Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-11-30 / 48. szám
EVANGÉLIKUS ELET BEKEFELADATAINK »A békemozgalom a legerkölcsösebb vifágmozgalom az emberiség mostani történelmében" Dezscry László evangélikus püspök beszéde a budai és pesti egyházmegye lelkészi munkaközösségeinek, valamint a budapesti Evangélikus Theológiai Akadémia tanárainak és hallgatóinak együttes értekezletén. GYÜLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap: november 30. Advent 1. vasárnapja »KÉT ADVENT KÖZÖTT« Igék: d. e. oltári: I. Péter l:22*-25, szószéki: Márk 1:1—5, ti. u. És 55: 6—T, Liturgikus szín: lila (2. folytatás) I. Mik a békefeladataink? Széles láthatárból fogok mindig beljebb lépni. Békefeladatunk: jelenlétünkkel támogatni a béke világküzdelmet. Egyházi állásfoglalásunk a békeküzdelemben a széles népréteget biztosítja szerte a világon. Nyugaton és Keleten az egyházaknak a békeküzdelemben való részvétele bizonyítja legjobban, hogy a békemozgalom nem pártmozgalom, banem az egész emberiségre számít A mi magyar evangélikus egyházunk békeharca azért izgatja annyira a nyugati imperialistákat, mert rést üt a hírverésükön, hogy a békeküzdelem párt-ügy. Az egyházak azonban szerte a világon felbátorodnak, a mi Isten igéjéhez hű egyházaink állásfoglalásán és mindinkább megmutatkozik, hogy a békemozgalom az egész emberiségé. Békefeladatunk továbbra is jelen lenni, helytállni a békéért folyó világküzdelemben, elsősorban abból az Isten iránti hálából indíttatva, hogy nekünk erre Isten szabadságot adott. Békeíeladatunk mindig erősebben hinni abban, hogy nyugati protestáns testvéregyházaink a számukra adott súlyos külső körülmények ellenére szintén tevékenyekké válnak a béke védelmében. Jelenlétünk a béke világküzdelemben a békeharc erkölcsi erőit is növeli. A békemozgalom a legerkölcsösebb világmozgalotn az emberiség mostani történelmében. Mégis tudnunk és hirdetnünk kell, hogy mi ebbe a küzdelembe még külön is tudunk hozni erkölcsi erőt. Nem hinnénk Isten kinyilatkoztatásán alapuló szent vallásunk erkölcsi erejében, fia nem hinnénk abban, hogy az a mozgalom, ami mellé állunk, a ml bizonyságtételünk révén erkölcsileg erősödik. Gyakorlati szempontból ennek, a részünkről behozott erkölcsi erőtöbbletnek az értéke igen nagy szerte a világon, de különösen Nyugaton, ahol az emberek ideológiai zűrzavarban é'nék Azon nyugatiak számára pedig, akik a nem politizáló, az emberiség ügyében érdektelen, sokszor elmaradt, konzervatív elemek tömegeit alkotják, szinte felbecsülhetetlen értékű. Állásfoglalásunk segíti ezeket a tömegeket emberi felelősségvállalásukban. Feladatunk tehát az, hogy mindent elkövessünk arranézve, hogy világviszonylatban mozgósítsuk azt a népréteget, amely valláserkölcsi felvilágosítás révén megtalálhatja az utat a béke védelmezői közé. Néhány nagy kérdés, amiben nyilvánvalóan ország-világ előtt áll ástfoglaltunk s amiben éppen valláserkölcsi meggyőződésünket érvényesítettük, különösen kötelez a békevilágküzde- lemben való további részvételre: a) Németország és Japán újra felfegyverzésének és újra íastzálásának folyamatával szemben akkor mondtuk ki erkölcsi véleményünket, amikor kimondtuk véleményünket a német és japán fasizmus és militarizmus felett. Ezt az állásfoglalásunkat mi .konkrét helyzetben, a német nácizmusból merített tapasztalataink alapján — sajnos kicsit későn és elmaradva a német hitvalló egyháztól —, de mégis egységesen tettük. A magyar evangélikus lelkészi karban senki sincs, aki a német fasizmust és militarizmust el nem ítélné. Ez az erkölcsi állásfoglalásunk kötelez m'nket további küzdelemre Németország és Japán újra fasizálá- sával és újra felfegyverzésével, Németország kettészakításának politikájával szemben. A mi egyházi, erkölcsi állásfoglalásunk ebben az ügyben a Lutheránus Világszövetség hannoveri konferenciáján sokakat felbátorított és mindennap még másokat is felbátorít arra, hogy megmaradjanak az egész becsületes emberiségnek a második világháború után kialakult antifasiszta erkölcsi ítélete mellett és harcoljanak az újjáéledő fasizmus, militarizmus és Németország kettéosztása ellen, valamint az ellen, hogy Japánt újra Ázsia ellenségévé tegyék. b) Felemeltük szavunkat a tömeg- pusztító fegyverek gyártása és használata ellen. Erkölcsi okokból álltunk az egész evangélikus egyház szervezeti és tömegerejével a stockholmi és később a berlin! határozatok mellé. Ebből kifolyólag folytatjuk küzdelmünket a koreai háború befejezéséért, és azért, hogy Kína megszabaduljon az amerikai provokációktól és megkapja megillető helyét Ázsia és a világ népei között. Abból az erkölcsi döntésünkből kifolyólag, amit a tömegpusztító fegyverek ellen tettünk, folytatjuk küzdelmünket ugyanezekért a célokért és biztosak vagyunk benne, hogy küzdelmünk és erkölcsileg megtámadha- tatlan meggyőződésünk és h'tvallá- sunk sok keresztyént felbátorít nyugaton is hasonló erkölcsi döntésekre. c) A gyarmati kérdésben is hitbeli és erkölcsi döntést tettünk. Nincs joga egyetlen nemzetnek sem arra, hogy más nemzeteket elnyomjon. A gyarmati kérdés ma a legdöntőbb kérdése az emberiségnek és egyben a béke- mozgalomnak. Ujramondjuk hitvallásunkat, mely szerint a gyarmati és függőhelyzetben lévő népeknek joguk van szabadságra, felemelkedésre, békére és jólétre. Békefeladatunk ezt a keresztyén és ügyben politikaüag is modem és helyes meggyőződést továbbítani a világ keresztyénéi felé. d) Erkölcsi alapon mondtuk ki azt a véleményünket is, hogy hiszünk különböző társadalmi és gazdasági rendszerek békés egymásmelleit élésének lehetőségében. Mi vagyunk a példa arra, hogy ez lehetséges. Nyugatról ezt az ideológiai kérdés kiélezésével szokták v'tatni A magyar evangélikus egyház a példa arra, hogy ez az ellenérv hamis. Mi nem tettünk semmilyen koncessziót a marxizmus ideológiájának. A Magyar Népköztársaság és annak népe ezt tőlünk soha sem követelte. Mi, keleti egyházak, va- gyunk a példák arra, hegy lehetséges különböző gondolkozási rendszerben élő embereket békésen együtt tartam s éppen ezért lehetséges az is, hogy ne higyjük el, hogy különböző gazdasági és társadalmi rendszerek együttélésének megvalósítása ellen az ideológiai kérdés az ellenérv. Egészen más az »ellenérv«. De azt a nyugati profit hajhászói nem vallják be. A profitot féltik Nyugaton, de az ideológiáról beszélnek. Minket Nyugatról mindig attól féltenek, hogy ideológiailag csúszunk félre. Ilyen okokból féltik a magyar evangélikus egyházat. A nyugatiak ötszáz magyar protestáns templomát nem féltettek a bombázások idején. Pedig ezek elpusztításával csaknem egyház] létünket veszélyeztették. Most se féltenék a templomainkat és a romokból, újjáépített egyházi inézménye:nket. Kötelességünk, hogy a háztetőkről hirdessük, hogy mi nem féltjük egyházunkat az »ideológiától«, de féltjük az új háborútól az embereket, akiknek egyházunk szolgál. Nem is nyugszunk bele abba, hogy veszélyeztessék az embert, akit Isten életre akar vezetni. e) Erkölcsi döntést tettünk a nagyhatalmak közötti tárgyalások fenntartása mellett és hiszünk ezekben a tárgyalásokban. Mi a történelmi magyar protestáns presbitériumokból tanultuk a tanácskozás szellemét s az evangéliumból tanultuk, hogy Isten akarata ez: az emberekhez jóakarat. Tovább hirdetjük és békefeladatunknak tekintjük az erről való bizonyságtételt és evangélikus szempontból boldogok vagyunk azért, hogy pl. a hatalmas német evangélikus egyház mindinkább hisz ugyanebben. II. Lépjünk beljebb ebből a láthatárból hazánk határai közé és tekintsük át itt békefel adatainkat. a) Az első feladatunk hazánk békeküzdelmében a valláserkölcsi alapon való felvilágosítás. Ez a kötelességünk abból következik, hogy egyházunk prédikáló és lelkipásztorkodó egyház. Közöttünk is vannak felelőtlen háborúvárók. A szószékeink óriási apparátussal vannak »üzemben«. — Ezeken a szószékeken is béketermelést kell végeznünk. De nehéz előítéletekkel szemben keli itt megharcolnunk a harcot. Bátran merem mondani, hogy ma már nincs evangélikus lelkész, aki ne a béke oldalán állana. Mégis az a helyzet, hogy a szószék nem egy helyen tabu a békemozgalom számára. Nemrégen Dunántúl tettem nagyobb egyházj körutat. Több helyen mondták a lelkészek, hogy sohse hitték volna, hogy a béke kérdéseit és a »politikai« kérdéseket ilyen nyíltsággal és ilyen, az Igének megfelelő természetességgel lehet felvetni. Ez a vélemény azonban nem az én képességeimet igazolja, hanem a mi békeküzdelmünk és a mi politikánk igazságát és Isten igéjével való megegyezését, másfelől pedig azt, hogy ezek a lelkészek igen sokat mulasztottak a békeküzdelem terén. Egy másik helyen, az Alföldön, egyházlátogatáskor a lelkész azt a jellemző »programmot« javasolta, hogy a szószéken én mondjak igehirdetést olyan módon, »ahogyan azt ő is szokta«. Istentisztelet után azután majd ő összehívja a presbitériumot és néhány bennfentes asszonyt s azoknak a tanácsteremben beszéljek a békéről, meg »minden olyan dologról«, amiről még szoktam beszélni. Természetesen nem tartottam be ezt a programmot. Nem szabad elfogadnunk azt az elvet, hogy csak. a steril »prédikációt« engedélyezzük a szószéken és minden életkérdést szorítsunk a tanácsterembe. Engedjék meg ezt a megjegyzést: nincs mindenütt tanácsterem. Az a véleményem, hogy az egész nemzeti élet minden kérdését fel kell vinnünk a szószékre. Az emberek olyan vallásra vágynak, amivel benne lehet élni az életben. A mi vallásunk nincs ellenére az életnek. Hazudunk a népünknek, ha hitéletét különválasztjuk a mindennapos feladataitól. A szószék arra vajó, hogy róla az éléthez beszéljünk. Nyáron egy püspöki körlevelet adtunk ki a mezőgazdasági munkák elvégzésével kapcsolatban. Egy lelkész azt mondta, hogy nincs történelmi megalapozása annak az igényünknek, hogy ilyen témákat szólaltassanak meg a szószéken. Megígértem neki, hogy fogok szolgáltatni ilyen történelmű példákat. Tudok neki ilyeneket szolgáltatni. Á 48-as forradalmi, kormány igen konkrét parancsait például ugyanígy hirdették és magyarázták a népnek a szószéken. De Tessedik Sámueltól is lehet tanulni erre vonatkozólag valamiit. A béke ügye pl. feltétlenül a szószékre való. b) Ugyanilyen határozottan kel! prédikálnunk és lelkipásztorkodnunk a nemzeti munka elvégzésének érdekében. Hatalmasan kell mozgósítanunk lelkészeinket arra, hogy népünk tőlük is segítséget kapjon a tegnapinál minden nap jobb munka elvégzésére való lelkesedésében. Ez a lelkészi munka ágai közt a legszebbek közé fog tartozni. Közösségünk s egész népünk jövőjét építjük vele. Békefeladafunk, hogy az embereknek a munkához való viszonyát, a szocializmus ösztönzése közben, a keresztyén tanítás erkölcsi erejével is javítsuk. (Folytatjuk) A szeretet szolgálat hírei A bonyhádi gyermekotthonban 30 idióta leányt ápolnak, istennek különös ereje bontakozik ki, mert a gyermekek gyógyulásában örvendetes fejlődés mutatkozik. Olyan gyermekek, akikről emberileg lemondottak, járni kezdenek, mások már szavakat tanulnak, sőt önállóan játszanak. Sztehlo Gábor lelkész egyik vasárnap este igehirdetést tartott a templomban, amelynek offertóriumát. 97 forintot az otthonnak adták. A gyülekezet tagjaiban ismét felébredt a felelősség és a lelkesedés az otthon ügye iránt. A Tolna—Baranyai Egyházmegye elnöksége lépéseket tett a bonyhádi szere- tetintézmény rendszeres támogatása megszervezéséért. NAGYTÉTÉNYBEN, a budafoki egyházközség szórványában, november 23-án, délután tartott szeretetvendég- ségen vetítettképes előadást tartott Sztehlo Gábor lelkész. A gyülekezet külön offertőriummal támogatta a budapesti intézményt. Az offertorium 128 forint volt. A BUDAVÁRT LELKÉSZ! KÖR Szilágyi Dezső-féri bibliaórájának közössége különösképpen szívére vette az idióták gondozását. Néhányan látogatást tettek az otthonban s ez alkalommal egy kilogramm gyapjúfonalat ajándékoztak, amelyből újnéiküli pullovereket fognak a fennjáró gyermekek számára készíteni. A DEAK-TÉRI LELKÉSZI KÖR legutóbb 139 forint adományt juttatott ei az intézmény gondnokságához. Egyik nőtestvér vállalta azt, hogy rendszeresen látogatja a budapesti otthon gyermekeit és mesemondással segít a nevelésben. SZTEHLO GÁBOR lelkész atorockó- téri ref. templom evangélikus gyülekezete előtt prédikált november 23-án. délelőtt. Az offertorium 213 forint volt. Ezzel a budavári gyülekezet perselypénze a szereteti ntezmények javára felülhaladta a 2000 forintotl AZ EVANGÉLIKUS ÉLET útján is állandóan folynak be adományok. Az október hónapi adokozás lehetővé tette, hogy a gyermekek számára pelenkákat vásároljanak. TEMPLOMSZENTELÉS ' A csabacsüdi egyházközség november 30-án tartja templomszentelési ünnepségét. A szolgálatot Dezséry László püspök végzi. RÁDIÓS FÉLÓRA November 30-án, háromnegyed 10 órától evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi rádió. Igét hirdet Várady Lajos esperes. Énekel a pest- erzsébeti énekkar, Bencze István karnagy vezetésével. DEAK-TÉR November 23-án este nagy érdeklődés mellett folyt le a gyülekezet szerertetvendégsóge. A műsort a Luihe- ráriia szolgáltatta, novellákat olvasott fel Várady Lajos esperes. A háziasz- szonyok buzgó szorgalommal dolgoztak a szereíetvendégség sikeréért. ADVENTI IGEHIRDETÉSEK A DEAK-TERI TEMPLOMBAN Minden csütörtökön este 6 óraikor ádventi igehirdetés lesz a Deák-:éri templomban, »Jöjj népek Megváltója« összefoglaló címen. Első alkalommal ugyanezen a címen prédikál: Redey Pál, december 4-én. Az ádventi időben, a vasárnap esti 6 órás istentiszteleteken is mint ádventi áhítatokon szolgálnak a gyülekezet segédlelkészei. ANGYALFÖLD Advent minden szerdáján istentisztelet lesz este 6 órakor. Az előadássorozat címe: Az ádventi v.írás: öröme, bünbánata, szolgálata, ébersége. December 7-én d. u. 5 órakor műsoros szeretetvendégség lesz a Fóti- úti templom alagsorában. KISPEST November 23-árt a kispesti egyház- község presbiterei az esti igehirdetés meghallgatása után ezereuetvendég- ségen verttel: részt, ahol a gyülekezet lelkésze ismertette a hannoveri és hindi világgyűlések anyagát és az egyház békeszolgál áfát. A kispesti templomban advent első vasárnapján, november 30-án délután 5 órakor zenés áhitat lesz. A műsoron szerepel J. S. Bach kantátájának egyik részlete. Közreműködnek: Szabó Gyula (tenor), Trajtler Gábor (orgona), és a pesterzsébeti vegyes- kar, vonósegyüttessel. LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉG A budapesti lelkészek rendszeres Theológiai Munkaközössége december 5-én, pénteken délelőtt 9 órakor az Evangélikus Theológiai Akadémián összejövetelt tart. PAPNÉ ÖSSZEJÖVETEL A n.agybudapesii papnők szokásos havi összejövetelüket december 2-án, kedden délután 5 órakor tartjuk a Puskin-uícai püspöki 6zéikhá zban. Trás- magyarázatot Várady Lajos esperes tart. Kérik a minél nagyobb számban való részvételt. Énekeskönyvert mindenki hozzon magával. RÁKOSSZENTMIHÁLY A gyülekezet ádventben minden este 6 órakor áhítatot tart. December 7-én gyülekezeti estet tartanak, mely alkalommal Dr. Karner Károly theológiai tanár hirdeti az igét. ALSÖGÖD December 7-én az alsógödi gyülekezetben csendesnapof tartanak. A csendesnapon Rejtő Mária szolgál. ÓBUDA November hó 23-án — vasárnap, a d. e. 9 és a d. u. 5 órai istemisztele- ten Mátis István nádasdi lelkész h!r-i dette az igét. Ez alkalommal a gyülekezet egész napi perselyét — 2Í1.40 forintot — a nádasdi imaház felépítésére fordította. Advent minden csütörtökén d. u. 7 órakor ádventesti istentiszteletet tartanak az alagsorban. Az igehirdetési szolgálatokat »Eljött Jézus« összefoglaló címmel Ferdinand István dr., Sztehlo Gábor, Pröhle Károly és H. Gaudy László dr. végzik. KÖLESD December 1-től 7-ig a gyülekezetben sorozatos igehirdetői szolgálatot végez Sólyom károly paksi lelkész. BUDAHEGYVIDÉK Advent első hetében (december 1—7-ig) sorozatos istentiszteleteket tart este 7 órakor Scholz László zuglói lelkész. KELET-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE A Kelet-Békési egyházmegye lep készi munkaközössége november 19-ésf Békéscsabán ülést tartott. Az ülésen részletesen foglalkoztak az egyházi sajtó kérdésével. CSONGRÁD SZOLNOKI EGYHÁZMEGYE A csongrád—szolnoki egyházmegye november 20-án tartotta lelkészi munkaközösségi ülését Hódmezővásárhelyen. Virányi Lajos úrvacsorái szolgálata után Benkóczy Dániel vezetésével készültek a jövő vasárnapi igehirdetésre. Jeszenszky Tibor . az egyház szeretetszolgálatáról, Gabányi Géza a szórványokról tartott előadást. Mindkét előadást sok hozzászólás követte. Részletes megbeszélés tárgyát képezte az egyházi sajtó kér- dése is. BOCSÁRLAPÚJTÖ Bócsárlapújtői filiánk, amely Salgótarjánhoz tartozik, templomát újonnan renoválta. Csengődy Lajos esperes-lelkész végezte istentisztelet és úrvacsoraosz'tás keretében az ünnepi szolgálatot. Az építkezésben nagy buzgalommal vettek részt, külön köszönet illeti Plánka György gondnokot, aki sok munkával és önfeláldozással vezette a munkálatokat. SZÜLETÉS Jeszenszky Tibor ambrózfalvai. lelkészt és feleségét Isten második fiúgyermekkel ajándékozta meg, ki a szent fceresztségben a Gyula Mihály nevet kapta. Erkel és Semmelweis Két film pereg most Budapesten és szerte az országban, két magyar élet- rajz-fllm, amelyet mindenkinek látnia kell, mert látnia illik. A rendezők egy magyar zeneművész meg egy orvos életét belesűrítették egy-egy filmtekercsbe. Nincs hatásosabb népnevelő, mint egy ilyen film. A magyar műit* nak s a magyar szellem hőseinek még nem akadt filmbeli feldolgozója. Erkel és Semmelweis munkásságának ez a szerencsés feldolgozása mutatja a rendkívüli lehetőségeket ezen a téren. A »Déryné«-vel indult el a sora az életrajzi filmeknek, a »Semmelweis« és »Erkel« kitűnő folytatás. Most látszik, minő drámai anyag a mi 19. századunk, a magyar nemzeti újjászületés kora. Mi mindent lehet abból az európai film színvonalán kifejezni, ha bá* tor s művészi kezdeményezéssel nyúlunk hozzá. Karlovy Varyban, a nemzetközi filmfesztiválon, nem véletlenül tüntették ki ezt a két magyar életrajz- filmet, mindkettő megérdemli a díjat és dicséretet. Nem kétséges, hogy közvetlen hatásukra készülnek majd hasonló filmek célirányos elgondolással másutt is; nekünk tehát fejlődnünk- haladnunk kell ezen a téren, nem állhatunk meg az elért eredményeknél. Ne is álljunk meg. Erkel és Semmelweis élete jól van felépítve a filmszalagon. A rendezők s a szereplők eleven élettel és érzéssel töltenek meg minden jelenetet. A film témája viszi magával a nézőt s megtölti hazafiúl önérzettel, nemzete műveltségének igaz hagyományával s az emberiség édes, boldog érzelmével. Nemcsak a két film főszereplői, de a két történet mellékszereplői is filmromantikátóf mentes, tiszta jellem-alakítást produkálnak. Akadnak zavaró mozzanatok is, amelyeket éppúgy felemlítünk, mint a filmek általános ió benyomását. A Semmelweis történetében szegényesek voltak a bécsi környezetet bemutató felvételek s felesleges volt néhány stilizált tömegjelenet. Semmelweis kutatómunkáját s felfedezésének logikai láncolatát jobban domborította volna ki a nagy orvos munkájával járó természetes csend s egy-egy hitelesebb szemléltető érvelés. Erkel filmjében nagy- szerű felvételek az opera-jelenetek. Erkel élete nagyon sima, külső események, drámaiság nélküli élet volt. a film kitűnően oldotta meg a nehéz feladatot, hogy egy alkotó életet kapcsoljon össze az alkotásokkal. Nem volt eléggé érthető, hogy a film elején Pozsonyban játszik. Kár, hogy a film első részének friss és elragadó tempója lanyhul a második részben s a vége megelégszik a külső hatással, a debreceni dalárdák Himnusz-énekével. Olyan felejthetetlen jelenetre gondolunk e filmmel, mint amilyen Erkel és Liszt találkozása, vagy az a részlet, amikor a Goterhalte-éneklésből hazatérő Erkel a zongoránál állva megbillenti a Himnusz első akkordját. Ilyen részletek e film legnagyobb értékei. S ezek mutatnak életrajz-filmjeink fejlődési lehetőségeire is. Várjuk a folytatást s elvárjuk a fejlődést. SZALATNAI REZSŐ
