Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-10-08 / 41. szám

Evangélikus Élet A pécsi evangélikusok ünnepelnek lz evangélikus egyházegvetem felhívása a Békekölcsön jegyzésére Jakab levele az egyházhoz Türelem Ä dunáninneni egyházkerület közgyűlése utón is kérjük a helyi tanácsok illeti. kés szerveit, hogy az evangélikus leír készek és egyházi alkalmazottak által (gy jegyzett kölesönfvet küldjék el az evangélikus egyetemes egyház cí­mére (Budapest, Vili:, OttSi-át 24), A lelkészek a jegyzés alkalmával hi­vatkozzanak erre a kérésre a jegyzést gyűjtőnél és a helyi tanács illetékes szervénél. Illetménykiegészítésben nem részesülő lelkészek igyekezzenek az Országos Takarékpénztár N. V. legközelebbi fiókintézeténél részletfi. zetésl kedvezményt biztosítani szá­mukra. A lelkészeket arra kérjük, hogy le. vonásra kerülő jegyzésük összegét a csekkszelvényen lévő illetményszá­mukkal együtt az egyetemes egyházi irodának jelentsék be. Hittestvéri köszöntéssel: Dr. ffcői Inán s. k'. Turóczg Zoltán s, k, ség. Azt a Jézus Krisztust vár juh vissza, aki itt járt ezen a poros é$ sáros földön, aki feltámasztotta Lá­zárt és a naini ifjút, aki meggyó. gyította a béllpoklosokat, aki felol­dozta Mária Madolnát és kiűzte a megszállottakból az ördögöket. Ez a Jézus Krisztus jön vissza Ígérete szerint, hogy megoldja mindazokat a kérdéseket, kötelékeket és bilin, eseket, amiket emberi «fl, értelem, jószándék meg nem! oldhat. Jön, megnyitni a sírokat, eltörölni a bűnt, a betegséget és minden könnyet. A keresztyén ember azért béketűrö, mert tudja mindezt és így vár Jé­zus Krisztusra. Egy példázattal mutatja meg ezt a béke tűrést Jakab apostol. Vegye, tek példát a földművesről. A szántó, vető ember elvégzi munkáját: fel. töri a földet, megmunkálja, beveti, elboronálja, lehengerli s azután vár. Várja ex őszi s » tavaszi esőt, várj* a puha hótakarót, a rügyfakasztú napsugarai. Vár türelemmel, mert egyebet nem tehet. Onnan felülről várja, akitől származik minden jé adomány és ajándék. Nem téved Jakab apostol, amikor azt mondja, hogy közel van az Úr eljövetele? Hiszen már kétezer évvel ezelőtt irta ezt. Az apostol nemi té­ved. Isten időszámítása más, mint a miénk. 0 az, aki igazán türelmes, neki van ideje várni arra, hogy Te megtérj. Mert ezért késik az ítélet. Isten vár és tűr. Hogyne lennénk mi is türelmesek egymáshoz? * Groó Gyula. Úgy ölelt körül Pécs a mecseki Misina-tetőt, mint az ember a leg­drágább kincsét. A pécsi ember is úgy viszi fel vendégéi a kilátóhoz, mint aki egyre közelebb engedi és viszi szivéhez a barátját, mtg fent a csúcs­ról rátekinthet a városra, mint egy kitárulkozott, títoktaian, lélegző testre. Pedig hét nincs titok nélkül a vá­ros. Lépj be a feltárt katakombákba s a műit végtelen, ezertitkú világa sóhajtja feléd kés« lehelte tét. Ülj te a székesegyház a!templomának sö­tét, sejtelmes román boltívei alatt s az oszlopok mögül évszázadok sej­telmes neszezérét fogod! hallani. Áüj meg a kórház udvarán a török mina­ret mellett, ami egy Beményik Sán­dort is oly mélyen megragadott s látni fogod, micsoda történelmi tit­kok bújtak meg ott, hol „kereszt és félhold immár összefér Amikor pécsi gyülekezetünk fiatal lelkészével, Káldy Zoltánnal ballag­tam fel a Misinára, így vezetett be ő 1* nyílt testvériséggel, szívéhez egyre közelebb a gyülekezet múlt­jába, jelenébe, eseményeibe, hogy titoktalan legyen előttem, nyílt test ez az országszerte ébredőnek ismert gyülekezet s minél jobban tárultak ki előttem a kapuk, annál nagyobb titok, szent csoda maradt minden: a Lélek titka. Á múltról kezdett beszélni ott, ahol elhagytak a pálosok régmúltat álmodó modern templomát. A reformációkor Siklósról indult az ige Pécs felé s hódító volt. Az ellenreformáció azonban mindent ki­irtott s a XVIIL sz.-ban nyoma sincs. 'A sötét század után tilalmak és tör­vények áttörésével Nendtvich Tamás gyógyszerész az első evangélikus, aki császári engedéllyel telepszik le. ö gyűjtögeti össze a lassan beszivárgó híveket, míg a XIX. sz. közepére 350 létekre szaporodnak. Ekkor már Magyarboly filiája. 1868-ban anyá­sul 400 lélekkel. Első papja Jeskó Lajos, aki négy évtizedes szolgálata alatt megépíti a templomot. Ma is ezzel az dőnérvel emlegetik: a temp- lomépftö. Porkoláb Gyula kőttőpap 7 évi mű­ködése után Baldauf Gusztáv kerül a gyülekezet élére s 24 esztendeig, 1931-ben bekövetkezett haláláig ve­zetgeti Isten pécsi nyáját. A mnlt század buzgó papjának típusa volt, aki miniden erejét, lankadatlan buz­galmát és szeretetét társadalmi mun­kába fektette s a kicsiny pécsi luthe- ránia városszerte tekintéllyé nőtt. ^mire a kor és lehetőségek módot jadtak, mindent megszervezett s míg a diakónia néven összehívott asszony­kor tagjai kézimunkáztak és kötöget- tek, ő mint atya a gyermekei között, tilt középen s elbeszélgetett velük kulttúrkérdésekrőll, hangversenyekről, piacról s a legkülönfélébb közérdekű dolgokról A róla elnevezett szeretet- intézmény halála után létesült ugyan, ide az ő kezdeményezése volt. A szó legnemesebb és legsajátosabb értel­mében kultúrproftesláns voK, Korá­nak gyermeke. Bizonnyal nem ő tehetett róla, hogy Isten megítélte azt a kort. De neki külön kegyelem volt, hogy ezt az ítéletet elöízében még felismer­hette. Küzdelmes élete alkonyba nyúlt már, amikor 1931-ben az ébre­dés betört a gyülekezetbe. Baldauf utolsó szervező tettei közé tartozott, hogy Pestről diakonisszát hozott. Isten Klára nővér útján mondta ki az ébresztő szót Pécsett. Maga Bal­dauf sem maradt érintetlen ettől. Élete utolsó évében egy évi jelen­tésben teile megdöbbentő mondatot olvasunk. Panaszkodik, hogy a hi- Vek az egyházat csak kultúrintéz­ménynek tekintik, holott az a hívek üdvösségét munkáló intézmény. Ha­lálos ágyán utolsó szavai a szemé­lyes megváltottság, hitben való élet »zavai voltak. Aki a nyomdokiba lépett, már biblbórák szervezését végzi. Takó István 13 éves lelkészkedése alatt az ige egyre nagyobb tért hódít s a középpontba kerül, ö az, aki meg­indul a szórványok felé is. Pécs ak­kor azi országnak szórványfalvak számában legnagyobb gyülekezete. Messze százon felül van azon közsé­gek száma, ahol nehány evangélikus él csupán s a pécsi lelkész gondozá­sára várnak. A háború újra lelkészváltozást hoz • ezzel kezd kibonlakozni R je!an Akkor már lefelé ballagunk a hegyről az őszi úton s a fák között egyre közelebb van Pécs, a múltat lejtő mai város. A szálak pontosan a múltból ve­ttetnek a mához. Mintha múltjának ►ürített arculata volna a mai gyüle- kezet. Templomépítő első papjának onmkájt újra virágba bőm» késői utódja kéz eny omán. Épütetbő vitéz­iéi 300 férőhelyes gyülekezeti termei építenek. Szervező papjának utolsó atyai panaszát mintha most értené és fogadná meg híveinek serege a boldog csodálkozással engedi, hogy a Lélek szervezze a mennyei Atya megváltott gyermekeinek seregét. Az ige az, ami körül kiteljesedik ma a gyülekezel Sete s a szórványok nagy réaáe immár an yv#y fi telezetté nőtt • vaoss-marázai egyházközségben. Ami munka ma folyik, azt szerény egyszerűséggel sorolja fel Káldg Zol­tán. A munkáról számot tud adni de hogy honnan az eredmény, az flelőtte is titok. A Lélek titka. Innen indult if t vált ianmretené az őrátSől szolgálat. Ma 40 jól szer­vezett őráSó fiit a lelkész mellett a még 20 laikus munkás, akik városi «PojgáUhrk melleit szórványban is végeznek igehirdetést. — Tudod, aki ms a Jattal gyüle­kezeti munkások «eoerepét vitatja, sión in csak mosolygok. Már nem is szóink, mert nincs kivel vitázni. A mi gyülekezetünk b* 6 munkájuk nyomán él — mondja a lelkész. Ennek nt életnek jeleit kétségtele­nül látni. Meg vagyok afelől győ­ződve, hogy minden színes riportnál jobban beszél, ha puszta felsorolást adunk. A pécsi gyÖeiaatet «gyeden hete így fotyik le. Vasárnap 6 Istentisz­telet (egy gyermek, két gyülekezeti, két ssórvány). Kéthetenként kül- missziúi óra. Hétköznap minden t*»P-a egy, vagy több ezekből asz- secony, leány, férfi, gyülekezeti, kül­városi seeretelotthoni, ifjúsági fiú, egyetemista bihíiaótnáJ: külöo-küJBn. Vezetői előkészítő, laikus munka- közösségi órák, biblia iskola. A hiva­talos óráik kereteit nem az admi­nisztráció feszíti szét, hanem a lelki beszélgetések. Istentiszteletek eWtt a presbiterek imaórát tartanak, igéért, gyülekezetért, lelkészért egyaránt kö­nyörögve. Minden biblia óra imakö­zösség is egyben. Havonta minden bibliakörben szearatszerűen mond­ják el bizonyságtevéseiket a hívek. Mindezeken a belmissriói alkalma­kon hetente 900-an fordulnak meg a 2500 lelkes gyülekezetből. Vasárnap azonban a mindig zsúfolt templom sokszáz hívőt gyűjt össze a 12 km. hosszú városból. Rendkívül érdeke* időszaki mun­káik láttán is tanulhatunk. Mint szőTványhittanfolyam, gyülekezeti vé­leménykutatás, segédlelkészi hivány, konfirmációi emlékünnepek, szilvesz­teréjféli istenmtisztelet st'b. Alkalmunk volt egy asszonybiblia- órán is résztvenni. Amit ők Bal­dauf nyomán diakóniának neveznek, ahol évtizedekkel ezelőtt színházról, divatról, szegénygondozásról és evan­gélikus öntudatról beszélgettek. Ma úgy ülik körül 80-egynéhányan a fiatal, hallatlan agüitású lelkészüket, mint akik tudják, hogy itt csak egy dologról lehet szó. Az egyetlen szük­séges dologról Baldauf utat mutatott utolsó évi jelentésének jeremiádos mondatában. A pécsi evangélikus egyház a hívek üdvösségét munkáló intézménnyé lelt. Az evangéiizéció útján az ébre­dés gyülekezetévé. ▲ templom most lett 75 éves. Aznap ünnepelték, amikor 75 évvel ezelőtt felszentel­ték. A gyülekezet arcához méltó ün­neplés volt. 3 napos evangéüzációt végzett a templomban Turóczg Zol­tán püspök, öt lelkész közreműkö­désével. A* ünneplő díszközgyűlés pedig nem történelmi, rideg megem­lékezés volt. Ez az ünnepi aktus élt. A templom történetének felolvasása után a gyülekezetből ölen, egy-egy férfi, asszony, fiú, leány, gyermek tettek sponlán bizonyságot arról, hogy mi nekik a templom. Nemcsak a templom volt zsúfolva, de az élőkért is, ahová hangszóróval továbbították az igehirdetéseket. (Ez nem is első eset Pécsett.) A befejező vasárnapon 1100 körül volt a részt­vevők száma. De nem ám csak egy rövid díszközgyűlésen, hanem reggel 8-tól este 9-ig, kétórás ebédszünettel csupán. Úrvacsorával 400-an éllek. Az ünnepi napokon pedig ott ült a gyülekezet tagjai között dr. Nendt­vich Andor, az első pécsi evangélikus­nak, Nendtvich Tamásnak unokája, aki maga is 32 éven át volt felügye­lője a gyülekezetnek. Jó lehet annak, aki önmagában és családjábain lát­hatja Isten titokzatos s a maga rej- teltségében is egyre megnyilvánuló gyülekezetépítő s üdvösségre vezérlő munkáját Koren Emil Oberbauer A. u3óda Templomberendezés és kegytárgy­kereskedés. Budapest, V., Váci-u. 15. BiMia-ob/asá I960 október 8, vasárnap Ezékiel 87, 14; Titus 3, 4—4 A keresztivég Isten elevenítő munkáját eszkö­zök által végzi. Ilyen eszközei a hir­detett ige, az úrvacsora, a felolciozás és a keresztség is. A keresztségben, ebben az egyszerű jelben Isten nem­csak ígéretet tesz arra, hogy Téged kegyelembe fogad és üdvözíteni fog, hanem Szentleikét adja Néked, hogy „megéledjél“. Ez a biztosíték, a pe­csét, hogy Isten hü hozzád. KéteTke- jj dik a szíved, hihetetlennek tűnik, | hogy Isten éppen Téged akar üdvő- j Elleni, aki minduntalan csak vétke- j xel s lám, most U hitetlenkedsz? Te- I kintt a keresztségedre! íme, Isten- I nek elöljáró szeretető ez, hiszen Te J még senki és semmi voltál, mikor , Isten ezzel magáénak fogadotl a ! Szentiétci, által új jász ült. No en- jj gedd, hogy valami is eltántorítson ettől a hittől Amilyen valóság és bizonyos, hogy Téged megszenteltek — olyan bizonyos az is, hogy ke­gyelembe fogadott gyermeke vagy Istennek, akinek megbocsátja a bű­nét — hiszen erre kötelezte magát * kerewtségedben — az ö irgalmassá­gából. 1960 október 9, hétfő Ézsaiás 62, 12; I. Thess. 4, 17—18 Szent nép vagyunk Ügye, milyen hihnietienül hangzik ez — hiszen igazán nem látszik raj­iunk! Nem is a mi „jóságunkért“ vagyunk szent nép, hanem mert megváltottál vagyunk az Crnok, mert Krisztus meghait értünk, mert közöttünk van Isten Szentlelke. Lám csak: nem az vígasztal minket, hogy mi hiszünk az Úrban, hanem, hogy közöttünk van 0 mindenkor. 1950 október 10, kedd L Sámuel 10, 7; L Kor. 3, 8 A növekedést adó Isten Isten sokféle feladatot bíz reánk. Ebben a világban dolgozunk és élünk, az G szavára figyelünk és az Ö akaratát teljesítenünk kell. De bizony nagyon kevés erő van csak a parancsban. Kezünk munkáját, szivünk félelmét az Úr munkálja előbb. Hol van hát a dicsekedés? Vájjon nem Isten ereje által tudunk csak valamit is csinálni? De hol van a félelem is? Vájjon Isten ereje állal nincsen-e mindenre erőnk? 1950 október II, szerda Zsolt. 94, 19; Róma 5, 3 Dicsekedünk a háborúságban Azt mondanád: nincs ilyen em­bert A háborúságot, szenvedést még szó nélkül is nehéz elviselni — hát még örömmel és dicsekedéssei! Ag­gódásaidban figyelj csak Isten sza­vára: Ö azzal vígasztal hogy gond­viselő Atyád, hogy Krisztusért az örökélet örököse vagy. A baj ott van, hogy nincsen értéke előtted Isten ígéretének, hogy fontosabb számodra a látható életed. Bízzál az Úr ígéretében mindennél jobban: Megtapasztalod, hogy aggódásaidban milyen hatalmas vigasztalás ez. 1950. október 12, csütörtök Zsoltár 106, 2. Ef. 1, 3 Ujjong ml szivünk Hogyne ujjongna! Hiszen olyan Istenünk van, Akinek tettei, művei kibeszélhetetlenek. Mindenkinél ha­talmasabb ö, hiszen teremtője min­dennek. Leginkább azonban azért ujjongunk, mert Atyánk ö nékünk, Akitől ezernyi áldott adomápyt kaptunk és kapunk is állandóan. Áz ujjongó szív ezért hálaadó szív. 1950 október 13, péntek Zsoltár 138, 7; II. Kor. 12, 10 A nevelő Isten Szükség van az erőtlenségre, nyo­morúságra, szorongattatásra. Hogy­ne lenne szükség, hiszen ezek nél­kül hamarosan azt gondolnánk, hogy erősek vagyunk magunkban is. Isten ezekkel szorít rá bennünket arra, hogy mindig csak Benne bi­zakodjunk s sohase magunkban. 1950 október 14. szombat II. Mózes Í5, 18; Kol. 3, 11 őrük és állandó Minden változik, születik és el­múlik ezen a világon. Örök és ál­landó csak Isten uralkodása s Krisz­tusban bennünket felkaroló szere- lele. A mi életünk, kincsünk, min­denünk is múlandó. El nem mú- lókká örökéletűekké csak Krisztus­ban leszünk. F. L Ismerős vagy-e a Bibliában? Az.EvangélíkUS Élet“ bibliakutató versenye Az Evangélikus Élet bibliakutató versenye. (Versenyfeltételek szept. 24-i számunkban.) Cselekedet. 9. Mikor állítja szembe Jézus a cse­lekedetet a farizeusok üres val­lásosságával? 10. Hol beszél Jézus arról, hogy nem elég Isten nevét emlegetni, ha­nem az akaratát is cselekedni kell? 11. Ki mondotta, hogy a bit csele­kedetek nélkül halott? 12. Honnan tudjuk, hogy a júcscle- kedet a hit gyümölcse? A Magyar- Népköztársaság Kormá­nya felhívást intézett Magyarország dolgozó népéhez a Békekölcsön jegy­zésére. A dolgozók sorában egyhá­zunk is résztvesz a béke szolgálatá­ban. A Békekötcsön-kötrény jegyzé­se is kifejezi hogy döntött a béke mellett és a háború eilen. Ezért fel­hívjuk Lelkész testvéreinket és rajtuk keresztül egyházunk többi munkásait, hogy jegyezzenek kölcsönkötvényt és közreműködésükkel nyújtsanak segftséget a jegyzések gyűjtésében. Az ületméuykiegészitő AMamsegély- beo részesülő leikészek, vaHástanltó- lcékészek, «eged lelkészek, egyházi tisztviselők és nyugdíjasok „részlet" jejjtésü kölosönfvem jegyezzenek bé­kekölcsönt, hogy a vsliás- és közok­tatásügyi miniszter számukra bizto­síthassa — központi levonás útján — a részletfizetési kedvezményt. Ez­,,TüTelemmel várjátok ízért atyám­fiái az Úrnak vissza jövetelét! Lássá­tok, a földművelő is várja a föld drága termését, béketűréssel várja, hogy jöjjön a tavaszi és őszi eső. Így tegyetek fi is türelemmel és erősít­sétek meg sziveteket, mert az Úr visszajőve ele közeledik*. (5, 7—8.) A töretem — amit régies szóval béketűrésnek mond az apostol — nehéz dolog. Mindenesetre egyike a legnehezebb dolgoknak a világon. A türelem: várni tudás. Mégpedig, aki türelmesen vár, az nem úgy vár, mint az elsodort jégtáblára került halász, aki magát sorsának meg­adva várja az elkerülhetetlen és biz­tos véget. Hanem a türelmes ember reménységben vár. Meg van győ­ződve arról, hogy előbb-utóbb meg­nyílik az ajtó, hiszen meghúzta a csengőt s bizonyosan meghallotta va­laki ott bent, hogy fáradt vándor áll az ajtó előtt és bebocsátásra vár. Aki béketűrő. az bizonyos remény­séggel várja a betegségben a gyó­gyulási a megpróbáltatásban kime- nekedést, a veszedelemben szabadu­lási a szenvedésben az enyhülést. Az igazi türelem, amiről sz apos­tol beszél, azonban nem valamiféle általános emberi erény, jótulajdon­ság, hanem a keresztgén szív erős­sége. Az a türelem, amiről itt szó van. azért erős. mert az Orra való várakozás. Jézus Krisztus visszaföoetelére vá­rakozik a keresztgén ember is ezért van türelme. Ez a várakozás nem valami ködös ábrándozás, hanem nagyon józan és bizonyos remény« A püspök' jelentéséből megtudjuk, I hogy a dunáninneni egyházkerület- J ben 28.975 evangélikus él. Egy év alatt templomainkban 9549 istentiszte­letet tartottak. A házi istentiszteletek számla is növekedett. így az Ige azok­hoz is eljutott, akik nem tudnak templomba menni. Lelki ébredés tüzei lobognak a gyü­lekezetekben, Biblia-órákon legtöbb helyen már gyülekezeti munkások is szolgáinak. Sok gyülekezet van, ahol a presbi­terek is végeznek lelki szolgálatot. A jövőben gondolnunk kell gyüle­kezeteink presbiieriumainak komoly egyházi szempontok szerinti megújí­tására. A dunáninneni egyházkerület há­rom teológus nevelőének költségeit vállalta. • Felavatták a bicskei újjáépített templomot. Az egyetemes egyház igen érdekes harmoniumot ajándéko­zott a templomnak. Bencurfalván néhai Benczúr Gyula festőművész műtermét adta a család a fiókgyiilekezetnek kápoflnául. A csabdii templom haragot kapott az iparügyi minisztertől. Felszentelték az ipolgszögiek temp­lomlát, melyet a kis filia népe bámu­latos áldozatkészséggel, szinte a sem­miből létesített. Épül az érdi nagy szórvány temp­loma is. • Perselyekbe és azonkívül való gyü­lekezeti célokra 174.590 forintot ada­koztak a gyülekezet tagjai Ez az 6m­szeg közel 70.000 forinttal töbh, mint az előző évi. Egyetlen szeretetintézménye a du- náninheni egyházkerületnek a balas­sagyarmati evangélikus szeretetház, amely egyedül a kerületbeli gyüleke­zetek tagjainak adományaiból ápolja 11 elaggott é« magáramaradt gondo­zottját. Jó volna, ha ennek a tizenegy el­aggott testvérnek utolsó esztendeit többen segítenék széppé tenni Egy marék liszt, egy darab kenyér, egy kis hagyma, vagy egy pár forint is örömet jelent nekik és holnapi élelmüket biztosítja. Ne hagyjuk el az öregeket. A magukramaradottakat. Mi is azok lehetünk. Minden jótéteményt vissza­ad az Isten. • Szabá József, tz egyházkerület püspöke egy év alatt majdnem min­den gyülekezetét meglátogatta. Egyik helyen istentiszteletet, a másik he­ly«! evangélizációt végzett. Templo­mot avatott, komfirmált. Presbiterek­kel tanácskozott. Lelkészt, felügyelőt iktatott. Meglátogatta a gyülekezetek betegeit és öregjeit. íme, Isten Igéje élő és ható. Erről tesz bizonyságot a dunáninneni evan­gélikus egyházkerület minden ese­ménye. Németh Géza ——————I—WW— I ftlfilFM Q célszerú kellennes viseled- a,VMF1L1« szeptemberről áprilisig Wimpassing CSAK VI., Sztálin-út 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom