Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-11-01 / 44. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET 400 ÉVES REFORMÁTORI KÖNYVEK Úristennek szent igéjét halljuk.. A reformáció idei emléknapjára három 400 esztendős magyar refor- mátori irat kínálkozik ünnepi anya­gul. 1553-ban három olyan magyar könyv jelent meg Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájában, amely egyenként is megérdemelné a ju­bileumtartást. Hármasságuk egye­nesen követeli, hogy figyeljünk rá­juk. Egyikük, egy ábécés könyv szóló betűk-nek nevezi a ma­gánhangzókat. Ünnepi emlékezé­sünk vszóló, megszólaló, figyeltető, eleven' és megelevenítő betűkké teszi mind a három könyvnek vala­mennyi betűjét. s Az egyik könyv a reformáció és a művelődés benső kapcsolatát tükrözi. Ábécés könyv és keresztyén káté egyszerre. »A magyar írás olvasásának mód­ját« találjuk az elején. Heltai volt-e a könyv szerzője, nem tudjuk; mindenesetre ő volt a kiadója. Hel­tai pedig — amint erről lapunkban nemrég megemlékeztünk — különle­ges helyet foglal el a magyar he­lyesírás történetében is. Ez az ő nyomdájában készült ábécés könyv is bizonysága annak a törekvésnek, hogy rendet vigyen a magyar írásba. Akkor a betűk bemutatása és osz­tályozása állásfoglalás volt a he­lyesírás kérdéseiben. További részében a lutheri re­formáció jegyében készült káté. »A keresztyéni tudománynak fon- damentoma«, a címe is ez.« Egyetlen ismert példánya is csak töredék­ben maradt fenn, azért sajnos, nem ismerjük a káté rendjét. Annyit azonban a töredékből is megálla­píthatunk, hogy előbb adja és ma­gyarázza a Hiszekegyet, mint a tíz- parancsolatot, és még előbb tanít a keresztségről. A könyv szerzőjét talán az a pedagógiai megfontolás vezette a káté örökölt rendjétől való eltérésben, hogy igazodni kell ah­hoz a helyzethez, amelyben a taní­tandó gyermek van; keresztyén, meg van keresztelve, induljunk ki ebből! De lehet, hogy teológiai gon­dolkodás rendezte így a tanítandó hittani ismereteket. 0 A másik 400 éves köiiyv á címe szerint is Katekizmus. A »mennyei tudománynak sommá­ját« szerezte és foglalta benne egybe »a derék Szentírásból és sok ke­resztyén tanítóknak írásaiból« Hel­tai Gáspár kolozsvári »plébános« a keresztyének építésére. A könyvnek az a különlegessége, hogy két keretben van elhelyezve benne a káték szokásos anyaga. ÍCét része van az egész keresztyén tudománynak; törvény és evangé­lium. Az első rész csak a tízparan­csolatot tartalmazza, minden mást az evangélium szava keretez. A má­sodik részben van a tanítás a ke­resztyén hit ágairól, az imádság­ról, a szentségekről. Befejezésül éppen úgy benne van »a Szentírás­ból szerzett keresztyéni tábla«, amelyben minden állapotbeli ke­resztyén ember emlékezhetik hiva- taljára és tisztére, amiképpen van Luther Kis Kátéjában. De nem­csak ilyen külsőséges benne a Kis Káté hatása, hanem részleteiben is megállapítható. Sorjában szemünk elé kerülnek Luther mondatai. De amikor most a reformáció em­léknapja alkalmából emlékezünk meg erről a könyvről, szinte érde­kesebb benne az a teológiai fejte­getés és történelmi helyzetfestés, amelyet az ajánlásban találunk. A hazai reformációnak azt az ütemét halljuk ki belőle, amely­ben egyszerre esik szó a római pápás tévelygésről és a lutheri tettbe belecsimpaszkodó új té­velygőkről. A keresztség, az áldozat és az űr­vacsora vonalán mutat rá Heltai a. régi és új tévelygésekre. A szerze­tesek megutálták a keresztséget; a barát-kápába (szerzetesi rúnába) való felöltözést oly szentséges do­lognak mondották, mint a megke- resztelkedést. Viszont most a »visszakeresztelkedőket« (vagyis: újrakeresztelkedőket) támasztotta az ördög a keresztség ellen. A tol- dott-foltozott pápai misében pedig jól látja minden jámbor ember, mennyire hurcolta, vonta, szaggatta a gonosz lélek az Ür vacsorájának szentségét. Semmi épséget nem ha­gyott benne! Viszont most a vak­merő szakramentáriusokat támasz­totta ellene. A feloldozás tekinteté­ben az a bűne Rómának, hogy ki­lopta a keresztyének közül az áldo­zatban hagyott isteni hatalmat, Ró­mába rekesztette, »honnét azután az ő hiv szolgál által kecskebőrre, bárány- és bakbőrre kenvén, drága arany forintokon e vak világnak kiosztó«. ! A búcsúcédulák és árusításuk kár- hoztatását Heltai aztán igázi refor- mátori magatartásban nyomban ki­egészíti azoknak a »turjya és rest pásztoroknak« elítélésével, akik »az evangéliomnak neve alatt« csak testi szabadságot keresnek. E sokféle tévelygésben mind az ördög hazugságait látja Heltai. Vi­szont az Isten könyörületét látja a „Mikor megsokasodtak aggodalmaim“ A 94. zsoltár 19. verse adott címet Bach 21. kantátájának, amit a Luthe- ránia Ének- és Zenekar október 26-án mutatott be a Deák-téri temp­lomban: Ich hatte viel Bekümmer­nis, magyar bibliánk szavaival: Mi­kor megsokasodtak aggodalmaim. A bűnnel küszködő, bűnbánó és Krisztust kereső ember szavai ezek. A kantáta első hat tétele — az első rész — a zene művészi eszközeivel megmutatja a Krisztust-kereső em­ber lelkének állapotát. Bach korá­ban ez után az első rész után el­hallgatott a zene és énekszó, hogy megszólaljon a prédikáció. Csak az Isten szeretetéről szóló evangélium felhangzása után kerülhetett sor arra, hogy a második rész — a 7—11. tétel — bemutassa a 116. zsoltár 7. verse és Jel 5.12 és 7.12 alapján a Krisztusban Isten szere- tetét megtalált és békességre jutott ember szívének gondolatait. A Lutheránia mindig arra törek­szik, hogy hű maradjon Bach elő­írásaihoz s ezért hangversenyén a két rész között átadta a szót az Ígé­rnek, hogy szólaljanak meg azok a bibliai versek, amelyek az ének hangján a kantátában is felhang­zottak. Ismét teli volt a templom, mint a Lutheránia hangversenyein más­kor is. Mély figyelem kísérte Zalánfy Aladár orgona játékát, aki még a kantáta előtt Bach G-dur preludium és fugh-ját és. a »Ki dol­gát csak Istenre hagyja« dallama felett írt koráielőjátékát játszotta. Ez a dallam még egyszer felcsen­dült a kantátában, ahol a 9. kartétel egy-egy szólamában volt elrejtve. Az előadásból külön is ki kell emelnünk a gyönyörű kórus-tételek közül az erőteljes zárótételt, mely magávalragadóan hirdette Isten di­csőségét, valamint M. Molnár Éva (szoprán) és Melis György (bariton) duett recitativo és áriáját a 7. és 8. tételben, amely a bűnbánó ember és Krisztus párbeszédét hallatta: Jöjj, Jézus, segíts! — Igen, jövök! A tenorszólókat Marton István éne­kelte, a kart Weltler Jenő vezette a tőle megszokott biztonsággal. Egy hónap múlva, november 23-án újra előedást tart a Luthé- ránia. Ekkor egy esten két rövi- debb kantátát mutat be: Maradj velünk... és Vigyázzatok azt kiáltja... címen. Z. A Pesti (Deák-téri) Evangélikus Egyházközség 1953. október 31-én, szombaton délután 5 órakor rendezi az V.. Sütő­utca 1. sz. II. emeleti nagy dísztermében a DEÁK-TÉRI ESTÉK sorozat második; reformáció estjét TŰNŐ SZÁZADOK címen. Az est műsorában Sándor Judit, az Állami Operaház tagja és a Lutheránia ének- és zenekar közreműködésével megelevenedik a refor­máció négy évszázados múltja versekben, prózában és zenében Belépődíj nincs Műsormeeváltás a Deák-téri temnlnm ée'narnlria renmráláeára __ re formációban. Isten »az ö nagy ir- galmassából mennyekből kinyilat­koztatta az ö szent igéjét és igazsá­gát, melyet arinakélőtte : az ö szent Fia* a mi Urunk Krisztus Jézus, az ő apostolaival egyetembe, e világba prédikál vala. Evvel «2 ö Szent igé­jével megmutatta .minden válasz­tottaknak, mi legyen az ördögnek minden csalárdsága, hogy tudjuk magunkat megoltalmazni tpie és az ő hazugságainak sokságát eltávoz- tatni.« S : A harmadik könyv »Vigasztaló könyvecske«. Arra int és tanít, miképpen készül­jön az ember a halálra. A könyv szándéka az, hogy felszabadítsa az embert a haláltól való félelem szol­gaságából az élet, a reménységes élet boldogságára. Ezt a felszabadí­tást pedig azzal végzi, hogy tanítja az embernek és az Istennek a közös­ségét, közösségük helyreállítását a Krisztus Jézusban. Az Istennel való közösség viszont elválaszthatatlan az evangéliumi reformáció szerint az emberekkel való közösségtől. Az az Isten iránti szeretet, hogy szere- tetben szolgálunk embertársaink­nak! Dr. Sólyom Jenő A zért megyünk voltaképpen is- tentiszteletre: hogy meghalljuk azt, amit Isten éppen most, éppen nekünk üzenni akar. Nem hallhat­nék meg ezt odahaza, bibliaolvasás közben, vagy esetleg valamely meg­hitt kis körben, a Biblia fölé ha­jolva? Igen, Isten nyilván szól a magános csendes órában is és akkor is, ha »ketteh-hárman« az ő nevé­ben összegyülekezve keresik az ő üzenetét. Azonban mindez nem pó­tolhatja és semmiképpen nem teszi feleslegessé azt, hogy a gyülekezet a maga egészében álljon meg Isten templomában az Úr színe előtt és ott hallja meg azt, amit neki Ura üzen. Luther nem ok nélkül han­goztatta olyan állhatatosan, hogy az istentiszteletben hirdetett ige, a pré­dikáció által jön hozzánk Jézus Krisztus és cselekszik velünk hatal­masan. A prédikáció: Milyen hallatlanul merész vállalkozás: egy bűnös em­ber megnyitja száját s azzal az igénnyel és reménységgel lép fel a szószékre, hogy általa Isten szól az ö népéhez. Hogyan is kísérelhetnék ezt meg, ha nem maga Jézus ígérte volna tanítványainak: »Aki titeket hall, engem hallgat.« (Luk. 10, 16.) S ezt az ígéretet meg is tartotta: mennybemenetele óta, visszajövete- léig valóban a prédikáció által építi, tartja fenn és terjeszti egyházát a Irta: Turmezey Erzsébet Első lépésemtől nyomon-kísért: védett mint hősi vért... mint tiszta dallam ölelte körül életemet halkan ... mélység ha vont, nem engedett zuhanni... mint szárny segített menny felé suhanni, s az éjszakában mint csillag világolt, Édesanyám, >. az imádságodl Ahányszor utam sírodhoz vezet, mindig látom összekulcsolt kezed. Nem rejtheti el sirhalom, koporsó. S fülembe cseng csodálatos, utolsó imádságod. .Hiszen mint drága örökséget őrizem. Pgy imádkoztád el önkívületben... éjjel. Szóltál. Hozzád siettem. »Csitt!« — kedves .kezed intve mozdult »Templomban > vagyunk! Imádkozzunk!« Bim-bam! Harangok szólaltak meg lágyon a minden édesanyák templomában. _ s én néma áhítatban « • ' ■ három kérésedet hallgattam: »Dicsértessék a Jézus Krisztusi őrizze meg gyermekeinket! Adjon nekünk békességes aluvástl Amen.« Nem kértél semmi mást. Ki kérhetne ennél többet, nagyobbat?. Kint a csillagok csendesen ragyogtak. Kéréseidnek könnyű szárnya keit. Távol láthatatlan kar énekelt. * És a harangok zengtek-zúgtak lágyan a minden'édesanyák templomában, Azóta jól tudom, hogy imádságod kísér az úton, ahogy eddig kísért. őriz mint hősi vért... mini. tiszta dallam, öleli körül életemet halkan... mélység ha húz, nem hagy zuhanni... éjszakámban, mint csillag vet világot. Édesanyám, ez á feledhetetlen utolsó imádságod. 1 9 5 3. Istentiszteleti rend október 31-én, Budapesten. PESTI OLDALON: , ‘ DEAK-TER d. e. 11 (úrv.) d. u. 4'(úrv.) — FASOR délelőtt 10 Gyöngyösi Vilmos. — OLLÖI-ÜT délután 7. — RAKÖCZI-UT dél­után 7. — KARÁCSONY S.-U. délután 7. — THALY K.-U. délelőtt II Vámos József, Idélután 'A7 Bonnyal Sándor. > — KŐ­BÁNYA délután 7 (úrv.) Haf^nscher Károly. — SlMOR-U. délután VjS Hafenscher Károly. — ZUGLÓ délelőtt 11 Muntág Andor, dél­után 7 Karner Károly dr. — FOTI-UT dél­előtt 11 (úrv.) Rlmár Jenő. délután 7 (úrv.) Gádor András. — VACI-OT délután 7 (úrv.) Rlmár Jenő. — ÚJPEST délelőtt 10 Matuz László, délután >A7 Gvökössy Endre dr, — DUNA KÉSZ!-ALAG délelőtt 8 (úrv.) Blázy Lajos. — PESTLŐRINC délelőtt 11, délután 7. — PESTIMRE délután 5. BUDA! OLDALON: BECSI KAPU-TÉR délelőtt 11 Várady Lajos, délután 7 Sréter Ferenc. — TOROCZKO-TF.R délelőtt 8 Várady Lajos. — ÓBUDA délután 7 Incze Gábor dr. - XII., TARCSAY V.-U. délelőtt 11 (úrv.). Karner Károly dr., dél­után 7 (úrv.) Danhauser László. — HŰVÖS­VÖLGY, LELKESZNEVELÖ INTÉZET dél­előtt 10 Nagy Gyula dr. - KELENFÖLD dél­előtt 11 (úrv.). délután 6 (úrv.). — NÉMET- VOLGYI-ÜT délután 6. — CSEPEL délután 6 Brebovszky Gyula. * november 1-én, Budapesten. PESTI OLDALON: ., ‘ DEAK-TÉR délelőtt 9 (Ifjúsági) Sflle Ká­roly. d. e. II (úrv.) Kemény Lajos, délután 4 (német) Gyöngyösi Vilmos, délután 6 Zay László. — FASOR délelőtt 9 (útv.). délelőtt V*!0 Gyöngyöst Vilmos, délelőtt 11 Gyöngyösi Vilmos, délután 6 Cserháti Sándor. - - DÓZSA GYORGY-ÜT délelőtt */*10 Cserháti Sándor. OLLOL-OT délelőtt V.10, délelőtt II. - RAKÖCZI-ÜT délelőtt 10 Sztlády Jenő dr., .délelőtt */.!? — KARÁCSONY S.-U délelőtt délelőtt VrIO Hafenscher Károly, délután 4 Hafenscher Károly. — SIMOR-U. délelőtt V.J2 Vámos József. — UTASZ-U. délelőtt >/,12 Hafenscher Károly. — ZUGLÓ délelőtt II 'SfchotZ László, délutáh 6 Muntág Andor. — GYARMAT-U. délelőtt 'A10 Muntág Andor. — RAKOSFALVA délelőtt 'A12 Muntág An­dor. — FÖTI-OT délelőtt 11 (úrv.) Rlmár ■Jenő. délután 7 Gádor András. — VACI-ÜT 'délelőtt 8 (úrv.) Rlmár Jenő. délután 4 Gá­dor András.-— ÚJPEST délelőtt 10. Matuz László. — DUNÁK ESZI-A LAG délelőtt 9 Blázy iLaJos. — VAS-U. 2/e. délelőtt 11 Szimonidesz Lajos. — RÁKOSPALOTA MAV-TELEp dél­előtt Ví9. — RP. NAGYTEMPLOM délelőtt 10. — RP. OREGTEMPLOM délután 3. — PEST­ÚJHELY délelőtt 10 Kürtöst Kálmán. — RÁKOSKERESZTÚR délelőtt '/ill. — RÁKOS- HEGY délelőtt 9. — RAKOSLIGET délelőtt 10. — RÁKOSCSABA délelőtt 9 Békés József, dél­után '/*7 Békés József. — CINKOTA délelőtt 9 (gyerm.). délelőtt 10. délután 'A3. — MÁTYÁSFÖLD délelőtt 'AI2. — KEREPES- KISTARCSA délelőtt '/,10. — PESTLŐRINC délelőtt 11. délután 5. — PESTLŐRINC SZE- MERE-TELEP délelőtt s/,8. — PESTERZSE- BF.T délelőtt 10. — SOROKSAR-ÜJTELEP délelőtt >A9. — KISPEST délelőtt 9. délelőtt 10. délután 6. — WEKERLE-TELEP délelőtt 8. — RÁKOSSZENTMIHÁLY délelőtt 'All. dél­után 5. BUDAI OLDALON: BÉCSIKAPU-TÉR délelőtt 9 Sréter Ferenc, délelőtt 11 «Várady Lajos, délután 7 Sréter Ferenc. — TOROCZKO-TÉR délelőtt 8 Várady Lajos. — ÓBUDA délelőtt 9 Mezősi György, délelőtt 10 H Gaudy László dr., délután 7 H. Gaudy László dr. — XII.. TARCSAY V.-U. délelőtt 9 Ruttkay Elemér, délelőtt II Danhauser Lászlő. délután 7 Ruttkay Elemér. — BUDAKESZI délelőtt '/,10 — HŰVÖS­VÖLGY. LELKESZNEVELÖ INTÉZET délelőtt 10 Friedrich Lajos. — KELENFÖLD délelőtt 8 (úrv.), délelőtt >A!0 (gyerm.), délelőtt II (úrv.), délután 5. — NEMET VÖLGYI-ÜT délelőtt 9. — KÜLSÖ-KELENFÖLD 12. — CSEPEL délelőtt II Brebovszky Gyula, dél­után 6 Brebovszky Gyula. — BUDAFOK dél­előtt 10. _ NAGYTÉTÉNY délelőtt 'A9. - KFLENVÖLGY délelőtt 9. — ALBERTFALVA rtélalnft l/.lf ___ rcn I ir.ucnv JAI»IJZtl i/ IO i fö ldön. Ott, a templom csendjében* amíg hangzik a prédikáció, munkál« kodik a Szentlélekűristen: némelye« két megítél, másokat feloldoz, meg­keményít, vagy sebeket gyógyít, el« hív és kiválaszt, bűnbánatra indít* szolgálatra buzdít, vigasztal és erő« sít, világosságot ad és utat mutat* tanácsol és tanít, ezerféleképpen, amint közülünk egynek-egynek arra éppen szüksége van; s mindezt ugyanabban az egy prédikációban, annak a gyarló bűnös embernek, a »papnak« emberi beszédén keresz­tül. Ott, a prédikációban történnek ma is az igazi, nagy csodák, hiszen a prédikáció maga a legnagyobb csoda: Isten szól hozzánk bűnös em­berekhez, egy másik bűnös ember szája által. 1 T sten szól hozzánk. De vájjon mit akar mondani? Mindig ugyanazt, de mindig másképpen. Az ember bű­néről és Isten szeretetéről szól a prédikáció úgy, ahogyan ez az egy üzenet a Szentírás gazdag kincses­tárában sokféleképpen elénk tárul. A prédikáció alapja mindig a Bib­liának valamely hosszabb-rövidebb szakasza, az úgynevezett textus. S ezeket — éppen úgy, mint az oltár előtt felolvasott bibliai szakaszt — nem az igehirdető önkénye, hangu­lata, belátása választja ki, hanem ezeket egy-egy esztendőre előre az egyház rendeli el, bizonyos megha­tározott rend szerint. Ezt a rendét nevezzük perikóparepdnek, s ezeket a bibliai szakaszokat perikópáknak, ami magyarul éppen azt jelenti, hogy: levágott bibliai szakasz. Éne­keskönyvünk végén ott találhatjuk »vasárnapi és ünnepi szent leckék« címen az egyik leggyakrabban hasz­nált, úgynevezett óegyházi perikópa- 1 endet, amit, mint a neve is mutatja, ősidők óta használ szinte az egész keresztyénség. Ebből az összeállítás­ból első olvasásra kitűnik,, hogy ezeknek a bibliai szakaszoknak, a ki­választását és összeállítását az egy­házi esztendő sorrendje szabja meg. A perikópák tehát az egyházi esz­tendő minden egyes vasárnapjára és ünnepnapjára felolvasásra összeállí­tott bibliai szakaszok. Minden alka­lomra két-két perikópa van ki­jelölve: egyik az evangéliumokból, a másik az apostoli levelekből (epistolák), vagy a Cselekedetek könyvéből, vagy az ószövetségből. Ezek úgy vannak összeválogatva, hogy megmutatják a vasárnap, vagy ünnepnap jelentőségét, tolmácsolják üzenetét, az egyházi év rendje sze­rint. Egyik perikópát az oltár előtt szoktuk felolvasni (lekció), a másik alapján történik a szószéki igehir« detés (textus). T sten szól a prédikációban, de vaj» jón a gyülekezet hallgatja-e? Áz ige, a bibliai szakasz felolvasását állva szoktuk meghallgatni, tisztelet­ből Isten igéje iráht. Némelyek erre alig figyelnék, gondolván, hogy ez nem fontos, az érdekes, a »szónok­lat«, majd csak azután következik. Milyen tévedés! Aki nem figyelt na­gyon jól a felolvasott bibliai részre, az hogyan értse meg azt a prédiká­ciót, ami nem egyéb, mint ennek a héhány bibliai mondatnak a kifej« tése?! Általában nagyon fontos kér« dés az, hogy igazán figyelemmel hallgatjuk-e a prédikációt. Az em­ber lelki magatartása nem marad rejtve, hanem kiárad belőle, mint valami láthatatlan, de nagyon is érezhető légkör, * illat, ami .befolyá­solja környezetét is. A figyelmetlen ember zavarja szomszédait is, a fi­gyelmetlen, érzéketlen gyülekezet bénítja, csüggeszti az ige hirdetőjét, míg a feszült figyelem, a készséges várakozás, forró, meghitt, áldott légkört teremt, mint a tavaszi zá­por utáni napsugárra felszálló me­leg pára, aminek keltető bölcsőjé­ben szinte tapinthatóan fakad az elvetett magból az élet. Sok ember azért nem hallja meg Isten üzenetét, mert már előre tudja, hogy mit akar hallani. Hogyan töltse ki beléd Isten az ő igéjének élő vi­zét, ha a te szíved csordultig tele van a saját gondolataiddal, vá­gyaiddal, gondjaiddal és panaszaid­dal? Isten üres, megüresített, készsé­gesen várakozó és az Ö üzenetére vá­gyakozó szíveket akar. A prédikáció: az istentisztelet, kö- zepe, szíve, csúcspontja. Itt az Isten köztünk, az Ö igéjében. Bár­csak mindig, mindnyájan készséges szívvel fogadnánk az Ö kegyelmes érkezését. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. Vitt.. Puskln-u. ÍZ Telefon: 142-074 Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest, ti!.. Dévai Bíró Mátyás-tér t, Előfizetés! árak: Egy hóra 5— Ft. negyedévre 15.— Pt, félévre 30— Ft egész évre 80.— W Csekkszámla: 20.412—VIII Engedélyezési és terjesztési szám: M E IN B 70.336/1949

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom