Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-10-11 / 41. szám

* EVANGÉLIKUS ÉLET Az első gyülekezet, mely a püspök lelkészküldő joga alapján kapott lelkészeket GYÜLEKEZETI HÍREK 1953. október 11. Szentháromság után 19. vasárnap Igék: ti. e. Mt J2, 9—14, Csel 20, 32—35, d. u. Préd 4, 8—12. A vasárnap üzenete: Járjunk efllivatásunkhoz méltóan: munkában!. Liturgikus színi zöld. • Tótkomlós az első egyházközség, melybe az 1953. évi V. te. rendel­kezései alapján a püsgök küldött lel­készeket. Az 1953. évi V. te. a gyüleke­zeti lelkészek választását új ala­pokra helyezte. A gyülekezetek úgy alkalmazhatnak lelkészt, ha több lelkész meghallgatása után az egy­házközség tanácsa és közgyűlése a próbaszolgálaton részt vett lelké­szek közül egyhangúlag hív meg egy lelkészt a gyülekezet szolgála­tára. Ez az egyhangúság természe­tesen nem azt jelenti, hogy valóban a gyülekezet minden tagjának egy lelkészre kell szavaznia, hanem mindenesetre megköveteli a tör­vény a választás során az egyház- község tanácsa és közgyűlése döntő többségének megnyilatkozását egy lelkész mellett. A törvény szabato­san megmondja azt, hogy az egyház- község tanácsából és a közgyűlésből a hívek milyen arányú egyetérté­sére van szükség lelkészmeghívás sikere érdekében. Üj törvényünk ezenkívül úgy ren­delkezik, hogy amennyiben az egyházközség nem tud a törvényben meghatá­rozott mértékben egyhangúságra jutni, vagy amennyiben az egy­házközség által meghívott lelkész nem fogadja el a meghívást, úgy a püspök küld le'készt a gyüle­kezetbe. Ez az eset állt elő a tótkomlós: egyházközségben, amelyben két ér­demes, idős lelkész, Jeszenszky Já-i nos és Zeman Mihály, akik együtt több mint három évtizeden keresztül szolgálták a gyülekezetei, szinte egyidejűleg nyugdíjba vonultak. Az egyházközségnek egyszerre megürült tehát mind a két gyülekezeti lel­kész! állása. Az egyházközség meg­indította a lelkészválasztási eljárást. Az egyháztanács azonban a meghí­vott lelkészek próbaszo'géIrtai után négy lelkészre szinte egyenlő arány­ban adta szavazatait. Az egyházköz­ség véleménye megoszlott és nem tudtak egyértelműségre jutni. Vé­gül a törvény szerint a püspöktől kértek lelkészt. Dczséry László, a Déli Egyházke­rület püspöke összehívta a zsinati törvényben előírt tanácskozást lel­készküldő joga érvényesítésének elő­készítésére. Jelen volt többek közt a keletbékési esperes, Mekis Adám, a gyülekezet felügyelője, Venycrcsam Adám, a szomszéd gyülekezetek kép­viseletében Benkő István gyulai lelkész és alaposan megvitatták az egyházközség helyzetét és kívánsá­gait. Az egyházközség részéről sok megnyilatkozás történt. A püspököt levelekkel keresték fel soknn a gyü­lekezet tagjai közül és tájékoztatták a helyzetről. Csoportos feliratok is érkeztek. Végül a püspök a gyüleke­zetbe küldte Zsemberovszky János és Koppány János lelkészeket, akikre a lelkészváíasztás során is sok szavazat esett az egyháztanács­ban, Az új lelkészeket 1953. szeptem­ber 27-én iktatta be hivatalába Me­kis Adám, a Déli Egyházkerület püspökhelyettese, keletbékési espe­res. így a tótkomlósi egyházközség Volt az első, mely az új lelkészvá­lasztási törvény szerint a püspök lelkészküldési joga alapján kapott lelkészt. Ez annál Is érdekesebb, mert az új törvény életbelépése óta az Északi Egyházkerületben 21 egyházközség, a Déli Egyhá«ke» rületben pedig 16 egyházközség választott magának lelkészt úgy, hogy egyetértésre tudott jutni és egyhangú meghívással töltötte be a gyülekezeti lelkész! állást. Ez annak bizonyítéka, hogy az új lelkészválasztási törvény jó és megfelel a gyülekezetek vi­szonyainak. Zsinatunk jól tudta, hogy gyüleke­zeteink meg tudják találni az egyet­értés útját ,a lelkészmeghívási jog alapján és azért igen előrelátóan és helyesen törölte el a régi lelkész­választási törvényt, mely annyi kor­teskedésre és visszavonásra adott okot a gyülekezetekben. Azon a né­hány helyen pedig, ahol az egyhan­gúság mégsem alakul, ki, a tót- korolósi példa szerint eljutnak a hí­vek ahhoz, hogy örömmel vegyék a gyülekezet belső vitatkozását meg­szüntető püspöki döntést, mellyel lel­készt küld nekik. De nézzük meg Tótkomlóst, ezt a nagy gyülekezetét, mely első volt e tekintetben gyülekezeteink között. A tótkomlósi egyházközségnek nagy múltja van. Szlovákia területéről települtek ide a szlovák nyelvű evangélikus hívek az 1740-es években. Az áttelepülés első idejében nagy versengés folyt Békés és Csanád megyék között. Ez a ver­sengés Komlós puszta birtokáért odáig fajult, hogy Csanád megye 1748-ban a komlósiak nemrégen fel­épített, éppen csak a használatnak átadott imaházát lepecsételtette és az istentisztelet tartását, bár ez szer­ződésileg biztosítva volt — betiltotta. Csanád megyének ez az intézkedése Békést sem hagyta nyugton. Hogy jogát Komlóihoz ő is érvényesítse, ő is lepecsételtette az imaházat, sőt ehhez még a lelkészt" is el akarta fo­gatni, de az álruhában elmenekült. Szarkóczy János, a lelkész nem ijedt meg az üldözéstől, hanem vállalva a kockázatot, éjnek idején kereste fel a Karkus Márton nevű atyafi istállójában összegytilekezStt híveket és ott nékik még az úrva­csorát is kiszolgáltatta. Három évi huzavona után Torma nevű nemesi bíró a pecséteket feltörte és az ima­házat rendeltetésének ismét áten­gedte. Hűséges lelkészük tovább erősíthette Isten Igéjével a híveket Komlóson. A lelkészek sorát ő nyi­totta meg. A kezdeti nehézségek után épí­tés korszaka köszöntött a gyüle­kezetre. Buzgó lelkészek sorában említésre méltó WaUaszky Pál, a természet- tudományok nagy ismerője és az irodalom búzgó művelője. A temp­lomi éneklés segítségére új orgonát építtetett 1771-ben- Gyakorlati érzé­kéről tesz bizonyságot az egyházköz­ség jövedelmének növelésére felál­lított kásapinlom- A gyülekezet csa­ládjai számának 500-ról 700-ra való emelkedése bizonysága a csendes épülő munkának. A lelkek száma 3458 volt 1776-ban. — Az igazi nagy építője a tótkomlós! gyülekezet­nek Szexty György lelkész volt. (1780—1829) Az ő lelkészsége alatt épült az 1795-ben felszentelt templom. Három esztendőn át megszakítás nélkül épült az elődök lankadatlan búzgóságának ez a ma is fennálló bizonysága. A templomot alig fe­jezték be, amikor már épült a pap­iak. Nagyszerű szervező készséggel tudta munkára vonni a gyülekezet építő erőit. Az ő lelkészsége alatt felépült még két rendes liszt- és kásamalom, egy olajmalom, mint amelyek hivatva voltak az egyház építésének anyagi szükségleteit biz­tosítani. Épült egy 30 öl hosszú is­kola és harangozónak egy ház. Az épületek mellett gondja volt az egyházi élet kiépítésére is. A pres­bitérium létszámát 60-ban állapítják meg. Az iskolából kikerült ifjúság nevelésénél erősen hangsúlyozott lesz a »katekizáció«. Gondja van még a bábák nevelésére is. Szegé­nyek részére szegények háza szol­gál, ahová a hívek közvetlen juttat­ják el adományaikat. A szabadságharc idejének tótkomlósi lelkipásztora Horváth Sámuel volt. »Amily buzgó pap, éppen olyan lelkes hazafi is vala« — írja az egykorú feljegyzés — s midőn 1848-ban a szabadságharc ki­tört, ő is a tótkomlósi őrseregeel Ecskára és Lukácsfalvára ment. Ha­zafias beszédeiben kompromittálta magát, ezért fogságot is kellett szen­vednie, Gyulán, ahonnan a hívek közbenjárása szabadította ki a lel­kes papot. Csermák János alatt az iskolákat szaporították. A század végén a küzdelmes letelepedési kor­szak áldozatos lendülete az anyagi jólét és a vallási élet biztonságába torkollott. Élték a járt kegvességi szokás szerint életüket. GrjJács Pál ennek a kornak történetet író lel­késze, nyugodt és csendes szemlélő­déssel sorakoztatja fel adatait Tót­komlós történetében. Ebből a nagy mozdulatlanságból egyházi vonatko­zásban csak a második háborút kö­vető lakosságcsere mozdította ki. A gyülekezet az új lelkészek be­iktatásakor szeretettel búcsúzott három évtizeden keresztül hűségesen szolgált két lelkészétől, Jeszenszky Jánostól és Zeman Mihálytól. Ugyanakkor könyörgött Szenllá- 1 ekért, hogy segítse a püspök által küldött új lelkészek, Zsemberovszky János és Koppány János szolgála­tát. LUTHER MÁRTON t ESTI IMA Szentháromság, ki minekünk egy őrök igaz istenünk, leszállt a nap, már este lett —■ világoltqsd szent fényedül! ló reggel téged zeng ddhftk és este is magasztalunk, te voltál és te vagy velünk — dicsér méltatlan énekünk. Dicsőítünk, Atyaistetif áldunk, Urunk, Fiúisten, néked szóljon a dicséret mindörökké, ó Szentlélek. Fordította: « Bodrog Miklós RÁDIÓS felóra Október lDén, vasárnap reggel fél 9 órától evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi-rádió, Igét hirdet dr. Vető Lajos püspök. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezután a rádiós félórák közvetítési ideje nem 9 órakor, hanem fél 9 óra­kor lesz. deAk-tér Az október 11-i szeretetvendégsé- gen Danhauser László budahegy- vidéki lelkész tart előadási »Ke­resztyének otthon« címen. Közre­működik a budahegyvidéki gyüle­kezeti énekkar. BUDAFOK Az egyházközség október 11-én tartja fennállásának 25. évforduló­ját. A 10 órakor kezdődő ünnepi istentisztelet szolgálatát dr. Vető Lajos püspök látja el. 11 órakor kez­dődik az ünnepi közgyűlés. Délután 5 órakor egyházzenei estet tartanak. Közreműködik: dr. Gárdonyi Zoltán és Sulyok Imre orgonaművész. Tát- ray Vilmos hegedűművész. Előadást tart Várady Lajos budai esperes. NYUGAT-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE A Nyugat-békési egyházmegye lel- készi munkaközössége szeptember 15-én Orosházán tartotta gyűlését, melyen Egyed Róbert, gádorosi lel­kész exegezist és vázlatot adott a következő vasárnap perikopájárót, majd Aranyi József, esperes ismer­tette »A vallás a kizsákmányolás szolgálatában« című kiadványt, vé­gül Farkas Lajos, rákóczitelepi lel­kész mutatta be Ralf Luther üjtesta- mentumi Szótárát és készülő új ma­gyar fordítását. A munkaközösség fog­lalkozott a gyülekezeti munkaterv ék­ké! . hitoktatási és nyugdíjügyekkel!, valamint az önsegély számadásai­val js. PÉTERI Folyó hó 11-én, vasárnap délelőtt a gyülekezetben dr. Karner Károly teológiai professzor hirdeti az igét, este pedig a szeretetszolgálattal kap­csolatos igemagyarázatot tart. NÓGRÁDI EGYHÁZMEGYE A nógrádi egyházmegye munka- közössége szeptember 30-áp Balas­sagyarmaton tartotta havi munka­közösségi gyűlését. Közös írás- tanulmányt vezetett Schultz Jenő va- nyarci lelkész a következő vasár­napi igéről, előadást tartott Ottmár Béta legéndi alesperes »Jézus taní­tása a családról«. Dr. Csengődy La­jos esperes ag aktuális elnöki beje­lentéseket tette meg. A munkakö­zösségi gyűlés után a nógrádi egy­házmegye tanácsülését tartotta meg. HITTANKÖNYV Az Evangélikus Egyetemps Sajtó­osztálynál kaphatók az általános is­kola a|só tagozata részére hittan­könyvek: Kemény, Bibliai történetek I. Ft 2—; jf. Ft 3ÍQ áron­MONOR A gyülekezetben szeptember 27-én Diakóniai Napot tartottak, Sztehló Gábor szolgálatával. Az ofíertórium­ból 350 forintot juttattak az albertí szeretetotthonnak. SOMOGY—ZALAI EGYHÁZMEGYE A somogy—zalai egyházmegye lelkészt munkaközössége szept. 21— 22-én "tartotta őszi összejövetelét a gyenesdiásj Kapernaumban. A tneg-t nyitó esti áhitat után egyházi éle­tűnk és egyházmegyénk aktuális kérdéseit beszélték meg a leiké-zek Kutas Elek esperes vezetésével, Másnap reggeli úrvacsoravétel után Jakus Imré tahi lelkész előadása kapcsán a munkaközösség teológiai önképzésének feladatait, Bánd! 1st« ván gyékényesi lelkész igetanulmá­nya nyomán a következő vasárnap igehirdetési alapigéjét, Loós János lelkész vezetésével pedig az új zsi­nati törvények végrehajtásával kap­csolatos teendőket beszélték meg. Szerdahelyi Pál somogydöröcskei lelkész János apostol leve’eiről ho­zott bibliatanulmányt, SZÜLETÉS Dr. Gergely Kálmán orvost és fe­leségét Isten hatodik gyermekkel ajándékozta meg, ki a keresztség- ben a Mária Magdolna nevet nyerte. A • keresztelést a kölesei gyülekezet lelkésze Nlkodémusz János vé­gezte. Szabó Lajos kissomlyói lelkészt és feleségét Isten harmadik gyermek­kel áldotta meg, aki a keresztségben Lajos nevet kapott. Koppány János tótkomlósi evan­gélikus lelkészeket az Isten máso­dik gyermekkel áldotta meg, aki a szent keresztségben Márta Erzsé­bet nevet kapta. A keresztelési szer­tartást dr. Gubcsó András med- gyesegyházi lelkész végezte. Egyházzenei est a Hetcníöldi evangélikus templomban (Bocű-. kay-u. 10.) a templom felszente- j lésének 25. évfordulóján, októ­ber )8-án, vasárnap délután 6 órai kezdettel. Közireműködneík: Peskó Zoltán, orgona, a gyülekezet ének és zenekara, vezényel: Sulyok Imre. Sorrepd: fc ' 1. Sulyok Itpre; Preiudium. 2. Gyülekezeti ének, pllári szolgálat. 3. llajmath Artúr; 150. Zsolt ár. 4. Kodály: A 114. geníj zsoltár. 5. Kapi-Krúlik Jenő: Toccata. 6. Gárdonyi Zoltán: 62. Zsoltár. 7. pszt: ÍVemen, klagen. 8. Bárdos Lajos: 92. Zsoltár. 9. Sulyok Imre: 130. Zsoltár. 10. Miatyánk, áldás. Évfordulók é SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT jelent meg az első magyar Cervan- tes-fordítás. Horváth György kecs­keméti városi mérnök 1853 szep­temberében adta ki Kecskeméten Cervantes-fordítását. Franciából fordította magyarra a regényt. A mérnök nem volt író, hanem egyike a művelt magyar értelmiség kép­viselőinek. »Tán nem lesz minden érdek és érdem nélkül, ha tudniillik méltónak találtatik a hazafiúsításra.« így írt a nagy regényről fordítása előszavában Horváth György. Húsz évvel e nevezetes ' kísérlet után jelent meg a teljes magyar »Don Quijote« Budapesten. Ez is tehát évforduló; nyolcvan éve, hogy magyar közkinccsé vált ez a remek­mű. 1873-ban Győry Vilmos, pesti evangélikus lelkész, spanyol eredeti­ből fordította magyarra a hatalmas művet. Győry Vilmos író volt, a mggyar stílus mestere, fordítása Cervantes művének legjobb tolmá­csolása a világirodalomban. Hány fordítás avult el nyolc évtized óta, nemcsak nálunk; a nagy irodalmak népeinél is. A remekművek újra- fordítása általános jelenség. Egy iro­dalmi alkotás, amely hozzászegődik ~ az emberiséghez, minden nagyobb társadalmi és irodalmi fordulat után tlf köntöst kér. Gondoljunk csak Dapte Isteni színjátékára, Goethe Faustjára, Shakespeare tragédiáira, Moliére vígjátékaira, vagy Petőfi költeményeinek öt-hatféle fordítá­i ■ s események sára ugyanazon nemzetnél, vagy Madách Ember tragédiájának ha­sonló sikeréhez és jelenlétéhez ha­zája határain túl. S Győry Vilmos fordítása ma is feleslegessé teszi bárkinek, hogy belejavítson vagy pláne újra-írja. Győry Vilmos he­lyesen látta, hogy Cervantes regé­nyét a valóságábrázolás példájaként kell felfogni, azért választotta a megfelelő magyar realista stílust a tolmácsolásra. Az evangélikus pap észlelte mindenkit megelőzve, mint­egy nemzete nevében, egy sereg más nemzeti irodalmat maga mögött hagyva, hogy Cervantes »Don Qui- jote«-ja a társadalombírálat fegy­vere. A szomörú s nevetséges lovag figurája nemqsupán európai uti- társunk, hanem emberi jellemek le- leplezője, a történelmi rparadiság ég ostobaság könyörtelen megvilágí­tója. A fényből, mely a bórihorgas spanyol kurtanemesre esik, jusson a klasszikus fordítónak is, 'a ma­gyar evangélikusság haladó hagyo­mányát képviselő Győry Vilmosnak. * : GYÖNGYVIRÁGTÓL LOMBHULLÄSIG a címe egy új magyar filmnek. Ajánljuk mindenkinek; nézze meg, ha lelkét meg akarja füröszteni a természetben. Az erdő nagy világa töményen, minden színével, ízével, finomságával és kegyetlenségével ott­nyílik ki káprazó szemünk/' előtt. Szekszárd közelében, a Duna part­ján van a gemepet erdő. Abban fényképezte az egész filmet Homoki- Nagy István, akinek a nevét már jól ismerjük a szegedi Fehértóról és a kerecsensólyomról készült filmjei­ről. Állatok és fák, virágok és a víz e film szereplői. Mennyi szépség, erő, gyöngédség, hűség van az álla­tok közti Gyalogolni jó! — írta hal­hatatlan mondatát egykor ifjúsá­gunknak Móricz Zsigmond. Mily szép a magyar táj, ez az ismeret­len is, ahová nem járnak természet- járók s IBUSZ-vonátok, ez a Hamu­pipőke az európai erdők és hegyek karában. Most a természettudós szeme megtalálta benne az erdő egész regényét, ami tavasztól az első őszi fagy megérkeztéig tart s évről évre megismétlődik. Nem csoda, hogy ez a szép magyar film kapta meg az Idei velencei filmversenyen a népszerű tudományos filmek első díját. helyesírásunk és a REFORMÁCIÓ I kapcsolatairól ír rendkívül érdekes fejtegetéseket Kniezsa István egye­temi tanár, kitűnő szlavistánk, »A magyar helyesírás története« című művében- A magyar helyesírás rend­szere a kancelláriai helyesírásból fejlődött ki, de az irodalom 'függet­len életkeretébe bevonuló magyar nyelv bibliafordítóinktól kapta meg fiz írásbeliség első repdjét. A leg­elsőt * a bRszita magF8r bibUafardí- tók adták. Aztán jött Erdösi-Sylves- ter János sár ' ári Üj testamentum­fordítása, majd Dévai Bíró Mátyás Ortographia Ungarica-ja, végül pe­dig Heltai Gáspár rendszere. Hel- taió a legfőbb érdem, ő 1560 körül rögzítette a maga helyesírását, egy minden hangra kiterjedő tudatos és következetes rendszert, amely alap­jául szolgált a későbbi protestáns helyesírásnak. Diadalát annak kö­szönheti, hogy a két legelterjedtebb magyar könyv: Karoli Gáspár biblia­fordítása és Szenei Molnár Albert zsoltárkönyve ezt a helyesírást hasz­nálta és terjesztette el. A magyar helyesírásnak máig ez a protestáns helyesírás az alapja. COMENIUS SOPRONBAN A prágai »Kostnické jiskry« című csehtestvér lapban érdekes cik­ket olvastunk egy szlovák lelkész és igmert irodalomtörténész, Ján Durovic tollából. (Durovic evangé­likus lelkész Szakolcán.) Comenius magyarországi tartózkodásának há­romszáz éves évfordulója alkalmából azt írja a szlovák kutató, hogy nem- csupán a református Sárospatakon maradt tüstént nyoma Comenius pe­dagógiai működésének, hanem az evangélikus Sopronban is. Ezt eddig nem tudtuk. A Comenjusról szóló magyar irodalom ezt az adatot nem emlRi. A szlovák kutató Joannes Rt- bini: ^Memorabilia Aug. Conf. jn regno Hungáriáé« című művének második kötetében találta meg a pontos nyomot. Qtt ugyarjis g sop­roni evangélikus iskoláról vgn szó, amely a maga korában olyan híres lutheránus intézet volt, mint a po­zsonyi, eperjesi vagy késmárki H« ceum- Ebben az iskolában egy sopi róni származású pedagógus, Joan« nes Roeschalius javaslatára ’beve­zették a donatista osztály diákjai számára Comenius »Orbig pictus«-át, mint tankönyvet. Ez I,, Lipót ural­kodása idején történt, tehát a leg» szörnyűbb protestánsüldpzés koráb­ban. Nyilván ezzel magyarázható, hogy a száműzött Comenius nevét, mint szerzőét, néni említik; De _ a könyv jellegzetes címe s a? osztály számára történt bevezetése minden kétséget eloszlat- íme, ismét egy bi« zonyítéka a protestáns haladó szel« lemnek a régi Magyarországén­1 TOLSZTOJ ÉS A PRÉDIKÁCIÓK Két héttel ezelőtt írt Tolsztoj-cik« künkkel kapcsolatban egy olvasónk levelet írt, amelyben ezt írja; *ls» meretes, hogy Tolsztoj mily gondo« san írta műveit. Állandóan javított kéziratain, sokszor Ha egyes részeit, néha az egész regényt |s.‘ A »Feltámadás« egyik részét például húsz szedésben változtatta, a húsza« dikat hagyta meg. Ha ezt az ember tudja, tüstént gonddal olvassa a? ilyen író mieden sorát, még a yesz« szőkét is megnézi, hisz semmit aem irt hiába. Ez a rendkívüli tisztelet a szó iránt példaként hathatna ige« hirdetőinkre is. Mert aki így'késiül az igehirdetésre, aki így gondolja át minden szavát, annak magvetése is maradandó lesz.,.« írói évfordulót ennél méltóbhap aligha lehet meg« tisztelni. /' Szalatnai Rezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom