Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-10-19 / 42. szám

XVII. EVFOILAM, 42. SZÁM

Egyes szám ára: I forint 40 fillér

1952 OKTOBER 19

AZ ÉN BIBLIÁM

Kis diák koromban a vallásórákon unalmas köni/v volt a számomra. Ila el kellett olvasni belőle valamit, vagy felolvasták, sokszor untatott és nem Ügyeltem oda. Volt idő. amikor csak egyes szakaszait válogattam ki, anu éppen képzelőtehetségemet nagyon izgatta. Volt idő, mikor érveim alátámasztásához idéztem, mert úgy gondoltam, sokkal nyomosabb az érvem, ha azt a Szentírás szavával támasztom alá. Egyébként ott feküdt porosán, otvasatlanul, sokáig az én Bibliám.

Mikor nagyobb diák lettem és a kisdiákok egy kisebb csoportját rátnbiz- ták: neaelőszerszám lett a Biblia a kezemben. Ha már semmire sem mentem a reúmbízot lakkal, a Biblia segítségét vettem elő. Ezzel akartam őket jobb útra téríteni. Emlékszem ezzel kezdtük az összejöveteleket, mert jó bevezetés volt a munkánkhoz. Hogy mondani is tudjak róla valamit, komolyabban kezdtem vele foglalkozni. Meg van még ez a Bibliám is. Sok benne a kérdőjel, a »nem ériem« meg jegyzés és igen kevés benne az aláhúzott, sokatmondó aranymondás.

Az évek múltak és azután ismét más kézzel nyúltam a Bibliámhoz.. A történelem érdekelt benne kizárólag. Érdekes, volt végigkísérni Ábrahámot és a többi patriarchát' vándordíján, valamint a választott népet sok-sok küzdelmében. Olykor feltűnt előttem Isten is, amint elveti népe üres áldozatait és igazságot, életet és nem véres áldozatot követel, de egyebet nem láttam Bibliámban. Jézus fájdalmas útját és »tragikus* életét meg tudtam könnyezni ekkor, de a jogos igazságszolgáltatás méltó haragján felül semmi mást nem váltott ki belőlem a Bibliaolvasás. Történelmi könyv volt csupán a Bibliám.

Innen nemsokára megérkeztem egy másik Bibliához, Ugyanaz volt, de mást hallottam ki belőle. A törvényi: mit szabad és mit nem szabad tennem. Csupa parancsolat, csupa tilalomfa meredezett felém belőle, »Ezt tedd és ezt ne tedd!« Porbávert engem ez a Biblia. Nem mertem sokáig olvasni, nehogy még jobban elítéljen, örökösen ezt a hangot kiáltotta felém: »Elveszett és elkárhozotf ember vagy!* Ebben az időben a Bibliám nem volt több egy mércénél, melyen mindig lemértem magam és mindig hijjával találtattam. Teljes volt a lelkicsőd.

Jött azután egy úiabb korszak. Megtanított valaki 'helyesen Bibliát olvasni. Megtanított arra, hogy az Ö- Testamentumban is Krisztust kell keresni és ott is az evangélium örömhíre szól hozzám. Olyan volt ekkor a Bibliáin, mint egy mentőöv és én belekapaszkodtam görcsösen és a Bibliám partra húzott. Szilárd talajt éreztem a lábam alatt. Ettől kezdve Bibliám Üdvözítőm szava lett a számomra. Az új élet beszéde. Üdvösségem alapja. Elő víz. Az élet illata az életre.

Azután és újra azután jött egy másik korszak. Mindig új arcot kapott a Bibliám. Emlékszem, hogy volt olyan Bibliám is, melyet én bíráltam szüntelenül. Nem engedtem, hogy engem ítéljen meg, hanem én ítéltem meg a Bibliám. Eredeti-e? Lehetséges-e? Mit mond a tudomány róla? Betoldás, későbbi eredetű, nem valószínű és haA bibliaforditó bizoftság elkészült az Újszövetség forditásávaV

Amíg templónjL-—szószékéit alatt, vagy bibliaórai közösségekben ülve megnyílt szívvel figyelünk arra, vájjon megszólal-e a mai ember számára Istennek évezredes emberi szavakba Öltöztetett igéje, nem is gondolunk arra, hogy Budapesten, a Ráday-utcai református teológia egyik termében milyen mélyen járó munkában ülésezik már évek óta minden hónapban egy hétig nehány ember. A magyar evangélikus és református egyházak bibliai szaktudósai: teológiai tanárok és gyakorló lelkészek, akiket a két egyház felelősségteljes munkára küldött ki.

Az imádsággal kezdett és végzett munkaüléseken komoly tanácskozásban hajolnak jegyzeteik fölé. Az asztalon nyitott foliáns-ok és feketekötésű könyvek: héber-, görög- latinnyelvű Bibliák mellett az eredeti Károli Gáspár fordította »Vizsolyi Biblia« s nyolc élő nyelven a különböző fordítások, szótárak és szakkönyvek hever, nek. Olykor kézről-kézre járnak.

Fordítanak. Van úgy, hogy hosszú órák töprengése árán jutnak csak túl egy-egy mondaton. Itt készül az új magyar bibliafordítás.

1947-ben a Magyar Bibliatanács ó- és újtestamenlumi ^szakbizottságot alakított. A két bizottság komoly munkára kapott megbízást. Jó magyar bibliafordítást kell az egyház s híveinek kezébe adni.

Károli Gáspár s a vele dolgozó eleink döntő munkája, az első magyar, teljes bibliafordítás protestáns népünk szent örökségévé vált. Zamatos nyelve korszakalkotó. Századok múlásán azonban az ő nyelve, mely akkor az élő, hétköznapi nyelv volt, zamatos, ódon patinát kapott, klasszikussá vált. Az élő nyelv,, az örök fejlődésben lévő, mindennapi magyar beszéd pedig lassan eltávolodott tőle. Annyira, hogy időnként át kellett nézni s hozzá kellett simítani az élő nyelvhez, hogy érthető legyen. Ezt a munkát olykor el is végezték. Legutóbb 1908-ban. Ezt a munkát nevezzük revldeálásnak. Ma az 100S-ban revideált Károli fordítású Biblia van a kezünkben.

Az azóta elmúlt közel fél évszázad alatt nyelvünk folyamatosan tovább fejlődött s ma már az 190S-ban beszélt nyelv s az akkor revideált szöveg .-is régiesnek és sok helyen., érthetetlennek tűnik. Isten igéje élő és ható, nem szabad tehát belemerevítenünk ódon zengésű szavak ismeretlenné váló világába. Ezért határozták el egyházaink az ú j revideál ást, amihez segítségül szolgáit, hogy időközben születtek egészen új fordítások is, főképpen Masznyik, Raffay, Kecskeméty és Ceglédy munkája nyomán.

A szakbizottságok munkájukat voltaképpen Ceglédy Sándor bibliafordítása nyomán kezdték cl 1947-ben. Az évek során nagy alá- .zattal és fáradhatatlan szorgalommal végzett munka egyre bővült és mélyült annyira, hogy immár nem is revideáiásról van szó, hanem az eredeti szövegek alapján készült a más szövegekkel csupán egybevetett új fordítás van születőben Az újtestamentomi szakbizottság háromévi lankadatlan munkával elkészült az újtestamen- tom szövegével, míg a sokkal terjedelmesebb feladattal birkózó ótestamentomi szakbizottság most fejezte be a Krónikák második könyvének fordítását. Az újtesta- mentom könyvei próbafüzetek alakjában nyomtatásban mind meg is jelentek, az ótestamen- tom könyvei közül pedig Mózes első könyve már megjelent s Mózes második könyve a napokban hagyja el a sajtót.

A munka jelentőségét és időszerű? ségét növeli, hogy a Brit és. Külföldi Bibliatársulat, amely eddig a magyar nyelvű Bibliákat is nyomtatta és terjesztette, ezt a tevékenységét 1948-ban átadta a Bagyar Bibliatanácsnak s azóta a magunk erejéből, magunk nyom tatjuk és terjesztjük a Szentírást.

A szakbizottságok munkája egyetlen könyvnél is korántsem fejeződött be.

A próbafüzetek bírálatainak összegyűjtése és kiértékelése folyamatban van. A ótestamentom fordításának elkészültével pedig következik a két könyv egymásra utaló részeinek összehasonlítása és egyeztetése s csak azután fog az elfogadott fordítás egy könyvben napvilágot látni — hisszük Isten dicsőségére és lelkünk épülésére.

Koren Emil

sonló megjegyzéseim hangzottak el

felette. Csodálom, mini mester a mestermüvét, de fölébe helyeztem magamat és lassan azt vettem észre, hogy elnémult a Bibliám. Hiába olvastam, valami hiányzott belőle. Ma már tudom: Isten üzenete. Es ekkor }élre tettem a Bibliám.

Nem sokáig porosodott. Olyan helyzetbe kerültem, hogy minden soráért aranyat adtam volna. Boldogan áldottam azt a hitoktató-mai, aki Valamikor az »unalmas Bibliából<s részeket tanifi tatolt be velünk. Megpróbáltam összeszedni, mit tudok a Bibliámból könyv nélkül. Nagyon kis füzetke került ki. Inkább néhány lapocska. Drága vigasztalás lett a számomra a Biblia. Egyszerre megértettem, tmért dugták el fa odvába, befalazva a harmincéves háborúban hitükért üldözött őseink.. Az életet, a vigaszalást, a reménységet jelentette számukra minden sora. A színes kezdőbetűk elkenödtek, megfakultak, de nem a rejtegetés miatt, hanem azok könnye miatt, akik szorongó szívvel hajollak föléje és sírva vigasztalódtak egy-egy során. Gyakran látni ezeken a Bibliákon ujjlenyomatokat, amint betűztek az egyes sorokat pislákoló gyertyafény mellett a rejtekhelyeken. Áldott nyomok, áldott Bibliák. Nekem is van ilyen drága, talán a legdrágább Bibliám.

De van egy másik Bibliám, ez a legértékesebb. Ez a biblia az én láthatatlan Uramnak szava. Vele szemben nem vagyok más, mint engedelmes katona, akt elolvassa belőle a parancsot és teljesíti azt. A keresztyén ember harcában szólal meg ez a parancs. Irányítja az életemet, megtisztít a bűneimtől és jó cselekedetekre vezet. A biblia az élet kenyere s azért az élei könyve, mert irányítja az éleiéi azok- nak, akik néki engedelmeskednek. Az én Bibliám ma Isten fényjele, drága parancsszava, mely clÖreviszi ai'énte'- met. 1 ' . - ,.

Danhauser László

az

SZENTHÁROMSÁG U. 19. VAS.

EF. 4, 22—28.

Etetünk megszentelésének alapja Isten kegyelme, amely megjelent a Krisztusban. Ezt a kegyelmet hittel elfogadtuk. Elfogadása azonban nem valami rejtett érzés, hanem nyilvánvalóvá kell válnia .égész életünkben. Isten kegyelmének elfogadásával döntöttünk önmagunkkal szemben, mert nem egyes hibák elhagyásáról van szó, hanem fel- kell számolnunk egész régi gondolkodásmódunkat, életfelfogásunkat, le kell vetkőznünk a régi élet szerint való ó-embert. Ennek megnyilvánulásaként említi az apostol a csalárdság kívánságait, a hazugságot, haragot, lopást, a bűnös, romlott magatartást. '

Aki a bűn hatalma alatt élt most Krisztus állal felszabadult, ennek ha-, talma alól. Ezért el kelt hagynia a megromlott ót s fel kell öltöznie az-Isten által teremtett újat. Megvan a lehetősége annak, hogy Istennek nekünk adott Szentlelke által elménk, gondolkodásmódunk, akaratunk, szándékunk megújuljon, és az Isten által teremtett új embert felöltözzük.

A'megromlott bűnös óval szemben mi jellemzi az újat? Istennek igazsága, amelyet Krisztusban ajándékoz nékünk Valóságos . szentség, amely nem fennhéjazás és nem képmutatás. Egymás irányában . szeretet, egymás megbecsülése, egyenes lelkűiét, igaz ság szólása. Szorgalmas munk3, jó nak cselekvése.

Mi lehat a keresztyénség? Kegyes beszéd, sokszor csak lecsegés?

Bizonyságtételünk . nem üres beszéd-e csupán?

■ Megvan-e a hívő engedelmesség arra, hogy az ót levetkőzzük, a. bűnökét elhagyjuk?

Van-e egy kis készség, igyekezet arra, hogy az újat felöltsük? Pedig nemcsak egv kis' készségre van szükség, hanem "teljes ellytározásra.

Érdekel-e egyáltalán az életünk megszentelése?

Gondold meg azért, miképen vet' kozd le az ót s öltsed fel az újat!

Gyöngyösi Vilmos

„Az ENSZ fontos eszköze lehetne a béke fenntartásának“

»Mi, az Egyesült Nemzetek elhatároztuk, hogy megmentjük a jövö nemzedéket a háború borzalmaitói.. ,c

Ezt mondja ki az ENSZ 1945. június 26-án San-Franciscó-ban elfogadott alapokmányának bevezetőrésze. A világ békeszerető emberei most, amikor Newyork-ban október 14-én sz ENSZ új közgyűlési időszaka kezdődött azzal a várakozással tekintenek az új közgyűlési időszak elé. hogy azok. akik felelősek az emberiség jövőjéért váltsák végre valóra az alapokmányban vállalt kötelezettségeiket

Tudatában vagyunk annak, hogy a béke híveire az ENSZ új közgyűlési időszakán nagy és nehéz feladatot: várnak. Beszélniük kell és beszélni is fognak a béke megtartásának azokról a nélkülözhetetlen feltételeiről, melyek hiányoznak az új közgyűlési időszak ideiglenes napirendjéről. A jelzett 65 napi kérdés között így nem szerepel a baktériumfegyver eltiltása, a koreai háború befejezése sem. Pedig a világ békeszerető embereit ez a kérdés izgatja ma legjobban. Az Egyesült Államok bizonytalan időre elnapolta a fegyverszüneti tárgyalásokat és még »szövetségesei« előtt is elhallgatta Nam-Ir tábornoknak a fegyverszünet megkötésének* elősegítésére tett legutóbbi javaslatát.

Koreában. Vietnamban. Maláj földön és más országokban háború folyik.. Az Egyesült Államok folytatja a Biztonsági Tanács hatáskörének el- orzását. szavazógépe hibátlan, vagy legalább is kielégítő működése érdekben, »A Korea megsegítésére és talpra állítására alapított ENSZ bizottság« jelszava alatt pusztítja Eszak-Koreát és gyarmatosítja Dél-Koreát.

Ilyen sötét felhők vonulása ad-e nekünk reménységet és bizakodást a béke erőinek diadalmaskodásához? Minden háborús szándék ellenére van bizakodásunk.

Malenkov a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán mondotta: »A Szovjetunió kormánya komoly jelentőséget tulajdonit az Egyesült Nemzetek , Szervezetének, mert véleménye szerint ez. a szervezet fontos eszköze lehetne a béke fenntartásának.«

Bizakodunk az ázsiai és csendesóceáni békeértekezletcn megnyilvánult hatalmas békeakaraíban. Ez az értekezlet a világ népeihez fordult felhívásával. A 37 ország, 367 küldötte 1600 millió ember békeakaratát hirdette. Ezt meg kell hallaniok az ENSZ hivatalosainak is Ezen az értekezleten hallatták szavukat a béke mellett az egyházak küldöttei is, különféle felekezetekből. Mi itt Magyarországon mai békénk mellett keresztyén meggyőződésünk s állásfoglalásunk alapján döntöttünk. Üdvözöljük azokat, akik keresztyén hivatástudattal emelték fel a békeértekezletcn s emelik fel naponta hangjukat a béke megvédéséért é* megőrzéséért. Bizakodunk, mert ha praktikákkal a bék'eszándékot igyekeznek is elhallgattatni, mi tudjuk és hittel valljuk, hogy a béke erői végül is legyőzik a háborút.

.................................... —■»..

„A Német JDemokratikus Köztársasággal védjük Németországot"

Dr. Vető Lajos püspök Berlinbe utazott

Október 16-SrTnyílik meg Berlinben a CDU (Keresztyén Demokratikus Undó) 6. pártnapja. Ennek a pártnapnak az egy behívása döntő je-- lentoségű a mostani feszült helyzetben. Tudvalevő, hogy a szovjet kormány augusztus 23-i jegyzékében.azt javasolta, hogy' legkésőbb október hónap folyamán üljenek össze a nagy-hatalmak a német kérdés végleges" rendezésének megtárgyalására és a Németországgal való béke megkötésének előkészítésére. Mikor a CDU pártnapja megnyílik, még nem lehet tudni, hogy a nyugati hatalmak hajlandók lesznek-e a szovjet kormány javaslatát -elfogadni, vagy bedig íojy- íatjálk a' háborús előkészületeket és a felfegyverzést, Németország kettészakítottságának megszilárdítását- Mindenesetre

a pártnap kifejezésre fogja juttatni a német népnek az egységre és a békére való törekvését, és ennek a törekvésnek erőteljes formában kifejezést is fog adni.

A pártnap előkészítő-anyagát már ismerték szerte a világban. 1951. októberében' Meissen-ben konferenciát tartott a%CDU, melyen megfogalmazták a »keresztyén realizmus* tételeit. Annakidején az Evangélikus Elet is közölte ezeket a tételeket. Most ezeknek az elvi jelentőségű-tételeknek az alapján — melyek a keresztyen tanítás alaptételeit tartalmazzák — konkrét gyakorlati állásfoglalás, készül.

Ennek az állásfoglalásnak a szempontjából a meisseni tételeknek három fontos mondanivalóját kell kiemelni:

1. A keresztyén ember élhet a szocialista társadalomban keresztyénként, részt vehet az építő munkában, sőt minden erejével elő kell segítenie ezt- az építő munkát.

2. Az egyház nem szűnik meg a szocialista építés szakaszában, nein akadályozzák igehirdetöi tevékenységében; sőt megszabadul mindazokról az ideológiai kötöttségektől, melyeket a kizsákmányoló rendszerek támogatása és kiszolgálása jelent.

3. A keresztyén tanítás alapkövetelményeit a szocialista építés .rám tagadja, hanem éppen ellenkezőiig: megvalósítja azokat.

~A part nap hatóm főkérdéssel foglalkozik majd:

1. Mik a keresztyén ember feladatai a nemzeti egységért és a világ békéjéért folytatott harcban?

2. Mik a feladatai a keresztyén embernek és az egyháznak a szocializmus építésének korszakában?

3. Milyen legyen az egyház és' állam egymáshoz való viszonya?

A német egységért folytatott harcban a pártnap íaladáta az, hogy leleplezze az imperialisták. nytigaí- németországi háborús , mesterkedéseit- és megmutassa, hogy mik. a. k5v«;tkpz- ményei a bonni >kül5nszerz5dés«-!?ek- Az egyházé» állam egymáshoz,'váló viszonyának rendezésében keletnérnet egyházi férfiaknak őszinte' kívánsága az, hogy - válasszáik el egymástól/ az egyházat és az államot. Érmék a kívánságuknak a pártnapon . kellő formában kifejezést is adnak majd. ;

A párt-napot egy békpharang megszólaltatásával nyitják meg. Ezt a harangot az egyik Odera-Neissa határvonal melletti gyülekezetnek adományozzák, hogy hirdesse a' ménjei és lengyel «ép eltéph-eteüeiv barátságát.

Az első napon két előadás hangzik majd fel. Az első címe: »Keresztyének, harcoljatok a CDU-val a békéért, az egységért és a szocializmusért!* A második előadás cSips egyben az egész pártnap összefoglaló jelmondatát is jelenti: »A Népiét Demokratikus Köztársasággal védjük Németországot.«

A. második . nap előadásának * címe: »/1 keresztyén realizmus — a mi bízta# alapunk a békéért, a nemzeti egységért és a népek barátságáért folytatott harcban•«

A harmadik napon Gerald Getting, a párt főtitkára tart előadást »4 párt jeladatai a békéért, egységért és szó. cializmusért jolytalott harcban« címmel. ’

A pártnapra .meghívták dr. Vető Lajos evangélikus .és Péter János református püspököt. _ A püspökök kedden elutazlak. Hisszük és reméljük, hogy a, német és magyar, -eresz. tyénség között egy . újabb barátsági kapocs lesz-a , pár ín apón való részvételük.