Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-04-05 / 14. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET Igazgató-lelkeszi jelentés 165 évről tápunk hasábjain már beszámol- 'tunk arról, hogy a nagynevű pesti' Egyházközség 1952. november 24-én elhatározta lelkészt köreinek önállósí­tását. Ezt az intézkedést jóváhagyta mind a pesti egyházmegye, mind a déli egyházkerület presbitériuma. így egymás után alakultak meg az új gyülekezetek- 1953. február 8-án Zugló, február 15-én Józsefváros, március 8-án. Kőbánya, valamint An­gyalföld, és március 22-én Ferenc­város. Deák-tér és Fasor pedig — mint tátsegyházak — viszik tovább a régi egyház nevét, feladatát és szolgálatát. A lelkészi körök megtörtént önálló­sulása után 1953. március 23-án tar­totta nagyjelentőségű utolsó számadó képviselőtestületi ülését a pesti egy­házközség. Dr. H. Gaudy László, az egyházközség igazgató-lelkésze a tör­ténelmi eseményeknek megfelelően történelmi jellegű jelentésben tekin­tette át nemcsak az 1952. esztendőt, hanem az egyháziközség egész múlt­ját, Visszapillantása nemcsak az új gyülekezetek szempontjából bír jelen­tőséggel. ha.nem egyházunk egész népe érdeklődéssel olvashatja a pesti egyház múltjának fontosabb adatait. Jelenlése elején Mikeás próféta igé­jét állította: »Az Ornak szava kiált a városnak.« (Mik. 6:9/a.) »Az ür rákiáltott Budapestre 1557-ben: Le­jgyen templom ebben a városban az új hit hívőinek! 1705-ben már az új hit üldözött híveinek kiált e szavak­kal: Merjetek házi istentiszteleteket tartarr:! 1787-ben rákiált az ür az alig párszáz evangélikus hivőre: Hegy immár gyülekezel I 1792-ben ezt Múltja Molnár Jánosnak, a pesti evangélikus egyház első lelkészének: Menj fel a királyhoz és kérj telket és engedélyt a templom építésére, 8 1799- október 31-én a Deák-téri temp­lom a lapkőletét éli ünnepén angyalok mondanak Ament mindezekre a szent kezdetekre.« Meg is épül a templom, s 1811 pünkösdién megtörténik a fel­szentelése. Wächter János bécsi superintendents, Szimonidesz János békési esperes és Kolozsvári István szirálki lelkipásztor hirdették ez alka­lommal Isten igéjét. Székács, Győry, Horváth A gyülekezet első nagy felvirág­zása Székács József, Győry Vilmos és Horváth Sándor nevéhez fűződik. Székács József megválasztása Bajza József, a költő érdeme, »A költő is­mert egy Berlinben tanuló fiatal teo­lógust, aki a később világhírűvé vált Barabás Miklóssal lakott egy szobá­ban, s akit Székács Józsefnek hívtak, s őt ajánlotta a gyülekezet lelkészé­nek. így hívta az Ür Székács Józsefet Pestre, hogy olyan papja legyen egyházközségünknek, aki testvér­ként élt a reformátusokkal, mint magyar lelkész, aki barátja lett Kossuth Lajosnak, aki papja lett az országnak, s aki tudott harcolni bátran és hősiesen a pátens ellen.* »Utána olyan lelkészt hívott az ür Győry Vilmos személyében a pesti egyházközségbe, aki mint korának híres irodalmára, igehirdetésével megbabo­názta egész Pestet. És az ő idejé­ben annyi költő és író volt minden vasárnap az istentiszteleteinken, mint a száz évvel későbbi időben egy iro­dalmi társasági ülésen* — olvassuk az igazgató-lelkész beszámolójában. Hor­váth Sándor volt dunántúli egyház- kerületi főjegyző 1866-ban került Pestre. Nagysága abban van, hogy lelki szemeivel látta az új gyülekeze­tek és templomok szükégességét. Munkatársait útnak indította, hogy a város minden részében, kültelkein is prédikálják az evangéliumot. Évtizedek munkájának első gyü­mölcse, Deák-tér után az első temp­lom és lelkészi kör: Fasor. 1905-ben aliaikul meg a fasori lelkészi kör és szenteli fel templomát. Horváth készí­tette elő Kőbánya megalakulását is. Nagysága abban is megmutatkozott, hogy amikor erői. gyöngültek, nyug­díjba inenl, »de ott ült mindig a Deák-téri templomban, mikor utódai bemutatkoztak próbaprédikációikkal: Geduly Henrik, Kapi Béla, Kovács Sándor, Rafíay Sándor. S talán az ő szemei láttáik meg egyedül, hogy mind a négy pályázó püspöke lesz egyszer egyházunknak.« Két világháború között A pesti egyház második nagy virág­kora a tót világháború között volt. Hadd idézzünk e résznél te egy sza­kaszt az igazgató-lelkész: jelentésből! »Nagy gyülekezetek, külföldi egyhá­zak lelkészei látogatták meg egyház- községünket, és csodálkoztak annak szépségén. Mindegyik látogató azt állította, hogy olyan lelkes gyülekezet sehol a világon nincs, mint ez. De nemcsak mutatós volt ez a gyülekezet, hanem hadd mondjuk el egyszer és e'őször azt, hogy ez a nagy pesti egyházközség a maga hihetetlen gazdagságából szórt és adott a szegényeknek. Nincs gyülekezet Magyarországon, amelyben templom épült, vagy or­gona készült, amelyhez ne adta volna oda nagy segítségét. Nincs egyházközség az országban, amely valamilyen címen offertóriumot ne kért volna egyházközségünktől. Nincs szeretetintézmény hazánk­ban, amelyekbe ne falakat épített volna bele egyházközségünk.« Jelen és jővő Hitünk szerint most éH új virág­korát a pesti egyház, amikor üj egyházközségekre oszlott. Minden leflkészi állás rendezése Az elmúlt héten kántorvizsgán vol­tunk az Egyetmes Egyház _ Luther Márton Intézetében, Teológiai Akadé­miánk hallgatónöi ® egy hallgatója jelentkeztek több hónapi előkészület utón 'vizsgára. Az előkészület az Intézet kántorképző tanfolyamainak keretében Peskó Zoltán vezetésével folyt. A néhány jelöltnek több óráig tartó vizsgája élményszámba ment azok szántára, akik hallgatták. Mintha ze­nei esten lettünk volna, ahol karének, zongora, harmonium és orgonaszámok váltogatják egymást. Chopintől Bachig s régi magyar istenes énekek­től Luther Koraijaiig széles skálán hallhattunk egyházi és világi darabo­kat s mintegy változatosságképpen zeneelméletből is kaptunk ízelítőt. A jelöltek valamennyien becsülettel megálltak helyüket. Komoly haladás­ról tettek bizonyságot, azok, akik már több éves zongoratanulás elő­képzettségével fogtak a tanfolyamnak s külön élményt jelentett hallani an­nak a hallgatónönek kidolgozott já­tékát, biztos pedálozását, aki minden zenei előképzettség nélkül indult a tanfolyamon. A vizsgán egyházunk vezetői közül jelen voltak többen, élükön Vető Lajos püspökkel, aki meleg szavakkal adott kifejezést megelé­gedésének. »Lényeges tartozéka a kántor munkája egyházi életünk­nek — mondotta a püspök. Az istentisztelet épületessége, áhítata nagymértékben befolyásolja a lel­készt is s ha rossz a kántor, a lel­kész felszántatlan, szikkadt talaj­után jó reménységgel látott hozzá az egyházközség az önállósítás végrehaj­tásához. Megemlékezett Gaudy László jelen­tésében a Deák-téri Lutheránia immár országos jelentőségű szolgálatáról is- Felhívta a figyelmet az új zsinati tör­vények fontosságára, majd e szavak­kal fejezte be a pesti egyház 47. s egyben utolsó igazgató-lelkész) jelen­tését: »Hiszünk abban, hogy a pesti egyházközségnek csak keretei változ­tak meg, de maga a pesti evangéli­kussá g az új''keretek között a régi hű­séges hívők áldozatos egyházi életét fogja élni, és minden időiben fogja hallani az Urnák kiáltó szavát, de fogja hallani életében é® halálában Megváltójának is kiáltó szavát.« Az új gyülekezetek nevében Kárpáti Sándor zuglói felügyelő arról szólt, hogy örömmel fogadták az önállósu­lást, annak terhét és felelősségét. Hittel indulnak el az önállóság útján és méltóik akarnak lenni a magymultú amyaegyházközséghez. Bókay János, a pesti egyház gond­noka hangsúlyozta, hogy az egymillió 240 ezer forintos zárszámadás egy­szerű számai mögött a valóságos élet és sok küzdelem van. Hit, az elnök­ség bölcsesége, a pénztári tisztviselők leleményessége és szaktudása kellett, hogy a gondokkal hónapról hónapra, s hétről hétre meg tudjanak küzdeni. 165 évi fennállás után az egyház­község felügyelője, dr. Fekete Zoltán bocsátotta útjára az új gyülekezeteket. Rámutatott arra, hogy ütünk ezentúl is egy. Önállóan, saját erőnkből kell gon­doskodni a gyülekezetek lelki és anyagi életéről, de szeretetben és egyetértésben indulunk, gyüleke­zet gyülekezetnek kezet nyújtva. A gyülekezet képviselői meghatódva, testvéri szeretetben, hivő blzodalom- mal indultak az új útra, hogy hűség­gel szolgálják egyházunkat és népün­ket. nak érzi a gyülekezetek Májusi eső a jó kántorizálás a gyülekezet szíve talaján s a Jó kántor orgona- játéka maga is imádság.« A' kántorjelölték nevében, akik a vizsga eredményeképpen valamennyien kántori oklevelet nyertek, Károlyi Er­zsébet köszönte meg Pestó Zoltán fáradozásait a 147-tik zsoltár szavával: Istenünkről énekelni jó. Szépfalusi István pedig arról szólott, hogy miképpen lépnek kántori tudásukkal az egyházi megújhodás táborába. »Az ébredés énekanyaga nélkül s az énekművé-' szét és zenei képzettség nélkül , nem lehet megoldani az egvházi megújhodást« — mondotta. Az el­sőt a teológusok még ennekelőtte Fasang Árpádtól kapták világos kritikai tanítássá1 és útmutatással, az utóbbit Peskó Zoltántól, aki a művész erejével vezette be őket az egyházi muzsikába. Az az óhaj­tásuk. hogy minden hibáért bűn­bánati ének, minden jóért Jézust dicsérő ének fakadjon ajkukon. Peskó Zoltán meghatottad mondott köszönetét a há­lás szavakért s kiemelte, hogy aki sze­relmese az egyházi muzsikának, <z ■tudni fogja, hogyan szolgáljon Isten­nek a muzsikán át Az ünnepélyes vizsgát az elnöklő- Kemény Lajos esperes zárta be és bocsátotta el a 'legújabb kántorokat a 117. zsoltárral!: dicsérjétek az Urat! Amikor a kakas megsaólalt... Körülbelül három óra lehetett éj­fél után, amikor a katonák megérkez­tek Jézussal a főpap palotájába. Ez a kastély a déli hegy lejtőjén épült, nem messze az utolsó vacsora házától. Amint a kapukat kinyitották, u római zsoldosok tovább masíroztak az Antó­nia erősség felé é3 Jézust otthagyták a főpap embereinek kezében. Átvitték a külső csarnokon s egy ajtón át a belső udvarba vezették, amelyen er­kély futott körül. Ez a belső szobákba: nyílt. ' Judea magasabb begyem mindig hideg van éjszaka, Nizan hónapjában. Vaskosárbari szénparázs égett hát az erkélyen és fénye beragyogta a köve­zett udvart. A szolgák, akik most éb­redtek álmukból és azok Is, akik a katonákkal együtt a Getsemáni _ kert­ben jártak, a Názáreti elfogatásiról beszélgettek, odanyújtva kezüket és arcukat melegedni ai vörös tényhez. A két tanítvány, aki követte a Mes­tert, elszakadt egymástól. János is­merte a háziakat s a szolgákkal együtt utat nyitott magának a belső udvarba Amint ott állt « tűznél a többiek között, kereste szemével Pé­tert. de nem találta sehol. Odament a zárt,.belső kapuhoz és a rácson ke­resztül meglátta »odakint állni«. Meg­kérte a szol gfíííót, hogy nyissa id neki a kaput és Péter is bejött csöndesen az udvarba, ahol ai karzatot körül- ragyogta rőt vibrálással a tűzféay. Fázott. Közelebb jött a melegedőhöz. Az éjszaka sötétje fakóbb lett. Az ég elvesztette sötétkék színét. Az Olajfák hegye fölött a hajnali szürkü­let első bizonytalan derengése ját­szott. A palota tárgyalótermében olt állt Jézus Kaifás és a Szanhedrln más néhány tagja előtt, akiket fölkeltettek ágyukból, hogy vegyenek részt a kü­lön kihallgatáson. Hamis tanúk jöt­tek, kémek, akik állandóan követték a Mestert a templomban, sugdosódva Júdással, fülelve a kulcslyukaknál. De még ezek a nyomorultak sem tudtak semmi gonosztettet rábizonyí­tani. Jézus pedig némán állt és nézte őket. — Semmit sem felelsz? — kiáltott reá Kaifás. Jézus még akkor is csak hallgatott. Ekkor Kaifás látta már. hogyan csalhatná tőrbe és ünnepélyes eskü­vel kényszeríti: — Mondd meg. te vagy-e Krisztus, az élő Istennek fia?. Parancs volt ez. És Jézus felelt neki: — Te mondád. Ekkor a főpap, íölállván, mint ahogy a törvény parancsolja, vala­hányszor istenkáromlás történt; meg­fogta ruháit a nyakánál és elszakí­totta felső és alsó ruháját úgy, hogy nem is lehetett többé megvarrni. ' A halál csöndje feküdt a szobán. — Hallottátok a káromkodást?... Hogyan ítéljek? A többiek felől pedig jött a válasz: — Méltó a halálra. Lent a belső udvarban. Péter csön­desen melengette kezét a parázsíurtó mellett. Most már majdnem hajnal volt. A galamb szárnya olyan szürke színű, mint amilyen az ég volt akkor. Nem vetett árnyékot semmi. A csilla­gok egyenként kialudtak. Amint Pé­ter a tűz fölé hajolt, a szolgáló, aki beengedte őt és a többiek, akik kezü­ket melengették vele 'együtt, meglök- dösték egymást; aztán odasúgtak neki: — Ugy-e, le is a galileai Jézussal voltát? Péter elkapta a kezét és gyorsan felelt: I' —i Ntnuíudom. mirbl besf.élszl. ■ GYÜLEKEZETI HÍREK Április 2. Nagycsütörtök, Az Úrvacsora szereztetésének estje. Igék: az Úrvacsora szereztetésének és történetének igéi és az úr­vacsorái Intelem Igéi. (Szabadon választva.) Liturgikus szín: fehér. Április 3. Nagypéntek Igék: d. e. Zsid, 0:24—28., János 19:1—7., d. u. Zsolt 22:17-20. Liturgikus szín: fekete. Április 5. Húsvétvasérnap. Igék: d. e. Jel. 1:17—18., János 20:1—10., d. u. Zsoltár 118—14—24, Liturgikus szín: fehér. Április 0. Húsvéthétfő. Igék: d. e. I, Kor. 15:21—23., János 11:21—26., d. u. Zsoltár. 116:8-10 a, Liturgikus szín: fehér. RADIOS FÉLÓRA Április 5-én, Húsvét vasárnap reg- kus vallásos félórát közvetít a Petőfi rádió. Igét hirdet Dr. Vető Lajos püs­pök. SZEGHALOM Márius 29-én, virágvasárnapon ik­tatta be Mekis Adám a kelet-békési egyházmegye esperese hivatalába az újonnan megalakult szeghalmi egyház­község elnökségét: Szeberényi Károly felügyelőt és Fodor Ottmár lelkészt. A beiktatás Dévaványán, az unitárius gyülekezet imaházában volt. BUDAI EGYHÁZMEGYE A budai egyházmegye április 12-én, vasárnap a hűvösvölgyi Lelkésznevelő Intézetben felnőttek számára gyüleke­zeti napot tart, amely a d. e. 10 órai istentisztelettel kezdődik és d. u. 6 órakor tartandó záróáhitattal és úr- vacsoraosztással fejeződik be. CSENGŐD Március 13-a és 16-a között Csep- regi Béla lelkész végzett szolgálato­kat a gyülekezetben és a leányegy­házközségben; Döbrögeczben. LELKESZViZSGA A Magyarországi Evangélikus Egy­házegyetem Lelkészképesítő Bizott­sága Északi Kerületi Osztálya, Buda­pesten, 1953. március hó 25-én ülést tartott. Vető Lajos dr. püspök elnök­lete mellett. A lelkészképesítő vizsga letételére jelentkeztek: Bohus Imre ászári, Benkő Béla celldöinölki. Csiz- mazia Sándor celldömöiki, Gyekiczky János bakonycsernyei, Ifj. Lábossá Lajos ózdi és Záborszky Csaba eszter­gomi segédlelkészek. A vizsgázók a vizsgát megállották és lelkészi ok­levelet nyertek. • SZARVAS Virágvasárnap iktatta be hivatalába mindkét szarvasi gyülekezet az egy­hangú lelkesedéssel megválasztott új egyháztanácsát. Az újtemplomi egy­házközségben Aranyi József a nyugat­békési egyházmegyei esperes végezte a szolgálatot. SEGÉDLELKÉSZl ÁTHELYEZÉSEK Dr. Vető Lajos püspök ifj. Lábossá Lajos ózdi segédlelkészt Komáromba, Záborszky Csaba esztergomi segédlel­készt Özdra helyezte. NYUGAT-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE ’ A nyugat békési egyházmegye lel­kész! munkaközössége márc. 16-án tartotta rendes havi munkaülését. A kijelölt textus megbeszélése után Bo­ros Károly és Pálfi István a biblia­órák kérdéséhez szólt hozzá rövid előadással, melyet megbeszélés köve-1 •tett. MAGLÓD Március 22. és 27. között nagyheti előkészítő igehirdetések voltak a gyü­lekezetben. »Krisztus Pilátus előtt« összefoglaló címmel. Az igehirdetése­ket Pásztor Pál lelkész végezte. KERTA Március 22-én iktatta be hivatalába Halász Béla esperes a gyülekezet egy­hangúlag meghívott lelkészét, Sárkány Andrást, Ugyanakkor búcsúztatta a gyülekezet 43 éven át hűségesen mun­kálkodó és most nyugalomba vonuló lelkészét, Ihász Mihályt. Mind a nyuga- lombavonult, mind a beiktatott lelkészt szeretettel köszöntötte a gyülekezet. HALÁLOZÁS Dr. Kirschner János ügy.véd, a béri egyházközség felügyelője, a nógrádi ■egyházmegye ügyésze, zsinati képvi­selő, hosszú szenvedés után a balassa­gyarmati kórházban elhúnyt. Dr. Ruzsinszky György ügyvéd, az oroszlányi gyülekezet felügyelője, a fe- jérkomáromij egyházmegye felügyelője, egyetemes presbiter'váratlanul elhúnyt. Temetésén Dr. Vető Lajos püspök"w részt vett és kifejezte meleg részvétét *az elárvult családnak. Mindketten hosszú évtizedeken át hűségesen szolgálták egyházukat, né­püket. ök az egyházi tisztséget nem dísznek tekintették, hanem szolgálati alkalomnak. Emlékezetük legyen ál­dott, Feltámadunk! A háztartási vizsgálatoh eredménye az Észahi Egyházkerületben Az Északi Egyházkerület presbité­riuma dr. Vető Lajos püspök és Aíar- gápsy Emil egyházikerületí felügyelő elnöklésével március 24-én, kedden, ülést tartott az egyetemes egyház székházában. Csekey Zoltán irodaigazgató, egy­házkerületi pénztáros ismertette az Északi Egyházkerület gyülekezetei­ben éis egyházmegyéiben végzett ház­tartási vizsgálatok eredményeit. Az egyházmegyékre vonatkozóan meg- C ipítható, hogy azok háztartásának vitele mindenütt törvényes, gazdasági Zavartan, haragosan, ijedten ment el az udvar másik oldala felé. De ott másik leánycseléd látta meg őt: — Ez az ember is a Názáreti Jézus­sal járt — mondta. — Nem is ismerem azt az embert — kiáltotta Péter. — Pedig te is közülük való vagy — bizonygatták azok, akik ai fűz körül álltak —, beszéded is elárul téged. — Nem ismerem, ki azt — kiáltotta Péter haragosan harmadszor is. Ebben a pillanatban megszólaltak a kakasok. A hajnal csöndjében ez volt az első nesz... Az Olajfák hegyének kertjei felől jött. Az éles hang mintha kés lett volna Péter szívében. Amint pedig önmagát megvetve, fájdalmas gyötrődésében megfordult, valami von­zotta a szemét... föltekintett a kar­zatra és ott állt egy alak az utolsó vacsora feliér köntösében, kát csuk­lója kötéllel összekötve. Az Üdvözítő is megfordult és csöndesen Péterre nézett. • Péter pedig kiment ai hideg szélbe, amely ilyenkor hajnaliéiban véglg- süvít a hegyek fölött és látta, hogy a világ visszakapja színeit és az Olaj­fák hegye mögött az égen az új nap ígérete ragyog. fis keagrjgfcseji.sirJ,;. -=r Motion helyzetük biztosított, volt s mindenütt ■alkalmazkodtak a gazdasági és társa­dalmi átalakuláshoz. Az egyházkcrületi presbitérium az egyházmegyék háztar­tásának felülvizsgálatáról szóló jelen­tést megnyugvással vette tudomásul és megállapította, hogy a zsinat jó mun­kát végzett az egyházmegyék átcsopor­tosításával. Az egyházmegyék jelenlegi összetétele elősegíti azok életképes­ségét. Csekey Zoltán jelentésénél« máso­dik részében a gyülekezetekben vég­zett háztartási vizsgálatról szólott. A beérkezett jelentésekből nyilván­valóvá vált, hogy nemcsak az espe­resek és munkatársaik, hanem a gyű-' lekezelek is helyesnek és szükséges­nek látták a vizsgálatok megejtésát- Az egyházközségek gazdasági életé­nek elvi irányítása ás igen hasznos­nak bizonyult s ezt a jövő,ben Is fenn keli tartani. A gyülekezetek szinte mind áttértek az önkéntes adakozásra s ez a jelentős fordulat nem veszé­lyeztette a háztartásokat, sőt rugal­massá tette. Áldásosnak bizonyult a siáfárságl (áldozati) vasárnapok be­vezetése is. Ahol a lelkipásztorok az étet igéjét hirdették, ott a gyülekeze­tek nemcsak lelkiekben, hanem anya­giakban is megújultak, mivel szük­séges, hogy a hitnek gyümölcsei is legyenek. De megáliaoátható az is, hogy a gyülekezetek életképességéhez az államsegélyek nagyban hozzá­járulták. Az egyházkerület! nrcsbiter'uni el­fogadta az 1952. csonka évi zárszám­adást, az 1953. évi költségvetést, el­határozta, hogy — mivel a közalap megszűnik — az egyházkerület: járu­lékot lélékszámonként 40 fillérben álla­pítja meg, de a befolyt összegnek mintegy 25%-át gyülekezetek támoga­tására fordítja. A presbitérium ülésén számos hozzászólás hangzott el s valamennyi ló szolgálatot tett a kerület és az egyházi élet mai kérdéseinek tisztá­zásában. Istenünkről énekelni jó!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom