Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-11-11 / 45. szám

9 EVANGÉLIKUS ÉLET D. CRflVíUfl ÁGOSTON f Pár napja kaptuk a hírt, hogy D. Oravala Ágoston evangélikus lel­kész iiosszú, súlyos betegség után 1951. október 24-én, 82 éves korában meghalt. Aligha tötlött be valaki a finn- magyar lelki kapcsolatok megterem­tésében akkora szerepet, Titánt ő. Na­gyon sokan ismerjük munkáját, hadd álljon elénk néhány adat az életéből is. Oravala Ágoston 1869-bert született Toholaimpiban. Szülei még Ruotsalainen Pál hatását hordozó felébredlek voltak és otthonukba is gyakran gyülekezett össze az Ige tiszta forrására szomjú- hozó felébredt nép. Oravala középis­koláit Ouíuban végezte, ahol többek között Rosendal Maununak, a felébred­tek történetírójának volt a tanítványa. Személyes lelki ébredésein helsinki egyetemi évei alatt ment keresztül. 1896ban szerteiték pappá. Eső lel- készi éveit Etelä-Pohjanmaa felébredt vidékének a szívében, Lapua és Nurmo gyülekezetekben töltötte, ahol egész életére összeforrott a szive Ruotsalainen Pá! és Malmberg Miklós Gusztáv népével. Itt ismerte meg igazán és élte át a legszemélyesebben a felébredt kegyességét. Tiz hónapon keresztül Maimivaara Vilmos mellett is dolgo­zott segédleíkészként a felébredtek mozgalma második virágkorának szen­télyében munkálkodva.' Ezután még tíz esztendőn keresztül segédlelkész- kedik nyolc gyülekezetben. 1909-ben Nurmesben másodlelkésszé választ­ják. Ez az északkarjalai gyülekezet diaspórája a felébredtek mozgalmának, bár az első ébredési hullám közelről is érintette, mert Ruotsalainen. Pál is többször megfordult ezen a vidéken. Itt fejti ki Oravala Ágoston irodalmi munkájának a legjavát. 1913-ban megjelenteti Ruotsalainen Pál életrajzát, aminek az írása közben nyílik rá a szeme annak a sok drámai fordulatnak a meglátására, ami a nagy finn ébresztő életét tarkítja s születik meg benne az életrajzi regény terve. Még 1914-ben hozzá is fog és egy- esztendős megszakítással 1916-ra el­készül a Parasztprófétával. A nagy visszhangot keltő munkát újabb törté­neti és elbeszélő müvek követik, amelyek közül elég a legfontosabbakat, Maimivaara Vilmos, Rosendal Maunu, Malkamäki Juhox élettörténetéinek a Szlezák László 1 jj harancöntömester. Budapest. XIII.. Petneháry-n. 78. LOSEN, HÜLLŐN átlátszó« vihar- és esőkabát MARTON ÉS SZÁSZ V„ TELEKI PÁL -UTCA HÁROM Kincses rádió mester minőség! Javítás. Rádiót és rádió alkatrészt veszek. Jéisel-körút ti. — Tfletom M8—674. MASZNYIK ENDRE Ft. KISS JENŐ: Újszövetségi görög-magyar szótár Ára kötve 75 forint. FARKAS JÓZSEF: flprotestáns esyüa; hiibaiiiir'iai Ara 5 Ft. Hz Úr Siona Ara 8 Ft. Kaphatók: a REFORMÁTUS EGYETEMES KONVENT SAJTÓOSZTÁLYÁN Budapest, XIV., Abonyi-u. 21. Csekkszámlaszám: 40.526. Jézus ára 10 megemlítése. 1923-ban a helsinki' egye­temtől történetírói munkájának elisme­réseképpen tiszteletbeli doktorátust kapott. 1928-ban Vihtj lelkészévé vá­lasztották, ame.y szolgá-atából, 1950. májusában, tehát 54 évi lelkész! szolgá­lat után vonult nyugalomba. Még ez a nyugalom se volt a tétlenség ideje. Betegágyán is szorgalmasan iorgaíta a toi.at. Halála előtt egy héttel írta az utolsó cikkét. Oravala Ágoston életmunkája két­ségtelenül a Parasztpró.éta megírása volt. A finn nép é.etét gyökerében megérintő nagy lelki megúju.ás ebben a regényes életrajzban az o.vasók száz­ezrei előtt teszi ismertté a bűn és ke­gyelem titkainak ilyen csodálatos meg­ragadását. A könyv Finnországban öt kiadást ért eddig. 1920-bán svédül, 1922-ben dánul, 1925-ben németül, 1932-ben magyarul, 1940—41-ben nor- végü' is megjelent s egyes részei észt nyelven is napvilágot láttak. A dán, a magyar és a norvég fordítás két kiadást is látott már addig. Hogy mi­lyen visszhangot keltett a Parasztpró­féta mondanivalója távoli népek keresz­tyénéinek a szívében is, arra jellemző a dán fordítónak, Rehling Svend lel­kész-írónak a megnyilatkozása: .Ma­gános, csendes ejts zakókon — írja a dán kiadás előszavában —, míg ennek a műnek a fordításán dolgoztam sok­szor ott talált a hajnali nap arany­sugara íróasztalom előtt. Minél tovább követtem Istennek ezt a darócruhás bölcs szolgáját az öröm és a sírás, a boldogság és a szenvedés tarkította életútját, annál jobban megszerettem. Amulva hallgattam bölcs tanításait, cso­dáltam Istenben való békességét és nagy alázatosságát 6 bizonyos vagyok a felől, hogy a távoli földön nagy mélységeket, összetörettetéseket meg­járt és győzelemre jutott életnek to­vább zeng az üzenete a mi népünk között is." A mi népünk lelki ébredésében, a finn testvéreinktől nyert lelki hatások­nak legáldottabb csatornája Oravala munkája volt. Finnországot járt lelké­szek beszámolója és finn testvérekkel való röpke találkozás mellett az ezer és ezer otthonban ismételten is átta­nulmányozott Parasztpróféta hozza közel hozzánk a finn énekeket, a csendes erdők és tavak tusakodó népét, a 6zeuratokat és a nagy nyárt találko­zókat, ahol évtizedekek óta ezrek imád­koztak a magyar lelki ébredésért Í6. Amikor a hosszú munkanap után Isten hazahívta elfáradt szolgáját, a finn evangélikus egyház és a felébredt nép nagy halottjának ravatalára hadd helyezzük oda mi is a hálának a virá- gát. Oravalának köszönhetjük, hogy közelebb került hozzánk a finn erdők zúgása, messze szakadt testvérnépünk szíve dobbanása, lelkének legmélyebb rezdülése. Csepregl Béla A Fasori Evangélikus Egyház 1951. no­vember 10-én (szombaton) este 7 órakor a fasori evangélikus templomban (Bpest, VII.. Gorkij-fasor 17.), az orgona javára HAJNG VERSEN XT — rendez. — Közreműködik: A Fasori Evangélikus Énekkar. Pe^kó Zoltán orgonamüvész. A hangversenyt megnyitja: Kemény Lajos — esperes. — MŰSOR: 1. Ftanek C. (1822-1890): Piece Héroique (oo-gona). 2. Bach J. S. . (1685-1750):- • Ür Jézus, Hozzád k.áltok. • Örvendjetek . keresztyémek • (koráilelő- játékok).' 3. Peskó Z.: Ciacona e-molL Fuga G-dur. 4. Bach J. S. (1685-1750): Alázattal szívedben. Praetorius M. (1571—1621): • írtén báránya. Harmat A. (1885): 150.. zsoltár (énekkar). 5. Antalífy—Zsíroa, D. (18»—1945): Madonna. Widor Ch. M. (1845—193T7): Andante canlaible (orgona). 6. Händel G. Fr. (1685-1759): Ó jöjj Te áldott orvos. A trónon fent az égben (énekkar). 7. L’szt F. (1811—1886): We nen, klagen . . . (orgona). 8. Anlalfty—Zsiros D.: Fes.a buccHca. Adományokat az orgona javítási költsé­geire hálás köszönettel veszünk. (Vége kb. Vi9 órakor.) ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN november 11. Deák-tér: d. e. 9 Rődcr Pál, 11 Sülé Károly, d. u. 6 dr. Gaudy László, 6 a Díszteremben szeretet vendégség: Szabó József. — Fasor:.d. e. J$10, 11, d. u. 6 Pásztor Pál. — Dózsa Gy.-u. 7.: d. e J410 Harkányi László. — tlllöi-u.: d. e. Yj 10 (úrv.) Grűnvalszky Károly, 11 Fekete István, d. u. 5 szereictven- dégség. — Kákóezi-út 57/b: d. e. 10 dr. Szilády Jenő, ®/,12 Grűnvalszky Károly, d. u. 5 Falvay Jenő. — Ka­rácsony S.-út: d. e. 10 (úrv.) Falvay Jenő. — Tholy K.-u.: d. e. Jő 10 (úrv.), 11 (úrv.) Kajos János, d. <a. JŐ7 Evan- gélizáeió befejezése. — Zugló: d. e. 11 Muntag Andor, d. u. 6 Scholz László. — Gyamiat-u. 14.: Ferenczy Zoltán. — ltákosfatván: d. c. Jő 12 Hándy Ist­ván. — Vár: d. e. 9 (úrv.) Srétcr Fe­renc, 11 (úrv.) Gálát György, d. u. 6 Evangélizáció. — Torockó-tér: d. e. 8 Gálát György. — Fóti-ú 22.: d. e. Jő 10 id. Rimár Jenő, 11 (úrv.) ifj Rimár Jenő, d. u. 6 id. Rimár Jenő. — Yáci-iít 129.: d. e. 8 id. Rimár Jenő, d. u. 4 ifj. Rimár Jenő. — Kelenföld: d. e. 9 és 11 (úrv.) Bolttá István, d. u. 6 Dávid János. — Némctvölgyl-űt 138.: d. e. 9 Dávid János. — Cjpcst: d. e. 10 Bonnyai Sándor, d. u. 6 Danhau­ser László. — Alag: d. e. 9 Rlázy La­jos. — Kőbánya: Jő 10 Korén Emil, d. u. 4 Szfehló Gábor, 5 szeretetvendég ség, beszél Kátdy Zo'jtán. — Óbuda: 9, 10, d. u. 5 Komjá hy Lajos. —Tar- csay V.-u.: 9, 11, Ruttikay Elemér, d. ti. 7 Danhauser László. — Dlana-u. 17.: Danhauser László. Rádiós istentisztelet November 11-én, vasárnap fél 10 órától rádiós istentiszteletet közvetít a Petőfi-rádiió, a fasori evangélikus templomból. Igét hirdet dr. Oltlyk Ernő lelkész. Énekel a fasori énekkar Pestkő Zoltán karnagy vezetésével. Énekek a Dunántúli Enekeskönyvből a 32. ének 1—2 verse, valamint a 452. ének 1—2. verse. P oslaláda Görög Ernő írja: Rózsát karácsonyra jól záródó bá­dog-dobozban lehet eltenni. A még csak kinyílni kezdő bimbókat lehető­leg hosszú s.zánral tesszük el, teljesen száraz állapotban, száraz sóba. A do­boz fenekére újjnyi vastagon tesszük a száraz sót, arra a rózsákat, megint sót, míg meg nem telik a doboz. Ha karácsony körül elővesszük a bimbó­kat, teljesen lankadtaknak, élettelenek­nek látszanak. A végüket ekkor lemet- szük, friss vízbe tesszük, mire hama­rosan kinyílnak és győnyöredtetnek bennünket. Tehát csak bimbózó ró­zsákat lehet így eltenni jól záródó bádog dobozban, száraz állapotban, száraz sóba, a sót persze fel lehet használni. EVANGÉLIKUS ÉLET A magyarországi evangélikus egyete­mes egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, UPői-út 24. Telefon: 142—074 és 130—886. Szerkesztésért felel: Dezséfy László szerkesztő. Budapest, II!., Dévai Bíró Mátyás-tér 1. Telefon: !62—635. Főmunkatársak: Benczúr László, Groó Gyula, dr. Gyl- mesi Károly, Koren Emil, Váradv Lajos Az evangelizáció részéről Káldy Zoltán Felelős kiadó: i Geleji Dezső. Előfizetési árak: Ft Ft Egy hóra 5.— Félévre 30.— Negyedévre 15.— Egész évre 60.— Postatakarékpénztári csekksz.: 20.412 Engedélyezési és terjesztési szám: M E III. B 70.336/1948. Hungária Hír lapnyomda, V„ Bajcsy-Zsilinszky-út 34 Felelős: Deka István. Őszi harmat után A kuruc költészet és a protestantizmus Kétszázötven esztendővel ezelőtt minden erejével, egész tudásával, meg­rázó kiáltásokkal tiltakozott a bécsi császár embertelen elnyomása ellen a magyar nemzet. Ki nevelte és báto­rította a kurucokat e protestánsra? A protestáns szellem. Az volt akkor a forradalmi és szabadító erő hazánkban. Láncokat csörgetett a nép s a protes­táns erő láncokat lépett széjjel. A kuruc költészettel kapcsolatban tehát olyan általános magyar hagyományok­ról van szó, melyről a haladó magyar­ság nem mondhat le. A kuruc világ az a negyven esz­tendő a 17. század végén és a 18. szá­zad elején, mely a szatmári békével ér véget. A kuruc költészet határai azon­ban ennél tágabbak. Zrínyi Miklós nagy nemzetszervező gondolatait épúgy magába foglalja, mint a Rákóczi felkelés utáni sirámokat és keserveket. A kurucság tovább élt Szakmar után, ott hullámzik a nekikeseredő középne­mességben, ott túrták fel a 18. szá­zad derekán az alföldi felkelésekben. Hangja, szavai, hasonlatai minduntalan felélednek, valahányszor eszébe jut a nemzetnek a szabadsága és joga. Petőfi és Ady épúgy visszatérnek hozzá, mint a kesébb költők, a politi­kusok csakúgy, mint az ocsúdó értelmi­ség. S mily közvetlenül kapcsolódik hozzá a nép költészete. Nemrég Esze Tamás mutatott rá az Irodalomtörténet egyik számába írt tanulmányában arra az óriási, ßzinte parlagon heverő anyagra és munkára, melyet az egész kuruc költészet átvizs­gálása igényel. 1872-ben jelent meg Thaly Kálmán nevezetes könyve, az Adalékok, az első kuruc támadás két­százéves évfordulójára. Kevés könyv­nek volt akkora hatása irodalmunkból, mint ennek. Thaly megteremtette a kuruc kultuszt és a kuruc költészet fogalmát. Háromnegyed század telt el azóta s tudjuk, néhány évtizeddel ez­előtt mily heves vita kereszttüzében ál­lottak a Thaly felfedezte kuruc balla­dák. Riedl Frigyes Tlialynak a kuruc- kor iránt táplált rajongásával magya­rázta, hogy történeti adaték és emlé­kek gyűjtése köziben saját költői után­érzéseit egykorú kuruc-versekként adta ki eredeti kuruc-köitemények közt. De az ál-kuruc versek körül támadt viharban alig jutott valakinek eszébe, hogy varrnak valód/ kuruc költeménvek is. Ried! iroda'.omtörténeii tekintélye népszerűsített egy csalódást s azontúl minden kurucversre gyanús szemmel nézett az ember. Most Esze Tamás meggyőzően b'zonyitja, hogy az igazi kuruc költészet lóval gazdagabb, mint a Thalv által feltárt része. Az új kuta­tómunka megannyi költőt remekre buk­kant. Esze Tamás szerint a levéltárak anyagában is még sok kuruc költemény lappang. irigyel elől menekül, hanem egy rendszer elől, amely eilen Isten­hez fellebbez, mint legfelső fórum­hoz. Az egész kuruc költészet sor­sa hasonlít az „Őszi harmat után“ sorsához. Az elején, a Thököly- felkelésben, a kuruc lírának még minden költői moccanása a protes­táns vallási .lírából fakad. A jere- miádok a vallásos és hazafias köl­tészet határán állanak. Jó példa rá az 1700-ból való meg­rázó jeremiád, a „Zokogó sírás­sal sirhatsz magyar nemzet“ kez­detű ének. A kuruc korban a tár­sadalom erősen vallásos termé­szetű. A császár a vallásszabadsá­got s a nemzeti szabadságot ugyan­azzal a lábbal tiporta. A védeke­zés és ellenállás természetesen egybefonódott, vallási védelemből indult ki s poltlkai joga tudatá­ban húzta ki a magyar a kardot. A protestáns jeremiád akkor is poli­tikai magatartást fejez ki, amikor y egy szó sincs benne politikáról. A vallási költészet másik fajtája, a / zsoltározó líra, átolvad a kuruc köl­tészet sajátos műfajába: a bujdosó­déiba. Ez a műfaj maga is biblikus eredetű s összefonódva egy huma­nista gyökerű helyzetdal-fajtával, lassan megtelik nemzeti tartalom­mal. Az átmenetben a protestáns vallási erőt felváltja a katolikus szemléletű ének, majd ez is színét veszti s csak a nemzeti és politikai szólam marad meg, amiként a fel­vidéki és t szaháti ellenállás nem­zeti és országos közüggyé fejlőd k. De a hagyomány által Rákóczi Fe­renc szerzeményének tulajdonított „Győzhetetlen én kösz;'lom“ kez­detű ének is még zsoltár-változat. A protestáns erő nem szűnt meg hirtelen, belülről táplálta, szította, ösztökélte mindvégig az egész kuruc-mozgaimat s formát, dalla­mot adott énekclnivaJó Iának. Ez volt a protestáns küldetés benne, ne feledkezzünk meg róla. Szalatnai Rezső Rákospalotán nov. 14—18 között evangélizáció lesz Jávor Pál szolgála­tává1 UNGAR ALADÁR evangéliumi könyvkereskedés* elköltözött Budapest, VI. kerület Ú-utca 16. szám alá. Tel. 115-660 Gépi kötőtűk speciális SZEMSZEDÖTÜK KELEN CSAKV-UTCA 14. Te!.: 178—711 Irodalomtörténetünk tudja már egész sor kuruc költő nevét is. A kuruc katonai m jstralajstromokban sok tiszt nevénél az áll, hogy „deák“, tehát írástudó. Ezek a diá­kok nyilván a protestáns kollégiu­mok tanítványai voltak, ki kell nyo­mozni a kollégiumi adattárakból a nevüket. Persze még mndig ma­rad sok olyan vers, amely kétség­telenül népi szerzemény. De Riedl kifogásai közül is azóta elhervadt egy-kettő. A „Bujdosó Rákóczi­ról tudjuk már, hogy népi eredetű, Thalynak Igaza volt, amikor az „Őszi harmat után“ című gyönyörű költeményt, az egész kuruc kor­szakot átfonó lírai hangulatot, Rákócz-korabélinek mutatta. A nyomozás kiderítette, hogy régibb, mint a kuruc-versek, de Rákóczi katonái énekelték országszerte. Az „őszi harmat után*, bizonyítja Esze Tamás, tulajdoniképpen protestáns zsoltár, vaigy annak a parafrázisa. Buj­dosó ének, de a fogalom b bírái értel­me szerint az. Szerzője Dávid király bujdosására gondolt. Ez a bibliai kép telítődik meg a versben nemzeti és politikai tar­talommal. A bujdosó nem egyéni Speciális müslopttoló, mü'ömő Ma kán János »"Ä thükolvÍt 59/a Te eíon: 497-487 Lectöké'etesebb mfitömés kiégett. molvrágoit szöveten és ruhákon Vidékre postán utánvét. Orgonák, harmóniumok készítése. javítása eladás. vétel. csere. Vil amos fúvóberendezé ek szállítása. F1TTLER SÁNDOR OFGONAEPITD MESTER Budapest. XIV Miskolci-utca 67/7*. Raktáron lévő SÍRKÖVEK mélyen leszállított árban volt Löwv utódánál II. Fő utca 79. T.: 150-573 UJ ORGONÁK építését, javílását vállalja Rieger Ottó orgonagyár Budapest, XIV.. Füredi utca 4L Tel.: 297—023. ' Somogyi szics szobme-bundak. Átszabások. IBHABUNDATISZTITÁS VESZEK HASZ NALT BUNDÁT. V.. Kossuth Lajos-utca 5. Tel. 186—691. Minden tíuii'ú RÁDIÓT hibásan is. grammofono- aat Is mnaas áron veszek. Érte megyek. PEfUßSI RÁDIÓ. Thököly-út 5. A Keletinél Telefon: 425-123. Harmónium adás-vétel Zongora, pinninó favftás és bérlet Uhllkoál. Rákó eil-út 82. TeLt 221-138. Bármilyen könyvet legma­gasabban vásárolok; hely­ben kifzetem. Könyvesbolt, Teleki Pál-utca 22. Telefon; hivő: 125-207. ___________ Ifárp itosbútor beszerzésiévé’ forduljon bizalommal Oláh kárpitoshoz. Megrendelést Javítást vállalok. Készáruk raktáron József-körút 66. (138—102.) Zongorák. pianinók ja­vítás. hangolás, érték becslés Sasvárinál. Le­nin-körút 21. Telefon: 426-811, Rákórzi-út ötven. zongora­teremben zongorák. pia­n nók értékhecslé e. han­golásai Telefon: 221-119 Harmonika, langóharmo- n’kia és gombosharmonika jav!fá t, hangolást legol­csóbban válla'ok. Hámori Károly, I>embinszky-u. 52. I. 18. Vidékre postai elin­tézés. «Meridor» kótókészűlékVe megé’hetését bz'osi’ia Is­mertető díjtalan. Múzeum­kőrút .10. Dfszha'ak. aquáriumok. nö vénvek. ha’eledel. hőmé­rők. melegítők. Papagájok, kalitkák, eleség. játékok Múzeum-kőrút 10. Figyelem! Ha nyugodtan akar aludni motor! és szivattyút Jótállással Diamantná). Budapest. Váci-út 43 Veil beszerezni Javítást vállalok. Koffer harmónium kapható Szüle János. Cegléd. XI. kér. 44. RÁDIÓT VESZKK CSFRE1 RÁDIÓ VI.. Lenin-körút 94. Telefon; 311—12«. Gyümölcsfák, rózsák, fü­gék, dió-rorfák, pirosbélű diók; kanadai nyár-sorfák. Knefé’.y Faiskola. Tolna. Szemüveg Lipl József" 61 (Knapecz utódától) IX ülloi-út 79. örőkimádás templom mellett. Veszek és eladok porcelánt, étkészletet, kristályt, esi! lárt. evőeszközt festmé n veket lakberendezési tár­gyakat Domány. Nagy. mezŐ-u harmincnyolc — < ó-utca sarok.) Telefon: 122—078 Harmónfumot. használtat megvételre keres a somogy- £zobi evangélikus egyház. Értesí'ést kér: Pálmai Fe­renc, Somogyszob. Villanyborotvát, pengés boro'va készüléket; Penge- *enőt; minő égi Bor >engét és Autosynho- részünk. Eladunk. Javítunk és Cserélünk. Liszkay, Bu­dapest. Somogyi Béla-út (Karoly-körút) 16. Csillárt Voffd estüárüzem- töl vegyen Részletre Is. Horváth Mihály-tér 1. fBaross-utca *arok.) Zongorajavflás. hangold« ióláltá^sal Szakszerű becs­lés Szávits mester, Ba- ross-tér egy. Tel.: 330—476. Ittlü szürs Petífi Sándor-n. 6 II emelet. Fenyőné zongoratermében Lenin-körút huszonhat, zongorák, pianinók. érték becslés, bérlet 223—48«. Szabást varrást szaksze­rűen gyorsan fanPok — ífumay Rózfí Somogvi Bé­la-út 7 II 13 Legtöbbet fizet használt rádióért. grammofonért. grammofonmotorért rádió- csőért. dr. Tasnádl. Rád ó Városház-utca 4. TeJefon: 385-132 Szcbenné Mérő Klára és Barabásné Verő Lüi gyors- és gépíró iskolája Veres Pálné-utca 14. Angol, fran­cia, német gyorsírás ta­nítás. Orgonák. harmóniumok iavíiása. hangolása d- adás-vé!el — Demény. Lá­zár-utca 13 4NTICORS a leíhatá o­sn'.íb lyúksiemírtó Ára 3.80 forint Nagy dro­ff Arin Józsel-körút 19. Régi festményeket, porce­lánt bútort. fehérneműt stb- veszck-eladok. Kiss Lafosné. Szabad ailó-u 2 Telefon: 184—374. Anya nélküü fiam iskoláz­tatásához keresek sürgő­ben ágyneműt vidékről- is. Az arát és szállítási költsé­get postán megküldöm. Szíves ajánlatot «gondos­kodó Édesapa» jeligével a kiadóhivatal továbbít. I Rákóczi-úi hatvanhárom zongorateremben zon­gorák Dianinók érték- becslése. Tel.: 342—258. Kitűnő lemezváltós gram- mofon (svéd) sürgősen el­adó. Baross-lér 9. I. 11. Keresek megvételre öreg Bécsi szekrényeket 200— >00- g, ágyakat 150—350-ig, íróasztalokat 200—800-ig, •edőnyös iratszekrényeket 200—800-ig, konyha és •gyéb lakberendezési tár­gyakat. Nappal te!.: 186-517, délután tel.: 384-348. Szemüveg Marton optika, V. Egyetem-utca 11. Kon­takt-üveg (láthatatlan .szem­üveg). Jogügyi osztálynál elhe­lyezkednék. Badiz, Mis­kolc, Főposia postrestant. Méhcsaládokat és nagy boconádi kaptárakal, eset­leg egész méhészetet ve­szek. Díszhalkereskedés, Múzeum-korút 18. Telefon: 338—692. Harmónium kapható. Szüle János, Cegléd, XI. kér. 44. Konyhabútorok olcsón, részletfizetési kedvezmény- nyel is: Cllói-út 48 _______ Zo ngorák, pianinók érték­becslése, harmonium vétel- eladás. Tipold zongora­terein. Rákóczi-út_61.__ Sz őrmét veszek, eladok. Javítok, ál szabok. Lovasl szűc-. Régi pos'a-utca 17. Te 1ft on: 185—137. _________ Cs őágyak, sodronyágybetét, kárpi ozott összecsukó* ágyak. Javítást is vál!a?ok. yi!scze,_ Népszínház-utca 21. Zipozárjavítás. hócs'zma­javítás, fregolijavi'ás, pet- rolfózöjavitás, József-krt. 20 HARMONirM ndás-vét^L Javítás. Hörl: !! , Törö^ utca 8. (MargilhldnáL) Rekamiék, különfélék. Jó kispari munka, olcsón. Zichy Jeő-ufca hannine» három. Kárpitosnál. HIRDETÉSI DÍJSZABÁS: Apróhirdetés szavanként 1 F, Kishirdetés mm soronként 1 F. Szüveghirdetós mm soronként 2 forint. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom