Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-12-21 / 51-52. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET Jt mi szolgálatunk garanciája jots Krisztus" GYÜLEKEZET I HÍREK mondotta Dezséry László püspök a gyulai 25 éves jubileumán A felszabadulás után gyülekezeteink és egész egyházi életünk sok megráz­kódtatáson ment át. Ezekben a meg­rázkódtatásokban azonban semmit sem vesztettünk, hanem csak nyertünk és tisztulturúi. Isten a változott életkörül­mények által tanított bennünket bű­neink j elismerés éré és buzdított szent lelke által azok leküzdésére. A megítélt formákból egyre biztosabban és erő­sebben bontakozott ki a megújult egy­házi életí Ennek a megújult éleinek az egyes állomásai azok a gyülekezeti ünnepségek, melyekről az Evangélikus Elet minden alkalommal részletesen beszámolt. A nagybörzsönyi, a ceglédi, az acsai, rákoskeresztúri jubileumi ünnepségek, — hogy csak a legutóbbia­kat említsem — és a csabacsüdj új templom jelszentelése: mind-mind Isten mégújító és újat szülő kegyelmé­nek a jelei. Egy újabb átlóm.ás ezen az úton a gyulai {entplom felszentelésének 25 éves évfordulója, melyet december 14-én, vasárnap ünnepelt a gyulai gyü­lekezet. Az ünnepi istentisztelet előtt a lel­kész i hivatalban a presbiterek jelenlét tőben Me'kiis János felügyelő köszön­tötte Dezséry László püspököt. Be­szélt arról a hatalmas szórvány-mun­káról, melyet a gyulai gyülekezet vé­gez a majdnem félmegyényi szórvány­területén. Válaszában Dezséry László püspök hangsúlyozta, hogy milyen je­lentős a' békés egyházi élet ezen ese­ményének és a népek bécsi békekon­gresszusának egybeesése. Az ünnepi istentiszteleten Dezséry László püspök hirdette az igét II. Tini. 1:8—14. alapján. Igehirdetésében a »szégyen« és a »szenvedés« szavak helyes, igei értelmezésére világított rá. »A gyulai gyülekezet elmúlt 25 évének nagyobbik része arra az időre esik, amikor hazug nemzeti életet él­tünk. Az egész nemzet rohant a ka­tasztrófa felé. Ebben az időben vol­tak, akik nyíltan ki merték mondani Istennek akkorra szóló üzenetét, de nagyon sokan nem látták tisztán an­nak az útnak végét, melyen a nemzet és benne az egyház is haladt. Az ige miatt nem kell szégyen­BereczKy Albert református püspök V. Közgyűlési jelentéséből »... Hitbeli döntésünk és ebből fa* kadó engedelmességünk csak konkrét lehet. Mit enne egy olyan döntés, amely általában elítélj a háborút, de nem tudja elítélni azt a pusztító háborút, amelyet tárgyalásokkal már régen be lehetett volna fejezni, s amelynek a fegyverszüneti egyezménye szinte az utolsó betűig készen van, csak azzal a fügefalevélnek is rossz »mentség­gel« akadályozzák meg az Egyesült Államok uralkodó körei a tényleges fegyverszünetet,, hogy ai hadifoglyo­kat nem lehet akaratuk ellenére sza­badon bocsátani. A közeli napokban írtam egyházi sajtónkban erről ;i kér­désről és föltettem a kérdést: »Vájjon hogyan képesek az Egyesült Államok­ban elhitetni a néppel azt, hogy a koreai hadifoglyokat- azért nem leltet hazaengedni Koreába, mert nem akar­nak hazamenni — s közben ezek a hadifoglyok elfognak amerikai tábor­parancsnokot s tankokkal és gépfegy­verekkel kell kényszeríteni őket, hogy ne akarjanak hazamenni? — Másfelől mát érne egy olyan kon­krét döntés a béke mellett, amely álta­lában helyesli a békét, hiszen ebben aztán a világon mindenki egyetért, sőt egyetérteni látszik, s közben mégis a második világháború befejezése óta állandóan folyik a világ valamelyik részén a valóságos háború s nem két­séges a háború kiterjesztésének ret­tentő szándéka sem. Nyilvánvaló, hogyha vau egy óriási méretű és az egész világon mindenütt milliókat mozgósító békemozgalom, akkor csak úgy küzdhetünk becsületesen a béke mellett, ha minden erőnkkel és szolgálatunkkal azt a békemozgal­mat támogatjuk mi Is, amelyik van, mert nem támogathatjuk azt az esetleges beteges keresztyen fantá­ziánkban lebegő békét, ami nincs.« * ».Mindezekből következően végül ál­lapítsuk meg, hogy a békaszolgálat személyes döntést és helytállást kí­ván. Mindenki a maga helyén, hitbeli döntéssel és engedelmességgel tegye meg azt, amit lehet és tennie kell az egész emberiségért, ame'yb£ IHeí,ir­tózik minden egyesünk élr e. t horn gyermeke és földi életsors;:. Lelkipásztorok, presbiterek, gyüle­kezetünk tagjai ma már tudják és érzik, hogy népünk életének békés továbbfejlődése s látókörünk ina már kitágult az összetartozás és egybetartozás fölismerésére. Ez a tág látókör egyesüljön ben­nünk azzal a becsületességgel, amely- lyel megbecsüljük a hétköznapok mun­káit és tudatosítjuk magunkban és szolgáljuk igehirdetésünkkel az egy­ház népének a háládatosság lelkiiletét, újjáépülő hazánk sok szép eredményé­ért és a felelősség lelkületűt, hogy mindenki ne csak tudja és érezze, de legye és végezze úgy minden munká­ját, mint amellyel nem csak saját sor­sát, hanem egész népünk életét és az emberiség békéjét védi és erősíti. Mindezt újra meg újra átvizsgálva az az Ige elevenedett meg bennem s ezt teszem a Dunáméi léki Egyházkerü­let közgyűlése elé: »Valaki az eke szarvára veti kezét és hátratekint néni alkalmas az Isten országúra« (Luk. 9 : 62.) Mi rátettük kezünket az eke szarvára s nem vissza néz a tekinte­tünk, hanem előre.« Á hetvenéves Kodály Zoltán Teljességgel Kodály és Bartók mu-1 tatták meg az új magyar zenei szel- | iemiség helyes útját. Hatásukra a ze­nei élet legjobbjai új irányú kezdemé­nyezést kezdtek a nép felé. Azon fára­doznak, hogy a nép szántára tudatos­sá tegyék saját zenekinőseinek érlékét, ugyanakkor visszflközvetítik elfelejtett dalait is. Hogy ennek a mozgalomnak máris hatalmas sikerei vannak, az Bar­tók Béla mellett Kodály Zoltán ér­deme. Kodály Zoltán most hetven eszten­dőé A »Kodály-probléma«, melyről egykor azt hitték, hogy vitái, harcai, idegenkedései, félreértései még évtize­dekig kavarognak, már régen nem probléma, mert minden zeneértő, ze­nekedvelő, de még a legszélesebb nép­réteg előtt is ismert' már, ciogy Ko­dály az egyedül helyes útra vitte a magyar zene fejlődését, amikor merő­ben mást hozott, mint a századfordulói magyaros műzene. A fiatal Kodály az új magyar zene másik nagy korszak- jelző alakjával, Bartók Bélával együtt indult arra az évtizedeken át tartó, céltudatos és szakszerű gyüjtőútra, amelynek eredménye többezer népi dallam. Kodály művészete a gazdag magyar népzenei alapból virágzott ki egyete­mes értékké és a legmagasabbra a »Háry-szvit«-ben, a Psalmus Hungari- cus fonséges zenéjében jutott. A Psal­mus Hungaricuis szövegét négyszáz év előtt, a török vész alatt írta Kecs­keméti Végh Mihály, s a zenét hozzá az ugyancsak kecskeméti születésű Ko­dály Zoltán szerzett. Számos remekművet alkotott Kodály I I Zoltán s nincs a földkerekségen zenét I művelő nép, amely ne ismerné mun­kásságát s ne úgy tartaná öt számon, mint korunk egyik zenei vezéralakját. Kodály nagy érdemei közt a legna­gyobb, hogy az egykor tízezrekből álló lelkesedők száma százezres — mond­hatnánk — milliós hallgatósággá nö­vekedett s ma már bizonyosan nin­csen zenétkedveiő, dolgozó magyar, aki na. hallgatná, vagy énekelné szívesen Kodály szerzeményeit. A nagy romantikus álmodó, Jókai Mól ábrándozott egyik regényében, amelynek témája a magyar kultúra nyomorúságos helyzete volt, a XIX-ik század elején: — »És lesz'népünk, amely hazájának örül, mely nevének díszére munkál, lesznek nagy embereink, kiket a világ bámulni fog, lesznek hőseink, dicső szellemeink, kikben újjászületünk, lesz életünk, melynek szűk lesz ez a város, leszünk nemzet, mint még soh' se voltunk, és az utókor írójának nem kell költeni, hanem csaik a valót leírni, hogy dicsőítse hazáját.« — És igy születtek a felszabadulás után a kétszeres Kossuth-díjas zene­szerző ifjúsági- és gyermekkórusai, az úttörő-induló stb. és egyre sokasodva ott áll a nagy zeneköltö mögött a jö­vendő — az éneklő ifjúság: az iparos­tanuló-, az úttörő- és diákkórusok s a hetvenéves Kodály Zoltánnak legszebb születésnapi ajándék az ifjúság egyre növekvő szeretete, a felszabadult, bol­dog milliók vidám dalolása. I Borsi D. József templomszentelés keznünk, mert az ige akkor Is az Igazságot hirdette, csak kevesen voltak, akik ezt meglátták és még kevesebben, akik ezt ki is merték mondani. Szégyenkeznünk azok miatt a tévelygések miatt kell, amiket belemagyarázhink az igébe. Az ige mindenkor igaz. — Szenvedj együtt az evangélium­mal — mondja Pál apostol. Ez a szen­vedés nem a te téFeoéseid miatti szen­vedést jelenti, hanem azt, hogy Isten mennyire szenved amiatt, hegy ilyen emberekre kel! az evan­géliumot bízni, mint amilyenek mi vagyunk. Rettenj meg abban, hogy mírajtunk mérik le itt ha­zánkban is az evangélium érvé­nyét. Vedd észre azt, hogy milyen törékeny edények vagyunk mind­nyájan, milyen gyengék és milyen alkalmatlanok. Istennek ma az a legnagyobb cse­lekedete. hogy a világgal kéreti szá­mon tőlünk a keresztyén cselekedetet Az a mi boldog, haladásunk öröme, hogy isten Jézus Krisztusban erőt adott inekünk, hogy az evangélium nem egyszerűen ránk, hanem ránk, mint Jézus egyházé: a bízatott. Nem mi va­gyunk, Jézus Krisztus a garanciája a mi szolgálatunknak. Mi is iiát az az »egészséges tudo­mány«, amit hirdetnünk, kell? Az, ami Jézus Krisztusban megjelent. Ami a karácsonyi üzenetben így hangzik fe­lénk:. dicsőség Istennek és békesség az embereknek. Mindkettő!; hirdetni akarjuk.­Mindez azt jelenti összefoglalva: megpróbáltattafok és megtartat­tatok. Még többször meg lógnak kérdezni titeket a hitetek felől és csak úgy adhattok igaz választ és csak úgy maradhattok meg fit, ha élitek a karácsony prakíi' üzene­tét.« \ Az isl^ífiSsteJet ntáp díszközgyVilcs vo’r, amelyet ífclpo'' Jön í- ügVelö nyitott meg. Meleg szavakkal-' wllvö- zülte a megjelenteket és Isten áldását kérte-dr. Vető Lajos püspökre, aki a magyar evangélikus egyházat képvi­seli Becsben, a népek békekongrosr- szusán. A megjelentek közül először Mókás Ádám ' a kelet-békési egyházmegye es­perese köszöntötte a gyülekezetét az egyházmegye többi gyülekezetei re­vében. Beszélt arról, hogy milyen nagyjelentőségű á gyülekezet számára a templom és figyelmeztette arra a gyülekezetét, hogy a templom egy­ben út az életbe, a mindennapok cse­lekvésébe. Ezután Benkő ’István helyi -lelkész olvasta fel a templomépítés történe­tét. Egymásután szólaltak meg a többi egyházak képviselői is. Elsőnek a re­formátus testvér-egyház igazgató lel­késze, Kosa Ferenc köszöntötte a gyü­lekezetét. Hangsúlyozta a két -gyüle­kezet közötti szoros együttműködést és a további közös munkára biztatott. A katolikus és baptista egyház nevében szólók is testvéri szeretetüknek ad­tak kifejezést. Az ünnepi közgyűlésen részt vett a helyi tanács képviselője is. Meleg és közvetlen hangulat vonult végig az egész ünnepségen. Valóban úgy volt együtt a gyülekezet, ripn't egy nagy család. Nagy öröm volt en­nek a nagy családnak az ünnepségén részt venni. Tanulságos a Tyü! ékezet 25 éves története, amit majd később ismertetünk. Szeberényi Tamás Következő vasárnap: december 21. Advent 4. vasárnapja. Igék: d. e. Jel. 19:6—9.( Ján. 3:26—30., d. u. ZSolt. 100:1—5, Liturgikus szín: lila. Következő ünnepnap: december 25. Karácsony í. ünnepnapja. Igék: d. c. Rom. 5:12—21., Ján. 1:1—14., d. u. Mik. 5:2—5/a, Liturgikus szín: fehér. Következő ünnepnap: december 26. Karácsony 2. ünnepnapja. Igék: d. e. I. Ján. 4:9—16., Ján. 3:16—17., d. u. És. 12:1—6. Liturgikus szín: fehér. Következő vasárnap: december 28. Karácsony utáni vasárnap. Igék: d. e. Ef. 2:13—18., Luk. 10:5—6., d. u. És. 45:5—8. Liturgikus szín: fehér. December 31. Óév-este. Igék: d. u. Ámos 8:11—12., óév-esti II. Kor. 5:9—10., Mát. 9:15. Liturgikus szín: fehér. 1953. Január 1. Újév ünnepnapja. Jézus névadásának ünnepe. Igék: d. e. Ef. 2:10., Mt. 7:24-27., d. u. Zsolt. 105:1—5. Liturgikus szín: fehér. Előfizetési felhívás! Kérjük kedves előfizetőinket, hogy fizessék be hátralékaikat és rendez­zék előfizetésüket legalább a kö­vetkező negyedévre. Egyházunk egyetlen hetilapja, az Evangélikus Elet méltán számít olvasóinak hű­ségére. Egyetemes Sajtóosztályunk egész évi sajtóterve, könyvkiadása függ az Evangélikus Élet olvasóinak hőségétől. Kérjük előfizetőinket, fo­gadják szeretettel felhívásunkat és teljesítsék egyházi sajtónk iránti kötelezettségüket. Az Evangélikus Elet kiadóhivatala „ * Figyelem! Naptár és Útmutató előfizetése­ket csak a lelkészi hivatalokon ke­resztül fogadunk el. Az elosztás za­vartalan lebonyolítása tette ezt az intézkedést szükségessé. Kérjük kedves előfizetőinket, Naptár és Út­mutató megrendelésükkel fordulja­nak az illetékes lelkészi hivatalok­hoz. Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály DEÁK-TÉR December 25-én, Karácsony ünne­pén d. u. 4 órakor németnyelvű isten­tisztelet lesz úr vacsoraosztással. Igét hirdet Gyöngyösi Vilmos fasori lel­kész. BUDAI EGYHÁZMEGYE A lelkészi munkaközösség Óbudán tartotta összejövetelét. Komjáthy La­jos óbudai lelkész áhítata után Veöreös Imre, a Leikészneveiő Inté­zet igazgatója, a zsinat munkájával kapcsolatban előadást tartott a püspökhelyettesség kérdéséről, majd többen a Lelkipásztorban megjelent igehirdetésekről adtak bírálatot. ELEK December 14-től 18-ig öt napon át csendes napokat 'tartott a gyülekezet. A szolgálatot Rejtő Mária végezte. BUDA HEGYVIDÉK A gyülekezetben dec. 14—17. közölt ifjúsági csendes napokon sorozatos igehirdetést tartott Hafenscher Ká­roly pesterzsébeti segédielkész. A gyülekezet december 21-én, vasár­nap este 6 órakor karácsonyi zenés áhítatot tart, melyen Veöreás Imre, a Lelkészneveiő Intézet igazgatója tart előadást. KÖBANYA A gyülekezet ádventi est keretében vendégül látta a rákospalotai ifjúsá­got, akik igével, verssel és zenével szolgáltak. PILIS VÖRÖS VÁR A Csillaghegyhez tartozó szórvány­ban dec. 12—14. között sorozatos igehirdetést tartóit Kajos János ke­rületi missziói lelkész. CINKOT A '•áP&Áe;.,,,,. «.-gu-fcy Advent második hetében' igehirdetés* sorozat volt a gyülekezetben, ■:.elyen Blatniczky Jenő és Bándy István lel­készek szolgáltak. Az igehirdetés- sorozat befejezéseképpen szeretetven- d'égséggel egybekötött vallásos estet tartottak, melyen Bottá István lelkész tartott előadást, »Advent a bűnbánati ideje« címmel. A cinkotai e^házi énekkar Bach J. S. és Pretorius-műve- ket adott elő. . KŐSZEG A gyülekezet az idén is megrendezte hagyományos ádventi estjét advent eiső vasárnapján. A gazdag műsoron zeneszámok és szólóénekek váltogat­ták egymást. Az esten nagyszámú hívősereg vett részt. Az est bevételét, 250 forint offertóriurnot a szeretetszol­gálat javára fordították. NADASD. A gyülekezet lelkésze hosszabb gyüjtőkörúton volt Tolna, Baranya és Somogy megye néheny gyülekezetében, hogy adományokat kérjen építendő istentiszteleti helyük számára. Meglá­togatott' kilenc gyülekezetek Az ofíer- tóriumokon keresztül begyült adomá­nyok összege 2800 forint. Legnagyobb a paksi gyülekezet offertó-iurna volt, 780 forint. MEZŐTÚR A liivek áldozatkészségéből és ön­kéntes munkájával a templom belse: jét, a padlót és bútorzatot kijavították. A közelmúltban nagyszabású zenés áhítatot tartottak, melyen református egyház énekkara is több számot adott elő Gellert István karnagy vezetésé­vel. CSORVÁS December 7—11-ig sorozatos igehir­detést végzett a gyülekezetben •Zá­tonyi Pál csabaesüd: lelkész, melyen a hívek szép számmá' vettek részt. HALÁLOZÁS Ziecntann Lajos ny. ev. esperes dec. 13-án/ételének 79. évében csendesen elhunyt Sopronban. A LUTHERÁmA (kauícóonifl e&tje 1952. december 27-én, szombaton este 7 órakor a Deák-téri evangélikus templomban. MŰSOR: 1. J. S. Bach (1685—1750): Pastorale orgonára. 2. a) M. Priitorius (1571—1621): »Szép rózsabimbó kelt ki«. — 4 szólamú vegycskarra. b) »Csendes éj«. — 4 szólamú vegyeskarra és 2 hegedűre. Zalánfy Aladár feldolgozása. 3. A. Bird—Zalánfy: Pastorale. — orgonára. 4. a) »Ég és föld örvendjünk tna«. — 4 szólamú vegyeskarra: b) »Jöjjetek pásztorok«. — 7 szólamú vegyeskarra. (C. Riedel feldol­gozásai). 5. C. Franck (1822—1890) '.Pastorale. — orgonára. 6. a) Bárdos L.: Karácsonyi bölcsödül. — 3 szólamú vegycskarra. b) Al. Prätorius: »Pásztorok kit dicsértenek«. — 4 szólamú vegyes­karra, hangszerekkel. — Rövid szünet. — 7. /. S. Bach: A Karácsonyi Oratórium II. kantátája. — 4 szólamú vegyeskarra, énekszótokra és zenekarra. Közreműködnek: Orgona: Zalánfy Aladár. A Lutheránia ének- és zenekar, vezényel Weltler Jenő karnagy. Szoprán-szóló: László Margit. Alt-szóló: Máthé Jolán. Tenor-szóló: Záhony János. Basszus-szóló: Melis György. Özv. Irsai-Szabó Tiborné, szül. Pataky Ottilia, egyházunk albertiirsai szeretetotthonának egyik, áldott em­lékű megalapítója és volt vezetője, éle­tének 83. esztendejében Budapesten megtért Istenhez. Egyházunk hűséget vár Tőled Az Evangélikus Elet szerkesztősé• gébé az alábbi adományok érkeztek. Szeretetintézmcnynek: Bodor Ilona Csanádapáca 10.— Ft, N. N. 90.— Ft, Macsicska J. Nőtincs 30. —Ft, Szabadosné Tótkomlós 30.— Ft. Dr. Gergely K. Tyúkod 70.— Ft, Regős J. Bpest 10.— Ft, Kabodi Etc Szarvas 30.— Ft. Kimer Viktor Bpest adománya a kővetkező lelkészi hivataloknak: Baja 20.— Ft, Bonyhád 20.— Ft, Cegléd 20,— Ft, Pusztaföldvár 20,- Ft. Sajtó céljára Kostyál Márton Oroszlány 5,— Ff, A haszontalan élet idöelőtti meg­hal ás. Goethe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom