Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-01-04 / 1. szám
Bp.« I'X. RCilay u.28 XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1933. JANUAR 4. Dczséry László püspök: 1953. EVEZZ A MELYRE óév és újév fordultján Péter apostol csodálatos halfogásának _ történetéből erre a mondatra sz.cgcr.5dik i szemem. Bízva mondom; Isten _ 1953-ra ■ezt á parancsot adta ki számunkra. Mélyre, mélyebbre hatolni a dolgainkban, a gondolkozásunkban, a feladataink közé, elmélyedni a hitben. Ebben a mélyben, vagyis ebben az elmélyedésben ígéri Isten számunkra a csodálatom halfogást. A történet eleje nem Iliik ránk mindenestül. Öntudatlan cs háládatlan evangélikusok volnánk, ha úgy állnánk most isten elé, mint akik eddig sokat fáradoztak, de nem fogtak semmit. Nem így áll a dolog. Isten kegyelméből való ajándékainak gazdag élvezetében töltöttük el az elmúlt esztendőt. Illetet nyertünk és munkalehetőségeket. Eredményeket értünk el és megszilárdítottuk egyházunk helyzetét. Gyülekezeteink gyümölcsözően szolgáltak népünknek. Háztartásunkat Isten egyensúlyban tartotta. Gazdagodtunk felismerésekben, tisztult a mondanivalónk és sok-sok evangélikus tapasztalta meg egyházunkban azt, hogy a Jézus Krisztusban való megmaradás mely igen |ó neki. Mindez, azt mutatja, hogy nem üres a hálónk. Isten azonban még gazdagabb Isten, mint ahogyan mi éltünk gazdagságából. Isten még többet akar adni népünknek s ezért azt követeli, hogy menjünk^ még .mélyebbre,^ oda, ahol valóban Csodalatos halfogást tud túf- künk ígérni. Nem kell bővebben indokolnunk azt, hogy Isten a tlreológiai munkában és az Igehirdetési-egyházi''tanításunk területén követei tőlünk elmélyedést.' Ez a feladat következik, mert Isten megteremtette számunkra azokat a viszonyokat, amik között ezek a feladatok már megnyílhatnak számunkra. Mai magyar hazánk viszonyaira rendezkedtünk be, egyetértöekké váltunk népünkkel az országépítésben, a béke védelmében s a magyar nép számára a felszabadulásban megnyílott nagy történelmi alkalom kiaknázásában. Sorainkat átrendeztük. Elvileg és gyakorlatilag számot vetettünk a múltúnkkal s egyházunk igen széles rétegeiben elfogadott az a megállapítás, hogy az egyházi belső megújulásnak kötelezései, lehetőségei és eredményei egyaránt nyiivánvalóakká teheti 1952. végére. 1. Sokkal mélyebben kell elemeznünk ezt a látóhatárt, amire szemünket függeszteni kell. Minden egyházi kérdést és minden egyházi mondanivalót úgy kell vizsgálnunk, hogyan fejlődhetik az az egyház számára a jövőben. Célkitüzésienket, rém delkezéseiniket, tanításunkat a mánál messze előbbre kell céloznunk. Az egyház haladó szellemű tanítását és cietét elsősorban az mutatja, hogy beleillik-e minden mozzanata abba a jövőbe, amit hatalmas történelmi korszakunk a szemünk elé rajzóit. 2. Sokkai mélyebbre kell mennünk az igehirdetés és az egyházi tanítás 3 ennek előfeltételeképpen pedig a theo- iógiai munkálkodás közben az értelmesség felé. Gyakorlati beállítottságú, tiszta, világos, félreérthetetlen beszédű egyházi tevékenységet kell folytatnunk, vagyis értelmes vezetést kell adnunk azoknak az embereknek, akik a szószékeinkre figyelnek s akik lelki irányítást várnait vallásuktól és egyházuktól. Messzemenően adósok vagyunk abban, hogy vallásos hangulatok szitá- - sán és misztikus beállítások ködén átverekedve magunkat, józan és értelmes prédikációval vezessük be a gyakorlati keresztyéné éget hivő életünkbe.' 3. Sokkal mélyebbre kell mennünk a magunk állandó vizsgálatában, mindannak kritikai tanulmányozásában és elemzésében, amit hiszünk, vallunk és cselekszünk. 4. Azon keli lennünk, bogy a nagy belső egyházi átalakulás ezen békés és megnyugtató időszakában — amit élünk — megfogjuk a dolgok végét olyan területeken, amikre az elmúlt esztendőben nem futotta a lélckzetünk, vagyis amikben sokkal határozottabb eredményeket kell elérnünk. Mik ezek a területek? a) Nagvon gondosan kell foglalkoznunk Theológiai Akadémiánkkal és lelkész nevelő Intézetünkkel, vagyis a jövő lelkészeinek nevelésével és a szolgáló lelkészek továbbképzésével. Tantárgyról tantárgyra kell elérnünk az egyházi tanítás tudományos színvonalát, a tanítás megbízhatóságát, alkalmazhatóságát mai életünkre. b) Nagy lépést kell fenünk 1953-ban törvényalkotó zsinatunk munkájában. Legalább el kell jutnunk az egyházi szervezet, a lelkészválasztás, az egyházi törvénykezés, cs az egyház sze- retelmimkájára vonatkozó új egyházi törvények megalkotásáig és életbeléptetéséig. c) Teljes pontossággal fel kell dolgoznunk annak —a> gyülekezel;-bi«ít*riáw>kuí---~ — felülvizsgáló országos munkának eredményeit, mely most folyik egész egyházunk területén. Őszinte, képet kell kapnunk gyülekezeteink anyagi helyzetéről s le kell vonnunk áz ájta'.ánös és a részletes következmények-e', azokból a megfigyelésekből, amikét ez a háztartási vizsgálat számunkra lehetővé tesz. Az egyház egész gazdasági, háztartási életét tervszerűvé kell tenni, méltóan nemzeti életünk rendszeres, tervszerű, takarékos és előrelátó háztartásához. Meg kell szüntetnünk az egyházban azt az elvet, hogy »annyit költünk, amennyi bevételünk lesz«, azt az elvet isj hogy »ennél jobban takarékoskodni már nem lehet«, de azt az elvet is. hogy »nálunk már ez így szokás*. d) Az egyház szeretetmnnkáját szervesen és mindenre kiterjedő figyelemmel kell megszerveznünk, be’e- érlve ebbe szeretetintézményeinkat, 1954-től kezdve önálló nyugdíjintézetünket, szegény gyülekezeteink, építő és renováló gyülekezeteink megsegítését szolgáló gyámintézetiinket. Szele- sen ki keli építenünk, biztosítanunk, de egyben elviselhetővé tennünk az egyházi közteherviselést. Annak a, gyakorlatias keresztyénségnek, amit evangélikus egyházunkban Isten most célúi tűz, ezek legyenek a leghaíha- tósabb jele;. e) Nemzetünknek vagyunk vele adósak, tehát sürgősen és igen lelkesen kell elvégeznünk levéltáraink kutatómunkáját. Etö kell vénünk belőlük egyházunk minden haladó hagyományát, meg kell világítanunk nemzeti és egyházi életünk összefüggéseit s fel keli tárnunk cgyháztörténelmünk összefüggéseit a magyar társadalomtörténettel. Ez a munka erősen fogja segíteni elmélyedésünket az egyházi élet egé.sz területén. íj Egyházi sajtónkat meg kell javítanunk. Gondoskodnunk keli egyházi sajtónk egyházi közvéleményt irányító szolgálatánál; sikeréről. A gyülekezetek életébe bele keli vinni az egyházi sajtó által felvetett kérdéseket és sokkai jobban kell kihasználnunk egyházi sajtónk irányító és liatástgyakorió erejét, mint azt eddig tettük. g) Biztosítanunk kell egyházunk belső demokráciáját, a felső egyházi vezetés hatékonyságát s ugyanakkor a gyülekezetek egyetértését azzal az úttal, amit egyházunk számára Isten kijelölt. Az eddiginél sokkal mélyebbre kell mennünk abban a tekintetben, hogy egyházi állásfog- lásaink széles egyházi tömegeikre támaszkodhassanak és gyakoroljanak hatást. h) Az eddiginél sokkal mélyebbre kell mennünk magyar hazafiságunk kifejezésében Ó6 gyakorlásában. Meg kell találnunk a kapcsolatot nemzetünkkel az étet minden területén. Őszintén keli beleilleszkednünk minden nemzeti feladat végrehajtásába. Gyakorlatias haza- fiságunk elmélyítése útján meg kell találnunk mindazokat a munkákat és feladatokat, amikben mint egyház segíthetünk a magyar népnek és a magyar nép vezetőinek. Hazánk védelmének, felvirágoztatásának és békéjének nemes céljait az egyházi tanítás és a Iclki- pásztorkodás minden megnyilvánulásával, mindig világosabban kell felrajzoimihk híveink szemei elé. ife- a» -endjpsisáSttf'f niaas h. sgy.it-!en olyan hathatós eszköze sem á béke fenntartására, mlint amilyen a Béke Világtanács által vezetett- béke- vüágmozgaiöm. % tények világosságában nincs siirgőieb-b és szükségesebb feladatunk, mint | az, hogy egyházunk szellemi, erkölcsi! és tömegerejét is a béke védelmére fordítsuk. Isten döntő követelése mindezek szempontjából és mindezek feletti velünk szemben az, hogy elmélyüljünk a hitben. Az élő Jézus Krisztusban való hitben, bizalomban és reménységben. Jézus Krisztus utánzásában s Jézus Krisztus nyomdokain az emberek . szeretettben és az emberek iránti jóakaratban. üj esztendő hajnalán könyörögjünk hazánkat és egyházunkat felvirágoztató boldog újesztendőért. Könyörögjünk és dolgozzunk a békés 1953-ért. PAYR SÁNDOR: Jézus, élő Isten fia Jézus, élő isten fia, Te népek nagy váltságdíja Tied a föld, tied az ég, Neved örökké álda&sék. Az ó-évből kivezetett Bennünket bű szereteted. Kérünk, továbbra is te add Ez új évre áldásidat. Add Abel ártatlanságát, Rno-k jámbor tisztaságát. Noé kedvelt igazságát, Izsáknak üdvös áldását. Add nekünk Abraham hitét, Jákob kegyes szelídségét. Mózesnek is kegyességét Es Józsua szerencséjét. Termékenyítsd meg a mezőt, Adj égből harmatot, esőt. A szegényt is gazdagítsd meg, A szíveket te lágyítsd meg. Elménket tartsd meg épségben, Lelkünket szent kegyességben, Testünket friss egészségben, Életünket békességben. Jézus add meg mind ezeket, Hogy áldhassuk szent nevedet, Aidd meg az újév kezdetét, És áldd meg kimenetelét. A háború árnyékot ve}/valamennyi bölcsőre A népeknek módjukban áll megválíoxtatni az események menetét és visszaadni az emberek bizalmát a nyugodt holnapban — mondja a bécsi Népek Békekongresszusánnk felhívása Befejeződött a bécsi Népek Béke- kongresszusa. A kongresszus utolsó napján a csaknem száz, nép küldötte (több mint kétezren) feszült figyelém- mel hallgatták a két beterjesztett határozati javaslatot, majd leírhatatlan lelkesedés közben fogadták el azokat. A N'cpek Békekongresszusa első felhívása az öt nagyhatalom kormányához szó! és így hanzgik: »Napról napra sürgetőbbé válik, hogy lemondjanak az erőszakról mint a nemzetközi konfliktusok megoldásának eszközérőt. Hatszázmillió férfi és nő követelte a világon, hogy az öt nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat és kössön békeegyezményt egymással. Ezek az emberek aláírásukkal erősítik meg ezt a követelésüket. A közvélemény legszámottevőbb áramlatainak képviselői azt a kívánságukat nyilvánítják, hogy az erőszak alkalmazása helyett tárgyalások útján rendezzék a vitás kérdéseket. A Népek Békekongresszusa, amely 1952. december 12-én ült össze Bécsiben, az emberiség akaratát fejezi ki, amikor ünnepélyesen felhívja az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Kínai Népköztársaság. Nagy-Britan- nia és Franciaország kormányát, kezdjék meg-a-tárgyalásokat, -*tpo»+— iyektől a béke sorsa függ. Az öt nagyhatalom közötti megegyezés, a békeegyezmény megkötése véget- vet a nemzetközi feszültségnek és a legnagyobb szerencsétlenségtől menti meg a világot. Ezt követelik a népek.« Az öt-nagyhatalomhoz intézett ezen felhívás hatásos rövidséggel 'ogiaija össze a világ minden népének és valamennyi'józan embernek azt a meggyőződését, bogy a világ népeinek békéje lényegében az öt nagyhatalom megegyezésétől függ és kifejezi a “épek azon közös akaratát, hogy ezek a nagyhatalmak tartsák fenn a tárgyalások szellemét és rendezzék egymásközötli kérdéseiket békeegyezmén-nyel. Valóban ezt követelik a népek. A Népek Békekongrcsszusa másik felhívása a világ népeihez szól. Felöleli mindazokat a kérdéseket, amik alkalmasak a nemzetek közötti feszültség mélyítésére és a háború okozói lehetnek. De a felhívás megmondja azt is. miben látja e kérdések megoldását. A [elhívás hangsúlyozza, hogy »A Béke-Világtanács a Népek Békekongresszusának összehívásával azt a szándékát juttatta kifejezésre, hogy egyesítse azoknak a különböző mozgalmaknak, szervezeteknek és áramlatoknak nemes törekvéseit, amelyek ugyan sok kérdésben nincsenek azonos véleményen, de amelyek a néoek közötti egyetértésre törekednek és együtt akarnak küzdeni a háború megakadályozásáért és a béke megteremtéséért.« Hangsúlyozza a felhívás, liogy a szabadon lefolyt vita a csaknem száz, képviselők útján jelen volt nép egységesen véget akar vetni az erőszak politikájának, amely már oly sok szerencsétlenséget okozott. »Itt a legfőbb ideje, hogy tárgyaljunk egymással! Itt a legfőbb ideje, hogy megegyezzünk egymással!« A felhívás követeli az öt nagyhatalom megegyezését, a koreai, a vietnami ég malájföldi gyarmati háborúk beszüntetéséi s a jogos nemzeti függetlenségi mozgalmak elfojtására alkalmazott érőszak'megszüntetését pl. Ma-,, rokkóban és Tuniszban. ■ »A béke legfőbb alapja valamennyi állam nemzeti függetlensége, — mondja a felhívás. Követeli a felhívás a német, japán és osztrák békeszerződés megkötését, egységes és demokratikus Németországot, fakót nem teke' helye ar Európát szerencsétlenségbe dön*ő nácizmusnak és mill!arizmusnak.< Követeli a felhívás a tömegpusztító fegyverek eltiltását, elítéli azok rövidlátását, akik azt állít- iák, hogy a fegyverkezési verseny alkalmas az országok biztonságának megőrzésére. »Biztosak vagyunk abban, hogv hathatós nemzetközi ellenőrzés lehetővé teszi az általános, egyidejű, fokozatos és arányos leszerelés megvalósítását. A felhívás követeli a nemzetközi kereskedelem. a ludománv. az irodalom, a művészet eredményeinek kicserélését. vagyis a nemzetközi kapcsolatok széleskörű fenntartását. Végül kifejezi azt a véleményt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, melyben helyet kell foglalnia a Kínai Népköztársaságnak és az eddig fel nem vett 14 államnak is. , 1 szavatolhatja a világ valamennyi államának biztonságát, ha alapok- mánváiiak szejtemét és betüit bár... tartják. »A népeik — bármilyen rendszerben éljenek és bár-milyen eszmének hódoljanak'is, —• békében akarnak élni. A háborút- valamennyi nép gyűlöli, a háború árnyékot vet valamennyi bölcsőre. A népeknek módjukban áil megváltoztam az események .menetét és visszaadni az emberek bizalmát ;* a nyugodt holnapban. Felhívjuk a világ népéit: harcoljanak a tárgyalások és a megegyezés szelleméért, az embereknek a békéhez való jogáért!« — fejeződik be a népekhez intézett felhívás. A Népek bécsi Békekongresszusán a magyar küldöttség három tagja szólalt fel: Jánosi István egyetemi tanár, atomfizikus, Máiké János veszprémi püspöki helynök és Méray Tibor a Szabad Nép koreai haditudósítója. Máthé János püspöki helynök 3500 magyar katolikus pap egyként írott leveleiből bekötött díszes albumot nyújtott át a Bákokongresszusnak, melyben a magyar katolikus papok békeakaratu- kát fejezik ki. A magyar katolikus papok ezen ajándéka és a püspöki hely- nők felszólalása nagy hatással volt a kongresszusra és erősíti az egyházak békeszo'.gálatát szerte a világon. A Békekongresszuson elhangzóig jelentős egyházi megnyilatkozásdkból később ismertetünk egyeseket. Dr. Bcreczky Albert református püspök cs dr. Vető Lajos evangélikus püspök a magyar küldöttség tagjai hazatértek s beszámoltak egyházaikban a Békekongresz- szusról. Milyen könyv a Szentírás, mily csodákat és erőt rejt az magában az ember számára! Mintha a világ és az ember az ő emberi karakterével volna benne kifaragva. Egyszcrs- mindenkorra meg van mondva és meg van mutatva benne minden. Dosztojevszkij Jónak nemcsak látszani kell, hanem lenni is! Aischylos Aki hálával áldozik, az dicsőít engem; és aki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadltását (50f3f"
