Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-06-15 / 24. szám
evangélikus elet ÉLŐ VÍZ KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK A MÉLA A pécsi belgyógyászai! klinika udvarában van egy, <óze' 403 éves, karcsúi kő-torony. A tőrük megszállás kle;én a törökök építették, Annak idején ennek tetejéről Kiáltotta !;j a müezzin a város négy A ja leié a ma- hamedán Imaórákat. Egyik köt: ónk így ír róla: árván maradt a tőre» o*ony. Mint dagály után üres esi- galház a tengerlál.ogat*a homokon.“ Majd így fejezi be a toronyról írt versét; , „Mereng, mereng, ? méla minaret, A pécsi kórház csendes udvarán.* Valahányszor meg'átom ezt a török tornyot, mindig bennem zsong a vers; „Mereng, mereng, a méla minaret.. .* Mindig megszeméíyesül előttem a torony, „aki“ a jelen felé a hátát trfutatja, a múlt felé viszont az arcai. A múlt felé fordult arcai mereng... Vájjon min mereng, a méla minaret? Bizonyára a törökök dicsőséges múltjáról, Szolimámról, a mohácsi nagy török győzelemről, Páca 150 éves török múltjáról! Mostanában ez a méla minaret egyre gyakrabban juttatja "szembe azokat a keresztyéneket, akik ahelyett, hogy Istenre való bzo- (I almas, kikötések nélküli hittel néznének előre, továbbá friss, üde és örvendező hitel munkálkodnának mint keresztyén emberek a jelenben, méla m.naretek módjára, mereiigve-merengenek a hajdani nagy lelki élményeiken, — amikor először vették komolyan bűneik bocsánatát, am kor először ragyogott fel nékik Krisztus, — merengenek régi helyzetükről, régmúlt időkről, mindarról, aminek már csak egy neve van: „mutt“. Mereng ,,. mereng ... a méla keresztyén, itt is, ott is, amott js ... A mé’a minaret módjára merenghetett az a hét tanítvány is a Tibétiás- tengeren, akik a Felitámadotial való kétezer; találkozás trión is és az em- berhalászásra való kiküldetés után is, — a helyett, hogy megvidámult szívvé), felszabadultan, húsvéti hírnökként vitték volna házról-házra, szívlűl-szí- vig a bűnbocsánat evangéliumát —. mivel nem ment minden úgy a komlót: ük tévő világban, ahogy ők szerették volna, visszamenneik a régi hazájukba, a régi hálóhoz és óit merengenek a múlton, talán azon, hogy egyszer Jézus szavára hogyan telt mega háló, vagy hogyan elégített meg Jézus öt kenyérből éa 2 haltai az ötezer embert, A maguk kis hálóeekáival ve- szó'dstek, a helyeit, hogy boldog aktivitással munkálkodnának. A hívő ember méla minarethez hasonló merengése mindig a lelki, illetőleg hitbeli megöregedésnek a jele. Meg kei! figyelnünk, minél öregelbö valaki, annál inkább cseik a múlt emléket emlegeti éa annál kevéeibbé néz reménységgel előre. Így van ez a hit dolgában is. Akiknek csak emlékeik és nem reményeik vannak, azok lelki öregek, olyanok, mint a régi-régi pécsi minaret: „mohoaak“ és egy kissé „dohog“ levegőt lehelnek. A múlton való merengés azért is ördögi dolog, mert bénít és lelki tehetetlenségbe visz. Egy helyben tapo- gársi kárhoztat. Olyan lesz a hivő ember is, mint a péast m Viaret, amely a kórház udvarán megkövültén áll. (Nem hiába kövült meg Lót felesége, amikor hátrarvéze í!) Mivel a hivő ebben a merengésben a jelen leik állapotát és hitbeli megtapasztalásait átindóan összehasonlítgat- ja az első nagy lelki megtapasztalásaivá!, éa mivel azokhoz képest lemaradva érzi magá‘, azért sokszor erő: vesz rajta az a gondolat, hogy ő már nem js jár hitben és nem is érdemes a hit harcát harcolni. Ügy gondolja, hogy minden harca vereségg;! ’végződik, és így kár azt újra keiden. Ezért leáll. Szijst® megkövül, így aztán megbénul a szív, amelynek onnét felülről való szerete te! ke lme szeretnie, megbénul a kéz, amelynek a másikon kellene segítenie és megbénul a láb, amely a másik ember békességének megszerzésére kellene indulnia. Ha artán ehhez még az is járul, hogy a k®ső helyzetét is nehéznek találja, altkor véglete beköve'kezik a esetekvé-. nélküli méla merengés halálos állapota. Végt'l a múlton való merengés azért Is ördög dolog, mert megnehezí t a jelen dolgainak hordozását. A műdön merengő ember felöli ércét a merengéssel (mert ez nagyon fárasztó dolog: hisz h'te'feinsóg) és. így nem marad enefa'á ja ara, hogy a jelen terhelt örvendező hitte? és sz'vve! hordozza. A beevee fe'gyrj'm'ö k'serű.-óg km! be’S’e mVvfea b hő tar.ó erőt, amelyre szükség volna. A rntfltba való nézésnek (és nem merengésnek!) van egy Isten szerinti na- pyen áldott formája. Vissza lehet Agy is nézi a múltba, ahogy v'-.szaoézbit Pál «pasted is, amikor ezt írja: „Aki az 5 tulajdon fitak nem kedvez« t, MINARET Hanem ö mindnyájunkért odaadta, mi módon ne ajándékozna velő együtt mindent minekünk?“ Ez az építő és reménységet adó multbanézés. De így nézett a múltba vissza a Zsidókhoz írt levél (rója is, aiki a 11. fejezetben boldogan beszél arróí, hogy az Istenhez való hit a régmúlt időkben is milyen csodákat művelt, majd így folytatja: „Annak okáért mi ás, kiket a bizonyságoknak illy nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk lévő küzdőtért ... nézvén a hitnek fejedelmére és be- végzőjére Jézusra ... hogy el ne csüggedjünk telkeinkben elalétvén.“ Tehát a levél írójának a szeme nem akadt fenn a múlton, hanem oda csak azért néz, hogy aztán bátrabban és teljesebb reménységgel nézhessen a jelenre és a jövendőre. Arra van hát nékünk Itt és most szükségünk, hogy a Szentlélek Isten méh merengésünkből, más szóval hite''I mségünkből kigyógyítson bennünket, és új, fr ss, örvendező és remény- séges hitet adjon nékünk, amelynek birtokában megvidámult szívvel végezzük egyházunkban és hazánkban emberi szolgálatunkat. Káldy Zoltán Az egyházi esztendő adventtői pünkösdig hirdeti a Krisztus evangéliumát, Az előkészülettől a beteljesedésig prédikálja, hogy úgy szerette Isten e világot, hogy egyszü.ölt Fiát adta, hogy aki csak hisz Benne, ne vesszen el. hanem örök élete legyen. A pünkösdtől az egyházi esztendő végéig terjedő időszak azt tárja elénk, amint Krisztiik' evangéliumát a Szent* léie'k-Isten megvalósítja az auyaszent- egyházban: amint hív és megvilágosít, bűnbocsánatban részesít és új élettel ajándékoz meg. Ezek a Szentháromság ünnepe után köveíkező vasárnapok különösképpen is a keresztyén új életet prédikálják. Isten fiainak megszentelt, igaz, örömteli és örök életét. A Szentléleik-Isten cselekszik velünk csodát ebben az időszakban, mert am kor felhangzik az evangélium hirdetése vasárnapiról-vasárivapra, a prédikáció eszköz, amellyel a Szentlélek megvalósítja az evangélium hallgatóinak életében Krisztus örökségét, A Szentháromság után való vasárnapok száma húsvét változásától függ, Összesen 27 vasárnap lehetséges, — ezidc-n azonban csak 24 üzenete szólal meg. Közülük az első kilfjne va- , sárnap mintegy az alapot veti meg. Ezek is már a Szentié ek munkáját prédikálják. Bennük erőteljes vonásokkal rajzolódik elénk az új élet szilárd alapja. Az első vasárnap a keresztyén hit és élet egységében szólal meg. Az evangélium (Lk 16, 10—31) a gazdag és Lázár példájával int hitre és smelet* re. Krisztus Urunk visszajött a halottak közül: ez győzzön meg bennünket, hogy egész életünkben gyakoroljuk a hitből fakadó igaz szeretetett Az epistola (1, Jn 4, 10b—211 Isten sze- retetén alapuló bizakodó valóságos keresztvén éhtre^Jiív. Egy héttel később az evangélium (Lk 14, 16^ 21) egyfelől a felelősségre emlékeztet: el ne taszítsuk Isten hívogató kezét, másfelől pedig az egyszerű, bűnös embereket a vonakodó ii vaí uio-uk tie- lvett magához hívó és emelő Isten hatalmas szeretetét prédiká’ja. A* epistola (l. Jn 3. 13—10) viszont arra figyelmeztet bennünket, hogy amint Krisztus valóban életét áldozta éitünk, mi se szájjal, hanem cselekedettel és valósággal szeressük embertársainkat. A harmadik vasárnap Isten szeretőiének — a szó jó ért elmében vett — apróiáko'ságát mutatja meg, Az evan géUiamban (Lk 15, 1—10) Istán az elveszett egyet is megkeresi és egyet len magtéréinek örvend — az epistola pedig (1. Pé>t 5, 6—11) egész életünket, minden körülmények között Isten gcndviselcsé- ben tudja. A negyedik vasárnap evangéliuma (Lk fl, 36—42) életünk minden részletében irgalma-ságot követel, annál Is Inkább, mert hiszen — amint az ep'.Aula (Fen 8, 18—23) mondja — mi keresztyének az egész teremtetIség,;el együtt Isten irg: imuscágábói élünk. Péter apostolnak a csodálatos ga nezáret-tavi halfogáskor az ember- hrlíszat szolgálatára velő megerősítéseit mondja el az ötödik vasárnap evangéliuma (Ifi 5. I—11), Ez az ige egyben arra js emlékeztet, hogy KANADA A kanadai egyházi és világi lapok közük dr. James End colt protestáns lelkésznek, az Országos Béketanáce elnökének nyilatkozatait az Üj Kína társadalmi és vallás: életről, továbbá azt a fogadalmai, amelyet Endicott a kanadai békekongresszus több mint tízezer részvevőjétől kivett. Endicott, aki tudvalevőleg kéthónapos kínai tanulmányútról tért most haza, mindenekelőtt megismételte, hogy személyesen győződött meg az amerikaiak oak lórin nth ábor ú jártak kényeiről ér. bizonyítékait kész parlamenti vize- gálcibizottsáig elé terjeszteni, A kínai vallásij.dözésrül terjesztett rágalmakat is megbélyegezte!, ás hangsúlyozta, hogy ezek az álhírek is csak a háborús propaganda mérgezett fegyverei. Elmondotta, hogy az Üj Kínában teljes a va'l isszabadság. Ezt biztosítják a törvények, és bizonyítják mindazok az egyházi vezetők, akikkel beszélgetett. Az egyház ráeszmélt, hogy függetleníteni kell migát az angolszász pénzforrásoktól, amelyre "dd g támaszkodott. K derül', hogy így is fenn tudja tartani önmagát. Az egyház ma már nem tartja hivatásának több költséges tanügyi és egészségügyi intézmény fenntartását, Ennek Péter apostol napjai óta sziintele niil építi Isten anyaszeutegj házát a Szentlélek munkájával, szolgáin keresztül. Ugyanezen a napon az epistola (1. Pét 3, 8—15) mindenkeresztyén ember szolgálatára mutat rá: ez pedig nem más, mint szeretet, áldás és bé- kesség. A hatodik vasárnap evangéliuma (Mt 5, 20—26) is békességre int: ebben mutatja meg a keresztyén életnek a hamis kegyességet messze magasan íe- lUlhnladú igazságát. A hatodik vasárnap epistolája a keresztyén élét alapját foglalja össze: ez a keresztség szentsége, amely Krisztus halálának és fel támadásán: b ajándékaiban részesít. Azért hangzik erről a prédikáció, hogy mi mindezt higy- jük, tudjuk, és e szerint éljünk: naponként új életre támadna fel. Az élet ajándékáról prédikál a hetedik vasárnap epistolája (Rm 6, 10 —23). Ugyanakkor indít is, hogy szüntelenül éljük az Isten kegyelméből fitt adó, ig3z keresztyén életet, Az evangélium (Mk 8, 1—9) arra emlékeztet. hogy testi, földi életünk, és mindaz, «mii ezt fenntartja: a mindennapi kenyér is az irgalmas, Krisztusban kegyelmes Isten ajándéka. A következő vasárnap élesen clví.lanztja egymástól a hamisat és a valódit- Az evangélium (ált 7, 15—21) szerint ennek az elválasztásnak mértéke a gyümölcstermés. Amint a jó gyümölcsfa megfernii a jó és hasznos gyümölcsöt, úgy cselekszi a hitből élő kereszt yéa ember a szeretet ezerféle jó cselekedetét a Szentlélek kegjelml ajándékaképpen — szinte magától. Magától, inert a hit mindig megtérni gyümölcseit. A keresztyén embert a Lélek vezeti, teszi latién gyermekévé és győzi meg erről azáltal, hogy felkelti szívében u hitet, — de ugyanez a Lélak ennek megfelelő óiét re is vezet, — amint ezt a nyolcadik vasárnap levélheti igéi tanítják (Rm 8, 12—17), A kilencedik vasárnap az 1 fe-M és számon kérő Isten elé állít. A hamis sáfár ellentétes példájával arra oktat az evangélium (Lk 16, 1—9), hogy Isten előtt ne helytelenül és erdimónytetenü (tehát saját kegyességünkben, öntett és emberi hagyományokra támaszkodó farizeusi kegyeskedésben) keressük «barátainkat», a segítséget és a menekülést, honéin ott, alhol egyedül megtalálhatjuk: Krisztusban. Az epistola (1. Kor lí>, 6—13) pedig a vándorló zsidók példájára hivatkozik, és arra indít, hogy minden kísértésben, szüntelenül tartsunk ki a hüben, mert hiszen Isten Krisztusért mindig velünk van és érettünk cselekszik. A Szentháromság után való idő első kilenc vasárnapján a Szonílétek- Isten lerakja keresztyén életünk alapjait. Érrel prédikál valamennyiünknek vasárnapról-vasárnapra, hogy az ige és a préd kác'ó eszköze legyen, amelyen kere-ztül bennünk is meg- csetekszi az új filet csodáját: megajándékoz Krisztus halála és feltámadása ajándékával; örömmel, békességgel és szeretettel, —• az ör'k élettel, Zny LáSí'ú Az egyházi esztendő: Szentháromság ünnepe után gondját a népi kormány tette magáévá. A külföldi misszionáriusok közül továbbra is Kínában maradtak azok, akik szembenállnak az imperializmus törekvéseivel és óda- álltak a világbéke ügye mellé. A kínai keresztyének valóban nemzeti egyházban akarnak élni a szó legjobb értelmében, és ápolni akarják híveikben a hazafiúi érzést — idézte Endicott egy vezető egyházi író szavait: „A mii egyházunk olyan egyház akar lenni, amelyben vallásunk szeretete egybefonódik hazánk szerete‘ével és amelyben a kínai keresztyéniek meg- szafyadutnak az imperializmus minden bilincsétől." „A kínai keresztyének .— mondoitfa Endicott — jól tudják, hogy Kína történetében moot először van hatalmon olyan kormány, amely mentes minden korruipc ólól, egyedül a népre hallgat’ ée annak Mvánságait valóaltja meg.“ A továbbiakban elmondotta Endicott, hogy a kínai keresztyéneket mennyire „kiábrándította a faji gőg és a velejáró femhéjázó magatartás, a durva önzés és a romlott, degenerate kínai elemek támogatása. ami a nyugati egyházak kínai képviselőit jellemezte.' Amerikából végkép kiábrándította a kínai keresztyéneket a koreai há. ború megindítása. A torontó; országos békekonferencia elé James G. Endicott elnök angol és francia nyelven javaslatot terjesztett egy Békefogadalom elfogadására, amelyet országszerte terjeszteni fognak és amelynek aláírását minden igaz békeszerető embertől kérni fogják. A Békefogadalom szövege a következő: Hiszem, hogy az emberiség jövSjéS egyedül csak a béke biztosíthatja. Hiszem, hogy hazám csak békés világban Virágozhat és lehet biztontfájg- ban. Hiszem, hogy nincsenek olyan nemzetközi ellenié.ek, amelyeke! nem 'R* hetne megegyezés útján elintézni. Hiszem, hogy háború nélkül élhetnek egymás mellett olyan országok, melyeknek társadalmi és politikai rendsiz®-' re eltér egymástól. Hiszem, hogy a békét meg lehet őriznü, ha az öt nagyhatalom aláveti magát a népek követelésének és aláírja a bó- keegyezményt, kinyilatkoztetva, hogy semmi körülmények között nem indítanak egymás elten támadó háborút. Hiszem, hogy a fegyverkezési verseny csak háborúra vezethet. Éppen ezért támogatom a fegyverzet fokozatos, ellenőrzött és egyidejű csökkentését minden országban, tefcinte'be véve azok teljes nemzeti biztonságát. Kívánom, hogy minden tömegpusztító fegyvert, mmt az atom, baktérium, napalm és előle, semmisítsenek meg. Támogatom a viíágkereefcedeíani helyreállítását, a® olyan áruk termelésiéi, amelyek nem a® élet elpusztítását, hanem az étet szebbé tételét segítik elő, annak tudatában, hogy a világkereskedelem miniden népnek használni fog és hozzájárul a béke biztosításéhoz. Miután mindezekben hiszek, Qinnepé- 'yesen megfogadom, hogy e fogadalom tártaimét megismertetem családommal, szomszédai!irmai és barátaimmal és minden tőlem telihe'őt meg fogok tenni, hogy Kanada békés világban, békéiben éljem.* A de'egátusdk egyhangú telkiéit ássál fogadták el a fogadalmat, amellyel a kanadai bekemazgalomnak új korszaka kezdődött el. (E. T.) Szombat esti közös imádkozásunk Szeresd az Urad, a te Istenedet: V, Mézes 6:4—13. Ez az ige nemcsak a testi Izraelnek, a választott népnek, de a lelki Izraelnek is alapkötelessége, hitének és életének zsinórmértéke. Jézus is így sumázza az első törvénytábla mondanivalóját (Mt. 22, 37). Ez az első és nagy parancsolat, ebből folyik, következik minden többi törvény. «Istent mindennél jobban féljük és szeressük és esak őbenne bízzunk.» Az egy tökéletes Isten egész szívet, egész lelket, teljes erőt kíván. Emberi szolgálatunk tekintetében nem elégszik meg szívünk egy kis hányadával, lelkünk töredékével, erőnk feleslegével. Isten gyermeke tehetségével, munkájával, pénzével, id.-jével, erejével Istent szereti és Néki szolgál az emberek között, ahová Helyezte őt az Ür. (Róm. 12, 1.) A hit megosztatlan szeretet. Ügy be kell vésnünk szivünkbe ezt a parancsot, hogy sohase feledhessük. Szeressük az Urat, mert ö előbb szeretett minket! (I. Ján. 4, 19.) ADJUNK HÁLÁT: hogy az egy igaz Isten a mi Istenünk, hogy ismer« hetjük akaratát, hogy emlékeztetett most is parancsaira. VALLJUK MEG: féhzívűségünket (Mt. 6, 24) és kétszívűségünket (Jak, 1, 8), langymcleg szcreletünket (Jel. 3, 15). KÖNYÖRÖGJÜNK: halló fülekért, gyakori emlékeztctésért, nagyobb hitért (Luk. 17, 5), egyházunkért és minden szolgálatáért, minden ember békességéért és boldogulásáért. Hafanscher Károly, BIBLIA-OLVASÓ Június 15. Vasárnap. És. 45:23, 24; Zsíd. 1:2; Jer. 36:1—32; I. Kor. 7:17—24; Isten kinyilatkoztatta magát. Szólt prófétái által s egyszülött Fiában testté lett az ige. A próféták Üt jövendölték, az apostoluk pedig Róla tettek bizonyságot. Jézus Krisztus mindennek örököse. A Benne bízó pedig: az Ö örököse az ige és szentségek által. Június 16. Héttő. Zsolt. 18:7; Márk. 14:35, 36; II, Tim, 3:14—17; I. Kor, 7:29—35, Te, aki megkereszteltet'él: maradj meg abban, amiket tanultál és amik reáó bízattak. Maradj meg mennyei Atyáddal való bitódat más remény« ségben: hívd Őt segítségül és merd magad így R á bízni: 1 gyen meg Atyám, a te akaratod.,. Június 17. Kedd. II. Móz. 15:13; Máté 19:26; Ez. 2:1—7; I. Kor, 8:1—6. Isten gyermekévé lenni emberi erőből: lehetetlen. Ezéki l sem magától lett az. Istennek viszont semmi sem lehetetten. Nagy az ő hatalma, de még nagyobb kegyelme, amellyel nem akarja a bűnös hr.l Ui, hanem hogy megtérjen és éljen, Jlining IF. Szerda. Zsolt 127:2; Márk. 8:17; Csel. 8:26—35; I. Kor. 8:7—13. Ugye, mily csodálatos kegyelemmel vezérli az Ür FJlepn k és Randákénak útját?! Ilyen csod .latQS Istenünk van nékünk! Tanuljuk m g, hogy ahol az Űr hitet követel, o-í teljesen meddő minden sopánkodás és igyekezet. Júniuj 19. Csütörtök. És. 60:10; Máté 18:17; Lukács 10:1—16; I. Kar. 9:1—13. Az Ür teljes kegyelemmel, irántunk. De ez nem ment fej a szolgálat alól. Szolgálni nem egyenlő: kiérdemelni a kegyelmet. Eli ukezőleg; szolgálok, mert erre «kényszerít» az öröm és hála, melyet érzek az én kegyelmes Atyám iránt. Június 20. Péntek. V. Móz. 28:1, 8; Ján. 21:6; Ez, 3:22—27; I. Kor. 9:13—23.. Az Ürra való enged:Imes-fig'elést csodálatos Istrntő! kapott ajándékok követik: amiket szem nem látott és fül nem hrllutt. Valóban: minden rildássá lesz számára. Bőv 1'eedő kegyelemben él, Élete megt llk csordultig örömmel és hálával. Ne irigyeld azokat, akiket az Ür kegyelmébe fogadott, hanem: le is figyelj engedelmesen az túra! Június 21. Szombat, Jer. 2:17; Máté 7:24; B*. 5:1—7; Péld. 9:1—10; I. Kor. 9:24—27. Abban nines sok öröm, amit az ember «magától» szerzett. Azért csak bánkódni tud. Mondja is: miért is nem hallgattam az igére...? Vigyázzf ('vakodj attól, hogy az l'r elítélt szűlőskertje 1 ;gy. Légy Urunk-szerinU í 'T 's ember, mini aki «házát kősziklára építette». Ruftkay Elemér.
