Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-04-30 / 18. szám
gygngéliEiys Elet Még valamit a szektaőrületről I Ökumenikus konferencia Mátraházán Gyülekezeti hírek Körei 700 méter magasból néz le Gyöngyösre a református egyház mátraházai missziói olthona. Köröskörül <az ébredő erdő csupa rügy és reménység, de az áldott tavaszi napsugárnak még sokat kellett küzdenie az átvonuló felhőkkel, mikor április 11—15 között az ökuménikus ifjúsági albizottság 23 részivevővel lanulmányi konferenciáját tartotta. Nagy Gyula református missziói lelkész, az albizottság műit év őszén megválasztott elnökének , javaslatára az evangéÜzáció fiatal munkásaiból híviák össze a konferenciát. Reformátusok, evangélikusok, baptisták és metodisták számoltak he szolgálatuk tapasztalatairól. Egy alapvető kérdés állt beszélgetésük homlokterében: az ébresztő, térítő, újjá teremtő evangélium hirdetése. Mennyire ökumenikus feladat! Mi az evangélium, amit ma is hirdetnünk kell? Milyen a mai ember, akit az evangélium megszólít? Kicsoda az evangélista? Mi az egyház és a gyülekezet, amely az evangélizá- ció felelős hordozója és munkahelye is egyben? Ezek voltaki a konkrét kérdések. Néhány kiragadott gondolat a beszélgetésekből és előadásokból: Farkas József ref. lelkész1: Az evan- gélizáció mindig száníás, vetés és aratás, Különösen arról szoktunk megfeledkezni, hogy szántás az evangéli- záció. Az emberi gondolkodás mélyén egész masszív, az életet kormányozó gondolatok gyökereztek meg. Ha nem szántunk, a gyomok megfojtják az igét. Nem szórhatjuk rá meggondolatlanul ezekre a gyomokra az igét. Az evangélistának tehát ügyelnie kell arra, hogyan gondolkoznak azok az emberek, akik között szolgái. Szabó Imre ref. missziói lelkész: A mai embert öt csoportba sorolható- uak látta. Vannak vallásos konzervatívok, akik az evangélizádóval szemben, min) általában mindennel szemben a régit és a múltat védik. Vannak haladó vallásosságúak, akik csak azért fogadják el az evangéÜzáció t, mert újítást latnak benne. Ezek a nem igazán megtértek egyre nagyold, csoportja. Vannak dezertáló valláso- *ak. Ezek külsőleg elfordulnak hitüktől, de belsőleg még köti őket valami. Vannak hitetlenek, akik szakítottak, de túl gyorsan. Nyugtalanoki és félnek attól az Istentől, akit megtagadtak. Beszélgetés során az a kérdés vetődött fel, hogy ezek tulajdonképpen nem a tegnap emberei-e, akik azonban még ma élnek? Van-e kapcsolatunk a ma emberével? Keressük-e a kapcsolatot vele? Groó Gyula: Ha csak arra helyezzük a hangsúlyt, hogy az egyház a szentek gyülekezete, akkor nem lehet tudni, hol a halár. A gyeplőt a lovak közé dobjuk és rajongásba esünk, ha azt tartjuk szentnek, aki magái annak Érzi, vagy akit mások annak éreznek. A másik hiba, ha csak a szentségeket vesszük célba. A gyülekezeti elv kiesik és az egyház intézménnyé válik. Ekkor Rómában lukadunk ki. —- Az evangéliumra, kell Isten igéjében tennünk a hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy nem valami ellen beszélünk. Megszabadulunk az „anti“ beállítottságtól. Kicsit lúl sokat foglalkozunk az emberben lévő démonival és kevesebbet szólunk Istenről. A 2. Zsoltár fordítva teszi. Isten nevet az ember lázadásán. Nekünk is jobban ke lene látnunk a szivárványt a föld felett, mint a felszálló felhőket és füstöt. Bonnyai Sándor ev. ifjúsági lelkész előadása után az vált nyilvánvalóvá, hogy az egyház és az evangélista tulajdonképpen egy. Az evangélista nem | nézhet az egyházra úgy, mintha csak partnere lenne, az egyház viszont felelősen és nem bürokratikusán vallja magáénak az evangélizáció szolgálatát. Érdekes volt azt is megfigyelni, hogy az ébredés sokszor mennyire elmossa a határvonalakat különöseai a melodizmus felé. Ez| főleg református testvéreink tapasztalata volt. Ez a konferencia is nyilvánvalóvá tette, hogy az evangélizációnak milyen fontos kérdése az egyház, gyülekezet, közösség, egyháztagság elvi tisztázatlansága. Nekünk evangélikusoknak talán ezen a ponton adja Isten éppen az ökuménikus mondanivalót. Merész dolog lenne az ifjúsági albizottság munkásságáról azt mondani: ltjaitok és leányaitok látásokat látnak, mikor az elszigeteltségből kilépve, józanul és testvériesen igyekeznek az ökuménét itthon is megélni. Mégis valahogy fel kell vetni a kérdést: és véneitek . . .? b. I. A Símteteién .. .. Odalenn a ködben nagy a zsibongás: a Te nevedben, Uram, fejeket loccsantanak a lőcsök, zöldlángú szemmel vijjognak — bálványod előtt — mellük-húsát maró eszelősök, — zsírt hörbölnek, tejfelt zabáinak, (kövér tokájuk csupa csatalc) — röfögvén, hogy aT e papjaid ők, papjai Boáinak... ... itt? szabadon libeg a Kék, tisztán bíztat: „fényt-fényt igyál!“ — ragyog az áfonya itt-ott, s a csillagvirág szirma halkan muzsikát... Testem-lelkem szeme — mocskát-veiélve — viháncos-naggot Nap-Szemedbe kacag: de jó tesz, Uram, itt-maradni, — illatos lombból — zuhogó fényből —< lengő sziromból .—. fehér hajlékot emelni a Tisztaságban . . . De jó is, Uram, Veled! .. % (S két kőtábla villant elébem:) — Lemégy — s a fejükhöz-veredl — „csdk ezt ne UramI — esengtem én, s térdreborultam a Sión tetején, hol tombol a lény, zuhogvazengve s két Kőtábla nyirkos-hűsen csapott a kezembe ... „Uraml — jajgattam, — odalenn ismét ellep a sár, nyomorú karom kar óvá-szikkad, elveszejt ezer verem, — Kőtábláid — B á j u k-emelnl dehogy mere ml... Én ... itt maradok VeledI“ (Szózat zengett: ezer orgona zúg:) Lemégy — s a fejükhöz-veredl — „Uram — sírtam záporozva, — én nem bírom egyedül, Uram, ne taszíts el!“ — rángott a szám ... ('S szózat zengett: a Mindent-betöltőn:) Csak »tt leszek veled igazán! DÉR ENDRE A gyomról épülőfélben lévő templomban virágvasárnap tartották az első istentiszteletet, mert az iskolaterem szűknek bizonyult. A templom mennyezete még nem készült cl, de már tető alatt áll. Van már ideiglenesen kiképzett oltár is. Az istentiszteleteket ezidőszerint is a templomban tartják. Az alberti-i egyházközség második, négymázsás harangját Bódy Pál esperes felavatta. A harangot a hívek adományából készíttették. A péteri-i templomba bevezették a villanyvilágítást, amelynek költségét, 4500 forintot a gyülekezet tagjai adakozták össze. Külön 2500 forint adományból elkezdték a lelkészlakás újjáépítését is. A pcsli-kiizép-egyházmegye lelkészei Irsán tartották szokásos értekezletüket. Pál Béla iápiószentmár- toni lelkész előadása: „A lelkész szolgálata a mai időkben“ — mellett időszerű kérdésekkel foglalkoztak. Sátory Tilda, a gyermekmisszió utazó titkára egyhónapos kőrútján meglátogatta a pesli-közép-egyház- megye 12 gyülekezetét. Mindenütt gyermekevangelizációt tartott, de külön foglalkozott a szülőkkel is. Útja során bemutatta a legújabb fia- kelográf-sorozatokat. Munkája nagy lelki hatást keltett. Egyik eredménye a gyermekmissziói bibliakörök megerősödése, részben újonnan való szervezése, a másik eredménye az irsai négynapos vezetőképző tanfolyam. Ezen 70—80 vezető vett részt. Az előadásokat Hölvényi Magdolna, továbbá Jávor Pál ceglédi, Lupták Gyula nyáregyházi, Ott Vilmos budapesti lelkészek tartották. Bakonyszentlászlő. A bakonyszent- lászlói gyülekezetben április 6-tól 11-ig volt az első gyülekezeti evan- gelizáció. Az evangelizációt Sümegiig József, soproni vt. lelkész tartotta. A gyülekezeti evangelizáció áldásai már az első reggeli áhítat után megtartott imaközösségi órán megnyilvánultak. Egymás után nyíltak meg az ajkak buzgó imára és kérték az Or áldását. A reggeli áhítat alapigéje: Máié 14:33 volt. Az esti evangelizációs igehirdetések alapigéje: János 3:16 volt. Meg kellett látnia a gyülekezetnek, hogy mennyire szereti Isten s Kit adott néki is, hogy megmentse a kárhozattól. A templom zsúfolásig megtelt mind az ünnepi istentiszteleteken, mind az esli evangelizációkon. Hitmélyítő konferencia. A budavári és nagytarcsai közösségek hitmélyítő konferenciája idén 6 napig fog tartani, július 30-tól augusztus 4-ig éspedig a fóti otthon korlátolt befogadóképessége miatt Alcsuton a máriavölgyi ref. missziói otthonban. (Budapest—Kelenföldtől 46 km.) A tudnivalókat közölni fogjuk. v A csepeli gyülekezet április 30-ikán vasárnap délután hat órakor a ref. gyülekezet gyülekezeti termiében sze- retetvendégséget rendez. Előadást Ferenczy Zoltán, az evangélikus misz- szió lelkésze tart. Az előadáson az evangélikus külmisszió tagjai és a csepeli gyermekimisszió bibliaköre szelepednek. Tahiban a budavári gyülekezet ifjúsági csendeshete a múltévi zsúfoltság elkerülésére idén két részletben lesz: fiatalabbaknak (serdülők) jún. 28-tól júl. 3-ig, idősebbeknek júl. 6-tól 11-ig. Odautazás a megelőző napon, visszautazás a rákövetkezőn. Az első táboron szülők is résztvehet- nek (külön szálláshelyen és programmal). A feltételek a múlt évivel azonosak. Később közölni fogjuk. Az Evangélikus Élet április 14-i száma szektaőrületről tett említést. Engem mindig érdekeltek a szekták. Különösen az a kérdés ég bennem, hogy mi az,.ami a szektába került embert oly fanatikus hívövé teszi. Természetesen csaiki a keresztyén vonatkozású szektákra gondolok. Azokra a szektákra, melyek a bibliából merítik tanaikat. Ebben a kérdésben most mellékes, hogy a szekták alapítói, vezetői mit magyaráznak bele, vagy félre a bibliában. Ebben a dologban az az égető kérdés, hogyan, mivel tudják azt a sokszor csodálatos hitet a szekták embereibe beleön'eni, belenevelni, ami a szektások sajátja. Sokszor tölt el csodálattal az a meggyőződés, bátor kiállás és áldozatválialási készség, az a mélységes hit, ami a szektások közt gyakran észlelhető. Ugyanakkor irigység támad bennem, miért nem tudunk mi evangélikusok — akik pedig a teljes, tiszta és soha félre nem magyarázott bibliai igazságokat és evangéliumot hirdetjük — és általában az elismert egyházak még csak megközelítően sem hasonló eredményi elérni? Figyelve a szektások életiét, két dologban látom a kérdés megoldását. I. Mi evangélikusok azzal kérkedünk, hogy bibliás emberek vagyunk Ezzel szemben megelégszünk azzal, hogy csak a híveink kezébe adjuk a bibliát, de valljuk be őszintén, nem sokat törődünk azzal és nem sokat teszünk abban az irányban, hogy a bibliával ellátott „hivek“ azt el is olvassák. Legyünk egyszer őszinték és valljuk be, hogy sok evangélikus testvérnél csak szekrénydísz, vagy asztaldísz a biblia és semmi egyéb. Kevés a száma azoknak, akik végig olvasták a négy evangéliumot és a zsoltárokat, még kevesebb azoké, kik a biblia többi könyveibe is beléme- részkedtek és merem állítani, hogy bármelyik egyházközség bármelyik lelkésze az egyik keze ujján összetudja számolni azokat, akik a teljes bibliát ismerik. Baj, hogy nem vesszük jobban igénybe a Szentlélek által diktált biblia hitre nevelő hatását. Nem ismerek olyan embert, aki ha a teljes bibliát csak egyszer is átolvassa, hogy azon az bélyeget ne hagyott volna. A Krisztus bélyegét. Én a bibliát önmagában is, mert Istentől ered, kéJarányi István kisvárdai lelkészt egyhangúlag meghívta a tokaji gyülekezet. Beiktatása megtörtént. Helyébe Iiisvárdára a gyülekezet Deme Károly olcsvai missziói s. lelkészt hívta meg egyhangúlag. Mind a két beiktatást Bözse István esperes végezte. A monori gyülekezet vallásos ünnepélyt rendezett, amelyen Dezséry László tartott előadást az egyház Jó Pásztoráról és pásztorairól. A műsorban a monori ifjúsági egyesületi tagok tettek bizonyságot konferenciai tapasztalataikról, több szavalat volt és Molnár Rudolf dr. helyi lelkész és finn felesége kettőst énekeltek a lelkész harmonium kíséretével. Az ünnepélynek szép offertóriuma volt és ismét megerősítette a gyülekezet közösségi szellemét. Az óbudai gyülekezet április 30-án délután 6 órakor sze- retetv-endégséget rendez, amelyen Ott Vilmos lelkész tart előadást „Az egyház és Izrael“ címmel és előadják Kádár Imre dr. színdarabját: „Ki a gyilkos?“ pesnek tartom arra, hogy hitre emeljen hitetlen embereket. És ezt tudják a szekták vezetői is, ők) ezért nem elégszenek meg azzal, hogy csak kézbe adják a bibliát, hanem megkövetelik híveiktől annak alapos ismeretét is. Mellékes ebben a kérdésben mostan, hogy a hitre jutott, Krisztushoz igyekvő szektás hol és hogyan kerül mellékvágányra, vagy sokszor holtvágányra. A szektásember hitét a biblia teljes és alapos ismeretével ébresztik fel. II. Az igehirdetéseinkben nem merünk őszinték lenni. Csak köntörfa- lazunk olt, ahol a vaskos igazságot kellene megmondani, Attól félünk, hogy megbotránkoznak a „hívek“, ha az igével kapcsolatban a fejükre olvassuk az igazságiot. Pedig vegyük csak elő a bibliát és nézzük meg alaposabban Jézus beszédeit, keresztelő János, István, Péter vagy Pál apostolok prédikációit. Tudjuk, hogy nem teljes szövegükben vannak ezek ott közölve, de a közölt lényegből két dolog kell, hogy felkeltse a figyelmünket: —■ a beszédek egyszerűsége és őszinte hemgja. Ez az, ami képessé telle őket arra, hogy a Szentlélek erejével e beszédükkel egyszerre löbb száz és több ezer embert megtéríthettek. Ez a titka az úgynevezett „divatos“ igehirdetőknek is; —• az igehirdetésnek egyszerű, mindenki számára érthető, minden szónoki dagálytól mentes módja és az őszinteség, amivel még goromba is mer lenni a hívőkkel szemben. És ezt tudják a szekta vezet ők is. Tudják és úgy gyakorolják, hogy megfogják vele a híveket. Éppen ez a kérdés többször elvitt a szektások közé. Ott még nem hallottam nagy szónoklatot , de szíveket kereső egyszerű szavakat igien. Ezt kellene nékfink is megtanulni. Megtanulni és megszívlelni, hogy elhagyva az igehirdetésből az ész és tudományok csillogtatását (hívek altatását) megpróbáljunk a Szentléiek- Isten segítségével a szivünkből szólam, hogy a szívtől jövő, Isten üdv- tervéről szótő őszinte szavak megnyissák a hallgatók szívét az Ige, a Szeretet, az Isten számára.* * (Az, amit szerző a szektákról ir, erősen jóindulatú, sőt idealizáló. De amit a magunk portáján seper, az megszivlelósre móltó. A szektakérdést pedig úgyis napirenden tartjuk. Szerkesztő.) Szontágh István. A körmendi evangélikus egyházközség Bach János Sebestyén halálának 200. évfordulója alkalmából május 7-én délútán ötórai kezdettel templomi hangverseny! rendez. A műsoron Gáncs Aladár, Siklós Gabriella, Uahics Csaba, Kránitz Zoltán, Pethö Antalné, Boros László dr. és a Papp Zoltán-zeneiskola növendékei mutatnak be különféle Bach-műveket. Hernádvécse A hernádvécsei gyülekezetben a Bach-é vforduló alkalmából 25 tagá gyülekezeti énekkar alakult. Az énekkar a nagyht't folyamán passiókat tartott a hernéldszurdoki és a gönci ref. gyülekezetekben, valamint Her- nádvécsén. A passió János 18—19. fejezete alapján folyt s aiz ige menetét Bach vegyeskari számok, férfi és női szólók díszítették. A passiók per- selyezéséből 170 forint folyt be, amelyet a megrepedt harangok újjáépítésére fordítottak. FAJ A TYÚKSZEMET Anticors lyúkszemirtót használjon biztosan elmulasztja. Egy adag 3.80 forint. Nagy drogéria, Budapest. Vili.. Józset-körút 19. Az> íf/angéíikus tfyyJUcvz Bach emlékhangversenye május 10-én (szerdán) este 8 órakor a Zeneakadémián. Jegyek d, e. 12 órától d. u. 17 óráig az Evangélikus Élet kiadóhivatalában, Budapest, VIII., Ullői-út 24.) T.: 142-074. és a Muzsika hangversenyiroJegyek ára 3.—tői 14.— Ft-ig. dában (Budapest, V., Somogyi Béla-út 10.) T.: 188-378. és 188-353.
