Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-06-22 / 25. szám
9 EVANGÉLIKUS ELET AZ EGYHAZTÖnTÉNETBÖC Emlékezik a Svéd Egyház Készülj az Ige hallgatására! Szentháromság utáni 2. vasárnap epíetötája. külföldi befolyásra növelni akarta az egyház fölötti hatalmát. Német mintára akarta berendezni az egyház életét. Egy wittenbergi teológust hivatott magához s a püspökök és papok fölötti felügyelettel bízta meg. A király tervének megvalósulása a svéd nép politikai és egyház; önállóságának megszűnését jelentette volna. A nehéz időbén Maus Petri világosan felismerte az egyház útját. Kemény harcai voltak a királlyal. Igehirdetései élét nem egyszer felé fordította. Ezt a király felségsértésnek vette, azonban nem tett ellene semmit. Növekedett azonban a rossz- indulata a reformátorral szemben, amikor hírül vette, hogy Olaus Petri könyvet irt a reformáció előtti időről. A könyv kinyomtatását a király nem engedélyezte, mert félt Olaus Petri igazsagszeretetétől. 1540-ben a király kívánságára Laurentius Anreaet s Olaus Petrit felségsérlés- sel vádolták s halálra Ítélték. Hamarosan belátta azonban a király, hogy jogtalanul cselekedett s megkegyelmezett az elítélteknek, a halálbüntetést pénzbüntetésre vá’totta át, melyet a szegény Olaus Petri helyett barátai fizettek tncg. A király, hogy jóváfegye valami módon a történteket, a reformátort Stockholm város lelkészévé nevezte ki. Mindez nem változtatta meg Olaus Petri magatartását. Mindvégig kitartott a mellett, amit igazságnak ismert. Tevékenységével sohasem elégedett meg Vasa Gusztáv király. Olaus Petri írásaiból s magatartásából sejteni lehet, bogy majdnem prófétai hivatástudattal rendelkezett. Ügy lépett fel, mint ahogy Izrael prófétái. Reformátor! alakja aktualizálta az egyház prófétai hivatását. Látja az egyház felelősségét az egész népért. Világosan felismeri s erről kész mindig tanúságot is tenni, hogy az egyház hivatása az ige hatalma alatt való megh«Jolás. Négyszáz év telt el Olaus Pelrl halála óta. Ez alatt az idő alatt a Svéd Egyház igyekezett megőrizni azt az örökséget, amit Olaus Peiri szolgálata révén az Egyház Urától kapott. Az utolsó évtizedekben mind többön és mind határozottabban szemlélték azt, amit Isten a reformáció által végzett s ezáltal nem Luther és Olaus Petri tekintélye lett nagyobb, hanem közelebb kerültek az Evangéliumhoz. Az Evangélium tiszta hangjának meghallása vezet el ahhoz a felismeréshez, ahova Luther és Olaus Petri egyaránt eljutott, hogy a reformációban nem táj egyházat kezdett Isten, hanem megtisztította egyházát azért, hogy mind jobban hordozója legyen az «egy, közönséges, keresztyén Anya- szentegyháznak». Ferenczy Zoltán. I. János 3:13—18. Kevés olyan dolog van, ami annyira kérdéses és vitatott vomi, mint a kérész iyéniség szeretetszolgálata. Tudiuk nagyon jól és sokat is szoktuk emiege, ni, hogy Krisztus a felebarát szeretőiét a második .nagy* parancsként állítja a tanítványok elé. Pál apostol megragadó módon himnuszt mond a szereiéiről. János evangélista velük egybehangzóan a szwretelet jelöli meg a keresztyén ember számára egyedüli éle ti oly tatásként. Tudjuk ezt is nagyon jól, hogy a ezeretet nem tőlünk való, hanem az Isién az, aki előbb szeretett minkéi*. Sajnos, azonban ez mind csupán elmééi ti'óás, ami a gyakorlatban nem valósult meg, ifftt'Ve nagyon ke vés e*. aeci. Igen, beszélni nagyon sokat ts nagyon szépet tudunk, da amikor a-r« Kerü' a sor, hogy valamit »mii :s kellene, okkor mar nagyon nagy a bal. Akkor mi olyan sok Kibúvót tje link találni, hogy az sz.nte : sodá'.atos. Ne csodálkozzunk aztán azon, hogy •kinevetineík bénátokét. Nemcsak a papokra illik az a mondás, hogy .vizet prédikál és bort isizik*. hanem mvvchn o’yan keresztyénre, aki $akat tud beszélni, de semmit nem' képes cselekedni, Ilyen esetekben a legrosszabb prclétái, tanítványai vagyunk Krisztusnak, rosszabbak, mint na nemo’s beszélnénk róla, hanem csak hallgatnánk nagy bölcsen. így testük tönkre sokak előtt Jézus erekké igaz Igéit, fgy nevűinek sósán Pál apostol szavain, és 'gy mosolyognak bennünket, ha János evangéi» iává! együtt a szerétéiről beszédünk. A mi 'bűnünk egyedül a miénk, akiik magiakat keresztyénnek mondjuk, hogy „ha ilyenek a keresztyének, akkor ők nem kívánnak keresztyének lenni!*. Olvassuk csak e! figyetene&em János szavait: „Fiacskáim, ne szórva! szeressünk. teneim cselekedettel és valósággal“. Mennyi mulasztásra figyelme? ei bennünket ez az egyev’e-. mondat. Milyen sok bűnünk keriil napvilágra, ha e*y kicsit is ejgondo kozunk ezen a néhány szén. Voltak emberek, akik melle:', elmentünk és egy szóra sem méltattuk őket, noha "segíteni kelteit volna rajtok. .Szeretet*, szegény, sgyoncsúfoít, tönkretett szó, amely valaha Krisztus száján hangzott el először, igazán. Az Ő száján, aki oieghaíi értünk ’a keresztfán, aki miértünk éld és halt meg. Ériünk, akik nemhogy nem vagyunk képesek a másik emberért meghalni, hanem még él« sem! Az nagyon olcsó megoldás lenne, Ha csak azt mondanánk, hogy mindezért bűnbánatot keil tartanunk. Többéi kell termünk! Jobban keíi hinnünk Jézus Krisz usbaii, hogy mások előtt is jobber, tehessünk Róla tanúbizonyságot. Ha eme eljutunk, akkor bátran beszélhetünk Róla, — minden arepiru- táa nélkül — Róla, aki életét áldozta fel érettünk, mert nagyon szeretett bennünket. Vámos József GyöLEKEZETI HÍREK Ebben az esztendőben 400 éves évfordulója van Olans Peiri svéd reformátor halálának. A svéd reformáció nem kizárólag az ő nevéhez fűződik. Jelentős szerep jutott abban Gustav Vasa királynak, Laurentius A orcáénak s Laurentius peirinek is, Legdöntőbb jelentősége azonban Olaus Petri szolgálatának volt. Ólaira Petri egy örebroi kovács fia. Alig tudunk valamit gyermekségéről, ifjúságáról. Uppsalában az első svéd egyetemen kezdette meg tanulmányait, majd Wittenbergben folytatta. Már a reformáció indulásánál felfigyelhetett Lutherre. Wittenbergben volt akkor, amikor Luther kiszögezte tételeit. Hallgatta a Reformátornak a Római levélről tartott előadásait. Hamarosan megragadta Luther bizonyságtétele. Két éves wittenbergi tanulmány után visszatért Svédországba, magával hozva a reformáció első, friss benyomásait. Aminek kint részese volt, az hazájában tovább érlelődött benne. Lelkivilágában a reformáció üzenete, az ige új megértése összeötvöződött a régi svéd népszabadság szellemevek Olaus Petri Luther tanítványának tekintette magát, de mindenben nein kötötte magút mesteréhez. Ezt írta: «Luther egy gyenge, múlandó ember, mint mi. Ö maga tanácsolja, hogy mi az Íráshoz tartsuk magunkat.» A svéd reformátor számára ebben van Luther jelentősége. Wittenbergből hazaérkezve a sträng- Jiasi dómlemplon diakónusa lett. Igehirdetéseiben kezdette kifejteni evangéliumi felismeréséi. Megnyert« az evangélium számára Laurentius Anreaet, a dómtemplom esperesét. A dómesperes, erőteljes egyéniség, művelt ember volt, ki római látogatásai sorún megismerte kora d plomáciá- ját s látta a pápaság eleseltségét. Evangéliumi meggyőződését nem tagadta el sem az Egyház népe, sem felettesei előtt. Kemény kiállásával megmentette Olaus Petrit Braks püspök haragja elől, ki mint eretneket akarta elítélni a fiatal diakónust. A svéd szabadságharc győztese, Gustav Vasa 1523. pünkösdjén Strängnäsbe jött, Laurentiust titkárává tette. Országgyűlést tartott s ezen az új Svédország királyává választották. Hamarosan felfigyelt Olaus Petri tevékenységére s a stockholmi nagytemplom prédikátorává nevezte ki. Igehirdető tevékenységével OÍaus Petri megnyerte az emberek szívét. Gyermeki egyszerűség s fordulatos nyelv jellemezte igehirdető szolgálatát. Az ige mondanivalóját minden irányban megszólaltatta. Amikor 1528-ban Gustav Vasát Uppsalában királlyá koronázták, Olaus Petri a keresztyén király kötelességéről prédikált. Arról tett tanúságot, hogy Isten igéje előtt neki is fejet keli hajtani. Igehírdetői szolgálata mellett jelentős, hallatlanul gazdag és sokoldalú írói tevékenysége is. Friss, könnyen érthető írásaival tette mindenfelé ismertté a reformáció alapvető tanításait. Prédikációkat adott ki, sokat fáradozott azon, hogy a káté-oktatást minél elevenebbé és szemléletesebbé tegye. Alapvető szolgálatot végzett a svéd istentiszteleti élet kialakítása terén, misekönyvek a egyházi kézikönyvek kiadásával. Vezető szerepe; vitt a svéd bibliafordítás elkészítésében (Újszövetség 1526, Teljes Biblia 1541.). Tőle valók az első svéd evangélikus énekek, részben maga írta, részben fordította ezeket. Valamennyi írásművével jelentősen bozzájárnlt az akkor még kezdetleges svéd nyelv meg- gazdagításához. Amíg Olaus Peirinek a Svéd Egyház belső éledének kialakítása jutott feladatul, addig Laurentius Peiri az egyház külső életének kiformálásán fáradozott. Laurentius Petri, Olaus Petri fiatalabb testvére, ugyancsak Wittenbergben tanult. Gustav Vasa Uppsala érsekévé tette. Ö volt az első lutheránus svéd püspök, A római katólikus egyház által felszentelt püspök szentelte őt fel, ezért püspökségét Róma is elismerte bizonyos vonatkozásban. Nagy fehérségek között sikerüli neki a Svéd Evangélikus Egyház a'apjait megvetni s egy bizonyos önállóságot biztosítani az állammal szemben. Különös gonddal fáradozott »z istentiszteleti élet kialakításán, ő készítette el az e:ső evangélikus egyházi rendtartást. Lefordította Luther Kis Kátéját. Közreműködött a teljes svéd Biblia fordításánál. Az 1530-as években nehéz helyzetije került a'svéd reformáció. A király Cantate konferencia Augusztus 11-tői 17-^g a Budapesí- ikelerrföidi gyülekezetben énekes-íitur- gikus-egyházmüvészeti konf erervcia lesz.' Munkarend: Reggel 7 órakor énekes matutimuro, mniden este egyházzenei hangverseny és az új veszpera. Előadások: a keresztyén uj élet, a _ kér esz- teles, koni inmáció, és esketés új rendje; Az énekes könyvszenkesztés problémái. Egyházi éneklés lórién ele (Hanglemez bemutatókkal;) á-r képzőművészek bekapcsolása az egyházi életbe; az evangélikus templomépítészet (velitettképes előadássorozat.) Naponként csoportos bibiiaköri munka. Jelentkezni lehet Budapest kelenföldi lelkészi hivatal XL, Bocskal-u. 10. Részegesebb tájékoztatót, a jelentkezés fettételeit hamarosan közöljük. Magyarbánhegyes. Június 15-én gyülekezeti csendes- nap volt, melyen a szolgálatot Ben- kóczy Dániel, Zátonyi Pál és Rejtő Mária végezték. Orosháza. Az egyházközség megörült Wkés*i állására Aranyi József, gádoros! félkészt hívta roes a közgyűlés egyhangú határozattal. Nagyszénás. Április 8-án a konfirmandusok üdvözlésére szerető‘.vendégséget tartották, melyen a gyermeki) b'takőr tegjai a teáttykar és a* aznap konlfirmáítak szép műsorral örvendeztették meg a gyülekezete*. A szeretetvendégségen a gyülekezet asszonyar'sik áldozatkészségéből a jelenről tak a 1 bőségesen megvendégelték. Csepel Június 15-én ez új konfirmandusok és az új presbiterek üdvözlésére szereti ^vendégséget rendeztek a gyülekezet nagy érdeklődése mestert. Kelenföld Június 9-én ezere tét vendé gség keretében köszöntötte a gyülekezet ifjúsága ez újonnan komíirmáKakaí. A szeretet vendégségen Bottá István lelkész szolgált igemagyarázatial, s az ifjúság tagjai szavalat;ai és zeneszámokkal. Június 14-én tartotta az egyházközség évzáró szeretetvevjdégségét, amelyen Pálfi Miklós dr. teológiai akadémiai tanár nagy 'érdeklődést keltő előadást tartott a bibliai ordít ás munkájáról. Weltler Jenő karnagy és növendékei a gyülekezet kívánságára immár második ízben gazdag műsorral szerepeitek. Egyházmegyei közgyűlés Június 23-án délután 6 órakor a Deák-téri leánygimnázium dísztermében tartja alakuló közgyűlését az új pesti evangélikus egyházmegye. Erre a 'közgyűlésre az érdeklődőket hívja és várja az egyházmegye megbízott elnöksége. Budahegyvidéki hírek: Gyülekezeti ifjúsági konferencia Póton jún. 27—júl. 2-ig. Felnőtteknek július 3—6-ig. (Utolsó nap: vasárnap gyülekezeti csendes nap!) Vendegeket is szívesen látlak. Feltételek, napi 8 Ft és természetbe™ vagy napi 15 Ft Jelentkezés: XII., Tarcsay V.-u. 11. (355—192.) f(3stemek beszéde éla és haté” Egy útmutató lelkészkonferáncia Június 4—6. között leik tezkonferen- ciát rendezett a bánya? egyházkerület Foton. VoK oryan mapv-amikor 13 órát ültek, haögattáki vitáztak, tanácskoztak a jelenlévők. Az előadások témáiról legtöbbször a pehenés ideje alatt és a hálószobákban is továbbfolyt a beszélgetés. Nem vetetlenül történt így. A konferencia az egyházi élet legfontosabb kérdésével: az igehirdetés feladatával foglalkozott. Az egész konferencia jelmondata: „Isten beszéde élő és ható* valóságnak mutatkozott. Nem foglalkozhattak a lelkészek úgy „szakmabeli* kérdéseikkel, hogy ne kényszerültek volna egymás számára is az igét tolmácsolni és Isten beszédét egymás ajkáról is bizalommal, meggondolásra készen elfogadni. Az első előadás témája vonatkozásban áilott a nyári hannoveri Lutheránus Világgyűiós tanulmányi kérdéseivel: Hogyan teremti, tartja fém és igazítja feladataihoz Isten igéje az egyházai? Dr. Karner Károly professzor újszövetségi tanulmányban keresett feleletet eTre a kérdésre. Előadásában kiemelte, hogy az egyháznak nincs önálló léte, mert a feltámadott Jézus Krisztusnak, az élő Igének a teste. Az egyházi élet az ő funkciója. Ö maga a küklött. Küldetésének tartalma a megbékélés szolgálata. Ebben a küldetésben részesedik hit által az egyház. Ezen az egyházon keresztül akarja Isten nyilvánvalóvá tenni, hogy szereli a világot. A békéltetés szolgálatát viszont csak úgy végezheti el az egyház, ha nemcsupán a letűnt bibi aj világkép formanyelvén beszél. Már Pál apostolnál is látható, miként hagyott el olyan kifejezéseket a görögök között, amelyek a palesztinjai környezetből származtak és a görögök között érthetetlenek voltak. Az új fogalmak tekintetében talán tanácstalanok vagyunk még. Isten mégis feladta a leckét. Ne kicsinyeljük le és ne vegyük gyanú alá azokat, akik ezt a feladatot ma is megoldani akarják. Dezséry László püspök az igehirdetés fegidőszerűblb kérdéséről tartott előadást: M'kor konkrét ®z igehirdetés? címen. Kiemelte az igehirdetés tei- kip ász tori jellegéi. Az igehirdetés akkor konkrét, ha lelkipásztori jellegű. Ha tehát alkalmazza az igét azokra, akiknek szól. Nem elég a felolvasott bibi ai szakaszról mondani valamit, az ige üzenetét tolmácsolni kell. Miben élnek azok az emberek, akiknek az ige üzenetét meg kell hailaniok? — a történelemben. Isten nem tanácstalan a történelem folyásában, hiszen uralma alatt áll a történelem. Nem tanácstalan ezért az Ő beszéde sem. Az igehirdetés akkor konkrét, ha tanácsolja, el gazítja hallgatóit. Mi napjaink történelmének a tartalma? — a szocializmus építése. A világ legkülönbözőbb pontjain a régi lebontása és az új építése a kérdés. Olyan prédikáció, amely ezt a helyzetet nem veszi tekintetbe, nem konkrét. Ebben a helyzetben csak teológai és hitbeli döntés alapján lehet szólni. Ha csak szájunkkal vagyunk az épülő jövőben, szívünkkel viszont a múltban járunk, nem lesz kont ét igehirdetésünk. Kömyezetünk- n hatalmas ütemben bontódik le a régi világ, sok ember szívében azonban továbbra is ott él. Igehirdetésünk akkor válk konkréttá, ha segíti az emberekben lebontani azt, ami körülöttük már leboiúatott és részt vesz az új építésében. Ugyanezt a kérdést 'közelítette meg egy másik óidéiról Veöreös Imrének, a Le tkasz nevelő Intézet igazgatóiának előadása, ezen a címen: Igehirdetésünk és a kánaáni nyelv. Előadásában arra mulatott rá, hogy az igehirdetés nyelve m'ndíg akkor válik kánaánivá, ha nem szólítja meg a mai embert. Az ige e bibliai holt nyelvből a ma élő ember nyelvén akar megszólalni, a bibliai (kor letűnt világából a mai világba «kar eljutni.A klnyilatkoztetasnak ettől a világától e’szakadoi nem szabad, mint ahogy beneiteragadni sem szabad. A prédikációnak ezért csak annyit lehet időznie a biblia világában, ameny- nyl okvetlenül szükséges. Inkább mellőzzük a textus egy-egy bonyolultabb kifejezésének magyarázását, de maradjunk szorosan a mai ember mellett. Természetesen akkor maradunk az ige üzenetével igazán a mai ember mellett, ha textus-szervien prédikálunk, és nem önkényesen bánunk azzal, ami meg van írva. A helytelen értelemben vett k'áoaáni nyelvtől másodszor akkor szabadulunk, ha az ige üzenetét a ma élő ember környezetébe állítjuk bele. Erre maga a biblia is mutat példát. A Jelenések Könyvinek írója milyen merészen nyúl hozzá egy olyan világhoz, amely egészen sajátos jelképrendszerben beszél, da azért twite ezí, hogy ott *m egér lesse -maga tv -A kánaáni nyelvtől harmadszor akikor szabadul az igehirdetés, ha a mai ember belső világára is aktualizálja az ige üzenetét.' Irt számolni kell azzal, hogy hajiga- tóink mindig politikai beállítottsággal hallgatják szavainké:. A félreérthetőség csak akkor kerülhető el, ha egyenesen beszélünk, ha az alkaknazás világos és félreérthetetlen. Dr. Kosa Pál előadásában az igehirdetésnek a szentségekhez való viszonyát mutatta inog. Az igehirdetés, éppen akkor, ha a keresztséggel és az úrvacsorával való összefüggésében vizsgáljuk, a közösséget álii'.ja helyre Istennel -és ezért az emberrel is. A hitben összekapcsolt emberek testvéri közösségében, a gyülekezetben van helye az intésnek és figyelmeztet esnek, az ige eligazító szavának. Dezséry püspök második előadása, melyet „Törvényalkotó zsinatunk és az igehirdetés* címen tartott, arra hívta fel a figyelmet, hogy mostani zsinatunk hosszú időre fog medret szabni az egyház egész igeszolgála.a számára. Ezért egy teológiai látásmódnak kell érvényesülnie az egyházi programul erejével törvényhozásunkban. Hiba lenne, ha egyszerűen a mai életrendet igyekeznénk rögzíteni az új alkotmányban. A jövőt kell célba venni, hogy m ndent biztosíthassunk és szabályozhassunk, amire az egyháznak szüksége van. Maga a történelmi helyzet, de ezen keresztül Isten kényszerit bennünket arra, hoigy végiggondoljuk újra, mit csinál az egyház? Miből él az" egyház? Hogyan végzi munkáját? Hét pontban foglalta össze az egyház igeszoigá'.a- tának a törvényhozás szempontjából figyelemmel kísérendő irányvonalát: I. Törvényhozásunk egész területén ki kell ütköznie annak, hegy rmnitten vonatkozásban az igére támaszkodunk és az igéből élünk. Csak így igényelhetjük az igehirdetés szabadságát. 2. Meg kell mutatnunk, hogy az igehirdetést nem magánszemélyek, hanem maga az egyház végzi. Minden egyházi szolgálatban az ige fegyelmező erejének keli érvényesülni. Ez teszi szükségessé, hogy az egyház szervezete zsinati és püspöki tegyen. 3. Annak is nyilvánvalóvá kell válnia a törvényekből, hogy az egyház a gyülekezetekben él. A gyülekezet jelentőségét erősen ki keit emelnie a törvényeknek, mert az egyház magatartása a gyülekezetekben jut kifejezésre. 4. Még kelt mutálná, hogy minden egyházi munka a gyülekezetekből e-red, nem a felsőbb testületekből. Az egyház felsőbb testületéit is a gyülekezetekre kell építeni. Mindez, 'terv- szerűséget igényel. 5. Az egyház térítő munkájának, a missziónak is a gyülekezet a hordozója és nem egyesület, vagy kötet-tea mozgalom. 6. Nagy kérdés lesz a mépegyházbói valló kibontakozás útja, annak megmutatása, hogy kik az egyház tagiak 7. Tisztázandó kérdés az egyházi szoligá’latraaik, az ige- hirdetöi hivatásnak a tevékenysége is. Ugyancsak Dezséry püspök tartott előadási igehirdetésünk okúmén ikus je, len tőségéről is. Ezzel 'kapcsolatban is? mértéit« a készülő okúmén,kus lunrii konérenclának programmjät. Ismerte, fésűt kiegészítette Dr. Vető Lajos püspök tájékoztatása a hannoveri Lutheránus Viláig'gyűiés programm járói. Különösen a iundi Vtiáigkonlferenciávai kapcsolatban mutatott rá arra, hogy mi nem szegődhetünk azoknak a pofért- kai célkitűzéseknek szolgálatába, amelyek a konferencia programmjából kiütköznek. Mindkét konferencián a poíttikadag felvetett kérdésekre teológiai választ kell adnunk. A válaszadás elől viszont nem lehet kitérnünk. Eleven eszmecseréi folytatott a konferencia „Lazaság és fegyelem a papi életben“ címen, valamint a Ikonfe- máció kérdéséről. Az első témát Koren Emil, .kőbányai félkész vezette be, a másodikat, Pontosán Imre, kiskőrösi és Garami Lajos deaigefegi lelkész. A reggeli áhítatokat Lukács László csanádapácai lelkész tartotta. Jó volt érezni, hogy egy-egy .találóan kiválasztott szent írási hely a hozzákapcsolódó imádsággal minden magyarázat nélkül is él és hat. A bibliakörök naponfK'ánt testvéri be- Rzélgeést folytattak az igehirdefő legszemélyesebb kérdéséiről. B. L ' 1 ' t Rádiós istentisztelet Június 22-én vallásos félórát közvetít a Petőfi rádió reggel 9 órától. Igét hirdet Rultkay-Miklian Géza gyónj lelkész. Énekel a Lutheránia Énekkar, Weltler Jenő karnagy vezetésével. Ének a Keresztyén Énekes- könyvből a 446. ének 1—2—3—4, verse. Két gyermeknek és szüleinek keresek hegyes vidéken hónapos nyaralást. Egyszerű, tápláló koszttaí,- Lutherkabátot keresek megvételre. Cím: Evangélikus lelkészt hivatal, Kispest.
