Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-07-20 / 29. szám

a 1 »S 1 AG 0 S E VD KG ÉL 1K U S H E I 1 LIP Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1952 JÚLIUS 20. 1* « r MegalesKuif az Északi Evangélikus Egyházkerület Hatszázhatmillió ember nagyhatalmak tárgyalása és megegyezése mellett Egyházunkban egyetlen törvényt nem hajtottak végre olyan friss, egész- Ségfcsgyors.:Sággal, mint az 1952.. évi I törvénycikket. A 21 egyházmegye egyetlen hónap leforgása alatt átszer- Vcződött Ifi egyházmegyévé, mindenütt megoldódtak a személvi kérdések a Icpte'jésebb egyetértésijén, annak a bizonyságául, hogy a törvény alapos, magában hordja a fejlődés, a kiala­kulás lehetőségé! minden mesterkélt ség, erőszak nélkül. E:t a törvény az életet sugározza magáit '!. Az egyházmegyék ulá:i az Északi E van géli k u s F qyl ’ áz ke rá', el lati o;: a meg á'rikuló közgyűlését jóiius 10-én Budapesten, / egyetemes' egyház Üliüi-úli ima 1 ír n u'-l írni. A nyolc egy­házmegye számos kikiildülte köze feltűntek országosan ismeri arcok Is, de találkoztak egymással mind vilá­giak, nihid lelkészek olyanok, akik »vég es. k látásból, sem ismér'ék egy­más!. meri a kerületek közötti elválasztó vonal hithátaManul bár. »té ha'ásos-an le- hcé'lenné ietle ezt Sopron cs Debrecen vidéke, a nógrádi és veszprű ni tájak evangélikusai ö’elkeztck össze. Az, etaiiüélikosság kiilönhit'ii típusai át- lollak egymás melleit és kezdették el az eletet egymásért, az egyházért. Közelebb kerültek egymáshoz az I, I. e. (útján s abbéd a képből, amely a közgyűlésen eténk tárnlt, láthatóvá vált. hogy mennyire nagyobb Irll egy­szerre a jelentősége, feladata és fele­lőssége az egyházkerületnek. ISTENTISZTELET A kerület alakuló közgyűlése isfen- t'szlelctlel kezdődött, amelyen dr. Ve­tő Lajos püspök prédikált a zsidók­hoz irt- levél 11. részének S. verse alapján. «Az ember és ha hívő emberek kö­zössége. az egyház gyakran tan olyan helyzetben, mini Abraham. — Imé, Istennek úgv tetszett, hogy magyarországi evangélikus egyházun­kat kihívja régi szervezetének keretei közül. Talán olykor mi is úgy érez­zük, mintha az atyai házból mennénk ki,' amikór új keretek közé terelődik életünk. Mintha elhagynánk az atyai házat, ahol minden olyan ismerős és megszokott volt. ahol felnövekedtünk, ahol életünk tekintélyes részét leél­tük és átdolgoztuk s amelyben talán jól is éreztük magunkat, mert meg­szoktuk. I\ern lenne helves azonban, ha' kiilsö körülmények kényszerítő ha­tásának tudnánk be azt a változást, afnely egyházunk történetében ebben az évben végbemegy. Ha így gondol- kod ti é /i k, hitelbőségünkről tennénk ta­núbizonyságot. Hiszen évtizedeken át hangot adott Isten annak a látásnak, hogy a régi keretek nem felelnek meg egyházunk reális helyzetének és életké­pességének. És ezévi zsinatunk az 1. te. megalkotásával nem tett egyebet, mint hogy az egyház szeretedétől s az érte való felelősségtől indíttatva, tehát isteni parancsra, engedelmeskedett. , —- Az ige szerint Ábrahám úgy in­dult el. mint aki nem tudja, hová megy. Mégis elindult és ment. ment biztosan, mert hite vezérel te és meg­mutatta neki az- utat. A hit lényegé­hez éppen ez artozik hozzá: mindig csal: a legk'á-elcbbi lépést tudom, amelyet, meg kell tennem és tudom a végcélt. Í z a végcél Ábrahámnál az Ígéret földje és az Ígéret földjén a megváltás. Vándorlása során áj meg új mcglcnetések és fordulatok buk­kanhatnak fel, nem tudja, mikor er az ígéret földiára, egyet azonban tud: utjának van céju és ezt a vélt el fogja Írni.- Mi sem látunk a jövőbe. Amikor egyházunk több évszázados kereteiből kilőnünk s egyháztörténetünk ezt a mai nevezetes lépését, az é-~nki evan­gélikus egyházkerület megalakításának lépését megtesszük, talán rni is azzal az érzéssel vagyunk telve, mint Ábra­hám. Kimegyünk a régiből, nem tud­ván, hová megyünk. Isten ad’on az O Szentlelke állal hitet nőkön1:. hogy Abrakom engedelmes hitével néz-ünk előre a jövőbe s hittel fogjon1: neki a murikéhoz, amr’yct az északi egyház­kerület megszervezése jelent a szá­munkra. Ha irr járunk el. ha Isten hí let ad. nekünk és ném-nhnek, akkor nemcsak egyházunk külső szervezete tekin,e*éberi kod-d'ink előrp. hanem bel-ö é1 etünk trkntetébén is 1 új dol­gok , /-//' r'<- bennünket az J-ten. Ábrahám az ígéret földje felé indult:■ Végeredményben az ígéret, földje kettőt jelentett számára, noha ö világosan talán csak az egyikről tu- (lőtt. l.gyfelöl magának és v*ódainak boldog, szép földi hazát keresett, más­felől haladt az üdvösség felé, mely az ígéret földjén jelent, meg a Jézus Krisztusban. Számára a földi haza ke­resése és az üdvösség útja nem jelen­tett egymástól különböző, vagy egy- mssáal ellenkező dolgot. A mi hitünk is akkor lesz erőssé, igazivá és teljes­sé, ha ezután egyházunkban földi ha­zánkat még jobban, még odaadóbban, meg hűségesebben szolgáljuk, ha min­den erűnkkel segítjük népünket ab­ban a nagy munkában, melyet hazánk újjáépítéséért és védelméért folytat, do ugyanakkor hisszük és valljuk azt is, hogy minél többet teszünk földi hazánkért, minél odaadóbban és hű­ségesebben szolgáljuk dolgozó né­pünket, népünk felemelkedését és haladását, annál inkább élünk Isten tetszése szerint, s annál előbbre jutunk az ö örök országa felé. — íme, a hit látja, hová és merre vezeti Isten a mi. egyházunkat. Fogad­juk tehát hittel Isten parancsszavát, szolgáljak engedelmesen egyházunkban az ő dicsőségét.» MEGNYITÓ BESZÉD A közgyűlés megalakulása után Margócsy Emil egyházkerületi fel­ügyelő m on (löd a el megnyitó beszé­dét. Hosszabb történeti összefoglalás után foglalkozott azokkal a feladatok­kal. amelyek előtt az egyházkerület áll. Kívánatosnak mondotta a nagy te­rületem fekvő gyülekezetek, lelkészek és világiak összefogását. «Sokféle vi­dékről, sokféle szokássak móddal ke­rültünk össze az ú j kerületbe, — mon­dóba Miirgőesy Emil, —- nagyon fon­tos. hogy legyünk. akarjunk lenni egymással áldásos békességben. Éppen úgy szükségünk van a békére ooMio- nunkban, mint a községben, az egv- házkerletben, fejlődő országunkban, virágzó hazánkban s á nagyvilágban, Evangélikus egyházunknak példát kell mutatnia ezen a területen, belül az egyházban, a többi egyházak felé és a világ felé egyaránt..A megvállo/ott etet megváltozott életet kíván egyházi léren is: meg kell találnia helyét minden lelkésznek és világi vezetőnek is ebben a világban. Mind többet olva­sunk arról, hogy a lelkészé közösségek is tárgyalják, hogy magának az igehir­detésnek másnak kell már lennie, ülésképpen kell híveikkel is foglalkoz­nak. Több munkát kell vállalni na­gyobb tevékenységre van szükség. Bí­zom abban, hogy érdemes lelkészeink ezeknek a fokozott követelményeknek is meg fognak felelni. IVEZSÉRI PÜSPÖK ÜDVÖZLŐ BESZÉDE Ezután Dezséry László püspök kö­szöntötte a közgyűlés elnökségét és tagjait. «Az. egyházkerületei üdvözlő felszó­lalásomnak az ad értelmei, ha kifeje­zem reménységemet s vele munka­társaimnak. lelkésztársaimnak s a Déli Evangélikus Egyházkerületbe tar­tozó gyülekezeteknek azt a kívánságát, hogy a két most alakul»» nagy egyház­kerület jelentse a jövőben a mi ma­gyar evangélikus egyházunk országos egységét. Megvan a nagy lörténe'rni alkalmunk arra. hogy az országos egy­háznak ezt az egységét valósággal ki­építsük és átéljük. A múltban ez az egyse" csak a ro- ménysi'-g tárgya volt közöttünk. Sze­mélyi kérdések, anyuéi kérdések, egy­házi programiunk különbözősége és gyakorlatok kii’önbözőségoi választot­tak el nőnket egymástól. Legyen az Északi Egyházkerület alakulása egy­ben felszámolása mindannak, mii ilyen vonatkozásokban egyházunkat megosztotta. legyen a most alakuló két egyházkerület annak az országo­san egv vágynak a megvalósítója, hogy Iliiben, szolgálatban, programm- han, helyzetünk felismerésében és lövőnk alakításában egyek vagyunk. Szüntessük meg a kétféle, vagy a több féle tájékozódás lehetőségét rgybá- zunkbm cs értsük meg lüzüs .szolgá­latunk közös felelősségét é.s indításait. Legyen ez az országos egységünk kifejezője a mi közös nemzet szolgála­tunknak. A mi nemzedékünknek ju­tóit. hogv végre egyházunkban min­dent. egyházunk érdekében efe’oked- hessiink Most van először szabadsá­gunk arra. hogy a magunk ügyeit, a magunk szemével és a magunk érde­kében vizsgáljuk és intézzük el. Erre nagyszerű példa éppen a mi első zsi­nati törvénycikkünk, mely az egyház- szervezeti kérdést e közgyűlés tanú­sága szerint is az egyház legbelsőbb érdekei szerint alkothattuk meg. Ennek a közgyűlésnek a hangulata és összetétele is mutatja, hogy milyen természetes, józan és valóban egyházi lépést teltünk ennek a törvénynek megalkotásával. Mindezt annak a ha­zának köszönhetjük, amelyben élünk s amelyben általábanvéve is a magyar népnek először van meg a módja és a szabadsága arra, hogy saját ügyeit a maga szemével és képességei szerint vizsgálhassa és inlczhesse. Élv tizedes és évszázados igazságtalanságokat és különbségeket bonthat le és olyan életkereteket építhet, melyben minden­kinek megvan a joga és lehetősége a munkához, a munkában saját képessé­geinek kifejtéséhez és legjobb tehetsé­ge szerint elvégzett munkájához málló kenyérhez. Egyházunknak és népünk­nek ezt a szbeságát és függetlenségét védelmezi közös feladatunk. Legyen megalakuló két egyházkerü­letünkből olyan országos egység, mely a nemzedékünknek adott történelmi alkalom kiaknázását biztosítja nemze­tünk és egyházunk javára. Emlékezzetek arra is, hogy benne vagyunk törvényalkotó zsinatunk mun­kájának kellős közepében s ez is fel­tételezi országos egységünket. Az a dolgunk, hogy ezt a zsinatot sikerre vigyük s ez. a siker csak közös lehet és csak a közös vállalkozás és egysé­ges szellem eredményeként juthat a kezünkbe. Vannak közöttünk, akik szeretik életünket és helyzetünket úgy jellemezői, hogy «nehéz időket élünk», s ezekhez a nehéz időkhöz méltóan kell helytál nunk. Ez a jellemzés szép, hogyha a jól felismert feladataink nagyságát akarjuk jellemezni vele és nem valami sápilozó és lehetetten hangulatnak kifejezését adják vele. Helyesebb azonban azt mondani, hogy alkalmas időket élünk, melyeket Is­ten ad a kezünkre, éppen abból a cél­ból. hogy a mi egyházunk megtisz­tuljon. megújuljon é? egyházi fela­dataira ébredjen rá. Alik almas időket élünk, régi kérdések jó megoldására éppúgy, mint általában magyar nem­zetünk alkalmas időket élt régi kér­dések jó megoldására. Nem mulaszthatom el az arra való figye'mezlelést sem, hogy egyházunk feladatai között igen fontosnak 'mu­ta'i'ozi k az n két külföldi út is. amely egyházunk delegátusai elölt ált: a hannoveri és a hindi keresztyén világ- gvűlósek alkalmából. Ezek az utazá­sok végkép nem tekinthetőik egysze­rűen csak ulázásoknak. Egyházunk egészének úgv kell élnie, hogy egy­házunk nevében világos bizonyságát adhassuk annak a világban élő ke­resztyén testvéreknek és testvér egy­házaknak hogy egyházunk nemcsak él, de alkot és szervezkedik is. nem­csak dolgozik, hanem eredményeket is ér el és nemcsak imádkozik, ha { nem meg is hallgallatnak az insád.sá- i gai. Az Északi Egyházkerületnek, cn nrk a széles, nagyerejn és remény­séggel leli egyházteslnek az alakuló gyűlése igazolja ezt a tanúságtélelf. Amikor az egyházkerületet ismételten szívből köszöntőm, felajánlom sze­rény .erőimet s az ország másik. a déli felén élő evangélikus egyházke­rület lel'Uészinek és gyülekezeteinek erőit, ami drága. Istentől elhivatott s nacv feladatokkal megáldott országos egyházunk építéséhez.» VÁLASZTÁSOK, ESKÜ TÉTEL A közgyűlés megválasztotta teljes egyhangúsággal az új tisztségviselő­ket is. Egyházi főjegyző dr. Csengődj’ La­jos esperes; világi főjegyző dr. Bertha Benő egyházmegyei felügyelő. Jegy­zők dr. M'eiszer Elek é$ dr. Ruzsin- szky György, ügyész dr. .Vélsz, Aladár. Számvevő Moravesik Sándor, pénztá­ros Csehov Zoltán, levéltáros Csákó Gyula püspöki lilkár,. A kerület, j re-hiVviurn lelkész .tag­jai: Csákó Gyú’a. Halász Béla. Me gyér Lajos; Mollioris/. János. Várady I ajos és AVellter Rezső, világi tagjai: tlr. Fekete Zoltán, dr. Krcpuska Ist­ván, dr. Rédci Sándor, dr. Somoevi József, dr. Sömjéni Miklós és dr. Vi­deóvá Sándor Póttagok: Turmezei Sőhs’cv, Ottmar Béla és IhidaUcr Osz­kár, illetve dr. Lipner Pál, Bceht Re­zső és Magyar István.- A kerületi törvényszék - tagjai: A Béke Világ tanács berlini üléssza­kán hozták nyilvánosságra a Világta- nécs áital vezetett és kifejeződő béke- mazigaom legutóbbi szavaz».gyűjtési mozgalmának legújabb eredményét. A békéért harcoló emberi súgnék arra a javaslatára, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt és tárgyalások útján oldja meg a világ minden kérdé­sé!, ihatözázhat millió ember adta alá­írását szerte a világon. Ebben a hat- százhat millió aláírásiban benne van a békéért harco'ó nemzetek felnőtt lakos­ságának döntő '.öbhsége, köztük a mi hazánk népének több mint hétmillió alá­írása. De terme van a nyugati világ békeszerető dolgozó népének sok tíz­millió aláírása is. Egyes nyugati or­szágokban a rendőri és politikai meg­félemlítés minden eszik özét előhoz lá.k az aláírásgyűjtés útjába, mégis milliók és milliókhoz jutottak el a béke javasltat bátor harcosai. Jean Laifitte, a Béke Világfanáeis főtitkára rámutatott arra, bogy ezt a hatszázhaé millió aláírásé nem a világ emberiségének létszámá­hoz, hanem a megkérdezettek számá­hoz ke'l viszonyítani. Rámutatott pél­dául arra, hogy Nyugat-Németország- bam, ahol képtelen terront fejtettek ki az aláírásgyűjtési mozgatom elfojtá­sára, 1iatmílli<5százezer embert kérdez­tek meg s ebből ö-mélliókileneszázezer emlber aláírta a béke biztosítására szolgáló javaslatot. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan százalékban, vagyis 90 százalékon felül szavazott a békére Nyugaf-Németor- szág lakossága is éppúgy, minit pl. a mi hazánk felnőtt lakossága. Ez sok mindent jelent. Elsősorban azt jelenti .hogy az emberiség békevá­gya óriási. Ha az emberiség egyszerű tagja&i bárhol a viagon őszintén és . szabadon, megszavaztatnák: háborút akar -e vagy békét, nem kétséges,. hogy elsöprő többséggel szavaznának a béke •mellett. Azt jeleni ez a tény, hogy egy igen szűk kisiábor az elnyomók, a há­borús spekulánsok e áltálában a nép .ellenségeinek igen szűk tábora 'ké­szíti elő és erőszakolja a háborút az emberiség érdekei és döntő többségé­nek akarata ellenére. De azt is jelenti■ ez a tény, hogy a békemozgalomnak még elég dolga van a világiban. Azokban az országokban, . amelyekben ei akadják nyomni az embe­riség békevágyát, az emberekért való és az emberek közvéleményéért való hősi küzdelemre kell felsorakoznia a béke minden aktív harcosának. Ez a sornkozáe és a béke megvédésének ön­tudata Jiaipról-aapra folyik és erősödik ezekben az országokban. Azokban az országokban pedig, amelyekben demo­kratikusan megkérdez ék az embereiket s azok szavazhatták a békére és a há­ború ellem, mini pl. a mi hazánkban —azon ke'l lenünk, hogy ez a már ki­fejlődött békevágy erősödjék s a béke ■megvédésének bátor és tevékeny cse­lekedeteit hívja ki az emberekből. Ez a feladat hazánkban éppúgy mint a Szovjetunióban és a többi népi demo­kráciákban, a béke nagy alkotásaiért és építkezéseiért, latbsverhető emberi munka és áldozat tneghoza afó't jelenti 8 jelenti országaink, hazánk védelmét. Erőt kell mutatnunk a belső építés­ben és a honvédelemben egyaránt, mert a béke ellenségeit nem hat­ják meg sem a béke melletti bi­zonyságtételek, sem az emberiség mély békevágya, sem azoknak az országoknak hősi békemunkája, melyek a békét szentnek és fenn- tartandónak tartják. A háborús spekulánsok és háborús »szitoknak kis népelnyomó csoportjait csak az térítheti el gonosz útjától, ha a bé­két védelmező országok erősek és ha a háborúra készülő kormányok országaiban élő népek felemelik szavukat és egységesen lépnek fel olyan erővel, hogy le fogják a há- ■ ború kezdeményezőinek kezét. Ez a haitszáizhat millió aláírás azon­kívül mást is jeleni:. Azt jeleníti, hogy ma az egész emberiség osztatlanul egy nagy kérdésre irányítja figyelmét s ez a háború vagy béke kérdése.. Soha nem volt az emberiség történetében ilyen bizonyíték az egyimásrauitalt, osz­tatlan egy vitáig e eiz emberiség közös érdekei mellett, mint a mi mostani nap­jaink döntő küzdelme a békéért. Az emberiség kész arra, hogy a nagy tö­megek közös életérdekeiinelk egységét,; felismerje a csak bűnös, emberellenes és népeílenes politika szakítja szét az emberiséget táborokba. De, arra se volt még példa az em­beriség történetében, hogy egy nagy politikai feladat erkölcsi tá­mogatására hatszázhat millió em­ber mozdult volna meg a föld ke­rekén. Az öt nagyhatalom tárgya­lásának és békés megegyezésének ez a minden eddigit felülmúló er­kölcsi tömegtámogatása a mi békemozgalmunk eddig leghatal­masabb eredménye. És éppen azért, mert ez a hatszázhat millió ember nem az elérhető legtöbb, akit mozgósított ennek a célnak támo­gatására, hanem, mert még ki­meríthetetlen tartalékaink vannak az emberiség tömegei közt, akik mind helyeslik a békét, elutasítják a háborút és helyeslik a nagyhatal­mak megegyezéses politikáját, — legyőzhetetlen és végtelen távlatú a mi békemozgalmunk. Ez a békemozgaloin, melynek ma is tágjai vagyunk kétségteledül a legna­gyobb és legtudatosabb békemozgalom ma a föld kerekén. Tudjuk azonban azt, hogy ezenkívül más béUemozgaíimak is vannak. Amerikai és angol pacifisták és békebarátok széles lársadalmi tö­megei, különböző váltás-’« csoportok szerte a világon, indiai gaindtenák és sok más szervezet öiudatosííja a mi V'Komozigäjmunkon kívül is a világ bé- keszerető emberiségét. Ezek .mozgósí­tására és egy táborba gyűjtésére mondta ki a berillmii Béke Világianács- üiés, aizt, hogy 1952. december 5-én, BScsbea, a békéért küzdő mozgalmak óriási méretű találkozóját rendezi meg ,A Népek Tanácskozása a Bekérő.“ cí­men. December 5-éig az a dolgunk,- szerte a világon, hogy akik i> béke hí­vei vagyunk, mozgósfisunk és készül-’ jünk erre a nagy tanácskozásra. A népek tanácskozása a népek küldöttéit fogja együtt bar tárni Bécsiben, .hogy ki­fejezést adjanak a;z emberiség erkölcsi és poétikai követelésének, hogy fenn­tartsák a békét. Készüljünk erre az újabb ta'á'kozóra keresztyén lélekkel,’ imádsággal és azzal a vágyakozással, hogy Isten erőt adjon lecsendesiténi a háborgó tengert s a népek közötti teszüÍnségeket le 'tehessen vezetni. A m: evangélikus egyházunk békéért va'ó küzdelméhez újabb öntudatositó es erősítő indításokat adhat nyugati és keleti keresztyén egyházak és egyházi munkások ú.'ab és újabb megmozdu­lása, amelyek mindig nagyobb hatással állnak sorompóba a béke védelmére, így üdvözötihe'tjűk a német protestáns lelkészek hatalmas berlini gyűlését is, me yen Péter János, református püs­pökünk is felszólalt. A német nép papjai mindinkább rátalálnak felelős- eágükre és a béke megvédése ügyében va'ó kö e'ezet'ségükre. Szolgaiján ez is ő&zln'e örömünkre « legyen erősítőnk a lankadatlan bákeküzdelemben. Hanzmann Károly, Hering János, Joób Olivér. Marcsek János, Karáth Pál és dr. Schnick Tibor lelkészek, «Ir. Hertay Zoltán, dr. Képes József, Major Béla, Sehmid Ádáin. dr. Solt Zoltán »Ir. l'arik Kálmán, dr. Schár- bert Ármin, Magjar István világiak. Jegyző dr. Ruzsinszky György. A kerületi számvevőszék elnökei Hanznunn Káro'y és Vonga Uászló. A lelkészképző bizottságba dr. Pál- fy Miklós, dr. Sehulek Tibor, dr. tVeiszer Elek. Németh Károly és Danhauser László lelkészeket válasz­totta meg a közgyűlés. Ügy döntött továbbá, hogy külön segéiyooctó bi­zottságot nőm szervez, hanem az ez­zel kapcsolatos döntéseket a püspök elnöklete mellett az. esperesekre bíz­za. A határozat általános közmegnyug­vást kellett a lelkészek körébén. Miután a megválasztottak esküt let­tek, tudomásul vette a közgyűlés, hogy a püspöki székhely a budai egyház- község budavári lelkészi köre. s hogy a lelkészi állás szervezése folyamat­ban van. Anyagi ügyek, így az 1952. évi költségvetés tekintetében a dön­tési a presl ilérium kezébe teliék. Az alakuló közgyűlés a Himnusz eltneklésóve] ért veget. —Horváth András

Next

/
Oldalképek
Tartalom