Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-01-20 / 3. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM. Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1952. JANUÁR 2», „Zsinatunk eddigi legörvendeíesebb jelensége, a jó, protestáns szellemű előkészítés“ Az evangélíSras egyház vezetői Horváth Jánosnál, az Állami Egyházügyi Az evangélikus egyház- vezetői dr. Reök Iván egyetemes fel­ügyelő, Turóczy Zoltán, dr. Vető Lajos és üezséry László püspökük fiLszlelgő látogatáson jelentek még 19-52. január 10-én. Az 'evangélikus egyház nevében Turóczy Zoltán püspök-elnök üdvözölte az Állami < Egyházügyi Hivatali elnökét, aki válaszod! a püspök üdvözletére. Az evangélikus egyház vezető- ezután hosszabb szívélyes megbeszélést tar tel lak az új elnökkel. o o o Az eva-ngéCiLkjus püspökök érte­kezletéről 1952 január 7-én a kö­vetkező leveleket küldték püspö­keink Ko&sia István v-cCtí elnöknek és Horváth Jánosnak, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnökének: „Miniszter Űri Értesültünk arról, hogy kohó- és gépipari -miniszterré történt megválasztása, következtében Népköztársaságunfk Elnöki Taná­csú felmentette Önt az Állami Egyház-ügyi Hivatalnál viselt eil- ittöki tiszte alól. Miniszter Űr volt az Állami Egyházügyi Hivatal első elnöke s ebben á tisztségében végzett munkája során Mtp&z-ier Űrbain azt er férfit -jsniertük meg, aki nagy palitikiali böte sess é gg-el, 4-a- piivtuí !a 1 .és megértéssel végzett Hivaiai új elnökénél . „ - • - 4 é.s egyházunk békés eleiének' -eb­inél yí'.és éhez és megerősítéséhez. Amidőn 'köszönetét mond-unk azért a megértésért, amelyet egy­házunk és -munkánk iránt ta-nú- s-ített, Isten áldását kívánjuk új, fontos klart ségében N-épköztárso- siágu-n-k felvirágoztatása érdeké­ben folytatandó munkájáért. Ig-a-z ifcisrt etettél: Turóczy Zoltán sk., dr. Keöfc Iván sk., Szabó József sk., dr. Vető Lajos sk., Dezséry László sk. Elnök Űr! Öröimrt-el értesüttjüak. arról, -hogy Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa az Álla-mi Egyházügyi .Hivatal elnökévé nevezte k-i. Már az olnmíM esztendőben lalk-atm-unk volt Elnök Úr higgadt és meg­értő tárgyalásmódját s államiunk és egy,háziunk minél jobb viszo­nyának biztosítására törekvő ma­gatartását! megismernünk. Amidőn ma-gtis tisztségében végzendő munkájára Isten áldá­sát kívánjuk, egyúttal kérjük, tartsa meg egyházunk iránt eddig tanúsított jóindulatát továbbra ős, hogy így egyházunk miinél feöny- ' nyebben megtalálja helyét a szocializmus megvalósításán és -e világ,béke megőrzésén fáradozó - népűnk'életében. •' Igaz tiszteletnél: Turóczy Zoltán sík., dr. Beült Iván sk., Szabó József sk., dr. Vető Lajos sk., Dczséry László sk.’ munkájával nagy mértékben já­rult hozzá Népköztársaságunk íAi amerikai nyomás lehetetlenné akarla tenni az Egyházak Viíágtanácsa Itékeszolgaialáb Lapunk munkatársa felkereste Dezséry László püspököl. aki an­nak a munkaközösségnek vezetője, amely a törvényalkotó zsinat ter­veit előkészítette. Lapunk legutób­bi számában hírt adtunk arról, hogy a zsinati reformok tervezetét a püspökök értekezlete elfogadta. Ebből az lailkaionibóii intézett kér­déseket munkatársunk a püspök­höz: — Egyházunk közvéleménye örömmel értesült arról, hogy zsi­natunk munkájának tervezete el­készült és azt a püspöki értekezlet megtárgyalta és elfogadta. Mit tart püspök úr az eddigi munkálatok legkedvezőbb jelének? — Zsinatunk eddigi legörvende- tesebb jelensége a jó, protestáns szellemű előkészítés — felelte De­zséry László püspök. — Ha össze­hasonlítjuk zisd uat-unk. e&őkészüle- íeíi pl. iá legutóbbi 1934—37-es zsi­nat előkészületeivel, akkor azt lát­juk, hogy egyházunk vezetősége mós-t mérhetetlenül többet tett azért, hogy egyházunk lelkészd kara, egyházi munkatársaink sere­ge és sok presbitériuma a zsinati munkálatok megkezdése előtt ér­tesüljön a refórmtervekrőil, azokat megvitathassa s egyházi fejlődé­sünknek ez újabb döntő szakaszá­hoz a maga javaslataival l*ozzá já­ruljon, Do sóikkal többet , szándé­kozik tenni a továbbiakban abból a célból is, hogy egyházunk széles közvéleménye is megszólalhasson, a terveket megvitathassa s együtt elmélkedjék, együtt imádkozzék zsinatunkkal. Ami eddig történt, az egy olyan egyház tevékenységének hordozza áldott jeleit, mely szilárd egységben döntött bel­ső megújulása mellett, mely a történelembő! igen széles ré­tegeiben jói okult s mely a jövőbe vetett teljes bizalom­mal tud cselekedni. Mindez igen kedvező előjel és zsina­tunk sikeres munkájának biz­tosítéka. — Hogyan végezték a zsinati eflökészü'.-eti munkákat? — Amint az köztudomású egy­házunk 1948-ban elnapoüt zsina­tának új na megnyitását a bányai és á. túszai egyházkerület presbité­riumai kérték. E kérések alapján az egyházegyetem elnöksége püs­pöki gyűlés és egyetemes presbité­rium elé utalta a presbitériumok kérése alapján összehívandó zsi­nat munkatervének kérdését. 1951 novemberében foglalkozott először a tervekkel a püspöki értekezlet és «Z egyetemes presbitérium. Ezek örömmel vették tudomásul, hogy *z 1948-ban elnapolt zsinat elő­munkálatai a közben eltelt három esztendő alatt főként az egyházi sajtóban, -itt is elsősorb-im a 'léiké­ért szakfolyóiratban, rendszeresen tovább folytak. Áttekintették azokat a reform­terveket is, melyek az elmúlt bárom esztendő lelkész! mun­kaközösségi gyűlésein felve­tődtek s tekintetbe vették azo­kat a gyakorlati változásokat Is, melyek egyházunk életében népünk társadalmi átalakulá­sa következtében az új ma­gyar hazában kialakultak. Egyházunk új viszonyok között & ■ ez új viszonyok csak síiéit étik egyházunkat abban, hogy az 1934—37-es Egyházi Törvényt módosítsuk. E gyűlések után vezetésem alatt munkaközösség alakúit, mely a szóbajöheitő reform terveket vizs­gáltat tárgyává telte s azokat. a bányai egyházkerület egyházme­gyéinek lelkészd munkaközösségei elé terjesztette. Ezen igen j-e'.eniős és nagyszabású munkaközösségi ttükészgyü,lés-ekem ezek a -tervek •széles, megvitatást' nyertek s azo­kat részleteikben továbbíormáí- tálk. Tudvalevő, hogy egy püspöki értekezletünk a reforaltervek kö­zül hat kérdéscsoportot már elő­zőén kiemelt s azokat a tanácsko­zások homlokterébe állítoöía. Mun­kaközösségünk azután, a bányái egyházkerületben fefofyyíatotit ta­nácskozások tapas-rt-alat-ainak, va­gyis egyházunk 50%-áit képviselő 'legnagyobb egyházkerületünk köz­véleményének fiigy elembe vételével elkészítette a zsinati- tervezet első írásos formáját. Püspökeink azt határozták, hogy ezt' a tervet ke- rül-eteikben egyházmegyérői-egy- házm-egyére megvitatják. Ezt ia ha- tároziaitukaí december és január folyamán egyházkerületükben vég­re ás h-ajt-oíták. Ma már az egész magyar evangélikus léikésrt kar, sok-sok egyházi munkásunk és a presbiteri gyűlések utón sok-sok presbiterünk ismeri, megvitatta és elfogadta ezeket a terveket, fje nemcsak ismeri és megvitatta, ha­nem alakította is. Lelkiismeretesem -kijelen-thetjuk, hagy hosszabb törtéiiekni idő óta 'ilyen ailapos-an, ilyen demokratiku­san és ilyen igazi.. protestáns szeil- temiben nem vitattak még egyhá­zunkban zsinati törvényeket., Ez az előkészítő munka az egyháza köz­vélemény meghallgatása és figye­lembevétellé érdekében állandóéin tovább folyik. Mind szélesebb egy­házi rétegekre terjeszkedünk írt s ma már ideje vau annak, hagy a püspökök által elfogadott és az egész itóLkészi kar véleményére tá­maszkodó zsinati tervezeteit pap­jaink gyülekezeteikkel is áiManács- kózzák. Elérkezett az ideje annak ás, hogy a zsinati terveket egyházunk s áj tó jóban is közzétegyük. A legna­gyobb rendszerességgel kezdünk foglalkozni az Evangélikus Életben is ezekkel a kérdésekkel. — Milyenek voltiák a iMíkésrt munkaközösségeik 'tanácskozásai? — Nagyjában és egészében art mondhatom s ez.t püspöktársaim beszámolói mindenben igazolják, hogy ilyen elénk tanácskozások hosszú idő óta nem folytak egyházunkban. Az érdeklődés óriási, a testvéri szettem meg- indító és az a benyomás ural­kodott 21 egyházmegye gyű­lései tapasztalatainak ösz- szegezésénél, hogy lelkészt ka­runk tudatában van felelőssé­gének s képes arra, hogy igen lényeges reformokat tudjon teológiai tisztánlátás alapján előkészíteni. Természetes, hogy még mindig vannak olyanok közöttünk, akik az akadályozók és a visszacsinálok szellemét hordozzák, de megindító volt az az egység, amivel lélkésrt karunk egyházunk megújulásán fá­radozó' döntő többsége visszaverte a múltnak ez-ekeí a tolakodó ár­nyait. Magam a zsinati tanácskozá­sok, közben igen jó benyomásokat szereztem arról, hogy az, iá-mit .most végzünk, valóban zsinat, vagyis jó protestáns szellemű ta­nácskozás folyamata és eredménye, fejezte be nyilatkozatát Dezséry püspök. Készülj az ige halfogására Vizkercszt u. 2. vasárnap. Róma. 12, 6-—16 Gyakran éri a keresztyéiiséget az a vád, hogy az einbüreket csak hitre, re­ménységre neveli — s nem az életre. Hogy magukba-zárkózó, mindenkitől el­vonuló, „mennyekbe kacsintgató“ keresz­tyének vannak az egyházban, akikben van ugyan bit, de hiányzik belőlük a közösség-vállalás az emberek között való élet szolgálata ' ét> öröme. Ez a vád részben igaz! Valóban egy­házunk többsége a keresztyénségben csak valami tant, eszmét, vagy 6zokást lát. A keresztyén életet térben is, idő­ben is körülhatárolja. így gondolkodik pl.: az ünnepnap a „vallásos“ élet ideje; a templom, a temető a „vallásos“ élet helye. Keresztyénségüket magányban, zavarmentesen szeretnék élni. Szeretik az egyhá'zat. mert az számukra csak fo­galom, de nein özeretik a gyülekezetei, mert az már ejnberekből áll. 1. A keresztyénség pedig elsősorban élet. Élei, melyét az ember egész teljes­ségével él. Élet, amely nem szorítkozik korlátolt időre, magunkváiasztotta al­kalmakra, hangulatos órákra. Élet, me­lyet állandóan áthat a bűnbocsánat ere­je, az újrakezdés lehetősége, az öröfc élet reménysége. Élet, amely újjá for­málja az embert, nemcsak az örökké való életre, hanem evilági életre is. Élet, amely alkalmassá és képessé teszi olyan Viselkedésre, magatartásra, melyre kü­lönben képtelen volna. . 2. A keresztyénség közösségi élet. Tér hát keresztyén élet a gyüilfekezetben és a társadalomban. A gyülekezetben Isten­től kapott ajándékával, u társadalomban Isten széret&tével szolgáló élet. A ke­reszt jréaiség valójában hitből fakadó ma­gatartás, mely képmutatás nélkül tud szeretni, háborúságban tud tűrni, re­ménységben örvendezni, azük&égben is adakozni. .Olyign élet, mely a másik em­berben' megbocéiátá$ra, > szeretettre, meg­értésre, megsegítésre szoruló embert lát. 3. Ezért a keresztyénség a közösséget szereletben elviselő élet. Ez nem a vá­logató, türelmét vesztő, fogyatékos em­beri szeretet, hanem a bitből mindig újra erőre kapó, türelmét visszanyerő, újra és újra megbocsátani tudó szerefet. így válhat a keresztyén ember gyülekezeté­nek és társadalmának nem állandóan szomorú, elégedetlen, sértődő, fáradt tagjává, hanem boldog, hivatását jól végző, szelíd, tiszteletadó, mindenki felé kedves emberévé. Az igazi keresztyén bit állandóan munkálkodó, tevékeny hit. Fekete István Bőkay János zsoltárfordításai 75. zsoltár. Magasztalunk Istenünk, Dicsérjük a nevedet, Dalát kiáltunk neked, Mert mindig itt vagy velünk, Szívünkben az áhítat Hirdeti csodáidat. Halljuk, Urunk, hangodat: „Ha ítéletem szerint A bűnös földre megint Rászakad a kárhozat, Nem malik az szerteszét. Én tartom a tengelyét!“ „Intem a kevélyeket: Türtőztessék magukat, Letöröm a szarvukat, Dölyfösen ne éljenek. Aki fenntartja fejét, A gőgjét én verem szét.“ Mert sem nyugat, sem kelet, Sem az északi kegyek, Sem a bősz déli szelek Nem hoznak‘ ítéletet: Az isteni akarat Szolgáltat csak igazat. Kezében a serlege, Benne habzó bor pezseg. Hadd igyék, akit szeret, Nem fukarkodik pele. De a . bornak . seprejét. Gonoszok közt önti szét. Mindörökre hirdetem, Mily nagy Jákob Istene, Dicsősége, ereje. Zsoltárt zeng a hangszerem, Hogy a rosszak féljenek És a jók reméljenek! Joseph F. Fletcher professzor, á bostoni protestáns teológia igázga-tó- ja, a Béke Világtanács amerikai tagja, előadást -tartóit New Yorkban, dr. Melish gyülekezetében. (Dr. Meltsfa tudvalevőleg az Am-erilkai—Szovjet Baráti Társaság elnöke, atyját éppen e miatt mozdította el lelkipásztort ál­lásától a püspök, mire a gyülekezet fiát választotta meg.) Fletcher professzor mindenek előtt arról beszélt, hogy mit tehetnek az egyházak a jelenlegi világ-feszültség enyhítése érdekében. „Miközben a leg­több nemzetközi testület két egymás­sal szembenálló táborra szakadt, maga az ENSZ pedig az amerikai politikai csoport engedelmes eszközévé vált, a nyugati és keleti keresztyén egyhá­zak között még fen maradtak a nem­zetközi kapcsolatok, — m-omdott-a. Az Egyházak Világtanácsa is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy feniarisa az ökumenikus rendszernek legalább a látszatát. Az Egyházak Vilá-gtanácsára minden esetre igen súlyosan neheze­dik az amerikai nyomás, amely, tehe­tetlenné akarja tenni ennek a testü­letnek a békeszolgálatát.“ Ezután Fletcher professzor . arról beszélt, hogy a Vatikán miért gyűlöli oly féktelenül a szocializmust. „A szocialista országokban a római egy­ház nem tarthatja fenn a maga kivált­ságos helyzetét a többi keiresz-'yén egyházakká! szemben. A népi demo­kráciában megvalósuló va.l?-ᥠszabad­ság éis felekezeti egyenlőség -tűrhetet­len és elviselhetetlen a Vatikán szá­mára“ — mondotta. Beszéde további folyamán hangsú­lyozta Fletcher, hogy az' atombomba és általában ' a tömegpusztító fegyverek, alkalmazása új helyzet elé állítja az egyházakat. „Az atomháború a megkülönböz­tetés nélküli puszítás elvét akar­ja bevezetni a nemzetek közötti hadviselésbe. nem válogatja célpontjait, szenDéiiyté- len, totirtHárius, és ha egyszer elkez­dődik, minden emberi ellenőrzést le­hetetlenné tesz. Az ilyen háború a go­nosznak végleges és abszolút megleste- sütése volna, merőben anarchikus és az emberiség megsemmisítésére vezet# pusztítás. A keresztyén egyházak ezért tar­tóznák az atomfegyver feltétlen eltiltása mellé állani*. Ezután így folytatta: „Hosszú í®. nuhnány és elmélyülés után arra a határozott meggyőződésre jutottam, hogy a Szovjetunió » békét akarja, mert számára a bé­kés építés a legfőbb érdek. Saj­nos nem mondhatom el ugyan­ezt washingtoni politikai veze­tőinkről. Nálunk roppant nagy üzleti érdeke# fűződnek a fegyverkezési megrende. lések megszerzéséhez. És ezek az ősz- szag-ek hónapról-liónapra növekedőnek. Az amerikai . egyházak vezetői anya, gi-lag függő helyzetben vannak és rászorulnak annak a gazdasági re-ndw nek a támogatására, amely prosperi, fását a fegyvergyártásra és a háborús készülődésekre alapozta. Ezért azután az ameKjkai egyházak vezetői csak addig hajlandók átmenni, ameddig nem sértik komolyan ezeket az érdé. keket, és azokat a híveket, akik egyé­ni hasznuk következtében a legbwz* góbbain, támogatják a pénzügyi érdé. kéltségeket“ ;—. fejezte be előadását Fletch-er professzor, ESPERESI ÉRTEKEZLET A BÁNYAI EGYHÁZKERÜLETBEN. , A bányai egyházkerület Dezséry László püspök elnökletével es-pe* rest értekezletet t-airtott, mely* nek egésznapos ülésén áttekintet­ték az egyházkerület helyzetét, a* egyházmegyei elnökségek és tiszti* •karok munkáját, a módosított zsinati tervezetet, az egyházkerű* let pénzügyi helyzetéi, az egy* házinegyei íeikészi munkaközös­ségek munkáját és folyó ügyeket tárgyaltaik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom