Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-07-09 / 28. szám

r AZ ORSZÁGOS LUTHER-SZÖVETSÉG LAPJA fl keresztyén egyházak leikészeinek csehszlovákiai találkozója CfeiUj A kAfZA — Amint lefonnyad a búza sása, Pé- ter-Pálkor, vagy legkésőbb Sarlóskor megroppan a gyökere, megcsendül a kasza, jelezvén a legtitokzatosabb és a legboldogabb parasztünnep köze­ledtét. Lázas készülődésben ég a falu apraja, nagyja. A felkelő nap harma­tot magához ölelő melegében éles kaszák sűrű erdeje vonul ki a ba­tárba. Napbarnított kemény férfiak állnak meghatódott lélekkel az aranyló búzatenger végén. Megeme­lik kalapjukat, vagy, mint a osesztregi és pórszombati férfiak letérdelnek és imádkoznak. Nagyot, boldogat sé>- ha'jtva meglendül a markos kézben a kasza és dől a búza, az Isién átldása. Égő, tikkasztó melegben bull a ve­rejték, cseng a kasza s szól felszaba­dultan, boldogan, régi cselédek ajkán az elfojtott és suttogott nóta: „Meguntam én föidcsurat szolgál: i, Úri földön .izedibe kószálni. Feltörte a k'aszünyél n tengerem. magáméban keresem n kenyerem“ Asszonyok, lányok serényen szedik a markot a kaszások nyomában. Sza­porodnak a kévék s egyre fogy a búzatenger. Az utolsó kis darabnál Somogvban leteszik a kaszát. Fér­fiak, asszonyok, lányok szeme seré­nyen fut végig a megmaradt kis bú­zatáblán s keresik azt a tövet, amely­nek egyforma három szára van. Az eladó leány kiveszi hajából piros szalagját s megköti a három szárat a kalászok alatt mondván: „Ez a Jézus!“ Körülötte vigyázva sarlóval vágják le a búzát, kévébe kötik és a kéve közepébe beleteszik „Jézust“. Megragadja minden kéz s szívük bol­dogságával gondolnak Arra, Akinek köszönhetik az. áldást. Leteszik a tarló közepére, áhitatosan körültérdelik — s imádkoznak az aratók. Rövidek az éjszakák, meg sem pi­hent a fáradt derék s a hajnali fény­ben újra csengnek a kaszák, dőlnek a rendek, szaporodnak a keresztek, omlik szét a felkelő nap sugarában vidám legények és lányok ajkán a nóta: ,,Rúza, búza, de szép tábla búza. ..“ Eles kaszák nyomában ledől az utolsó rend, felállítják az. utolsó ke­resztet. Fáradt férfi karok leteszik a kaszát. A lányok s asszonyok dalolva fonják a koszorút s indulnak haza- fellé. Hazafelé. . * — nem a kastély' tornáca elé, ahol lovaglópálcával várta a földesúr a fáradt aratókat, odalökve nékik gazdag asztalának hitvány morzsáit, hanem hazafelé . .. Oda, ahol a szorgos feleség és édes­anya boldogan s a vacsora finom il­latával várja haza fáradt házanépét. Elfogyasztják a vacsorát s a megfá­radt test végigdől az ágyon. Nehéz, bosszú, de boldog sóhaj száll a gazda ajkáról az ég felé: „Lám, mégis meg­segített minket az Isten, legyen érte áldott az Ő szent neve.“ Kamrák falán felakasztva pihennek a kaszák. Kapák csengése hallatszik a szérűkön. Takarítják a kazal he­lyét. Megindulnak álldoit terhük alatt nyikorogva az első szekerek Jézus­kévéjükkel á tetején — hazafelé. — Tapasztalt, öreg kazalrakók gondo­san építik a kazlak csúcsos tetejét, hogy be ne ázzon a „kenyér“. A fel­ház udvarán asszonyi kezek foltozzák a zsákokat, hogy el i:e szóródjon a „kenyér“. A magtárakban férfikezek takarítanak és foltozzák a réseket, hogy meg ne romoljon, el ne folyjon a „kenyér“. Néhány nap múlva dübörögve áll meg a kazal tövében a cséplőgép. A gazda szíve nagyot dobban; amikor a garat elnyeli az első kévét s omlik a zsákba a „kenyér“. Tenyerére veszi s nézi, nézi. .. forgatja, dörzsöli ,s újra csak néz.i . . Béig a gép, száll a húgnak por, emelkedik a szalmakazal s sza­porodnak a zsákok. Lefut az utolsó szem a zsákba s csikorognak a kere­kek a „kenyér“ súlya alatt. Susogni ömlik a megnyitott zsákokból a mag­iár kövére a dolgozók aranya, a „ke­nyér“. Kiömlik az utolsó zsák arany s a gazda szeme könnyesen, csillogva, boldogan úszik az aranyos tengeren le-fel s a szív mélyéről boldogan száll Isten felé a köszönet és a meg­elégedettség szava: „Itt van az évi kenyér.“ Igen az évi kenyér. Tudjátok-e gyárak, íróasztalok, ka­tedrák dolgozói, mi van e varázsos szó mögött: aratás? Tudjátok-e, mi van a kaszák csengésében, a sorra emelkedő keresztekben, mit visznek a csikorgó szekerek hazafelé, ini öm­lik a gép száján a zsákokba s a mag­tár hideg kövére? — Az évi kenyér! — A lied és az enyém. Mindén dol­gozóé. * Szíven ' üt a magyar rónán áldást o'/tó Isten parancsszava: „Aki nem dolgozik, ne is egyék!“ Ez az Isten kömyörtelen szava hozzátok: henyé­lek. piócák, herék. Álljatok félre a zsákok’ól! Ne lopjálok az Isten ál­dását. V3 rendelte így. Ez csak a dolgozóké. Kérges kezű. verejtékező aratók, köszöntelek titeket! Vigyázzatok az Isten áldáséra! Őrizzetek meg min­den szemel, hogy ne legyen ebben a hazában egyetlen fáradt kéz sem, amely ne erezné boldogan az első kenyér puha melegét! S araikor be­tölti egész lényedet az első kenyér varázsos Hinta, gondolj arra, hogy számít rád a te Urad, akinek a hatá­rában sok az aratnivaló és kevés a munkás. Vegyétek kezetekbe a kaszát, az Ö Igéjét s induljatok, mert vár titeket a sárga búzatenger! Szívetek kamrájába ömöljön gazdagon az örökélet kenyere. A tied és az enyém, a dolgozóké, az Isten gyermekeié. Cseng a kasza — búgnak a gépek! Hallod?! Kint és bent... Hernádi Tibor Ez Isten igéje „Nem mondom, hogy már elér­tem, vagy hogy már tökéletes vol­nék, hanem igyekszem, hogy el is f érjem, amiért meg is ragadott en­gem a Krisztus Jézus.*1 Filippi levél 3:12. „Az igazi szent nem állítja magát igaznak, hanem mindig csak kö­nyörög megigazulásért és szüntele­nül várja, hogy Isten igaznak isme­ri el azokat, akik magukat bűnös­nek ismerik el s vétkeiken bánkód­nak. • Ezért az újjászületett hivő egész élete abban telik, hogy a szív fo­hászkodásával, a cselekedet kiáltá­sával', a test fáradozásával mindig csak azt az egyet követeli, sóvá­rogja és esdekli: mindhalálig nap- r ól-napra lehessen megigazult, soha meg ne állapodjék, tényleges cél- hozérkezeltséget soha se ismerhes­sen, hanem mindig csak várja a megigazítást, mintha az halála órájáig birtokán kívül volna, mi­vel ő maga még mindig bűnben él és vesztegeti.“ Luther Ferik Iván dr., az ev. egyetemes egyház felügyelője július hónapban szabadságon van és nem tartózko­dik Budapesten. Csehszlovákia összes keresztény egyházai július 1-én és 2-án béke- konferenciát tartottak, amelyre el­utazott a református egyház részéről Bcreczky Albert püspök, Kiss Boland konventi elnök, Péter János püspök. Az evangélikus egyház részéről Üe- zséry László püspök. A katolikus egy­ház részéről P. Balogh István, az Elnöki Tanács tagja, dr. Gergely József pápai kamarás, P. Király Fe­renc ferencrendi házfőnök, dr. Mote- siczky Károly hittanár, Rácz Károly szervitarendi szerzetes. A morvaországi Luhacovice fürdő­helyen szombaton délelőtt megkez­dődött a csehszlovákiai keresztény egyházak haladószellemű lelkészei­nek békeértekezlele, amelyen több külföldi keresztény egyház küldöttei is resztvettek. A külföldi vendégek sorában megjelent az értekezleten Nikolaj, az orosz pravoszláv e^vház metropolitája, továbbá dr. Hewlett Johnson canterbury-i érseki helynök. Fierlinger minis’zterelnök- helyeties felszólalása Fierlinger csehszlovák miniszter­elnökhelyettes, az állami egyházügyi hivatal 'elnöke, a Csehszlovák Köz­társaság kormánya nevében üdvözölte az értekezletet. A katolikus egyház képviselőin kívül — mondotta — Üt látjuk úgyszólván valamennyi nem katolikus egyház lelkészeinek képvi­selőit is. Együltesen tárgyalnak majd a béke ügyéről és együttesen álla­podnak majd meg abban, mi a köte­lessége ma minden olyan egyháznak, amely a kereszténység igazi alap­elveit vallja. — Biztosíthatom önöket arról, hogy számunkra nem lényeges, váj­jon a béke hívei milyen bölcseleti vagy vallási felfogásból indulnak ki. Ez saját lelkiismeretükre tartozik. Néni harcolunk a vallás ellen és tisz­teletben tartjuk minden állampolgár vallási érzését. Alkotmányunk és tör­vényeink ezért teljes vallásszabad­ságot biztosítanak. Vallásos meggyő­ződés miatt nálunk senkinek a lmja szála sem görbült meg. —- Természetesen nem engedhetjük meg, hogy bármely egyház vissaél- jen a nép vallásos érzésével és azok­kal az előjogokkal, amelyeket igyek­szik a múltból a maga számára át­menteni. Nem engedhetjük meg, hogy bármely egyház több jogot követel­jen magának, mint amennyi demo­kratikus államban megilleti. Néni en­gedhetjük meg, hogy az egyház állam legyen az államban és befolyást gya­koroljon az állampolgárok szabad po­litikai akaratára. Nem engedhetjük meg, hogy bármely egyház akadá­lyozza a szociális előrehaladást, ami népünk túlnyomó többségének elemi kívánsága. Nem engedhetjük meg, hogy bármely egyház a régi kizsák­mányoló rend mellé álljon, amely a a múltban csak éhséget, nyomorúsá­got és munkanélküliséget hozott dol­gozó állampolgáraink százezreinek és amiely ma is a nyugtalanság, az összeütközések és a háborúk állandó forrása az egész világon. Nem enged­őét jük meg, hogy bármely egyház megtűrje soraiban az államellenes ügynökök özeiméit. Nem tűrhetjük hogy külföldi hatalom, akár világi, akár egyházi, olyan kötelességeket írjon elő állampolgáraink vallási kö­telezettségeiként, amely kötelezettsé­gek nem egyeztethetők össze az ál­lam iránt érzeti hűséggel. Nem ér­tünk egyet azzal a felfogással, hogy a kapitalizmus természetes és Isten akaratából való rendszer és minden kereszténynek kötelessége, hogy alá­zatosan elfogadja azt, ha nem is szül egyebet, mint nyomorúságot és sze­rencsétlenséget. — Meggyőződésem, Ihogy azok az egyházak, amelyek becsületesen akar­ják szolgálni keresztényi hivatásukat, felemelik majd szavukat a béke vé­delme érdekében. Erkölcsi befolyá­sukkal és pozitív állásfoglalásukkal nagy mértékben elősegíthetik a nagy, időszerű szociális kérdések megoldá­sát és nemzetközi viszonylatban is hozzájárulhatnak a békemozgalom megszilárdításához. Meggyőződésein, hogy ez az értekezlet hozzásegít ben­nünket minden problémánk megoldá­sához és így elősegíti békeakciónkat mondotta Fierlinger miniszter- elnökhelyettes. Fierlinger beszéde után Hewlett Johnson az angol békehaicosok üd­vözlőiét tolmácsolta. — Üj társadalmat kelt felépíte­nünk — mondta Johnson — olyan társadalomra van szükség, amelyben nem az egyéni erőszak, hanem a kö­zösség üdve a döntő szempont. Min­den lelkésznek fel kell ismernie fele­lősségét az új társadalom megterem­tésére irányuló küzdelemben. Az értekezlet résztvevői lelkeshangú táviratot intéztek Gottwald elnökhöz, /.ápotockg miniszterelnökhöz. Siroky A magyar delegáció hétfőn Briiim- bcin a Kerületi Nemzeti Bizottságnak a vendége volt. Az egész napot Brünnben töl­töttük,. megmutatták a fegyházat, a Spielbérg-börtönt, amelyben Ka­zinczy Ferenc négy évig ült. Ezt a börtönt állalakították a náci idő­ben és a templomát átalakították a nácizmus szelleme szerint. Az oltárkép helyére a német sast helyezték és az oltárra a „Mein Kampf’ egyik ki­adását. Az oldalhajóban három akasztófán 940 cseh hazafit végez­lek ki a náci idő alatt. Plojhar miniszter nyitotta meg a konferenciái, megjegyezve azt, hogy a történelemben először van együtt Csehszlovákiában mindenféle hitval­lású egyház a béke és emberiesség nagy kérdésének érdekében. Fierlin­ger miniszterelnökhelyettes a. kor­mány nevében üdvözölte a törté­nelmi nevezetességű konferenciát. A lelkészek találkozója azt szolgálja, inondotla, hogy a béke megvédése ügyében segítségére! legyen a világ minden jóakaratú emberének. Ni- koluj metropolita Alexej moszkvai pátriárka üzenetét és áldását továb­bította a konferenciának. Ha a pápa exkommunikál, akkor a békét exkommunikálja Horák csehszlovák lelkész hatal­mas előadásban ismertette a- kéresz- tyénség viszonyát a szocializmushoz. A világ gazdasági és szellemi krízi­séből egyetlen kivezető út a szo­cializmus, mondta. Schultern római katolikus lelkész a csehszlovák ha­zafias papok névéiben beszélt. Azt mondta, hogy a hazafias papok a népből jöttek és ma is a néppel 1 mennek. Krisztus tarait ványai is a miniszterelnökhelyetteghez és külügy­miniszterhez, továbbá a Béke Hívei Világkongresszusa ^Párizsban székelő Állandó Bizottságához és a Csehszlo­vák Békebizotlsághoz. Az értekezle­ten több mint 300 csehszlovákiai lelkész vett részt. Az összes keresztény egyházak lel­készeinek luhaeovicei értekezlete ez­után békeszózattal fordult az egész világ keresztényeihez: Újra háború veszedelme fenyegeti a világot. A tőkések, akik hasztalanul próbálják megmenteni és gyarapí­tani hasznukat, újabb háborús ka­tasztrófába akarják sodorni az em­beriséget. Az imperialisták most már nyílt támadással is rabszolgaságban akarják tartani a nemzeíeket. Az em­berek százmillióinak élete szempont­jából oly sorsdöntő mostani pilla­natokban az egész világ keresztényei­hez fordulunk: A keresztény szeretet nevében egyesítsétek erőiteket a jő- ckaratű emberek erőivel, hogy fenn­maradjon a világ békéje. Álljatok egyöntetűen a Béke Hívei Állandó Bizottságának felhívása mellé. Ves­sük latba a világ keresztényeinek erőit a béke megvédésére. A keresz­tények hékeinunkája és a béke min­den hívének együttes erőfeszítése meghiúsítja a háborús uszítok sötét szándékait. népből voltaik és a nép bizalmát bírták. A nép számára a legnagyobb szerencsétlenség a háború. Ezért áll­nak a nép papjai a béke melleit. A háború bűn Isten ellen és az embe­riség ellen. Galambos Zoltán szlová­kiai református lelkész bizonyságot tett a nemzetiségi békéiről és a ma­gyarság jogairól Csehszlovákiában és a magyar protestánsok nevében osa - lakőzott a békemozgalomhoz. Drechs­ler Tibor katolikus esperes kifejezte azt, hogy a csehszlovák lelkészek életre-halálra egyiitlmemnek a szo­cializmust építő néppel. Ha a pápa minket exkommunikál, akkor a békét is cxloinnmnikálja. A szocializmus előremegy a győzelem útján és mi vele együtt megyünk győzelemre. Nara csehszlovák lelkész a csehszlo­vákiai katolikus Chari tás igazgatója, kijelentette, hogy nem lehetünk ér­dektelenek abban a küzdelemben, ami a békéért folyik. A kapitalizmus teljes ellentétben van a katolikus er­kölccsel. Nooák dr. csehszlovák protestáns püspök kifejezte, hogy két világ van, de ez a két világ nem egyszerűen Nyugat és Mietet, hanem egyik oldalon azok, a Wk az egyszerű emberek boldogságáért, bé­kéjéért és jólétéért küzdenek, a má­sik oktalem áll a félelem, a kizsák­mányolás és elnyomás tábora. Bereczky Albert^ beszéde „Tárgyamhoz szorosan hozzátarto- zóan először személyes vallomást te­szek három örömről. Mindhárom életem alapmeggvőződésébőt ered és a keresztyénség minden ágazatának minden embere ismeri ezt .az alap- méggyözödést: . a hálaadást és a bűnbánatot. Dezséry László püspök brünni beszámolója (Folyt. a 2-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom