Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-01-11 / 2. szám

„Boldog újesztendőt azoknak az embereknek, akik készek minden, az emberek életét nyomorgató rossz ellen küzdeni“ (Részletek Dezséry László püspök Lukács evangéliuma 4. része 14. verstől 21-ig textus alapján tartott újévi igehirdetéséből) »Mi jogon lehet reálissá az újévi tol d ogs ágkívánás? Keresztyén hi lünk szerint és az Ige alapján azon a jogon, hogy isten vég­telen szeretedéből és kegyelméből megvetette az alapját minden ember üdvösségének és boldogságának Jézus Krisztus által. A boldogság és üdvös­ség Jézus Krisztus életművéből kiío- iyólag minden embernek szóló ígéret és megnyílt lehetőség. Ha boldogsá­got kívánunk, nem Isten akaratával szemben kívánunk valami valószerűt­lent és lehetetlent az embereknek, hanem fordítva, isten akaratából kí­vánjuk és munkáljuk az emberek bol­dogságát a maga legteljesebb való- iszerüségében. Jézus Krisztus hirdeti Lukács evangéliuma szerint az ő legelső prédikációjában az Ürnak ked­ves esztendejét, amit a Messiás eljö­vetelének idejére már a próféták jö­vendöltek. Jézus Krisztus a Messiás, akire az emberiség várt s ő méltán mondhatta messiási fellépése első órá­jában, hogy »ma teljesedett be ez az irás, a ti ha'llástokra.« vagyis most kezdődik az, amit a próféták megjö­vendöltek, az Urnák kedves esztendeje nyitott meg és kedves esztendei nyílnak meg sorozatosan akkor, ha az embe­rek hitben elfogadják azt, amit ő ne­künk ajándékozni akar.« Az »Urnák kedves esztendőről« szóivá: »Az evangélikus keresztyéneknek tudniok kell, hogy a boldog esz­tendő: az ürnak kedves esztendő. Nem az esztendő boldog önmagá­ban, hanem azok a boldogok, akik az Ürnak kedvesen élnek. Boldog újesztendőt kívánni azt jelenti, hogy az ürnak kedves esztendőt ' akarni és kívánni.« »Ä mi Urunk ezt mondja: az ö dolga felsősorban az, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdesse, tehát a mi dol­gunk is ugyanez, ha az Urnák ked­vesen, boldogan akarunk élni. Krisz­tus ajkán a szegényeknek szóló evan­gélium, a szegényeknek szóló vigasz­talás és egyben a szegények felemelé­sének akarata... Az álkeresztyének csak vigasztalni akarják a szegénye­ket, rábírni őket életviszonyaik, elfo­gadására és' biztatni őket a Lázárok mennyországával. Krisztus nem ezt tette. Egész prédikációja és egész élet­műve nem egyéb, mint az emberek egyenjogúságának hirdetése, egyenlő szeretet minden ember felé és az az akarat, hogy a földön mindenki egy­forma kiindulópontról, egyforma élet­iehetőségekkel jusson el a közös sors közös végéhez, az örökélethez. Krisztus nincs belenyugodva abba, ha aj em­berek között különbségek vannak, ha az emberek kis hányadának csupa re­mény és napsugár, hogy tömegének pedig csupa reménytelenség és vihar jut osztályrészül. , Jézus Krisztus felszólított minket j arra, hogy a szegényeknek reális ; evangéliumot hirdessünk s ennek 1 a reális evangéliumnak megvaló­HÍRÜNK A VILÁGBAN 'A Service Ecumenical Press and In­formation közli Sztehló Gábornak, az evangélikus szeretetintézményekml a Hungarian Church Press számára adott nyilatkozatát. Továbbá Johannes Dickmann-nak, a Német Demokratikus Köztársaság -népi kamarája elnökének nyilatkozatát a magyar protestáns egyházak életéről. A Bulletin Lutherien hosszabb cik­ket közöl a magyar evangélikus egy­ház intézményeiről. A Bélhel—Bielefeldi Evangelischer Pressedienst »17 lutheránus diakóniai intézett Magyarországon« című cikke ugyancsak egyházunk szeretetinlézmé- nyeivel foglalkozik. * A Churchman »Lutheránus egyházi művészeti konferencia« cím alatt hírt ad a magyar evangélikus egyházzenei életről és egyházmüvószeti konferen­ciáról. * A La Vie Proleslante című svájci hetilap ugyancsak közli Johannes Dickmann nyilatkozatát és cikket kö­zöl a nyári lelkészkonferenciákról.­* Az amerikai »Magyar Szót »A ma­gyar protestáns egyházak a békéért« cimű cikkében közli egyházi vezetőink­nek a béke kérdésében mondott újabb beszédeit. sulását nevezte az ür kedves esz­tendejének.« * »Krisztus a bűnben találta meg az emberek nyomorúságának szerzőjét és ezért a bűnt) ragadta torkon... Ez a mi dolgunk is: A töredelmes szívüeket meggyógyítani, vagyis az embereket a bűnből kiszabadítani, igaz életre vezetni az a szolgálat, amiben meg­nyílik az Urnák kedves esztendeje, vagyis a boldog újesztendő mind- annyiunk számára. Mi egyéb ez, mint lelki felszabadító háború az em­berekért, a bűn ellen és minden rossz ellen, ami az embereket nyo- morgatja. Hlgyjétek el testvérek, hogy csak azok számára boldog ez az újesztendő, akik az Ürnak ked­ves életét élik és az Ürnak kedves harcot harcolják. Vegyünk részt abban a lelki felszabadító harc­ban, amit Krisztus vitt győzelemre a maga életében és visz győze­lemre mindazok életében, akik benne hisznek. Ennek a lelki sza­badságharcnak a tévelygések, a babonák, a bűn, a lelki lenyiigö- zöttségek elleni harcnak eredmé­nyeiből születik számunkra a bol­dog újesztendő, mert ez az Ür­nak kedves szolgálat. Az evangé­likus keresztyének tehát legyenek ugyanabban a sisakban, ugyan­azzal a páncéllal, ugyanazzal a karddal a kézben, felölvezve ugyanúgy, mint volt Jézus Krisz­tus a rossz ellen. Boldog újesztendőt tehát azoknak az embereknek, akik készek Vninden, az emberek életét nyomorgató rossz ellen küzdeni.« Készülj az Ige hallgatására! .Vízkereszt u. 1. vasárnap Máté 5, 13—16. Isten dicsőségének szolgálatában állunk. Nekünk, keresztyéneknek van egy különleges feladatunk az emberek felé, éppen abból kifolyóan, hogy Jé­zus Krisztus tanítványai vagyunk. Ez a különleges feladatunk: legyünk az emberekre olyan hatással, hogy di­csőítsék mennyei Atyánkat. Alapigénk harc azért, hogy e fal­adatunkat teljesítsük: keresztyén éle­tünk ne romoljék meg, ne váljék az életünk haszontalanná, értéktelenné, értelmetlenné, sajátosság nélkülivé, céljavesztetté. Ezzé lesz az életünk, ha a Krisztus kegyelméből kapott »boldogságunkat« (Máté 5, 3—11) nem adjuk tovább embertársainknak.. Ke­resztyénnek lenni nemcsak azt jelenti, hogy bűneink bocsánatában megújult az életünk, hanem azt is, hogy az,em­berek felé fényiünk »mint csillagok a világon, életnek beszédét tartván eíé- öök.« (Fii. 2, 15 k.) Jézus három képpel tanított min­ket, hogy az emberek felé híven tel­jesítsük .különleges feladatunkat. A só képe intés a restség, az elgyávulás, a megfáradás ellen. A hegyen épült város képe biztatás, hogy minden ember e'.őtt nyilván legyünk, egyszersmind bizonyossá is tesz a felől, hogy kapkodó, türelmetlen erőltetés nélkül is hatással vagyunk az embe­rekre. A fényforrás képe öv, hogy ne húzódjunk ki a jelenvaió világból, no essünk bele az üdvösségünkben gyönyörködés tétlenségének a hibá­jába. Alapigénk harc, hogy valóban Isten dicsőségének a szolgálatában álljunk Ez a szolgálat tehát nincsen harc nél­kül. Mi önmagunkban nem vagyunk különbek másoknál; csak Jézus Krisz­tus ígéretéért vagyunk Istent dicsőít- tető hatással embertársainkra. De ép­pen azért, mert Isten ígéretéből va­gyunk, amik vagyunk, 6emmi sem veszi el tőlünk különleges keresztyén küldetésünket Sólyom Jenő GYÜLEKEZETI HÍREK Következő .vasárnap: Január 11. Vízkereszt u. 1. vasárnap IgéK, d. e. Ef. 5:8—14, Máté 5:13—16. d. u. II. Mózes 23:18—23. Liturgikus szín: zöld. PAPNÉ GYŰLÉS December 6-án délután 5 órakor tar­tották a nagybudapesti szokásos havi összejövetelüket, a Déli egyházkerület székházában. Az igehirdetés szolgálatát Rajos János lelkész végezte. ZUGLÓ Zuglóban január 11-én, vasárnap dél­után 4 órakor szeretetvendégség lesz. Előadást tart Ferenczy Zoltán. • KELENFÖLD Kelenföldön január hó 10, szombat délután fél hat órakor szeretetvendóg- ség tesz a gyülekezet tanácstermében, melyen BeJohorszky Lajos egyház- községi felügyelő tart előadást. ÓBUDA Január hó 4-én, vasárnap délután hat órakor nagyon szépen sikerült sze­retetvendégség volt az óbudai gyüle­kezetben. Művészi ének- és zeneszá­mok kíséretében Bókay János író, a Deák-téri egyházközség gondnoka — aki zsoltárfordításaival különösen meg­szerezte az Evangélikus Élet olvasó­táborának szeretetét — olvasta fel két rövid novelláját. A tiszta humorú és szellemes írásokat a hallgatóság nagy tapssal fogadta. IKLAD Ez évben ünnepelte egészen szűk egyházi közösségben az egyházközség fennállásának 200 éves évfordulóját. Az év utolsó vasárnapján ünnepi köz­gyűlésen olvasta fel a Jelkész a pres­bitérium által elfogadott ’nyilatkozatot. Ebben vallást tesz a gyülekezet a két évszázad alatt megtapasztalt kegye­lemről, az evangéliumi hit áldásairól és az Ür kegyelmét kéri a következő időkre is. KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK EGYESÜLT ÁLLAMOK A Washington Post derived jelen­tése szerint a legnagyobb amerikai egyházi szervezet, »Krisztus egyhá­zainak nemzeti tanácsax denveri ülé­sén állást foglalt amellett, hogy xbe- csületes tárgyalások útján rendezzék a világpolitika vitás kérdéseit«. A Tanács az amerikai keresztyé­nekhez intézett üzenetében hangsú­lyozza: el kell utasítani azt az el­méletet, hogy a harmadik .világ­háború elkerülhetetlen. A tanács üzenete a továbbiakban megállapítja, hogy xa vallásszabad­ság korlátozása Spanyolországban és Columbiában, valamint a faji megkülönböztetés az Egyesült Álla­mokban és Dél-Amerikábcm az em­beri jogok bántó megsértését jelenti«. A tanács harminc különböző fe- lekezetet képvisel, mintegy 35 millió taggal. NÉMETORSZÁG Dibélius püspök mondottá, hogy Nyugaton fiatal teológusok százai van­nak, akik készen lennének arra, hogy Keleten lelkészként tevékenykedjenek, de nyugati határozatok ebben meg­akadályozzák őket. — »Ha ebben _ a vonatkozásban nem történik változás, Brandenburgban a telki gondozást új alapokra kell fektetnünk és nem úgy, mint eddig, csupán nem-akadémikus erőket kell belevinni a lelkipásztori szolgálatba.« Az istentiszteletek láto­gatottsága, a püspök adatai szerint -az utóbbi időben emelkedtek, különös­képpen az ifjúság száma. * »A gyilkosság ott indul meg, ahol gyűlölködünk« mondotta a német- országi evangélikusság egyik-legjelenté­kenyebb vezetője, a westfáliai Wilm elnök, az ötödik parancsolatról tar­tott előadásában, Darmstadtban, az evangélikus diák-gyülekezet előtt. A béke és háború kérdésében Wilm azt- a véleményt képviselte, hogy nem sza­bad megállapítani azt, hogy a népek ma még háborút viselhetnek azért, hogy a békét biztosítsák. Az egyház­nak 6oha sincsen joga a háborút he­lyeselni. sfí A Teológiai Akadémia dékánja az alábbi levelet intézte a haliéi Lufher Márton Egyetem rektorához az egye­tem alapításának 450 éves évfor­dulója alkalmából. »Igen tisztelt Rektor ür! Engedje meg, hogy a Halle-Witlenbergi Egye­tem alapításának 450 éves évfor­dulója alkalmából Önnek, az egye­tem vezetőjének az összes karok, el­sősorban mégis a teológiai kar pro­fesszorainak legszívélyesebb üdvöz­letünket tolmácsoljam. Igen sok magyar egyetemi hall­gató, főleg evangélikus teológus és lelkész szívesen látott és becsült vendég volt az önök egyetemén az' elmúlt évszázadokban. Örömmel te­szünk ezért eleget annak a kedves kö­telességünknek, hogy megemlékez­zünk Egyetemük mozgalmas és szép múltjáról s ilyen módon osztozzunk örömükben. Reméljük, hogy a leg­utolsó világháborúval megszakadt szoros baráti kapcsolatainkat hama­rosan fel tudjuk eleveníteni és né­peink és egyházaink javára tovább tudjuk azokat ápolni. Ebben a reményben szívélyesen köszöntőm Önt, a budapesti (azelőtt soproni) evang. Teológiai Akadémia nevében: DR. PALFY, MIKLÓS, dékán.« NORVÉGIA Norvégiában 1945-bén előterjesztett egyházrend a régihez teljesen hason-ló lesz, egy-két jelentéktelen pontban való eltérést kivéve, ha az országgyű­lés többsége elfogadja azt, amit a parlament kulturális bizottsága most az egyházi körök nagy fájdalmára ér­vényre juttatott. Itt a tervezetnek ép­pen -azokat a határozatait érintik, ame­lyek -az állam-egyház kereteiben a gyülekezeteik erőteljesebb együttműkö­dését célozzák és az államhatalom be­folyását visszaszorítani akarják. így gondoskodni akartak arról, hogy a lelkipásztorok kinevezésénél az Egy­házi Tanács és -a Püspöki Tanács közreműködjék és a Püspöki Tanácsok négyévenként országos ülésre gyűlje­A Bethesda Kórház napja Kevés olyan közszeretetben álló egyházi intézményünk van, mint a Protestáns Egyházi Alkalmazottak Bethesda Kórháza. Híveink széles kör­ben ismerték, mint a református egyház kórházát s nagy örömmé! értesültek arról is, hogy 1950-ben ezt a kórházat a protestáns egyházak vezetőségei a protestáns egyházi alkalmazottak köz- kórházává tették. Azóta lelkészeink, fheológusaink s az egyház minden al­kalmazottja családjával együtt élvezi ennek a kórháznak gyógyító erejét. A szeretetet, amit a kórházban orvosok, ápolók, maguk az egyházak nyújtanak nekik. Különös öröm az, hogy ez a kórház közös protestáns intézmény és a magyar protestáns egyházak ez intéz­mény fenntartásával is bizonyítják test­véri együttműködésüket, s egyben egymásrautaltságukat. Püspökeink úgy rendelkeztek, hogy Vízkeresztutáni első vasárnap, vagyis január 11-én orszá­gos oífertóriumot ajánlunk fel a Pro­testáns Egyházi Alkalmazottak Be­thesda Kórházának költségeire. Ha­zánk valamennyi evangélikus templo­mában erre a célra adokoznak január 11-én a hívek s egyházunk bízik benne, hogy ez az oífertóriuni hatalmai meg­mozdulása lesz a szíveknek. Bízunk benne, hogy az egyház beteg munká­saiért minden templomozó evangélikus hívőnek meg lesz a méltó áldozata.-nek össze. Ezeket á határozatokat a kormányzó párt képviselőinek bizott­ságában visszautasították. Berggrav Eivind, rangidős püspök indíttatva érezte -magát arra, hogy egy oslói új­ságban arról a »legdurvább kísérletről« szóljon, amely az egyház népének száj­kosarat a-kar felrakni; ebben egészen világos antidemokratikus akarat nyi­latkozik meg, mellyel a gyülekezetek semmi esetre sem elégedhetnek meg.« HOLLANDIA' Hollandiában terjeszkedik á luthe­ránus egyház. Az utóbbi hónapokban a -hollandiai lutheránus egyház, ame­lyik nemrégen -találta meg ismét egy­ségét, 'képessé lett az országnak kü­lönböző részeire kiterjeszkedni, ahol eddig még sohasem volt evangélikus igehirdetés. Hogeweenben, Drenthe tar­tományban húsz holland, német és er­délyi száz telepes a szórvány gyüleke­zet nek a magja. Dél-Rotterdamban, ahol sohasem volt még lutheránus egyház, a múlt év októberében mo­dern egyházközséget létesítettek, mely­nek neve Erős Vár egyházközség. Máshol is, különösen -a nagy ipari központokban, Ovcrijase! megyében kis csoportok számára istentiszteleteket tartanak, így például Enschedeben egy korcsmában van az istentisztelet, ame­lyet a helységtől 50 .mérföldre lakó lelkész l-art. KELET-NÉMETORSZÁG A világ legrégibb lutheránus ének­kara ismét egyházi énekkar lett. A keletberlini népnevelési minisz­térium elhatározta, az egyházi szer­vezetekkel egyetértésben, bogy a Johann-Walter kórust, amelyik eddig Torgauban városi kórus és énekisko'.a volt-, ezután visszaadja az egyháznak és ezentúl egyházi -karként fog mű­ködni. A kórusnak ilyenmódon a tor- guai -iskolával megszűnik a kapcso­lata, de továbbra is fiú- és férfikar marad, mint ennekelöttc. A lemondott karigazgató helyett az egyház a hal! Bayer kántort hívta meg, aki köz­ismerten kitűnő karmester. A torgaui énekkar a -legrégibb luthe­ránus kar és kar-iskola a világon. Luther Márton segítségével alapítta- tott. Első .karmestere Johann Walter, Luthernek zenei tanácsadója és munka­társa volt. ismét lehetővé vált a kó­rusnak régi tradícióit követni és vasár­napról vasárnapra szolgálhat a torgaui Má-ria-templomban. FINNORSZÁG Finnországban a finn egyház se­gélycélokra 72 millió finn márkát gyűjtött a »közös felelősség« című felhívásra. A négy éve kiadóit fel­hívásra eddig összesen 200 millió finn márka érkezett be, az ezévivel együtt. Ehhez, járul még hozzá, hogy ezt az összeget a háborús jóvátétel mellett gyűjtötték a szükséget szenvedő és agg emberek részére. SZEGED December 214ől 26-ig Rejtő Mártái szolgált a gyülekezetben esti alkalma* kon. KISKUNHALAS A kis gyülekezet szeretetvendégséget tartott az ünnepek előtt a paróchiáíij Minden szobát megtöltöttek az örven* dező hivek. Fehér- és pi-rosm-asnis kis-’ lányok, simára fésült kisfiúk vered* gettek sorban. Az -asszonyok énekkara szerepelt, de volt női szólóének is. A' papnő vezette az éneklést zongorán s meghatottan csendült a »Csendes éj...« dallama a gyülekezet ajkán. Belényi Károly presbiter saját versét olvasta fel, »Mi is -a béke?« címmel. »A béke mag az élet... ezer ígéret... a szí-1 vünkbe vésve, mint Isten rendelése.. .- Nem puszta szó, képmutató hazug ámítás, hanem áldás...« Szentgyörgyi János kiskőrösi presbiter tartott írás - magyarázatot. Várady Lajos esperes pedig novelláiból olvasott fel. A sze- retetvendégs-éget megelőzte három­napos igehirdetéssorozatv amelyen a gyülekezet szép számmal vett részt AMBRÓZFALVÁ Karácsony első ünnepén a gyereke­ket sz-eret-etvendégségen látta vendégül a gyülekezet. December 31-én este 9-től sz-eretet-vendégségen volt együtt.-a.gyű* -lekezet. MARCALGERGELYI Az adventi vasárnapokon az anya-« gyülekezetben, valamint a szergényi és fcülsővati íiiliák templomaiban Í6 mu* soros adventi esteket tartottak. A' lelkész igehirdetésén kívül jó szolga* latot tett a mindhárom helyen meg­alakult énekkar. Ezeket részben a lel­kész felesége, részben pedig a gyűlés kezet kántor-képzőt végzett fiú-, illetve leánytagja vezette. Több ifjúsági tag szavalattal szolgált. A karácsonyesti gyülekezet áhítatát ugyancsak n agy* mértékben emelte a sikeres énekkari szolgálat. NYUGALOMBAVONÜLAS Bánszky György a'berti-i, Biíki Jenő mekényesi, Weigel Ádám mucsfal, /7or- váth Lajos gyékényesi és Klenneg Adolf bátaapáti-i lelkészek a Déli egy­házkerületből; Kiss Samu nagyüaráti, Ihász László kisbabot!, Ihász Mihály kertai lelkészek az Északi egyházkerületből nyuga­lomba vonultak, 1953. január 1-i, ha­tállyal. A nyugalomba vonult lelkészek to* vábbi életére Isten áldását kérjük. HALÁLOZÁS Dr. Mohácsy Lajos’ ny. lelkész, tb. esperes, a marcalgergelyi gyülekezet­nek 47 éven át volt fel-késze, Pápán meghalt. Temetésén régi gyülekezeté­ből is nagy számban megjelentek Ilivel.- A szertartást Bácsi Sándor pápai és' Sikos Lajos marcalgergelyi iclkésa végezte. Lutheránus Világszövetség A Lutheránus Világszövetség ‘ fótit* kára Carl E. Lund-Quist cikket irt a Lutherische Rundschau-ba,n »A Luther ránus Világszövetség üj Utjai« cím* mel. Ebben, többek közt a következő* két írja: A Lutheránus Világszövetség főfel- adata az, hogy megteremtse egy halé* kony theológiai kicserélődés alapjait. A theológiai bizottság munkája és az alosztályok tapasztalatai Hannover* ben nagyon világosan megmutatták a lutheránusságon belül a döntő theoló­giai kérdésekről való élénk viták szük­ségességét. Tanulmányozás, vita és eszmecsere nemcsak módszer és szer­vezet kérdése. Azon kell fáradoznunk, hogy a theológiai kutatás legjobb eredményeit mindenki számára hozzá­férhetővé tegyük, hogy fakultásaink­nak és professzorainknak új indításo­kat adjunk és az ifjak számára a leg­jobb képzés lehetőségét biztosítsuk a legjobb embereink között. Egyre vi­lágosabban ismerjük fel a laikusok megszólításának szükségességét. Az ifjú egyházak a népegyházak és a sza­bad egyházak tapasztalataiból is so­kat tanulunk. Istentől jövő felszólítás, hogy a mai konkrét helyzetben szol­gáljunk. A világszövetség lagsgyháznl ma készek arra, hogy ezt a munkát az egész világon közösen kezdjék el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom