Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-07-05 / 27. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET Mi az igazi keresztyén magatartás? James Endicott methodista lelkész, a kanadai országos békebizottság el­nöke, a Sztálin Békedíj tulajdonosa június 20-án este felszólalt az egye­temes székházban tartott fogadá­son. Ez alkalommal a Béke Világ- tanács budapesti ülésén megjelent külföldi lelkészeket látta vendégül az egyetemes egyház. J. Endicott lel­kész többek között a következőket mondotta: “Mélyen meghatott engem az a közösség, amelyben együtt voltunk a Béke Világtanács ülésén. Nem-ke­resztyének, kommunisták, keresz­tyenek és egyéb vallásos emberek dolgoztunk együtt ezen az ülésen. A békeharcos részvevők ezen test­véri együttléte számomra eszmény­képet jelent arranézve, hogyan te­kintsenek a keresztyének a nem- kéresztyénekre s konkréten, hogyan .tekintsünk mi, lelkészek és vallá­sos emberek korunk nagy mozgal- ttiára. Az egyházak azon emberei közé tartozom, akik a nemzetközi kérdé­sek iránt születésüktől fogva érdek­lődnek. Kínában születtem, kínai gyermekekkel játszottam és egész emberi magatartásom át meg át van szőve a Kínában szerzett misszionáriusi tapasztalatokkal. Ott­hon a szülői házban napon­kénti áhitatok során és szüleim ál­landó nevelőmunkája alapján azt tanultam, hogy olyan világra van szükség, amelyben a szere­tet és testvériség uralkodik. Mi, keresztyének azt a jogot igényeltük, hogy az egész vilá­got mi tanítjuk szeretetre és testvériségre. A mi nemzedé­künknek kellett megtudnia, hogy ebben a tekintetben ku­darcot vallottunk. A legutóbbi harminc esztendő alatt az egy­háznak nemzetközi kérdésekben tanúsított magatartása csődbe­jutott. Azt kell mondanom, hogy az a nem­zetköziség, amely szereteten és test­vériségen alapszik, ma gyakorlatia­san a kommunistáknál van meg és nem a keresztyéneknél. Azt hiszem, hogy ez az első kérdés, amin alap­vetően beláthatjuk.i hogy nekünk keresztyéneknek meg kell vizsgál­nunk saját hibáinkat és kevesebbet kell beszélnünk a mások hibáiról. Rámutatok önök előtt arra a ve­reségre, amelyet a keresztyénség Kí­nában zúdított magára. Ott nem “győzték le« a keresztyénséget, 1 amint azt Nyugaton gondolják; de tény az, hogy mi tönkretettük ma­gunkat. Gondoljunk azokra a hatal­mas lehetőségeinkre, amelyekkel Kínában rendelkeztünk. Nyolcezer misszionáriusunk dolgozott ott. Az egyetemek ötven százaléka az egy­ház kezében volt. Évente átlagban 25 ezer kínai egyetemi hallgató ment Amerikába és Angliába, akik azután diplomásokként jöttek vissza Kí­nába. Mindez a nagy lehetőség az egyház kezében semmissé vált, mert az egyházak, a keresztyének nem tudták megérteni a kínai nép érdekeit. Keresztyén volt pl. az a mezőgazda- sági szakember, aki Kínában vas­kos kötetet jelentetett meg azért, hogy bebizonyítsa, hogy nem lehet tovább növelni a föld termelékeny­ségét és nincs más segítség Kíná­ban, mint az, hogy a kínai nép véde­kezzék a túlnépesedés ellen. Mikor azután a kínai hatalmas állam egyik kisebbik része a kommunisták ál­tal vezetett népi hatalom kezébe ke­rült, hamar megjött Csang Kai-sek Kínájába az a hír, amit a keresz­tyén misszionáriusok . hoztak, hogy az országnak ezen a területén meg­oldották a kenyérkérdést. Mit tett ekkor a keresztyénség Kínában? A helyett, hogy örült volna en­nek, arról kezdett beszélni, hogy milyen nagy baj az, hogy az éhség ördögét a kommunizmus­sal űzték el. Magam vagyok a példa arra, hogy az egyház milyen lépéseket tett Kí­nában a kínai nép ellen. Egyházam azzal küldött Kínába, hogy Csang Kai-sek tanácsadója legyek. Sokáig azt hittem, hogy ő helyesen kormá­nyoz, csak sok haszontalan ember van körülötte. Egyházam büszke volt rám, hogy az ő tanácsadója voltam. Később azonban rájöttem, hogy maga Csang Kai-sek is gonosztevő, gonosz környezetével együtt. Azt is felismertem, hogy az ő csinos, ke­resztyén felesége is romlott személy. De mikor azt jelentettem egyházam­nak, amit Csang Kai-sekéknél lát­tam, akkor én lettem a rossz és Csang Kai-sekről Amerikában nem akarták megváltoztatni a véleményt. Mi volt ennék az oka? Gazdasági érdekek rejlettek e mögött és nem az igazság keresése Amerika odaju­tott, hogy a népi Kína ellen, a nép akarata ellen fegyveresen is támo­gatta Csang Kai-sek korrupt rend­szerét. A nyolcezer misszionárius közül nem volt tíz sem, aki Csang Kai-sek ellen szót emelt volna. En ekkor már gyűlésről gyűlésre jár­tam Kínában és hirdettem, hogy a polgárháborúnak véget kell szakí­tani. Ezzel a kínai népet akartam se­gíteni. A missziói tanács azonban lemondatott, azzal a megokolással, hogy politizálok. Azokat nem mon­datta le, akik fűtötték a polgárhá­borút. De mindez már a múlté. Miért kell erről ma mégis az okulás érdekében beszélni? Azért, mert Afrikában majdnem ugyanaz a helyzet ma, mint volt akkor Kínában. Egy angol lap szerkesztője nemrégi­ben arról írt, hogy a keresztyének­nek Krisztus nevében kell most olyan prófétai magatartást tanúsí­tanak Afrikában, hogy annak ha­tása alatt a fehéremberek politikai magatartása az afrikai nép érdeké­ben megváltozzék. Ha pedig ez nem történik meg, akkor a fehérbőrű keresztyéneknek együtt kell küzdeniük a fekete­bőrű afrikaiakkal a fehérek el­len, akik gyarmati elnyomást gyakorolnak Afrikában. A nyugati egyházak véleménye azonban erről a felfogásról az most, hogy ez nem az igazi keresztyén magatartás. De arról nincs rossz véleményük, hogy az angolok afri­kai gyarmati uralmát Kenyában, vagy Dél-Afrikában a keresztyének támogatják. Mindez azt mutatja, hogy az egy­ház nemzetközi felelősségérzete időnként végzetesen megromolhatik. A mi nemzedékünkben ez katasztró­fában így van. Egy helyet látok, ahol a keresz­tyénség nemzetközi becsületét és a keresztyén magatartás egészségét helyreállíthatjuk: ez e békemozgalom. Itt tehetünk jóvá valamit a múlt bűneiből. Itt Is­ten akar dolgozni rajtunk ke­resztül, a magunk és gyerme­keink javára. Itt Isten alkotó és megváltó segítségét hozhatjuk az emberiség számára. A békemozgalomban találkoztunk össze mi keresztyének azokkal, akik a nagyhatalmak tárgyalásait köve­telik és a háború elhárításáért küz­denek, azokkal, akik a gyarmati sorba taszított népek egyenjogúsá­gát és nemzeti függetlenségét köve­telik. Ha nem ezekkel együtt cse­lekszünk, úgy a fehéremberek ke­resztyén egyházává leszünk, amelyet a színesbőrűek ki fognak űzni a maguk földjéről. Nem azért űznek ki bennünket, mert keresztyének vá­gunk, hanem azért, mert rossz ke­resztyének vagyunk. Azoknak a keresztyén egyházak­nak, amelyek a szocialista orszá­gokban élnek, az egyik legfonto­sabb feladatunk az, hogy a nyugati egyházakat kihívják abból a bű­nükből, hogy kerékkötői népek és emberek felemelkedésének, Csang Kai-sek Kínájában a tömegek a a polgárháború ellen foglaltak ál­lást és a népi Kínát akarták. Egy alkalommal húszezer ember gyűlt össze egy parkban ennek a követelésnek érdekében. A szóno­kok azonban nem tudtak kiáltani, mert tisztában voltak azzal, hegy másnap már nem élnek, ha a be­szédjüket elmondják. Csang Kai-sek rendőrsége néhány nappal azelőtt ölt meg ezért két egyetemi tanárt. A tömegből engem kértek arra, hogy beszéljek. Ügy vélték, hogy mivel külföldi vagyok, van vagy ötven százalék reményem arra, hogy el­mondhatom az igazságot. És én be­széltem, kifejezve a kínai dolgozó nép igazi akaratát. Amikor a nép azt látta, hogy kész vagyok az életemet koc­káztatni az ő ügyéért és a béke ügyéért, akkor egyszerre barát­ságosak lettek az emberek s el­fogadtak engem, mint keresz- nyént, nyílt szívvel. Életünket kell rátennünk a béke ügyének szolgálatára, a dolgozó nép ügyének szolgálatára, hogy mél­tók lehessünk az emberek megbecsülésére. Ez az egyetlen út, amelyen az egy­ház visszanyerheti elvesztett hiteléi a Távol-Keleten, Afrikában és tu­lajdonképpen mindenütt.-“ BLUMHARDT JÁNOS KRISTÓF lelkipásztori leveleiből Gyermeknevelés Nagyon fontosnak tartom, hogy azt a megelégedett, derűs, boldog hangu­latot, ami főként a kisebb, két-három év körüli gyermekeket jellemzi, mi sem zavarja. A felnőttek nagyon vi­gyázzanak erre és gyakoroljanak ön­fegyelmet. Sajnos, sokat vétkeztünk ebben a dologban s már sok gyermek­nek a későbbi lelki fejlődését nagyon megzavarta az, hogy gyermekkori vi­dámságát letörték valami jelentékte­len ok miatt. Ezért azt javaslom, jót fontoljunk meg minden olyan lépést, ami a gyermeket elkeserítheti., hátha más úton is célt érhetnénk vele. A gyermeknek meg van a maga gondol- dolkodásmódja. Képzelete szüntelen szertecsapong s keresi miben talál­hatná örömét.' Ne zavarjuk öt szük­ség nélkül ebben, sőt engedjünk te­ret neki; ez lesz az ö első iskolája, ahol maga neveli önmagát. Sokszor az az érzésem, hogy angyalok vigyáz­nak a gyermekekre és vezetik is őket; s ha otrombán közbelépünk, ellenke­zésbe kerülünk az angyallal is. A leggyakrabban azzal' zavarjuk meg a gyermeket, hogy minden arra menő fel akarja venni, ölébe vonni, megcsókolni, vagy effélét. A gyerme­kek azonban ennek nem örülnek, még akkor sem, ha netán legközelebbi hozzátartozóikról van szó. Ha azután a kicsinyek tiltakoznak, erővel vonjuk magunkhoz . őket s azt mondjuk: »miért nem szeretsz?« 5 ha azután a gyermek sírni kezd és rúgkapálózik, készen van az ítélet: »makrancos, rossz gyerek vagy'-« S ilyenkor hamar jön a szigorú büntetés, a nyakleves, vagy akár a pálca. Pedig ki igazában az önfejű s a neveletlen? Mindennek a következményekép a gyermek el­veszti jókedvét, dacos és durcás lesz. Azért, mert nem tisztelték benne az egyéniséget s nem hagyták, hogy élje a maga kis életét. Éppen ilyen helytelen, ha egy gyer­mektől azt kívánjuk, hogy mikor a szobába lép, mindenkit szépen üdvö­zöljön, a kezét nyújtsa stb. Pedig szegénykének minden egyébhez inkább van kedve, mert — a szobába lépve — minden újság inkább leköti a figyelmét. Hát még akkor, amikor azzal is gyö­törjük őket, hogy a »szép kezükkel«, t. i. a jobbkézzel adjanak kezet; za­varukban persze mindig a másikat fogják odanyújtani. Mindez azért van, mert nem tudjuk magunkat a gyermek világába beleképzelni, s az ö gondolatait, kívánságait a magun­kévá tenni. Ismételten intem a szülő­ket és nevelőket: mindent kövessenek el. hogy a gyermekek cTerüs, jó kedve töretlenül megmaradjon. így tanul csak a gyermek engedelmességet, amennyiben bizalomra gerjed irániunk s szinte észrevétlenül kifejlődik az ér­telme, mert időt engedtünk neki, hogy a dolgokat megismerje és azokra ügyeljen. Könyvek és emberek MÓRICZ ZSIGMOND életrajzót olvastuk most végig, egy hatalmas, ötszázoldalas írásművet, melyben há­rom tucatnyi érdekes fénykép és rajz is van az íróról. A könyvet, “Apám regénye« a címe, az író leánya, Móricz Virág írta, a Szépirodalmi Könyvkiadó adta ki. Most lesz a nyár végén egy éve, hogy Móricz Zsigmond halálának tizedik évfordulóján az egész ország maga elé idézte egyik legnagyobb írónk élő emlékét. Azóta egymás után jelennek meg összegyűjtött mű­vei, ezer meg ezer példányban. Száll, minden magyarokhoz elszáll már az ő szava. Tanít és oktat, ahogy min­dig akarta. Nincsen nagyobb taní­tója egy nemzetnek, mint az igazi író. Most pedig a leghivatottabb val­lomást s emlékezést kapjuk az ő életéről. Móricz Zsigmond, mint is­meretes, “Életem regénye« cí­men maga írta meg életét, sajátos módszerrel, tízéves koráig. Az alatt történt meg vele minden — mondta. De ahogy visszavetette a fényt gyer­mekkorába, olykor megforgatta az éles fényvetőt s tűzként magára, je­lenére szórta a sugarakat. Ez a kü­lönös, eddig nálunk nem ismert módszer, s Móricz vallomásának roppant őszintesége, rajzainak töké­letes vonalai avatják ezt a könyvet a legfontosabb magyar olvasmányok egyikévé. Leánya most ezzel a mód­szerrel, kevés szóval, találó jellem­zésekkel beszél “apja regényéről«. Móricz Virág — emlékszünk a “Nyu­gatba« s “Válaszba« írott prózai mű­veire —, apjának szellemi örököse s hűséges sáfárja mindannak, ami a nagy író kézzelfogható öröksége. Móricz Virág munkája nem volt könnyű. A családi tükör, amelyben megjelenteti apját, nemcsak kicsi­nyít, de torzít is. Ám erre a családi tükörképre is szükségünk van, ideje hogy megíródott. Aki több emberi önmagánál, annál minden emberi vonás szembejövő, s nem adhat torz képet a végén. Mi, Móricz Zsigmond kortársai s ismerősei, jól tudjuk, ki volt s mi volt az író. Ha most úgy jelenik meg előttünk, pongyolában, testi gyarlóságok láncán, szinte hi­hetetlenül egyszerű sorsával, szen­vedélyeivel, szüntelen házassági ba­jaival s tragédiájával, mégis ott lát­juk az ellenképet. Ez a pesti és leányfalusi ember ugyanakkor, ami­kor folyton szenvedett, amikor meg­alázták, megcsalták, társadalmilag semmibevették, kárpótlásul felizzott zsenijével egy egész országot talált maga mögött. Ezért utazott annyit, mint senki kortársai közül: Folyton a vidéket járta, a falut, kisvárost és a szomszéd országokban élő magyar­ságot látogatta. Ady óta nem volt nagyobb hatása írónak ezen a föl­dön. A pesti lakás s a leányfalusi kertes ház között utazgató s jegyez- gető férfi mindnyájunk nagy taní­tója volt. Szenvedett s lehet, boldog­talan volt, lázadott s lázadózött, de közben megírta az életművét. Ez pedig a magyarságnak olyan ter­ménye, amilyen csak egy nagy életre indult népnek lehet. Látszólag egy emberről szólnak a művek s szól éz a végtelenül szívszorító, komoly, sőt komor életrajz is, de végső ered­ményben egy nemzetről van benne szó. Egy nemzetről, amely egy-nagy íróval ajándékozta meg magát töp­rengései és fájdalmai közepette, hogy ő beszéljen, amikor millióknak nem adatott meg a szó. COMENIUS, a nagy cseh pedagó­gus és teológus, háromszáz eszten­dővel ezelőtt volt Magyarország ven­dége. Sárospatokon dolgozott. Ló- rántffy Zsuzsanna, a nagy fejedelem­asszony, hívta oda tanárnak a kol­légiumba. 1650—1654. között volt Pa­takon, a szomszéd népnek hazájából száműzött fia. Csehországban tom­bolt az ellenreformáció s annak vé­delmező és sugalló ereje: a Habs­burgok önkénye. A cseh testvérek protestáns igazsága és emberiessége számára nem engedélyeztek egy talpalatnyi földet sem szülőhazájá­ban. Comenius lengyel földről jött vendégnek magyar területre. A pa­taki négy év volt életének leg­kiegyensúlyozottabb korszaka, a nagy alkotások ideje. És ekkor is­merkedett meg a magyar néppel is. Patakon írta a “Nemzet szere.t* cséje« című művét, a magyar nem« zetnek ajánlva s a magyar népről írva benne. Barátunk lett, amint azzá lett mindenki, aki megismert minket. Most derült ki, egy nemrég közzétett tanulmányban, hogy Come­nius volt a finn-magyar nyelvrokon« ság első felismerője is. Régebbi Co« menius-kutatók emlegették már ezt, de nem volt meg a pontos helye Co« menius sok művei közt. Most Vér« tes O. András az “Akadémiai Közlemények«-ben bizonyítja, hogy Comenius a »Grammatics la« tinovernaculában« a prepo« zíciókat tárgyalva utal a finn és ma« gyár nyelv egy közös vonására. Nem kétséges, hogy ez a felismerés is a pataki évekből való, Comenius ott ismerte meg a magyar nyelvet. Co« menius volt tehát az első, aki ki« emelte a magyar és finn nyelv egy közös sajátságát. Megjegyzése hatott Leibniz nyelvhasnlító munkássá« gára s onnan terjedt aztán tovább. Ne feledjük el, egy vendégünk s jó szomszédunk figyelte meg elsőnek a magyar ragok és képzők egyezését a finn ragokkal és képzőkkel. Véletlen ez? Nem véletlen, hanem törvény­szerű valami. Akik igazán vendégei egymásnak s barátok, szerető meg­értéssel törődnek egymás dolgaival, S építik jövőjüket! Szálainál Rezső Istentiszteleti rend Július 5-én, vasárnap BUDAPESTEN A PESTI OLDALON: Deák-tér: d, e. 9 Sülé Károly., d. e. 11 Zay László, d. u. é ÍSule károly. Fasor: d. e. V2IO Gyöngyösi Vilmos, d. e. 11 Pásztor Pál, d. u. 6 Gyöngyösi Vilmos. Dózsa Gy.- út: d. e. V*I0. Üllői-út: d. e. V2IO. d. e. 11. Rákóczi-út 57/b.: d. e. 10 Szilády Jenő dr., d. e. 3/412. JKarácsony S.-u.: d. e. 10. Thaly K.-u.: d. e. 11 Bonyai Sándor, d. u. 6 Bónyai Sándor. Kőbánya: d. e. VilO Koren Emil. d. u. 4 Koren Emil. Simor-u.: d. e. V412 Koren Emil. Utász-u.: d. e. ’/< 12 Hafenscher Károly. Zugló: d.^e. 11 Sülé Károly. Gyar- mat-u.: d. e. VilO. Rákosfalva: d. e. V212 Szuhovszky Gyula. Fóti-út: d. e. 11 Gádor András. Václ-u.: d. e. 8 Gádor András. Új­pest: d. e. 10 (úrv.) Blázy Lajos, d. u. V*7 BJázy Lajos. Dunakeszi-Alag: d. e. 9 Vas-u. 2/c. d. e. 11 Szimonidesz Lajos. Rákospalota MAV-telep: d. e. V*9. Nagytemplom d. e. 10. öregtemplom d. u. 3. Pestújhely: d. e. 10 Kürtösi Kálmán. Rákoskeresztúr: d. e. Vili. Rákoshegy: d. e. 9 Rákosliget: d. e. 10. Rákoscsaba: d. e. 9 Békés József, d. u. V*7 Békés József. Cinkota: d. e. 9 (gyerm), d. e. 10, d. u. V«3. Mátyásföld: d. e. '/212. Kerepes—Kistarcsa: d. e. V<10. Pestszent­lőrincid. e. 11 Sokoray Károly. Pestszent- imre: d. u.-5 Sokoray Károly. Kispest: d. e. 9, d. e. 10, d. u. 6. Wekerle-telep: d. e. 8. Pesterzsébet: d. e. 10. Soroksár-új telep: d. e. V«9. A BUDAI OLDALON: Bécsikapu-tér: d. e. 9 Sréter Ferenc, d.: e. II Ruttkay Elemér, d. u. 7 Sréter Ferenc. Torockó-tér:. d. e. 8 (úrv.) Sréter Ferenc. Óbuda: d. e. 9 Komjáthy Lajos, d. e. 10 Komjáthy Lajos, d. e. 11 (úrv.) Komjáthy Lajos, d. u. 5 Komjáthy Lajos. XII., Tar- csay V.-u.: d. e. 9 Danhauser Lászjó, d. e. 11 Danhauser László, d. u. 7 Danhauser László. Hűvösvölgy, Lelkésznevelő Intézet: d. e. 10 Lehel László dr. Kelenföld: d. e. 8 Bottá István; d. e; VilO (gyerm.) Bottá Ist­ván, d. e. 11 Bottá István, d. u. 5 Szabó Zoltán teol. Németvölgyl-út: d. e. 9 Rezes-sy Zoltán dr. Külső-Kelenföld: d. e. 12 Rezessy Zoltán dr. Csepej: d. e. 11 (lelkészszentelésj Vető Lajos dr., d. u. 6 Egyházzenei hang­verseny. Budafok: d. e. 10. Nagytétény: d. e. V*9. Kelenvölgy: d. e. 9. Albertfalva: d. e. '/all. Csillaghegy: d. e. VilO Kaposvári Vilmos. EVANGÉLIKUS ÉLET A magyarországi evangélikus egyeteme» egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Puskin-u. 12. Telefon: 142-074 Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest, III., Dévai Biró Mátyás-tér I. Előfizetés! árak: Egy hóra 5.— Ft, negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft egész évre 60— Ft Engedélyezési és terjesztési szára: M. E III. B. 70.336/1948 > 1 ’ 10.000 példányban nyomatott 2-533298. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) Somogyi szili _ Bandák átuabása. lO Bélések, használt ■ ú bandák, Irhák vétel* V.. Kossuth Lajos-utca 6. Harmónium, Angster gyári mányú, 18 regiszteres, szé kivitelben eladó. Bereg szásziné, Gyula, Gyár-u. 15 Rekamlé készítését, minden­nemű kárpitosmunkát, Javí­tást háznál, házon kívül . vállal fizetési kedvezmény­Kertibútor, csőbútor, össze csukható vaságyak, sodrony ágybetét készítése és JavI tása. Vincze. Népszínház nyel. Várad!, Majakovszkij- utca 32. Kvarclámpa javítás: Zsellér, VI11 Szlgcnv-u 19 u. huszonhat. Kétszemélyes rekamiét szé­kekkel, fotelekkel olcsó ár­ban készít: Kárpitos, Rá- kóczl-tér 11 sz Merldor kötőkészüléket, sző vőrámát készít, javít. Kis Iparos, Bpest, VIII., A1 földl-u. 12. sz. Műhely. Használt háló, kombinált szekrény, kétszemélyes re­kamlé. fotel, szék, lakberen­dezés privátnak olcsón el­adó. Péterffy Sándor-u. 17. Gombos. Zongora, pianino Javttá hangolás, értékbecslés ol csón SasvárJ zongorakészlt mesternél. Lenln-körút 21 Tel: 426-819. Új orgonák vállalja Rieger Ottó orgonagyár Budapest, XIV., Füredi-utca 41. Telefon : 297-023 Csináltassa nadrágját spe­ciális» nadrágszabónál. Női-, sí-, bricsesz- és át­szabás garanciával. Varga János, nadrágspecialista, Majakovszkij-u. 56. III. 4. Énekeskönyvek, bibliák, fo­lyóiratok, anyakönyvek, stb. bekötését legjutányosabban vállal: őzv. Felér Béláné, Budapest, XVI., Rákosszent­mihály, Rákosl-út 201. Sodrony ágybetét, össze­csukható vaságy Gyermek­ágyat. vasbútort, csöbútort <észft. Javítást vállal Pro- hászka. VI., Zichy Jenő-u. negyvenhat Kárpltosbútor beszerzésével orduljon bizalommal Oláh <árpitoshoz. Javítást válla- !ok. Készáruk raktáron. Jó- csef-körút 66. T.: 136-102. Elszakadt ballon és ÁTLÁTSZÓ KABÁTJÁT nyomtalanul megjavítja : ZSADÁrm esököpenykészítö. Telefon 127-013. VI. kér. Riv.y-uté* 10., II. emelet 17, Speciális mfistoppoló, műtöniö AAnUA-n lAnrsc Többszörösen kitüntetve férfi, nöl IVIanan Janos szabómester, THÖKÖLY-ÜT59/A. Legtökéletesebb mütömés kiégett, molyrágott szöveten és ruhákon. V.idékre postán utánvét. Rekamiék, fotelek, fizetési könnyítéssel BOKOR kárpitosnál. (Mária Terézia)- Horváth Mihály- tér 18, (templomnál Művégtagok, haskötők, sérv­kötők, lúdtalpbetétek készí­tése és javítása. Vidékre Is kiszállok. Pokorny, or­vosi műszerész: Budapest, V.. Kossuth L.-u. 5. Express Kötőkészülék. Sál­szövő. Rapid javítás. Debre­ceni, XIII. Szt László-u. 53. Szemüveg Llpl Józseftől (Knapecz utódától) IX., üilöl-út 79. öröklmádás templom mellett. Zongorajavltái, hangolás Jótállással Szakszerű becs­lés. 8závlts mester. Ba­ross-tér egy. T: 330-476. Sezlon 850 Ft, matrac 315, vendégágy (vasból) 345 Ft. Készítőnél, Bp.. Lenln-körút 55. szám. Vállalati Jogügyi osztály­hoz 'elmennék. Baditz, Mis­kolc. Főposta, Postán marad. Rokkant teremőrnő Nemzeti Múzeum környékén kis szo­bát keres vagy lakótársnak menne. Cím a kiadóban. ßvprmplfknncit sport és mély, golyós- UjUl Illt/IVIVUUOll) csapágyasat, csőbútort, ágysodronyt, kertibútort készít, javít: LAKATOS, Csányi-utca 12. szám (pince) Egy 11 regiszteres és hat hangsoros és egy 20 regisz­teres harmonium eladó. Bu- dapést, VI., Székely Ber­talant. 13, (Házfelügyelő). Cserekislánynak faluról* Bu­dapesten művelődést, ott­hont nyújtok. Kislányom 12. éves. Leveleket »Kitűnő ta­nuló« jeligére a laphoz. HIRDETÉSI DÍJSZABÁS Apróhirdetés szavanként 1 Ft. Kishlrdetés mm soron­ként 1 Ft. Szöveghirdetés mm soronként 2 forint •'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom