Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-07-20 / 29. szám
a 1 »S 1 AG 0 S E VD KG ÉL 1K U S H E I 1 LIP Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1952 JÚLIUS 20. 1* « r MegalesKuif az Északi Evangélikus Egyházkerület Hatszázhatmillió ember nagyhatalmak tárgyalása és megegyezése mellett Egyházunkban egyetlen törvényt nem hajtottak végre olyan friss, egész- Ségfcsgyors.:Sággal, mint az 1952.. évi I törvénycikket. A 21 egyházmegye egyetlen hónap leforgása alatt átszer- Vcződött Ifi egyházmegyévé, mindenütt megoldódtak a személvi kérdések a Icpte'jésebb egyetértésijén, annak a bizonyságául, hogy a törvény alapos, magában hordja a fejlődés, a kialakulás lehetőségé! minden mesterkélt ség, erőszak nélkül. E:t a törvény az életet sugározza magáit '!. Az egyházmegyék ulá:i az Északi E van géli k u s F qyl ’ áz ke rá', el lati o;: a meg á'rikuló közgyűlését jóiius 10-én Budapesten, / egyetemes' egyház Üliüi-úli ima 1 ír n u'-l írni. A nyolc egyházmegye számos kikiildülte köze feltűntek országosan ismeri arcok Is, de találkoztak egymással mind világiak, nihid lelkészek olyanok, akik »vég es. k látásból, sem ismér'ék egymás!. meri a kerületek közötti elválasztó vonal hithátaManul bár. »té ha'ásos-an le- hcé'lenné ietle ezt Sopron cs Debrecen vidéke, a nógrádi és veszprű ni tájak evangélikusai ö’elkeztck össze. Az, etaiiüélikosság kiilönhit'ii típusai át- lollak egymás melleit és kezdették el az eletet egymásért, az egyházért. Közelebb kerültek egymáshoz az I, I. e. (útján s abbéd a képből, amely a közgyűlésen eténk tárnlt, láthatóvá vált. hogy mennyire nagyobb Irll egyszerre a jelentősége, feladata és felelőssége az egyházkerületnek. ISTENTISZTELET A kerület alakuló közgyűlése isfen- t'szlelctlel kezdődött, amelyen dr. Vető Lajos püspök prédikált a zsidókhoz irt- levél 11. részének S. verse alapján. «Az ember és ha hívő emberek közössége. az egyház gyakran tan olyan helyzetben, mini Abraham. — Imé, Istennek úgv tetszett, hogy magyarországi evangélikus egyházunkat kihívja régi szervezetének keretei közül. Talán olykor mi is úgy érezzük, mintha az atyai házból mennénk ki,' amikór új keretek közé terelődik életünk. Mintha elhagynánk az atyai házat, ahol minden olyan ismerős és megszokott volt. ahol felnövekedtünk, ahol életünk tekintélyes részét leéltük és átdolgoztuk s amelyben talán jól is éreztük magunkat, mert megszoktuk. I\ern lenne helves azonban, ha' kiilsö körülmények kényszerítő hatásának tudnánk be azt a változást, afnely egyházunk történetében ebben az évben végbemegy. Ha így gondol- kod ti é /i k, hitelbőségünkről tennénk tanúbizonyságot. Hiszen évtizedeken át hangot adott Isten annak a látásnak, hogy a régi keretek nem felelnek meg egyházunk reális helyzetének és életképességének. És ezévi zsinatunk az 1. te. megalkotásával nem tett egyebet, mint hogy az egyház szeretedétől s az érte való felelősségtől indíttatva, tehát isteni parancsra, engedelmeskedett. , —- Az ige szerint Ábrahám úgy indult el. mint aki nem tudja, hová megy. Mégis elindult és ment. ment biztosan, mert hite vezérel te és megmutatta neki az- utat. A hit lényegéhez éppen ez artozik hozzá: mindig csal: a legk'á-elcbbi lépést tudom, amelyet, meg kell tennem és tudom a végcélt. Í z a végcél Ábrahámnál az Ígéret földje és az Ígéret földjén a megváltás. Vándorlása során áj meg új mcglcnetések és fordulatok bukkanhatnak fel, nem tudja, mikor er az ígéret földiára, egyet azonban tud: utjának van céju és ezt a vélt el fogja Írni.- Mi sem látunk a jövőbe. Amikor egyházunk több évszázados kereteiből kilőnünk s egyháztörténetünk ezt a mai nevezetes lépését, az é-~nki evangélikus egyházkerület megalakításának lépését megtesszük, talán rni is azzal az érzéssel vagyunk telve, mint Ábrahám. Kimegyünk a régiből, nem tudván, hová megyünk. Isten ad’on az O Szentlelke állal hitet nőkön1:. hogy Abrakom engedelmes hitével néz-ünk előre a jövőbe s hittel fogjon1: neki a murikéhoz, amr’yct az északi egyházkerület megszervezése jelent a számunkra. Ha irr járunk el. ha Isten hí let ad. nekünk és ném-nhnek, akkor nemcsak egyházunk külső szervezete tekin,e*éberi kod-d'ink előrp. hanem bel-ö é1 etünk trkntetébén is 1 új dolgok , /-//' r'<- bennünket az J-ten. Ábrahám az ígéret földje felé indult:■ Végeredményben az ígéret, földje kettőt jelentett számára, noha ö világosan talán csak az egyikről tu- (lőtt. l.gyfelöl magának és v*ódainak boldog, szép földi hazát keresett, másfelől haladt az üdvösség felé, mely az ígéret földjén jelent, meg a Jézus Krisztusban. Számára a földi haza keresése és az üdvösség útja nem jelentett egymástól különböző, vagy egy- mssáal ellenkező dolgot. A mi hitünk is akkor lesz erőssé, igazivá és teljessé, ha ezután egyházunkban földi hazánkat még jobban, még odaadóbban, meg hűségesebben szolgáljuk, ha minden erűnkkel segítjük népünket abban a nagy munkában, melyet hazánk újjáépítéséért és védelméért folytat, do ugyanakkor hisszük és valljuk azt is, hogy minél többet teszünk földi hazánkért, minél odaadóbban és hűségesebben szolgáljuk dolgozó népünket, népünk felemelkedését és haladását, annál inkább élünk Isten tetszése szerint, s annál előbbre jutunk az ö örök országa felé. — íme, a hit látja, hová és merre vezeti Isten a mi. egyházunkat. Fogadjuk tehát hittel Isten parancsszavát, szolgáljak engedelmesen egyházunkban az ő dicsőségét.» MEGNYITÓ BESZÉD A közgyűlés megalakulása után Margócsy Emil egyházkerületi felügyelő m on (löd a el megnyitó beszédét. Hosszabb történeti összefoglalás után foglalkozott azokkal a feladatokkal. amelyek előtt az egyházkerület áll. Kívánatosnak mondotta a nagy területem fekvő gyülekezetek, lelkészek és világiak összefogását. «Sokféle vidékről, sokféle szokássak móddal kerültünk össze az ú j kerületbe, — mondóba Miirgőesy Emil, —- nagyon fontos. hogy legyünk. akarjunk lenni egymással áldásos békességben. Éppen úgy szükségünk van a békére ooMio- nunkban, mint a községben, az egv- házkerletben, fejlődő országunkban, virágzó hazánkban s á nagyvilágban, Evangélikus egyházunknak példát kell mutatnia ezen a területen, belül az egyházban, a többi egyházak felé és a világ felé egyaránt..A megvállo/ott etet megváltozott életet kíván egyházi léren is: meg kell találnia helyét minden lelkésznek és világi vezetőnek is ebben a világban. Mind többet olvasunk arról, hogy a lelkészé közösségek is tárgyalják, hogy magának az igehirdetésnek másnak kell már lennie, ülésképpen kell híveikkel is foglalkoznak. Több munkát kell vállalni nagyobb tevékenységre van szükség. Bízom abban, hogy érdemes lelkészeink ezeknek a fokozott követelményeknek is meg fognak felelni. IVEZSÉRI PÜSPÖK ÜDVÖZLŐ BESZÉDE Ezután Dezséry László püspök köszöntötte a közgyűlés elnökségét és tagjait. «Az. egyházkerületei üdvözlő felszólalásomnak az ad értelmei, ha kifejezem reménységemet s vele munkatársaimnak. lelkésztársaimnak s a Déli Evangélikus Egyházkerületbe tartozó gyülekezeteknek azt a kívánságát, hogy a két most alakul»» nagy egyházkerület jelentse a jövőben a mi magyar evangélikus egyházunk országos egységét. Megvan a nagy lörténe'rni alkalmunk arra. hogy az országos egyháznak ezt az egységét valósággal kiépítsük és átéljük. A múltban ez az egyse" csak a ro- ménysi'-g tárgya volt közöttünk. Személyi kérdések, anyuéi kérdések, egyházi programiunk különbözősége és gyakorlatok kii’önbözőségoi választottak el nőnket egymástól. Legyen az Északi Egyházkerület alakulása egyben felszámolása mindannak, mii ilyen vonatkozásokban egyházunkat megosztotta. legyen a most alakuló két egyházkerület annak az országosan egv vágynak a megvalósítója, hogy Iliiben, szolgálatban, programm- han, helyzetünk felismerésében és lövőnk alakításában egyek vagyunk. Szüntessük meg a kétféle, vagy a több féle tájékozódás lehetőségét rgybá- zunkbm cs értsük meg lüzüs .szolgálatunk közös felelősségét é.s indításait. Legyen ez az országos egységünk kifejezője a mi közös nemzet szolgálatunknak. A mi nemzedékünknek jutóit. hogv végre egyházunkban mindent. egyházunk érdekében efe’oked- hessiink Most van először szabadságunk arra. hogy a magunk ügyeit, a magunk szemével és a magunk érdekében vizsgáljuk és intézzük el. Erre nagyszerű példa éppen a mi első zsinati törvénycikkünk, mely az egyház- szervezeti kérdést e közgyűlés tanúsága szerint is az egyház legbelsőbb érdekei szerint alkothattuk meg. Ennek a közgyűlésnek a hangulata és összetétele is mutatja, hogy milyen természetes, józan és valóban egyházi lépést teltünk ennek a törvénynek megalkotásával. Mindezt annak a hazának köszönhetjük, amelyben élünk s amelyben általábanvéve is a magyar népnek először van meg a módja és a szabadsága arra, hogy saját ügyeit a maga szemével és képességei szerint vizsgálhassa és inlczhesse. Élv tizedes és évszázados igazságtalanságokat és különbségeket bonthat le és olyan életkereteket építhet, melyben mindenkinek megvan a joga és lehetősége a munkához, a munkában saját képességeinek kifejtéséhez és legjobb tehetsége szerint elvégzett munkájához málló kenyérhez. Egyházunknak és népünknek ezt a szbeságát és függetlenségét védelmezi közös feladatunk. Legyen megalakuló két egyházkerületünkből olyan országos egység, mely a nemzedékünknek adott történelmi alkalom kiaknázását biztosítja nemzetünk és egyházunk javára. Emlékezzetek arra is, hogy benne vagyunk törvényalkotó zsinatunk munkájának kellős közepében s ez is feltételezi országos egységünket. Az a dolgunk, hogy ezt a zsinatot sikerre vigyük s ez. a siker csak közös lehet és csak a közös vállalkozás és egységes szellem eredményeként juthat a kezünkbe. Vannak közöttünk, akik szeretik életünket és helyzetünket úgy jellemezői, hogy «nehéz időket élünk», s ezekhez a nehéz időkhöz méltóan kell helytál nunk. Ez a jellemzés szép, hogyha a jól felismert feladataink nagyságát akarjuk jellemezni vele és nem valami sápilozó és lehetetten hangulatnak kifejezését adják vele. Helyesebb azonban azt mondani, hogy alkalmas időket élünk, melyeket Isten ad a kezünkre, éppen abból a célból. hogy a mi egyházunk megtisztuljon. megújuljon é? egyházi feladataira ébredjen rá. Alik almas időket élünk, régi kérdések jó megoldására éppúgy, mint általában magyar nemzetünk alkalmas időket élt régi kérdések jó megoldására. Nem mulaszthatom el az arra való figye'mezlelést sem, hogy egyházunk feladatai között igen fontosnak 'muta'i'ozi k az n két külföldi út is. amely egyházunk delegátusai elölt ált: a hannoveri és a hindi keresztyén világ- gvűlósek alkalmából. Ezek az utazások végkép nem tekinthetőik egyszerűen csak ulázásoknak. Egyházunk egészének úgv kell élnie, hogy egyházunk nevében világos bizonyságát adhassuk annak a világban élő keresztyén testvéreknek és testvér egyházaknak hogy egyházunk nemcsak él, de alkot és szervezkedik is. nemcsak dolgozik, hanem eredményeket is ér el és nemcsak imádkozik, ha { nem meg is hallgallatnak az insád.sá- i gai. Az Északi Egyházkerületnek, cn nrk a széles, nagyerejn és reménységgel leli egyházteslnek az alakuló gyűlése igazolja ezt a tanúságtélelf. Amikor az egyházkerületet ismételten szívből köszöntőm, felajánlom szerény .erőimet s az ország másik. a déli felén élő evangélikus egyházkerület lel'Uészinek és gyülekezeteinek erőit, ami drága. Istentől elhivatott s nacv feladatokkal megáldott országos egyházunk építéséhez.» VÁLASZTÁSOK, ESKÜ TÉTEL A közgyűlés megválasztotta teljes egyhangúsággal az új tisztségviselőket is. Egyházi főjegyző dr. Csengődj’ Lajos esperes; világi főjegyző dr. Bertha Benő egyházmegyei felügyelő. Jegyzők dr. M'eiszer Elek é$ dr. Ruzsin- szky György, ügyész dr. .Vélsz, Aladár. Számvevő Moravesik Sándor, pénztáros Csehov Zoltán, levéltáros Csákó Gyula püspöki lilkár,. A kerület, j re-hiVviurn lelkész .tagjai: Csákó Gyú’a. Halász Béla. Me gyér Lajos; Mollioris/. János. Várady I ajos és AVellter Rezső, világi tagjai: tlr. Fekete Zoltán, dr. Krcpuska István, dr. Rédci Sándor, dr. Somoevi József, dr. Sömjéni Miklós és dr. Videóvá Sándor Póttagok: Turmezei Sőhs’cv, Ottmar Béla és IhidaUcr Oszkár, illetve dr. Lipner Pál, Bceht Rezső és Magyar István.- A kerületi törvényszék - tagjai: A Béke Világ tanács berlini ülésszakán hozták nyilvánosságra a Világta- nécs áital vezetett és kifejeződő béke- mazigaom legutóbbi szavaz».gyűjtési mozgalmának legújabb eredményét. A békéért harcoló emberi súgnék arra a javaslatára, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt és tárgyalások útján oldja meg a világ minden kérdésé!, ihatözázhat millió ember adta aláírását szerte a világon. Ebben a hat- százhat millió aláírásiban benne van a békéért harco'ó nemzetek felnőtt lakosságának döntő '.öbhsége, köztük a mi hazánk népének több mint hétmillió aláírása. De terme van a nyugati világ békeszerető dolgozó népének sok tízmillió aláírása is. Egyes nyugati országokban a rendőri és politikai megfélemlítés minden eszik özét előhoz lá.k az aláírásgyűjtés útjába, mégis milliók és milliókhoz jutottak el a béke javasltat bátor harcosai. Jean Laifitte, a Béke Világfanáeis főtitkára rámutatott arra, bogy ezt a hatszázhaé millió aláírásé nem a világ emberiségének létszámához, hanem a megkérdezettek számához ke'l viszonyítani. Rámutatott például arra, hogy Nyugat-Németország- bam, ahol képtelen terront fejtettek ki az aláírásgyűjtési mozgatom elfojtására, 1iatmílli<5százezer embert kérdeztek meg s ebből ö-mélliókileneszázezer emlber aláírta a béke biztosítására szolgáló javaslatot. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan százalékban, vagyis 90 százalékon felül szavazott a békére Nyugaf-Németor- szág lakossága is éppúgy, minit pl. a mi hazánk felnőtt lakossága. Ez sok mindent jelent. Elsősorban azt jelenti .hogy az emberiség békevágya óriási. Ha az emberiség egyszerű tagja&i bárhol a viagon őszintén és . szabadon, megszavaztatnák: háborút akar -e vagy békét, nem kétséges,. hogy elsöprő többséggel szavaznának a béke •mellett. Azt jeleni ez a tény, hogy egy igen szűk kisiábor az elnyomók, a háborús spekulánsok e áltálában a nép .ellenségeinek igen szűk tábora 'készíti elő és erőszakolja a háborút az emberiség érdekei és döntő többségének akarata ellenére. De azt is jelenti■ ez a tény, hogy a békemozgalomnak még elég dolga van a világiban. Azokban az országokban, . amelyekben ei akadják nyomni az emberiség békevágyát, az emberekért való és az emberek közvéleményéért való hősi küzdelemre kell felsorakoznia a béke minden aktív harcosának. Ez a sornkozáe és a béke megvédésének öntudata Jiaipról-aapra folyik és erősödik ezekben az országokban. Azokban az országokban pedig, amelyekben demokratikusan megkérdez ék az embereiket s azok szavazhatták a békére és a háború ellem, mini pl. a mi hazánkban —azon ke'l lenünk, hogy ez a már kifejlődött békevágy erősödjék s a béke ■megvédésének bátor és tevékeny cselekedeteit hívja ki az emberekből. Ez a feladat hazánkban éppúgy mint a Szovjetunióban és a többi népi demokráciákban, a béke nagy alkotásaiért és építkezéseiért, latbsverhető emberi munka és áldozat tneghoza afó't jelenti 8 jelenti országaink, hazánk védelmét. Erőt kell mutatnunk a belső építésben és a honvédelemben egyaránt, mert a béke ellenségeit nem hatják meg sem a béke melletti bizonyságtételek, sem az emberiség mély békevágya, sem azoknak az országoknak hősi békemunkája, melyek a békét szentnek és fenn- tartandónak tartják. A háborús spekulánsok és háborús »szitoknak kis népelnyomó csoportjait csak az térítheti el gonosz útjától, ha a békét védelmező országok erősek és ha a háborúra készülő kormányok országaiban élő népek felemelik szavukat és egységesen lépnek fel olyan erővel, hogy le fogják a há- ■ ború kezdeményezőinek kezét. Ez a haitszáizhat millió aláírás azonkívül mást is jeleni:. Azt jeleníti, hogy ma az egész emberiség osztatlanul egy nagy kérdésre irányítja figyelmét s ez a háború vagy béke kérdése.. Soha nem volt az emberiség történetében ilyen bizonyíték az egyimásrauitalt, osztatlan egy vitáig e eiz emberiség közös érdekei mellett, mint a mi mostani napjaink döntő küzdelme a békéért. Az emberiség kész arra, hogy a nagy tömegek közös életérdekeiinelk egységét,; felismerje a csak bűnös, emberellenes és népeílenes politika szakítja szét az emberiséget táborokba. De, arra se volt még példa az emberiség történetében, hogy egy nagy politikai feladat erkölcsi támogatására hatszázhat millió ember mozdult volna meg a föld kerekén. Az öt nagyhatalom tárgyalásának és békés megegyezésének ez a minden eddigit felülmúló erkölcsi tömegtámogatása a mi békemozgalmunk eddig leghatalmasabb eredménye. És éppen azért, mert ez a hatszázhat millió ember nem az elérhető legtöbb, akit mozgósított ennek a célnak támogatására, hanem, mert még kimeríthetetlen tartalékaink vannak az emberiség tömegei közt, akik mind helyeslik a békét, elutasítják a háborút és helyeslik a nagyhatalmak megegyezéses politikáját, — legyőzhetetlen és végtelen távlatú a mi békemozgalmunk. Ez a békemozgaloin, melynek ma is tágjai vagyunk kétségteledül a legnagyobb és legtudatosabb békemozgalom ma a föld kerekén. Tudjuk azonban azt, hogy ezenkívül más béUemozgaíimak is vannak. Amerikai és angol pacifisták és békebarátok széles lársadalmi tömegei, különböző váltás-’« csoportok szerte a világon, indiai gaindtenák és sok más szervezet öiudatosííja a mi V'Komozigäjmunkon kívül is a világ bé- keszerető emberiségét. Ezek .mozgósítására és egy táborba gyűjtésére mondta ki a berillmii Béke Világianács- üiés, aizt, hogy 1952. december 5-én, BScsbea, a békéért küzdő mozgalmak óriási méretű találkozóját rendezi meg ,A Népek Tanácskozása a Bekérő.“ címen. December 5-éig az a dolgunk,- szerte a világon, hogy akik i> béke hívei vagyunk, mozgósfisunk és készül-’ jünk erre a nagy tanácskozásra. A népek tanácskozása a népek küldöttéit fogja együtt bar tárni Bécsiben, .hogy kifejezést adjanak a;z emberiség erkölcsi és poétikai követelésének, hogy fenntartsák a békét. Készüljünk erre az újabb ta'á'kozóra keresztyén lélekkel,’ imádsággal és azzal a vágyakozással, hogy Isten erőt adjon lecsendesiténi a háborgó tengert s a népek közötti teszüÍnségeket le 'tehessen vezetni. A m: evangélikus egyházunk békéért va'ó küzdelméhez újabb öntudatositó es erősítő indításokat adhat nyugati és keleti keresztyén egyházak és egyházi munkások ú.'ab és újabb megmozdulása, amelyek mindig nagyobb hatással állnak sorompóba a béke védelmére, így üdvözötihe'tjűk a német protestáns lelkészek hatalmas berlini gyűlését is, me yen Péter János, református püspökünk is felszólalt. A német nép papjai mindinkább rátalálnak felelős- eágükre és a béke megvédése ügyében va'ó kö e'ezet'ségükre. Szolgaiján ez is ő&zln'e örömünkre « legyen erősítőnk a lankadatlan bákeküzdelemben. Hanzmann Károly, Hering János, Joób Olivér. Marcsek János, Karáth Pál és dr. Schnick Tibor lelkészek, «Ir. Hertay Zoltán, dr. Képes József, Major Béla, Sehmid Ádáin. dr. Solt Zoltán »Ir. l'arik Kálmán, dr. Schár- bert Ármin, Magjar István világiak. Jegyző dr. Ruzsinszky György. A kerületi számvevőszék elnökei Hanznunn Káro'y és Vonga Uászló. A lelkészképző bizottságba dr. Pál- fy Miklós, dr. Sehulek Tibor, dr. tVeiszer Elek. Németh Károly és Danhauser László lelkészeket választotta meg a közgyűlés. Ügy döntött továbbá, hogy külön segéiyooctó bizottságot nőm szervez, hanem az ezzel kapcsolatos döntéseket a püspök elnöklete mellett az. esperesekre bízza. A határozat általános közmegnyugvást kellett a lelkészek körébén. Miután a megválasztottak esküt lettek, tudomásul vette a közgyűlés, hogy a püspöki székhely a budai egyház- község budavári lelkészi köre. s hogy a lelkészi állás szervezése folyamatban van. Anyagi ügyek, így az 1952. évi költségvetés tekintetében a döntési a presl ilérium kezébe teliék. Az alakuló közgyűlés a Himnusz eltneklésóve] ért veget. —Horváth András
