Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-05-13 / 19. szám

'I 1 XVI. évfolyam, 19. szám. Egyes szám ára: 1 forint 1951. május 13. Ir k ► Kettős tüzes nyelvek Pünkösd a bibliai és Pünkösd a Krisztus-ünnepek, vagy ámint a német evangélikusok egy­házi nyelvében nevezik, a Herren­feste sorában az utolsó. Az utána következő Szent Háromság vasár­nappal — dominica Sanctae Trini­tatis — ekkor ér véget az advent első vasárnapjával kezdődő és az Ür emlékének szentelt, félév a semestre Domini. A másik félév neve a középkori egyház latin nyel­vén semestre Ecclesiae. az egyház féléve. A pünkösdi ünnep gyökerei A pünkösdnek, mint egyházi ün­nepnek a gyökerei, éppen úgy, mint a húsvété, visszanyúlnak az ószö­vetség vallásos talajába. A Szent­földön sokkal korábban, május má­sodik felébeii van az aratás, és ami­ként nálunk «Péter-Pál»-ból, a két fő apostol vértanúságának ünnepé­ből az aratás ünnepe lett, az ószö­vetségi zsidóság a páska ünnepétől számított ötvenedik napon tartotta az aratás áldásaiért a Jehovának hálaadó áldozatot bemutató sátoros ünnepet. Ez a hóméra tés pente- kostés lett igen korán, még az első évszázad közepe előtt a Szent Lé­lek kitöltésének emlékünnepe a je- ruzsálemi ősgyülekezetben és a gyorsan terjeszkedő keresztyén misszió egymásután alakuló gyüle­kezeteiben a Földközi-tenger egész keleti medencéjében. Az őskeresz­tyén egyház történelmének első két évszázadában a pünkösd ószövet­ségi eredetű vonatkozásai éppen úgy csaknem érintetlenül meg­maradtak a gyülekezetek pünkösd ünnepében, mint ahogyan továbbra is békésen megfértek egymás mel­let a zsidó páska hagyományos szertartásai és Krisztus feltámadásá­nak megünneplése a húsvét ünnepé­ben. Ilyen szempontból érdekes adatot őrzött meg számunkra Lukács evan­gélista az Apostolok cselekedeteiről írt könyv 20. fejezetében (16. vers). Az apostol útban van Jeruzsálem felé, hogy a kisázsiai gazdag gyüle­kezetek szeretetadományait eljut­tassa a nélkülözések között élő je- ruzsálemi atyafiaknak. Mielőtt an­nak a megindító jelenetnek a leírása következnék, amikor a Jeruzsálem felé útban levő és - «megáldozta- tás»-ára készülő Pál apostol a ten­gertől távolabb eső Efezusból ma­gához hívatja a gyülekezet véneit, hogy sűrű könnyhuiiatással elbú­csúzzék tőlük, az evangélista hozzá­teszi, hogy az apostol sietésének komoly oka volt, mert azt akarta, »hogy ha lehetséges, pünkösd nap­fára Jeruzsálembe érkezzék». A pünkösdnek, mint a* keresztyén üdvtörténet egyik föünnepének hi­vatalos egyházi elrendelése csak a 4. század első éveiben a 305. évben tartott clvirai zsinaton következett be. Eleinte mind az ötven nap, húsvét első napjának reggelétől pünkösd első napjának estéjéig, ün­nepi időszak volt. Ez alatt az ötven nap alatt, teljes ellentétben a hús- vétot megelőző negyvennapos «nagy- böjt»-tel, mindennemű böjt szüne­telt és a templomokban minden nap könyörgő istentiszteleteket tartot­tak. Ezekben a hetekben váltak a gyülekezetek teljesjogú tagjaivá a neophytá-knak. az Egyház újonnan elültetett szöllöágainak elnevezett, újonnan megkereszteltek, akik pün­kösd vasárnapján hordták utoljára a húsvétkor vagy a húsvét utáni első vasárnapon, Quasimodo-kor felvett fehér ruhájukat. Innen van ennek a fasárnapnak a latin neve: dominica in albis. Viszont a pün­kösdi fehérruha hordás emlékét őrzi a pünkösd angol neve: Whitsunday és Whitsuntide, ami szintét], fehér- vasárnapot jelent. r. A magyar pünkösd szónak éppen úgy, mint a német Pfingsten-nek a penlckasté-xaló azonosságát a nyel­vészeti tudományokhoz nem értő egyházi hagyományban ember füle is könnyen felismer­heti. A franciák pcntecőte szava csaknem változatlanul megőrizte az ünnepnap eredeti görög nevét. Lukács elbeszélése A pünkösdi történet újszövetségi elbeszélésének a középpontjában a Szent Lélek kitöltésének drámai elevenséggel való leírása áll. Lu­kács evangélista stílusának utánoz­hatatlan szépségű és minden korok legnagyobb festőművészeit annyi­szor megihletö festöisége teljes mér­tékben érvényesül az Apostolok Cselekedetei 2. fejezetének abban a négy első versében, amely a Szent Lélek kitöltésének leírását tartalmazza. Az eredeti görög szöveg, bele­értve a névelőket és kötőszavaikat is, 62 szóban beszéli el az üdvtör­ténetnek ezt az egyik legnagyobb eseményét, amely Jézus Krisztus egyházának megalapítását jelen­tette. Az iratmüvészet szempontjai szerint ítélve meg ezt a leírást, an­nak megalkotásával Lukács evangé­lista kiállja a versenyt a világiroda­lom legnagyobbjaival. sőt felül is múlja legtöbbjüket. El sem képzel­hető nagyobb és tökéletesebb írás­művészet, mint ahogyan az evangé­lista néhány mondatba összesűrítve, minden felesleges cicomától mente­sen és mégis olyan utolérhetetlen szemléletességgel eleveníti meg a Szent Lélek kitöltésének csodálatos eseményeit. Sorra elevenednek meg előttünk a nagy esemény részletei: az égből hallatszó hang, amely hasonlatos volt á sebesen zúgó szélhez és amely eltöltötte azt a fehérre me­szelt falú, minden ékesség vagy hi­valkodó bútorok nélküli keleti szo­bát, ahol biztosan gyékény-szőnye­geken, a fal közelében köröskörül ült a tizenkét apostol, közöttük Má­tyás, akit nem sok idővel azelőtt választottak ki az áruló Júdás üre­sen maradt helyébe, és ott volt Mária, Jézus anyja és a szent asz- szonyok is. Valósággal látjuk ma­gunk előtt a kettős nyelveket, ame­lyeket az evangélista láng-nyelvek­hez hasonlóaknak ír le, amint meg­jelennek minden egyes apostol feje fölött. Az egész jelenet megdöb­bentő közvetlenséggel ábrázolja a jelenlevők elragadtatásának a földi élet köznapiságától elszakadt, izzó, valóban lánggal égő és tűzzel teli hangulatát. Az ószövetségi prófétálás újraéledése Erre a jelenetre, valamint a Szent Lélek kitöltését nyomban követőleg az apostolok, elsősorban Péter té­rítő prédikálására az ősegyház kez­dettől fogva úgy tekintett, mint az ószövetségi prófétálás újraéledésére. A múlt század racionalista német bibliatudósai és theológusai újra meg újra elmagyarázták egyetemi katedrákon és testes kötetekben, biblia-kommentárokban és theológiai szakmüvekben, hogy a «más nyel­veken szólás» emlegetése «félre- értés»-ből került az Apostolok Cse­lekedeteiről írt könyv szövegébe. Szerintük a könyv írója nem ismerte az extatikus, önkívületi állapotban elhangzott prófétálásoknab, a glosso- laliá-nak, a nyelveken szólásnak az ő korában már elhomályosult értel­mét és ennek a félreértésnek az eredménye volt a pünkösdi nyelv­csoda leírása. A pünkösdi, Jeruzsá­lemben lejátszódott jelenet az ő magyarázatuk és értelmezésük sze­rint nem volt más, mint az általá­nos vallástörténetből és a primitív népek vallási közösségeiben megszo-. kott, önkívületi állapotban elhang­zott zagyva, értelmetlen kiáltozás, körülbelül úgy, ahogyan napjaink­ban is tanúi lehetünk ennek az egyik amerikai különc néger szekta, a holly rollers — a «szent henger- gösök» istentiszteletének, Ez a racionalista felfogás azon­ban teljesen idegen az igazi bibliai és egyházi hagyományoktól: főként pedig történelmileg sem igaz. A való­ság az, hogy az ösgyülekezet hit- taf>asztalata és az átélt tényekből merített meggyőződése egészen más volt, A Jeruzsálem! első keresztyé­nek azt látták, hogy azok a félénk tanítványok, akik nagypénteki gyáva szétfutások lelki hatásaitól a közben eltelt ötven nap alatt sem tudtak sza­badulni, most egyszerre, percekkel azután, hogy a tűzhöz hasonló ket­tős nyelvek megjelentek fejük fe­lett, az ószövetségi próféták bátor­ságával, az ezékleli «csontjaikba re­kesztett tűzzel» szóltak a zsidók pünkösdjére összegyülekezett, dia- sporai zsidóság sokezres tömegé­hez. Éppen ezért az őskeresztyén egy­ház a Szent Lélek kitöltésének «jel»-eiben és a velejáró csodálatos eseményekben, (gy az apostolok *«más nyelveken szólásá»-ban, a pün­kösdi nyelvcsodában az ószövetségi prófétálás lelkének és szellemének úiraébredése mellett megtalálta és vallotta azt a másik hasonlatosságot is, amelyet számunkra az újszövet­ségi korban élt. alexandriai zsidó bölcselő, Philo (Krisztus előtt 25-töl Krisztus után 40-ig) a Tízparancso­latról írt. Peri tou Dekalogou című könyvében őrzött meg. Ezek szerint Isten Mózesnek a Sinai-hegyen a Tízparancsolat kinyilatkoztatását hetven nyelven, az akkori felfogás szerint a világ valamennyi népének nyelvén adta. A misszió kezdete Az apostoli kor hite és felfogása szerint tehát a kettős tüzes nyelvek megjelenése «a sebesen zúgó szél és az apostolok pünkösdi igehirdetése a Jeruzsálembe összegyülekezett zsidókhoz», aki «minden nép közül» származtak, «melyek az ég alatt vannak», ugyanazt a helyet foglalja el az újszövetségi üdvtörténetben, mint az ószövetségi történetben a törvény kihirdetése a Sinai-hegyen. Más szóval ez azt is jelenti és je­lentette már az apostoli kor keresz­tyénéi számára is a Megváltó ha­lálát és feltámadását követő év­tizedekben. hogy amint az ószövet­ségi zsidóság messiási hite szerint a Jehova tisztelete és a próféták vallása egyetemes, az egész embe­riséget fajra és származásra való kivétel nélkül magába foglaló hit és vallás volt, ugyanúgy a Szent Lélek kitöltetése, a kettős tüzes nyelvek megjelenése és apostolok «más nyel­veken való szólása», «amint a Lélek adta nekik szólniok», nyilvánvalóvá tette mindenkinek, hogy a messiási ígéretek beteljesedése, az Ige testté létele után a keresztyénség pünkösd napján mint az egész világ minden népének egyetemes hite és vallása indult el a misszió jegyében ezer- kilencszáz évvel ezelőtt elkezdődött és azóta is tartó hódító útjára. . Máthé Elek Bókay János zsoltárfordításai Í2C. zsoltár Mikor Isten intésére Megmenekült Sión népe, Mint aki álomból ébred, Nem hitt senki a szemének, Nagy gyötrelmeink mind megszűntek, Víg dalba öntöttük szívünket; ,Még a pogány is azt mondta: Ez nyilván az Isten dolga. Az Űr nékünk megmutatta, Milyen csodás a hatalma. Atyánk, mi még többet kérünk: Tégy újaid) csodákat vélünk, Rabságunkat szüntesd meg végleg, Sokasodjon hűséges néped, Mint ahogy a száraz patak N'vári záportól megdagad. Azok, akik sírva veinek S balsorsukban keseregnek. Sokszor nevetve aratnak, örvendve a kövér magnak: Könnyük locsoHa a barázdát. A végzetet szidták, gyalázták. ■S mire megjölt a nyár vége, Földükön hevert a kéve. A kínai lutheránus egyház átalakult és megszakította kapcsolatait a nyugati kiilmisszióval BeniniszüJötit egyházi muníkások vet­tek át a kínai lutheránus egyház ve­zetését. A,z új egyház Hankowban 1951 ja­nuár 25—29-ig tartotta aíiakiufó gyűlé­sét,. Megváltoztatták az egyház elne­vezését, s az egyházait „KRISZTUS KÍNAI EGYHAZA — HIT ÁLTÁL VALÓ MEG1GAZULAS TARSULA- TA”-maik jelentették ki, mivel a régi elnevezés külföldi eredetű volt Á konferencia végén a Kína minden ré­széből összeseneigtett új egyházi veze­tők „LUTHERÁNUS NYILATKOZA­TOT” fogadtok eü, melyet a,z alábbiak­ban teljes egészében pontos fordítás­ban köziünk: f „Amióta csaík a keresztyén hitnek Kínéban való terjesztése megkezdő­dött, aiz minidig ravaszul össze volt kapcsolva a gyarmatosítással. A küli- tmsaziói . társulatok Kína eDfogfalásé- mak eszközei voltaik. A misszionáriu­sok,' marit a gyarmatosítás eszközei hat­hatósan kény szeri tették a mandzsui kormányt különféle egyenlőtlen szer­ződések elfogadására, és a misziioná- niiusok ezen szerződések védetnie alatt széleskörű kémiszoí.gái'jaitot folytattak a társadalmi osztályok k»tervéit és ve­széllyé» propaganda útján való ellen­őrzésében. A kínaiakat elnyomták, rábírva őket földjeik eladására s bűnös életmód­jukkal szembekerülve azzal, ami jó. Rendszerint emeletes parókiákban éltek, a legjobb ruhákat viselve és az ételek legjobbjait fogyasztva, ök voltak az uraságok és saját magukat hirdették nagy erővel. Aranyukkal rabszolgává tették Kína ifjúságát és magukhoz ragadták ellenőrzését. Krisztus evan­géliuma ellenzi az ínséges nyomorúsá­got s a más dolgaiba való beleavatko- zást, ők azonban Isten egyházának szent nevében szüntelenül letagadtak nyilvánvaló igazságokat, hogy a gyar­matosításnak szolgálhassanak. Erőszakosan kiforgatták az Igét, megváltoztatva a keresztyén efapeive- ket. Önző, émiközpootú gondalatokcól, az eíjnyomókkiail szembeni efeniáEás ti- fásáról, és üres teológiáról tettek bi­zonyságot. A „világ végéről” szóló pesszimista elméletet hirdettek, kábít­va a kínai népet és távol tartva őket hazájuk szemeteiéitől,. ök miaiguk ké­nyelmet és boldogságot 'kerestek s úgy an, akikor arma intették a kínaiak at, hogy na aggodalmast; cdjanak a felöli, hogy mit egyenek és igyanak, ezen az úton bírva ná őket egy elnyomó és keserű életmód. csendes elfogadására,. Egyedül a lélek üdvösségét keresték és imoeriaíisto „evangéliumot” hirdet­tek. Ök maguk befolyásolták a politi­kát és az életmódot, de ugyanakkor, nem engedték meg a kínai népnek* hogy politika iránt érdeklődjék. Üj alkotmány létrehozása mellett döntöttünk; egyházi reformokat fo­gadtunk el; megfosztottuk minden tisztségétől Peng Fu-t, aki az egyház elnöke volt (de Kong-Kongba mene­kült) és aki az „Európai és Amerikai benyomások” című könyv szerzője, mely nem egyéb, mint hazugság és túlzások gyűjteménye. Átvittük a gya­korlatba a hármas önrendelkezési pro- grammot, nevezetesen: a saját alkot­mányt, gazdasági önellátást és a füg­getlen igehirdetést, s el vagyunk hatá­rozva arra, hogy a külmiszióval elvá­gunk minden anyagi kapcsolatot. Egyházunknak 16 zsinata van. Ta­nácsunk kiküszöböl miniden felekezeti választóvonalat s ezzel szétrombolta azokat a módszereket, melyek által, a nyugatiak vezetitek és ellenőrizték egyházunkat. Demokratikus végre­hajtó bizottságot válasz tottuinik és egység útján gyakoritok hatalmat é9 ellenőrzést. Minden csoporttok min­dent megtesz abban az irány ban, hogy tagjai nyitaiílkiozaitiunkat aláírják: s hogy „Ellenezzék Amerikát, Segítsék Koreát, Megvédjék otthonainkat és Védelmezzék hazánkat”, s bátorítani fogjuk tagjainkat, 'korunk tanulmányo­zására, hogy ilyen módon emeljük a keresztyének poBtíkai ismeretének színvonallá t. Támogatjuk' , a Kormány Adsni- nßsztinaitiv Tamását a kulturális-, ne­velés-, segély-, vagy vallásos munkáit végző külföldi intézmények alapítvá­nyai ellenőrzésében, .és őszintén támo­gatjuk kormányunk akcióját . a fenti munka,körű intézmények étepftványai- niaik és tuíiajdonaiinaJir-áit'véteílében. Népi önkénteseimk koreai nagy győ­zelme hatalmas erő a vllágbéke meg­védésében. A világháború fenyegeté­sének gyökereiben való kiküszöbölései végett d. vagyunk határozva a .Máso­dik Béke Világkongresszus határoz,a-' zalainak támogatására. Kína népének felszabadulásával m,i ma megszabad ültünk a külimissiziótát. Ez számunkra kötetlen örömöt jelenít. Tudjuk, hogy a jövőnek meg vám a maga sok és súlyos nehézsége, de eí- tökiéClt szívvel és bátram nézünk szem­be a jövővei El vagyunk határozva az egyház megreformálására,. A legna­gyobb erővel «öltjük fel a Kíniaii Nép Független Egyházát.” (Aláírva) Krisztus Kínai Egyháza „Hit által való Megigazulás Csoportja** Kibővített Tanács. Dr. feil Lajos engeius Kissi részi veit a fenéi Evensiüus Férfisii Mni honsresszusai Dr. Vető Lajos eiv. püspök dr. Ernst zur Nieden wiesbademi prépost több könyvét fordította le magyar nyelvre. Zur Nieden prépost most meghívta Verő püspököt Berlinbe a németországi evangélikus egyházi fórfimunka vezető­jeként a berlini kongresszusra. Vető püspök Berlinben több mint egy hetet töltött és ott kiterjedt megbeszéléseket folytatott a nyugati és keléti német evangélikus egyházi vezetőkkel. Töb­bek között dr. Dibelius berlini püspök­kel,' dr. Krummacher berlini generál superinfendenssel. Vető püspök a ma­gyar evangélikus egyház nevében üd­vözölte a kongresszust és ebben az üdvözlésben egyben tájékoztatást adott Magyarország egyházi és társadalmi fejlődéséről. A Neue Zeit, a Keresztyén Demokrata Unió topja április 19. száma felszólalásával kapcsolatban ezt je­gyezte meg: „Ez az előadás is ismé­telten .megerősítette, hogy az a politi­kai átalakulás, amely a demok-raóikús országokban' végbement, csupán ahhoz járult hozzá, hogy a komolyabb keresz­tyén maga-tartós kialakulását előmoz­dítsa. Vető püspök örömmel jelentette be. hogy a Magyarországon a háború alatt elpusztított valamennyi templomot újjáépítették, sőt hogy ezen túl új egy­házi építkezések k törtéutekJeka­fos volt az a megállapítása, hogy a® egyháznak az államtól való elválasz­tása a váltási életben nem tett kárt;' hanem ellenkezőleg kezdete a valódi és komoly keresztyénség kialakulásának. •\ki ma az egyházhoz tartozónak vallja magái, az komolyan veszi vallásét, an­nak a számára a keresztyén hit szent elkötelezet f sóg.’ ’ Dr. Velő püspök Nuschke Ottó, a Keresztyén Demokrata Unió elnökének meghívására ebben a körben is felszó­lalt és a következőket fejezte1 ki: „Fon­tos, hogy mi továbbra is békéiben ej­ti essünk és ezért a békéért harc almunk és dolgoznunk kell. Kívánom a német nép­nek, amelyet mind annak ellenére, ami történi,, Magyarország nagyon nagy­ra becsül, hogy velőink és más béke- szerelő népekkel együtt megtarthassa a békét. Kívánom, hogy. továbbra is jó barátságban dolgozhassunk az emberi­ség jobb jövőjéért é<s egy komoly ke­resztyén? égéit, így töifhessük be hiva­tásunkat.” Vető püspök hazaérkeztekor örömét fejezte ki a felett, hogy a magyar és német evangélikus egyház Hermann Diem magyarországi látogatása után most Németország területén is felve­hette: a kapcsolatot a háború után ű»ra egymással,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom