Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-04-22 / 16. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET Egyházunk Budapestre költözteti Teológiai Akadémiáját A pöspökl értekezlet újabb nagyjelen­tőségű egyházi kérdéseket tárgyalt. Egyházunk püspökeinek értekezle­tén elsőízben szerepelt az a törté­nelmi jelentőségű javaslat, hogy a soproni evangélikus Teológiai Aka­démiát Budapestre költöztessék. Az egyetemes presbitérium már régeb­ben kiküldött egy bizottságot, az úgy­nevezett „Hatos Bizottságot", abból a célból, hogy az Evangélikus Teológiai Akadémia elvi és gyakorlati kérdéseit tárgyalja s javaslatokat tegyen minden olyan kérdésben, amely Teológiánkkal kapcsolatos. Ennek a bizottságnak mun­káját az a tény hívta életre, hogy egy­házunk újra á maga kezébe vette az evangélikus lelkészképzés ügyét. Azzal, hogy Teológiánkat leválasz­tottuk az állami egyetemről, idősze­rűvé vált teológiai oktatásunk re­formja is és sok olyan kérdés, amit egyházunknak rövid időn befül úgy kell megoldania, hogy ezek a meg­oldások történelmi időt állóaknak bizonyuljanak. Ennek a hatos bizottságnak javaslatai alapján dolgozta ki annak idején az egyetemes presbitérium az egyházi Teológiai Akadémia új szabályzatát és ez dolgozik a tanulmányi reform kérdé­sein is. Mint az köztudomású, az evan­gélikus Teológiai Akadémia az egyete­mes egyház tulajdona és az egyetemes egyház felelőssége alá tartozik. Az egyetemes egyház elnökségének meg­bízásából készítette el most a Hatos Bi­zottság azokat a javaslatokat, melyek a Teológiánkkal kapcsolatban felmerült új nagy probléma, Teológiánk Sopronból Budapestre költöztetésének előkészítése és végrehajtása érdekében szükségessé váltak. A múlt héten tartott püspöki értekez­let először tárgyalt erről a történelmi jelentőségű ügyről. Az eddig kialakult helyzet szerint egyházunknak az a terve, hogy a soproni Teológiát a budapesti egy­házi középiskolával, a Fasori Gim­náziummal hozza szoros kapcsolat­ba, hiszen ezt a középiskolát az iskolák államosítása idején első­sorban abból az elgondolásból kér­tük, az államosítás alól mentesíteni, és egyházunk kezében meghagyni, hogy lelkész! utánpótlásunk fontos alapjává legyen. Teológiánk buda­pesti elhelyezése és berendezkedése Istentől adott bíztató ígéret szá­munkra, hogy általa egész lelkész- képzésünk megújulhat. Hazánk fővárosának szellemi életébe bekapcsolódó teológiánk ifjúsága szé­leskörű és eleven tudományos képzés lehetőségei közé kerül. A budapesti sok­rétű és színes egyházi élet sokkal gyümölcsözőbb egyházi háttérként ígérkezik, mint a soproni volt s nagy előnye lesz a budapesti elhelyezésnek az is, hogy az ország középpontjában lévén, a Soprontól eddig igen nagy távolságban lévő keleti országrészek evangélikus ifjúsága jobban bakapcso- lódhatik a lelkészképzésbe. Most az a feladatunk, hogy Teoló­giánk budapesti elhelyezésénél a megfelelő egyházi intézmények kiválasztása, illetve megteremtése a lehető legjobban sikerüljön. Egész egyházunk fordítsa figyel­mét erre a történelmi jelentőségű egyházépftő feladatra, és hozza meg lelkészképzésünk ügye érde­kében a szükséges áldozatot. Püspökeink foglalkoztak azzal az or­szágos teológiai konferenciával is, mely, ha Isten úgy akarja, Teológiánk harmincesztendös soproni történeiének záróköve lesz. A lelkészt utániképzés céljait szolgáló 10 napos országos teológiai konferencia anyagát a teoló­giai tanárok javaslatai alapján beszélte meg a püspöki értekezlet. Örvendezéssel és Isten iránti hálá­val számoltak be püspökeink ezen az értekezleten arról, hogy egyhá­zunk lelkészei milyen lelkesen s milyen figyelemreméltó eredmény- ' nyel vesznek részt országosan ab­ban a békemozgalomban, piely az egész emberiség jövője érdekében a háború elkerüléséért küzd. Egy­házunknak az a hitből fakadó el­határozása, hogy a béke ügyében latba veti egész erkölcsi és szel­lemi erejét — az immár kéteszten- dős békemozgalomban, mind hatá­rozottabban bontakozott ki, s en­nek hazánkban, sőt külföldön is mind nagyobb visszhangja és el­ismerése mutatkozik. Ismét foglalkoztak püspökeink a rádió-istentiszteletek ügyével, kijelöl­ték azokat a lelkészeket, akiket a rá­diós igehirdetések szolgálatába állítanak és a rádiós-istentiszteletek szervezésé­nek feladatát Dezséry László püspökre bízták. A Dunántúli Énekeskönvv újabb ki­adásának és terjesztésének terve és részletkérdései szintén foglalkoztatták ezt a püspöki konferenciát. Híveink nagy serege kívánja a Keresztyén Enekeskönyv újabb kiadását, 9 bár egyházunk énekeskönyv-reformra ké­szül, s az új Egyetemes Enekeskönyv előmunkálatai évek óta folynak, püs­pökeink mégis azt határozták, hogy 3 Keresztyén Énekeskönyv újabb kiadá­sát készítik elő. Számos egyházkor­mányzati kérdés tárgyalása után a püspöki értekezlet befejeződött. Ugyanaznap az egyetemes egyház el­nöki értekezlete is ülésezett dr. Reök István egyetemes felügyelő és Túróczy Zoltán püspök elnökletével Magyarbánhegyes 1936-ig Nagyfbénlhegyes szórványa, felkigondozásban csak időközönként ré­szesültek a hívek. Gyökeresen megvál­tozott a helyzet ezen a téren 1936-ban, amikor Raffay Sándor püspök Nagy Józsefet, mint szervező missziói segéd- lelkészt küldötte kii a gyülekezetbe. Két évi küzdelmes munkálkodása alatt szórványoltárt és ingatlant szerzett a Lázár gyülekezetnek. 1938-ban már Seben István töri a kemény talajt. Ö harmóniumot szerzett. 1939-ben, Mik- lóssy Endre alatt a missziókor missziói egyházközséggé alakult. 1942-től Bárt- fay Laios lett a lelkésze a gyülekezet­nek. Közel 10 esztendős munkálkodása alatt valósággal csodát művelt. Most itt ül velem szentben feleségével együtt a kicsiny falusi parókián. Megkérem, hogy beszéljen az itteni munkálkodásá­ról, a gyülekezet keletkezéséről. —* A mag yar bá nhegy esi hívek száma — kezdette el Bártfay lelkész ismerte­tését — mindössze 250 lélék. Javarészt kisparasztok. Főleg Orosházáról ván­doroltak ide körülbelül 100 esztendővel ezelőtt. Dohánytermesztéssel kezdtek ftt foglalkozni. Kezdetben semmi lelki­gondozásban nem részesültek. A nagy katolikus tengerben sokan áttáértek, 0 reverzális veszteség még ma is lénye­ges. Mikor idekerültem nekem is na­gyon sok nehézséggel kellett megküz- denem. A gyülekezetnek úgyszólván semmije sem volt még. Üj házasok voltunk és egy szegény albérleti lakás­ban laktunk rendkívül szűkös viszo­nyok között. Isten kegyelmét és szere­tőiét azóta nagyon sokszor megtapasz­taltam. Sikerült rövid idő múlva szinte Isteni csoda folytán házat szerezni pa­rókia számára. Volt már kényelmes lakásunk. Azonban az Ürnak is hailé- kot szerettünk volna építeni. Sok fö!d- hortokos élt a faluban, akikre ezen a téren nagyon számítottunk, de hatható­san nem támogatták a templomépífés ügyét. A háború alatt csaknem telje­sen elaludt a templomépítés gondolata. Az Or mégis akkor adta meg az építés tehetőségét, amikor arra, az ostrom utáni rendkívül1 nehéz és zavaros idők­ben semmi lehetőség nem volt. 1946- ban egv evangélizáeió következtében nagy ébredés indult meg a gyülekezet­ben. Ezzel az ébredéssel a templom utáni vágy még jobban fokozódott a hívek • szívében. 1947-ben 67 forinttal indult meg a templomalapra vaíó gyűj­tés. Minden hívő kivétel nélkül át­ér ezte a templom szükségességét. Annyira megnyíltak a szívek és a pénz­tárcák, hogy ez év őszén már megér­kezhetett az első vagon tégla is. Az állam és a környékbeli nagyobb egy­házak is, mint Orosháza, Békéscsaba, Mezőtúr segítségére siettek Lázár egyházunknak. 1948 augusztus elsején már meg is indulhatott az építkezés. 1949 június 19-én örömünnepre ké­szültek híveink. Benkóczi Dániel püs­pökhelyettes felszentelte a 6 méter szé­les, 12 méter hosszú, tágas karzattal rendelkező templomot. Áz Or nem hagyott el bennünket. Meghallgatta hő imádságunkat. Igaz, hogy még mindig sok a tennivaló. A templom kívül va­kolatlan, csatornázás is hiányzik. Htez- szük, hogy Isten ezt az imádságunkat is meghallgatja. Hiszen tavaly Isten kegyelméből a parókián gyülekezeti termet is tudtunk létesíteni. — Most még röviden rátérek gyü­lekezetemben végzett lelkimunkámra. Istentiszteletre a hívek 25%-a jár. Nem valami jó eredmény. Azonban a köz­ségben csak 90 evangélikus van, a többiek távoli tanyákon laknak. Gon­dozásuk meglehetősen nehéz. Feltűnő­en kevés minden fe'ekezetnél a férfi az istentiszteleteken. A reformátusok is szórványban élnek itt. Istentiszteletü­ket a ml templomunkban tartják, sok református állandóan eljár az evangé­likus istentiszteletekre és megfordítva. Nagyobb szórvány kettő tartozik ide: KasZeper, ahol a Szlovákiába való kite­lepítés miatt 600-ról 200-ra csökkent az evangélikusok száma és Reformátusko- vácsháza, hol 150 evangélikus lélek él.' Ezek rendszeres gondozásban részesül­nek. Adakozási készség kielégítő ugyan, de a hívek szegénysége miatt, inkább munkát adnak szívesebben, mint pénzt. Evangétizációt kettőt is tartottunk az elmúlt esztendőben: Győri János nagytarcsai lekész és Lupták Gyula nváregyházi lelkész szolgált. Nagy problémánk a kantorkérdés. Jelen­leg 8 esztendős kislánvom látja el leg­inkább a kántori szolgálatot a templom­ban. 8, II Készülj az ige hallgatására János er. 16,5—18, Akárhol ütjük fel a Szentiráet, soha se mól y asm i t mond, ami t mi sze re tnénk, szép, szellemes, „mélyenszántó" gon­dolatokat Istenről és az életről, hanem mindig cselekvést és eseményt, ténye­ket és Valóságokat mutat be. Nézzük ezt a mai textust te: Jézus utolsó óráit tölti a tanítványokkal. Mivel tölti ki ezeket az utolsó értékes perceket? Nem azt mondja el nekik, hogy mit gondol a világról az emberekről és Istenről! Nem hatalmas világszemlé­letet ád nekik utoljára! Nem is csodá­latos gondolafrendszert hagy nekik végrendeletként! Hanem — egyszerűen eseményeket, tényeket mond ej: Elme­gyek tőletek, de — az Atyához me­gyek. Akkor aztán eljön a Szentlélek és majd az cselekszik veletek és benne­tek. És minden igyekezete arra irá­nyuk hogy helyes viszonyba hozza ta­nítványait ezekkel az eseményekkel Igaz! Az efeő esemény rendkívül fájdalmasnak és nyomasztónak tátszik: Jézus elmegy. Megértjük a tanítvá­nyokat: „ ___ mivelhogy ezeket be­sz éltem nektek, a szomorúság eüóWŐtte a szíveteket." Hányszor gondolunk mi is arra: Bárcsak közöttünk lenne Jézus! Csak lenne valahol a földön, hogy hozzá mehefnénk, láthatnánk, megkérdezhetnénk és kétkedő embe­reket kezükön fogva egyszerűen elve­zethetnénk hozzá, mint Fülöp Nafáná- élt: „Jöjj és láss!” Jézus azonban rend- reuíasit bennünket iá, mint akkor a ta­nítványait: Ti szomorkodtók, de „senki sem kéidezi tőlem közületék: Hová mégy?” Hiszen nem megyek é) tőletek szó nélkül, mint emberek szoktak! Nem adom fel a küldetésemet 1 Hanem ahhoz megyek, aki küldött engem és onnan teljesítem be művemet: Elkül­döm a Szetlíleiket! Most azután a Szentiélekről kezd ef beszélni Jézus. Azonban megint nem szép és szellemes gondolatokat haliunk, amik bennünk is mindenféle gondola­tot támasztana: Miért keli lennie Szent- léleknek? hogyan illesszük bele ezt a Szentlelket a világképünkbe? — Ha­nem megint csak egyszerűen tényeket hallunk: A Szentlélek eljön, Jézus el­küldi — akár szükségesnek tartod ezt te ember ,akár nem, akár bete tudod il­leszteni a világképedbe és gondolatvi­lágodba — akár nem! A Szentlélek ek jön! — eljött! És mit csinál ez a Szentlélek?! —■ „Megfeddi”, meggyőzi”, „megitélá” a világot. Vagyis a Szentlélek nem hagyja békén a világot az utolsó fté- ietig. A Lélek dolgozik ázom, hogy Is­ten igéjét sehol a vSágon ne lehessen egyszerűen és közönyösen elutasítani. Minderre azt lehet tetetni, hogy nem sokat látunk a Szentiéleknek á>ből a munkájából! Azonban! Ne felejtsük el, hogy a Szentlélek munkálkodása mindig a hirdetett igéhez van kötve! Ha az egyház elmulasztja, vagy elbányagoi- ja a bizonyßágtevést a viiág felé, ak­kor a Szentléteknek ezek a munkái is megszűnnek. „Még sok mondanivalóm van hoz­zátok, de most d nem hordozhatjá­tok.” — mert az emberi értelem általá­ban nem tudja elhordozni az isteni igazság férfiét. Amikor az Ige lényege érinti, akkor mindig sündisznó-állásba rezzen össze és azt mondja: „Kemény beszéd ez, ki hallhatja ezt!” Az még- csak rend jón való, hógy súlyos hibáim vannak, de hogy „elveszett és e!:kár­hoz ott ember” vagyok! —* azt már nem! Csak az Isten Lelke vezet el erre az igazságra. Minden titkot a Lélek jelent meg S azért az egyház Is abban ismeri fel a Szentlélek munkáját, hogy elvezeti az igazságra. Ez az igazság pedig kimeríthetetlenül gazdag és mély 9 ezért nem mondhatja az egy* ház soha, hogy már mindent megér­tett, mindent megtanított, mindent el­énekelt és mindent elmondott, „Még sok mondanivalóm van hozzátok”. — Ezért nem mondhatja fáradtan az egy­ház. Mostmár csak ismételnünk keli, amire őseink íanitotak, mostmár csak azt kel! tennünk, amit ők tettek, azt énekelnünk, amit ők énekeltek. Min­den időben hangzik az egyház felé az ígéret: A Szentlélek jelen van, elvezet minden igazságra, új ismeretet, új imádságokat és új énekeket ajándé­kozva. Az egyház éppen abban látja meg a Szentlélek munkáját, hogy nem merevedhetik meg, nem pihenhet a ba* bóráin, a „régin”, a „hagyományoson”, hanem újra meg újra hallani, megis­merni és élni akar! Nem keli megijednünk, nem ez egy­ház ú. n. modernizálását jelenti ez csak azértis, mert a Szentlélek vezet ei minden igazságra. És ez a Lélek nem „magától szól, hanem azokat szólja, amiket hal!... engem dicsőít ma jd, mert az enyémből vesz és megjeleníti nektek”. Az Üj, amit a Szentlélek min­den egyes nemzedéknek és az egyház­nak minden egyes korban ajándékoz, nem mindig valami Üjdonság, a leg­újabb feltalálás, hanem a Régi, „amety kezdetben volt” •— Jézus Krisztus „tegnap és ma és mindörökké ugyan­az” —, de mindig újra meg újra felis­merve, mélyebben feltárva, másként megragadva és igazabban dicsőítve. Pr. Pálfy Miklós GYÜLEKEZETI HlREK Következő vasárnap: Április 22. Can­tate vasárnapja. Húsvét u. 4. vasárnap. Igék: Jakab t:16—21. János Evang. 16:5-15. Liturgikus tzfn: Fehér. Erdei Ferenc miniszter főgondnokf beiktatása. Erdei Ferenc főidmíveiésűgyi minisz­ter, tiszántúli egyházkerületi főgond­nok beiktatása április 25-én délelőtt 9 órakor kezdődő közgyűlésen lesz a deb­receni Nagytemplomban. A közgyűlés az istentisztelet és eskütétel után, a kollégium dísztermében folytatódik, »hol a beiktatott egyházkerüfeti íőgond- nok székfoglaló beszédet mond. R ádlós-istentiszteletet közvetít vasárnap, április 22-én a Petőfi Rádió, reggel 9.30-tól lÖ.15-:g, az óbudai evangélikus templomból. Pré­dikál Virág Gyula gyömrői teikés-z. énekel a Lutheránia kiskörusa. Csendes napok PHIstigeten. A Fébe pflisllgetl missziós telepén május 3—6-ig asszonyok és lányok ré­szére május 12—14-ig általános pün­kösdi, május 31-től — június 3-ig férfiak részére lesznek csendes napok. Szeretetvendégség Orosháza-Rákőevi- telepen Az Orosházo-Ráikóczf-telepi egyház­község április hevi szeretetvendégsé- gén, 15-én, Tátrai Károly tb. esperes tartotta az előadást. Szeretetvendégség Óbudán Az óbudai gyülekezetben április hó 15-én, vasárnap, d. u. 6 órakor, a gyü­lekezet alagsori termében szerétetvefl- dégség v«3.t. A szeretetvendégSégen a LUTHERANIA ÉNEKKARA énekelt WELTLER JENŐ karnagy vezetésé­vel s HELLER ANNA zongorázott. A nagyszámú vendégsereg nagy érdek­lődéssel és örömmel hallgatta egyhá­zunk kiváló énekkarát s Heller Anna művészi zongorajátékát. A műsort Komjáthy Lajos lelkész írásmagyará­zata zárta bei. A szeretetvendégség tiszta jövedelme az óbudai gyülekezet orgonájának célját szolgálta. Evangelizációs naptár Mezőkovácsháza ápr. 23—29. (Mar- schalkó Gyula). Csépel, ápr. 23—29. (Józsa Márton). Nyáregyháza, ápr. 25 —26. (Csepregi Béla). Pécs, ápr. 22-én csendes vasárnap a baranyai gyüleke­zetek népe számára. fSreter Ferenc). NagysimonyS, ápr. 23—29. (Sréfer Ferenc). Emléknap Csepelen A csepeli egyházközség április 22-éo megemlékezik arról az istentisztelet­ről, amelyet 1911-ben, 40 évvel ezelőtt, tartott Csepelen néhai Masznyik Gyula ny. lelkész. Az emléknapon, vasárnap, d. e. 9 órakor a Bükkös-utcai iskolában, d. e. 11 órakor a templomban prédikál Dezséry László bányakerületi püspök. Délután 6 órai kezdettek egyházzenei áhitat keretében előadást tart Kemény Un jós budapesti esperes. Közreműkö­dik a Fasori Énekkar, Peskő Zoltán vezényletével. — Április 23-án, hét­főn, kezdődik és egész héten át tart az evangélizádó, amelyen igét hirdet Józsa Márton lelkész. Az evangélizádó kezdete naponkét fél 7 óraikor van. — A templom megközelíthető villamossal a Köz vágóhíd tó1, a 21-ee autóbusszal a Boréros-lérről. Leszállás a Karácsony Sándor (Gyár)-utcánál. Az Evangélikus Papnék Otthona Az evangélikus papnék otthona, amint ismeretes kútjának vízszolgálta­tását hozatja most rendbe. Erne a célra az evangélikus közvéleményhez for­dulnak adományokért. Az adományo­kat a 4224-es csekkszámlára. Evangé­likus Egyházi Pénztár, Budapest cím­re kell befizetni, a rendeltetés megje­lölésével. Rákospalota Az elmúlt héten tartotta évi rendes közgyűlését dr. Reők Iván egyházfei- ügyefő elnöklete alatt. A közgyűlést Isten Igéjének felolvasásával nyitotta meg Reök egyház felügyelő. Majd a fel­olvasott Ige alapján az igaz evangé­liumi békeküzdelemröi beszélt. Az igazi Krisztus hívőnek nemcsak imádkozni, hanem hathatósan küzdeni te keli a vi­lág békéjéért. Az utána következő ter- iedelmes lelkész jelen'ésből a rákospa­lotai gyülekezet rendkívül mozgalmas, hivő élete tárult fei. Este szeretetven­dégség volt a zsúfolásig megtelt gyü­lekezeti teremben, ahol az ünnepi beszé­det Bonnyai Sándor evangélikus leikész tartotta „Jó Pásztor a Bibliában” cím­mel. Újpest Április 9—15-ig, hétfőtől vasárnapig evangélizáeió volt a gyülekezetben, a nagy vacsora (Lukács 14:16—24) pél­dázata alapján. Százas létszámmal kez­dődött az evangélizáeió, de a hét dere- kánjnár négyszázra emelkedett a rész­vevők száma. Csodálatos éhség mutat­kozott Isten Igéje iránt. Nem hiába előzte meg sok tusakodás, imádkozás az evangélizádót. Eljöttek lelkészük képviselésével együtt a hely’ testvér- 1 gyülekezetek tagjai, de estéről estére f növekvő számmal megjelentek á szonv szed rákospalotai hívek és az Alag Dunakeszi fiókegyház bibüás asszonyai. Evangéliumi énekekkel emelte az ige­hirdetés áhítatát a tíztagú Fébe női kar, a helybeli 50 tagú református és 60 tagú baptista vegyeskar. A esteken közreműködött meg művészi szóló számokkal Gyertyánfi Aiadárné és Zá­hony János a Lutheránia vegyeskar ki­tűnő tenoristája, Dauda Józsefné zene­tanárnő kíséretével. Megrázó erejűek voltak a bizonyságtevők személyes jellegű vallomásai, amikor is nem egy esetben szem nem maradt szárazon a hallgatóság soraiban. Az evangélizáeió előtt minden este írnaközösség volt 30— 50 részvevővel, szombaton pedig utó- összejövetel volt 32 hitrejutoít részvé­telével. Az evangélizáeió a vasárnapi istentisztelet keretében kiosztott Űr Szent vacsorájával ért véget, amikor te 86-an járultak a megtérített asztal­hoz. Az evangétizációt Várady Lajos csepeli lelkész tartotta. Vése Egyhetes evangélizáeió volt a gyüle­kezetben. Délelőttönként háziistentisz­teletek, délutánonként pedig csoport- ősszejőveíelek voltak. A gyülekezet népe nagy számmal vett részt minden igehirdetési alkalmon. Pogányszentpé- terrőf is többen jöttek. Hálaadásra késztető volt a férfiak nagyszámú részvétele. Bár a húsvéti ünnepekben a gyülekezet jórésze úrvacsorázott, mégis az evangélizáeió végén a 670 lelke« gyülekeztbol 230-an járultak az ür asztalához. Az offertórium is igen jelentős volt. A szolgálatokat Káldy Zoltán és Német Margit dn. végezték. Bátaszék Az alsőnánai gyülekezethez tartozó 50 lelkes kis fiókgyülekezet testvéri szeretetheti éi a Felvidékről idetelepí­tett reformátusokkal. Az együttmun- kálkodás szépen jutott kifejezésre a közösen rendezett evangélizációs dél­utánon .melyen értékes műsor kertié­ben Káldy Zoltán pécsi lekész és Tóth Imre református lelkész hirdették az igét. Zugló Zuglóban gyülekezeti evangélizáeió lesz április 25—29 napjain, szerdától vasárnapig, este 7 órai kezdettel. Az evangélizádó igehirdetését Ponicsán Imre kiskőrösi leikész végzi „Van igém!” összefoglaló címen. (Jak. 1:22 —27.) Színhelye a templom (XIV, Lő- csei-út 32. Boenyák-tér). Csoportössze­jövetelek is lesznek a gyülekezett te, remben: szerdán este 8-kor férfiaknak, csütörtökön d. u. '/ifi-kor ifjúságnak, péntek d. u. 4-kor gyermekeknek, 6-kor asszonyoknak. Vasárnap este úrvacso­raosztás. Házasság Gyuga Pál és Takács Erzsébet már-' cius 25-én az oroszlányi templomban házasságot kötőitek. Halálozás özv. Hollősy Istvánné, szül. Takács Rozália életének 61-ik évében hosszú szenvedés után 1951. április hó 6-án, Hegyfalun az Ürban csendesen elhunyt. Halálozás Horváth János sandi születésű hit­testvérünk 22 évi katonai szolgálat után 43 éves korában eihúnyt. Pé­csett temették el. Feltámadunk! BÉLYEGZŐK, JELVÉNYEK SCHUBAUERÉS MITICZK.Y BUDAPEST. DUNA-UTCA 6. — TELEFON KÖNYVBESZERZÉS ÜGYÉBEN fordulton bizalommal a Luther Társaság könyvkereskedéséhez. Rudap? f. Ül’öi-út 24. Telefon: 135—597. Vidékire postai elinézés. Gépi kötőtűk HÁZIIPARI KÖTŐGÉPEK KELEN. CSAKY-UTCA 14. Tel.* 128-21*. Megjelenik a közkedvelt négyszfn­nyomású „Konfirmációs emléklap“ 2lXl6 cm méretben. Ára 4 forint A megrendeléseket kérjük sürgősen az Egyetemes Sajtóosztály Luther könyvesboltjához (VIII., U'Iői-út 24.) és a Fébe, könyvkereskedéshez (Damjanich- ntca 23.) küldeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom