Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-12-14 / 50. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET Az egyháztörténetből: %y küzdött a nógrádi esperesség 1843-ban a művelődésért Evangéliki« Egyetemes Egyházunk Luther Könyvtárának cwk-sok kinc:-e között van egy szerény kis könyvecs­ke. Mindössze 96 oldal. Táblája el­veszett, fűzése szétfoszlott, szélei fodrosak, s a széteséstől egy nem­zeti színű vékony zsinór védi Sze- ténységében is komoly értékeket őr­zött meg számunkra. Már a címlap is elárulja, hogy a könyv egy evangé­likus egyházmegye szellemi életének keresztmetszetét nyújtja: »A nógrádi evangélikus esperesség könyvtári és munkáló társasági ünnepélye, mely Losonccá, június 20-án, az 1843. év­ben tartatott.« A bevezető sorokban Trsztyénszky Ferenc kálnói lelkész arról ír, hogy az esperesség a gyülekezetek ki ki­pásztorainak és tudományos munká­val foglalkozó világi tagjainak iro­dalmi műveit évenként tartott gyűlé­sein felolvassa és a sajtó útján min­denki számára hozzáférhetővé teszi. »/5 könyvnyomtatás feltalálása előtt — írja többek között — az egyházi személyeket kivéve kevesen voltak, akik írni és olvasni tudtak... Ezért egyházi mindenhatóság mellett a köz­nép rabszolgaságban és szellemi rab­ságban élt. Jogait nem tudva csak alattvalói kötelességét ismerte és csak azt tudta, amit vele tudatni akar­tak. A váraiban illő nyers, vad, harcoló, rab1 A nemesség ellensége volt a közrendnek s csak az erösb jogát ismerte el.« »Az a szellem, mely a keresztes hadak idejében a népeket megszál­lotta, elenyészett. Oj kor kezdődött, vadon forrtak még az elemek. A pol­gári háborgások közt a hűbériség ereje kimerült és a polgári rend csak nagy fáradsággal emelkedhetett fel. Hogy jobbra forduljanak az ügyek, ébredés kellett. Arra, mi rég szunnya­dóit az elmékben, rokon telkeknek kellett közelebb összeszöoetkczni, hogy a közmunkában egymást előse­gítsék. A könyvnyomtatás mestersége jeltaláltatott s világosság lön ...« A továbbiakban arról ír Trsztyén­szky Ferenc, hogy milyen nehéz volt a- középkorban, a könyvnyomtatás fel­találása előtt, egy könyvhöz hozzá­jutni. Csak igen gazdag emberek sze­rezhettek maguknak ki® számú köny­vet. A bibliáknak iszonyú áruk volt, gyakran 1000 aranyba kerültek. Ebbe a helyzetbe hozott gyökeres változást a Könyvnyomtatás feltalá­lása. A könyv egyben az új szel leni- nek hatalmas fegyvere lett. Ezután Gutenborgge! foglalkozik és a könyvnyomtatás feltalálásával és elterjedésével, majd így fejezi be: »Sok viszontagságok és gyakori el­nyomatások után, újabb feltalálások és kiigazítások állal e nagy mester­ség minden ága tökéietesittelvén, a jelen fényes fokra jutott, mely ajöld legfőbb jótéteményeinek egyike. Ezen jótéteményből esperességünk is az általa felállított esperességi könyv­tárát használni akarván, e helyre mint nógrádi tudományosságunk ossz. pontosuló helyére letétetni rendelte. Ezzel szellemi művelődésünket, amire mindenkinek, kivált az egyházi sze. mélyeknek nagy szüksége van, elő fogjuk mozdítani, kivált ha irodalmi ünnepélyeinket évente megújítjuk, s könyveink olvasása mellett nemzeti irodalmunkat figyelemben tartván. munkálkodunk s így kölcsönösen la nálunk és tanítunk.« * Ez a rövid kivonat is szemléltetően mutatja, hogy a reform-országgyülé sek által megindított mozgalom milyen hatalmas hullámokat vert or sz ágszer to s hogy abból az egyház is kivette a részét." Legyünk büszkék arra, hogy voltak a szabadságharc előtt és alatt is lelkészeink akik az Igazságnak és a világosságnak a sza vát ki merték mondani. -—i Keresztyének az indiai választásokon • 170 millió választó járult Indiában a szavazó urnák elé. Mivel a válasz­tók túlnyomó többségben írni és Ol­vasni nem tudó emberek voltak, úgy oldották meg a szavazás lebonyolítá­sát, hogy a különböző pártok jelvé­nyeivel jelölték meg az urnákat. Min­denki annak a pártnak az urnájába tehette bele szavazócéduláját, amelyik­le szavazni kívánt, még pedig titko­san. A küzdelem tulajdonképpen két párt között, a Nehru vezetése alatt álló kormánypárt, az ú. n. kongresz- szusl párt és a kommunista párt kö­zött folyt. A kisebb és szélsőséges vallási fanatizmust valló pártok nem értek el jelentősebb eredményeket. Feltűnést keltett a kommunista pártra adott szavazatok nagy méretű megnö­vekedése. Különösen az a tény okozott meglepetést, hogy a kulturálisan és gazdasági szempontból js haladóbb és fejlelteb déli vidéken .30—40%-os eredményt ért el a kommunista párt. Itt különösen Travancore, amely nem­sokára egy nagyszabású ökumenikus világkonferencia színhelye lesz, bizo­nyult a kommunizmus fellegvárának Travancore és vidéke India leg- keresztyénibb jellegű tája, ahol a keresztyének a politikai, társadal­mi és kulturális életre nagy befo­lyással vannak. A kommunista párt vezető emberei közismert ke­resztyén családokból kerültek ki több esetben és a keresztyén diák­ság szinte teljes egészében a kom­munista párt társadalmi programm* ját tette magáévé. Noha az egyházi vezetőség e miatt több ízben ro6szalását fejezte ki. nem tudott változtatni azon a tényen, hogy Travancore művelt keresztyén ifjúsága a kommunista programm hatása alatt áll. Talán az Egyházak Világtanácsa nyugati vezetősége is a kommuniz­mustól való félelem okából rendezi Travaneoné tartományban ezeket a fontos egyházi gyűléseket. _ Vájjon miért? — ezzel a kérdéssel foglalko­zik a svájci Evangelische Missions­Az Evangélikus Elet legutóbbi sza­mában röviden közöltük a szomorú hírt; Olt Vilmos, az evangélikus Jó Pásztor szolgálat lelkésze 57 éves ko­rában, rövid szenvedés után meghalt. Egy ködös ádventi délelőttön, decem­ber 2-án, nagyszámú gyülekezet kí­sérte utolsó útjára az óbudai temető­ben. A temetési szertartást Dezséry László püspök végezte, a sírnál Éliás József református lelkész, a reformá­tus Jó Pásztor misszió nevében búcsú­zott. Ä temetés éppen keddi napra esett. Ezen a napon tartotta Olt Vilmos a Luther Márton Intézetben központi bibliaóráit. Egy héttel előbb, a biblia­óra után lett rosszul. Szívverése kiha­gyott. Autón vitték haza, majd onnan a protestáns egyházi alkalmazottak Be- thesda-kórházába. Sokat próbált beteg szíve november 28-án, pénteken dél­után állt meg. Olt Vilmos evangélikus egyházunk­nak egyik legeredetibb, különös ado­mányokkal megáldott igehirdetője volt. Pontosan kidolgozott igehirde- seiben mindig csak egy kérdést vett elő, de azt nagy erővel, el gondolko­zásra késztetően szegezte neki hallga­tói szívének. Számolt az ember fáradt­ságával, azzal, hogy bonyolultabb gondolatmenetet nehezen tud figye­lemmel követni. A hangulatok és az érzelmek kapuján közelítette meg hall­gatóit, de mindig az evangélium ha­tározott üzenetével és mindig az aka­ratot megmozgató módon. Kőszegen volt hosszabb ideig lel­kész. Sokáig m?>-adt fájó sebe, hogy innen időnek előtte kellett nyuga­lomba vonulnia. A fiatalon nyugalomba vonult lelkész akkor tért újra magá­hoz, mikor Isten az üldözések idején »Izrael házának elveszett juhaihoz« küldte, hogy közöttük szo'gáljon a mentő szeretet vigasztaló, megtartó erejével. 1950. januárjában létrehozta egyházunk az evangélikus Jó Pásztor szolgálatot és ennek vezetésével ót bízta meg. Munkaközpontjává a Lu­ther Márton Intézet vált, aho! rendsze­resen tartott bibliaórákat. Úgy tudott a keresztyéneknek a zsidóságról be­szélni és úgy tudott a zsidóknak a ke- resztyénségről beszélni, hogy a meg­keményedett szívek feloldódtak, a vá­lasztófalak leomlottak, mert mindig arra a Jézus Krisztusra mutatott rá, aki a két nemzetséget eggyé tette, az ellenségeskedést eltörölte, hogy a kettőt egy ÚJ emberré teremtse Ö ma­gában, békességet szerezve. (Efézus 2:14—16.) Olt Vilmos 1895-ben született Er­délyben, Felsővisten. Iskoláit Pápán, a református kollégiumban végezte. Érettségi után az eperjesi evangélikus teológiára ment. Itt közeli barátságba került Járosj Andorral, a volt kolozs­vári lelkésszel, aki testvéri szeretettel állt melléje korai nyugalomba vonulá­sának gyötrelmes idején. Lelkésszé 1918-ban szentelték. 1934-ig Kemenes- hőgyészen, majd utána Kőszegen lel­kész. Sok fiatal és öreg megtört élet ju­tott élő reménységhez közelében. Az evangélikus főiskolások és azok a gyülekezetek a fővárosban és a vidé­ken, amelyekben téritő szolgálatot végzett, egyaránt nagy szeretettel ra­gaszkodtak hozzá. Szívéhez legköze­lebb mégis az a kis missziói gyüleke­zet állott, amelyet odaadó pásztori szolgálattal tartott össze és Így®*56' zett minden egyes tagjában öröm­mondóvá tenni. Sírja mellett, mikor koporsójára az utolsó rögöket lapátol­ták, minden beintés nélkül, magától kezdték el énekelni azt az Igénytelen dallamú éneket, amellyel minden egyes keddi blbllaőráját végezte: Isten velünk, viszontlátásra... Benczúr László Magazin, a baseli misszió havi íoiyó iratának egyik közleménye. Dr. Karl Keller lelkész, a közle­mény írója először általában azzal a ténnyel foglalkozik, liogy a lommá nista programm azért gyakorol olyan erőteljes hatást India népére és külö nősen a műveltebb rétegre, mert a Szovjetunióban példát látnak arra miként lehetséges hatalmas elesett tö­megeknek a felemelkedése. Az is nagy hatást tesz rájuk, hogy n szomszédos Kína milliós tömegei szintén’ a kom­munizmusban . találták meg nemzeti szabadságuk kivívásának és felemel- kedésének útját. A keresztyének ma gatartásával kapcsolatban pedig a kö­vetkezőket írja: »Meg kelt értenünk, hogy az indiai keresztyének a kom­munizmushoz való vonzódása erősebb, mint nem keresztyén honfitársaiké. Inkább örömmel keit vennünk, hogy uz evangélium hirdetése felébresztette a szociális lelkiismeretet, amely most India felépítésében akar közremű­ködni. A missziók annak idején beha­tóan munkálkodtak a jogjosztoltak szociális felemelésén és jelentős ered­ményeket érlek el; munkájuk azonban az utóbbi évtizedekben lassabban ha­lad! előre, mint eleinte. A fiatal keresz­tyének most azt várják, hogy az egy­ház által abbahagyott munkát a kom muniznius vállalja el és viszi véghez. Ezen túl Indiában azt tartják, hogy a kommunizmus a keresztyenség termé­szetes gyermekének nevezhető; abban reménykednek-, hogy ezen az álon el­érhetők azok az állapotok, amelyek a bibliai váradabnakkal függenek össze Az indiai keresztyének keresztyén módra és indiai módra gondolkoznak akkor, amikor a kommunistákat támo­gatják. Hazájukat arra a békességre és boldogságra szeretnék elsegitcni, ame­lyet mint keresztyének óhajtanak meg­szerezni számára: egy olyan országot szeretnének, amelyben megszűnik a nyomor, segítséghez jutnak a gyen gék és a hatalmaskodók önző terve megsemmisül- Jézus Krisztust és az ő országát szeretnék megvalósítani akkor, amikor a kommunizmus' száma ra illat nyitnak. A materiálista Világ­nézettől és az aikeizmustöl távol álla­nak. A kommunista társadalmi pro­gramul ragadja meg keresztyén lelki­ismeretűket.« Nem biztos, hogy minden ponton helyesen látják elvileg az indiai ke­resztyének a kommunizmus és keresz- tyénség összefüggéseit, de magatar­tásuk beszédes figyelmeztetés mind azon nyugatiak számára: akik a ke- resziyénséget csak a megítélt régi gazdasági, politikai és társadalmi rend kereteiben tudják elképzelni. A: Európán és Amerikán kívül élő fiat' egyházak mindenesetre sokkal siá/ büidabban kereshetik az egyház útját a mai világban és a nyugati egyháiak tagjainak nagy figyelemmel kell kísér­niük életüket. hírünk a világban Számos külföldi egyházi lap fog­lalkozik a magyarországi protestáns egyházi élettel. A Bulletin Lutherian D’Information közli a nyári reformá­tus és evangélikus lelkészkonferenciák­ról szóló híreket. A Evangelischer Nachrichten Ost beszámol a Kelen- íö’.dön tartott Cantate konferenciáról, valamint dr. Vető Lajos püspöknek Mitzenheim püspöknél tett látogatásá­ról. * A Stuttgartban megjelenő evangé­likus könyomatos közli az Evangé­likus Elet cikkét a Lutheránus Világ- szövetség előkészítő bizottságának 25 év előtti budapesti üléséről. Közli azonkívül a liturgikai konferenciáiról szóló hírt is. Az Evangelischer Pressedienst (Bethel-Bielefeld) hosszú ismerteetést közöl a magyar evangélikus szeretet, intézményekről. A szeretetintézmé- nyekkel foglalkozik a Bulletin Lut­herien D‘Information december !-! és az Evangelischer Nachrichten Ost november 29-1 száma is. GYÜLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap: december 14. Advent 3. vasárnapja »SENK! MEG NE TÉVESSZEN TITEKET« Igék: d. e. oltári II. Tim: 1:8—14. szószéki Lukács 1:67—79, d, u. V. Mózes 29:18—29. Liturgikus szín: lila GÓR Advent 3. vasárnapján ünnepli meg a gyülekezet temploma felszentelésé­nek egyéves fordulóját. ELEK December 14-től 18-ig Rejtő Mária tart ötnapos igehirdető szolgálatot. nagyszénás A nagyszénást gyülekezetben no­vember 24—30-ig Bártfai Lajos nia- gyarbánhegyesi lelkész végzett soro­zatos igehirdetést. MEZÖBERENY I. November 23—30-ig a ínezőberinj* I. kerületi gyülekezetben Győri János nagvtarcsai lelkész végzett sorozatos igehirdetést. ÉVFORDULÓ Aigövet Andor uy. valúástanárt, ok­leveles teológia tanárt, aki most iéoett 80. esztendejébe, felkeresték sokan volt tanítványai közül és hálájukat te­tézték ki a sok jóért és szépért, .mii6 tőle tanultak. HAZASSAG. Baráth József ez uraffalui gyüle­kezet lelkésze november 16-án tartotta esküvőjét Boros Irén acsádi gyüleke- kezeti munkással a meszleni evangé­likus templomban. HALÁLOZÁS. Dr. Gyimes Károly né. sz. Bolti Lenke november 28-án váratlanul el- húnyt Pécsett. Temetése december I-én volt Kiskőrösön. Az elhunytban Solti János ny. igazgató-káníor-tanító és felesége leányukat gyászolják. Hortobágyi (Hronyetz) Gyula gé­pészmérnök, gazdasági és iparügyi szakelőadó, a pesti egyháztnnacs épí­tésügyi presbiteri bizottság volt tagja, áldásos és munkás életének59. esztendejében, rövid szenvedés után kínos betegségben Csornán megtért Istenhez. Koritsánszky Ottó. a köleséi gvflte- kezet hűséges felügyelője november 26-án, hosszú szenvedés után csende­sen elhunyt. • Özv. Eranos Ferencné, szül. Tahy Gizella 84 éves korában meghalt. Benne r pesterzsébeti egyházközség egyik iogbúzgóbb áldott életű tagját gyászolja. özv. Posonyl Bélámé születő“ t Tossy Emilia egyháziul életénei: 79. eszten­dejében Budapesten, az Urban, csen­desen elhunyt. SZÜLETÉS. Dr. Gyóni Mátyás egyetemi m. tanár és hitvese házasságát Isten elsöszüiött gyermekkel áldotta meg Budapesten, ki a szent kereszlségben a Mária Gi­zella nevet kapta. Ifj. Csanády György és hitvese há­zasságát Isten harmadik gyermekkel áldotta meg Budapesten, ki a szent- keresztségben Réka Mária nevet ka­pott. Pályázati hirdetmény A Győr-Soproni Evangélikus Egy­házmegye soproni egyházközsége a megüresedett második lelkészt állásra pályázatot hirdet. Szolgálati nyelv magyar és német. .Lelkész! javadalom: Szolgálati la­kás, stóladíj. Illetmény a 8250/1950. és 1034/1951. sz. "kormányrendelet alapján, valamint az egyházközség ál­tal megállapított kiegészítés. Az illet­mény összegszerűségét érdeklődésre a szolgálati idő kezdőpontjának, vala­mint a családi körülmények közlése esetén az egyházközség pénztára; Sopron, Templom-utca 10, megadja. A Lelkészválasztási Szabályrende­let 28. § szerint felszerelt pályázati kérvény a Györ-Soproni Evangélikus Egyházmegye esperesi hivatalánál: Lébény, Sztálin-út 1. a hirdetmény megjelenésétől számított tizenhat na­pon belül nyújtandó be. Győr és Lébény, 1952. november 29, Németh Károly s. Ic, esperes Dr. Vélsz Aladár s. k.. egyházmegyei felügyelő Újévre megjelenik Útmutató a BIBLIA rend­szeres olvasásához 1953. (Losung) Dezséry László püspök előszavával. Ara : S.— forint Megrendelhető az illetékes lelkészi hivatalnál RADIOS ISTENTISZTELET December 14-én, vasárnap negyed 1! órától evangélikus istentiszteletet közvetít a Deák-téri templomból a Petőfi-rádió. Igét hirdet Weltter Rezső hegyeshalmi lelkész. Énekel a Luíheránia Énekkar 1Veltler Jenő kar­nagy vezetésével. Énekek a Dunán­túli Keresztyén Énekeskönyvből a IQ5. ének 1—2—3., valamint a 112. ének 1—2—3. verse. FASOR December 14-én, vasárnap délután fél 6 órakor szeretetvendégség iesz a templom melletti épület dísztermében. Előadást ’tart dr. Karner Károly teol. akadémia’ tarár. i KÖBANYA. Advent első vasárnapján az ád­venti esten Zoltai Quala vasast lelkész hirdette az igét és beszélt gyülekeze­téről és templomuk építéséről. A rész­vevők szivükbe zárták a vasasi gyü­lekezetét és jó szívvel adakoztak a templomén íiés re. December 7-én volt a gyülekezet szereíeí-vendégsége. ahol dr. Gyö~ kössy Endre ref. lelkész iártott elő­adást a gyermeknevelés aktuális kér. dóseirőí, és az ú. n. »«zent hazugsá- gokc-ról. JÓZSEFVÁROS December 7-án á Karácsony Sándor- utcáham volt műsoros szeretetvendég- ség. Sólyom János presbiter- tartott előadást adventról. December 14-én az üllői úti körzet részére lesz szeréteí- veodégség. ÓBUDA A Budapest Öbuda-Ujlaki Evangé­likus Egyházközség december hó 14-én, vasárnap délután 7 órakor zenés áhíta­tot tart templomában. A zenés áhitat műsora a következő: 1. Közének. 2. Ima. 3. Vivaldi: A-mo!l versenymű 2 hegedűre. 4. Bach: Aria. 5. Bach: g-moll fantázia és fuga. .6. Beethoven: Isten dicsősége. 7. Iráamagyarázat. 8. Galazunov: Meditation. Veracjni: I.argo. 9. Bizet: Agnus Dei. 10. Bach: d-moll versenymű 2 hegedűre. Jí. Ima. 12. Közének. A zenés áhitat időtartama 1 óra 30 perc. Ezért az áhí­tatot pontosan 7 órakor kezdik. Műsor a templom ajtóban -kapható. Erre az alkalomra a templomot fűteni íogjlk. A zenés áhítatra minden érdeklődőt szívesen lát az egyházközség. PESTI EGYAZMEGYE A lelkészek munkaközösségének rendszerc-s -teológiai csoportja decem­ber 5-én újra megkezdte munkáját. Az új munkaév programijának első részében a hindi világ-gyűlés anyagá­val- 'fognak behatóan foglalkozni. RÁKOSPALOTA November 24—29 között sorozatos Igehirdetést tartott Koren Emil kőbá­nyai lelkész PÉCS A gyülekezet őszi szokásos csendes- yasárn-apjáii Benczúr László, a Luther Márton Intézet igazgatója szolgált. — Az egyházi esztendő utolsó vasár­napján Koren Emil budapest-kőbányai lelkész szolgált. —■ December 7—9-ig Csepregi Béla szolgált háromnapos ádventi evangélizáción. MEZÖBERENY II. A Mezöberény II. kerületi egyház- községbe:. december 8—14-ig soroza­tos igehirdetés volt, melynek szolgá­latát Harmati Béla ősa-gárdi lelkész végezte. SZARVAS. Az ótemplomban november 9—15 között Koren Emil kőbányai lelkész tartott sorozatos igehirdetést. A hívek rag nem látott számban látogatták a templomot. NAGYSIMONYI A gyülekezet presbitériuma elhatá­rozta, hogy minden hónap első vasár­napján az istentisztelet ‘után presbi­teri gyűlést tart, hogy így a presbi­terek állandó kapcsolatban legyenek a gyülekezet életével. SZOMBATHELY Havonként tartanak a gyülekezet­ben presbiteri gyűlést. Ezeken a gyű­léseken ismertetik az Evangélikus Elet közérdekű cikkeit. GERCE A gyülekezet eddigi kántora: Büki Fr?« mA-rrarólf c ’rz'vl re éi 1 i ól A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom