Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-01-25 / 4. szám

2 EVARCEL3KUS ELE ’S Lelkipászícri látogatásaim azt a tapasztalatot hozták, hogy híveink, magyar családjaink létkérdése és igaz akarata a béke — mondta Keren Emil kőbányai lelkész • A budapesti Theotógia! Akadémia dísztermének irányt mutató jelképei a Luther-rózsa, a bekehrtem!» és a Magyar Nípl.özíársarágl címer alatt nem először gyűltek coszc Budapest lelkészei, Iheolőgiai tanárai és hallgatói közös lelkcszlríck'-zletre. Január 14-ín a budai és pesti egyházmegyék lelkészéi, a Thcclógiai Akadémia tanárai és hallgatói ismét nagyszabású értekezletet tar- to'tak, melynek két nagy fít'má’a veit. Az c rte':cz!?-cn dr. Vető Lajos püspök számolt be a népek bécsi világkcngrcsszu-áre1, amit a lelkészek hozz.'szálá- lásai követtek, maki ankét volt Dezséry László püspök újévi vezércikkének a Thcológiai Akadémiára von-tko-ó mcgiegyzésel fe'ett. Az ankétet dr. Sólyom Jenő és Piöhle Kár ly theológia! tanáré!-, valami-t Vcöreps Imre Lelkésznevelö Intézeti igazg-tó felszólalásai nyifetták meg, a.!;lk az Akadémia, Illetve a Lei- késznevcl’j Intézet részér"! n-il-tkc-la!; m-g a vezírc’kk mon-Univalójával kapcsolatban. E ni egnyi 1 átkozó sok után is vita folyt a lelkészek között. A gazdag tartalmú értekezletet Dr. PALFI AtlKLÖS, a theológ’a d-kárra nyitotta-meg. ki­emelve az értekezlet kettős iern'ősé- gét. Rámutatott egyházunk bőkeszol- gálatáriak további feladataira és arra, hogy jelentőséget fteK tuVd-iniiaoi annak a ténynek, hogy egyházunk fi­gyelme a lelk-érzneve'.cere, a Tkio’ógifli Akadémia tudományos munkásságára terelődik. Dr. VETŐ LAJOS PÜSPÖK nagyszabású, a szemtanú szemlóletes- ségével előadóit beszámolót tartott a nagy bécsi békekongresszusról. Ki­emelte, hogy »Becsben azok is megje­lentek és képviseltették magukat, akik­nek a kummunista-szoch’.fst* politiká­hoz nemcsak hogy semmi közök lim­esen, h■'nem eltérnek tö'e, sőt özem­ben állanak vele s csupán annyiban értenek vele egyet, hogv ők is a világ- béke megmentésén és biztosításán fá­radoznak.« »Bécsb-i csak azok a kevesek nem vottak képviselve, akik az em­beriséget ismét a legnagyobb szenvedésbe és nyomorúságba akarták belescdop-i s akiket mél­tán háborús uszltóknak nevezünk.« Velő püspök előadása el'őso.'bnn a Becsben megjelent egyházi és va'lási személyiségek szereocnek széniéit fi­gyelmet, hiszen egyházunk o-ikelciiz- de'.mét ezek megnyilatkozásai t nítják legjobban, s clsőiorbau azt mutatta meg, hogy »a vallások s különösen a' keresztyén va’iások képviselői mit tet­tek ezen a történelmünk folyamán ed­dig páratlan világevülésen a béke ügyéért.« A püspök hangsúlyozta, hogy az egyházi és vallásos emherck béhemunkája természetesen kibon- •takozlk ott, ahol »a népek gyüle­keznek össze tanácskozni, hiszen a vallás és a nép a legszorosabb kapcsolatban van egymással ős­idők óta világszerte.« Kiemelte a püspök, hogy a bécsi nagy világkongresszus az osztrák bókemoz- galom nevében éopen egy evangélikus lelkész: Ervin Kock köszöntötte, aki rámutatott- arra, hogy a tárgyalásra kerülő kérdések mennyire egelő kérdé­sek Ausztria jelene és jövője szem­pontjából. Kiemelte, hogy az elnökség tagjai közt szop számmal voltak val­lások képviselői. Ausztráliából Brand, az Egyesült Államokból John Darr, Kanadából Endicott lelkészek, Német­országból Herz jénai, Csehszlovákiá­ból Hromadka prágai, Lengyelország­ból Lempardi varsói theológiai tanáj, Belgiumból Van Laer abbé, Angliából Hewlett Johnson Canterbury'! dékán. Alexander Ried lelkész', Norvégiából Ragnar Forbeck lelkész, Iránból H?\a Tóulhah kamarei mohamedán főpap, ami azt mutatja, hogy ezen a békekotVgrcsszuson a vattá­sok képviselői ismét nagy meg­becsüléssel iidvözöltettek a béke ügyéért való szent küzdelem százmilliós tömegei részéről. Velő püspök beszámolt Niemoiler Mártonnak, a német evangélikus egy­ház elnökének a kongresszusnak dött üzenetéről, melyben többek közt a következőket mondja: »Nem akarunk tudni semmiféle iz­gatásról, ellenben mindent meg akarunk tenni az igazi megbékélés érdekében.« A hallgatóság nagy figyelme mellett számolt be Velő püspök a bákekon- gresszus többi papi felszólalójának be­szédérőt s azokról az érvekről. amiket ezek az egyházi emberek a béke meg­mentése érdekében felsorakoztattak. Kiemelte, hogy Máté János magyar püspöki helynök milyen nagy sikert aratott több mint háromezer ma­gyar katolikus pap leveleinek át- nyújtásával és kifejezte azt a meg­győződését, hogy minden vallásos szónok nagy figyelmet kapott a békevilágkongresszus részvevői ré­széről. Előadását így fejezte be: »Nem kétséges, hogy magyar pro­testáns egyházaink idében való és határozott állásfoglalása a béke ügye mellett, szintén hozzájárult a békéért folyó küzdelem sikeréhez. Az elért eredmények köteleznek berniünké4. Köt-’cznek arra, ho^y a lelkek l-els'i béké’e nHle t m:g f~'-o~oMrtb erővel küzdőink a vi­lág Itü's” békédéért. Fhbez adjon nekünk Isten további bátorítást és erőt.« Vető I.,ros püspök előadása után számos felszólalás hangzott el. Dr. OTTLYK ERNŐ thectógiai előadó többek közt a követ­kezőket mondta: »Amikor mi, mii evangélikus lelkészek egyek vagyunk népünk békeszándékával, hatalmas ha- 'adó hagyományok állnak mögöttünk. Volt idő. amikor a néphez és a hazá­hoz való hűség azt k'ván‘a, hogy az el­nyomott nép szabadságáért folytatott küzdelmében nyújtsanak segítséget a papok.« Törléne'mi példák fellprclása ulán Így folytatta: »A magyar egyház- tőr'.-Jr.-elem néphez hű papjainak a sok évszázados tani'ása minket arra köte­lez, hogy úgy éljük keresztyén életün­ket, és úgv szeressük népünket, mint ök, egvház'örténeíünk nagyjai. Nekünk rr-j aránytalanul könnyebb a helyze­tünk. Ma nem sújthat le a népellcnes erők keze a néphez híl lelkészekre, hazánkban törvény védi a béke ügyet és elsöpörné a közvélemény azt, aki azzal szcmbeszállna. Ma a béke híveinek Icgyfzhe'etlcn világ­ereje ál! minden békeharcos mö­gött. Éppen ezért úgy érzem, hogy lehetőségeinkhez és haladó hagyo­mányainkhoz képest minden eddigi eredményünk, elismerésünk mel­lett is többet kell tennünk a béke - megvédése érdekében.« GYÖNGYÖSI VILMOS fasori lelkész kifejezte a lelkészek meggyőződését abban a tekintetben, hogy Vető püspök megállapí'ása alap- ián, .hogy a nép és egyház összetar­toznak, az evangél-kus egyháznak szi­lárdan kell állni a nép érdeke: a béke mellett. GÁDOR ANDRAS nüspöki titkár ugyanezt tovíbbfejtve hangsú’yozta, hogy a nép és a béke is összetartoznak s az e^vház nem le- he*ne igazán a- ttén mellett, ha nem volna a béke mellett. SRÉTER FERENC budavári lelkész erősen hangsúlyozta, hogy evangéliumi bit alap’án álló em­ber nem dönthet másként, mint a béke szolgálat mellett. Hangsú­lyozta, hogy az evarg:"umi hit és annak alapján kibontakozó evangéliumi élet a béke szerelté­nek és a békéért való küzdelem­nek gazdag termőföldje. DR. GYIMESI KAROLY és RÉDEI PÁL lelkészek felszólalása: után f KOREN EMIL kőbányai lelkész boldogan számolt be arról, hogy családlátogató lelkipász­tori munkája közben milyen természe­tesen bontakozik ki a keresztyén be­szélgetés mindazokon a helyeken, ahol a béke megvédésének ügye szóba- kerül. »Éppen híveim lelkipásztori látoga- . tása közepette erősödtem meg a békéért való küzdelem igazságá­ban, mivel ezek a látogatások azt a tapasztalatot hozták, hogy hí­veink, magyar családjaink létkér­dése és igaz akarata a béke.« A nagy fontosságú lelkészértekezlet más’k nagy témá:ával kapcsolatos vi­táról lapunk legközelebbi számában számolunk be. Hét évtized a szeretet szolgálatában ... Egyházunk szeretet-inlézményci kö­zött a győri Szereltt-Ollhonnak van legnagyobb múltja, mert az 1953. esz­tendőben lesz 70 éve annak, hogy benne a szeretetszolgálat megindult Sok lervezgelés, sok küzdelem, még több áldozat jelzi a fejlődés álját és a gazdag erdményeket. S mivel a sze­retet terjeszkedni akar, állandóan fo­lyik a tusakodás olyan irányban, hogy mielőbb létesülhessen egy otthon idió­ták számára is... A Gusztáv Adolf Szeretetotthonban 32 nö és 2 férfi talált meleg hajlé­kot. Az épület folyosóin hatalmas pál­mák, kedves futók zöldéinek. Minden r,,gH°g a tisztaságtól... A lelki rend és anyai gondoskodás, a szeretet fe­gyelme mutatkozik szerte s ez már bensőségessé teszi azt a hangulatot, amely megejti a belépői. Ajtó nem csa­pódik, a lépések halkak, a csend és nyugalom muzsikát. Kató nővérrel, az Otthon vezetőjével sétáltunk végig és beköszöntöt’.ünk néhány szobába. Ida néni 79 éves, sajnos nemrégen 'libát törte, ágyban jekszik. Harminc­hat évig volt óvónő. Eleiének em'ékeit mutatják a falon a fényképek. Bájos kedvességgel beszél, mintha ma ts gyermekek között lenne, de a szavak szövésében e’-ct akad, amint kutat egy­esit cégi név után M:ca néni is fekszik, megfázott az esős időben, de jókedvé­nek ez sem vet-gátat. Agya mellett a széken rokoni látogatás nyomai árul­kodnak, egy karcsú bejöttesüveg és né­hány anró csomag. Lakótársa Sturm néni. akiiek szép ősz hajára fényt vet a lámpa. Arra a kérdésre, hogyan ér­zik magukat az otthonban. Mica nétr. felelt: — Nagyon boldogok vagyunk... s hallani lehet a válaszból a belső megelégedést, a lelki békességet. A be­szélgetés közben kiderül, hogy ezek a 50—80 éves asszonyok is t alibink munkát maguknak, napjaik nem tétlen­ségben folynak, kő'.ögetnek, kézimun­káznak s igy egészítik kt nyugdíjukat Demetrov:cs Mariska néni szobája kis múzeum. Az asztalokon térítők kedveskedjen, párnák sokasága tieve- részik a dtvanon s a bútorok [ormn/a egy régi korról mesél. K'derül, hogy még szüleitől kapta. Mariska néni majdnem 40 évig tanított Győrben. Homlokán lmom ráncok húzódnak, de az arca derűs. A második világháború egyik hatalmas bomba'.ámadisa alkal­mával kegyelemből menekült meg s azútn él a Szeretet Otthonban. — A tér­dem már nem hajlik — mondja —, ezért csak gondolatban térdelek le. hogy hálát adjak Istennek ezért az otthonért. Hőfer Vilmos is itt Iákik feleségével s őket ts a háború űzte ki hajlékukból. Az egyház szolgálatában 51 évet töl­tött s ebből 21 éven keresztül volt a tüjőri gyülekezet felügyelője. A bölis hivő ember tapasztalatával ismerteti a győri szeretelmunka történeiét s igy fejezi be: — Ha szerctetmunka az. amit az egyház végez, akkor nem lehet üz­let. Ebben a szolgálatban a deficitet nem lehet elkerülni s ez az anyagi kü­lönbözet mindig az egyházra esik. Ez az egyhizszeretet élteti az egyház sze­retetotthonát ... Jól érezzük itt ma­gunkat immár nyolcadik éve. mert megelégszünk az adott lehetőségekkel. Menyhár István másodlelkész, az otthon igazgatója, arról az erőfeszítés­ről számot be, amelyet a gyülekezet kifejt intézményéért. A dologi kiadások súlyosak s ez idő szerint a pénztár havonta 1500—2000 forintot áldoz. Az egyházmegye lelkészt munkaközössége elé kíván terjeszteni Menyhár István lelkész egy olyan tervet, amely szerint minden gtiü'ekezet telkenként vállaljon évi 30 fillért az ország evangélikus szeretetintézményeinek fenntartására. »Senki máson nem múlik — szól az előterjesztés —. csak a lelkészeken és a gyülekezeteken, hogy legyen szerelet- mttnka Az adakozás a hit gyümölcse. Ha lesz hitünk, lesz testvéri közössé­günk, intézményeink és azokban ke­resztyén' munka A győri gyülekezet is kéri és várja a magyar evangélikus egyház támogatását.« Budapest, Bonyhád, Pécs és Győr szeretetintézményeit mutattuk be eddig lapunk olvasóinak s egyházunk népé­nek. (Mindenütt van gond, nehézség és kérés, de) Mindenütt ég a teljes odaadás tüze Az az áldozat, amely előttünk bontakozik ki, kell, hogy hála­adásra indítson bennünket Isten sze­reidének gazdagságáért.. Eddig is lát­hattuk, hogy az intézmények vezetése áldott kezekben van s az az áldozat, amellyel egyházunk az intézmények felé fordul, csodálatos gyümölcsöké: terem. Bízunk abban, hogy karácsony­kor,, a szer elet ünnepének napjaiban is lesznek sokan, akik nem feledkeznek meg gyermekekről és öregekről, akiket Isten a szivünkre helyezett. ’ Várady Lajos GYÜLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap: Január 25. Vizkereszt u. 3. vasárnap. Igék: d. e. I. János 3:2—9., Lukács 9:51—56., d. u. Zsoltár 97. Liturgikus szín: zöld. RÁDIÓS ISTENTISZTELET Január 25 én, vasárnap délelőtt jie^edllórától evangélikus isten- tiszteíeiet közvetít a Petőfi-rádió a kelenföldi templomból. Igét hirdet Aranyi József , orosházi esperes lej- kés^. Énekel a kelenföldi énekkar. Sulyok lmre_ vezetésével Énekek a Keresztyén Énekeskönyvböl a 24. ének I—2 verse, valamint a 425. ének 1—2. verse. BUDA-VAR A budai (vári) egyházközség január 18-án tartotta rendes évi számadó köz­gyűlését, amelyen az egyházközség nevét budavári-ra változtatta és Durst László mérnök presbiterét másod­felügyelőjévé választotta. DEAK-TÉR A gyülekezet tagjai nagy számmal vettek részt a január 18 i szerelet- vendégségen. Feszült figyelemmel hallgatott volt Kemény Lajos espe­res előadása az imádkozásról. A mű­sorban két gyönyörű hárfa szám és négy művészi énekszám gyönyörköd­tette a hallgatókat. BUDAPEST A budapesti lelkészeik rendszeres teológiai munkaközössége január 29-én, csütörtök délelőtt 9 órakor az evangélikus Teológiai Akadémián összejövetelt tart. A munkaközösség új jelentkező tagokat is szívesen lát. FERENCVÁROS Január 25-én délután 6 órakor sze- retetvendégség lesz. Január 26-tól egy héten át minden este 7 órakor sorozatos igehirdetést tart Csepregi Béla lelkész. LELKÉSZ-SZENTELÉS Január 15 én, csütörtök délelőtt 11 órakor szentelte lelkésszé dr. Velő Lajos püspök ifj. Benkóczi Dániel most végzett teológust, id. Benkóczi Dániel szegedi lelkész, volt esperes fiát, a budavári templomban. A püspök az új segédlelikészt az olcsvai fiókegy­házközségbe rendelte szolgálatra. SOMOGY-ZaLAI egyházmegye A somogy-zalai egyházmegye gyü­lekezetei teljes egyhangúsággal Kutas Elek zalaistvándi lelkészt választoltak meg az egyházmegye új esperesévé. Egyházmegyei felügyelővé pedig ugyancsak teljes egyhangúsággal Trimtnel Henrik kötéséi másodíelügye- lőt választották. CELLDÖMÖLK A gyülekezet január 5—IO-ig min­den este 6 órai kezdettel megtartotta az egyetemes imahét alkalmait, me lyen szép számmal vettek részt a hívek. GYŐR SOPRONI EGYHÁZMEGYE A győr-soproni egyházmeegye lelké- szi munkaközössége január 14-én Győrött ülést tartott. Az öreg temp­lomban tattolt úrvacsora! istentiszte­leten Kovács Géza győri igazgató- lelkész szolgált. Lukácst/ Dezső téti lelkész »Presbiterek és világi vezetők nevelése« címen előadást tartolt. Utána a munkaközösség Németh Ká­roly esperes vezetésével megbeszélte a Lelkipásztor legutóbbi számának cikkeit VESZPRÉM Az anyagyülekezet nyilvántartott tagia'nak száma (mindig változik) körülbelül 560. Egyliázíenntartó (adó­fizető) hivek száma: 214 Ez a kis sereg, a körülbelül 30.000 lakosú vá­rosban maga is szórványgyülekezet. De hozzátartozik még 16 szórvány­község. Ezeknek lelkigondozása igen nehéz, megfelelő közlekedési lehetősé­gek és idő hiánya miatt. Több szór­ványban hétköznapokon kel! istentisz­teletet tartani. Az anyagyülekezetben minden vasárnap délelőtt három isten- tisztelet van, a vasárnap délután, a szórványoké, e’sősorban a balaton­almádi fiókgyülekezeté, ahol 1944-ben 80 férőhelyes kis templom énült. A szórványok lélekszáma körülbelül 400. A ba'.atonaimádi fiókgvü'ekczelben karácsony előtt Jözsa Márton lelkész szolgált. Az egész egyházközség te­rületén 1952-ben körülbelül ezren vet- teik Úrvacsorát A temnlomlátogatás ál'a'ában kielégítő. Adventben (a böjti időszakban is) minden kedden és péntek este istentiszte'et van. A Reformáció ünnepének hetében is minden este istentisztelet volt, a Reformáció em'ékünnenén délelőtt a presbiterek, régi szokás szerint, testü­letileg járultak az Ur Asztalához. November 2-án Halász Béla esperes volt az igehirdető, ugyanezen a na­pon, a református temnlomban le­folyt közös esti Reformációi Emlék­ünnepen is Halász Béla esoeres hir­dette az igét. Január első hetében meg­tartották az egyetemes imahetet is, évtizedes szokás szerint a református testvérekkel közösen, az evangélikus temp'omban, felváltva evangélikus , és református igehirdetőlkke!. A záró imaheti eslén az evangélikus és refor­mátus lelkészek közösen osztották ki az Úrvacsorát az evangélikus és refor­mátus híveknek, a végén egymásnak is. Az Országos Evangélikus iSzereiet- intézmények támogatására 295 forint, a Bethesda-kórház javára 148 forint oerseiypénz gyűlt össze. 1952-ben 32 keresztelés (köztük hármas ikrek!), konfirmandus azonban csak öt. NYUGALOMBAVONULASOK Id. Endreffy János mágoosl evan­gélikus lelkész, Hanzmann Károly soproni evangélikus telikész, volt esperes, Kakas József dabronyi evan­gélikus lelkész. Magyar Géza száki evangélikus lelkész, Grosz János kis- tormási evangélikus lelkész nyuga­lomba vonultak. Hálásan egyházunk­ban végzett hosszú és buzgó szolgá­latukért békességet és . Isten segítő kegyelmét kívánunk mindannyiuk to­vábbi életéhez. jjldJRIMÁR JEI\Ö »Hány óra van?« kérdezte utoljára szeretteitől a Belhesda-kórházban. — Háromnegyed öt — volt a válasz. »Most van otthon a bibliaóra« szólt és még egy nagyot sóhajtott és megállt a fáradt szív verése. • Karácsony után, házilátogatás köz­ben, az est sötétjében elesett. Felsér- tet-t lábbal is tovább szolgált az ünne­pek alatt és ebből keletkezett tüdő- trombózis (»kozta közvetlen halálát. Ezékiel 34:30—31. verseket hallgatta utoljára és azokban megbékélve, szere­tettéitől körülvéve, imádságos szívvel ment haza az ö Urához. Dezséry László püspök így jellemezte őt a gyászbeszédben:- Ritllár Jenő ázol: közé a csendes lelkészek közé tartó­zott, aki Jézus nagy parancsolatát pró­bálta megvalósítani itt a földön: Sze­resd a te Uradat Istenedet... és sze­resd a te felebarátodat! Azok közé tar tozotl, akik tudlak csendben, minden hű-hó nélkül dolgozni. A kicsiben o.t igen hűséges. A kicsiben volt igazán nagy. 1885. november 15-én született Buda­pesten. A Lónyai-utcai gimnáziumból Sopronba megy teológiára. Sopron után egy esztendőt Erlangenben tanul, 1909-ben szenteli lelkésszé Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök. Egy évet ségédlelkészkedik Rákoskeresztúron és' egy évet Szentesen. 1911—1919-ig ‘RagyszeiiTdfikios 'megválasztott rendes lelkésze. Gyülekezet szervezés, temp- * 61 ioiiiépités ~fe.rlcjiizi az illeni munkáiali is. Ií)l,'j-ban szentelik fel a sok fáradt­sággal megépített nagyszentmikiósi templomot. 1919-ben dr. Raífay Sándor püspök megbízta Angyalföld szervező- jsével^ Vallástanár es Ángyallóld s*r- vezo lelkésze. Családjával együtt en­nek a munkának él. uibiiaórak, köz­ismert szeretetvendégségek, a Váci-út 61. alatt tartott istentiszteletei és a hü- séges családlátogatásai összegyűjtik a1“ szétszórt nyajat,. míg’ 1938-ban valóra válik Angyalföld álma: templom épült 1941-ben választják meg angyalföldi lelkészi kör rendes lelkészévé. megszervezett gyülekezet, két fclépf lett1 templom beszel, id. kimar Jénő csendes muffkajáról. Antit vállalt azb csendben és hűségesen végezte. Rimáé Jenő megmutatta, hogy a fővárosban is lehet lelkész hű pásztora a nyájnak. 1953. január 14-én húnyt el. Temetése 17-én volt a Farkasréti temetőben. Temetésén nemcsak a lelkészek hosszú sora kiséric el utolsó útjára, hanem az ő nagyon szeretett, kedves angyalföldi gyülekezete is. Áldott legyen emléke közöttünk! Danhauser László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom