Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-06-01 / 22. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM. Egyes szám áras 1 főriül 40 fillér 1052. JlMl'S 1. Pünkösdi lélekkel Nem derül ki az írásból, hogy abban a jeruzsálcmi szobában Ilii­ről beszélgettek Jézus Krisztus ta- aiiltványiaj. Vájjon volt-e bennük valami abból a fciielemböi, ami húsvét után zárt ajtók mögött tar­totta őíket. Nem tudjuk, mire vitte őket az az öröm, amivel a nienny- bementei hegyéről otthonaikba tér­tek. Csak annyit tudunk, hogy együtt voltak s Uruk parancsa sze­rint Jeruzsálemben voltak. Vártak. A keresztyénságre s a világ éle­iére döntö lépés akkor követ kezett be, amikor valami olyan történt, amit magúik sem értettek igazán s amit a «sebesen zúgó szélnek zen­dülése s és a t kettős tüzes nyelvek» költőien szép szavaiba foglalt Lukács. Valójában akkor tört át Isten a választott nép monopolizált elzár- IsozCittságából a világ felé. Ekkor tkezd érthetővé válni, hogy nem sze­mély-válogató az Isten. «Halljuk, Imiként helyezi kezét mindenek- élött egy valakire, Ábrahámra, de ezen az egyen keresztül rögtön egy egész népre és ezen az egy’ népen keresztül rögtön az egész emberi­ségre.» (Bart'h) Isten az övéit ki­taszítja a vis sza von úiitság, az elzár- kóziattság félelemtől ' mérgezett le­vegőjéből s nem hagyja az evangé­liumot a magunk egyéni kis rágó- dásainak tárgyául. A Szentlélek mindé nektölcít az evangéliumnak, a Jézus Krisztusban megteljesedett filmnek a lelke, amitől az embe­rek derűsekké és bóidogoikká, f el­szabadultakká és gát Iá sm e n tesekké válnak. XFegnyíiik a szeniük annak a jónak látására, amit-Isten a világ felőli Jézus Krisztusban végzett s amit bénne kétségtelenül munkált és munkál. Tartalma elsősorban önmaga felé. Az Egyházaik Viíágtanácsa el­nökeinek pünkösdi üzenete jól vá­lasztott ige alapján szól világszerte Isten népéhez, amikor II. Tini. 1:7 attiaipján mondja el köszöntéséi: sínem félelemnek lelkét adta ne­künk az Isten...» Nincs télni va- Siónik sem önmagunk, sem az egy­ház, sem a világ jövendője felől, tmert mindezekről Isién a Jézus Krisztusban jót végzett s ezt a jói munkálni akarja rajtunk keresztül is. Isten gyermeke tehát mein az J aggodalmaakodás, a kétségeskedés, ! a bizonytaftankodás, a határozat­lanság lelkét kapta, hanem az «erőnek, szeretetnek és józanság­nak leikéi». Az apoteolok szobába zárkózó szorongását és félénkségét nem valamely elszánt lendület és támadó hősködés győzte le, hanem úrrá lett rajtuk az, mit később János így fejezett ki: «a teljes szeretet ki­űzi a félelmet». (I. Ján. 4:18.) A pünkösdi Lélek nem a bosszantó árfitálás lelke, sem hamis lieroiz- musra nem indít, inert az a sze­retet lelke. Ha a keresztyén em­berben, vagy ember körül bajok vannak, a hibakeresésnek egyetlen lielyes nyoma van: még nem let­tünk teljessé a szerété then. A Szentlélek épp ezért a szolgá­lat lelke. A pünkösdi örömüzenet tartalma mások felé a szolgálat. A szeretet Lelke arra indítja az egy­házat, hogy imádságban, bizony­ságlevésben és a szeretet szolgála­tában magához öleljen minden fajt, nemzetet, pártot és hitvallást, teremt. Más szávai: a pünkösdi Lé­lek nem csupán a választottak, «Isten keváltképpen való népének» számára közli a kegyelmet, hanem munkálja az egész emberiség szá­mára. Isten népének észre kell vennie ezt a világban munkálkodó kegyelmet s részesnek kell lennie az egyetemes kegyelem közlésében. «Kiöntöm telkemet minden testre» — szól Jóéi .prófétán keresztül Isten. A Szentlélek, amikor az első pünkösdön belépeti a világba, ■ mérlek és pártusok, elamiták és ázsiaiak» világába,: nem azért lépett be, hogy szétoldódva megsemmi­süljön, hanem hogy gyümölcsözve munkálkodjék. Isten népe azóta keresi, észreveszi és beáll annak az örömnek, jónak, békésnek, igaz- ságosnak, szépnek a munkálásábá, amit fölismer a világban Isten sze- retete munkájának. Cselekvő ré­szese a világ jó rendjéért és béké­jéért folyó harcnak. Jézus Krisztusban való öröm,, szeretet és jó szolgálat! Szentlélek Isten, munkáld ezt bennünk! Koron Emil Á német kérdés megoldása elodázhatatlan Amikor 1948. legelején felszabadulá­sunk utáni első külföldi utam.során a háború után először- kerültem össze né­metekkel, s amfkpr azok őszinte elis­meréssel és csodálattal adóztak annak a nagy építő murakának, ■ mely magyar hazánkban addig és okkor is folyt, só­hajtva jegyezték meg: Könnyű nektek, . magyaroknak, nektek már van. beke- . szerződésiek! Azzal próbáltam vigasz­talni német ismerőseimet, hogy hama­rosan megkötik velük is a békét és akikor náluk is megváltozik a helyzet s a háborús nyomorúságot a békés munka áldott gyümölcsei váltják fel. Aztóa több mint négy esztendő telt el, e a német békeszerződés s az egy­séges Németország ma is csak hő vágyként él a német nép millióinak szívókén. Pedig mennyi erőfeszítés történt a német békekötés s az egy­séges Németország megvalósítása ér­dekében! Amikor a világ béketáborá- íjal< élén haladó Szovjetunió megtette első konkrét javaslatát a német kér­dés rendezésére, a német nép óriási többségét hatat más öröm töltő: te el: végre mi is célhoz érünk! A német béke kérdése azonban továbbra is kér­dés maradt. A szovjet javaslatokra a nyugati tőkés hatalmas-ágok ismétel­ten. dtenjavasiatokkal válaszoltak, a'ne- íyétt, hogy elkezdték volna a .közvet­len tárgyalásokat. Noha a német nép tüntetésekben. — melyeken vér is íoiyt.—, napról napra k fejezte akara­tát a, béke .mellett, a tőkés hatalmak végül is rákényszerítették Nyugai- Németországra az úgynevezett keret- EsferzőiJéét, melynek célja a nyugatné­met. országrész felfegyverzése. A béketábor azonban nem tud bele­fáradni a béke megmentéséért íolyó küzdelembe. Jól, tudja, mit jelent az egyszerű embereik százmillióira nézve egy új világháború, s jól tudja azt is, hogy a háború és béke ügyének szinte a legfontosabb kérdése ma a német probléma megoldása. A világ minden békeszerető embere tehát örömmé! üdvözli a szovjet kormány május 24-i jegyzékét, mely a napnál világosabban tárja íe! a német kérdés megoldásának tulajdonképpeni, nehézségeit, s leplezi le azokat a mesterkedéseket, amelyeket a német kérdés körüli huzavona mö­gött rejlenek. Mi reméljük, hogy a békeszerető népek fáradozása sikerrel fog jam; s a reformáció bölcsőjének népe végre megéri a békekötést s az egységes Németország megvalósulásának napját, s egy napon az egész bekére vágyó emberiség' boldogan hallja a hírt: győ­zött a béke ügye, a német kérdés jól megoldódott. Pünkösdöt, a Lélek fehér galambját ünneplő evangélikusok mi. egybefonód­va a június elsejei béketalálkozók tö­megeivel, kérjük Isten Szentlelkéi, vi­lágosítsa meg fényével azokat a sötét szíveket és elméket, melyek még min­dig nem tátjáik, hogy a béke ügye Istennek s az ő szent országának ügye, a háború pedig a Sátán leg- szörnyübb műve, hogy így az egész földkerekség felett ott lebegjen vég­re kitárt szárnyaival ama másik galamb, a béke áldott, fehér galambjai Or. Vtt5 Lajos ‘ Az I. törvénycikk ^kihirdetése és hatálybaléptetése ~ A zsinati javaslathoz elsőnek De- zséry László püspök szót hozzá, aki részletesen indokoHa a törvényjavas­latot, különösen kitérve azokra a szempontokra, melyeknek figyelembe­vételével az új területi beosztást el­végezték. Kiemelte, hogy «ez a javaslat széles­körű egyházi (közvéleményen alapszik. Ezt a közvéleményt migkérdeztük és felmértük. Ez a zsinat olyan kérdé­seket is megold, amelyeket már az 1934—37-es zsinat is célul tűzött ki. Az egyházi akaratot akkor a Horthy- á lamrendszer potítúkiája eíiÉyomta.» Hangsúlyozta, hogy' «ezzel a. törvény- nyél egyházunk nagyot lép előre a jövőbe. Idejében elhatározott lépést tesz annak érdekében, hogy az egy­ház egész szervezete é'telhépes, az egyház valóságos méreteihez, szük­ségleteihez és teherbírásához alkal­mazkodó legyen». Megállapította to­vábbá, hogy «ez a törvény a ma meg­levő egyházközségeket osztotta he és minden további áj alakulás ez­után is lehetséges lesz. Sem egyházi, sem állami szempont nem állja út­ját további új szervezésnek. Ez a tör­vény a mai meglévő egyházközségek­ről Intézkedik. Ez a felsorolás még az önállósulás utolsó lépése elölt lé­vő egyházat is felsorolta, mert meg akarta mutatni, hogy iitcmszerííen lépünk és átkzben vegyünk és az egyházépités belső dinamikája szerint járunk et.» És ez igen jelentős tény. Szólt a püspök a. hogy gaz­dasági és személyi szempontból is a sima átmenet kívánatos az új szer­vezetbe. Azt a. célt akarja a törvény .elírni,' hogy érvénye® ü'jön a jogfoly­tonosság' és ezzel együtt a felelősség folytonossága is. Ezért általános tiszt- újítás nem lesz, - A. régi .tisztviselők teljes felelősséggel mennek át az új szervezetbe. Az átmenet minden kér- <leséi a tanácskozás szellemében kell megoldani. Erre az alkalmas testü­let az Országos Esperesi Értekezlet, mely a törvénycikk végrehajtásával megbízott Végrehajtó Bizottság uta­sításait és határozatait tanácskozá­sain megbeszéli. Beszédében a püs­pök utalt arra, hogy «Ezzel a tör­vénnyel az evangélikus egyház szakit minden irredentizmussal, mely- eddig kerékkötője volt az egyház életképes és kiegyensúlyozol t szervezete kiala­kításának.» Beszédéi e szavaikkal fe­jezte be: «’Hiszem, begy ha a zsinat ezt a törvényjavaslatot tna elfogadja, úgy azt az egyház közvéleménye ha­marosan valóban májusi törvény­nek nevezi majd, Nemcsak fon'adal- unisága miatt, hanem igazi, tavaszi jellege ani'att is, A pünkösdi időszak­hoz illő törvény ez s biztosak va­gyunk benne, hogy az egyház megerő­södését és megelevendéset fogja szol­gálni!» Dr. Vélsz Aladár, a dunántúli egy­házkerület felügyelője a következő­ket mondta: «Értelmemre és egyhá­zam iránti , szeretetemre hallgatva fo­gadom el ez'8 a tför vény javaslatot. Valamennyi zsinati atyával együtt evangélikus egyházunk egyetemes ér­dekét tartom szemelő!L. Vaiameny- nyien szereljük egyházunkat, imád­kozunk és dolgozunk előmeneteléért. Az egyház és állam szétválasztásával .'gy'.á»rnknak,. ' alóbasi ö nie p ú tarló intézménnyé kell lennie. Magunknak kell gondoskodnunk arról, hogy egy­házunk éljen - és az Urnák tudjon szolgálni. Nem engedhetjük meg. hogy egyházunk anyagi erejét adminisztrá­cióra fordítsa. A törvényjavaslat irányelvei helyesek. Nagyon helyesen I oldotta meg a javaslat az egjházme gyek beosztását, nmeljek egyrészt igazodnak az állmigzgtási megyék beosztásához, másrészt a régihez ké­pest életképesebbek, s így bennük a komoly egyházi élet és lelkimunkn valóban kialakulhat.» \Veitler Hezső esperes földrajzi, lel­kipásztori és anyagi jellegű indoko­lással támogatta a javaslatot, liláit különösen a volt Dunáninneni Egy- tiázkerüiet helyzetére, melynek ö es­perese. Ez az egyházkerület kisebb volt, mint egy átlagos egyházmegye a nagyobb egyházkerületekben, vagy a református egyházban, s még ez is három önálló szigetet alkotott. Há­rom, egymással nem érintkező állam­igazgatási megyében. Beszédét ezzel fejezte be: «Földrajzi, lelki, anyagi, sajátosan helyi és általános teológ'ai- egyházi szempontok mind a törvény­tervezet mellett szólnak». Morvacsik Sándor esperes a tör­vényjavaslatot támogató beszédében meleg szavakkal utalt a szlovákiai evangélikus egyházra, mellyel szem­ben ezzel a törvénnyel a sovinizmus­nak minden maradványát felszámolja a magyar evangélikus egyház, Kife­jezte reményét az iránt, hogy «a nia- gyarországi evangélikus egyház és a szlovákiai evangélikus egyház között ezután a legszívélyesebb, a legközvet­lenebb és a legelfogulaílanabb vi­szony fog kialakulni». Beszédét így fejezi«: be: '«Meggyőződésünk, hogy a két egyházkerület rendszerében biz­tosítani tudjuk egyházunk egységét, a két egyházkerület szoros, belső kap­csolatát és meg tudjuk ) er enite ni vi­rágzó belső életét». 1. 5­1. A zsinat a Magyarországi Evangé­likus Egyház területi beosztását újjáren­dezi. 2. Az egyházközségeket egyházmegyék­be, az egyházmegyéket egyházkerületek­be a zsinat osztja be. 5. Az egyházmegyék és egyházkerüle­tek számát a zsinat határozza meg. 4. A zsinat az egyházközségeknek, egy­házmegyékbe való beosztásánál az állam- igazgatási megyék határait veszi figye­lembe. 5. A zsinat az egyházmegyéket egy­házkerületekbe úgy osztja be, hogy azok­ban ’ az egyházmegyék száma egyenlő, az egyházközségi rendes lelkészi állások száma pedig megközelítőleg egyenlő le­gyen. 6. Az E. T. 1954—57:11. te. 48. és 61. §-a, 63. S-ának f) pontja és 74. §-ának f) pontja hatályát veszti. 2. £. T. A zsinat tizenhat egyházmegyét alakít. Ezek: 1. Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egy­házmegye, IX. Borsod-Hevesi Evangélikus Egy­házmegye, III. Nógrádi Evangélikus Egyház­megye, IV. Budai Evangélikus Egyházmegye, V. Fejér-Komáromi Evangélikus Egy­házmegye, VI. Veszprémi Evangélikus Egyház­megye, VII. Győr-Sopronj Evangélikus Egy­házmegye, VIII. Vasi Evangélikus Egyházmegye, IX. Kelet-Békési Evangélikus Egyház­megye, X. Nyugat-Békési Evangélikus Egy­házmegye, XI. Csongrád-Szolnoki Evangélikus Egyházmegye, XII. Bács-Kiskun Evangélikus Egy­házmegye, XIII. Pestmegyei Evangélikus Egy­házmegye, XIV. Pesti Evangélikus Egyházmegye, XV. Tolna-Baranyai Evangélikus Egy­házmegye, XVI. Somogy-Zalai Evangélikus Egy­házmegye. 2. Az egyházmegyék eddigi Beosztása 'és elnevezése megszűnik. 3- §• ­Ä zsinat az egyházmegyékbe az egy­házközségeket következőképpen osztja he: I. a Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egy­házmegyébe Hajdu-Bihar megyéből: 1. a Debrecenii, 2. Komádi, Szab olcs-Szat már megyéből: 5. Kisvárdai, 4. Kölesei, 5. Nyíregy­házi, 6. Nyíregyháza-Délszabolcsi, 7/. a Borsod-Hevesi Evangélikus Egy­házmegyébe Borsod-Abauj-Zemplén megyéből: 1. az Ahaujszántói, 2. Arnóti, 5. Diós­győri, 4. Diósgyőrvasgyári, 5. Fancsali, 6. Hejőcsaba-Délborsodi, 7. Hernádvé- csei, 8. Miskolci, 9. Ózdi, 10. Sajókazai, II. Sátoraljaújhelyi, 12. Tally ai. 13. To­kaji. 14. üjcsanálosi, Heves megyéből: 15. EgTi. 16. Hatvani, III. a Nógrádi Evangélikus Egyházme­gyébe . . Nógrád megyéből: '1. a Balassagyarmati, 2. Bánki, 5.-Béri, 4. Bokori, 5. Egyház as d engele gi, 6. Fel­sőpetényi, 7. Galgagutai, 8. Ipoly vécéi, 9. Kétbodonyi, 10. Kisterenye-Pásztói, 11. Legéndi, 12. Lucfalvi, 15. Ösagárdi, 14. Salgótarjáni, 15. Sánisouházai, 16. Szécsényi, 17. Sziráki, 18. Szügyi, 19. Terényi, 20. Vanyarci, IV. a Budai Evangélikus Egyházmegyébe Budapest fővárosból: 1. a Budai, 2. Budafoki, 5. Budapest- Kelemföldi, 4. Csepeli, 5. Csillaghegyi. 6, Óbudai, Pest megyéből: 7. Nagybörzsönyi, 8. Szentendrei, V. a Fejér-Komáromi Evangélikus Egy­házmegyébe Fejér megyéből: 1. a Csabdi, 2. Csákvári, 5. Gyúrói, 4. Lajoskomáromi, 5. Nagyvelegi, 6. Pusztavámi, 7. Sárszentmikiósi, 8. Szé­kesfehérvári, 9. Tordasi, Komárom megyéből: 10. Bakonyszombathelyi, 11. Bokodi, 12. Esztergom-Dorogi, 13. Hántai, 14. Komáromi. 15. Oroszlányi, 16. Suri, 17. Száki,' 18. Szondi, 19. Tatai. 20. Tata­bányai. Pest megyéből: * ­>21. Érdi, VI. a Veszprémi Evangélikus Egyház­megyébe Veszprém megyéből: T. az Ajkai, 2. Bakonycsemyei, 5. Ba­kony szén ti ász] ói, 4. Bakony tamási, 5. Csöglei, 6. Dabronyi, 7. Dörgicsei, 8. Gecsei, 9. Homokbödögei, 10. Kapolcsi, 11. Kemeneshőgyészi, 12. Kertai, 15. Keszthelyi, 14. Kővágóörsi, 15. Lovász- patonai, 16. Marcalgergelyi, 17. Mencs- helyi, 18. Mezőlaki, ‘19. Nngyalásonyí, 20. Nagyvázsonyi, 21. öskiii, 22. Pápai, 25. Sikátori, 24. Somlószől'lősi, 25. Szent- antalfai, 26. Takácsi, 27. Tési, 28. Va- nyolai, 29. Várpalotai, 50. Veszprémi, 51. Zalagalsai, I II. a Győr-Soproni Evangélikus Egy­házmegyébe Győr-Sopron megyéből: 1. az Ágfalvi, 2. Balfi, 5. Beledi, 4. Bőnyrétalapi, 5. Bezi-Rnesei, 6. Csik- vándi, 7. Csorna-Kapuvári, 8. Farádi, 9. Felpéci, 10. Győri, 11. Győrségi, '12. Győrszemerei, 15. Hegyeshalmi, 14. Iva- járpéci, 15. Kisbaboti, 16. Levéli, 17. Eébényi, 18. Magyarfalvi, 19.* Maloin- soki, 20. Mérgesi, 21. Mórichida-Arpási, 22. Mosonmagyaróvári, 25. Nagybaráti, 24. Nemeákéri, '25. Bajkai, 26. Rába- szentandrási, 27. Rábcák api, 28. Soproni, 29. Sopronbánfalvi, 50. Szakonyi, 51. Szilsárkány], 52. Tárnokréti, 55. Téli, 54. Vadosfai, Vili. a Vasi Evangélikus Egyházmegyébe Vas megyéből: ­1. az Alsósági, 2. Bobai, 5. Büki, 4. Celldömölki, 5. Csöngei, 6. Gércei, 7. Kemenesmagasi, 8. Kemenesmihályfai, 9. Kissomlyói, 10. Körmendi, 11. Kő­szegi, 12. Meszleni, 15. Nagygeresdi, 14. Nagysimonyi, 15. Nádasdi, 16. Nemes- csői, 17. Nemeskoltai, 18. Ostffyasszony- fai, 19. Orimagyarósdi, 20. Öriszentpé- teri, 21. Répcelak-Csánigi, 22. Sárvári, 25. Szentgotthárdi, 24. Szombathelyi, 25. Uraiujfalusi, 26. Vönöcki, 27. Zsé- deny-Hegyfalusi, IX. a Kelet-Békési Evangélikus Egyház­megyébe Békés megyéből: í. a Battonyai, 2. Békési, 3. Békés­csabai, 4. Eleki, 5.. Gerendást, 6. Gyo­mai, 7. Gyulai, 8. Magyarbánhegyesi, 9. (Folytatás a 2. o'dalcn.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom