Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-09-20 / 38. szám

4 tar • •* „Mindezt pedig az evangéliumért cselekszem“ Dezséry László püspök igehirdetése a Deák-téri templomban 1953. szeptember 6-án Alapige: János ev. 6, 60—69. i Sokan azért, akik halták ezeket az ő tanítványai közül, mondának: Kemény beszéd ez; ki hallgatja öt? Tudván pedig Jézus ö magá­ban, hegy e miatt zúgolódnak az ö tanítványai, monda nékik: Tite­ket ez megbotránkoztat? Hátha meglátjátok az embernek Fiát fel- szál lant oda, ahol elébb vala? A lélek az, ami megelevenít, a test ■ nem használ semmit, a beszédek, amelyeket én szólok néktek, lélek és élet. De vannak némelyek közöttetek, akik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, akik nem hisznek és ki az, aki elárulja öt. F.s monda: Azért mondtam néktek. hogy senki sem jöhet énhozzám, hanem ha az én Atyámtól van megadva néki. Ettől fogva sokan vissza­vonulónak az ő tanítványai "közül és nem járnak vala többé ő vele. Monda azért Jézus a tizenkettő­nek: Vájjon ti is el akartok-é men­ni? Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? örök életnek beszéde van tenálad. Es mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.« Keresztyén Gyülekezet, Testvérek az tir Jézus Krisztusban! Amint azt jól tudjátok, az egyházi, esztendő ősszel kezdődik, az Advent- tél, mert első nagy ünnepköre Kará­csony. Ez természtes, mert az egyház Isten azon szeretetéből ered és táplál­kozik, hogy Isten az emberek közé jött Jézus Krisztusnak, Isten Fiának test-é- iétele útján. Ebből a szeretetből indul el az egyház az emberek közé. Az egy­házi esztendő alatt végzett minden egyházi szolgálat, vagyis minden ige- szolgálat szolgálat az emberiségnek azzal a szeretettel, amellyel Isten sze­retett titeket és engem. Most_az_ új egyházi esztendőre való felkészülés hónapjait éljük. A Magyarországi Evan­gélikus Egyház valamennyi gyüle­kezete és lelkésze az egyházi p ragra m- mot alakítja most. Egyházunk be’ső megújulásának egyik legfontosabb je.e, hogy éppen ezt az egész évi. egyházi programmot akarja a legíelelőségtelje- sebben. Isten iránti engedelmességgel s ugyanakkor az emberek iránti igaz testvérszeretettel alakítani. Egyházi zsinatunk a legutóbb alkotott ,1953.évi V. törvénycikk 7.§-á-ban ai gyülekezeti lelkészt teszi felelőssé elsősorban'ezért az egyházi programúiért. »A gyülekezeti lelkész, mint aki nem magának, lienern Istennek szolgál s mint akitől az egy­házközség a teljes szolgálalkészséget várja el, felelős az igehirdetői és gyüle­kezeti lelkészt munka tervezéséért, tar­talmáért és folyamatos végzéséért.« Ez a felelősség foglalkoztatja most az evangélikus lelkészeket, a presbitériu­mokkal együtt, hiszen e törvényre tá­maszkodva olyan egyházi rendelke­zésünk van. hogy a gyülekezeti élet és munka évi programmját a presbitériu­mokkal, vagyis a gyülekezetekkel együtt alakítsák ki. E felelőeeég súlya alatt kérem a Deák-téri gyülekezetét is arra, hogy buzgón könyörögjön Istenhez azért, hogy a gyülekezetek mindenütt megtalálják az igehirde­tői és gyülekezeti munka helyes tervét, annak végrehajtása közben ez igehirdetői és egyházi munka haszno­san gyümölcsöző, becsületes tartalmát és folyamatosságát is a maguk templo­maiban. Azt a jó tervet, emeMyel érvé­nyesíteni lehet azt az igazi tartalmat, amit Isten e munkába szánt s az igehir­detésnek azt a folyamatosságát, amely kétezer esztendőn át memzedékrői-nem- zedékre, hitből-hitibe vándorolva lett a mi nemzedékünk kötelességévé is. Most dől el, hogy a következő esztendőben megérzik-e a gyüle­kezetek. hogy egyházunk az ö mai életükre szabott igehirdeté­sével, az ö életüket segiti-e s hogy megérzik-e, hogy az az át­gondolt egyházi tevékenység, amelynek ők élvezői akarnak len­ni, kialakult-e egyházunkban. Most kell átgondolnunk. Hogy mi célból és miért történik az egy­ház egész élettevékenysége a mi földünkön, a ml mostani nap­jainkban. Most dől el, hogyan gondoskodunk az egyházban élő emberek lelki kenye­réről, milyen az a kenyér, amit kínálni akarunk nekik és megkapják-e rend­szeresen ezt a kenyeret? Gyülekezeteink és lelkészeink ezen felelősségteljes feladatának kényszerí­téséből vizsgáljuk most ezt az igét, hogy annak egész fényét erre a fel­adatra vetítsük. Miit értünk tehát ebből az igéből ez­zel a feladatta! kapcsolatban? . Már első hallásra is azt értjük belőle, hegy pontosan arról van szó berme, ami most bennünket érdekel. Mit ad, mit akar adni Krisztus az övéinek ebben a világban? Krisztus felelete erre a kérdésre vita- formájában ál! előttünk. Krisztus prédikációja vitatkozás azokkal, akik a kenyércsodát átélték. Krisztus ötezer embert elégített meg néhány kenyérrel és hallal, most azonban az övéi lejére olvassa, hogy ezek csak azért kővétik őt, mert jelt láttak, vagyis ettek ama kenyerekből és jól laktak. Krisztus beszédt ebből indul kri s ezt a képet viszi át a magáról való bizonyság- tételbe. O az a kenyér, amit a földi kenyerekből és jóllaktak. Krisztus beszéde ebből Indul ki és ezt a képet viszi át a magáról való bizonyságtétel­be. ö az a kenyér, amit a földi kenyér mellé Isten Jézus Krisztus ál­tal akar adni az embereknek. Ot kell »ennie« a tanítványoknak, ha lelkileg Istenből akarnak táplálkozni. Obeiőle, minit élő kenyérből való lelki táplálko­zás teremti és tartja fenn azt a hitet, amit Isten általa — és tegyük hozzá —, az egyház által akar adni az em­bereknek. Isten tehát Krisztusban táplálko­zó és Krisztusra vonatkozó hitet akar adni az egyház szolgálata révén az embereknek. Az egyházi Programm tehát az egyház Krisz­tushitétől függ és annak érdeké­ben alakul azért, hogy az embe­rek Krisztusban való hitre jussa­nak s ebben a Hitben megmarad­janak. Jól mondja Luther Márton, hogy az egyház igehirdetése nem egyéb, mint nyilvános felhívás a hitre. Az egyház mostani őszi feladata tehát nem egyéb, mint az igehirdetés alkalmainak meg­szervezése, az igehirdetés tartalmánál; felelősségteljes átgandofása és az ige­hirdetés folyamatosságának hívő bizto­sítása azért, 'hogy emberek eljussanak Jézus, Krisztusban, Isten Fiában való hitre és abban megmaradjanak. Egyházunk mindenkori- és mai fele- lőssege tehát abban van, hogy az, amit végez, mmd igehirdetés s az igehifde- tés mind nyilvános felhívás a bitre. Azért vagyunk tehát felelősek, hogy ml ez a hit és hova vezeti ez a hit az embereket, akik hisz­nek. Krisztus a hitről három dolgot mond ■ebben az igében: (I) Amikor Isten hitet akar adni az embernek, akkor azt akarja, hogy emberek »elhigyjék és megismerjék, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia,« a mi Üdvözítőnk. •. (2) Krisztus ismeri övéit, hogy azok hisznek-e, vagy megtagadják őt s így Istent, nem lehet megtéveszteni a felöl, hogy valódi hit-e, Krisztusból szár­mazó hit-e az, amiben emberek élnek. (3) Ilit annak adatik, akinek az Atya azt megadja Szentlelke által, va­gyis a hit dolgában Isten kegyelme a kezdeményező. Ebből két dolog követ­kezik: először az, hogy az egyház csak Istentől várhatja munkája ered­ményét, másodszor az, hogy az egy­ház, vagyis a hívő emberek közössége megvan és azért van meg, mert Isten ad embereknek hitet Jézus Krisztus­ban, az Isten Fiában., Ha a hitről Való ezen hármas krisztusi kinyilatkoztatást együtt vizs­gáljuk. aikkor érthető, hogy hogyan tör­ténhetik az, hogy Krisztus kenyér- csodája és prédikációja után kétfelé szakadnak aiz emberek. Egyréstük megbolránkozik őbenne és nem jár többé övele, mások viszont, mint Pé­ter, leborulnak lábainál s kifejezik azt, hogy nem is tudnának mást tenni, mint Jézus Krisztust követni: »Uram kihez mehetnénk, örökéleinek beszéde van Tfenálad és mi eüjiUük és megismertük, hogy Te vagy a Krisztus, az élő Isten­nek Fia.« Természetes tehát,, hogy az egyház folyamatos mukája, — igehirde­tése alapján kialakul az emberek között egy ' tanítványt, sereg,-a gyülekezet, amely eljutott erre a hitre, ebben, a hit­ben él, boldogul és üdvözül. — és ugyanakkor Kialakul ugyanennek az igehirdetésnek nyomán a »nemegyház«- is, mely nem hiszi Krisztusról, hogy Ö az élő Istennek Fia, nem jár többet Övele, nem követi öt. Az egyház tehát kényszerül úgy te­kinteni a saját munkájára, igehirdetői tevékenységére, hogy éppen az váltja ki az emberek közül a gyülekezetét és ugyanakkor a »nemegyháiz«-at is. Az az egyház Igehirdetői szol­gálatának igazi fogalma és feie-_ lőssége, hogy az a szó, amit az emberek felé küld, — gyengébb vagy erősebb hatással, — de min­dig kihívó szó. Az ige, amit hir­detünk, nem tér visza üresen, ha­nem megcselekszi. amit Isten akar. Nem úgy áll a dolog, hogy éppen csakhogy mondunk valamit, amit aztán hamar el is lehet felejteni, hanem úgy áll a dolog, hogy a szavunk, amely ál­tal isten maga működik, hatást gyako­rol emberekre, azokat döntés elé viszi, s ezek azután ennek a döntésnek meg­felelően cselekszenek. A szavunk tehát befolyást gyakorol az emberek gondol­kodására és magatartáséra. ■ ’• -> Tehát nem mindegy, hogy milyen ■ hitre hívjuk az embereket s hogy ez a Hit hova vezeti az émberéket.- ' . r , « ■ • •• \ Ügy kell tehát egész egyházi pro- rammunkat tervezni, hogy közben mindig érezzük azt az Isten és emberek előtti felelősséget, hogy a beszédünk döntést fog kiváltani emberek leikéből, itt és most ma­gyar hazánkban, mostani korsza­kunkban. A templom szolgálata nagy dolog és jaj annak, aki nem tudja, hogy amikor a templomban szolgái, úgy kell szeret­nie az embereket, mint ahogy maga Jézus Krisztus szerette. Alit értünk még ebből az igéből? Azt is megértjük belőle, hogy maga Jézus Krisztusban kérdez most meg mindany- nyiunikat afelől, hogy a benne való hit­ben szolgál-e gyülekezetünk s odairá- nyítjuk-e az emberekét, ahova ö alkarja. Ezt a kérdést Krisztus úgy teszi fel, hogy különbséget tesz a lelki szolgálat között abban a tekintetben, hogy az megelevenít-e vagy öl, áldás-e vagy nem használ. Lehet tehát olyan »egyházi« szolgálatot is végezni, amely ö! vagy nem használ. Alikor megeleve­nítő segítség és mikor öldöklőén nem hasznos a mi egyházi életünk és mun­kánk? Ennek a kérdésnek eldöntéséhez na­gyon jó ráfigyelmi arra az igére is, amit ezen az istentiszteleten az oltár elöl hallottunk. (Róma 8, 6—-11.) Ezzel az igével cseng Össze Krisztusnak az a szava, hogy »a Lélek az, ami megeleve­nít, a test nem használ semmit:« (és továbbá viszont) »a beszédek, ame­lyeket én szólok néktek, lélek és élet«. A két ige együtt arra mutat' hogy az egyház egész , munkája lehet »testi«, vagyis olyan, mint amit az Ö lelke nél­kül mintegy gépszerűen »testileg« vég­zünk. Ez öl és nem használ Semmit, de lehet olyan is, ami megelevenít. A kér­dés tehát az, hogy Krisztus’leikével, vagv csak gépszerüen, test szerint mű­ködik-e az egyházi Mikor működik a gyülekezet lélek nélkül, osak mint test? - . Elsősorban akkor, ha a2 egyház sajátmagát öncélnak tekinti, mely a maga erejéből funkcionál a maga hasznára és nem úgy te­kinti magát, mint Isten.- Jtezében lévő eszközt, Krisztus életet és lel­ket adó igéjének hirdetésére. Egyházunk egyes, híveiben nagy a kí­sértés arra, hogy az egyházat úgy te­kintsék, mintha abban pem .egyedül azt kellene hinni, Hogy Jézus Krisztus az Isten Fsa. Hány és hány ember tart kapcsolatot az egyházzal, aki egyébként soha se veszi komolyan/hogy neki azt kellene hinnie, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia. Ezek az emberek is sugal­maznak egyházi programmot, de ezt úgy teszik, hogy éppen az alapvető kér­dést nem teszik fel sebt • önmaguknak, sem az egyháznak. Azt a kérdést, hogy' mire való az egyház. Ezek az emberek felemás életet élnek az egyház és a nemegyház között egyháizi döntés nél­kül. Ezek az emberek, ha látszólag a vallás mellett döntöttek is, nem tudják, mire való a hitük és nem is hisznek Krisztusban.- Ezek az emberek ebben a világban nem a bűntől félnék, hanem mástól. Nem a bűnből akarnak meg­szabadulni, hanem másból. Nem Kri-sz- tuls akarják követni, hanem nem akar­nak mást követni. Nem Krisztussal gondolkoznak együtt,- hanem nem akar­ják a,z .óemberük régT gondolatait új gondolatokkal felcserélni. Ezek az emberek nagyon szeretnék, ha "az egy­ház igen tevékeny volna s a gyülekezeti programm nagyon gazdag, de ezt a tevékenységet és ezt a'gazdag gyüleke­zeti .programmot nem a Krisztus evan­géliumának hasznára, hanem a maguk gondolatainak és életstílusának hasz­nára akarják fordítani. Jaj az egyháznak, ha évi pro- grammja most ezeknek az embe­reknek hamis hitére és hátsógon­dolataira épül.. Ez volna az, ami­kor az egyház úgy tevékenykedik, mint »test«, de nem mint a Krisz­tus teste, hanem mint lélektelen mechanizmus a régi bűnök tovább­folytatására' és védelmére. Testileg dolgozik az egyház ak­kor is, ha hallgat sok lelkész és sok presbitérium olyan kísértésére, hogy az egyházi életet és az egy­házi programmot az anyagi ön­fenntartás szükségletei szerint a!a- , kitsa ki. Hány felkész és hány presbitérium esik manapság abba, a kísértésbe, hogy nem az igehirdetés szolgálatát szervezi meg, hanem az egyházat önmagáért val ó önfenntartó egyesületként kezeli, melynek az a dóiga, hogy különböző »rendezvényekkel«: mozgósítsa az egy- há-zfenntartó híveket. Az ilyen embe­rek kezében az egyházi programin ki­számítottál! csak arra való, hogy a gyülekezeti háztartás fenntarthassa a tavalyi színvonalat. Eszerint a híveket csak ártérit kell látogatni, hogy egyben bei lehessen szedni az egyházi adót, istentiszteletre azért kell hívogatni; hogy az Offertorium növekedjék és szeretetvendégséget azért kell ren­dezni, mert eqnek bevétele is kői tség- vetési téieL- * "Jaj az egyháznak, ha évi’ pro­grammját nyüzsgő tevékenységgé változtatja, melyben nem Krisztus evangéliumát hirdetik, hanem az öncélú egyház fenntartását szorft- ' Ják ki olyan hívekből, akik az előbb kifejtett okokból az ilyen egyházat is Jónak tartják a maguk céljaira'. Ez a kísértés abból a hitetlenségből származik, mely nem hiszi, hogy Krisz­tus az élő Isten Fia és nem hiszi, hogy áz olyan hit teremti és tartja fenn az egyházat, amely Krisztusban, mént Isten Fiában hisz. Halottá és testivé válik az egyház, ha az Isten Fia Krisz­tus helyett példakép- vagy eszme- Krisztust kezd hirdetni, — világnézeti Krisztust. De legfőképpen halottá és testivé válik az egyház, ha az elmara­dott emberek kedve szerinti Krisztust kezdi hirdetni. Mért olyan nagy kérdés az egyház­ban a Krisztuskérdés? Azért, mert Krisztusban cserélheti el az ember a régifajta életgyi-lkos vallást a megelevenítő és gyümölcsteremelő Istenhittel. »A beszéd, amelyet én hir­detek nektek, lélek és élet.« Gondoljunk erősen arra, hogy a Szentírás szerint, de minden emberi-történelmi tapasz­talat szerint is. Krisztus megjelenéséi a világ emberisége sóvárogva és nyögve várta. Ma is sóvárogva és nyögve várják a vallásai kapcsolatban levő emberek az Isten fiainak megjele­nését. Krisztus előtt és Krisztus nélkül a vallás babona, az emberi életet akadályozó bilincs, szörnyű és rendszerint halálos betegsége a lé­leknek. Olyan babona, alhely megfoszt az élet­szerű, józan gondolkodástól, olyan bilincs, amely éppen az alkotó és bol­dog élet sodrából kötözi ki az embert egy oszlophoz és olyan betegsége a léleknek, mely valóban deformálja a normális embert. így volt ez a pogány vallásokban, mélyek már ott tartottak, hogy a gyermekeiket áldozták a bál­ványnak és így volt ez a zsidóvallás törvényeskedésében, amelynek belső kétségbeesését Pál apostol foglamazta' úgy, hogy »kicsoda szabadít meg en­gem erűnek a halálnak testéből?« A babonák, a hiedelmek és lelki megkötözöttségek káosza jellemzi a Krisztus nélküli vallásokat és jel­lemzi a »keresztyén« vallásosko­dást is, ha annak hordozója nem' úgy hisz Jézus Krisztusban, mint aki Isten Fia. A keresztyén. Ilit Istennel való élő vi­szony.' Értékét és mibenlétét Isten saját Fiában. Jézus Krisztuibád rtiutättä még az emberek számára. Krisztus maga szabad és igazi em­berként, példaemberként élt a föl­dön s belőle az- embertársak csak jót kaptak. Szeretetet, békességet, testvériséget, segítséget az éle­tükhöz. Jézus Krisztusról Pilátus . is • azt mondta, hogy »Imé az ember« s a po­gány százados is azt mondta, aki ál- taldöíte őt, hogy »Bizony Istennek Fia volt ez«, Azok az. emberek, akik a törté­nelem folyamán FCrisztustoan, mint Isten Fiában hittek, vagyis azok az em­berek, akik Ötöle magától kaptak élő hitet és így tettek Krisztus utánzóivá, soha sem érezték problémának a földet s az emberekkel való együttélést. Ezek az emberek s a többi ember sem érezte problémának. Olyanok voltak, mint »a folyóvizek mlllé ültetett fa, mely ideje­Istentiszteleti rend Szeptember hó 30-án, vasárnap A PESTI OLDALON? Deák-tér d. c. 9 Zay László, d. e. 11 Zay László, d. u. 6 Sflle Károly. Fasor d. e. fél 10 Cserháti Sándor, d. e- lí Gyöngyösi Vil­mos, d. u. 6 Gyöngyösi Vilmos. Dózsa Gy.-út d. e. fél 10 Szita István. Cllöi-út d. e. fél 10. d. e. 11. Rákóczl-út d. c. 10 Szlládv Jenő dr.. d. e. háromnegyed 12. Karácsony S.-u. d. e. 10. Thaly Kálmán-ntca d. e. 11 Kemény La­jos (lelkésziktatás), d. u. 6. Kőbánya d. e. fél 10 Hafenscher Károly, d. u. 4 Haíert- scher Károly. Slmor-o. d. e. negyed 12 Hafenscher Károly. Utász-u. d. e. negyed 12 Koren Emil. Zugló d. e. 11 Muntág Andor, d. u. 6 Muntág Andor, Gyarmat-u. d. e. tél 10 Scholz László. Rákosfalva d. e. fél -12 Scholz László. Fótl-út d. e. 11 (tírv.) Gádor Andrási d. u. 7 Rimár Jenő. Vád-ót d. e. 8 Gádor András, d. u. 4 Rimár Jenő. OJpest d. e. 10 Matuz László, d. u. fél 7 Blázy La­jos. Dunakeszl-Alag d. e. 9 (szuppllkácló) ifj. Blázy Lajos. Vas-u. 2/c, d. e. 11 Szlmonl- desz Lajos, Rákospalota, MAV-telep d. e. léi 9. Nagytemplom d. e. 10. öregtemplom d. u. 3. Pestújhely d. e. 10. Rákoskeresztúr d. e. tél IL Rákoshegy d. e. 9. Rákosliget d. e. !Ö. Rákoscsaba d. e. 9, d. u. fél 7. Clnkota d. é -9 (gyerm.), de. e. 10. d. u. fél 3.'Má­tyásföld d.- e. fél 12. Kerepes-Klstarcsa d. e. negyed 10. Pestlőrinc d. e. 11. Pestlőrinc, Er- zsébef-telep d. e. 8. Pesterzsébet d. e. 10. SOroktár-UJtelep d. e. fél 9. Klsipest d. e. 0; d. e. ,10, d. Ui 6. Wekerle-telcp d. e, 8. Rákosszentmihály d. e. fél 11; d. u. 5. . ; A BUDAI OLDALON! ' ' Bécslkaputér d. e. 9 Várady Lajos, d e. IJ dr. Vető Lajos, d. u. 7 Stréter Ferenc. Toroczkó-tér d. e. 8 Stréter Ferenc. Óbuda d. e. 9 Mezősi - György, d. e. 10 Mézősi György, d. u.- 8 Mezősi György. XII. Tarcsay V.-a. d. e. 9 Danhauser László, d. , .e. II Danhauser László(L.u. 7 Danhauser László. Hűvösvölgy, Lelkésznevelő Intézet d. e. 10 Ruttkay Elemér. Kelenföld d. e: 8 (úrv.) d. e. 11.. d. u. 5. Németvölgyl-út d. e. 9. Kiilsö- Kelenföld 12.. Csepel d. e. II Brebovszky Gyula. d. ú. 6 Gálát György. Budafok d. e. 10. Nagytétény d. e. fél 9. Kelenvölgy d. e. B. Albertfalva-d. e. fél-II. Csillaghegy d. e. fél 10, .d. ti. 7> ' ítocvráfi megadja gyümölcsét, s minden dolgában jó szerencsés.« (I. Zsoltár3.) Ilyenek ma is ázok, akik őbenne, mint Isten Fiában hisznek. Ezek maradnak az egyházban, mert örökéietnek be­széde van Krisztusnál. Ezekért a sea- bad, békés, gyümölcstermő, vagyis hasznos emberekért, ezek megjelenésé­ért hirdetteti Krisztus az.egyház álial az 0 igéjét. Ezért jól teszik a lelkészek és a presbiterek, ha a zsinati törvény irányí­tásának különösen azt a szavát teszik a szemük elé, hogy felelősek az igehir­detés és a gyülekezett munka tartalmá­ért. Isten előtt felelősek. Ha a tartalom kérdéséről a figyelem eliterelődük ez egyházi munka öncélú tervezgetése felé, vagy a tartalom kérdése lényegte­lenné válik a gyülekezeti munka »folya­matosságának« biztosítása mellett, afc-« kor az óemberek hamis nyüzsgését te­remtjük rn-eg a földön és nem a Lélek által megelevenített emberek gyümölcs- termő gyülekezeti életét. Mi végre küldi az egyházat emberek közé az Isten? Azért, hogy emberek hitre jussa­nak ö-benne.Mi végre jussanak hiíre emberek őbenne? Azért, hogy igaz életuíat találjanak a maguk számára. Ali végre ezek az igaz emberek? Alert igaz emberek viszik előre az emberi életet és teszik boldoggá az emberi együttélést. y Az egyház, amely Isten színe előtt áll, tekintsen tehát az embe­rekre, és szeresse őket úgy, mint Jézus Krisztus. Erezzen felelőssé­get az emberekért, mint Jézus Krisztus és segítse előre az embe­rek életét, mint Jézus Krisztus. Évi gyülekezeti programmtmkban cse­réljük el tehát ai haszontalan és öröm- telen felekezeti mesterkedést tiszta ige­hirdetéssel, népünk szeretedével, a gyü­mölcstermő emberi élet keresésével. Vagyis imádkozzunk azért, hogy az történhessék az egyházban és az egy­ház által, amit Isten akar. Evangélikus egyháziunk egész életén és minden mozdulatán látsszék meg Pál apostol vallomásának komolysága és tiszta­sága: »Mindezt pedig az evangéliumért cselekszem«. Amen. APRÓHIRDETÉSEK SZLEZÁK RAFAEL harangönto államosított vállalat. Rákos­palota, (Bpest, XV.,) Zrlnyi-űt 28. Tel.: 292-12« SOMOGYI SZŰCS Bundák átszabása, bélések, használt bundák, irhák vétele... Kossuth Lajos-utca 5. SPECIÁLIS MŰSTOPPOLÓ, MŰTÖMŐ MAKAN JANOS, többszörösen kitüntetett férfi, női szabómester. Thököíy-út 59/a. Legtökéletesebb nifltömés kiégett, molyrágott szöveten és ruhákon Vidékre postán utánvét Fürdőkályhát vásárolnék sürgősen. Telefon: 142—074. _______________________________ Mi nőségi konyhabútor kapható olcsón. Hege; düs asztalosnál. József-körút 66. . Egyenáramú orgonamotor eladó. Cím a kiadóban.. , Középiskolás vagy egyetemi hallgató leány­nak otthont adnánk. Természetbeniek ellené- benj esetleg ellátást is. Cím a kiadóban. 40 éves nő kisebb háztartás vezetését vál- lalná. Cím: Evang. Lelkész! Hivatal, Szirák. Gyenesdfáson Kapernaum vasútállomás mel­let »Várlak« villa eladó. Bővebbét Bakos Ferenc. Jánoshoz a. Kárpltosbútor beszerzésével forduljon biza­lommal Oláh Kárpitoshoz. Javítást vállalok. Készáruk raktáron. József-körút 66. T: 138-102. összecsukható ágyakat^ sodronyágybetétet, csőbútort, gyermekkocsit készít, javítást vállal: Próhászka, Zichy Jeno-u. 46._____ Gy ermekágyat vásárolnék sürgősen lelkész­család részére. Árajánlatot kérem »Gyermek- ágy« Jeligére a kiadóhivatalba._________* Mű végtagok, haskötők, sérvkötők, lúdtalp­betétek. készítése és javítása. Vidékre Is ki­szállok. Pokorny. orvosi műszerész: Budapest, V.. Kossuth L.-u. 5. szám. • *________ Vá llalat» Jogügyi osztályhoz elmennék. Bádltz. Miskolc. Főposta. Postán marad. Rekamié készítését, mindennemű kárpitos- mutíkát, Javítási háznál, házon kívül vállal, fizetési kedvezménnyel. Váradí. Majakovszkij. utca 32.___________________ ._________ Or gonaharmónlum remek hangú, kitűnő kar­ban, négy és fél játékos 17 regiszteres, kisebb harmóniumok. zongorák, planinók eladása vétele. T : 342—662. Bp. VIII, Aggteleki-u, 5, 1. 18. Daróczy mesternél. Kétszemélyes rekamlét székekkel, fotelekkel olcsó árban készít: Kárpitos. Rákóczi-tér 11. Zongora, planlno Javítás, hangolás, érték­becslés olcsón Sasvári zófigorakészítő mes- térnél. Lenin-körút 21 Tel.: 426—8J9. Express Kötőkészülék. Sálszövő. Rapid javí- tás. Debreceni. XTIL, Szt. Lás-zló-u. 53í Szemüveg Lfpl Józseftől (Knapecz utódától) IX.. Öllői-út 79. örökimádás templom mellett. Zongorajavítás, hangolás jótállással. Szak­szerű becslés, Szávlts mester. Baross-tér egy. Tel.: 330-476 ____________________ Pe dagógus család házvezetőnőt keres, esetleg családtagként. 3 éves fiúgyermek. Cím: Thomka Aladár igazgató, Palotás, Nógrád m. EVANGÉLIKUS ÉLET A magyarországi evangélikus egyeionaew egyház Sa|tóosztályának lapja ■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VII!., Puskln-n. 12. . Telefon: 142-074 Szerkesztésért és kiadásért felel: * Öezséry László «xzerkesztö Budapest. III.. Dévai Bíró Mátyás-tér J. ' Előfizetési árak: Egy hóra 5— Ft. negyedévre 15.— PL félévre 30.— Ft égés* évre 60.— Vt Engedélyezési és terjesztési szám: M E m B 70 336/194? 10.000 példányban nyomatott' •2-534489. Athenaeum (F. ▼. Soproni Bél«)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom