Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-11-30 / 48. szám

EVANGÉLIKUS ELET BEKEFELADATAINK »A békemozgalom a legerkölcsösebb vifágmozgalom az emberiség mostani történelmében" Dezscry László evangélikus püspök beszéde a budai és pesti egyházmegye lelkészi munkaközösségeinek, valamint a budapesti Evangélikus Theológiai Akadémia tanárainak és hallgatóinak együttes értekezletén. GYÜLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap: november 30. Advent 1. vasárnapja »KÉT ADVENT KÖZÖTT« Igék: d. e. oltári: I. Péter l:22*-25, szószéki: Márk 1:1—5, ti. u. És 55: 6—T, Liturgikus szín: lila (2. folytatás) I. Mik a békefeladataink? Széles láthatárból fogok mindig bel­jebb lépni. Békefeladatunk: jelenlétünkkel támo­gatni a béke világküzdelmet. Egyházi állásfoglalásunk a békeküzdelemben a széles népréteget biztosítja szerte a világon. Nyugaton és Keleten az egyhá­zaknak a békeküzdelemben való részvétele bizonyítja legjobban, hogy a békemozgalom nem párt­mozgalom, banem az egész em­beriségre számít A mi magyar evangélikus egyházunk békeharca azért izgatja annyira a nyu­gati imperialistákat, mert rést üt a hírverésükön, hogy a békeküzdelem párt-ügy. Az egyházak azonban szerte a világon felbátorodnak, a mi Isten igéjéhez hű egyházaink állásfoglalá­sán és mindinkább megmutatkozik, hogy a békemozgalom az egész embe­riségé. Békefeladatunk továbbra is je­len lenni, helytállni a békéért folyó világküzdelemben, elsősorban abból az Isten iránti hálából indíttatva, hogy nekünk erre Isten szabadságot adott. Békeíeladatunk mindig erősebben hinni abban, hogy nyugati protes­táns testvéregyházaink a számukra adott súlyos külső körülmények elle­nére szintén tevékenyekké válnak a béke védelmében. Jelenlétünk a béke világküzdelemben a békeharc erkölcsi erőit is növeli. A békemozgalom a legerkölcsö­sebb világmozgalotn az emberi­ség mostani történelmében. Mé­gis tudnunk és hirdetnünk kell, hogy mi ebbe a küzdelembe még külön is tudunk hozni erkölcsi erőt. Nem hinnénk Isten kinyilat­koztatásán alapuló szent vallásunk erkölcsi erejében, fia nem hinnénk abban, hogy az a mozgalom, ami mellé állunk, a ml bizonyságtéte­lünk révén erkölcsileg erősödik. Gyakorlati szempontból ennek, a ré­szünkről behozott erkölcsi erőtöbblet­nek az értéke igen nagy szerte a vi­lágon, de különösen Nyugaton, ahol az emberek ideológiai zűrzavarban é'nék Azon nyugatiak számára pedig, akik a nem politizáló, az emberiség ügyé­ben érdektelen, sokszor elmaradt, konzervatív elemek tömegeit alkotják, szinte felbecsülhetetlen értékű. Állás­foglalásunk segíti ezeket a tömegeket emberi felelősségvállalásukban. Fel­adatunk tehát az, hogy mindent elkö­vessünk arranézve, hogy világviszony­latban mozgósítsuk azt a népréteget, amely valláserkölcsi felvilágosítás ré­vén megtalálhatja az utat a béke vé­delmezői közé. Néhány nagy kérdés, amiben nyil­vánvalóan ország-világ előtt áll ástfog­laltunk s amiben éppen valláserköl­csi meggyőződésünket érvényesítettük, különösen kötelez a békevilágküzde- lemben való további részvételre: a) Németország és Japán újra fel­fegyverzésének és újra íastzálásának folyamatával szemben akkor mondtuk ki erkölcsi véleményünket, amikor ki­mondtuk véleményünket a német és japán fasizmus és militarizmus felett. Ezt az állásfoglalásunkat mi .konkrét helyzetben, a német nácizmusból me­rített tapasztalataink alapján — saj­nos kicsit későn és elmaradva a német hitvalló egyháztól —, de mégis egy­ségesen tettük. A magyar evangélikus lelkészi karban senki sincs, aki a né­met fasizmust és militarizmust el nem ítélné. Ez az erkölcsi állásfoglalásunk kötelez m'nket további küzdelemre Németország és Japán újra fasizálá- sával és újra felfegyverzésével, Né­metország kettészakításának politikájá­val szemben. A mi egyházi, erkölcsi állásfoglalásunk ebben az ügyben a Lutheránus Világszövetség hannoveri konferenciáján sokakat felbátorított és mindennap még másokat is felbátorít arra, hogy megmaradjanak az egész becsüle­tes emberiségnek a második vi­lágháború után kialakult anti­fasiszta erkölcsi ítélete mellett és harcoljanak az újjáéledő fasizmus, militarizmus és Németország ket­téosztása ellen, valamint az ellen, hogy Japánt újra Ázsia ellensé­gévé tegyék. b) Felemeltük szavunkat a tömeg- pusztító fegyverek gyártása és hasz­nálata ellen. Erkölcsi okokból álltunk az egész evangélikus egyház szerve­zeti és tömegerejével a stockholmi és később a berlin! határozatok mellé. Ebből kifolyólag folytatjuk küzdelmün­ket a koreai háború befejezéséért, és azért, hogy Kína megszabaduljon az amerikai provokációktól és megkapja megillető helyét Ázsia és a világ né­pei között. Abból az erkölcsi dönté­sünkből kifolyólag, amit a tömegpusz­tító fegyverek ellen tettünk, folytatjuk küzdelmünket ugyanezekért a célokért és biztosak vagyunk benne, hogy küz­delmünk és erkölcsileg megtámadha- tatlan meggyőződésünk és h'tvallá- sunk sok keresztyént felbátorít nyuga­ton is hasonló erkölcsi döntésekre. c) A gyarmati kérdésben is hitbeli és erkölcsi döntést tettünk. Nincs joga egyetlen nemzetnek sem arra, hogy más nemzeteket elnyomjon. A gyar­mati kérdés ma a legdöntőbb kérdése az emberiségnek és egyben a béke- mozgalomnak. Ujramondjuk hitvallá­sunkat, mely szerint a gyarmati és függőhelyzetben lévő népeknek joguk van szabad­ságra, felemelkedésre, békére és jólétre. Békefeladatunk ezt a keresztyén és ügyben politikaüag is modem és he­lyes meggyőződést továbbítani a vi­lág keresztyénéi felé. d) Erkölcsi alapon mondtuk ki azt a véleményünket is, hogy hiszünk kü­lönböző társadalmi és gazdasági rend­szerek békés egymásmelleit élésének lehetőségében. Mi vagyunk a példa arra, hogy ez lehetséges. Nyugatról ezt az ideológiai kérdés kiélezésével szokták v'tatni A magyar evangé­likus egyház a példa arra, hogy ez az ellenérv hamis. Mi nem tettünk sem­milyen koncessziót a marxizmus ideo­lógiájának. A Magyar Népköztársaság és annak népe ezt tőlünk soha sem követelte. Mi, keleti egyházak, va- gyunk a példák arra, hegy lehetséges különböző gondolkozási rendszerben élő embereket békésen együtt tartam s éppen ezért lehetséges az is, hogy ne higyjük el, hogy különböző gazda­sági és társadalmi rendszerek együtt­élésének megvalósítása ellen az ideo­lógiai kérdés az ellenérv. Egészen más az »ellenérv«. De azt a nyugati profit hajhászói nem vallják be. A profitot féltik Nyugaton, de az ideoló­giáról beszélnek. Minket Nyugatról mindig attól féltenek, hogy ideológiai­lag csúszunk félre. Ilyen okokból fél­tik a magyar evangélikus egyházat. A nyugatiak ötszáz magyar protestáns templomát nem féltettek a bombázá­sok idején. Pedig ezek elpusztításával csaknem egyház] létünket veszélyez­tették. Most se féltenék a templomain­kat és a romokból, újjáépített egyházi inézménye:nket. Kötelességünk, hogy a háztetőkről hirdessük, hogy mi nem féltjük egyházunkat az »ideológiától«, de féltjük az új háborútól az embere­ket, akiknek egyházunk szolgál. Nem is nyugszunk bele abba, hogy veszélyeztessék az embert, akit Isten életre akar vezetni. e) Erkölcsi döntést tettünk a nagy­hatalmak közötti tárgyalások fenntar­tása mellett és hiszünk ezekben a tár­gyalásokban. Mi a történelmi magyar protestáns presbitériumokból tanultuk a tanácskozás szellemét s az evangé­liumból tanultuk, hogy Isten akarata ez: az emberekhez jóakarat. Tovább hirdetjük és békefeladatunknak tekint­jük az erről való bizonyságtételt és evangélikus szempontból boldogok va­gyunk azért, hogy pl. a hatalmas né­met evangélikus egyház mindinkább hisz ugyanebben. II. Lépjünk beljebb ebből a láthatárból hazánk határai közé és tekintsük át itt békefel adatainkat. a) Az első feladatunk hazánk béke­küzdelmében a valláserkölcsi alapon való felvilágosítás. Ez a kötelességünk abból következik, hogy egyházunk pré­dikáló és lelkipásztorkodó egyház. Kö­zöttünk is vannak felelőtlen háború­várók. A szószékeink óriási apparátus­sal vannak »üzemben«. — Ezeken a szószékeken is béketermelést kell vé­geznünk. De nehéz előítéletekkel szem­ben keli itt megharcolnunk a harcot. Bátran merem mondani, hogy ma már nincs evangélikus lelkész, aki ne a béke oldalán állana. Mégis az a helyzet, hogy a szószék nem egy helyen tabu a békemozgalom számára. Nemrégen Dunántúl tettem nagyobb egyházj körutat. Több helyen mondták a lelkészek, hogy sohse hit­ték volna, hogy a béke kérdéseit és a »politikai« kérdéseket ilyen nyíltsággal és ilyen, az Igének megfelelő termé­szetességgel lehet felvetni. Ez a véle­mény azonban nem az én képességei­met igazolja, hanem a mi békeküzdel­münk és a mi politikánk igazságát és Isten igéjével való megegyezését, másfelől pedig azt, hogy ezek a lel­készek igen sokat mulasztottak a béke­küzdelem terén. Egy másik helyen, az Alföldön, egyházlátogatáskor a lelkész azt a jellemző »programmot« java­solta, hogy a szószéken én mondjak igehirdetést olyan módon, »ahogyan azt ő is szokta«. Istentisztelet után az­után majd ő összehívja a presbitériu­mot és néhány bennfentes asszonyt s azoknak a tanácsteremben beszéljek a békéről, meg »minden olyan dologról«, amiről még szoktam beszélni. Termé­szetesen nem tartottam be ezt a programmot. Nem szabad elfogad­nunk azt az elvet, hogy csak. a steril »prédikációt« engedélyezzük a szószé­ken és minden életkérdést szorítsunk a tanácsterembe. Engedjék meg ezt a megjegyzést: nincs mindenütt ta­nácsterem. Az a véleményem, hogy az egész nemzeti élet minden kérdését fel kell vinnünk a szószékre. Az em­berek olyan vallásra vágynak, ami­vel benne lehet élni az életben. A mi vallásunk nincs ellenére az életnek. Hazudunk a népünknek, ha hitéletét különválasztjuk a mindennapos feladataitól. A szó­szék arra vajó, hogy róla az élét­hez beszéljünk. Nyáron egy püspöki körlevelet adtunk ki a mezőgazdasági munkák elvégzé­sével kapcsolatban. Egy lelkész azt mondta, hogy nincs történelmi meg­alapozása annak az igényünknek, hogy ilyen témákat szólaltassanak meg a szószéken. Megígértem neki, hogy fogok szolgáltatni ilyen törté­nelmű példákat. Tudok neki ilyeneket szolgáltatni. Á 48-as forradalmi, kor­mány igen konkrét parancsait például ugyanígy hirdették és magyarázták a népnek a szószéken. De Tessedik Sá­mueltól is lehet tanulni erre vonatko­zólag valamiit. A béke ügye pl. feltét­lenül a szószékre való. b) Ugyanilyen határozottan kel! pré­dikálnunk és lelkipásztorkodnunk a nemzeti munka elvégzésének érdeké­ben. Hatalmasan kell mozgósítanunk lelkészeinket arra, hogy népünk tőlük is segítséget kapjon a teg­napinál minden nap jobb munka elvégzésére való lelkesedésében. Ez a lelkészi munka ágai közt a legszebbek közé fog tartozni. Közösségünk s egész népünk jövőjét építjük vele. Békefeladafunk, hogy az embereknek a munkához való viszo­nyát, a szocializmus ösztönzése köz­ben, a keresztyén tanítás erkölcsi ere­jével is javítsuk. (Folytatjuk) A szeretet szolgálat hírei A bonyhádi gyermekotthonban 30 idióta leányt ápolnak, istennek külö­nös ereje bontakozik ki, mert a gyer­mekek gyógyulásában örvendetes fej­lődés mutatkozik. Olyan gyermekek, akikről emberileg lemondottak, járni kezdenek, mások már szavakat tanul­nak, sőt önállóan játszanak. Sztehlo Gábor lelkész egyik vasárnap este igehirdetést tartott a templomban, amelynek offertóriumát. 97 forintot az otthonnak adták. A gyülekezet tagjai­ban ismét felébredt a felelősség és a lelkesedés az otthon ügye iránt. A Tolna—Baranyai Egyházmegye elnök­sége lépéseket tett a bonyhádi szere- tetintézmény rendszeres támogatása megszervezéséért. NAGYTÉTÉNYBEN, a budafoki egy­házközség szórványában, november 23-án, délután tartott szeretetvendég- ségen vetítettképes előadást tartott Sztehlo Gábor lelkész. A gyülekezet külön offertőriummal támogatta a budapesti intézményt. Az offertorium 128 forint volt. A BUDAVÁRT LELKÉSZ! KÖR Szilágyi Dezső-féri bibliaórájának kö­zössége különösképpen szívére vette az idióták gondozását. Néhányan láto­gatást tettek az otthonban s ez alka­lommal egy kilogramm gyapjúfona­lat ajándékoztak, amelyből újnéiküli pullovereket fognak a fennjáró gyer­mekek számára készíteni. A DEAK-TÉRI LELKÉSZI KÖR legutóbb 139 forint adományt juttatott ei az intézmény gondnokságához. Egyik nőtestvér vállalta azt, hogy rendszeresen látogatja a budapesti otthon gyermekeit és mesemondással segít a nevelésben. SZTEHLO GÁBOR lelkész atorockó- téri ref. templom evangélikus gyüle­kezete előtt prédikált november 23-án. délelőtt. Az offertorium 213 forint volt. Ezzel a budavári gyülekezet perselypénze a szereteti ntezmények javára felülhaladta a 2000 forintotl AZ EVANGÉLIKUS ÉLET útján is állandóan folynak be adományok. Az október hónapi adokozás lehetővé tette, hogy a gyermekek számára pelenká­kat vásároljanak. TEMPLOMSZENTELÉS ' A csabacsüdi egyházközség novem­ber 30-án tartja templomszentelési ünnepségét. A szolgálatot Dezséry László püspök végzi. RÁDIÓS FÉLÓRA November 30-án, háromnegyed 10 órától evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi rádió. Igét hirdet Várady Lajos esperes. Énekel a pest- erzsébeti énekkar, Bencze István kar­nagy vezetésével. DEAK-TÉR November 23-án este nagy érdek­lődés mellett folyt le a gyülekezet szerertetvendégsóge. A műsort a Luihe- ráriia szolgáltatta, novellákat olvasott fel Várady Lajos esperes. A háziasz- szonyok buzgó szorgalommal dolgoz­tak a szereíetvendégség sikeréért. ADVENTI IGEHIRDETÉSEK A DEAK-TERI TEMPLOMBAN Minden csütörtökön este 6 óraikor ádventi igehirdetés lesz a Deák-:éri templomban, »Jöjj népek Megváltója« összefoglaló címen. Első alkalommal ugyanezen a címen prédikál: Redey Pál, december 4-én. Az ádventi időben, a vasárnap esti 6 órás istentiszteleteken is mint ád­venti áhítatokon szolgálnak a gyüle­kezet segédlelkészei. ANGYALFÖLD Advent minden szerdáján istentisz­telet lesz este 6 órakor. Az előadás­sorozat címe: Az ádventi v.írás: öröme, bünbánata, szolgálata, éber­sége. December 7-én d. u. 5 órakor mű­soros szeretetvendégség lesz a Fóti- úti templom alagsorában. KISPEST November 23-árt a kispesti egyház- község presbiterei az esti igehirdetés meghallgatása után ezereuetvendég- ségen verttel: részt, ahol a gyülekezet lelkésze ismertette a hannoveri és hindi világgyűlések anyagát és az egyház békeszolgál áfát. A kispesti templomban advent első vasárnapján, november 30-án délután 5 órakor zenés áhitat lesz. A műso­ron szerepel J. S. Bach kantátájának egyik részlete. Közreműködnek: Szabó Gyula (tenor), Trajtler Gábor (orgona), és a pesterzsébeti vegyes- kar, vonósegyüttessel. LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉG A budapesti lelkészek rendszeres Theológiai Munkaközössége december 5-én, pénteken délelőtt 9 órakor az Evangélikus Theológiai Akadémián összejövetelt tart. PAPNÉ ÖSSZEJÖVETEL A n.agybudapesii papnők szokásos havi összejövetelüket december 2-án, kedden délután 5 órakor tartjuk a Puskin-uícai püspöki 6zéikhá zban. Trás- magyarázatot Várady Lajos esperes tart. Kérik a minél nagyobb számban való részvételt. Énekeskönyvert min­denki hozzon magával. RÁKOSSZENTMIHÁLY A gyülekezet ádventben minden este 6 órakor áhítatot tart. December 7-én gyülekezeti estet tartanak, mely alkalommal Dr. Kar­ner Károly theológiai tanár hirdeti az igét. ALSÖGÖD December 7-én az alsógödi gyüleke­zetben csendesnapof tartanak. A csen­desnapon Rejtő Mária szolgál. ÓBUDA November hó 23-án — vasárnap, a d. e. 9 és a d. u. 5 órai istemisztele- ten Mátis István nádasdi lelkész h!r-i dette az igét. Ez alkalommal a gyüle­kezet egész napi perselyét — 2Í1.40 forintot — a nádasdi imaház felépíté­sére fordította. Advent minden csütörtökén d. u. 7 órakor ádventesti istentiszteletet tarta­nak az alagsorban. Az igehirdetési szolgálatokat »Eljött Jézus« összefog­laló címmel Ferdinand István dr., Sztehlo Gábor, Pröhle Károly és H. Gaudy László dr. végzik. KÖLESD December 1-től 7-ig a gyülekezet­ben sorozatos igehirdetői szolgálatot végez Sólyom károly paksi lelkész. BUDAHEGYVIDÉK Advent első hetében (december 1—7-ig) sorozatos istentiszteleteket tart este 7 órakor Scholz László zug­lói lelkész. KELET-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE A Kelet-Békési egyházmegye lep készi munkaközössége november 19-ésf Békéscsabán ülést tartott. Az ülésen részletesen foglalkoztak az egyházi sajtó kérdésével. CSONGRÁD SZOLNOKI EGYHÁZMEGYE A csongrád—szolnoki egyházmegye november 20-án tartotta lelkészi munkaközösségi ülését Hódmező­vásárhelyen. Virányi Lajos úrvacsorái szolgálata után Benkóczy Dániel ve­zetésével készültek a jövő vasárnapi igehirdetésre. Jeszenszky Tibor . az egyház szeretetszolgálatáról, Gabányi Géza a szórványokról tartott elő­adást. Mindkét előadást sok hozzá­szólás követte. Részletes megbeszélés tárgyát képezte az egyházi sajtó kér- dése is. BOCSÁRLAPÚJTÖ Bócsárlapújtői filiánk, amely Salgó­tarjánhoz tartozik, templomát újon­nan renoválta. Csengődy Lajos es­peres-lelkész végezte istentisztelet és úrvacsoraosz'tás keretében az ünnepi szolgálatot. Az építkezésben nagy buzgalommal vettek részt, külön kö­szönet illeti Plánka György gond­nokot, aki sok munkával és önfel­áldozással vezette a munkálatokat. SZÜLETÉS Jeszenszky Tibor ambrózfalvai. lel­készt és feleségét Isten második fiú­gyermekkel ajándékozta meg, ki a szent fceresztségben a Gyula Mihály nevet kapta. Erkel és Semmelweis Két film pereg most Budapesten és szerte az országban, két magyar élet- rajz-fllm, amelyet mindenkinek látnia kell, mert látnia illik. A rendezők egy magyar zeneművész meg egy orvos életét belesűrítették egy-egy filmte­kercsbe. Nincs hatásosabb népnevelő, mint egy ilyen film. A magyar műit* nak s a magyar szellem hőseinek még nem akadt filmbeli feldolgozója. Erkel és Semmelweis munkásságának ez a szerencsés feldolgozása mutatja a rend­kívüli lehetőségeket ezen a téren. A »Déryné«-vel indult el a sora az élet­rajzi filmeknek, a »Semmelweis« és »Erkel« kitűnő folytatás. Most látszik, minő drámai anyag a mi 19. száza­dunk, a magyar nemzeti újjászületés kora. Mi mindent lehet abból az euró­pai film színvonalán kifejezni, ha bá* tor s művészi kezdeményezéssel nyú­lunk hozzá. Karlovy Varyban, a nem­zetközi filmfesztiválon, nem véletlenül tüntették ki ezt a két magyar életrajz- filmet, mindkettő megérdemli a díjat és dicséretet. Nem kétséges, hogy köz­vetlen hatásukra készülnek majd ha­sonló filmek célirányos elgondolással másutt is; nekünk tehát fejlődnünk- haladnunk kell ezen a téren, nem áll­hatunk meg az elért eredményeknél. Ne is álljunk meg. Erkel és Semmel­weis élete jól van felépítve a film­szalagon. A rendezők s a szereplők eleven élettel és érzéssel töltenek meg minden jelenetet. A film témája viszi magával a nézőt s megtölti hazafiúl önérzettel, nemzete műveltségének igaz hagyományával s az emberiség édes, boldog érzelmével. Nemcsak a két film főszereplői, de a két történet mellékszereplői is filmromantikátóf mentes, tiszta jellem-alakítást produ­kálnak. Akadnak zavaró mozzanatok is, amelyeket éppúgy felemlítünk, mint a filmek általános ió benyomását. A Semmelweis történetében szegénye­sek voltak a bécsi környezetet bemutató felvételek s felesleges volt néhány stili­zált tömegjelenet. Semmelweis kutató­munkáját s felfedezésének logikai lán­colatát jobban domborította volna ki a nagy orvos munkájával járó termé­szetes csend s egy-egy hitelesebb szem­léltető érvelés. Erkel filmjében nagy- szerű felvételek az opera-jelenetek. Erkel élete nagyon sima, külső ese­mények, drámaiság nélküli élet volt. a film kitűnően oldotta meg a nehéz feladatot, hogy egy alkotó életet kap­csoljon össze az alkotásokkal. Nem volt eléggé érthető, hogy a film elején Pozsonyban játszik. Kár, hogy a film első részének friss és elragadó tem­pója lanyhul a második részben s a vége megelégszik a külső hatással, a debreceni dalárdák Himnusz-énekével. Olyan felejthetetlen jelenetre gondo­lunk e filmmel, mint amilyen Erkel és Liszt találkozása, vagy az a részlet, amikor a Goterhalte-éneklésből haza­térő Erkel a zongoránál állva megbil­lenti a Himnusz első akkordját. Ilyen részletek e film legnagyobb értékei. S ezek mutatnak életrajz-filmjeink fejlő­dési lehetőségeire is. Várjuk a folyta­tást s elvárjuk a fejlődést. SZALATNAI REZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom