a kéziratokat. Báruch és a többiek élete, példája, int is bennünket. Éljünk mi is úgy, ahogy ők. Nem a magunk dicsőségét keresve, hanem mindig másokért. Ha pedig olvasod a Szentírást, gondolj reá is, az alázatos, csöndes Báruchra és a többiekre, akiknek kö­szönhetjük azt, hogy Isten sok év múltán is szól hozzánk. VÁJJ OS JÓZSEF Az Evangélikus Elet szerkesztősé­gébe az alábbi ádományok érkeztek: Szeretetintézmények: Reményi L. Győr 5,— Ft, Orbán Julianna Bpest 20— Ft, Rehák K. Sárszentmiklós 100,— Ft, ifj. Varga Gy. Kúntelep 10, —Ft, Orbán Ju­lianna Tótkomlós 5,— Ft, Sinkovios J. Bpest 70,— Ft, P. Erzsébet Solt- vadkert 30,— Ft Kálmán M. Nyíregy­háza 10,— Ft. Jesztrebérryi K. Mád 10, — Ft, Szarka D. Kisbér 40,— Ft, Kaposi Sarolta Bpest 5,— Ft, Gur- csán Mihályné Kondoros 5,— Ft, Skuczy I- Galgaguta 20,— Ft. Micsi- nay L. Aszód 50,— Ft, Szentiványi Sándorné Gyékényes 10,— Ft, Laki Pál Sárszentiőrinc 10,— Ft, Dr. Ger­gely Kálmánná Tyúkod 60,— Ft. .Marschalkó J. Szarvas 10,— Ft, Gyermekbibliakör Fanesal 60, —Ft, ö. Moinár Lajosné Körmend 25.— FI, Imre Ferencné 10,— Ft. Bokor J. Sar- szentmik'ós 40,— Ft, Takács F. Pari 100,— Ft, Hajnal Károly Verseg 10.— Ft, Farkas Károly Budaörs 5,— Ft, Szabadosáé P. Margit Tótkomlós 20,—- Ft, Gyermekbibliakör Oroszlány 30.— Ft, Kálmán M. Nyíregyháza 20,— Ft, Holier Istvánná Szák 5,— Ft, Majoros Zs. Bpest 10,— Ft, Asboth L. Sopron 15,— Ft, Fórró J. Pécsvárad 5,— Ft, Marké Emma 13,— Ft, Hajas I. Bpest 5,— Ft, Takács F. Pári 100,— FT, Marthon V. Szend 10,— Ft, N -N. 100,— Ft, Ev. Gyülekezet Ajka 50.— Ft, Mesterházi 1. Soronbáníalva 10,— Ft, Kákay M. Bpest 10,— Ft. Árváknak: Orbán I. Tótkomlós 10,— Ft, Skuczy S. Galgauta 10,— Ft, Pivárcsi J. Kiskőrös 5,— Ft. Különböző missziói célokra: Orbán I. Tótüomlós 5,— Ft, Gerra Gy. Kaposvár 10,— Ft. Orbán I. Tótkomlós 5,— Ft. Juszt Miklós Györköny 30,— Ft, Sztrcnka Páíeé 10,— Ft. ,, Proksza Pá'.né 10, —Ft.. Lelkésznevelö Intézetre: Orbán I. Tótkomlós 5.— Ft, Kálmán M. Nyíregyháza 10,— Ft, Zeng P. Jánoshalma 50, —Ft. Gyámintézet: Bohus és Neje Kondoros 100.— Ft. Zuglói szeretctházra: Mendői Ernöné Körösi a dány 20,— Ft. Nádasdi templomra: N. N, 20,— Ft, Kaposi Sarolta EGY FALU GYÜLEKEZETE számol ezzel a kétnyelvűséggel, és mindkét gyülekezetben mindén vasár­nap van szlováknye'vü gyülekezeti is­tentiszteiét is, sőt a hétköznap reggeli állítatok egy része is szlovák nyelven folyik. A kegyesség, tehát az eleven egy há­ziasság még abból' az időből .szárma­zik, amikor az egész gyülekezet szlo­vák volt. Legnagyobb hatással a Tűrés szlovák énekeskönyv: a Tranoscius volt rájuk. Ennek az énekei ma is él­nek és hatnak az emberekben.-Sajnos, mostani énekeskönyveink elmaradnak mögötte. A MINDENNAPI ÉLETBEN is megmutatkozik a gyülekezet hite. Mindnyájan jó munkaerői: és példamu- tatóak állampolgári kötelességeik telje­sítésében. Egy gy-ülekezeli tag neve nem-rég dicsőségtáb'ára került, mert a Felszabadulás ünnepére teljesítette csjész évi beadási kötelezettségét Nagy jelentőségű volt az is, amikor ősszel az egyik lelkész felhívására gyüleke­zete önként és egv emberként segített a parlagon lévő földek felszántásában és bevetésében. A falu nagy- kérdése a kollektív élet és munka. A lelkészek Isten igéjével felelnek erre a kérdésre és rámutatnak az önzés és a vagyon bálványa feletti Ítéletre és ébresztgetik a felebarát! sze­retet és felelősség, az egymással kar­öltve, egymást segítve dolgozás gon- dolaíát. TJNNEK A FALUNAK A GYÜLE- KEZETE csendesen él. Nincsenek hitében és életében kiugró, nagy ese­mények. A vallásos életük is olyan, miijt a falusi ember munkája: hűséges, kötelességet teljesítő, de hangtalan és csendes. Amint az esztendős munkára évenként megjön, az aratás, úgy lesz majd lelki aratása az imádkozásra, erőgyűjtésre megtelő templomnak és a szivei: sz-eretetben és munkában meg­valósuló és meglátszó hitének. Zay László Istentiszteleti rend BUDAPESTEN Április 19-én Deák-tér d. e. D. (űrv.) Sülé Károly, d. e. 11. Kemény Lajos, d. u. 6. Sülé Károly, d. u. */*7. Szereletvendégség. Dezséry László. Fasor d. e. VtlO (gyermekistentisztelet) teo­lógus;- d. e. 11 Grfmvalszky Károly, d. u. 6 Gyöngyösi Vilmos. Dózsa György-út d. e. VtlO Mezősi Gj’örgy. Üllől-út 24. d. e. ValO. d. e. 11 Gyöngyös) Vilmos. Rókóczl-út 57/b. d. e. 1Ó Szilády Jenő dr., d. e. 8/«12. Kará­csony S.-u. d. e. 10. Öbuda d. e. 9 Blázv Lajos, d. e. 10 Blázv Lajos, d. u. 5 Szent- i~may Miklós. Bécsiicapu-tér d. e. 9 Gálát György, d. e. 11 Sréter Ferenc, d. u. 7 Sréter Ferenc. Toroczkó-tér d. e. 8 Sréter Ferenc. XII.. Tarcsay V.-u. d. e. 9. Benczúr László, d. e. 11 Benczúr László, d. u. 7 Danhauser László. Hüvösvölgy-Lelkészncvelö- . intézet d. c. 10 Laborezy Zoltán. Szabadság- hegy, Dfana-út d. e. ‘/-9 Ruttkay Elemér. Fótl-út d. e. ‘/s 10 Gádor András, d. e. 11 (úrv.) Rimár Jenő, d. u. 7 Gádor András. Váci-út 129. d. e. 8 Rimár Jenő, d. u. 4 Rimár Jenő. Zugló d. e. 11 Danhauser László d. u. 6 Benes Miklós dr. Gyarmat­utca VclO (úrv.). Rákosfalva d. e. Va 12 Be­nes Miklós dr. Thaly K.-u. d. e. 1 i Bencze Iliire, d. u. 6 Rédei Pál. . Kelenföld d. e. 8 Rezessy Zoltán dr., • d. c*. 11 Pálfy Miklós dr., d. u. 5 Bottá István. NTémetvölgyi-út d. e. 9 Bottá István. Külső-Kelenföld 12 Bottá István. Kőbánya d. e. VtlO Brebov- szky Gyula, d. u. 4 Koren Emil. Slmor-u. d. e. T\l2 Nandrássy Elek. Utász-u. 'A 12 Vető Béla. Újpest d. c. 10 Kürtösi Kálmán, d. u. 6 Bonnyai Sándor. DuiiakeszsI-AIag d. e. 9 Bonnyai Sándor. Vas-u. 2;c, d. e. II Szimonidesz Lajos. Csepel d. e. 11 Blat- niczky Jenő. Kispest d. e. 10 Zay László. Pestlőrinc d. e. 11 Kökény Elek. Pest­erzsébet d. e. 10 Kosa Pál dr Rákospalota d. e. 10 Sokorav Károly. Cinkoia d. o. 10 Pásztor Pál. Rákoskeresztúr d. e. 10 Lehel László dr. Pestújhely d. e. 10 Gyimesy K. EVANGÉLIKUS ELET A magyarországi evangélikus egyete­mes egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Pusl:in-u. 12. Telefon: 142-074. Szerkesztésért és kiadásért tetet: Dezséry László szerkesztő. Budapest, III.. Dévai Biró Mátyás-tér I. Előfizetési árak: Ft Ft Egy hóra 5.— Félévre 30.— Negyedévre 15.-— Egész évre 60.—* » Engedélyezési cs terjesztési «zám: M E. III. B 70.336/1948. 10 000 példányban nyomatott.­2-532221. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) Speciális mtfstoppuld, műtőm« AATA**r\t* Többszörösen kitüntetve férfi, női Malian Janos szabómester, THÜKÖLY-CTSS/A Legtökéletesebb műtöinés kiégett, molyrágott szöveten, és ruhákon. Vidékre postán utánvét. Szemüveg Llpí Józseftől (Knapecz utódától) IX., OIIAl-út 78. örókUn&das templom mellett. I Órajavítást, óraüveg behe­lyezést gyorsan és pontosan végez Bclliázy órásmester ISzabadsajló-út 6.' (Erzsébet i hídfőnél). Sezlont, matracot, ven­dégágyat készít:' Kárpi­tos, Lenin-körút 55. Kétszemélyes rekamiét flze- ■tés könnyítéssel készít: Máté kárpitos. Nagymező 58. Somogyi szűcs Bandák átszabása. Bélések, használt szőrmék vétele V., Kossuth Lajos-utca 5. Zongora, pianino javítás Vállalati Jogügy) osztály­hangolás. értékbecslés ol-noz Budapestre elmen- csőn Sasvájl zongorakészítő nek. Badltz, Miskolc, bö- mesternél. Lenin-körút 21.iposta. Postán marad. Tel.: 426-819. I __________ . ____________ Új orgonák S“’ iavMsi‘ Rieger Ottó orgonagyár Budapest, XIV., Füredi-utca 41. Telefon : 297 —023 ~~ j Zongorakészítőmesternél Fotelokat székeket, legújabb zongora. oianinó jutányos rendszerű rekamiékat készl-járban. Orgonaharmónium tek: Kárpitos, Horváth Mi-|ktsebb-nagyobb eladó Da­háiy-tér (volt Mária Terézia) irócz.? mester. 342—862. tizennégy. —* Templomnál.'Aggteleki-utca' 5, Harmónium jókarban, ol-1 Kézikötőkészülcket készítek csón eladó. Gálosíalvi, XV., Rákospalota, Bethlen Lenin-körút 21. I. ein. (Gábor-u. 77. Raffay: »Amit az Ur üzen« I. kötet. Onnepes Félév könyvet vennék. Cím a kiadóhivatalban. , Kétszemélyes rekamiét szé­fekkel, fotelekkel olcsó ár- tban. készít: Kárpitos, Rá- 1 UőczNtér 11. sz. Zongorajav itát, hangolás jótállással Szakszerű becs­lés. Szávtta meater. Ea- rosß«ter ,T; 330.^.476! ÍRuháit kiszabom, kipróbá- ilom, nálam megvarrhatja. jOlcsó fazonárak. Régipósta ill. félemelet 2. Vili., Szlgony-u. 19« igény, Teleki Pál-u. II. 110-333 Elszakadt ballon és átlátszó kabátját nyomtalanul megjavítja ZSADÁNYI esőköpenykészítő. Telefon: 127-013. VI. kér. Révay-utca 10, II. emelet 17. Sodrony ágybetét, össze :sukható vaságy. Gyermek ágyat, vasbútort, csöbűtort készít, javítást vállal Pro- tiászka, VI., Zichy Jenö-u. .negyvenhat. Használt háló. kombinált szekrény, kétszemélyes re- kamié, fotel, szék, lakberen­dezés privátnak olcsón el­adó. Péterffy Sándor-m 17. Gombos. HIRDETÉSI DÍJSZABÁS Apróhirdetés szavanként 1 Ft. Kishirdctés mm soron­ként 1 Ft. Szöveghirdetés mm soronként 2 forint. munkájukban: az igehirdetésben , nem fűzték még szórósabbrá az egyébként megfelelő együttműködést. Tervbe vet­ték azonban, hogy a jövőben a prédi- kálásra készülésben is együttesen dol­goznak majd és tnunkaközösségszerűer. beszélik meg igehirdetésük kérdéseit. Hai ezt valóban megteszik, példaadás lesz ez az egy helyen szolgáló lelké­szek számára. A GYÜLEKEZETI MUNKA eleven. Az egyik lelkész őrömmel számol be arról, hogy idekerü’.ésekor milyen nagy vággyal találkozott az egészséges keresztyénség iránt. Munkájukban mindketten ennek a vágynak igyeksze­nek eleget termi. Ezért gazdag és bő­séges a hétközi igehirdetések száma. Tartalmukban is változatosak. Van imaóra, ahol Őszinte imádságok hang­zanak el. Van bibliakör, ahol a legele­venebb egyháztagokhoz, a keresztyén hit és élet részletkérdéseiről szólnak. A különféle igehirdetés! alkalmak még­sem tagolják részekre a gyülekezetét, mert az' emberekben keresztyén test­vériség él és nem hivő gőg A gyülekezeti- bibliaórák igen láto­gatottak. A részvevője száma minde­nütt jó fele az istentiszteleti lélek- számnak. A templomban tartják, külsó'- leg csak az a különbség, hogy liturgia és liturgikus öltözék nélkül folynak. Tartalmilag az- az eltérés az istentisz­teleti igehirdetéstől, hogy itt részlete­sebben, egyszerűbben és' közvetleneb­bül, szinte beszélgetnek a keresztyén­ség dolgairól. A bibliaórákon kapnak erőteljes hangot a mai élet aktuális kérdései is. Megkérdezzük a lelkészeket, hogy mire támaszkodik ez az eleven egyházi élet. ösökiől örökölt kegyesség ez — válaszolj a egyikük. A falu népe szlo­vák eredetű. Ma is nagyon sokan be­szélnek szlovákul és jellemző, hogy amikor a lelkész és a kurátor beszél­getnek. akkor mondataikon belül is vál­takoznak a magyar és a szlovák sza­vak. Természetesen az egyházi munka A FALU nincs messze a fővárostól. Kívülről nézve alföldi falu, olyan, mint a többi. A határban dolgoznak az emberek a földeken, az utakon porfelhő száll a kocogó szekerek után és min­denfelé táblák mutatják, hogy merre visz az út a gépállomáshoz. Belülre azonban már betört a város is: a lakos­ság egy része a fővárosba vagy a vas­úthoz jár dolgozni. Egészében véve mégis falu. Á munkások szíve még hazahúz, a földeken dolgozó többi csa­ládtagokon át. Valaha két falu volt, de már régen egymásbakarolt a szélük. De két templom köré tömörülnek az evangéli­kusok, két lelkészük van és két önálló egyházközséget alkotnak. Sok itt az evangélikus, a lakosságnak negyed­része tartozik más egyházhoz. A két egyházközség ereje körülbelül egy­forma, a lélekszámúk is: mintegy 820—850 családban 2800 törül tar­tanak ssámon gyülekezeti tagokat mindegyikben. A gyülekezetnek kö­rülbelül ugyanakkora része vesz részt rendszeresen az isteniszleleteken, mint másutt — a meglepő azonban az, hogy itt mindenki valamilyen tor­mában kapcsolatban van az egyház­zal. Alig van olyan, aki ne ven­ne részt egyáltalában a teherviselés­ben. A leghűségesebb egyházíenntar- iók ilt is az egyszerű, dolgos munkás és paraszt emberek. A LELKÉSZEK nemrégen kezdték 7'- meg munkájukat a gyülekezet­ben. Egyikük' fiatal, alig néhány éve lelkészk-edik, a másik mögött évtizedek tapasztalata áll. Nagy az egyetértés közöttük. A fiatalabbik gyakran fordul tanácsért, segítségért az idősebbhez, és az .nyitt szívvel segít is. Ez a segítés bizonyára viszonzás azért, amint a fiatalos tnunkakedv és lelkesedés mind- kellőjüket magával ragadja. Egymás szószékein gyakran prédikálnak. A két gyülekezet között is egyre erősebb és szorosabb a testvéri jóviszony. Kár, hogy a lekészek éppen legsajátosabb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom