Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-05-18 / 20. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM. Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1952. MÁJUS 18. Zsinatunk első . »• r ■ r rrt r r I I ni f torvenynozo gyűlésének küszöbén Május 20-án összeül zsinatunk első törvényhozó gyűlése. A törvényhozás mindig nagyjelentőségű dolog, hiszen minden törvény mindnyájunkat érint. A mostani törvényjavaslatról, az első számú törvénytervezetről ezt különösen el lehet mondani, hiszen egyházunk szervezeti átalakulása terén szinte évszázadok óta az egyik leggyökeresebb változást van hivatva megvalósítani: egyházunk gyülekezeteit, egyházmegyéit, kerületeit, s velük együtt népét és lelkészeit földrajzilag alapvetően másként osztja be, mint ahogyan azok eddig voltak. Nem kis okok vezették egyházunk vezetőségét ennek a nagy változásokat előidézni hivatott törvényjavaslatnak az elkészíttetésére, s a zsinat elé való terjesztésére. Lapunk előző számában Dezséry László püspök már részletesen és alaposan rámutatott arra, hogy egyházunk népét és gyülekezeteit mostani egyházmegyéink és egyházkerületeink milyen aránytalanul és észszerűtle- nül foglalták magukba. Egyházunk földrajzi berendezkedésének ezeket a fonákságait évtizedek óta hangoztatják különböző- cikkek, felszólalások, de eddig még mesz- szire vezető okoknál fogva a sokat sürgetett és várva-várt reformokból nem lett semmi. Sajnos, hosszú korszakot éltünk át, melyben az egyház tervtelenül és szándéktalanul tűrte'a problémái felhalmozódását. Könnyebb ' volt nem cselekedni, és úgy látszik hiányzott egyházunk vezetőségében a bátor kezdeményezés szelleme, észszerű egyházigazgatási szükségletek, illetve reformok végrehajtására. Egyházunk ma érett arra, hogy megvalósítson olyan belső egyház- követeléseket, amilyen például a jó földrajzi, egyházszervezeti beosztás. Zsinatunk tehát azt hozza most tető alá, amit évtizedek óta sürgetett Ielkészi karunknak s egyházszerető hittestvéreinknek óriási többsége: egyházunk szervezetét hozzáarányosítja a fennálló adottságokhoz, egyházunk népe lélek- számához és teherbírásához. Már ennél az első törvényjavaslatnál is nyilvánvaló egyházunk vezetőségének a meghozandó új törvényekkel s a zsinat egész munkájával kapcsolatban vallott és érvényesíteni akart elve: a régiből azt hagyjuk el. ami egyházunk éleiét és munkáját akadályozza, ellenben mindent meghagyunk belőle ami egyházunk életét és munkáját biztosítja és előmozdítja. Hogy egyházunk régi, jó hagyományaihoz és értékeihez menynyire ragaszkodik egyházunk vezetősége, mi sem mutatja jobban, mint hogy május 20-án zsinatunk első törvényhozó gyűlésén új törvénykönyvünk bevezetéseképpen a régi törvénykönyv legelején helyet foglaló Hitelvi Nyilatkozat mellett ünnepélyesen újra állást- foßlal, s az új egyházi törvény- könyvbe azt ismét felveszi. Az előkészítő munka a legnagyobb körültekintéssel folyt és folyik. Egyházunk legszélesebb köreinek, felelős vezetőinek és népének is módjában állott a javaslattal megismerkedni és foglalkozni. Két országos esperesi értekezletünk főtárgyát alkotta az új törvénytervezet, minden zsinati tag és minden egyházközössé,g megkapta a tervezetet s a részletes indokolást és magyarázatot. Isten iránti hálával mondhatjuk el: ilyen nagy nyilvánosság előtt, s szinte egyházunk egészének közreműködésével, ilyen demokratikusan még nem született evangélikus egyházi törvény hazánkban. Egyházunk vezetősége a jól végzett előkészítő munka örömével néz a zsinat május huszadiki ülése elé. Ugyanezt cselekszik lelkészeink, espereseink, egyházunk világi vezetői, gyülekezetei és népe is. Hisszük, valljuk és reméljük. hogy ez a már rég esedékes új törvény egyházunknak nemcsak külső rendjét, hanem belső megerősödését is biztosítani fogja. Mert a törvény, s minden általa biztosított külső keret csak eszköz a lénye,g. előmozdítására, nevezetesen, hogy egyházunkban Isten igéje tisztán és igazán hirdettes- sék, hogy egyházunk az igéhez való minél nagyobb hűségben élhesse életét, végezhesse munkáját kicsinyek és nagyok között, ho,gy templomainkban, istentiszteleteinken, bibliaóráinkon, evangé- lizációs összejöveteleinken s egyházi életünk minden területén hangozzék az üdvözítő evangélium, szóljon az Isten szent igéje, zengjen az ének, szálljon az imádság, s hirdesse békében- és a békéért, népünk és gyermekeink jövőjéért munkálkodó evangélikus egyházunkban és evangélikus népünk által a ne.gy'Ős csodálatos Isten dicsőségét. Dr. Vető Lajos A Szovjetunió egyházainak és vallásos közösségeinek békekonferenciája 1 Az orosz pravoszláv1 egyház kezdeményezésére ez év május 9— 12-ig értekezletre ültek össze a Szovjetunió valamennyi egyházának és vallásos közösségének képviselői, hogy megtárgyalják, hogyan vehetik ki az egyházak részüket a béke megvédésében. A háromnapos értekezleten az értekezlet részvevői megvitaiíálk Nyiko- !áj metropoüía ,Az egyház együtt a néppei a békeharcban* című előadását. A záróülésen a küldőitek mellett az ér tek e z leire érkezett külföldi egyházi képviselők is lelszólaliak, Hugo van Dalén, holland református lelkész élesen elítélte az amerikai imperialistáik poli- í Ilkáját, majd kijelentette, hogy a béke kérdésének megoldása céljából az öt nagyhatalomnak békeegyezményt keli kölni, meg ke1! valósítani a lefegyverzést és barátsági szerződést kell kötni a nagy Szovjetunióvá!. VaszHij apát, az aotiochiai pravoszláv egyház képviselője, III. Alekszan- der a-nliochiai pátriárka nevében üdvözölte az értekezletét. — Az önök értekezlete — jelentette ki — olyan napákban ült össze, amikor az emberiség igen nehéz időszakot é! át. amikor a béke ellenségei új, véres háborúra szomjaznak. Az önök hangja — az igazság hangja — terjedjen el az egész világon. Franz Bare te ka le'kész,professzor, az osztrák ókatoüfkus egyház képviselője üdvözölte az értekezletet és kijelentette, hogy minden hívőt mozgósítani kell a háborús veszély elleni harcra. Alf Johansen, dániai -evangélikus lelkész elmondoi a, hegy a Szovjetunióban, mindenütt azt tapasztalta, hogy a szovjet emberek békét' akarnak. Az Egyházak Világtapácsa elnökeinek pünkösdi üzenete a tagegyházakhoz Mi, az Egyházak Világlanácsá- nak elnökei az Ur 1952. esztendejének pünkösdi ünnepére üdvözletünket küldjük a Világtanács testiéri közösségébe foglalt egyházaknak az apostol hűének örvendezésévéi: »Nem félelemnek lelkét adott nekünk az Isten, hanem érőnek és szeretetnek és józanságnak le.két.< (II. Tűn. 1:7.) Ezen a napon Jézus Krisztus egyházának a Szentlélek által való megalapítását ünnepeljük. Isten igéje arra int és figyevmeztet bennünket, hogy Krisztus egyházát nem emberek alapították, sem nem tartják fenn, hanem a Szentlélek, amelyet Isten töltött ki népére pünkösd napján. Abban kell tehát bizonyosoknak lennünk, hogy vájjon egyházaink és vájjon saját magunk is ismerjük-e valóban « Szentlelket és engedjük-e, hogy' a Lélek uralkodjék életünkön. Pál apostol azt kívánja tőlünk, jusson eszünkbe, hogy az a Lélek, melyet Isten adott az egyháznak, nem a félelemnek lelke. Istennek Szentlelke megtiltja, hogy’ félelem legyen bennünk az egyház jövője miatt, vagy hogy aggodalmaskodás- sai legyünk tele, mert biztonságot keresünk valóságos vagy vélt veszedelmekkel szemben. A Szentlélek a hatalom Lelke, életet adó és erővel tele Lélek, a teljes megújulás Lelke. A Szentlélek adott hatalmat az apostoloknak, hogy félelem nélkül hirdessék Isten igéjét és most is a Szentlélek indítja az egyházat arra, hogy járjon szerié a világban és hirdesse minden embernek bárminemű életviszonyok és körülmények között Isíenorszá- gn eljövetelének örömhírét és, hogy Krisztus Ur az életünk minde-n terű elén. Hogyan is lehetne az egyház félénk, amikor a szeretet Lelkét hordozza?. >A teljes szeretet kiűzi a félelmet.« (I. Jánps 4:18.) A szeretet azt jelenti, hogy részesei vagyunk a megváltás művének, Isten minden emberi értelmet félülhala- dó felajánlkozásában minden ember számára. A szeretet Lelke arra indítja az egyházat, hogy imádságban, bizonyság tevésben és a szeretet szolgálataiban magához öleljen minden fajt, nemzetet, pártot és • hitvallást. A Szentlélek a józanságnak Lelke és mint ilyen, jórenddel folyó életet, teremt. A Lélek építi Krisztus testét, hogy tagjai oszthatatlan egészet alkossanak. »Mindenkinek haszonra adatik a Léleknek kijelentése.« (I. Kor. 12: 7.) A pünkösd Lelke az egység Lelke. Nincsen semmi, teljességgel semmi, amire az egyháznak nagyobb szüksége lenne, mint hogy új lánggal égjen bennünk az az adomány, amelyet Isten adott az első pünkösdön. Az az egyház, amely a Lélek vezetése alatt él. az emberi gyengeség közepette lelki erők középpontjává, összeütközések és viszályok közepette a megbékélés erőforrásává, zűrzavar közepette az összhang és igazság megteremtőjévé lesz. Imádkozzunk, hogy» a Lélek most ismét újítsa meg Isten népének életét. Veni Creator Spiritus: .Tövei Szentlélek, Lelkűnknek ihlető je. Az Egyházak Világtanácsának elnökei : Thyateirai Athenagoras metropolita Eivind Berggrav püspök Maré Boegner Geoffrey Fisher Canterbury érseke Sarah Chakko John R. Mott G. Bromlay Ox ham püspök A bolgár egyház nevében Makazim apát szólalt fel. Üdvözölte a Szovjetunió egyházainak és vallásos közösségeinek értekezletét és hangsúlyozta, hogy az értekezlet határozatainak igen nagy a jelentősége. Az értekezlet igen sok üdvözlő- táviratot kapott a különböző országok egyházaitól áa vallásos szervezeteitől. Az értekezlet felhívást intézett a v tág egyházaihoz, vallásos közösségeihez és híveihez. A felhívás a következőképpen hangzik: „Nálunk, a Szovjetunióban az emberek fáradhatatlan munkával megteremtik az általános boldogság és felvirágzás feltételeit, kiszárítják a mocsarakat és termővé teszik a pusztaságokat. Itt az embereknek a béke eszméi adnak szárnyakat. A másik oldalon — ott, ahol társadalmi ellentmondásokat a túlnépesedéssel magyarázzák, ahol a leghatásosabb tömeggyilkos eszközöket igyekeznek megteremteni, ahol világuralomról ábrándoznak — új, pusztító háborúra készülődnek. Mi. az egyházak és váltásos közösségek tagjai sem hunyhatnak szemet a sóét erők mozgolódása fölött. A mii dolgunk az, hogy harcra hívjuk az embereket a bűn és a gonoszság ellen, f gyelmeztessük az egész világ hívőit, hogy nem lehetnek közömbös szemlélői annak a csatának, amelyben közös sorsunk eldől. Ezért felhívjuk a földkerekség minden febkezetének egyházát és VpCásos közösségét, hogy segítse népét a béke megőrzéséért vívott harcban. Az ügy magasztosságának és igazságának tudatában és hivatásunknak megfelelően kötelességünk, hogy közvetlenül kivegyük részünket ebből a harcból.“ — A felhívás felszólít:a mindén ország egyházi íérfiaft és hívőit, hogy támogassák a Béke-Világtanácsnak az agressziót és a háborúé propagandát elítélő javaslatait. „A hívőknek világszerte követelniük kell az atom-, a vegyi-, a baktériumfegyver és az emberek tömeges pusztítására alkalmas m nden más fegyver el fását, a nagy és kis államok általános, egyidejű és ellenőrzött leszerelésével együtt. Követelniük kell nemcsak a Koreában, hanem minden másutt folyó háború megszüntetését. Követelnünk kell a nagyhatalmak kormányaitól, hogy kössenek békeegyezményt. Ezek azok a feladatok, amelyeket a béke megszilárdításának ügye a világ m nden hívője elé tűz. »k. Nem ok nélkül gyűltek össze a Szovjetunió minden egyházának és vallásos közösségének képviselői, hogy megtárgyalják a béke védelmének kérdéséi. Az ezzel kapcsolatban kialakult c8ységünket elősegíti a Szovjetunió békepolit kája, amely az új háború gyujtogatóft szüntelenül leleplezi. A kapitalista országokban azonban még nein minden hivő veszi ki részét a békeharcból. A keresztények egy részét hazug propagandával és az imperialista körökkel valamilyen módon kapcsolatban lévő egyes szellemi vezetők tekintélyével elvonják a harctól. Éppen ezeket a félrevezeti, megfélemlített, ingadozó, és tétovázó, de békét kívánó és a békében hívő embereket szeretnénk felhívni, hogy ébredjenek az általános veszély és annak tudatára, hogy a békét minden embernek együttesen kell megvédeni.“ A felhívás a továbbiakban így fordul a ke rész lény, muzulmán, budhisía és zsidó vallás papjaihoz és hívőihez: ..Egyesüljetek a békeharcban országotok népével és á rtsátok kormányotokat annak szükségessége elé, hogy tegyen <e az új világháború kirobbantására irányuló végzetes politikáról! Akkor az eget jelenleg elborító viharfelhők nem égő szurkot, nem pusztító atombombaesőt, hanem a jóakarat üdítő liarrmtcsepp ieít zúdít fák a főidre, amely táplálta maid a béke magvait, amelyeket elhintettünk az emberek szívébe. Békesség az egész földön'!“ (MTI) A magyar protestánsok »dvözlik a Szovjetemé egyházainak országos béketanácskozását A Szovjetunió valamennyi vallásfelekezetének most folyó országos béketanácskozása alkalmából a magyar protestáns egyházak az alábbi üdvözlő táviratot intézték Alexej pátrárkához, a tanácskozás összehívójához: „Alexej pátriárka őszentségének Moszkva A magyar protestantizmus nevében boldog örömmel köszöntjük a nagy Szovjetunióban élő egyházak békekonfe- renciáját, melynek nagyszerű célja, hogy a világ fenyegetett békéjének százmilliók által védelmezett ügyében az egyházak is világszerte fokozott felelősséget ércz- zenek és minél hatlatósabb cselekedetekre gerjedjenek. Ez a konferencia bizonyára méltó folytatása lesz azoknak a világszerte nagyrabecsült szolgálatoknak, melyeket a Szovjetunió orthodox egyházának képviselői a világbékemozgalom különböző■ alkalmain oly meggyőző erővel végeztek és amelyeknek erősítő hatását mi magunk is többször közvetlen tapasztalatból ismerhettük 'meg. Szívből kívánjuk, hogy a mostani békekonferencia rázza fel szerte a világon az egyházi emberek lelkiismeretét és indítsa őket buzgó imádkozásra és az imádkozáshoz illő cselekedetekre a béke megoltalmazd sónak nagy iJgycben. Isten áldását kéri tanácskozásaikra a magyar protestáns egyházak egyetemes tanácsa nevében Bereczky Albert: püspök clnöku (ET) Angol lelkészek súlyosan megbélyegzik az amerikai légihaderö koreai baktériumháborúját Az anglikán és más protestáns egyházakhoz tartozó lelkészekből alakult „Szocialista Lelkészek Társasága“, amelynek Hewlett Johnson canterbury-i érseki helynök az elnöke, nyilatkozatot tett közzé. „A Szocialista Lelkészek Társasága értesült. arról, hogy az Amerikái Egyesült Államok légihad ereje, amely háborús tevékenységét az Egyesült Nemzetek nevében fejti ki, a baktériumháború módszereit alkalmazta Kínában és Koreában. A Társaság a lehető legerélyesebben elítéli az ilyen, a keresztyénséget megszégyenítő, vadállatias eszközök alkalmazását. A Társaság követeli, hogy a brit kormány azonnal ítélje el ezeket a cselekményeket és tegyen kezdeményező lépéseket az Egyesült Nemzeteknél, hogy a tagállamok tagadjanak meg minden közösséget ezzel a gaztettel, ugyanakkor követeljék a felelős hűnösök megbüntetését,“ (Efl^ ' • •>.' A. Malin; A folyó és a csepp Az esőcsepp rá.hullt a. kőre. Néhány lépésnyire tőle Egy folyó szelte át a réteket. — 1' olyjál bele a közösségbe — csepp —! Hívogat La ót a folyó szomszéd, , — Erődet és képességedet 'A közös ügynek szentelhetnéd ... — Nem — szólt a csepp — nem akarok! Jnkább itt, külön maradok. Magamnak szeretnék élni csak, ■Magamnak örülnimás semminek, * Bámulni, ahogy i>ersenyt csillognak Bennem, a szivárvány színek. Itt maradok inkább a parton, A tehetségem magamnak tartom . . . . . . A folyó hömpölyög tovább a réteken, Hatalmasan, és szélesen, Hajót hordoz, földet termékenyít, Csatornát ' tölt, turbinát ■ lendít, Örökké erős, sohasem fáradt. De hol a csepp? Régen kiszáradt.. < f&EiLBim. rmoR fordítása)