Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-08-10 / 32. szám

evangélikus elet 3 KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK üaltazyatő „Senki sem vet pedig ű) posz­tóból foltot az ócska ruhára, mert ami azt kitoldaná, még el­szakít a ruhából és nagyobb ■sza­kadás lesz.“ Mt. %,* 16. 1 Igen komoly dolog, ha Valaki leg­alább egyetlen bűnért meglátja gézi nagyságában és megutálja azt és min­dent megtesz fiinak '.eiszámotáeáér:. Ez többet é?, mint száz, meg száz üres valíásoskodás és kegyesikedés. Mi hajlandó^ » lennénk ezt a felszámo­lást rrúndjárt az új élet kezdetének te- kintanii. De Jézus ezt csak foirtozgatás- natk minősíti. Sokan varrnak ilyen fci- tcwga ó keresztyének. •i A foltozgató keresztyének csak ** egy hibájukat látják. Ezt a bűnt meg is tudj-átk nevezni. Bevallónak ha­zugságot, lopást, paráznaságot és ha- eootókat kpiezeíeröi nagy bűngyülö- tettd, de teres mivót'ukban nem te­kintik elveszettnek önmagukat. Élet­em hájuk kopott és szennyes, de csak egy-két. vagy több szakadást, hiányt tartanak számon. Nem lett számukra minden, egész ételükkel együtt kárrá és szemétté, fegkovósÖbé az, amit nyereségnek tekintenek magukban: «zeretetüik, imádságuk, bűnbánati kény- nyeik, szolgáltuk. Nem lett szá­mukra nyilvánvalóvá, hogy a .régi ruha* teljesen baszna hataif-Jan s azzal semmit sem lehet kezdeni. O Csak egy darbot igényeinek a ke- “* gyelem ruhájából, csak a foltnak valót. A 'következe'es, kegyelemből való életet azonban vússzauiasítjálc. A bélből csak a vasárnap, a napból csak a csendesóra, a gyük-kozetből esa.k a közösség, emberek közűi csalk a meg­tértek, a szolgálatok közül csalk a szó­val való bszony&ágté.el, (prédikál ás) és ■ teljes megújulás helyett csak ©gy­ógy bűmik bocsánata kívánatos szá­ntukra. Eszükbe sem jut az újonnan- KZÜtelés szükségessége, a maguk egész ételére nézve. Sőt, felháborodnak, ha valaki erre figyelmezteti őket, mert ők .már ezen tűi vannak*. Azt hiszk, hogy maguk is rendbe • tudják hozoj az élesüket. Pedig valójában csaJk foltozgatni tudnak. De ezt elsőrangúan. Ügy varrják rá a foí­keresztiének tot a szakadásra, hogy az ne is lát- Szódjék foltnak. Ellenkezőleg: a disz benyomását legye. Az alakját egyénien vágják ki, 6 hogy még szebb legyen rá ia hímeznek vakmit: talán a re­ménységnek a horgonyát, vagy ke­resztel, vagy Kihez, .us-monogrammot. A folt. ha nem is szép, de legalább becsületesen őszinte, mert beismeri, hogy rongyot takar. Az ilyen azonban hazugság. Becsapja az embert. Elhiteti vele, hogy eredetileg is ott vollt a he­lye, a alatta nincs rongyos szakadás, s a ruha nem ócska, hanem jó és szép. Bizony sok kegyes beszéd csak tet­szetős főtt a régi életen. Az új életből csak a szokásos kifejezéseket, a beta­nult hívőszólamokat vették át és dí­szíthetik vele teljesen hitetlen, beké'len életüké1. De sok hangos közösségi imádság csupán szépségtapasz szere­tetlen, szolgálatmentes életen, hogy el­fedje a lelki lustaságot. S ki tudja, hány. meg hány szolgálat is csak dísz, ami fertőzött, rothadt bensővitágot ta­kar. A Az Is jellemző rájuk, hogy a fol- “• tozgatással soha sem hagynak fel. Ellenkezőleg mindig újabb és újabb foltozgatásra kényszerülőik, mert a régi ruhán újabb szakad ások támadnak. Éppen ot, ahol a foiitot rávarrták. Az ócska ruha nem állja a cérnát meg a föl tolt, hanem men'Jhete'.lenü'l foszlik. S a legszerencsétlenebb dolog ezt a íoszlást újra befoltozni, és folytatni ezt a műveletet egészein a sírig. Bíímbo- csánafciyerések hosszú sora vált már íoitozgatássá és újabb nyomorúságok és leiki deíek'ek okaivá, mert a tel­jes kegyelembeöltözés helyett sokan megelégedtek a foltokkal. A királyi memnyeigző ócsJkaruhás vendége talán mondhat1!« volna a király kérdésére: „Uram! Igaz, hogy a magam ruhájá­ban vagyok, de nézd mag a fötokat, azok mind a Te drága kegyelmed jelei rajtam, sokkal több, mint ami a régi ruhából látszik.* Bizonyos, hogy a sorsa akkor is a külső eöl éhség, sírás és fogcsiikongarlás lett volna. Azt mondja Jézus: „Szükség nektek újonnan (születnetek.“ Gyökeresen! Egészen! ...»-----JE'W'Y Bártfaí Lajos IG EN ÉS NEM Keresztyén hitünkben és életünkben nagy jelentősége van ennek a szónak: nem. isten Krisztusiban ugyanis min­den elienségünlknek nemet kiáltott. Ha bűn, hait.ál vagy pokol környékez, tör­vény rettent, útját álja ez a „nem“, ©mii Isten állít védelmünkre. Ezért kell öreg tanúin tinik nekünk is nemet mondanunk minden bűnnel és kísértés­sel szemben, mert Krisztusban nincs hatalmuk rajtunk. Sok keresztyén ember viszont azt hiszi, hogy ebből márts aiz következek, hqgy egész keresztyén élete egyetlen hatalmas nem kell, hogy tegyen. Ezért nem elégszik meg azzal, ha a bűnnel ós a sátánnal, a halállal és a pokollal szemben kiáltja el a kérész yénség ta­gadó szavát, hanem szembefordul szén­ié mindennel ezen a világon. Megta­gadja az örömöt ós a boldogságot, el­hagyja a vidámságot, és külsőleg is megutalta*.ja, hogy ő a nemet mondó (keresztyének táborába akar tartozni. Ahliatosan hajtja le átondóa-n fejéi, (szemében különös szomorúság ül, ha­bár nincs is rá közvetlen oka, komoly­kodva él és megbotirámkozik az élet­nek körülölte tobzódó ezerféle örömé­ben és vidámságában. Aztán tovább­megy és szembefordul a világgal és az étette!. Ügy véli, mivel aizt olvashatja, hogy ne szeressük a világot, az étet kérkedését, ezért már az egész éledet gyűlölnie kell. Él, mert dobog a szíve, de nem veszi észre Isten bőséges aján­dékait, amivel mnd az életet díszítette fel, hogy szolgáljanak nekünk. Be­hunyt szemmel megy el az élet gazdag­sága meUebt, mert ő visszavonul, az ál­tala telkinek «evezett életerütet kis síkjára, hogy onnan kiabálja a nemet, riadtan és fcéhúnyit szemmel, amikor körülötte él, dobog, lüktet az étet, lán­goló és magávalnaigadó ritmusban. Azt htezí, földi élete csak azért van, hogy valamiképpen felkészülhessen a halál­ra, és ezért szinte várja is a halált. Ugyanígy gyűlöli a világot is. Ma- gévalnagadó élete, mindennapos küz­delme idegen számára, munkájában nem akar részt venni, hiszen az ő kereszt veresége a „nem* vallása és élete. Nem is veszi igénybe a világ Bzeégálátát, ha valami az életének szebbé és jobbá formálását szolgálná, anra s liaragosan rákiáltja taszító és tagadó szavát. Varinak emberek, akik azt hiszik, hogy a keresztyén élet tel­jességét akkor érik el, ha szüntelenül tagadásban ének és kiabálják a nemet. A keresztyénségben azonban egyál­talában nem kisebb jelentőségű az igen! Hiszen Krisztusban lett Isién va­lamennyi Ígérete igémmé, Bemme mon­dóit igent a mi ételünkre, megújulá­sunkra, örök üdvösségünikre. Igen: mondott arra, hogy szüntelenül ellát bernünkert a test és étet ajándékaival, kézen fog, és úgy vezet az Seit útján Védelmezve, őrizve éa áldva, szeretet­tel átölelve. Igent mondott, hogymeg­ha>l-ga .ja kéréseinket, és imádságaink­ra rámondja az áment. Valahogy úgy áll a dolog, hogy ez igen meílett egészen eltörpül a nem, el­veszti jelentőségért, és helyette hatal­masan feimagasodik az igen. Ez lesz keresztyén hitünk és életünk legjelen­tősebb szava és középpontja. Isrten igenje tesz szilárd állapjává földi ós örök életünknek, és hr.üink végered­ményben nem más, mint a szívből jö­vő igen csatlakozás erre aiz isteni igen­re. Keresztyén ételünk is az igenlés élöle kell, hogy legyen. Vegyük ész­re Isten ezernyi ajándékát, amiiveú kö- nütevszi és eüiaúmozza éterünket min­den nap és mindenfelé. A világot, amelyet lakóhelyünkké adott, a mun­kát ós a kötelességet, ami: földi éte­tünk mindennapos feladatául tűzött ki, a természot szépségeit és áldását, az élet gazdag vártozarlosságát, a lélek megannyi öröméi és boldogságát. Ve­gyük észre, hogy ls en ebbe a földi életbe nem idegen testként helyezett bele, hanem céllal és okká: azért, hogy dolgozzunk benne a máért és a hol­napért, a családunkért, népünkért és embertársainkért. Lássuk meg, hogy a keresztyén élet akkor lesz valósá­gossá, liogylia Istennek ezekre az ajándékaira rámondjuk szívből az igent ósebben az igenben éljünk a cselekvő keresztyén életet. A lankadt kezeket erősítsük meg és a csüggedt szemeket emeljük fel: hiszen melteltünk áll Isten, aki segítséget kérő szavunkra rá­mondja az igent. Meggyőződéssel mondjuk imádságunk végén az áment, hiszen Isten hatalmazott fel rá, hogy igenjében higyjünk és rá hagya ikozzunk. így ragadjuk meg az élet minden ajándékát és ez­zel az igennel éljünk mindennapunk­ban vidáman és bizakodva, mint akik ■ tudjuk, hogy Isten ajándéka az élet is I számunkra. És ezzel az igenléssel vés- * sük bele magunkat az élet forgatagá­ba, .küzdőmébe, hogv megfeszített erő­vel segíts link másokon, dolgozzunk ©mbertársoinkéPi. a magunk és az em­beriség bdóog és üdvössége® életéért. Álljunk oda azok mellé, ak khez Isten küld segí.ő és munkatársul, akik ugyanezen az úton haladnak, igennel az ajkunkon küzdjönk velük együtt. Keresztyén életünkben jelentős a nem: a bűn, halál és pokol tagadása, hatalmának megszűnése. De sokkal je­lentősebb az igen: Isten mindenfajta ajándékának, az életinek, a békesség­nek, a kötelességteljesítő munkának, a vidámságnak éa az üdvösségnek az igenlése. Mert Krisztus azért hal! meg és támadott fel, hogy mi felemeli fej­tei. másokért és mások boldogságáért, békességéért éa üdvösségéért dolgo­zó, vidám emberek tegyünk Isten aján­dékainak bádog részesei és léten ke­gyelmének egész ételiünk igenjével hangos hírnökei. , v Zay László . NÉMETORSZÁG A németországi evangélikus egy­ház féríi-murtkaközöasége a Kiel melletti Leboebam tartotta országos konferenciáját. A ko.nferenc.a össze­foglaló témája volt: „Az egyház a vi­lágért és a világban.“ A muOkaközös- sóg vezetője zur Nieden Ernst prépost. ab rA'* A potsdami „Kirchentag*-on, amely a németek között« test várháború ellen­zésének jegyében folyt te, dr. Braun superintendens beszédében többek kö­zött a következőkert mondotta: „Ki akar közöttünk Kam lenni:, testvérét agyonütni, ki akar a magát kitenni Isten kérdésének: Mit tétéi? Azt hi­szem senki.“ Beszédében felhív arra, hogy teksnrteí nélkül a következmé­nyekre szik tesz ilárdan tartsanak ki a keresztyén állásponton. „Az emberek érdekében — mondotta — nem szabad ha'lgatrvunk vagy visszavonulnunk, ha­nem készen kell lennünk a nyílt, be­csületes beszédre s a szeretet egysze­rű cselekedeteire. A keresztyén em­bernek cselekednie kell és azt hiszem ez a legalkalmasabb idő rá, nehogy később szemrehányást tegyünk ma­gunknak.“ ab •JS* Az etszászi evangélikus egyház új kétnyelvű egységes énekeskönyvet adott ki. Előkészületben van az új dal­lamos könyv kiadása is, amely sok, eddig ismeretien dallamot tartalmaz. DANIA Johanson dán prépost, aki már hosz­szú Idő cila tagta-kozik az oroszországi egyház életével és 1950--ben „Az orosz egyháza ma“ címmel értékes könyvet adott ki, a Szovjetunióban tett hosz- szabb látogatásáról visszatért hazájá­ba. Beszámolójában hangoztatta, hogy az egyház nagy testűiért az orosz ál­lamban, a hatóságok tisztelik és a nép rétegében szeretik. A moszkvai 55 templomot a fokosáig 3%-a keresi fel vasárnaponként 3 Istentisztelet alkal­mával, Sverdlowskbam a 750.000 la­kosú városiban 2 templomot látott, míg a másfél miiiló lakosú Kievben 30-an felül van a templomok száma. AFRIKA ': -iw <■ • 'rrrv' Lambareneben az Ogove parti mfez- sziósteilepein Schweitzer Albert mlsz- sz'tonánius, az „őserdő orvosa* külön telepet épített ki a bélpoklos betegek számára. A telep 4 egymáshoz közel fekvő falu. A telep 50 házában 1950- ban 80, ma 300 beteget ápolnák. A betegeket legkevesebb 3 esztendeig tartják a telepen, ahol a legújabb gyógymódokkal igyekeznek bajukon segíteni. , EGYESÜLT ÁLLAMOK D. Kelsey George rvewjersey-i teo­lógiai tanár a Theology Today c. folyó­iratban cikket írt azokról a nehézsé­geikről, melyek a „fehér* és „fekete* gyülekezetek között fennállnak. Cikké­ben megálllapít ja, hogy az Egyesült Ál­lamokban körülbelül 8 millió protestáns és 300.000 katolikus néger él. A pro­testánsok ‘közűi hét és fél millió néger külön „fekete* gyülekezeteket alkot. Ezekkel a gyülekezetekkel az ország többi protestáns egyházainak csak de­legátusaik révén van kapcsolatuk. 5Ö0.000 néger él olyan egyházakban, amelyek “többsége fehérek«» áll, de ezek is külön gyüteikeizeteket képezneík egyházaikban. Elfogadott megállapítás az, hogy csak 8000 protestáns négert tekintenek a „fehér* gyütekezeteikben egyenlő jogú tagoknak. Valószínűleg azonfoan ez a szám is magas e való­ságához képest.“ A „fehér* gyülekezete­ket — írja a professzor — gőg, ön- isterrítés, aggodalom jellemzi a feike;ók iránt, a másik oldalon pedig idegen­kedés, félelem és gyanakvás uralko­dik.“ Kísértelek történtek ugyan arra, hegy ezekert az előítéleteket eloszlas­sák. de ezek a kísérletek javarészt „jóindulatú* emberek szent i-mentális jellegű próbálkozásai maradtak. Imádság úrvacsora előli Az Hír szava: Lásd, én téged a sem­miből hívtalak létre, lelket tehettem be­léd, s a löld minden teremtményének urá­vá tettetek. De te mindezért megvetet­tél engem és mindennél kevesebbre be­csültél. Én azonban ekkor sem hagy­talak el, ezernyi jótéteményt gondol­taim ki számodra, éretted önként szol­gává lettem-, bilincseket vettem ma­gamra, leköptek, megöltek, tegcsú- íosafob halált szenvedtem, hogy a mennyországot adhassam neked. És még többet is adtam: mikor megdi- csőülve a mennybe szálkám, legna­gyobb ajándékként ölikü'dtem neked Szent!elkenie*. egyházamban fejed, élet- társad, öltözei ed, lakásod, é'etednek alapja, táplálékod. Hálod, pásztorod, ki­rályod és testvéred tetem-, kiválasz­tottalak örökösnek és örökös társam lelttől, e a 6Öté'ségből a világosság birodalmába vezettetek. De te az én adományaimat metggya'áztad, engem, az élő Isten* elhagytál, éa repedezett ku­takat ástál magadnak, melyek élő vizet nem tarthaVnk. A tékozló fiú: Igein, Atyám, vét­keztem az ég ellen és ellened. Nem vagyok többé méltó arra, hogy fiadnak nevezzél. (Chrysos tomus) SKANDINÁVIA Dánia, Norvégia, Svédország, Finn­ország, Izland 17 m-i-lhó 676.000 lakosa közül 47.760 rómeii katolikus e a töb­bi evangélikus valiású. A legutóbbi statisztika kimutatja, hogy Dániában, melynek 3.614.000 la­kosa van, él a legtöbb római katolikus. A ©karod -náv állomokban: 22.000 félek, közöttük 99 lelkész szolgái. Svédor­szág 6,986.000 lakosa közül 18.500 ró­mai -katolikus, 39 lelkésszel; Norvégia 2.847.000 lakosa közül 4890 a római katolikus, 48 lelkésszel; Finnonszág 4.052.000 tokosa közül 1870 a római katolikus, 14 lelkésszel és Izland 177.770 lakosa közűi 500 a római ka­tolikus, 10 lelkésszel. A BIBLIATARSL)LATOK VILÁGSZÖVETSÉGE új elnököt választott Berggrav norvég püspök személyében. Aleinöke dr. Raener professzor a bossey-i ökume­nikus In'ézet vezetője lett. A biblia 1125 nyelven jelenik meg nyomtatásban. , Körülbelül 22 millió bibliát terjesztették 1950-ben, amely­ből 2 ós fél millió teljes biblia^ 3 és fél -millió Üj Testamen1 -um és 16 mil­lió a biblia-rész. — 1949-ben 19 miilió, 1948-ban 15 miSió bibliát adtak ki, főleg Üj-Testámenitiumot ós -bibliaié- szeket. A teljes biblia eddig 191 nyel­vén jelenít meg, az Üj-Teisi*ámeini'um 246, k Zsoltárok könyvei, az apostoli levelek 597 nyelven. Rövid k vonatok, vagy bíbliaveT6ek ösezeá-Kíás 91 nyel­vén jelentek -meg. A fö'dön 2796 nyel­vet éa tájszóJ-ást tartanak nyilván. BULGARIA Nikolas orosz metropoü-ía, a Béke Világtanács tagja a bulgáriai Nemzeti Báketanács és a bolgár orthodox egy­ház meghívására Szófiába érkezett. A Szánt Kelemén-női etoevezétt szemi­nárium nagy termében ünnepi gyűlé­sen nyújtották árt a melropoiiiának a (Ész-doktori oMe-velet. Ugyanitt tartott előadást Nikolas metropoiíta „Az orthodox egyház a Szovjetunióban címen. \ SPANYOLORSZÁG A spanyol rtójókoz-tatósügyi minfezitié-' rium -közlése szertnrt az országban állí­tólag 25.000 protestáns él. 285 protes­táns lelkész közül 152 spanyol állam­polgár és 133 külföldi, 177 protestáns kápolna van, javarészt Madridban, Bar­celonában, a kikötővárosokban, a Ba- leárcikon és a Konáni-szigetéken. A protestáns te-tentiszrte'eteket megbiz- hai'ó közlések szerint több mint 25.000 hívő látogatja. KOREA A -háborús -tevékenységek következ­tében 300 benusiz ütött presbiter iám« lelkész vesz telte élet ÓL FINNORSZÁG Salomles llmari finn érsek, prímái részt vett az olimpiai játékok meg­nyitása alkaimával tartott istentiszte­leten. Az isterjúsz leleten az énekek ós imádságok larin nyelven hangzottak el, amelyeket mindazokra a nyelveikre le- tordítotrtak, amiket aiz olimpián használ­tak. Szombat esti közös imádkozásunk Pétttabes zédék 16:1—9. Van Istenem! S[ j Nebez összefogni ennek az Igének a központi mondanivalóját, Kszen elég toza ez egyes versek -tartalmi kapcsolata. Mégis úgy éreztem, ó.csendül a_ ver­seken írójukmak ez a vailomása: Van Istenem. Ez pedig tanús ágtétel a hívő étet gazdagságáról, belső örömedről. Mint Ira ott állna mögötite a 46. Zsoít. 7—11. nagy Kzcnycssága. Rábízihartjuk magunlkalt Isrten kezére. Beléfteszkedtiertilk éíetünk utrtnaá őrök tervszerűségébe, ahol még a gonosznak is megvan az értelme (V. ö. I. Móz. 50:20.). Igénk 2, 5. ve-nse azután arra int, hogy _ van, aki ezámenkér. Emberi ellenőrzést sokszor t>ö lehet csapni, de Ö ‘kéri számon etetem és mun­kám sok titkos sélejtjét is. Előtte csak ü-res kézzel álhatunik meg, serrmflt 6em tudva _ néki adrii (Zs'd. 10:6.) csupán eiifogadva ikön-yörülelét, oltalmát. S O kész még elíemsé- geinlket is jóakaróinikká tenni (7. vers). Van Istenünk, azért -nem aiggodailmaslkodó az életünk. Nem a dugott tart»-' lékakban bíz-rk a hívő ember, (8. vers), hanem gondoskodó szeretettének so5c jelében, imádsáigánaik erejében. (V. ö. I.-Kir. 17:13—15 -— Márk 8:1—9.). • Van Istenünk. Utaimlkon vezető kezére hittel merőjük: Legyen meg a Te) akaratod. VALLJUK MEG, hogy sokszor teile von a szívünk hitetlen _aggoj dalimaskcdással, miinrtha nem lenne mennyei Atyánk, zúgokte dásunikiban^ sinánkozásunikibain nem látjuk meg a nagy terv­szerűséget. ADJUNK HALAT, hogy Isten hűséges szeretetté! vezef_ éa esetek­szik mindent a javunkra, és megáid minden munkáinkban. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy Isten adjon olyan felelősséget a (szívek-; be,, amelyik nemcsak a látszatna néz, hanem Igaz becsü­lettel kész népünk, egyházunk építésére, gyarapodására édnd és dolgozni, békés jövőnként áldozni. Könyörög'jünk a nyári koherenciák részvevődért és előadóiért, egyházunk és népünk vezetőiért. Sólyom Károly BIBLIA-OLVASÓ Augusztus 10. Vasárnap. Ef. 5:15; I. Móz. 21:22; Márk. 16:20; I. Móz. 41:1—43; Jer. 33:14—18. Isten tervét a hívő ember megérti. Fáraó bölcsei a magúik módján gondol“ kod'tak ós ezért nem ismerték fel az állom értelmét. Józsert nem a maga értelmére ‘támaszdeodot-t, hanem várta, hogy Isten jelentse meg a ttikoiv Neked van-e annyi bötaseséiged mrnit Józsefnek? Augusztus II. Hétfő. Zsoít. 138:2; Mt. 6:9; Préd. 9:13—18; Jer. 36:5—26. Az igazi bö'.cseaég mindig megszabadít a veszéíyiből és jobb helyzetbe vtaz. Elég bölcs vagy-e ahhoz, hogy a sátán ei-teni harcodban annak a segítségét kérd, aki Szabadi tónak született erne a földre? Augusztus 12. Kedd. Bsailós 63:16; Mt. 1:21; PSd. 16:1—9; Jer. 39:1—14. Ha Istenre hagyod a te életedet, akkor meg'apaszitafcK), hogy ő mindig sokkad íötob jóváj ajándékoz meg, minit amennyire te számítottál. Végül pedig megadja a legnagyobb jól, könyörffitítességéve! eWorld mindé» bűnödet. Augusztus 13. Szerda I. Móz. 24:7; Mt. 16:18; Jak. 3:13—18; Jer. 45:1—5. A felülről való bölcseség jócsetekedetekre midit. A te bölcseséged hon-' náci vrdó? Cselekedeteidbő! bizonyosan megítélheted. — Akinek pedig nincs bölcsesége, kérje Istentől azt, ígéret van rá, hogy megkapja. Augusztus 14. Csütörtök. Zsolt. 22:12; Jel. 2:10; I. Tim. 4:6—16; Jer. Sir. 3:19—24. Az Isten szerintii Ibölcseség nincs korhoz kötve. Az ifjú épúgy részese lehet, mint e tapasztalt, idős ember. Fontes az, hogy Timórtüieus gyakorolja magát a kegyességben, az ige liadlgartásában és hirdetésében ée így meg- maradjcin a hitben, Augu&ztun 15 Péntek. Sof. 3:12; Jet. 2:9; Mit. 13:44—46; Jer. Sk. 3:25—29. A kereskedőnek volt annyi bölcsesége, hogy a nagyobb értékű kiincs meg-« szerzéséért hajlandó volt mindenétől megválna. Felismerted-e mar, hogy| Isten onszága igaz érték? Vagy van vadami, amit jobban kívánsz, mint az Istennél együtt való életet? Augusztus 16. Szombat. Zsolt. 113:3; Jel 14:7; Luk. 12:42—48; Jer. Sir. 5:15—22. A hü és bölcs sáfár úgy él és ügy cselekszik, hogy bármikor készen át) Kzámotadmc cselekedetedről. Nem halogatja a megtérését. — Balga tag ag . az ember, aiki oetn törődik Isten számonkérésé-vei. Te hogyan esedefoss«?, ■ * - Brebovszfcy Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom