Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-06-08 / 23. szám

evangélikus elet A2. EGYHÁZI OmENETBOC Münzer Tamás prédikátor, aki 1525 májusában halt meg a népért A tizenhatodik század elején a re­formációval együtt s egyidőben, bál- raa és egymást melengetve, jelent meg Európában a parasztok felkelése. Ott volt a nagy szenvedés, a jobbágyság, a a földesurak végbe te‘.len nyomása, A reformáció nem lépett ki a vallási és teológiai világból, de az egyházat bí­rálva s a fennálló tévedéseket cáfolva, közvetve bírálta és cáfolta a világi rendet is. Az ember a levegővel nem­csak a tüdejét táplálja, hanem a lelkét is, amely mindig szabadságot kíván. Az emberek szeme észlelhette, hogy nem csupán égiekben van javítanivaló, akad belőle elég itt a iöldön is. Ezt tóttá a nép, amely tüstént megérezte, hogy róla is lehet szó. Az ismeretlen nép tenger mélyéről pedig nemeseik a reformátorok emelkedjek ki, hanoin a szellemük másik fele, a forradalmár is, aki a meggyujtott fényt futótűzzé változatta s az egyezkedő, s megálló reformátorhoz szegődött, mint ember­hez az árnyéka. Ilyen volt Luther alakja mellett Münzer Tamás. A történelem felveti a kérdést: mi tö-tént volna Németországban és Eu­rópában. ha az efelebetti bányásziiű a nagy történeti fordulóban nem az urai- kodóosz'á'yhoz, hanem a parasztokhoz és bányászokhoz csatlakozik, s a nép élén állva a társadalmat is megrefor­málja? A levegő egyben e kérdés rop­pant hőmérsékletét te jelentette, ezt a nagyobbik légváltozást magában hordta. • A para lázadások rém véletlenül törtek elő szinte egyszerre, mint­egy vezényszóra, holott az egytk ország népe níltsem tudott a má­sikáról. Münzer Tamás tudta, hogy az igazságot nem lehet elszige­telni az egyház és papság dol­gaira, tudta, hogy a hamis tételek, a csalfa tanok nemcsak az Istent szégyenítlk meg, hanem az embe­reket, magát az életet. Elemi erő­vel érezte, hogy párhuzamosan a vallás dolgaival meg kell változtatni az emberek egymásközötti dolgait is. Münzer valóban forradalmár volt s a reformáció minden igéjét szószerinti és híven vette. Hegyi ember volt, 0 Harz-tan szülé­jét:. Kortársai írják, hogy tömzsi, o'aj- barna színi, feketehajú, villogószemű voií s nagyon ékesenszóió,. egyszerű és viiágos beszédű. 1519-ben Lipcsében is­merkedett meg Luthernál e azonmód hívévé vált, Luther harcias fellépése magával ragadta. Luther ajánlására lei - készi állást kapott Zwiokauta. Itt meigsmerkedett Münzer az anabaptista iparosokkal és munkásokkal, barátságot kötött, összehajolt velük, vitatkozott, e azontúl üemceak a Bibliát olvasták együtt, hanem 0 misztikus szövegeket ie, amelyben 0 bilincseitől szabaduló vallásos lélek még a földi változások ígéretéi la megkapta, a benső lelki megvilágosodás révén. Az teteni lélek az embereket, az egész világot eltölti s amit adott, azt közös hasznaiéira adta az emberekről« — magyarázta Münzer. Ezzel ez okoskodással természetesen sietnbeiSerüU Lutherrel, állását is el­vesztette, azontúl nyugtalanul, de nem terméketlenül bolyongott. EjgyidŐbett Prágában is tartózkodott, majd ismét vissz altért Németországba, Thuringiá- bam és a Marsfeld - dotnlírti untokon prédikált a népnek, amely minde­nütt köréje sereglett, leste a szót Münzer ajkáról s megvédte, ami­kor üldözni akarták. Hiába próbál­tak a sZisz fejedelmek fellépni Münzer ellen, a nép harangjától tartva nem merték megközelíteni. 1524-ben Münzer azt hirdette a népnek, hogy nagy változás lesz a világban, s a hatalom visszatér a nép kezébe, ahol egykor volt. Ezek a kijelentések csakhamar elterjed­tek országszerte. Ekkor Münzer 0 thünlmgiai Mühl­hausen városába költözködött, ebbe a kézrrtíves-vársiba, ahol már működött egy népuralmat szervező prédikátor, akiinek a hatására át ie alakúit a város igazgatása és szóhoz jutott benne a dolgozó nép. De Luther levélben kérte MiiTillieuisan város tanácsát, tiltsák meg Műnzemék és barátjának, Pfeif- femek a prédikál ást, Münzer ekkor Nürnbergibe sietett, liögy a Luther el­leni támadó és vitatkozó Írásművét ott megjelentesse. Aztán 0 svájci határ mentén tartózkodott, amikor 1524 nya­rán kitört 0 német párasai felkel és. Münzer gyorsan visszatért Müb’hau- senbe s 0 parasztok élére álíva végig­harcolta a hatalmas hullámokat felverő forradalmat. Münzer úgy látta, hogy mind a városi, mind a falusi tömegek általános felkelése egy új társadalmi jer.det fog teremteni a főidőn. Azt, ami 1514-ben, a Dózsa-felke- féssel, Magyarországon rengette meg a feudalizmust, most tíz év múltán elöntötte Németországot is, végig az egész nagy térséget. Munkások és polgárok Is csatla­kozták a felkeléshez, a parasztok­hoz, s tudjuk, a haladó értelmiség­ből is nagyon sokan. A lázadó pa­rasztság t zenkét pontból átló kiált­vánnyal fordult a világhoz s Isten parancsaira hivatkozva kérték, ha miben hibás a követelés, bizonyít­sák be a Szentírásból, akkor visz- szavonják. Mit kívántak a parasz­tok? Népi egyház gazgatást, a nem Biblián alapuló adók eltörlését, a személyes szabadságot, az erdők és vizek köztulajdonba vételét, a ro­botszolgáltatások leszállítását egy régebbi mértékre, minden egyéb szolgálatért pedig megfelelő fizet­séget. Követeltek, továbbá elvisel­hető földadót, az önkényes bünte­tések megszüntetését s a páratlan igazságszolgáltatás bevezetését, a nemesek által eltulajdonított falusi legelők és szántók visszaadását. Mindezt „testvériesen és szépsze­rével, megegyezés alapján“. Ez volt Münzer Tamás szelleme, aki mindezt félkezét a Biblián, félkezét a parasztokéban tartva, így szőve géz te meg s elharsogta a várak és kastélyok felé. A német parasztháború hónapokon kereszíü1, jeíerrókeny eredményeket el­érve, egy nagy társadalmi forradalom füzével táplálta a népet. Tudjuk, hogy letörték. Minden eszköz alkalmas volt e harcban a lőurak kezében. Hol alku­dozásokkal és igére’ekkel csalták tőr­be a parasztokat, hol egyenetlenség szí­tásával, hol jobb ás kitartóbb szerve­zettségűikkel és korszerűbb katonai fel­szerelésükkel, s egységes és átgondolt vezetéssel. A széiszórían harcoló pa- raeztesapatokát egyenként leverték, A harcban elöfjárt a bajor választófejede­lem. Hivatkozhatott Luthere is, aki el­ítélte a parasztok felkelését. Az epilógus hasonló volt, mint a Dézsa-felkelésé. Az uralkodóosztály szörnyű bosszút állt a felkelőkön. A német történetírók szerint 130 ezer parasztot öltek meg, a veze'ő- ket pedig válogatott kínzásokkal végezték ki. 1525. május 27-én, rettentő kínzások közepette ölték meg Münzer Tamást is. Mondják, jajszó nélkül viselte el a lassú kín- halált, akárcsak Dózsa. S a megrá­zott Igát visszarakták a nép nya­kára, úgy mint nálunk. Szálltnál Rezső Bókay János zsoltárfordításai 86. Zsoltár. Hajlítsad hozzám füledet, Uram, mert neked üzenek, S válaszodra szomjazok, En, ki oly szegény vagyok, őrizzed meg jámbor lelkem, — Egyedül neked szenteltem: Te vagy az én Istenem, Rendelkezzél hát vélem. Könyörülj meg Uram rajtam, Hozzád kiáltok a bajban, Ahogy felvirrad a nap. Kérem az ingalmadat. Áldd meg vidámsággal szolgád, Töröld ei ezernyi gondját, — Szívem, lelkem a tied, Téged vár, hozzád siet. Mert te, Uram, olyan jó vagy, Kegyelmed mindenható, nagy, Megbocsátasz, ha neved Kiáltja , az, ki szeret, Figyelj fel buzgó imámra. Rimán,kodásom szavára; Segítesz ínségemen, Hívlak és felelsz nekem. Ilyen isten sehol sincsen, Mint te vagy: egy igaz lsen, Minden cselekedeted Olt áll a világ lelett; Kiket alkottál, a népek, Magasztalják a fenséged, Leborulva áldanak. Mivel Isten csak te vagy. Taníts meg engem Űtadra. Törekedjem az igazira, Rendítsd meg a szivemet, • Ha kiejtem a neved, Hála telten úgy dicsérlek, Én, ki kegyelmedből élek, — Mely pokol várt volna rám, Ha nem segítesz, atyám. Mert rám iörtek a kevélyek, Azt akarták, hogy ne éljek. Megkívánták ielkemet, Nem törődtek teveled, Da Uram a te irgalmad, És kegyelmed el nem hagyhat, Vógheieílen türelem, Pjhen nagy hűségeden. Tekints le rám hát a bajban, Adj erőt, könyörüli; rajtam, S meghallgatva ez imát. Mentsd meg szolgálód fiát. Állj mellém és adj jelt nekem. Végy erőt ellenségemen, Hogy Iá hassa: te. Uram, Vétied, őrized uta.lft Dominique íllcliell, az Egyházak Vlláglanácsa iparának látogatásai Magyarországon Dominique Micheli genfi református lelkész* -az Egyházak Világfanácsa tit­kár«, aki -— mint jelentettük — két­hetes tartózikodásra Magyarországra ér­kezett, a református egyház vehetőinél tett látogaáoa után részt vett az egyház háromnapos országos diakóniai konfe­renciáján. Meghallgatta Dereczky Albert és Péter János püspökök előadásait, va­lamint a különböző szeretetintézimények beszámolóit. Meglátogatta a protestáns egyházak közös kórházát, a Bethesdat és a gyógyíthatatlan betegeik otthonát. Látogatást tett az egyetemes konvent osztályain, majd a budapesti reformá­tus teológiai akadémián előadást tar­tott az Egyházak Világtánácsa munká­járól, a küszöbönálló világkonferenciák­ról. Meglátogatta Micheli lelkész De- zséry Lás&ló evangélikus püspököt, majd az evangélikus teológiai akadémiát. Az evangélikus egyetemes egyház elnöksé­ge nevében Vető Lajos püspök fogadást és vacsorát adott a vendég tiszteletére. Meglátogatta Micheli -lclkée-z a refor­mátus egyház intézményei közül a du* maalmási és tiszafüredi idiótaotthono­kat, a gödöllői árváházat, az őrazent* miklósi csecsemógondozó intézetet, a balatonfüredi és berekfürdői missziói otthonokat, illetőleg üdülőtelepekét. Járt több református gyülekezetben és részt vett az istentiszteleteken Gödöl­lőn, Pécsien sb. Helyenként maga is szólt a gyülekezethez, illetve presbité­riumhoz. Péoelen megtekintette a bap­tista gyülekezet 60 éves fenn áll ói« al­kalmával rendezett emlékkiállítást ie, és meghallgatta Bereczky Albertnek a protestáns egyházak nevében mondott üdvözlő beszédét. A magyarországi öku* medikus bizottság üléséit, melyen az ömzcs protestáns egyházak képviselői jeleiivaltak, Micheli hosszabb előadás- ben ismertette a katolikus befolya« alatt álló országok protestánsainak súlyos helyzetét és szólt az Egvházak Világta- nác*»a eegélybizottságának problémáiról '8. Az ülésen Kiss Roland főgondnok adott kifejezést a magyar protestáns egyházak felelősségérzetének a külföldi egyházak é« az Egyházak Világtanácea iránt. Tisztelgő látogatáson jelent meg Micheli a református egyház vezetődnek kíséretében Horváth Jánosnál, az Álla­mi Egyházügyi Hivatal elnökénél, aki­nek megköszönte magyarországi szíves fogadtatását. Az elnök ée az Egyházak Világ tan úc&a titkára között barátságos étszmecsere folyt az egyház időszerű kérdéseiről. Micheli meglátogatta az épülő Sztálinvárost is és az .annak pe­remvárosában nemrég felavatott refor­mátus ímaház lelkészét. Péter János püspök vendégeként Micheli látogatást tesz a tiszántúli egyházkerületben, Deb­recenben, Nyíregyházán stb., ahol a teológiai akadémia tanári karával és hallgatóival és a különböző egyházi in­tézmények és gyülekezetek vezetőivel találkozik. Ellátogat termelőszövetkeze­tekbe is. A genfi lelkipáőztor június 2-ig időzött Magyarországon. (E. T.) Az egyházi esztendő: Szentháromság ünnepe Szentháromság ünnepe későn vált a keresztyénség közkincsévé. Evangéliuma (Ján. 3, 1—Ti) a teljes Szentháromság művét mutatja fel Krisztus szavaiban. Az újjászületés csodája mögött az a Szent- háromság Isten éli, Aki rejtőiken, de mindig üdvösségünkre cselekszik. Ez az ige is azért szól hozzánk, hogy félretéve kételkedést, emberi, kegyes törekvésein­ket, ráhagyatkozzunk Isten kegyelmére és cselekvésére, Aki legyőzte a lehetet­lent: bennünket, földi, testben éló em­bereket gyermekeivé tett és bűnböcsá- nattal, új élettel ajándékozott meg. Is­ten szeretettnek nincs határa: Előtte csak imádással borulhatunk le: Oh, Szentháromság-Isten! Tiéd a dicsőség! Ezt az imádatot hívja elő a mi szívünk­ből is az epistola (Rm 11,35—36). Ami­kor ennek az ünnepnek a prédikációja kopogtat, szívünkön, meg kell szívlelnünk Luther tanácsát: ne azt sóvárogjuk, amit Isten elrejtett, hanem bigyjünk a kinyilatkoztatott, félreérthetetlen evan­géliumban. Szentháromság ünnepén se álljunk értetlenül szemben az ünneppel, hanem szivünk szilárd bizodalmával higyjiinlk a Szentháromság Istenben, aki mint Atya, Fiú, Szentlélek kezdet­től fogva Szüntelenül csak üdvösségün­kért, új, igaz, örömteli és örök életün­kért cselekszik mindent. ZAY LÁSZLÓ GyöLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap: Június 8. Szentháromság vasárnapja. Igák: János 3: 1—5. Rám. 33—36. Liturgikus szín: fehér. dékanvalasztas a TEOnxnAf ÄK ADEMiIAN A Teológiai Akadémia tanári kara az 1952—53. tanévre dékánná Pálfy Miklós dr-t, jegyzővé Pró'hle Károlyt, a dékáni tisztségre átlépő Pálíy Miklós dr. helyébe pedig gondnokul Sólyom Jenő dr-t választotta. Mind a három választás egyhangúan történt. VIZSGÁK A TEOLÓGIAI AKADÉMIÁN A Teológiái Akadémián május 29-én kezdődtek a tanévvégi vizsgák. E na­pon 11 végzett hallgató kezdte meg a három "részre osztott zárószigoriatot. A szigorlaton Vető Lajos dr. püspök elnökcfc----------------­BÁ NTAPOLCSANY. A bántapolcsányl csendes hetek sorrendje és TTldofvaték:—Jón. 28—-■ jól. lt-ig lányok csendes hete. (8—14 évesek.) Júl. 15-től júl. 20-ig asszo­nyok és nagylányok. Júl. 24-től aug. 6-ig fiúk és férfiak számára. — Min­den csendeshét a megjelölt nap regge­lén kezdődik és a zárónap estéjén fe­jeződik be. Nagvvisnyó—Dédes állo­másra 33 százalék menettérti jegy váltható, «Igazolás», űrlappal Vissza nyolcadik naptól érvényes. Részvételi feltételek: Felnőtteknek napi 8.— forint és természetben na­ponta 5 dkg zsír, liszt és cukor. Ke­nyérről mindenki maga gondoskodik. Gyerekeknek (14 éves korig) napi 6.— forint és 14 napra összesen 60—60 dkg zsír, liszt és cukor. Jelentkezni kell legalább két héttel a csendeshét kezdete előtt. C.ím: jún 25-ig Ózd. Ev. leik. hiv., azután Bántnpolcsány. Ev. tábor. A TISZA VIDÉKI EGYHÁZMEGYE A flszavidék; egyházmegye lelkészi ■munkaközössége május hó I4-ém mun­kaközösségi ülés! tartott. Nikodémusz János kölesei lelkész bibllataouimány- nyal szoigált Jób könyvének az alap­ján. Megyer Lajos délszabo’.csi alespe- res-leiikész, mint a munkaközösség ve­zetője, az évi munkáról tett jelentést. / Smid Lehel nyíregyházi v®lSástatoár előadást tartott „Visszapillantás a ma­gyar evangélikus egyház utolsó ötven évi történetére* címen. Dr. Vető Lajos ■püspök időszerű kérdésekké! íogiallko- zott. Rozsé István nyíregyházi espe­res-lelkész ée Megyer Lajos aleeperes a Budapesten megtartott kéi eeperesi értekezletről számolt be. Buchalla Ödön nyíregyházi kerületi lelkész tartotta a zai óáhrtatot. Másnap reggel Tarján Béla nyíregyházi vaüásíanár szolgáltat­ta ki az úrvacsorát. RÉPCELAK. A repcelak! nvári csendeshetek az alábbi időpontokban lesznek Június hónapban: 24—29-ig leányok csendeshete (na­gyobbak). Július hónapban: 2—4-ig gyülekezeti munkások csen- dc.-alapjai, 15—20-ig fiúk csendeshete, 25— 30-ig leányok csendeshete (ki­sebbek). Augusztus hónapban: 5—7-ig asszonyok (papnők) csendes- hete, 14—19-ig leányok csendeshete (hitmélyítö), 28—31-ig asszonyok csendeshete. Részvételi díj: napi 8.— Ft, napi kenyér, 15 dkg finomliszt, 3 dkg cu­kor, 3 dkg zsír, 1 darab tojás, fél kg burgonya. Felszerelésként hozandó lepedő, párna cs tokaró. ANGYALFÖLD. Az évad utolsó x terel«; tvendégségét június hó 8-án, délután é-órai kez- «Iettől tartják, amelyen dr. Molnár Gyula ny. közigazgatási bíró tort elő­adást. Ä konfirmandusokat ez alka­lommal vendégül látja a gyülekezet, TEOLÓGUSOK CSENDESNAPJA. A Teológiai Akadémia szokásos tanévvégi úrvacsorái istentisztelete ez évben egynapos csendesnap kere­tébe illeszkedett be. A csendesnapon a teológiai tanárok szolgáltak a Let- késznevelö Intézetben. ISZÁKOSMENTÖ MISSZIÓ. TbcréTPtteT hozzuk tudőínására a munkánk iránt órdeklődcCcnek és tá­mogatóinknak, hogy csekkszámlát nyitottunk. Minden adományt, ame­lyet testvéreink munkánk támoigatá- sára küldtek —- hálásan köszönjük. Egyben kérjük is, hogy juttassák el adományaikat tőlünk kért csekktn- pon, vagy biankó csekk!apón az alanti címre: Magyarországi E varig. Egye­temes Egyház Iszákosmenitő Misszió, Bpest, csekkszámla szám: 225.655. Az Evangélikus Élét szerkesztősége is szívesen továbbítja a hozzá küldött adományokat. Június 22-én csendesnapot tartunk Póton a Behnéssziól Otthonban. Sze­retettel (hívjuk és bárjuk u>z érdeklő­dőket és az igére szomjazokat. OROSHÁZA—CSOBVAS. Orosháza város május 18-án vasár* nap délelőtt tartotta kultúrtermében béke nagygyűlését a küldött válasz­tásokkal kapcsolatban. A megjelen­tek nagy érdeklődéssel várták Uezsfry László püspök előadását, de ez köz­bejött akadályok miatt e!maradtt A vezetőség felkérésére Tátrai Károly tb. esperes ismertette az evangélikus egyház szolgálatát a béke mozgalom­ban úgy külföldi, mint belföldi vi­szonylatban és fejezte ki a lelkész: kar készségét a béke mozgatom erő­sítésében. A magas színvonalú ünnep­ségen egyházunkat 5 lelkész képvisel­te. Ugyanaz nap délután a csorvási béke bizottság tartotta meg a köz­ség kultúrtermében 300 részvevővel küldött választó gyűlését, amelyen ugyancsak Tátrai Károly lelkész az evangélikus egyház béke szolgálatát ismertette. Mindkét közgyűlésen a legjobb munkásokat és a leghűsége­sebb bckebarcosokat küldték ki a megyei június l*i béketalálkozókra. LU^HERANIA ÉNEKKAR A Lírtheránia énekkar a hét végét a máiraszenttisiváni egyházkerüileíi üdü­lőben töl ötté. A Lutheráíiia tagjai, itt ünnepelték Weltler Jenő karnagyot, aki tíz éve vezeti sikerről-aikerre, fáradha­tatlan ni u nk ával, szervezőkészséggel és művészi ambícióval az énekkart. Első­sorban a budapesti egyházi közönség a tanúja annak, hogyan fejlődik a Lultne- réraia, mindig nagyobb felada'ckea ké­pessé. A Luithecánia énekkar hálás szív­vel emlékezett meg karnagya tízéves működéséről. ÓBUDA Áldozati nap: Az egyháziamács ha­tározata értelmében az esztendő máso­dik áldozati napját júirdps hó 8-án, Szentháromság vasárnapján tartják meg. Egyházzenei hangverseny: Június lió S-än.^TlirS'örälkor egyházzenei hang­verseny lesz a templomban, A hang­versenyen más ének- és zeneszámokon kívül — a Lutheránia éneikkara énekel Weitler Jenő karnagy vezetésével. Of- őertóriumot tartanak az orgona javára. fBÉKÉSCSABA—KRZSÉ BETHEL V. Erzsébethelyen Cantate vasárnap­ján, május 11-én orgonáért volt. Az újonnan átépített orgonáin, mélyet 1950. őszén az erzsébethelyi hívek 30.000 forintot kitevő adományából 7.alánfy Atariár tervezete szerint iná- sod’t; manuállal egészítettek ki, dr. Gárdonyi Zoltán adott elő Buxtehude. Baeti, Franck Cf~ műveiből és a maga szerzeményeiből. Az orgonaestet meg­előzően istentisztelet volt, melyen Kún-Kaiser József meztterényi lel­kész prédikált. Közreműködött az evangélikus vegyeskar. RÁDIÓS ISTENTISZTELET. Június 8-ún, fél 10 órától a Deák­téri templomból istentiszteletet közve­tít a Petőfi rádió. Igét hirdet dr. Ottlyk Ernő Isikész. Énekel a Lutheré- nia énekkar, Wclfler Jenő karnagy ve­zetésével. Énekek a Keresztyén Éne­keskönyvből a 250. ének 1—2-—3. ver­se ás a 431. ének 1—2—3. verse. Luther-kabátot (használtat) vételre, vagy bérbe keresek. Lelkészi Hivatal, Bp., I., Tácsics-u. 28. A Fasori Evangé'ákjis^Eyyház 1952. június 8-án (vasárnap) este 7 óra­kor a fasori evangélikus templom­ban \ (Bp. VII, Gorkij-fasor 17.) B A C H .1. S. hangversenyt rendez. MŰSOR: 1. Tokkáta—Adagio—Fuga C-dur. 2. Korálelőjátékok: a) Kyrie. (IrgElmazz örökké­való Isién.) b) Mennyből jövök most... Előadja: Peskó Zoltán orgona­művész. 3. Ária a 46. sz. kantátából; Énekli: Melis György, a M. Opera tagja, 4. Korálelőjátékok: a) Ur Jézus hozzád kiáltok. b) Krisztus Urunk a Jordán­nál. (Peskó Zoltán) Bach J. S.-ről előadást tart: Dr. H. Gaudy László ig. lel­kész. 5. Passacaglia. (C-moil) (Peskó Zoltán) G. K őrá lelő jatékcCi: a) Dicsőség mennyben... b) Bizony megIészen... 7, E-dur hegedűverseny. II. tóté!. Előadja: Sivó József hegedű- művész, 8. Esz-dur preludium és fuga. (Szentháromság!.) (Peskó Z.) * Belépőjegy nincs. Adományokat az orgona javítási költségeire köszönettel elfogadunk. Vége kb. 8.40-kor,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom