Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-02-11 / 6. szám

2 Evangélikus Élet Az Újszövetség a mindennapi nyelvben GYÜLEKEZETI HÍREK A folyó évi január 7-i számban Iáitok, hogy miiyen sok mindennap használt szó Származik az Újszövet­ségből. Most figyeljük meg, hogy nemcsak szavak, hanem kifejezések, szólásmódok. intések és figyelmez­tetések, amelyekkel nap-nap után elünk, nagv számban újszövetségi eredetűek. Biblia-olvasók és ismerők előtt nem mondunk újat, de még­sem árt közben tudatosítanunk ma. 'gunk előtt azt, hogy milyen sok eset­ben használjuk az. Újszövetség mon­dásait mindennapi beszédünkben. Teljességre természetesen nem töre­kedhetünk, hiszen ez végeredmény­ben a bibliában való elmélyedéstől függ, és biblikus körük sokkal több kifejezéssel élnek, mint attól távolabb álló emberek, de a leggyakrabban előfordulókat mégis sorra vehetjük. Figyelmet érdemel, hogy ezek a mindennapi szóhasználatban előfor­duló újszövetségi szólásmódok nem annyira Jézus váltságművére és áldo­zati halálára vonatkoznak, mint in­kább az emberek egymás között való életére. Az előbbit bibliás népünk sokkal szentebbnek ítéli, hogy sem a mindennapi szóhasználatban nyel­vére vegye. Az anyag gazdagsága miatt elégedjünk meg a mai alkalom­mal az eoangéliomokból vett példák felsorolásával. Nem különítem el egymástól az evangéliomokat és nem is jelölöm meg külön-külön az egves hely-eket. Kissé széttöredeznék ígv mondani- va'ónk. Aki az Újszövetséggel foglal­kozik, úgy is tudja, hol találja meg őket, és másrészt Ián gz is ösztönöz arra, hogy nagyobb figyelemmel kí­sérjük az evangéliumi közléseket. Sorba menve a szent történeten, az angyali üdvözlet főként a kará­csonyi ünnepkör ide jén gyakran hang­zik el közöttünk. „Dicsőség a magas­ságom mennyekben Istennek, a föl­dön békesség és az emberekhez jó akarat.“ Aktuálisabb és szükségesebb üdvözlést aligha találhatnak. Elénk állnak a napkeleti bölcsei: is, akiket a későbbi hagyomány napkeleti kirá­lyokká tett és még nevet is adott nekik: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. 1A karácsonyi játékok idején sokszor szerepelnek. Felragyog előttünk is a betlehemi csillárt, siratjuk Ráchellcl « betlehemi gyeinekgyilkosság ál­dozatait. Isten mindenhatósága tűnik ki a Keresztelő sokszor idézett szavaiból: Isten e kövekből is Ind fiakat terem­leni Ábrahámnak. „A pusztában ki­áltó szó“ az ítélet közelségét is jelzi e szavakkal; „A fejsze immár a fák gyökerére vettetett.“ És tudjuk, hogy ránk is vonatkozik e mondás foly­tatása: „Minden fa. amely jó gyümöl­csöt nem terem, kivágaltatik és tűzre vettetik.“ Mi is használjuk a nagyra­becsülés jelzéseként szavait: „Nem vagyok méltó, hogy lehajolván saru­jának szíját megoldjam,“ Nemsokára kezdődik a negyvennapos böjt, em­lékeztetvén Jézus megkísértetése előtti böjtölésére. A kísértés drámai pár­beszédei is gyakran idézettek: „Mondd, hogy e kövek változzanak kenyerekké." „Nem csak kenyérrel él az ember, „Parancsol az ő angya­lainak ... hogy meg ne üsd lábadat a kőbe“, „Ne kísértsd a te Uradat Istenedet.“ „Mindezeket neked adom, ha leborulva imádsz engem“, „Az Urat a te Istenedet imádd és csak neki szolgálj." Biblikus jellegű, bár nem bibliai eredetű a mondás:. „Akt téged megdob kővel, dobd vissza ke. nvérrel.“ Ml is beszélünk arról,' hogv „szemet szemért, fogat fogért“, amely a viszonzás kegyetlen törvényét fe­jezi ki 9 régi zsidóknál, amelyet azonban Jézus elvet, és rámutat arra, hogy miként cselekedjenek az ő Ili­vel: „Ne tudja a te balkezed, hogy mit cselekszik a le jobbkezed1'. Be­szélünk ugyancsak a hegyi beszéd alapián „kincsekről, amelyeket a rozsda és a moly megemészt“ és ezek helyeit a lelki élet kincseivel kell törődnünk. Gyakorlati tapasztalás­ból tudjuk, hogv „nem lehet két úr­nak szolgálni“ .és halljuk és ismétel­jük Jézus szavait: „Ne aggodalmas­kodjatok a ti életetek felől... Nem több-e az élet, hogy nem az eledel, és a lest, hogy nem az öltözet?“ Az ég madarai és a mezők liliomai szolgál­janak például. Az emberi erő véges­ségére nézve mondja: „Ki az közülie­tek, aki aggodalmaskodásával meg­növelheti termetét egy arasszal?“ Jézus intése alapján mondjuk mi is: „Ke ítéltejetek, hogv ne ítéltessetek“, valamint,, hogy ,.ne keressük fele­barátunk szemében a szálkát, ami­kor a magunkéban gerenda van“, vagyis ne nézzük másnál a kisebb hibát, amikor nálunk a nagyobb van. (Néni bibliai eredetű, de a bibliai fel­fogással rokon a magyar közmon- nás: Ki-ki söpörjön a maga háza előtt.) Az Újszövetség aranvmondása- ként hangzik Jézus intése: „Amint akarjátok, hogv az emberek veletek 1 Az előbbi cikkben a fiiak'őr'on után Ilninlnkfkar'lszij olvasandó, továbbá tó: a beívelt tóra. puruzia helyett paruzia. cselekedjenek, ti is úgy cselekedje­tek azokkal.“ Beszélünk Jézus nyo­mán a szoros kapuról és keskeny úttól, valamint a tágas kapuról és széles útról, mint az életre, illetve veszedelemre vezető magatartásról; beszélünk mi is a hamis próféták­ról, akik .juhoknak ruhájába öltöz­nek, de belül ragadozó farkasok. Altnak jelzésére, hogy ne várjunk haszontalan embertől nagyobb telje­sítményt, mondjuk mi is: „Nem szednek a tövisről szőlőt, sem a boj­torjánról fügéi“. És a magasabb érté­kel megbecsülni nem tudó emberről olvassuk és mondjuk: „Ne adjátok azt, ami szent, az. ebeknek, se gyön­gyeiteket ne hányjátok a disznók elé". És mi is tudjuk tapasztalatból, hogy a kősziklára épült ház marad meg, nem a homokra épített. Annak jelzésére, hogy az új szétfeszíti a korhadt régit, ismételjük mi is Jé­zus szavait: „Új bort nem töltenek avult tömlőkbe, sem új poszlóbót való foltot nem vetnek az ócska ruhára.“ A házasság isteni rendelé­sére nézve idézzük mi is Jézus sza­vát: „Elhagyja az ember a* ő atyját és anyját és ragaszkodik feleségé­hez.“ A bellső egyenetlenség vesze­delmére idézzük a löbbször is elő­forduló mondást: „Amely város vágy- ország önmagával megliasonlik, el­vész.“ Azt is tud juk, hogy az „ördö­göt nem lehet a Belzebubbal ki­űzni“, tehát egy veszedelmet egy még nagyobb veszedelemmel elhárítani; valanwnthogv „Nem az egésizségesek- nek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek.“ „Orvos gyógyítsd meg magadat“ mondjuk mi is arról, aki másokon akar segíteni, holott maga is beteg, Márthával mi is megjegyez­zük, hogy „egy a szükséges dolog, és Mária a jobb részt választotta“. A Iellkiélet terén való sok teendő jel­zésére használjuk Jézus megállapítá­sát: Az aratni való sok, de a mun­kás .kevés; kérjétek azért az aratás­nak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába. „Átvettük Jézustól a hívei számára szóló intést: „Legye­tek okosak mint a kígyók és szelí­dek, mint a galambok." A helytelen emberi gőgre nézve mondjuk: „Nem feljebbvaló a tanítvány az ő mesteré­nél, sem a szolga az ő uránál.“ Annyival kevésbbé, mert „aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, és aki magát megalázza, az felmagász- taltatik.“ Jó tudnunk, hogy „fejünk hajszálai is számon vannak tartva“, és hogy sok verebecskénél értéke­sebbek vagyunk. Itt van a tizenkette­dik óra, szoktuk mondani az égetően sürgősség jelzésére, valószínűleg a tíz szűz ■ példázatából véve. Amint­hogy a példázatok a Magvetőtől a Tálentomokig mind ismertek és hasz­náltak közöttünk is. Ugyancsak gya­korlatból tudjuk, hogy „Nincsen próféta tisztesség nélkül csak az ő hazájában“. A külsőleges kegyességnek, a böjt­nek értékelésére mondja Jézus és vele mi is: „Kein az fertőzleli meg az embert, ami a száján bemegy, hanem ami a száján kijön." A Tékozló fiát is sokszor emlegetjük, valamint bűn­bánó szavait: „Atyám vétkeztem az ég ellen és le ellened..." Tudjuk, hogyha „vak vezet világtalant, mind a kelten verembe esnek.“ Isméit .szólásmódok: az ég ábrázatái, idők jelei, poklok kapui, mennyország kul­csai, a szegény asszony két fillérje. A lelielelenség jelzésére szolgál Jézus eme megállapítása: „Könnyebb a levé­nek átmenni a tű fokán, mint a gaz­dagnak Isten országába.“ A változón- dóság jelzésére, vagy a törekvés, ill. hanyagság jelzésére mondjuk: „Sokan lesznek elsők utolsók és utolsók elsők.“ Tudunk a pásztor nélkül való nyáj elszéledéséről, és az emberi hálát- lanság megbélyegzéseként Jézus ama mondásáról: „Ha ezek hallgatnak, a kövek fognak kiáltani.“ A felsőbbség iránt való helyes magatartás jelzé­sére ismételjük, mi is az adópénzre vonatkozó jézusi mondást: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené.“ Bajban mi is fohászkodunk- „Ila lehetséges, múljék el tőlünk a keserű pohár“, bár a folytatását már ritkábban mondjuk: „Mindazonáltal ne ügy legyen, amint én akarom, hanem, amint te.“ Az éberség jelvénye, egyben emlékeztetés Péternek Krisztuslagadására a kakas, és jelvényünk a kereszt (bár a ke­resztény szó nem innét származik, hanem a „krisztianosz"-szóbó\, és ezért etimológiailag helyesebb a keresztyén szó használata). Krisztus varratiun köntöséről is többször szó esik. Isten, és így Krisztus igéje örökkévalóságának jelzésére használ­juk az ő szavait: „Ég és föld elmúl­nak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.“ És vájjon tudjuk-e mondani a kereszten sízenvedő Jézus­sal: „Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cserkesznek.“ Amint Jézus születésénél, úgy feltámadásá­nál is angyalszózat hangzik felénk: „Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, feltámadottl“ És nincs-e sokszor csak az ajkunkon az emmausi tanítványok kérése: „Ma­radj velünk, mert mát beestéledett és a nap lehanyatlottl“ Tudjuk János evangéliomából, hogy Jézus az igazi világosság, az élő víz, a mennyei kenyér,- a jó pásztor, a szőlőtő; templomok falára írjuk sza­vait: „Én vagyok az út, igazság és élet." És a szeretet nagy parancsolatá­ról is Jézus óta beszélünk, aki nélkül semmit sem cselekedhetünk. Boldo­gok vagyunk, hallván, hogy nem mi választottuk öt, hanem Ő választott minket, és vele imádkozunk: „Hogy mindnyájan egyek legyenek.“ így lesz „egy nyáj (Nem egy akol) és egy pásztor.“ A mondottakon kívül még sokat idézhelnépk annak bizonyítására, hogy az Újszövetség nyelve mennyire élő nyelv, amely át és átszövi még a huszadik század emberének a gon­dolkozását és beszédét, gyakran még akkor is, ha nem gondol megállapí­tásának bibliai eredetére. De ahhoz sem fér kétség, hogy ez inkább evan­gélikus, protestáns népünkre vonat­kozik, amely a Károlyi biblián nőtt fel és erősödött meg az „egy szüksé­ges dologban“.* Valóban élő és ható Isten igéje! Nagy hatalom, amely működik akkor is, amikor nem véljük, és hat olyan­kor is, amikor nem is gondolunk rá! Dr. Kiss Jenő Papok, akik láttak Madách Imre evangélikus pap előfutára A Dolezsálok evangélikus pap csa­ládja, amely cseh földről menekült az ellenreformáció dühöngése elöl Felsömagyarországra, két neves írót adott a magyar evangélikusságnak. Az egyik Dolezsál Pál liptóbocaí lel­kész, Bél Mátyás barátja és munka­társa, a másik Dolezsál Ágoston ba­kóiéi szülött és hibbei lelkész, nagy- tudományú és Leibnitz filozófiáján nevelt férfiú. Dolezsál Ágoston meg­érdemli, hogy a magyar irodalom- történet felfigyeljen reá; egy'k müve, a szlovák bibliai nyelven írott „Pa- metná celemu svéta tragédia“ című könyv, verses regény meg volt az egy­kor evangélikus Madáchok sztregovai könyvtárában és Madách Imre feltét­lenül olvasta, állítják a szlovák evan­gélikus irodalomtörténészek. Tehát voltaképpen nem Goethe Faust- ja, hanem Dolezsál Ágoston műve adta a közvetlen indítást Madách Imrének Az Ember Tragédiájához. Ha ezt a hatást nem is szabad túl­értékelnünk, mégis fel keil jegyez­nünk — mert valóban Dolezsál mü­vének szerkezetével Az Ember Tra- gégiájának szerkezete sokkal köze­lebbi rokonságot mutat, mint a Faust-tal. Igen, a Dolezsál-féle tragé­dia beosztása, amely végigvonul az egész világtörténeten, a maga kép- szerűségével. Ádám és Éva bűnbe­esésének központi élményével közeli alkati rokonvonásokat mutat Madách müvével. Lucifer helyett Dolezsálnál Set, Ádúm-Eva fia képviseli a „mo­dern ember“ tagadását. Hatott Dole- zsálra Leibnitz Theodiceája a maga optimizmusával. Hatalmas „világ­színház“ — Weltlhealer — Dolezsál műve, melyet csak a huszadik szá­zad emelt ki a feledésből. Ez Isten Igéje „Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: az Urat, a te Istenedet imádd és csak néki szolgálj.“ Máté Evang. i:10. „Két fegyverünk van. amelytől reszketve fut az ördög: az ige és az imádság. Szorgalmasan hallgatni, ta­nulni s gyakorolni Isten igéjét, hogy belőle okuljunk, vigaszta­lódjunk és erősödjünk. Azután mikor kísértés ér, a szívet ugyanazzal az Igével Isten­hez emelni, hogy segedelemért kiáltsunk. E kettő közül egyik mindig írt­ban legyen, hogy meg ne sza­kadjon a beszélgetés Isten és em­ber közt. •Vagy Ö beszéljen hozzánk s mi csendben ülve hallgassuk, vagy mi beszéljünk Hozzá s ö hall­gasson minket, amint eléje visz- sziik könyörgésünket. Akármelyik történ jék, az ördög nem bírja ki s megfutamodik. Vértezzük hát fel magunkat mindkettővel. A szívünk mindig Istenre nézzen, Igéjét megtartsa s szüntelen fohászkodással örök Miatyánkot imádkozzék. Hogy kitanít azután végül is a sok kísértés! Hiszen mivel örö­kösen szorongat az ördög, világ és test, szüntelenül talpon kell állni, vigyázni s figyelni, honnan támad az ellenség, aki szintén nem alszik, se nem henyél pil­lanatra sem.“ Luther A világ asszonyai a békéért imádkoztak Február 9-én világszerte ima­napot tartottak a keresztyén asszo­nyok. Közös imádságukban a béké­ért könyörögtek Istenhez. Alább közöljük az egyik imádság szövegét; Urunk Jézus Krisztus, mi asszo­nyok és anyák eléd járulunk és ké­rünk Téged: adj békét nekünk. Adj békét szívünkbe. Rontsd le a harc és gyűlölet minden gondolatát. Szívünk tele van aggodalommal. Kérünk Téged, aki megígérted, hegy úgy vigasztalsz meg béliünkét, mi­ként az anya vigasztal, vigasztalj meg bennünket ebben az órában. Ké­szíts fel bennünket, asszonyokat, hogy ebben a világban elvégezhessük a béke munkáját. A dunáninneni egyházkerület hírei. Sámsonházán 1951. január 6 és 7-én Bérces Margit teológus végzett áldott szolgálatot. Vallásos esten és délelőtti istentiszteleten a templomban igét hirdetett. A teológusok segélye­zésére befolyt adományok összege 860.50 Ft volt. A boko'di gyülekezet a teológusok részére 600 forintot juttatott adomá­nyokból. Balassagyarmaton január 21-én vallásos est volt a templomban, melyen Szabó József püspök „A vé­letlen“ címmel előadást tartott. — Az ezévi imahéten a helybeli evan­gélikus és református lelkészek szolgáltak. Az Egyházasdengelegliez tartozó Erdőtarcsán január 30-tól február 4-ig Ka jós János tartott evangelizá- ciót. Oroszlányban az „Elő víz" imakö- zösségnek tagjai ez év január 21-én a gyülekezeti házban előadták „Még az éjjel elkérik a te lelkedet“ című evangelizációs színművet. Ebből az alkalomból a hívek közadakozásból új függönyt vásárollak és a gyüleke­zeti hazat belülről kitatarozták. Turóczy Zoltán mondotta: „Nagy baj az, ahol két különálló világ a templom világa és a lakásom világai Az ilyen helyen vagy az ige lesz élettelen, elvont tantélellé, amely­nek semmi köze a mindennapi élet­hez, vagy pedig a hallgató menekül az időszerű ige elől abba a gondo­latba, hogy a Biblia üzenetei nem e világra valók. A zsolláríró azt mondja, hogy úgy kell menni a templomba, mint a lakásomba, úgy, ahogy va­gyok ... -—ez nem az.t jelenti, hogy a templom búfelejtő. Akik úgy akar­ják megoldani az élet gondjait és terheit, hogy azok megmaradnak, de elfelejtődnek bennük, azok nem a templomot keresik fel, hanem a kocs­ma mámorában keresik a megoldást az élet elhordozhatatlannak látszó terheire. A templom nem figyelem elterelés. Ügy kelt jönnöm ide, ahogy vagyok: életemnek minden terhével, a mindennapi élet kérdéseivel. Ne félj attól, hogy Isten azt fogja mon­dani neked, hogy ez olyan dolog, ! amely a világ kormányzó Urát nem érdekli! Itt imádsággá válik minden probléma. Itt világosságot és döntést tudsz kapni bonyolult és számodra megoldatlan kérdésekre. De ez csak azoknál van, akik lakoznak az Úr házában.“ Következő vasárnap február 11: Invocublt, Nagyböjt első vasárnapja. Igék: II. Kor. 6:1—10. Máté Evang. 4:1—11. Liturgikus szín: lila. Következő vasárnap február 18: Reminisccre, Nagyböjt 2. vasárnap­ja. Igék: I. Thess. 4:1—7. Máté Evang. 15:21—28. Liturgikus szín: lila. Egyházi iskoláink tanári konferenciája Egyházi iskoláink, a fasori fiú- és a Deák-téri leánygimnázium tanári kara február 3—4-én Foton hétvégi konferenciát tartott, melyen három -előadáshoz kapcsolódó igen mélyre­ható megbeszélés folyt le. Dezséry László: „Az egyházi iskola szerepe és jelentősége“, Groó Gyula: „Egyházi szellemi megújulás az utolsó három évtizedben“, dr. Mokkái László: „Ami a Nagy-konsiantinnsi korszak illán következik“ címmel tarlóit előadást. A több mint harminc megjelent tanár nagy érdeklődéssel vett részt a kon­ferencián és a fóti gyülekezet vasár­napi istentiszteletén, amelyen Dezséry László püspök prédikált. A konferen­cián Benczúr László és Józsa Márton lelkészek tartcrttak írásmagyarázatot. Feloszlott az Evangélikus Budapest IV. kér. Február 4-én szeretetvendégség volt a gyülekezetben. A műsort a tanutó ifjúság adta. Tiírmezei verseket sza­valt Rákos Zoltán, Becker Eszter, Farkas Júlia, Bach, Händel, Weber és Mozart szerzeményeiből a fóti vendégszereplők adtak elő ifj. Zász- kaliczky Pál vezetésével. Igét hirde­tett Tóth Károly pilisi lelkész Hoseás 14:5 alapján Isten ingyen való szere­idéről. A Lelkésznevelő Intézet köszöneté Egyházunk Lelkésznevelő Initézeté (Sopron, József Attóila-u. 42) aa: el­múlt évben beérkezett nagyszámú, áldozatkész szereiéiből fakadó ado­mányt, illetőleg havi megajánlást névreszólóan köszönte meg. Néhány adakozó pontos címe nem állóit ren­delkezésre s ezeket most a lelkészi hivatalok útján igyekszik a címzet­tekhez eljuttatni. Ezek közül néhány budapesti hittestvérünknek itt mond köszönetét adományukért és kéri őket, hogy amennyiben további meg­ajánlással készek támogatni a lel­késznevelés ügyét, az összeg bekül­désekor pontos címüket is feltün­tetni szívesek legyenek. Ez az üzenet a következőknek szól: Sikter István, Rákospalota, Kovács Istvánná, Pestszeuitimre, Jámbokg Zsuzsa, Budapest, Puskás Kálmán, Budapest, Szabó Dorottya, Budapest, Kalina János, Budapest, Farkas Sán- doT és Ilona, Budapest, Sándor Gyu- láné, Budapest, özv. Ktontengcr-né, Budapest, Kása András, Budapest, NN., Budapest, Veczán Pál, Budapest, özv. Alapi Istvánná, Budapest, VL, Udvardi Zoltán, Budapest. Marcalgergelyi-Szergényben február 19—25. időkben evangélizá- ciós napokat tartanak, melyekre a gyülekezet tagjai nagy lelki várako­zással tekintenek. Az evangéla'zációt Sokorag Miklós szombathelyi vallás­tanár vezeti. Külsővaton március 5—11-ig Dombi László pápai vallástanár szolgálatával lesz gyülekezeti evangélizáció, melyre a hívek nagy reménységekkel vára­koznak és készülődnek. Magyar Képes Családi Bibliát keres megvételre az ózdi evangélikus lelkészi hivatal. Ajánlatok oda kül­dendők. Születés Hulej Alfrédéknek Isten kegyei­méiről gyermekük született. Neve: Péter. A békést evangélikus egyházmegye elnöksége a kardoskúti evangélikus lelkészi ál­lást helycserére meghirdeti. Lelkészi javadalom: szabad lakás, melléképü­letek, kert, gyümölcsös. 1 kait. hold, 1536 négyszögöl szántó, 1225 pengő, 30 q búza napi áron részletekben megváltva havonként készpénzzel. (Ez jelenleg 506 forintot lesz ki.) 30 q tűzifa, stólák, kongnia. Érdeklődök 1951. február 25-ig forduljanak a békési egyházmegye alesperesi hivatalához. Koszorús Ősz- kár sk. alesperes, Dr. Lányi Márton sk. egyhm. felügyelő. Szigorlatok a Teológiai Akadémián A teológiai Akadémián január 30-án a III-ik szigorlatot a következők tették le: Bohus Imre, Hulej Alfréd és Glacz Anna. Lelkészszentelés Dezséry László bányakerületi püs­pök az óbudai templomban február 11-én délután 5 órakor lelkésszé avatja Hulej Alfrédot Böjti sorozatok A ceglédi egyházközségben böjt minden péntekén böjti istentiszteletet tartanak, melyeken sorrendben Hege­dűs Lajos vccsési, dr. Molnár Rudolf monori, Naggbocskai Vilmos pilisi, Murányi Árpád körösi és Luptálc Gyula nyáregyházi lelkészek szolgáinak. A Budapest-Deák-lérí templomban böjt első vasárnapjától kezdve bús- vétig minden napon böjti istentiszte­letet tartanak. A prédikációkat a helyi beosztott lekészek felváltva végzik. A Budapest-óbudai templomban böjt minden péntekén este 7 órakor tartják ezeket az istentiszteleteket budapesti lelkészek szolgálatával. Evangélizáció Komódiban Január 29—február 1. között Ko­módiban Győri János nagytarcsai lelkész tartott evangélizációt, NyugdíjbaVonulás Zoltán Emil nagyszénás! lelkész teljes szolgálati idejét kitöltve február 1-ével nyugdíjba vonult. Innen kíván­juk nyugdíjban töltendő életére Isten áldását és békességet. A wagyszénási gyülekezet adminisztrátorául a békési esperes Boros Károly, helybeli vaj* lástanító-lelkészt küldte ki. Misszióegyesület Az Evangélikus Misszióegyesület megtartotta záróközgyülését, kimond­ta feloszlását. A külmisszió és a zsidómisszió ügye iránt érdeklődő lelkészek és egyházhívek ezentúl az egyetemes egyház által fenntartott missziói munkaközösségben működ­nek. Ezzel a lépéssel a külmisszió ügye is az egyház felelősségévé lett s iehántotta magáról a ma már meg nem felelő egyesületi keretet

Next

/
Oldalképek
Tartalom