Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-10-22 / 43. szám

lyangéllft«» Éle* Tcmplomavatás Kisepostagon széléit in előadást, Ezeknek as őri. ■ s „Egyházunk hűséget vár tőled'" KímlposUx Dunaegyfcáza egyhiz­kőzségénei leányegyháza. Innen raj- zottai ki több mint egy érszázada azok a dunaegyház! földnélküli evan­gélikusok. akik a Duna túlsó felén kerestek maguknak megélhetést. Hosszú ideig, mint szórvány kaptak lelkigondozást Dunaegyházától, ké­sőbb pedig leány egy házzá szerveződ­tek, amelyet lévita tanító gondozott, A gyülekezetben hosszú évtizedek óta élt a vágy saját templom után és megható áldozatkézséggeí készítették elő hosszú éveken keresztül templom­építésüket. 1942-ben jutottak odáig, hogy a templomépílés tervét a gya­korlati kivitelezés felé vigyék. 1943- ra az egész templom megépítéséhez és befejezéséhez szükséges építőanya­got megszerezték s a templomépftés- hez hozzáfogtak. A háború azonban jobban rohan, mint a kis gyülekezet építőereje. Az anyag jórésze elveszelt és a háborús károkból feltápászkodó kisapostagi nép tavaly foghatott me­gint hozzá ahhoz, hogy templomépí­tését befejezze. Az áldozatkészség is­mét meglendült és ezévbffli néhány hónap szorgos munkájával befejezték templomukat A templom akkora, hogy csaknem befogadja mind a háromszáz hívét ennek az egyházközségnek. Króm- pecher építészmérnök tervei szerint épül!, igen szép homlokzatú templom, a hegyoldalban a falu közepén. Bel­ső díszítését Sziráczky Gyula grafi­kus, egyházművész készítette el fi­nom, ízléses formában. Az oltárasz­tal mögött fehér falon szimbolikus kép emlékeztet az igehirdetés kétélű kardjára, a falakon a keresztyén hit és élet egyéb szép szimbólumai, az úrvacsorával, a gyülekezeti közös­séggel és az imádsággal kapcsolatban. 1950. október ló-én avatta fel De­llttérg László bányakerületi püspök az új templomot, szép ünnepség kereté­ben. Az előző napokon a püspök Danaegyházán és Apostolon végzett látogatást, ahol a presbitériumok tel­jes létszámú gyűlésein tartott megbe­Vfttem Hz «4múlt hetekben a G. A. Gyámintézet gyüitöívét- Igyekeztem minden hittestvért felkeresni otthoná­ban, hogy átvegyem tőle a G. A. Gyáminlézetnek szánt adományát. Urunk sok, igaz örömmel jutalmazta Utamat mind az anyagyülekezetben, mind a nagy kiterjedésű szórványban, bár itt-ott lehangoló tapasztalatokhoz is jutotlam. Egyel-keltőt hadd mond­jak ed belőlük mindnyájunk okulá­sárai 1. Már jócskán van a gyüjlőíven, •mikor L. néni házikója felé közel- gek. Ide is bemegyek: de nem ado­mányért, csak lálogalóba. Jókor jöt­tem. L. nénit majd kirázza a köhö­gés a saját bőréből, félje meg már csak az utolsó kendre vár (ö u. i. róm. kát.). L. nénivel elbeszélgetek. Meghallgatom panaszait, vígasztalom, haldokló férjét is meglátogatom, az­tán készülök elmenni. L. nini meg­kérdezi: „Hál, ml járatban van mi­felénk?“ Mire én: „Megyek ehhez, meg ahhoz a testvérünkhöz s nem akartam elmenni a maguk háza elölt • nélkül, hogy benézzek“. L. néni to­vább érdeklődik: „Talán valamit akar ott, hogy ilyen rossz időben is ki­megy hozzájuk?“ Mire én: „Most van a gyámin'ézeti gyűjtés, adományért megyek e testvérekhez“, L. néni na­gyot néz és szemrehányóan mondja: „Hát nekem nem is mondta volna meg? Pedig máskor is adtam a Gyám- intézetre S most sem akarok ki­maradni!“ Tipegett erre, tipegett arra s már ott is feküdt előttem egy tízes bankó. Megszégyenültem, de tagadha­tatlan örömmel kérdem L. nénit: „Mennyit írjak be a gyüjiőivre?“ — „Hát annyit, amennyi: tíz forintot!“, feleli oly harsányan ahogyan csak kifér szái az kis melléből. 2. Egyik testvérnél vendég is van, mikor benyitok. Ö is hiliestvér s megkérdi: „Mi járatban keresi a házigazdát?“ Mondom, hogy a Gyámintézet gyűjtését végzem. In­dulatosan tőr ki: „Ugyan, hagyják már el azt az ötökös gyűjtést!“ Szelíden feleltem: „Ha az egyháza egy évben egyszer gyűjt a szűköl­ködő hittestvérek megsegítése cél­jából, ezt örökös gyűjtésnek csak az mondhatja, aki nem szívesen ad. Már pedig én csak átlói kérek ado­mányt, aki szívesen ad. Ha k. Test­vérem nem szívesen ad, bizony ne is addon, mert az ilyen adomány ne­künk nem kell, Istennek pedig még úgy sem kéül“ —• „Hát majd adok 2 Fl-ot“, mondja bosszúsan. Nem fe­dél-alföldi gyülekezeteknek lelki éa anyagi kérdései szépen tárultak fel ezeken az eleven és őszinte presbiteri gyűléseken. A két. gyülekezet lelkésze Bakag Péter és Bakag Zoltán test­vérek t szép egyetértésben készí­tették elő a kisapostagi ünnepséget. A dunaegyftázi és apostagi hívek százai jöttek át a kisapostagi temp­lomavatásra. Kiskőrösről autóbuszon érkezett a hívek serege, lelkészük vezetésével. De megjelentek dunán­túli szomszéd-gyülekezetek bivei is, A dunai komp két óra hosszat egy­folytában szállította az evagéllkuso- kat Kisapostagra. Dezséry László püspök a kisapos­tagi presbitérium, a megjelent lelké­szek és a hívők nagy seregétől kísérve nyitotta meg az új templomot és vé­gezte el az avatási szertartást. A templomszentelő istentisztelet után a hívek közgyűlésen maradtak együtt, melyen Bakag Zoltán lelkész ismer­tette a templomépílés történetét, majd Darnai Ferenc kisapostagi fe­lügyelő tartott beszédet. Ezután Kemény Gábor bajai tb. esperes, a bányai egyházkerület, Sikter András esperes a pesti alsó egyházmegye, Bakag Péter esperes és .¥ibácsi Lajos lelkész az apostagi és a dunaföld- vári szomszéd gyülekezetek nevében köszöntötték az ünneplő kisapostagi- akat, majd Dezsérg László püspök zárószavai után az ünnepség végét­ért. Délután újabb összejövetel volt a templomban, melyen Sikter András esperes és Poniesán Imre lelkész tar­tottak előadásokat. Egész egyházunk büszkeséggel és áldáskivánással gon­dol a kisapostagi leányegyházra. és Dunaegy házára, az anyaegyház- községre, hogy egyházunkat újahb szép templommal, az evangélikus ige­hirdetés újabb bizonyságtevő helyé­vel megajándékozták. Isten áldása le­gyen ezen az új templomon és a hí­veken, akik abba járnak. lelek' már neki, ennél többre ■ szíve nem indílotla. 3, Fiatalasszony-testvérhez nyitok be. Szívesen fogad, beszélgetünk. Vé­gül előhozom a Gyámintézetet. Zava- rodotlan néz rám, aztán kivallja: „Meg kell beszélnem a párommal, mert mi abban egyeztünk meg, hogy minden kiadást együtt tárgyalunk meg“. Elnézem a fiatal asszonyt, áld maga is szépen keres, a férje ugyan­csak, összesen ketten vannak s köz­ben azon tűnődöm, vájjon a férje is megkérdezte-e a feleségét, hogy sza­bad-e korcsmában kártyáznia, Pedig néhány nappal előbb saját szemeim­mel láttam, hogy a férje az ördög bibliáján forgatta a „közös pénzállo­mányt“. Ennek az asszonynak a neve később sem került rá a gyüjtőívre. 4. Kosarat mindössze egy helyen kaptam. Ez nem lepett meg. Viszont jártam testvéreknél, akik ugyancsak üres kézzé! engedtek el, de bizonyos vagyok abban, hogy szívesebben ad­tak volna, ha let! volna: mit. Milyen jó, hogy azok helyett, akik vagy a kevés pénzük miatt, vagy a kemény szívük miatt nem tudlak a Gyáminté­zet részére adni, az Úristen mákokkal adatolt jó szívvel! A felnőttektől kap­tam 121 adományt (380 lélek az egész gyülekezeti), de ö Ft-nál kisebb összegű adomány csak 24 van, ellen­ben van 42 adomány 5—5 Ft érlék­ben. A gyámintézeti számadó köz­gyűlésen a bevételi oldalon ez dk a tételek állanak: t. Gyámintézcti is­tentisztelet offertoriuma 57.50, 2. Gyámlnlézet! persely évi jövedelme 138.70, 3. Házanként! gyűjtésből 892.50, 4. Ifjúsági gyűjtésből 22.50, 5. A lelkész Íróasztalának perselyé­ből évi 27.80, öszesen 1139 Ft, tehát tehát csaknem háromszor annyi fo­rint, mint amennyi a gyülekezet lé- lekszáma. Isten igen megáldotta e nyomorú­ságos időkben is gyámintézeti gyűj­tésünket. Áldassék érte az Ö neve! Minden gyiilekezeihen ezer módja van a gyámintézeti munkának. Foly­nia kell mindenütt! Nyíró József. BERGGRAV OSLÓI PÜSPÖK LEMONDOTT Eivind Berggrat), a norvég evangé­likus egyház püspöke, orvosi ta­nácsra állásáról lemondott. Hírek szerint az ökuméniai szolgálatát to­vábbra is el fogja lálni. Biblia-olvasó Ott B. ▼«•ánuRK, Ez. 63: 4; L Ján. »dk L Ján. 3:19—24. Külső vádakkal lehet hadakozni. Érvek csoportosí­tása, igaz helyzetünk feltárása, be­csületes megnyilatkozás, jó tanúval­lomás, mind-mind segít rajtunk. Ne­hezebb az ügy a belső vádakkaL Amikor a szívünk vádol. Ezzel nem lehet vitázni. Az érvek üresen csen­genek, mentegetőzés nem használ. Dávid a szenvedések legnagyobbját jelöli így: az én szívem is elhagyott engem. Ennél nincsen súlyosabb. Pedig a szívünk vádol. Van miért vádoljon. Nézz csak Őszintén az igébe. Baj van a hiteddel. Nem egye­dül csak Jézus Krisztusban bfzoL És baj van a szercteteddel. Szóban s csak a nyelveden van. A cselekede­tedben nincs meg. Vizsgáld felül magad t térj vissza Isten parancso­latához. GaL 6:7—10. Okt 23. Hétfő. Zsolt 9:10—11; I. Ján. 4:16,1). Máté 7:1—5. Mintha Isten kilépne itt az ő befolyásolhatatlan kegyelmi mértékéből s azt mondaná: ember, most a te mértéked szerint mérek. Ó, milyen borzasztó! Visszaszáll reám minden szereletlenség, meg- nemértés, irigy önzés! Örök bírám olyan lesz, mint én. Jaj nekem! Lásd, alázd meg hát magad s ne várd meg, míg Isten változtat ke­gyelmes mérlékén, Siess változtatni a magadén. Sőt: siess magadat meg­változtatni. Nem az a döntő kérdés, hogy emberi mértéked szerint igazad var.-e, hanem, hogy megtértél-c! Gál. 6:11—18. Okt. 24. fedd. Es. 64:5; Kol. 1:21—22. Luk. 17:1—4. FigyeJtél-e arra, hogy életed, cselekedeteid, magatar­tásod, amik a magad számára termé­szetesek és helyesek, mások számára botránkoztatók. Nem lehet minden­kinek tetszeni — Szoktad mondani s magadat vigasztalni. Ma arra figyel­meztet az ige, hogy a hitben meg- indulókat semmiképpen ne botrán- koztasd. Sőt inkább élj megbocsá­tásban. A megértő, szeretettől fűtőit megbocsátás nagyobb fegyver, mint a gúny és szidalom. Zsolt 1:1—6. Okt. 25. Szerda. II. Sám. 22:3: I. Kor. 15:57. Máté 6:9—15. Könnyen próbálsz megelégedni magaddal, ha azzal vi­gasztalódsz, hogy te naponta elmon­dod a Miatyánkot. Ebből a jól is­mert szövegből ma egyetlen szócs­kát húzok alá: így. Nem azt mondja Jézus, hogy ezt, hanem, hogy: így. Így: ilyen bizalommal, ilyen Istenre hagyatkozással, ilyen hittel. A Mi- atyánkot —• s minden imádságodat — így mondod-e? Zsolt. 139:1—12. Okt. 26. Csütörtök. V. Móz. 4:31; RÓm. 4:21. Ján. 8:1—11. íme* az illusztráció a keddi igéhez. Egyfelől az ílélgető farizeusok, másfelől a megbocsátó Jézus. A tárgy: egy bűnős asszony, a törvénv szerint immár a halál je­gyese. S az eredmény? Megbocsá­tásból új élet. Hidd el. Isten törvénye tégpd is lesújt — és joggal. De a Jézusban megjelent bűnbocsátó kegyelem lé­ced is íffv indít ói étet felé: eredj és ne vétkezz többé. Zsolt. 139:13—24. Okt. 27. Péntek. V. Móz. 32:47; Ján. 5:39. I. Pét. 1:13—23. Kétségtelen, hogv a hívő élet cselekedetekben, erköl­csökben is megjavuló élet. Ez azon­ban nem n „jó ember“ felé hasznos törekvés. Nem üres. önmagáért vgló mngamentő erkölesöskődés. Alapja a bála. A ..szent“ élet oka; hála azért, amit Isten kegyelemből, a Jézus Krisztus állal tett értem. Formája, megvalósu’ása pedig a szeretet. Zsolt. 42:1—43:5. Oki. 28. Szombat. Zsolt. 135:3; Ján. 12:47. Es. 64:5—11. Nézz ki az őszi er­dőbe. Hull a lomb, leszakad a levél az életet adó fáról, sodorja a szél. Ilyen a bűnben élő ember. Elsza­kadt Isteniül. Sodródik. 1 Azért hát: vissza Istenhez! Fogózz belé! Atyád ő ne tágíts mellőle. Tékozló fiú! Találd meg az utat — hazafelé. II. Sám. 7:17—29; Dán. 2:1—26. Herecrftjr: Bntilognk ............................. 6.— A magyar protestsrttzmua Bt ív» .. KI — Ősiéi riport .. .« .. .. .. .. .. 6.-“ ttlitárs. bibliaolvasó naptár ............... 10.—­Megrendelheti nos tán is: BALÁS LÁSZLÓ könyvkemékdósében VI. FélsőérdŐSöiMi» 5. TE MFJLO M ABLAK'OKÁT készít ét helyreállít P ALK A JÓZSEF arunykosxnrú* flvegíéstőmester és cégtársa TATÁR M. Budapest, YlÍL, Baroes-u 59. Telefon: 143— 354» Alapítási év: 1834, Az Eaaayéftkns Étet áltat megindí­tott „Egyházunk hűséget pár tőled“ akció hétről-hétre szélesebb mederbe terjed. Az utóbbi napokban a duna- haraszti és soroksári gyülekezetek 20—20, Kispest 50, Cinkota 50, Pest- szentlőrinc 50, Egvházaskozár pedig 10 forintot küldött be hozzánk. Bakag Péter dunaegyházi lelkész lapunkhoz írt levelében a következőket Írja: „Arra fogok törekedni, hogy híveink egyénileg is kivegyék részüket az Evangélikus Elet kötelességszerű tá­mogatásában.“ A zuglói sajtóest of­fertoriuma 28.70 forintot etedménye- zett az Evangélikus Életnek. Tátrag Károly csorvási esperes, amikor beküldött© a csorvási gyülekezet 100.— forintos adományát, a kö­vetkezőket írta: „Hiszem, hogy a többi evargélíkus gyülekezet sem marad el, ezenfelül minden gyü­lekezetünket megkeresem és ott a sajtó jelentőségét méltatni kívánom, s a lelkészlcstvérek, valamint az irat­terjesztés segítségével előfizetőket fo­gok gyűjteni. A cél az, hogy az elő­fizetők tartsák fenn egyetlen lapun­kat, kitűzött célunk pedig az legyen: 10.000 előfizetőt az Evangélikus Élet­nek.“ Tóth Ferenc, Veszprém, Somo­gyi B.-út 12. kedves levele így hang­zik: „Természetesen egyházunk most már egyetlen lapjának előfizetője kf­„Hs valaki szenved közöttetek, imádkozzék. Ha öröme van, zsoltárt énekeljen! Ha valaki beteg közöttetek, hívja magához a gyülekezet presbite­reit s azok imádkozzanak vele s ken­jék meg őt az Úr nevében olajjal. És a hitből való imádság megmentheti a beteget és az Űr meggyógyíthatja őt, s ha vétkezett, megbocsát néki.“ (5,13—15.) Az emberi szenvedés egyik legbősé­gesebb forrása a betegség. A betegség a teremtett világ általános jelensége. Szinte azt lehetne mondani, hogy ahol élet van, ott betegség is van. Vannak beteg állatok és megbetegedhetnek a növények, a fák is, sőt a kövek, az ú. n. holt anyagok is áldozatul eshet­nek a betegségnek. A betegség meg­romlás, e szervezet eltörődése, hasz- nálhatalanná válása. A betegség fáj­dalom és ijesztő eltorzulás. Minden betegség valamiképpen a halál köve­te, a közeledő, elkerülhetetlen és biz­tos végső pusztulás félemmetes jele és előrevetett árnyéka. Éppen e2ért balgaság lenne azt vélni, hogy a betegség csak a test nyomorúsága, csak életünk anyagi valóságának megromlása, Hiszen a betegség legégetőbb kínjait lelkűnk­ben éljük át, a lélek szorongása ős tespedése, aggodalma és kétsége az, ami legjobban megvisel. Ma már minden orvos előtt nyilvánvaló, hogy éppen a betegségben mutatkozik meg a test és lélek titokzatos összefüggése, mély összcszövődése, testi és lelki fo­lyamatok kölcsönhatása. így érthető, hogy az egész Szent- írás egyértelműen hangoztatja: a bűn és a betegség szorosan összefügge­nek. Azért van betegség, mert bűn vám. A bűn zsoldja a halál s a bűn következménye a halál hírnöke, a be­tegség. ÉS innen érthető, hogy miért fordult Jézus Krisztus olyan különös figyfileuVmel és nagy szeretettel a be­tegek felé. Ahol megjelent, ott özön­löttek hozzá a sánták és vakok, a sü­ketek és bélpoklosok, hogy egy sza­Október 29-én a Deák-téri templom­ban felhangzik Johann Sebastian Bach „Erős vár a mi Istenünk“ című kantátája. A magánszólamokra, ének­és zenekarra komponált műremek különleges szépségeket tár fel. A nagymester az Ágostai Hitvallás 200. évfordulójára 1730-ban írta. Amennyire a legkomolyabb zene­értő csodálattal adózik J. S. Bach kantáta-művészetének, annyira érdek­telenül átl előttük a hallgatóság. Képzett muzsikus is csak külön stú­diummal közeledhetik a mélységekkel rendelkező alkotásokhoz. Míg a két passió és a H-ntoll mise néhol már népszerűségre is szert tett, addig a kantátákban rejlő gazdagság igen rit­kán kertül napvilágra, szórványos elő­adásokban. E forma kezdettől áriaszerű vagy deklamált énekes kompozíciók meg­jelölésére szolgált. Bach idejében a kantáta zenekarral és konilnuóval kí­sért forma, kórusok, recitativók, áriák, amelyeket a Szentlrásból vett szöveg alapgondolata csodálatos egésszé egyesít s az Összefüggő zenei gondolathoz hozzákerül pontként a SacA-harmonizálta korái. v&nok lenül, munkájukra kívánom és kérem Istennek gazdag áldását.“ Kiss Györgyivé, • Szarva* IV. 544. a következő megható sorokat küldte: „Mert hű akarok maradni az én egy­házamhoz, amilyen hűségesen meg­kaptam az Evangélikus Életet, úgy kérem továbbra is, és hűséges mata- dok ahhoz, aki ezt a nagy parancso­latot adta: az Ér Jézus Krisztushoz* Korontos János, Lad, a lap fenntar­tására 10.—, Somló Endre, Bp., V., Pannonia-u. 25. 59.— forintot, Hor­váth Gergely, Pápa, 13.—, Tóth Jáno* Debrecen, 2.60, Kővári Ede, Vasas, 2-40 forintot adományozott a lap fenntartására. Bors József, Kölesbor- jád, Tolna megye, így gondolt ránk: „Tisztelettel küldöm az előfizetést és egyben sok áldást és tartós sikert kí­vánok az Új Harangszó utódjának.“ ■V "3.7 Ferencnél öl, Velencéről (Fejér megye) a következő megható sorokat kaptuk: „Hálás köszönettel maradunk a velencei szórvány nevében az Evangélikus Életnek és reméljük és hisszük, hogy az Evangélikus Elet ugyanazt a nemes és hasznost célt szolgálja majd, mint az Új Harangszó, A jó Isten áldását kérem, hogy en­gedje meg, hogy sok-sok előfizetője és támogatója legyen az Evangélikus Életnek.“ vára, kezének érintésére meggyógyul­janak. Ott, a betegek között teljese­dett be a jövendölés: betegségeinket ő hordozta és az ő «ebeivel gyógyul­tunk meg. (Ézs. 53.) Az imádság, a hitből való imádság a beteg ember kiáltása a nagy Orvos­hoz: Jézus, Dávidnak fia, könyörülj rajiam! Szörnyű félreértés volna, ha imádság helyett babonás varázslatra, ráolvasásra gondolnánk, ha azt vél­nénk, hogy kényszeríthetjük Istent arra, hogy segítségünkre legyen. Hívő imádságról beszél az apostol s azt jelenti: a beteg ember alázatoson meghajtja magát Isten akarata elölt, kezéből fogadja el a szenvedést s egyedül tőle várja a gyógyulást. Nem az imádság gyógyít, hanem Isten keze. A másik amire figyelnünk kell, a gyülekezet. Mennyire kiestünk abból, amiről itt szó van: a gyülekezetnek hordoznia kell betegeit. Hiszen a be­tegek Jéz.us Krisztus különös figyel­mének és szeretetének tárgyai. Hogy­ne törődne velük megkülönböztetett szeretettel Jézus gyülekezete. Hiszen aki beteget látogíi, magát az Urat látogatja meg. (Máté 25,36.) Hol van­nak a beteget látogató presbiterek, akik imádkoznak a beteggel, hol van­nak a betegeiket számontartó és őket rendszeresen imádságban Isten elé vivő gyülekezetek? Gyógyulás és bűnbocsánat, es a kettő szorosan összefügg. S az sem véletlen, hogy amint Jézus gyüleke­zetére bízta a bűnök bocsánatát (Máté 16,19), úgy a gyógyítás ajándékát is a hívő gyülekezetnek Ígérte meg. Miért nincsenek közöttünk gyógyulások? Gyenge a hitünk s ezért erőtlen az imádságunk. S még egyet: a betegségben ne a gyógyulást keressük elsősorban, ha­nem Jézust magát. A betegség isme­rője, fájdalmak férfia akar találkozni velünk a szenvedésben. Idáig tartó gyógyulásnál többet kínál: bünbocsá- natot, örök éltet. Groó Gyula A passiók zenéje Jézus szenvedésé­nek megérlek]ésével hangulat szom- pontjából szűk keretek közé szorul. A kantátákban alkalma nyílik a mes­ternek szétes-3kálájú érzelmi megnyi­latkozásokra. Minden, ami a vasár­napi perikopa-rendszerben az oltártól felolvasásra kerül, megszólal öt év­folyam kantáta-anyagában is. A pas­siók gyászhangulatán kfviil helyet kap bennük a bűnbánat töredelmes érzése, reménység, megpróbáltatás, imádság és üdvösség, bizodalom, harci készség, győzelembizonyosság, köszönet, hála, ujjongás és öröm. E különböző lelki hangulatokat a nagy mester megfelelő külső köntösben tá­lalja elénk. Hol négy-öt, nyolc szó­laméi karóriásokat szólaltat meg, majd magánszólamok különböző kombinációjában fejezi ki mondani­valóját. A hangszerek különbözősége is meglepő. A kantátákban a H-motl mise és a passiók ismerője megdöb­benve új zenekari színpompára tatái. Ezekben a müvekben megnyilatkozik a mester nagy készsége a zenekari lehetőségek tökéletes tuhasznáSAsé- baa. a célszerű kellemes viselet szeptembertől áprilisig Wivnpassinfjf csak VI, SztálSn-yt 8 Uá&vát-Uá<zea a Gyáminfézetérf Jakab levele az egyházhoz Betegednek Bacli: „Eris vár“ Kantátájánál! bemutatása Budapesten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom