Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-10-25 / 43. szám

KVAXGŐLiKtJS Ilit Egy kis „liály“ van a mennyben... . Erzsik« még iskolába 6e járt, mi­kor egyszer nagy őrömmel újságoltál vasárnap, a gyérmekbibl ia-körbŐl fel- jővet: Uj éneket tanultunk! Hallgassá­tok csak! Egy kis *hátyt van a mennyben Énnekem — tenéked. Akarod-e »hályedei*■? Jer és térjél meg. Hiába magyarázzuk néki, hogy nem »ihály« van a mennyben, hanem hely van, ő csak azon erősködik, hogy Tilda néni így tanította. Mutettunk rajta. Tilda néni ugyanis dunántúli tájsao- lással beszél és másképpen ejti a ma­gánhangzókat, mint a pesti gyerme­kek. Artán el is gondolkoztam azon: mennyire igaz a mondás, hogy a gyer­mek lelke olyan, mint a lágy viasz- Mindent magába fogad. Milyen nagy lehetőség és milyen nagy felelősség, hogy a gyermekek hallgatnak ránk...' Vagy két év múlva ismét elém ke­rült ez a gyermekének. Milyen egy­ügyű kis szöveg! »Egy kis hely van a mennyben ...« Mit jelent ez a föl­dön? Mi a vetülete annak itt a föl­dön, mindnyájunk számára — »énne­kem, teneked« — Isten helyet készí­tett az Ő országában? Hogyan nyitja meg Isten az utat efelé a hely felé? Mit jelent »akarni« a helyünket? Égy e6ti családi áhítatnál történt. A gyermekek ágya körül ott ült az egész család. Nagyszülők és szülök. I- Ko­ri nthus 9. alapján arról beszélget- tiink, hogy Pál apostol is járt sport- versenyekre. Abban az időben is úgy volt. mint ma. A sportpályákat széles karéjban nagy nézőtér vette körül, a tribün. Ma i.s sok ember azt gondolja hogy mikor egy vasárnap délután vé­gignéz valami izgalmas football mécs­esét azzal már sportolt. Pedig igazá­ban’azok sportolnak, akik nem fenn a széles nézőtéren ültek, hanem lenn a küzdőtéren, a pályán küzdöttek. Azért indítottak ma egy mozgalmat az MHK-t, hogy a nézők ne csak a tribü­nön szurkoljanak, hanem maguk is menjenek le a pályára. Footibailozza- nak, fussanak, ugorjának, sportolja­nak. Még a »Civil a pályán« c. film is elő került. Újra mulattak Latabár mókás alakján. — Pál apostol azt mondja — folytattam —,' hogy a ke­resztyének között is nagyon sok olyan ember van, aki csak néző. Nézik, mi­ként viaskodnak "egyesek a bűnnel, buzdítják, vagy bírálgatják őket, de maguk kényelmesen ülnek fenn a né­zőtéren. Hinni, azt jelenti: lejönni a széles nézőtérről' és belépni a szűk térre, a nézőtérrel körülvett helyre, a pályára. Győzni csak a pályán lehet. Isten minden nap megkérdi tőlünk — hol vagyunk: a nézőtéren, vagy a pá­lyán. Vájjon csak nézzük, hogy má­sok mikép harcolnak bűneikkel szem­ben, vagy mi is harcba szállunk a bűnnel. Már az imádkozáshoz készültünk, mikor idősebbik fiam egyszerre meg­szólalt. Valamit szeretnék mondani. Nagyot nyeít, de látszott, hogy elha­tározta magát. Tüzelt az arca. Izga­lomban volt- — Azt a hat színes ké­pet, tudjátok, amin az oroszlán, az elefánt, az orrszarvú meg a többi vad­állat van, amiről tegnap előtt azt mondtam, hogy egy osztálytársam adta ajándékba, _nem_ ajándékba kap­tam, hanem 60 fillérért vettem a pa- pírkereskedésben az Üllői-úton. Sí­rásba tört ki. Ereztük mindnyájan, hogy most ment le a nézőtérről a küzdő térre. Komolyam válaszoltam. Belsőleg va­lami engem is nagyon szorongatott. — Tudtuk, hogy valami hiba van nálad. Mikor kérdeztem tőled tegnapelőtt, el­pirultál. Látszott, hogy nem mond assz igazat. Bántott mindnyájunkat, hogy fgy teszel. De látod, most jó, hogy nem tartottad magadban a hazugsá­gét Most nem csak nekünk mondha­tod el, hanem Jézusnak is, hiszen az 6 névében vagyunk együtt mindnyá­jan. 0 azért halt meg és azért tá­madt fel hogy a bűn ne uralkodjék rajtunk, hanem győzzünk‘felette. Hangosan Imádkozott. A saját sza­vaival. — ür Jézus! bevallom néked, hogy két napig aludni sem tudtam nyugodtan, mert olyan volt a szívem, mintha valami nehéz kő nyomta vol­na. Kérlek, hengerítsd el a Bővet. Amen. ,, 'Utána közösen adtunk hálát azért, hogy Isten nékünk adta Fiát és mi Jézus nevében-tehetünk együtt. Meg“ köszöntük, hogy ö irtfeebb; mint 8 mi sók bűnünk. Hogy nekünk se kell mégadriunk magunkat a bjtatték, ha­nem küzdhetünk ellene. Hogy <5 győ­zött. Mi az övéi vagyunk és ezért ne­künk is győzftünk kell, Még égy darabig sírt tifána. De ezek tisztító, feloldd, hiszen nem a serhrffibe hulld, vagy önmagába föj- tott. könnyek voltak, Aztán édesen, rrté'yen éláíudt. Másnap "vidáman éb­redt. ,Möét, amikor újra visszaemlékezem az esetbe, Ismét eszembe jut a kis e.vermekének. »Egy. kis hély van a mennyben. /.« A ‘mennyben? — Igen, a mennyben és éppen ezért a földön le. -í Semmi se törtéoUc a irménnyben úgy, hogy annak földi vetülete ne lenne. Ha a mi Atyánk, a mennyek­ben, megengesztelödött tékozló fia el ember iránt, az nem maradhat követ­kezmények nélkül itt a főidőn. Ezért imádkozzuk: miképpen «> menny bén. úgy itt a földön is. A családban is. A kicsinyeik és nagyok között is- Mi akkor a »kis hely« a földön? Tá­lán a család? Nem. Túlzás lenne a családot valamiféle kicsinyített, minia­tűr mennyországnak tekinteni. Hiszen ott is hazudunk egymásnak és nem csak a kicsinyek a nagyoknak, hanem a nagyok is a kicsinyeknek, sőt egy­másnak is- De lehet ez a kis hely a földön a ó&aládban fs, sőt esetről esetre maga a”család is, autókor-ott Isten igéje megszólal. Akkor a szen­tek közösségévé válunk.1 gyülekezetté, anyaszentegyházzá. Erről tanítja a Kis Káté: »Ebben az any ászén tegy- házban nekem és minden hívőnek na­ponként minden bűnt bőséggel meg­bocsát .. .* ■' Az is eszembe jutott, hogy milyen indulat vett rajiam erőt akkor/ ami­kor rajtakaptam a fiamat azon, hogy nem mond igazat. Kitalált mesével akar átejteni. Alig tudtam magamban az inkvizltor elszabadulását visszatar­tani. Milyen könnyű lett volna1 néhány kereszt-kérdéssel zavarba hozni, le­leplezni és lehetetlenné tenni- Milyen jó. hogy mégsem így történt. Milyen jó, hogy nem én diadalmaskodtam az én igazságommal. Isten lépett közöt­tünk porondra igéje által. Mindnyá­jan kicsinyek tettünk, ö azonban nagy lett közöttünk. Nagyobb fiam bűnénél, nagyobb kétségeinknél, szomorúsá­gunknál, minden bűnünknél. Eibenge- rítette a nehéz követ, a hazugságot; háta mögé vetette, a tenger mélyébe dobta. Kisfiam pedig megtalálta he­lyét. Mint a mennyben, úgy a földön is. Családjában, szüléd és testvérei között. Fülembe cseng újra a kis ének1 Akarod-é helyedet •..? Akarod-e a szentek közösségét, a gyülekezetét, az anyaszente gyh ázat gy érmékéi delel. szüléiddel, házaistársaddad? Az igé­ben maga Isten lép porondra közöt­tünk. Lehoz bennünket a magas tfte bűnről a küzdőtérre. Gyülekezette te­szi a családot és ebben a gyülekezet­ben ajándékoz meg bennünket most a bűnök bocsánatával, egykor pedig a test feltámadásával és az örök élettel. Végül még csak azt írom te. hegy a családi áhítatunkat énekkel fejeztük be. De nem a kis gyermekéneket éne­keltük. Valami erősebbre, hatalma­sabbra volt szükség. Az anyaszentegy- ház egy Húsvéti, diadalmas himnusza kívánkozott szánkra: . Győzelmet vettél, oh Feltámadott! ' örök nagy dicsőség a diadalod. Fényes égből szállt le angyali követ. Hogy elhengeriise a nehéz követ. Győzelmet vettél, oh Feltámadott/ örök nagy dicsőség a diadalod... y ., . tBenczúr. .László J - -G . • ,• 1.:• A REFORMÁTUSOK ZSINATA Október 14-én tartották a refor­mátusok országos zsinatuk újabb ülésszakát. A református egyetemes konvent nagy zsinati üléstermében ünnepélyes külsőségek között gyűlt össze az országos zsinat D. Bereczky Albert püspök és Kiss Roland íő- gondnok elnökletével. A zsinaton megjelent Horváth Já­nos, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke Vargha József osztályvezető és Veres Pál alosztályvezető kísére­tében. Az evangélikus egyházat Dr. Vető Lajos és Dezséry László püspök, Dr. Pálfy Miklós teológiai dékán és Grűnvalgzky Károly egyetemes fő- titkárhelyettés képviselték. A zsinatót Kiss Roland, a zsinat világi elnöke nyitotta meg, majd a formaságok után Bereczky Albert, a zsinat lelkészi elnöke tartott rész­letes beszámolót a református egy­ház helyzetéről és problémáiról. Be­szédére lapunk későbbi számában visszatérünk. Horváth János, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke meleg szavakkal köszöntötte á zsi­natot, majd Dr. Vető Lajos püspök egyházunk üdvözleteit adta át. Beszédében többek között a kö­vetkezőket mondta: — Mi teszi lehetségessé a két ma­gyar történelmi protestáns egyház között a testvéri jó viszonyt? Az oko­kat két csoportba foglalhatnánk. Először is az, hogy mindkét protestáns egyház egy­mást kölcsönösen evangéliumi * keresztyén egyháznak tartja, is­meri el s kölcsönösen tisztelet­ben tartja egymás hitvallásos alapjait. Egymás sajátosságai­nak, sajátos értékelnek megbe­csülése, hitvallásához való ra­gaszkodásának tiszteletbentar- tása az a testvéri feltétele s ma­gától értődő oka és velejárója egyházaink jó viszonyának. A másik ok abban rejlik, hogy mi az egységet nem hitvallásos alap­jaink megrendítésével igyekszünk előmozdítani, hanem úgy, hogy fel­ismerjük közös felelősségünket egész népünket, vagy. akár az egész' ke- résztyénséget és az egész emberisé­get is érintő kérdésekben. Kétsége telénül így hozta közel egymáshoz egyházainkat a második világháború után a közös felszabadulás átélése, hazánk újjáépítésének közös fel­adata, majd az egész emberi­ség s hazánk és népünk békéjé­nek védelme és biztosítása s mindaz, amit a békemozgalommal kapcsolat­ban egyházaink szükségesnek tar­tották határozni és cselekedni. — Ugyanilyen közös feladat elé kerültek egyházaink akkor, amikor mindegyik felfigyelt arra a veszede­lemre, mely a belső elszektá3odás részéről fenyegeti történelmi egyhá­zainkat. Dr. Veto Lajos püspök Németországba utazott a szászországi evangélikus püspök beiktatására A szászországi evangélikus-luthe­ránus egyház vezetősége meghívta egyházunk lelkész elnökét: dr. Vető Lajos püspököt arra ar ünnepségre, melyen az új szászországi püspököt, Gottfried Noth eddigi országos fő- egyháztanácsost, a szászországi evan­gélikus egyház püspökévé beiktat­ják. Az ünnepség október 21-én a Meissen-I dómban történik a Né­met Demokratikus Köztársaságban. Szászország Luther hazája, a Meis- sen-i dómban Lnther maga Is pré­dikált. Egyházunk lelkészelnökének ez a meghívása megtiszteltetés egész egyházunkra nézve. Dr. .Vető Lajos püspök a beiktatáson irásmagyará- zattal köszönti as új püspököt egy­házunk nevében. Az előző püspök dr. Hahn magas korára való tekin­tettel vonult nyugdíjba. Országos reformációi ünnepély A hosszú évek óta szokásos közös protestáns reformációi emlékünne­pélyt ez évben is megrendezik ok­tóber 31-én este Vs7 órakor a Zene­akadémia nagytermében. Az ünnep­ségen Kiss Roland, a Refor­mátus Egyetemes Konvent és Zsinat világi elnöke tartja a megnyitó be­szédet. Az előadást pedig Dezséry László evangélikus püspök. A műsort protestáns művészek és pro­testáns egyházi énekkarok számai egészítik ki. i-.íy; Scott afrikul protestáns lelkipásztor a nyasalandl rendörtámadásrúl. Michael Serét, protestáns lelkipász­tor szeptember 24*-én hivatalos vizs­gálatot követelt az afrikai Cholöban (Blanyne és ChUcvav/a kerület ■— Nyásálartd), átlót - a rendőréé# az afri­kai tüntetőkre éorlüzet ídótt. A lel­kész a hyáíalandl Afrivan-Cotlgfééí egyik tisztviselőjét idézte, mikór fc kővetkezőkét mondta: A legbecsülete­sebb áz, ha a tüntetők nézetéi te lé- mértékké válnak. Az éjeiét Okvetlenül ki ball vizsgálni. Egy angol újságíró a kővetkező atrocitásokról számolt be: *A rtíl&őrűé£ kunyhókat .gyújtott, léi, ajtókat tört be, beteg embereket kény­szerűéit munkára és ha éz éllen fíltá- kozták, öószévérték őket.« Az újságíró fényképező gépét ősszé akarták törül, amikor azt látták, hogy fel VÓ tél eket szándékozik készíteni. Scótt lelkipásztor idézte meg a nyasalándi, Afrlean-Uniőn elnökének a ki jelentését te árról, hogy nem még­szervezett zendülésről volt szó, ha­nem spontán népi tüntetésről, ami a nép tűrhetetlen helyzete rrtóaát rab­bi!««. De közös feladatot ismertünk fel abban Is, hogy amikor as Egyházak Világtanácsában tö­mörült egyházak feleletet keres­nek korunk és a keresztyénség égető kérdéseire, akkor mi eze­ket a'feleleteket itt hazánkban az ökumenikus bizottságban együtt és közösen keressük s azt, amit idevonatkozólag ke­mény teológiai munkával, sok imádsággal és elmélyedéssel ta­láltunk, a világ elé is úgy tár­juk, mint a magyar protestan­tizmus válaszát a közös felelős­ségből adódó egyetemes kérdé­sekre. Ez a példás együttműködés ma már nemcsak hazánk határain belül köztudomású valóság, hanem hazánk határain túl is elismert és elisme­réssel emlegetett tény. A zsinat napirendjén elsősorban a magyar református egyház, illetve a magyar protestantizmus nefnzet- közi ökuménikus szolgálata szere­pelt. Péter János református püspök nagyszabású be­szédben ismertette a református egy­ház eddigi ökuménikus szolgálatát, különösen az evanstonl világgyűlés előkészítésé során s mély elemzését adta a magyar protestantizmus nem­zetközi szerepének és helyzetének. A napirendi ponthoz az evangélikus egyház részéről is hozzászólás tör­tént, amennyiben Dr. Pálfy Miklós teológiai dékán lapunk más helyén közölt beszédével Járult hozzá a zsi­nat munkájához. Ez az első eset, hogy a két protestáns egyház kép­viselői egyikük zsinatán közösen vi­tattak meg egy kérdést. Péter János püspök beszédének Ismertetésére is vissza fogunk még térni. A református zsinaton egyébként a református Teológiai Akadémiák tantervét és szervezeti felépítését újra szabályozó törvényt alkottak, új nyugdíjtörvényt alkottak, vala­mint kiegészítették és módosították a magyar református egyház orszá­gos közalapjáról szóló régebbi tör­vényt. . A zsinat ünnepélyes percei voltak azok, melyekben Dr. Pints István, , 1 a Református Egyetemes Konvent elnöki osztályának vezetője bejelen­tette Dr. Josef Hromadka, a prágai Comenius hittudományi ‘fakultás dékánjának díszdoktorrá avatását, mely a legutóbbi debreceni egyház­kerületi gyűléssel kapcsolatban folyt le, és bejelentette a zsinatnak, hogy a debreceni teológia a közeljövőben díszdoktorrá avatja Nyikoláj metro- politát, a Szovjetunió Ortodox Egy­házának világszerte ismert egyik vezetőjét és békeharcosát. Szombat esti közős imádságunk AZ ELŐ fis HATÓ IGE Zsid. 4, 12. 1 Isten igéje nem egyszerű szó- -*"• beszéd. Már a próféta által meg­mondta: hogy ahová szava elér, nem marad hatástalan (És. 55. 11.). Az olvasott vagy hallott ige szívünk­be hatol és ott tovább él. Mint a mag, elrejtőzik, de benne van az aratás ígérete és egyszer csak szárba szök­ken a termés. Minden szívünkhöz jutó isteni ige él és hat bennünk, formálja életünket és szívünket, hogy hason­lóvá váljunk őhozzá. O Istennek ez az ige által végzett munkája nem felületes. Az egész életet kiteszi hatásának. Mint valami hosszú, vékony tőr halói be-életünk mély, talán öntudatlan rejtekeiig, VALLJUK MEG, hogy nem hit­tünk eléggé Isten igéjének való­ságos erejében és gyakran kép- mutatással akartuk pótolni. ADJUNK HALAT Isten szere­tettért, mellyel alaposan és tel­jesen rendbe akarja hozni éle­tünk minden dolgát és köszönjük meg igéjének erejét, mely bizo­nyos segítség. hogy onnét elindulva formáljon újjá Így képes arra, hogy valóságos gyó­gyulást hozzon életünk minden bajára, mert az akár még magunk előtt is rejtve maradt zugokban is rendet te­remt. O Ezért az ige előtt nincs lehető- ség képmutatásra. A jó orvos előtt nem lehet letagadni a baj okát és nem lehet egészségest mímelni beteg­ágyon. Az üres látszaton átszúr Isten igéje, hogy Ítéletet gyakoroljon a kép­mutatás fátyla mögé rejtőzött bűn fe­lett és azt kipusztítva eredményessé .tegye bennünk az. újjáteaeuvtés mun­káját. 1 KÖNYÖRÖGJÜNK hitért, mely rábízza magát Isten igéjére, Krisz­tus evangéliumára, — bátor őszin­teségért, mellyel minden képmu­tatást legyőzve álljuk az ige ítéle­tét és d/játeremtő munkáját, — példaadó keresztyén élet-gya­korlatért, mely Isten szeretetéhez hasonlóan szívén viseli az em­berek minden ügyét s azoknak alapos és igaz gondját. BIBLI A-O LVASÓ Október 25. Vasárnap. Zsolt. 40«, I. Péter 9:10. Isten a reá váró és a szabaditásért kiáltó bűnöshöz mindenkor aláhajol. Ezt tette az idők teljességében az ö Szent Fiában, aki által az istenitek örök dicsőségére hívott, és aki jelenben a bűnnél való harcunk­ban erősekké, szilárdakká, állhatatosakká tesz, Olvasd még: Ezs, 51:9—16, Zsid. 4:14—16. Október 26. Hétfő. II. Mózes 33:13, Jakab 1:5—6. Sokszor tanácstalanul állunk hívő életútunkon. Ilyenkor kérjük min­dig bátran az Isten útmutatását. Ha ezt hittel tudjuk tenni, bizony bölcse- ségét adja, amellyél megérthetjük kijelentését. Olvasd még: I. Korinthus 9:24—27. Zsid. 9:1—10. Október 27. Kedd. . Zak. 2:13, Ef. 1:17. Fenségesen hatalmas az Isten. Előtte meg nem állhat, szemeivel őt meg nem láthatja a bűnös halandó. Mégis megismerhetjük Őt Fiában, Krisztusban, akiben kijelentette magát nekünk. /Olvasd még: II. Tim. 2:1—4, Zsid. 7:18—28. Október 28. Szerda. ' Zsolt. 33:21, Róm. 3 M. Isten maga tett minket igazzá Jézus Krisztus által a kereszten. Ebben kell megkapaszkodnom hitem karjával, s akkor nem kell már a törvény rendeléseivel Jeüzködnöm, mert ez a bűnösöket megigazító szeretet, úgyis örvendező szent életútra visz. Olvasd még: Róm. 14:4—12. Zsid. 9:11—15. Október 29. Csütörtök. Zsolt. 91 -A, I. Ján. 5:18. Aki hisz a Jézus Krisztusban íz 0 általa Isten gyermekévé létt. Az ilyennek1 élete elrejtetett Krisztus által a hűséges Istenben,- aki megóvja minden gonosztól. Olvasd még: I, Kor. 9:13—18. Zsid. 109:19—31. / - ' 1 ' ' V:' ff". ./V I- . ( Október 30. Péntek. ( Zsolt. 72:13, II. Kor. 12«. Isten nem akarja a bűnös halálát. Az Igazság nélkül szűkölködőkön: megkönyörült a Krisztusban s megszabadította őket bűneiktől ingyen kegyelemből. Erre a kegyelemre van nekem is szükségem és ez elég te nékem. j Olvasd még: Luk. 22:31—38, Zsid. 10:32—3«. Zsolt. 48. Október 31. Szombat. V. Móz. 12:32, Ján. 8:31—32. ViséZa a hitünk forrásához — az Igéhez —. Abban van elrejtve a ml Igazságunk — a Krisztus, akiben van a mi szabadságunk, s akiben betölthétjük,a törvényt. , Olvasd ftiég: Jel. 14:6—7, Zíid. 11:1—7, Péld. 24:14—20. . ! Vlsontaf Róbert: ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom