Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-12-03 / 49. szám

SPEf ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XV. évfolyam. 49. szám 1950 december 3 Titokzatos áMi hírnök A bibliakutató tudomány szerint I. Mózes 14. r. az ószövetség egyik legrégibb darabja. Az a háború, ami­ről itt szó van. a kánaáni királyok háborúja történeti tény. A szereplő királyok nevei bibli&nkíyfili történeti forrásokból is ismeretesek. Kr. e. 2061. körül történtek ezek az esemé­nyek. Akkor fogott fegyvert Ábra- hám, hogy megszabadítsa elhurcolt rokonát, Lótot. S a győzelmes csatá­ból visszatérve, Jeruzsálem kapui előtt találkozott Melkisédekkel. Mert Sálem (== békesség) városának, a későbbi Jeruzsálemnek királya voll ez a Melkisédek (= Igazság királya) s a talált ozás ott esett meg a Kidron patak völgyében, a város és az Olaj­fák hegye közölt. Kicsoda ez a Melkisédek? Titok­zatos alakja mintha a földből nőne elő. pedig élő húsvér ember Volt, amint azt sok kiásott babiloni ékira- tos lábla igazolja. .Papkirály volt vagyis népének királya és főpapja is egyszemélyijén; ebben nem volt sem­mi különös abban az időben. Nyilván pogány vallási! ember, mint a többi kanaáni népek fiai. S ez a pogány ember megáldja Ábrahámot, az egy igaz Isten kijelentésének hordozóját, Isten barátját, s hitvallást tesz a Ma- gasságos Istenről, az óg és föld terem- tőjéről. Tudja, hogy ez az Isten az Ábrahám Istene, s elismeri ö a maga Istenének. Tehát . rendkívüli világos- ságga! megáldott ember a pogányság sötétségben: Valaki, aki megtalálta az igaz Istent és öt vallja Istenének! Ezt a Melkisédeket Ábrahám vi­szont a maga részéről elismeri a Ma- gasságos Isten, tehát az egy igaz Is­ten papjának s ennek jeléül tizedet ad neki zsákmányából. Ezzel meg­pecsételi Melkisédek hitvallását és hi­tét: ez az ember csakugyan megis­merte az igaz Istent s annak elhí­vott szolgája. Melkisédek története ezzel egyelőre Végelér. Eltűnik, ahogy jött, nyom­talanul, titokzatosan, nem hallunk többet felőle. Hogy azután újra fel­bukkanjon, a-110. zsoltár 4. versében, ahol az eljövendő Messiásról hirdeti á prófécia,, hogy örökkévaló pap, Melkisédek rendje szerint. Ezt a gon­dolatot ragadja meg a Zsidókhoz írott levél a hetedik részében, ami­kor Jézus Krisztus örökkévaló fő­papságáról beszél. S a zsidókhoz írolt levél mondanivalójának hang­súlya itt abban van. hogy Jézus nem az áropi. a lévita papság rendje sze­rint örök főpapunk, hanem Melkisé­dek rendje szerint. Mit akar ez jelen­teni? Itt kezd- sűrűsödni a rejtély Melkisédek körül. Hogyan pap Melkisédek? Milyen rend szerint szolgája a Magasságos Istennek? Azt kell mondanunk: ép­Í >en az a rendje ennek a dolognak, íogy nem ,,rcnd szerint“, hanem ép­A Magyar Tudományos Akadémia az elmúlt héten ünnepelte alapításá­nak 125. évfordulóját. A Magyar Tu­dományos Akadémia ötnegyedszáza­dos jumleuma alkalmával az egész magyar nép büszkeséggel gondol Széchenyi Istvánra és arra a nagy generációra, amely rósztvelt a Tu­dományos Akadémia megalapításá­ban. A magyar nép tisztelettel és liódolat'.al gondol a magyar haladó tudomány nagy jérfiaira, azokra a világhírű tudósokra, akik a magyar tudománynak mindenütt megbecsü­lést szereztek. A magyar tudomá­nyos élet átszervezése alkalmával a magyar tudományos munkálkodást igen széles alapokra helyezték. Amíg a múltban a tudós szerencsés társa­dalmi körülmények folytán, vagy családi gazdagsága következtében lephetett tudós pályára, addig ma a magyar tudósok kiválogatása és elő­készítése igen nagy körültekintéssel történik. A számos kutatóintézetben dolgozó ifjú tehetségére már az egyetem is felhívja az illetékes kö­rök figyelmét. A tudományos inté­zetekben a fiatal tudósok olyan ki­képzést kapnak, amely a legnagyobb feladatok elvégzésére is alkalmassá tesz. A fiatal tudósok a külföldi iro­pen rendkívüli mádon. Hiszen Melki­sédek nem tartozik Ábrahám család­jához, nem tartozik tehát a kiválasz­tott néphez. Kívül áll a kijelentés kö­rén, nem tagja az ó-szövetségnek, amit Isten az ő népével, Izraellel kötött. Idegen nép gyermeke, a po­gányság fia. S mégis pap lesz. Előbb mint Áron, előbb, mint Lévi fiai, előbb, minisem a papi szolgálatról szóló törvény kiadatott {II. Mózes 28). Ügy lesz pap, hogy Istan kivá­lasztó kegyelme reátekint és megra­gadja őt. Világosságot nyer egymagá­ban a sötétségben élők közül. Isten szolgája íesz az engedetlen nemzet­ségben, királyi méltóság hordozója az idegenben. S így ezzel lesz előké­pe, hírnöke, mintája az egyetlen Fel- keninek, az örök főpapnak. Jézusnak. Itt kezdődik az. amit Isten Melki­sédek ádventi alakjával üzenni akar. Islert cselekvésének jellemzője: a rendkíviitiség. Isten mindig váratla­nul, meglepően sőt megbotránkoz- tatóan cselekszik. Mert az Ö gondo­latai nem a mi gondolataink s az ő u'.ai nem a mi uiaink. Isten azt vá­lasztja ki magának akit akar, királyi, feltétlen módon: Ábrahámot Ilárán pogány népe közüt, Jákóbot, Ézsau mellől, Dávidot, a kis pásztorfiút, s Máriát az egyszerű szolgálóleányt. És Melkisédaket. Ez a kegyelem rendje a törvény rendjével szemben. A kivá­lasztás rendje az emberi érdemek és dicsekvések tend jéver szemben. Ez a Melkisédek rendje: Isten rendkívüli belenyúlása, a kegyelem kiszámítha­tatlansága. Isten választottját, Ábra­hámot a pogány Melkisédekkel ál- dalja meg, s Ábrahám meghajlik Is­ién papja előtt. így jön cl Jézus Krisztus is. „Mint gyökér a száraz földből“ ÍEsaiás 53 2), váratlanul és hihetetlenül. Váj­jon jöhel-c Názáretből valami jó?“ János 1,47). Nem Áron s a léviták rendje szerint, a leszármazás, a tör­vény rendje szerint főpap Jézus, ha­nem Melkisédek rendje szerint; a ke­gyelem és a kiválasztás rendje sze­rint. Hogy azokat üdvözítse, akik ebbe a rendkívüli kegyelembe fogóz­nak, akik lemondanak saját érde­meikről és Isten igazságál keresik: a kegyelemből hit által való megipazu- lást. Melkisédek magyarul azt teszi: igazság királya; nevével is előremutat ádvent titokzatos hírnöke az igazság eljövendő Fejedelmére, a megigazító Jézus Krisztusra. így kerül bele Melkisédek a Bib­liába. sőt az Újszövetségbe, lgv lesz Melkisédek ádventi hírnök, aki az Eljövendőről prédikál. Alak ja ott áll kőbefaragva a dhartresi székesegyház északi kapuján s hirdeti, hogy az új­szövetség időben is előbbi, mint az ó, a kegyelem rendje régebbi, mint a törvény, mert Isten kegyelme a Jézus Krisztusban öröktől lo'vn v"ló. Groó Gyula dalom szakmunkáit megkaphatják, ha valamire szükségük van, azt ré­szükre megrendelik. Olyan nagyará­nyú tudományos munka indult meg ma Magyarországon éppen a Magipar Tudományos Akadémia irányítása mellett, amelyről ezelőtt Magyaror­szágon senki sem álmodhatott. A régi, elavult módszerekkel dolgozó tudomány olyan fegyvereket adott a régi társadalom kezébe, mellyel ennek a társadalomnak az igazságait csak dicsérni lehetett, de nem volt szabad bírálni. Az új, haladó tudo­mány lehetővé teszi, hogy a legsú­lyosabb problémákat górcső alá ve­gyék és arra törekedjenek, hogy a kérdés magvát megtalálják és a leg­komplikáltabb orvosi, társadalomtu­dományi, természettudományi pro­blémát megoldják. Ezenkívül a Ma­gyar Tudományos Akadémia ünnepi hete országos tüntetés volt az egész világ előtt a béke és haladás ügye mellett. Az elmúlt héten a magyar tudomány az elmélet és a gyakor­lat megszilárdulása felé lett jelentős lépést. Ezért az Akadémia továbbra is legj'en elvi tudományos vilák fó­ruma, ahol a kritika szabadsága I mellett oldják meg országunk s a I dolgozó nép minden problémáját. Készülj az Ige hallgatására Máté 21, 1—9. Advent azért van, mert Jézus be akar vonulni az életünkbe. El akar jönni hozzánk, szegény bűnösökhöz. Be akar lépni gyárak és műhelyek, családi hajlékok ajtaján. A vallásos emberekhez is el akar jönni, akik na­gyon meg vannak elégedve önmaguk­kal. A hitelienckhez is, akik mene­külnek a Vele való találkozás elől. Jézus ebben az ádventi időben alázatosan jön hozzánk. E világ ki­rályai nagyon gőgösen szokták tar­tani bevonulásukat valahová. Fejüket magasra tartva és tetszelegve az ön­imádat tömjénfüstjében Jézus, a ki­rályok Királya és az uraknak Ura, egy szürke szamár hátán tartja kirá­lyi bevonulását Jeruzsálembe. Aláza­tosan belesimul Isién iidv'.ervébe s mivel a próféta ilyen bevonulást ír elő a jövendő Messiásnak, Ő aláza­tosan vállalja ezt az előírást. Ne té­vesszen meg senkit, hogy Jézus ma is ilyen alázatosan jön. Szamárháton. Valahol egy templom egyszerű szó­székén egy ember prédikál. Talán nagyén egyszerű dolgokat nrónd. Az ige egyszerű szolgai formájában az élő Jézus tartja királyi bevonulását a gyülekezet tagjainak ételébe. Valahol terítve az úrvacsorái oltár. Pehelvnyi ostya és korty bor egyszerű szolga: formájában jön Jézus a bűnbánó hí­vekhez és vonul be ilyen alázatosan a szívünkbe. Ezért ojyan könnyű megvetni öt, mert így jön. De aki felismeri, az boldogan fogadja Öt eb­ben az alázatos formában is. Jézus ebben az ádventi időben bé­kességet hoz nekünk. Nem hadisze­kereken és vágtató harci ménen vo­nult be akkor Jeruzsálembe, hanem szamárháton. Azért így, mert nem ítéletet hozott a bűnösöknek, hanem kegyelmet. Azért ment Jeruzsálembe, hogy meghaljon a bűnösökért és ke­resztjének vére állal békességet sze­rezzen a haragvó Isién és ellensége, a bűnös ember közölt. — Ma is bé­kességet hoz Jézus oda, ahová bevo­nul. Az Isten ellen rúgódozó ember és a szent Isten közöli. És a civa­kodó emberek között is békességet teremt. Vajha békételen emberek, el­lenségeskedő családok és gyűlölködő népek felismernék Benne a békesség Fejedelmét! Jézus ebben az ádventi időben nem üres hódolatot, hanem igazi engedel­mességet kíván tőlünk. A nép zengő hozsannájánál sokkal drágább volt neki tanítványainak engedelmessége, akik parancsára azonnal úlnakindul- lak és elhozták a szamarat. Néhány ágat, egy-két ruhadarabot, egy-két forintot, néha egy-egy órát csak oda­dobunk mi is eléje. Hajlandók va­gyunk olykor egy-egy hozsánnát is kiáltani feléje. Ö azonban ennél sok­kal többet kíván. Engedelmességet a hétköznapok idején mindenben. Azt, hogy örömmel, készségesen, hálás szívvel tegyük azt, amit parancsol és éljünk szüntelenül az Ö akarata sze­rint. Tarjáni Gyula Ez Isten igéje „Te örökkévaló főpap vagy, Melkisédek rendje szerint.“ Zsidókhoz írolt levél 5:6. „Hatalmas egy szó „pap“. Nincs nála kedvesebb, nyájasabb. Sok­kal jobb hallani, hegy Krisztus pap, mint azt, hogy úr, vagy más egyéb. A papság lelki hatalom. Azt jelenti, hogy valaki közbelép, magára veszi a nép minden fo­gyatkozását, mintha csak a ma­gáé volna és könyörög érle. Át­veszi Istentől az Igét, amellyel mindeneket vigasztal és segít. Ez a név még az atya és anya nevénél is kedvesebb,, vigasz­talóbb. Igen, ez a név mindent magábafoglai. Mert Krisztus az­zal, hogy pap, Istent atyává te­szi, magát pedig urunkká. Mi­dőn papnak vallom, tudom, hogy Ö a mi kegyelmi tanácsunk, aki az Atya jobbján szüntelen köz­benjár és könyörög értünk ke­gyelmes beszéddel. Ennél felsé­gesebb vigasztalás, édesebb pré­dikáció emberi szívnek nem jut­hat osztályrészül. Luther 125 éves a Magyar Tudományos Akadémia Bt földrész emberei meg tudják írtéul egymást A Varsói II. Béke Világkongresszus a világ népeihez intézett kiáltványá­ban ezt üzente az emberiségnek: „A II. Béke Világkongresszus pél­dátlan erőve', bizonyította be, hogy az öt földrész emberei a köztük fennálló felfogásbeli különbség el­lenére meg tudják érteni egymást, cl tudják űzni a háború réméi és fenn tudják tartani a békét“. A varsói kongresszus tehát az emberiségbe vetett bizalom alapján gyülésezett egy héten keresztül. 80 ország kb. kétezer küldöttje vett részt rajta s ezek mind a béke utáni forró vágyat és a béke meg­védésének bátor akaratát képvisel­ték. A résztvevők küldőitek voltak, tehát mögöttük hatalmas, vagy leg­alábbis számotlivő embercsoportok állanak, akik őket kiküldték. Volt köztük olyan delegáció, amely több- százmillió r.ép egységes akaratát kép­viselte, mint a Szovjetunióé és Kínáé, voltak olyan delegációk, amelyek kisebb, de a békeszereteiben tökéle­tesen összekovácsolt, egységes orszá­gokat képviseltek, mint például a ncpi demokráciáké, és voltak olyan delegációk, amelyek saját hazájuk­ban kormányuk bűnös, emberiség­ellenes és népellencs háborús poli­tikájával szemben szervezkedő társa­dalmi csoportok képviselői voltak, mint például sok nyugati orsSfrÄ** de voltak olyan delegációk is, ame­lyek elnyomóit népük egységes aka­ratát képvisellek, annak ellenére, hogy hazájukban saját népük idegen' gyarmatosítók elnyomása alatt él, mint Ázsia cs Afrika gyarmati né­peinek delegációi. Ez a tény maga azt mutatja, hogy a béke össze­fogása ellenállhatatlan erővel terjed a világ minden országában s a né­pek felismerték, hogy érdekük, a gyermekek, az asszonyok, és a te­remtő munkában elfoglalt férfiak érdeke a béke pártjába csatolja őket. A varsói tanácskozás messze­menően demokratikus volt. Keresz­tyén papok és kommunisták, a leg­különbözőbb világnézetek és felfogá­sokat valló emberek egymást váltot­ták a szószéken, de egyértelműen tellek hrlet a béke fenntartása mel­lett. Valóban példátlan erővel mu­tatkozott meg, hogy az emberiségnek van máris olyan öntudatos és tettre kész, becsületes jobbik fele — és hangsúlyozzuk — minden országban, amely fel tud emelkedni minden emberi nézeteltérésen s ezt a kér­dést: háború legyen-e vagy béke, pusztítás legyen-e vagy építés, test­véri, demokratikus megértésben és tárgyilagosságban tudja vizsgálni. Ezért a varsói tapasztalatokra hivat­kozva lángoló követelés és ugyan­akkor az emberiség jövőjében vetett bizalom kifejeződése a Varsói Kiált­vány ezen záró mondata: „Kövessek a kormányok ezeknek az emberek­nek példáját és ezzel megmentik a békétl“ A varsói nagygyűlés nem volt optimista, nem volt naiv, hanem igenis tárgyilagos módon vizsgálta azt a tényt, amit a Varsói Kiáltvány első mondata mond: „Az emberi­séget háború fenyegeti“. Ez a meg­állapítás azokra a tényekre támasz­kodik, amik hónapok óla izgatják az emberiség közvéleményét és al­kalmasak arra, hogy az egész vilá­got lángralobbanlsák. Az első ezek közül a koreai kérdés, de kapcsoló­dik hozzá egész sora hasonló tüne­teknek. mint a taivani megszállás, indonéziai háború, a vietnami Há­ború, Japán lefegyverzésének halo­gatása, Nyugat-Németország újra fel­fegyverzése, nyíltan fasiszla kormá­nyok támogatása és az állandó há­borús úszílás a szocialista országot építő államok ellen. A Varsói II. Béke Világkongresszus felismerte azt, hogy mindezekben a kérdésekben nem segít a vita a felett, hogy ezek­nek a háborúknak, vagy háborús ké­szülődéseknek mi az oka. Az a fel­adat, hogy megállítsuk ezt a fejlő­dést. Nyolcvan nemzet különböző fel­szólalójának látásán keresztül meg-. mutatkozott, hogy nem lehet másról szó, mint arról, hogy azok a szer? vek, amelyek a második pusztító vi­lágháború után az emberiség béke? jenek megvédése és biztosítása cél? jából alakultak, mint elsősorban az öt nagyhatalom együttműködése az Egyesült Nemzetek Szervezete, nem töltik be azt a hivatást, amelyet tő? liik az egész emberiség elvár. Varsó? ban viszont bebizonyosodott, hogy g nó'ek továbbra is abban bíznak, hogy az öt nagyhatalom képviselői, beleértve a belső forradalmán túl? julott népi demokratikus Kínát is, össze tudnak ülni és békésen meg? vitathatják a világ minden kérdé'ét. Az emberiség továbbra is abban bí? z;k, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányához híven he. tölti hivatását és a népek béke. akaratának kifejezője, sőt biztosítója lehet. A varsói határozatok azért clsősorban'ezt követelik. De kitűzte a varsói kongresszus békeszerelő emberek harci feladatául azokat a célokat is, amelyeket a mai feszültségteljes világhelyzetben az újabb világháború kitörésének meg. akadályozására helyesnek tart. Ezé? két a határozatokat mind egyhangúan hozlak s az azokat megelőző vita, különösen á bizottságokban lefolyt ».\rftpk megmutatták, hogy mind a 'nyolcvan nemzet delegációja azon az állásponton voll, hogy ezek a ha­tározatok csak olyanok lehetnek, amelyekhez kétség és vita nem fér- bel s ame'yeket az emberiség mm- den becsületes, békeszeretö tagja elfogadhat a nélkül, hogy sajál vi­gnézetén vagy politikai hovátarto* zandóságán változtatnia kellene. Ezek a határozatok ragyogó példáját ad- ják annak, hogy valóban lehetséges az, hogy az emberiség békében megférhet a világban különböző gazdasági és társadalmi rendszerek építése közben is. A varsói II. Béke Vitágkongresz? szus a következőket követeli az újabb világháború elkerülésének ér? dekében: Azonnal szüntessék be a koreai hadműveleteket és vonják ki a külföldi csapatokat Koreából, Taivánból és Vietnámból. Követeli Németország és Japán teljes lefegyverzését, békeszer­ződés kötését velük és a megszálló erők kivonását ebből a két ország? ból. I I Kimondja a varsói határozat, I ” I hogy: „Agresszió bűncselekmé­nyét követi el az az állam, amely bármilyen ürüggyel, bármely más állam ellen először vesz igénybe fegyveres erőt“. Követeli a háborús propaganda megakadályozását és megbün­tetését s követeli a kongresszus, hogy minden országban dolgozzanak ki „Békevédelmi törvényt“, amelynek alapján az új háborúnak bármilyen formában történő propagálását bün­tetik. Követeli, hogy állítsanak fel nemzetközi bíróságot, amely kivizsgálja azokat a kegyetlen intéz­kedéseket, amelyeket Koreában hoz­tak, különösen pedig Mac Artúr tá­bornok felelősségét ezekkel a bűn- cselekményekkel összefüggésben. nn Feltétlenül be kell tiltani az I ° I atomfegyver minden válfaját, a bakteriológiai, vegyi, mércglar- talmú. rádióaktív fegyvereket és mindazon fegyvereket, amelyek tö­megpusztításra alkalmasak és köve­teti a Béke Világkongresszus, hogy 1951- és 1952-hcn cgyidöben és azo­nos mértékben csökkenteni kell ez öt nagyhatalom szárazföldi, légi és tengeri fegyveres erőit, azok nini állományának cgyharmadával. illetve felével. Ez enyhítené n háborús veszedelmet és csökkentené azokat a kiadásokai, amelyek súlyos teher­ként hárulnak a népek vállára és visszaállítaná a nemzetközi bizal­mat. Követeli, hogy állítsanak nem- XFolytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom