Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-11-18 / 46. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET Készülj az Ige hallgatására! MÁTÉ 25 Krlszlusismerelünk oléprgé hiányos általában és ezért hamis. Tudunk Róla, mint aki betegeket gyógyított, bűnöket bocsátott, gyermekeket hívott Magához, tanítványait barátainak ne­vezte, de item akarunk tudni Róla az ítélő Bíróról Alázatos töviskoronás, szenvedő Krisztust if merünk csupán, de a- dicsőségben eljövő Emberfia is­meretlen. Jézus a jó Pásztor (Ján. 10.) ez a kép ismerős, — JéftiS az ítélő Pásztor ez már ismeretlen. Éppen erről az ismeretien Jézusról beszél ez az ige. A hívő emberek mindig vallották, hogy minden cselekedetük isten stifte előtt, Isten ítélőszéke előtt történik. Ebben az igében nemcsak ilyen álta­lános Ítéletről van szó, hanem az utolsó ítéletről. Ezulán már nincs vál­tozás, bűnbánat és bocsánat. Itt kér­lelhetetlenül csak két csoportról van Szó: JéZus kettéosztja az emberiségei, üdvösségre jutókra és kárhozatra ke­rülőkre. Miszerint törléhik ez áz íté­ld? Aszerint, hogy életünk cselekede­tei hitből folytak-e vagy sem. Meglát­, 31—46 juk-e a betegek, szegények, jövevények, megvetettek mögött Krisztust. Jézus a - kicsinyeket-, tartja testvéreinek (I. Kor. 1., 26—30). Ez az ige nemcsak az eljövendő Bíróra irányítja figyelmünket, hanem földi életünk komolyabban-vételére is int. Nincsenek lénygtelen apróságok életünkben, nincSeti külön vallásos és külön világi életünk, nemcsak igéjé­ben, a szentségekben, imáinkban la- látkozhatunk Vele, hanem testvérei­ben is. A hívő keresztyén nemcsak szájával vallja meg öt, hanem tettei­vel is, különben hazug a hite (I. Ján. 4.20—21). Ha hívő szívvel és szemmel járunk a világban, úgy gazdag, tevékeny, vál­tozatos lesz az életünk. Ugyanazzal az Ürral találkozunk ezerféleképpen. Ha botladözvá iS, dé élő hitfel já­runk ebben a világban, úgy örömmel várjuk az Emberfia el jövetelét, mert tudjuk, högy az Aki az ítélő Pásztor lesz az utolsó napon, ugyanaz, aki most Jő Pásztorunk. Hafenscher Károly GYÜLEKEZETI HÍREK Dániel Cfderherg svéd lelkész, a svéd egyházi segélyszerv gazdasági ügyvezetője, a Luther Hjelpeu címfi svéd egyházi újság szerkesztője két­hetes magyarországi utazást lett egy­házunk vendégeként. Végiglátogatta az összes budapesti egyházi intézmé­nyeket és hivatalokat, látogatást tett a püspöki székhelyeken s e látogatások­kal kapcsolatban Győrben, Nyíregy­házán és Balassagyarmaton az egybe­gyűlt lelkészekkel hosszabb megbeszé­lést fo-lytatott. Résztvett a Teológiai Akadémia megnyílásán, az egyetemes közgyűlésen, ahol beszédet is mon­dott A református egyház egyeteme* konvehtjének elnöksége is fogadta Cetlerberg lelkészt * Utjának igen jelentős állomásaként Kossá István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is fogadta Svéd vendé­günket s másfél órás beszélgetésben tájékozódhatott egyházaink helyzete felől. Az egyetemes egyház elnöksége az egyházkerületek elnökségeivel együtt megbeszélésen fogadta a svéd •lelkészt s az újból megindítandó s egyházunknak küldendő svéd egyházi ’segély módozatairól tárgyaltak. Az ''egyetemes egyház ünnepi vacsorát is adott tiszteletére, melyen több mint 30 meghívott vendég vett részt. A svéd lelkésznek alkalma volt betekinteni a magyar nép újjáépítő munkájába, eredményeibe s a magyar kultúrális élet sok értékes megnyilvánulását is láthatta. Elutazása előtt az Egyházi Tudósító munkatársának a következő nyilatko­zatot tette: — Utazásom óéit ja az volt, hogy megerősítsen» a kapcsolatokat a lutheránus svéd nemzeti egyház és a r-.acva-r teslvére-’vház között. Különö sen a karitatív kapcsolatok megerő­sítése volt a célom. — Meglátogattam mind a »égy evangélikus püspököt és a leikésztes- tületeknek előadást tartoltam a svéd viszonyokról. Különösen nagy él­ményem volt a Nyíregyházán és Győ­rött tarlóit istentisztelet. Nagy öröm­mel állapítottam meg, hogy Mágyár­ól szagon akadálvtalanul folyhat Isten igéjének szolgálata és a lelkészek tö­retlen kedvvel végzik feladataikat. — örömmel láttam azt is, hogy a* evangélikus egyház,teljes összhangban a református egyházzal, erős valóság- érzékkel végzi mai feladatait és min­dent megtesz, Hn— népe szolgálatá­ban, az egyetemes keresztyénség tag­jak Önt betöltse evangéliumi felada­tait. — Ami az egyház és állam viszo­nyát illeti, nagyon megkapott, hogy Kossá István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke személyes jóindulatá­ról biztosított az egyházait iránt, —* Azzal az érzéssel búcsúzom Ma­gyarországról, hogy Itt a társadalmi életét o’yan feltűnően jellemző erő­teljes építő akarat az egyház terüle­tén is megtalálható. Kétségtelen bi­zonyságai ennek, a romokból újjá­épült templomok ts. Az a reményem, hogy a nyugati — a magam részéről inkább így mondom: az északi — egyházak is sokat tanulhatnak és gaz­dagodhatnak a magyarországi egyhá­zi élet tapasztalatainak kicserélésé­ből. Megtartották az evangélikus egyetemes egyház közgyűlését Az evangélikus egyetemes egyház 9-én tartotta évi rendes közgyűlését. Reök Iván egyetemes felügyelő Ismer­tette az elmúlt év munkáját. Hangsú­lyozta, hogy az Állami Egyházügyi Hi­vatal felállítása és a lelkész! kongruák felemelése által a Magyar Népköztársa­ság Állama ismét tanúságot tett segítő jóindulatáról az evangélikus egyház iránt. Az evangélikusok nemzetköti kap­csolatairól szólva hangsúlyozta, hogy át Egyházak Vilégtanácsa veszélyesen egyoldalú nyugati befolyás alá került. Az evangélikus egyház többször fel­emelte szavát ezzel a kísértéssel szem­Daniel Cederberg svéd lelkész a magyar egyházi életről ben, amely a keresztyén egyházak egy­ségét is fenyegeti. Ezután sem szűn­nek meg az evangélikusok a világke- resztyénség sorsdöntő kérdéseiben a maguk pozitív állásfoglalásait hangsú­lyozni. Dániel Cederberg svéd lelkész, a ma­gyar evangélikusok vendége adta át a svéd evángéiikus egyház üdvözletét Turóczy Zoltán püspök beterjesztette jelentését az egyház leiki munkájáról. ' Turóczy püspök Jelentésének részle­teire következő számunkban Visszaté­rünk. Az egyetemes gyűlés ezután le­tárgyalta 64 pontból álló tárgysorozatát. II Német Evangélikus EqylÉtanics kékeközvetítéssel bízta meg Díbelius püspököt .A Német Evángéiikus Egyház ta­nácsa megbízta elnökét, Debellus püs­pököt, hogy mind a keleti, mind a nyu­gati német kormányoknál járjon közbe ez össznémet 6orskérdések megoldása érdekében* — jelentik Berlinből. Ez az elhatározás nyilván összefügg a Német Demokratikus Köztársaság ismételt felhívásaival, melyekben a bonni kor­mányt és parlamentét közös tanács­kozásra szólította fel az ország egy- eégének helyreállítására, össznémet válászváfeok megtartására, a há'bóíús veszély elhárítása érdekében. A bonni kormány —, amelynek függősége az amerikai megszállóktól egyre leplézét- lenebbül mutatkozik még — kitér Ugyan a meghívás elől, de. a nyugat­német lakosság egyre szélesebb tö­megei kővételik ezeknek a megbeszé­léseknek a megkezdését. A Német Hitvalló Egyház, amely ez országos egyház része, változatlanul elől jár a protestáns békebarcban. Hcinemann, a zsinat e'nöke, Cottbus- báti nagy Beszédben fejtette ki, hógy az egyház legsajátosabb feladatának fesz eleget, amikor a megmerevedett helyzetben a békeközvetités szerepére vállalkozik. Niemcller újabb körlevél­ben fordult a lelkészekhez, kérve őkét, hogy magyarázzák meg a gyülekeze­tekben Németország újrafelfeg.yverzé- sének katasztrofális következményeit: „A gátlástalan háborús propagandával szemben az egyház minden keresztyén embert Személyes döntésre szólít: az életet vagy a halált választja-e?* Következő vasárnap: november 18. Szentháromság Unnene utáni 26. va­sárnap. Igék: II. Thess. 1:3—1«. Máté 25:31—4«. Liturgikus szín: Zöld. Békéscsabai lelkész összejövetel Nov. 5 én Békéscsabán közös érte- kezlelro jöttek össze a 3 alföldi egy­házmegye lelkészei, mintegy hatva nan, Dezséry László püspök nagysza húsú előadásban vázolta az újra ösz- szeiilő zsinat reformjait, amelyek nagy érdeklődést Váltottak ki a 1*1- készi karban. A püspöki előadás fel­ölelte az egyházfágság lényegét, szólt 52 egyház oktató munkájának új szabályozásáról, az egyházi törvény­kezés reformjáról, az egyházi háztar­tásról és a ieikészválasztás szabályo­zásáról. Az előadáshoz sokan szóltak hozzá, és különböző nézeteket fejtet­tek ki, de végül is egy olyan közös felfogás alakult ki, amely nagyjában megfelelt a püspök által jelzett irány­vonalnak. A hosszú, órákig tartó ér­tekezlet után a békéscsabai egyház szeretettel vendégelte meg az össze­gyűlt lelkészeket, akik Szegedtől Sár kadi;?, az Alföld széles mezejéről se­reglettek össze. Az értekezlet után minden remény megvan arra, hogy áz egves egyházmegyék lelkészi munka- közösségei állandóan megbeszélés tár­gyává teszik a felmerült javaslatokat és a megbeszélések eredményei felke­rülnek a zsinat tárgyaló asztalára. Gyülekezet! emlékünnep Gerendáson November 4-én ünnepelte a gerendást egyházközség 25 esztendős gyülekezeti jubileumát. Az ünnepség esti istentisz­telet és közgyűlés keretében folyt le a gyönyörű, modern templomban. A be­vezető igehirdetést Dezséry László püspök tartotta, melyben megemléke­zett arról, hogy Gerendás község oros­házi és foként békéscsabai telepesekből 24 evangélikus család letelepedésével 1901-ben, tehát 50 éve alakult, majd 25 év múlva önálló gyülekezetté szer- verődött. Népünk első honfoglalásai ebben az évszakban azoknak á dél­alföldi telepes községeknek g megala­kulásával történtek, melyek útján a földnélküli parasztság a nagybirtokok földjeit vásárolta fel a tördelte széjjel, ott, ahol ahhoz éppen ereje volt. A püspök rámutatott arra, hogy ez a hon­foglalás úgy történt, hogy közben az egyháznak is szerepe alakult ki s a ma­gyar evangélikus parasztcsaládok ma­gukkal vitték új településük helyére az egyházat is. Ezután a püspök azt a kér­dést vette fel, hogy mik a fettételei annak, hogy éz a nagy honfoglalás, ami népünk történetét a felszabadulás óta jellemzi, úgy folyjék le, hogy népünk az új hazába magával vigye az egyhá­zat is. A népünkhöz hű forradalmi kö­veteléseiben szolidáris és belső megúju­láson átmenő jövendő egyházunk képét rajzolta meg ezen feltételek felvázolása közben. Istentisztelet után Solymár Bál lelkész ismertette a gyü’ekezet történe­tét. Az 1901-ben letelepült 24 evangé­likus családnak 1903-ban már iskolája volt, 1923-ban már második iskolája iá megépült, 1926-bán a gyülekezet mái önállósult, kiválván a békéscsabai gyü­lekezetből, 1926-ban lelkészlakot épí­tettek, Í937-ben felépítették gyönyörű templomukat is. Kiss Benő mostani bodzásottlakai lelkész volt az első szer­vezőjük, Kiss Kálmán mostani felsőpe­tényi lelkész az első lelkészük, mostani lelkészük pedig Solymár Pál. A köz­gyűlésen Rohály Mihály esperes meleg- hangon üdvözölte az ősi gyülekezet ne­vében a gerendásiakat. A szomszéd csorvási gyülekezet nevében Tátrai Ká* roly tb. esperes beszélt, majd Dezséry László püspök áldást kívánó szavaival fejeződött bé a hívek nagy érdeklődése . mellett lefolyt ünnepség. Gyülekezeti ünnep Csorváson A csorvási gyülekezet november 4-én szépen sikerült gyülekezeti estet ren­dezett, melyen bemutatkozott a Hulej Alfréd segédlelkész által szervezett új kis gyülekezeti énekkar s Fehér Magda konfirmandus szavalt. Az igehirdetést Deiséfy László püspök tartotta. Budahegyvidék Asszonyoknak évangélizáció Buda- hegyvidékán nov. 19—25. minden este 7 órakor XII. Taresay Vilmos-u. 1 f. Az evahgélizációt Zátonyi Pál csabacsüdi lelkész tartja .leien mér­legén* címen. A budapesti ev. leánygimnázium őszi évadban tervezett kirándulásait a budahegyvidéki biológiai és gazdaság- földrajzi tanulmányi sétáival befejezte; Ugyanebben az időben lebonyolítót iák az időszaki tudományos és népművé­szeti kiállítások látogatását. A tanügyi felügyelet kél ízben ellen­őrizte az iskolai munkát. Dr. Papp Já- nosué, az orosz nyelvi órákat, dr. Pécsi György a nyugati nyel Vek szakfelügyelője az angol órát láto­gatta. A reformáció emlékünnepe alkalmá­ból a leánygimnázium énekkara októ­ber 28-án a rádióban, 31-éti a refor­mációi ünnepi istentiszteleten énekelt, és szerepelt az Evangélikus Egyete­mes Közgyűlést megnyitó Gyáminté­zeti isteftfisztelefén. Az iskola növen­dékei közüli tizennégyen tagjai lévén a Lutheránia-énnek karnak, részt vet­tek a protestáns egyházak közös re­formációi ünnepségén, a Bach-kántáta előadásával. Október 3í-én megláto­gatta Cederberg, 6véd lelkész áz is­kolát és elbeszélgetett a gimnázium tanáraival az egyházi Iskolák problé­máiról. A leánygimnázium tanári kara egyébként képviseltette magát a Teológiai Akadémia évnyitó ünnepsé­gen is. November 10-én rendezte a leány­gimnázium hagyományos őszi Szülői Munkaközösségi műsoros estjét. A műsor színvonalát biztosítottá az is­kola művész, volt növendékeinek szereplése. Budavári Margit szavalata, Jakuts Éva és Sopronyi Mária Zene­művészeti Főiskola tnOvészképzőseinek zongoraszámai mellett, a műsor ki­emelkedő számai voltak, Tiszai Magda és Sándor Judit, ugyancsak volt nö­vendékek, az Operaház magánénekes- nőinek számai. — Az iskola növendé­keiből alakult vonósnégyes ez alkalom­mal mutatkozott be először, úgyszin­tén a szülőkből és növendékekből ala­kult népi Zenekar. Utóbbi Ádám Jenő professzor még kéziratban lévő, Színes írangszerelésű, eredeti népdal meló­diáit szólaltatta meg az Iskola ének­karának bekapcsolásával. — Egé­szen eredeti öfféttéi szolgált isko­lánk testnevelő tanára, aki ftpy humo­ros ping-pong-mérkőzés meg:elefMtése keretében mulattá be az iskola spor­toló növendékeinek fejlett tonna- és mozdu'.atművészeti készségét. B ud apest— K őbánya. A kőbányai gyülekezet november 11-én szeretelvendégséget rendezett, amelyen Káldy Zoltán pécsi lelkész: Az utolsó helyen címmé! tartott előadást. A szeretet vendégségen nagyon sokan vettek részt és a hívek adakozása pél­damutató volt. Budapest—Deák-tér. Az evangélikus evartgélizácló rende­zésében szeretetvemdégBég volt a leány­gimnázium dísztermében. Előadást tar­tott Szabó József püspök: A keresz­tyén ember szabadsága címmel. A gazdag műsof keretében Haluszká M. Rózsa, Túrmezei Erzsébet verseik­ből adtak e'ő, a leánygimnázium növen­dékei Havdn ,E*-moll triólát adták élő és a Liithefánia énekkar Weltler Jenő vezetésével az evanmü’záclós mozga­lom éneke!vei szerene’t. lrásmogyaráza- tot Gá^t György lelkész tartott. A hí­vek nagy serege nemcsak a dísztermet és karzatát, bánom a Szomszédos tér* met is megtöltötte. Budapesti Evangélikus Gimnázium. November 7-én, iskolai ünnepély ke­retében errflélezteíc még ért Októberi Szocialista Forradalomról. A növendé­kek közül Pohánka Ödön I. Á., E5ry István IV. A. és Frenkl Róbert IV. B. osztályos tanulók szerepeltek. Az ün­nepi megemlékezést Errdrődi Frigyes Igazgatóhelyettes tartotta. Szerepelt még a IV. A. Osztály énekkara. A IV. A. osztály diákjai. •— dr; Gyapáy Gábor Vezetésével — közösen nézték meg az Ifjúsági Színházban az Úrhatnám polgár című vígjátékot. Bach Reformációi kantátájának elő­adásáról közölt cikkünkből, tachn’kai ok miatt — érteiemzavaróan — kiesett az első bekezdés zárómondata: — Később azután, ó, hogyan elhalványult, .rneg- fogyött* a kiragyögó nap, a lipcsei lángelme sugárözönében pl. Buxte­hude! .;. (A 2-ik bekezdés 12. sorában pedig .wittenbergi kiállás" olvasandó stb.) Templomi hangverseny Csepelen. A gyülekezet, temploma felszentelé­sének 23. évfordulóján, emléknapot tar­tott. Délelőtt ünnepi istentiszteleten adott hálát Isimnek a templomban hir­detett ige áldásaiért. Este a pestefzsé- veti evangélikus énekkar és zenekar megtett templom előtt egyházzenei hangversenyt adott. Gazdag program­mal Bach, Händel, Hassler, Mozart, Gárdonyi, Kapi Gyula és Kapi—Králik Jehő műveket mutatott be. Bizonyságot tett kiváló képességéről és nagy lel­kész ültségérol, amelyek elsőrendű mű­vészi együttessé avatják. Különösen nagy sikert aratott Bach 6. kantátájá­nak második feléből előadott részlet, A két szólista (basszus: Dankó László, tenor: Szabó Gyula) isfnét bebizonyí­totta kiváló képességét. Az énekkar őrs Vendetesen fejlődik, a gyülekezet hálá­san fogadta a szép szövegkiejtést. Bencze István karnagy érett muzsikus­ként vezényelt. Gáncs Aladár a tőle megszokott képességgel orgonáit. A szép műsort méltóképpen egészítette ki Benczo Imre pesterzsébeti lelkész előedása „Miért Isten háza a templom?" címmeL Uraiújfaln Rónay B. Gyula, a Vasi közép, evan­gélikus egyházmegye esperese erről* a' tisztségéről lemondott, utódjává Bá­ré h Pál nemescsöi lelkészt válasz­tották meg. Tata A tatai evangélikus Imaházban nov. 4-én, délután 5 órakor Reformációt ünnepi hangverseny volt, melynek ke­retében előadást taaitott Weltler Re- Z9Ö hepveshatoni esperes. OIv nagy si­kere vofít a Lntheránla hangverse­nyének, hogy a hívek nagy többség» még az ünnéőély Után is együtt ma­radt és a gyülekezet kérésére Weltler Jenő karnagy vezetésével a Lutherá- niq ismételten énekelt, majdnem egy egész estét betöltő újabb hangverseny, számoklkaL Ennek az ünnepi hangver­senynek az affertóriuma a gyülekezel iiuáhá zártak a szószéké felépítésére szolgál. Halálozás: Balogh István ny. tb; esperes, fiov. 1 én, 87 éves korában Talán elhunyt. Megjelent és a* Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának könyvesboltjában (VITL, Üllői-út 24.). Kapható Bókay János Zsoltárfordításai Vető Lajos evang. püspök előszavával. A könyv címe: 99 €€ A gyönyörű kiállítású könyv ára félvászonkötésben 15 forint. Számozott példány a fordító aláírásával 25 forint. :.*i|JÜLͧ A postatakarék csekkszámlája: 20-412. i Államunk gondoskodása az öregekről A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1951. évi 30. számú törvényerejű, ren­deleté „egységesen Szabályozza á dolgo­zók nyugellátását, érvényesíti a munka szerint váló díjazás Szocialista elvét, je­lentős előnyben részesíti a nehéz és vészélyes munkán dolgozókat,* figye­lembe veszt a munkában eltöltött időt, jutalmazza á munkahelyhez való hűsé­get A törvényerejű rendelet mindén in­tézkedése mély szociális igazságosságot élvényesit. Ez már az Alapelvek-ben is érvényesül, mikor nyugdíjra jogosult­nak jelent H minden, meghatározott időn át munkaviszonyban állott dolgo­zót, és azokat a dolgozókat, akiit rok­kanttá váltak. Gondoskodik ái állom a meghalt dolgozó hátrahagyott, kora vagy egészségi állapota miatt munka- képtelen családtagjainak ellátásáról is. Kormányunk némcsak as igazságossá­got, hanem á dolgozó népünk iránti megértését és szeretetét is kifejezésre juttatta az öreg dolgozókról való gon­doskodásában. Különösen is kifejezésra jut ez a nőknél. Itt is megmutatta álla- : túuhk, hogy mennyire megbecsüli és 1 védi á dolgbzó nőket. Az öregségi kor­határ eddig azonos volt a férfiakéval. | Most a nők öregségi korhatára öleVVel ! alacsonyabb, mint a férfiaké. Nagyjelentőségű intézkedése a rende­letnek, hogy minden dolgozónak egyenlő szabály és mérték szerint jár az ellátás. A nyugdíj a munkabérrel arányos ősz• szegő. Akik tehát nagyobb munkatel­jesítményt értek el, azokról öregségük­ben az állam is hathatósabban, nagyobb nyugdíj formájában gondoskodik. Ezt teszi azokkal is, akik munkájukban Váló megrokkanásuk miatt váltak ke- resetképiéleáné. Az új nyugdíjtörvény azokrá 0 dol­gozókra vonatkozik, akiknek nyugdíj- igéflye 1952. január elseje után nyílik meg. De a nyugdíj kiszámításánál á ko­rábbi munkaviszonyt is figyelembe kell venni. „Azok, akik as 1952. évi január hi 1. napja előtt kerültek nyugdíjba, a korábbi jogszabályok alapján folyósított nyugdíjukat továbbra is megkapják. Ugyanez vonatkozik a hátrahagyott családtagok ellátására is“. Dolgozó népünk köszönettel veszi a nyugdíjellátásnak ezt az új, igazságos és méltányos rendezését és nagymértékű megjavítását. Az új nyugdíjtörvény is megerősíti őt abban az énitő munkalen- dülelébcn, melyét az ötéves terv sike­réért folytat, íhert éz a nyugdíjtörvény is bizonyság szpmára, hogy államunk felemelkedése minden dolgozó élelszin- vonalának emelkedését és nyugodt, biz­tosított öregségét, is jelenti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom