Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-01-25 / 4. szám
Egyházunk vezetősége február 25-26-ára tervezi törvényalkotó zsinatunk folytatását A magyar protestáns egyházak részvétele az öimmétűhus eszmecserében l’élcr János református püspök Ustzaérkczelt IJúliáitól Péter. János röíormáíue püspök ja- uiár 18-áu hazaérkezőit Indiából, ahol •'.ucknov/ban részt vett az Egyházak Viiágianácsa központi bizottságának ' •ritos ülésén. Az Egyházak Világ- tanácsa központi bizottsága azért ülésezett Lucknowban, iiogy előmozdítsa a keresztyén egyházak egységét és előkészítse az 1954-ben Evaitstonebasi megrendezendő második nagy világ- zsinat anyagát. Hírt adtunk arról, hogy ez a iucknowi központi bizottsági ülés a mull évben a németországi Wilingenben tartott missziói világkonferencia és a svédországi Lumlbsm ártott »Hit és Egyházszervezet«-! vi- .iglioníerencia anyagára támaszkodott, és ezekből, valamint az. Egyházak Világtanácsa tanulmányi osztályának különböző értekezleteiből készíti ■•lő az evanslónei második világzsinatot. A magyar protestáns egyházak püspökei és vezetői a múlt esztendőben több nagy keresztyén világkonferencián való részvételükkel élénk kapcsolatot tartottak az Egyházak Világtanácsa tevékenységével. De bekapcsolódott az ökumenikus tanulmányi munkába és teológiai eszmecserébe a magyar református és evangélikus egyház sok tbeologiai tanára és a teológiai tudományokat művelő lelkésze is. A két egyház közös ökumenikus tanút - mányi bizottságának egy nagyszabású — jelentése jutott cl a • hindi világkonferenciához. és ott érezhető benyomást gyakorolt. Ugyanígy a nicest Indiában. Lucknowban íezajiiott. központi bizottsági ülés anyagához is hozzászóltak egyházaink ugyanennek a közös- tp- iuúnányi bizottságnak munkája revén. Az özönétét, amit ennek a gyűlésnek küldtünk, Péter János református püspök vitte magával. A iucknowi ülésről régebben adtuk azt a hin, iiogy us Egyházak Világtanácsa főtitkári értesítése szerint a magyar protestáns egyházak hozzászólását napirendre tűzték Lucknowbau.. Egy másik igen fontos magyar protestáns megnyilatkozás is foglalkoztatta másfél éven keresztül a világ protestáns egyházait. Annak idején a kanadai Torontóban tartott végrehajtó bizottsági iilcs elhibázott nyilatkozatot tett közzé a mostani világhelyzetre vonatkozóan és különösen egészségtelen hangot ütött meg az amerikaiak koreai gyarmatosító háborújával kapcsolatban. A torontói nyilatkozatra először Bercczky Albert református püspök válaszolt és kifejezte a magyar protestantizmus azon véleményét, hogy az egyházaknak szerte a világon össze kell fogniok a béke megmentése ügyében, a koreai háború azonnali megszüntetéséért, valamint azért, Iiogy Nyugnt- Németország újrafel tégy vérzése ne fenyegesse az emberiség békéjét és ugyanakkor a Kínai Népköztársaság elismertetése az Egyesült Nemzetek Szervezetében hozzájáruljon az emberiséig békéjének «. fenntartásához. Ezeket <1 kérdéseket később az Egyházak .Világtanác-sa végrehajtó bizottságának bievresi ülésén elhallgatták, noha Bereczky Albert püspök azon részt vett. Bievresi gyűlés előtt a magyar protestáns egyházak ökumenikus bizottsága egyhangúlag fogadta el Bercczky Albert válaszát a torontói határozatra és azóta úgy a magyar református, mint a magyar evangélikus egyház minden nemzetközi megnyilatkozásában napirenden tartotta a közös hitbeli meggyőződésnek ezeket a tételeit a világhelyzetre vonatko- kozóau. Legutóbb a magyar református egyház debreceni zsinata, október 30—november 2-a között elevenítette fel ezeket a kérdéseket és az egész magyar protestantizmus helyeslése mellett, üzenetben hívta fel az Egyházak Viiágianácsa központját arra, hogy a világhelyzet mai égető kérdéseiben igazságosan és a béke megvédésének nagy szempontját előtérbe . helyezve, nyilatkozzék meg. A magyar raíormátus egyháznak ezen álláspontját :i református zsinat üzenete alapján az Egyházak Világ- tanácsa központi bizottsága végre figyelemre méltatta és az indiai Luck- nowban tartott központi bizottsági ülésén az eddigieknél sokkal felelősségteljesebben szólalt meg. Azt az üzenetet, amit az Egyházak Világ- tanácsa központi bizottsága ezekben a nemzetközi kérdésekben íiz Egyesült Nemzetek' Szervezetéhez .küldőit, lapunk midi számában közöttük. Azóta megérkezett égi' igen .fontos levél, amelyben az .Egyházak Világtanácsa központi bizoiiságáttti-k elnöke^ Georg* Chichester püspök és a vi'ágtanáes főtitkára: Vísscr't Hooft a következőket írják D, Bercczky Albert református püspöknek: . . • Kedves Bereczky püspök. Azt a levelet, amelyet a magyar református zsinat 1952. novemberében intézett az Egyházak Világtanácsához, a tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztettük, annak Lucknowbau tartott ülésén. Meghívtuk Péter János püspököt, hogy fejtse ki a levét pontos tartalmát a bizottság előtt és segítse a bizottságot abban, hogy megértse annak célját és jelentését. A levelet ezután más nemzetközi vonatkozású javaslatokkal együtt közöltük a központi bizottság tagjaival. A központi bizottságban tartott megbeszélések eredményeképpen a bizottság elfogadta az Egyesült Nemzetek közgyűlésének elnökéhez intézett levelet. Ehhez a levélhez csatoltan küldjük araiak másolatát. Szeretnénk felhasználni ezt az alkalmat. hogy Önnek is megköszönjük azt a nagyon alapos munkát, amellyel a magyar egyházak vizsgálat alá vették a tanácsadó bizottság második jelentését a második nagygyűlés főtémájáról. A központi bizottság úgy határozott, hogy az. önök által nekünk megküldött közléseket ezzel a tárggyal kapcsolatban, további tanulmányozás céljából eljuttatja a tanácsadó bizottságnak. Kifejezésre kívánjuk juttatni nagyon meleg elismerésünket azért a hozzájárulásért, amelyet Péter püspök nyújtott számunkra Lucknowbau tartott gyíiléseinkcn. Őszinte tiszteletünk kifejezésével. maradtunk a központi bizottság nevében George Chichester elnök, Vissert Hooft főtitkár.« Hálásak vagyunk Isteninek, Iiogy a magyar protestáns egyházaknak az az állhatatos békeszolgálata, amiben lelkészeink és híveink keresztyén hitük alapján összeforrnak, hozzájárulhatott ahhoz, hogy az Egyházak Világtanácsa legfontosabb szerve, a központi bizottság felelősségteljes hangot aiíott « mai világhelyzetben. Örülünk annak is, hogy az. Egyházak Világtanácsa központi bi- ■ zotfsága állást foglalt Iucknowi ülésén az ázsiai kérdésekben és különösen Dél-Aírikára vonatkozóan a faji megkülönböztetés kérdésében, az ellene való tiltakozás formájában. Ezeket a dokumentumokat később ismertetjük. Péter János református püspök Indiából hazatérve, január 18-án beszámolt a magyar református és evangélikus egyház vezetőinek Iucknowi útjáról. 1MÁDSÁ G Nyisd meg szívemet, Uram; lépj be lázadó, bűnlakta szívembe. A bűn ott az úr; úgy lépj be, mint az erős házába. De kötözd meg előbb az erős és hatalmas ellenséget, a Itáz urát, és vedd •magadhoz a kincset. Pascal Készülj az ige hallgatására! Vízkereszt a. 3. vas. Lk. 9:51—56 Amikor Jézus megdorgálta két Iáját vány át, akkor voltaképpen »ördögöt űzött belőlük«. Azok azt kérdezlek Tőle: akarja-e, hogy mondják, hogy villám csapjon a szállásmcg- >apadó samarilánus jaluba. Tehát pusztító szándék volt bennük. Jézus azonban nemhogy engedett volna nekik, hanem a bennük levő gonosz elten [ordiill és dorgálásává! megtörte annak erejét. Azok úgy véllek, hogy erősek; egy szavukba kerül és villáin csap a faluba; »islencs« a gondolatuk. mert Illés prójéta példája is a hátuk mögött van. De Jézus erősebb volt, mint a belőlük beszélő »erőse lélek; átvitte őket a maga szolgálatába. Együtt mentek »más jaluba« — Jeruzsálem felét Jézus korántsem azért dorgálta meg pusztító szándékú tanítványait, mert unnak a samarilánus falumik a lakói ártatlanok voltak és nem szolgállak rá a pusztulásra. Bizony rászolgállak, hiszen gyűlölködtek, megtagadták a szállást a vándor Jézustól, útjába, álltak. Jézus azért nem akarta pusztulásukat, hogy reájuk is kiterjedjen jeruzsálemi halálának és feltámadásának jótéteménye. 0 nem azért jött, hogy emberek pusztulása árán építse meg egyházát. Az 0 munkája mindenki jelé az. hogy szabadító btínboesánalával éllel és üdvözít. Alapigénkkel Jézus Krisztus bennünk is jölébe kerekedik a Gonosznak. Minket is kiszabadít az ember- gyilkos gyűlölködés lelkének a polip- karjaiból. És adja nekünk a szelídség, a békesség, a szeretet, a megbocsátás, a másnak több jót kívánás lelket. Megdorgál minket, hogy ne hivatkozzunk többé hamisan a prófétákra, ne akarjuk egy villámcsapással, pusztítással és »egy csapásra« nyilvánvalóvá tenni a Krisztus dicsőség''1. Meginni/, hogy Jeruzsálembe, a Golgotára kell Neki mennie. Azzal szolgáljuk az Isten dicsőségéi (v. ö. ysid. 1, 3a), hogy hálásak vagyunk Jézus Krisztus éltető szeretetéérl. Sólyom Jenő Mihályi! Ernő egyetemes felügyelő, az evangélikus zsinat világi e'nöke, dr. Vető Lajos püspök, a zsinat lelké- szi elnöke, valamint Darvas József egyházkerii'cti felügyelő és Dezséry László püspök, a zsinat alclnökei, megbeszélést folytattak a törvényalkotó zsinat továbbfoytatása tárgyában és a legközelebbi ülést 1953. február 25—26-ára tűzték ki. A zsinat elnöksége ügy látja, hogy a zsinati munka előkészületei úgy fejlődtek, hogy erre az időre be lehet terjeszteni a zsinat elé az újabb törvényjavaslatokat. Terv szerint a zsinat legközelebbi napirendjén az egyházi munkáról és az egyház munkásairól szóló törvénycikk, ezen belül a leikészválasztás reformja, az egyház háztartásáról szóló törvénycikk és az egyház szeretetmun- kájáról szóló törvénycikk kerül előtérbe. Az egyház szerctehnunkájárói szóló törvénycikkben alkotja meg egyházunk új diakóniai trövényét s alkotja meg azt a törvényt, ami a gyülekezetek egymást támogató munkájának, az ú. n. Gyám- intézeti munkát szabályozza, valamint azt a (örvényt, ami megalapozza az önálló új egyházi nyugdíjintézetet. Tudvalevő, hogy a Gyámintézet eddig egyesületi formában élt. Az új törvény a gyülekezetek tevékenységévé és szorosan vett egyházszervezett üggyé fogja tenni a gyámiritézeti munkát. Tudvalevő az is,, hogy a Magyar Népköztársaság a lelkészek, lelkész- özvegyek és árvák nyugellátását az 1948-i zsinat határozata alapján megkötött állam és egyház közötti megegyezés szerbi; vattaija úgy, hogy az 1953. december 31-éig nyugalomba- vonuló lelkészeink, lelkészözvegyeink és lárváink állami nyugdíjban részesülnek és az' az új egyházi törvénytől függetlenül életfogytiglan az államtól kapják. 1954. január 1-től kezdve egyházunknak önálló nyugdíjintézetet kell szerveznie, megteremtve hozzá a Nyugdíjintézet anyagi alapjait is. Az egyház szerctc'mcmkájáróí szóló törvénycikk fogja szabályozni az új egyházi Nyugdíjintézet működését. Csakhamar összehívják a zsinati bizottságokat az új törvénycikkek szövegének megállapítása érdekében. Százhaivancgy protestáns lelkész követeli Trnmsiitól, hogy bocsássa szabadon a Kommunista Párt vezetőit Százhaivanegy protestáns lelkész — köztük hét püspök — nyilatkozatot tett közzé a sajtóban. A lelkészek a nyilatkozatban közük, hogy együttesen kérték Truman elnököt, bocsássa szabadon a Kommunista Párt vezetőit. A Trumanhoz intézett felhívás rámutat: a lelkészeket nyugtalanítja, hogy börtönben tartanak olyan embereket, akiknek az az egyellcn bűnük, hogy felháborítja őket a társadalmi igazságtalanság, hogy harcolnak olyan társadalmi változásokért, amelyek véleményük szerint mindenkinek nagy hasznára válnak. tr &ó£iníí fiitéköí új élet, jó munka a ináOatt Megújuló egyházunk újra megtalálta és' életének középpontjába állította reformátort őseinek alapvető hitét, azt, hogy a h ü !i bocs án a Inak és az új életnek egyedüli, útja az Istennek Krisztusban- -megjelent' -'kegyelmébe- vetett- hit. Ez a meggyőződésünk eleven erővé lett, amely megmozdította egyházunkat és hiyeinik szívét,-mozgalmassá tette egyházunk életét és megtermékenyítette megújulásunkat. • Amikor ez a hit' Luther idején eleven erővel áradt szét a keresztyén, szívekbe, az egyház életében akkor is mélyre Ható változásokat hozott. A régi egyház az eíkü’önütés egyháza volt. Azok a cselekedetek, amelyekre hitét és életét építette, idegenek voltak az emberek között és ezért idegen maradt az egyház is. A koloslor. a böjt, az élet- tormák aprólékos megkülönböztetése Icpten-nyomon szakadékot ásott vagy válaszfalat emelt nemcsak az egyház és az emberek közé, de egyben Isten cs az emberek közé is. A reformáció lerombolta a válaszfalat és a hit által Való megigazulás hídjával létrejött a kapcsolat a kegyelmes Isten cs az Isten szereletébe fogadott ember, között éppen úgy, mint a hívő keresztyének és a mindennapi emberek között. Megújuló egyházunk nem akar idegen test lenni azok között az emberek között, akik között, otthon volt a testté lett Ige. Feladatunkként ismertük fel, hogy megmutassuk és prédikáljuk népünknek Istennek azt a kegyelmét, amellyel magához ölelte az egész embervilágot és az életet újra értékessé tette. Istennek1 ebbe a cselekedetébe vetjük bizal munkát és innen veszi az indítást egyházunk mindennapos és minden nap új lendületet vevő földi szolgálatához, amit szcretetből végez az emberek között. Egyházunk tagjai számára ez a hit a megújulásnak és a példamutató emberi életnek a forrása. A hit által való megigazulás ősi hite ugyanis úgy mutatja meg nekünk Istent, mint aki kegyelmes és jóakaratú irántunk és az egész embervilág iránt.-Kiért; «-»- -v*aki hisz a bűnöst kegyelemből megigazító Istenben; az vidáman és bizakodóan él a világban és bizakodásából fakad jövőbe vetett reménysége cs törhetetlen munkakedve. Az a szív, amely .teli . vau • ezzel a hittel, széttárni az emberiség felé és mint testvért ölel magához minden embert közel vagy távol. Az i*lyen szív nem is lehet közömbös és nem szakadhat cl attól az élettől, amelyben velünk együtt járnak a többi emberek. így ébred beóne felelősség a másik ember sorsa, öröme és jövője iránt és így lesz megigazító hite az embertársakért való fáradozás kiapadhatatlan erejévé. Magyarországon az egyház akkor lett először igazán a nép az egyszerű emberek egyházéivá és akkor lett először igazán az Isten egyházává, amikor a reformációban "az egyház emberei szivükbe zárták a kegyelmes Istenbe vetett hitet. Ma elevenen éled újra egyházunkban ez a Int. Valahányan csak vagyunk, nyitott szemmel és nyitott szívvel lássuk meg Krisztusban a kegyelmes, bennünket magához ölelő és- az eletet megáldó Istent és higyjünk Benne. Legyen ez a hitünk erős és őseink hitéből fakadjon új élei, jó munka a mában! Zay László EMBEREK . Uram, a Te kerted telve emberekkel, mind a Te gyermekid, hisz Te teremtened, mégis mily mély árok választja el őket. Irigység, gyűlölség, féltékenység, önzés és más tulajdonság, — rettcrUö betegség. Jöjj gyógyítsd meg őket, szívükbe plántáljad n megértés magját, mely ha szárba szökken, más lesz a termés, — a Te tetszésedre ■ élnek békességben, — egymás örömére. Sólyom János „Azt rendeltük nektek, hogy ha valaki nem akar dolgozni ne is <?gyéfe.“(n.Tiiess.3:io)
